A románok és a kereszténység - újabb fehér foltok az elméletben, amelyek bizonytalanságot okoznak

A kereszténység felvétele szintén homályba vész - na azért annyira nem, de azok a részletek nem érdekelték az elmélet kitalálóit, nem volt szükség zavaró adatokra. Ma a románok vagy ortodoxok vagy görög katolikusok, akik az ortodox egyházból váltak le, tehát a keleti kereszténységgel kerültek kapcsolatba és ezt vették fel végül. Azt, hogy mikor vették fel a kereszténységet, tényleg nem tudni. Nagyjából két elméleti lehetőség van, de mindezek előtt egy biztos: a barbár népvándorlás elsöpörte kereszténységet a dunától északra, a régészeti leletekben nem található meg a nyoma egy keresztény népességnek. a román magyarázatok tehát innentől kezdve sánták. Egyrészt a Balkánon a kereszténység a 3-4. századra már elterjedt a városokban és Daciában is a kiürítése előtt. Dacára mindennek, a román egyházi nyelvezet jelentős részt szláv eredetű, vagyis az biztos, hogy a kereszténységet a szlávokon keresztül vehették fel, vagy legalábbis ha korábban is keresztények voltak, akkor jelentős szláv hatás érte őket e tekintetben. Ez azonban Erdélyben, vagy a dunától északra nem történhetett: a bolgár uralkodók 865-ben vették fel a kereszténységet, 30 év múlva pedig a térségből a magyarok kisöpörték őket. tehát ez esetben a kereszténységgel kapcsolatos szavaik jelentős részének vagy görögnek vagy magyar közvetítésűnek kellene lennie. És ráadásul katolikusnak, de erről kicsit később. Visszatérve a kereszténység kérdésére: elvben áttérhettek kereszténységre már a 2-4. század folyamán, ekkor még bőven az egyházszakadás előtt vagyunk, tehát a liturgia változhatott. A másik lehetőség a balkáni szlávok megtérésével egy időben van: a 8-9. században. De hogy melyik az igazi, az most a mi szempontunkból mellékes. Mindkettő lehetőség csak a Dunától délre volt lehetséges a szláv hatás miatt.

Ráadásul ott van az egyházszakadás problémája: ezzel az eseménnyel kizárólagos államvallássá vált az 1054-es határok mentén a katolicizmus vagy az ortodoxia függően az uralkodó választásától (már ahol felmerült). Magyarország a katolikus táborba került, annak ellenére, hogy az ország jelentős területén bizánci térítés hatására görög rítusú templomok és kolostorok is működtek, de mindegyik be lett tagozva az egységes egyházszervezetbe, majd a későbbiekben a rítus is megváltozott. Mivel Erdély ebben az időben magyar uralom alatt volt, az itt élő románokkal is ennek kellett volna történnie, azaz az egyházszakadással katolikussá kellett volna lenniük. Mivel nem lettek, adódik a következtetés, hogy akkor nem éltek Erdélyben románok.

És még egy dolog: nincs román legendárium a kereszténység felvételéről, nincs olyan történelmi személy, aki ezt szervezte vagy elindította volna a körükben, ami egyszersmind azt is bizonyítja, hogy nem külön térítették meg őket. Ez pedig a többi ténnyel együtt szintén a balkáni áttérést feltételezi, mivel amennyiben Erdélyben a magyarokkal együtt tértek volna át, akkor a fentiek alapján katolikusnak kellene lenniük.

Ha valakit bővebben érdekel a téma, angolul ugyan, de itt olvashat a kereszténység elterjedéséről és ezen belül a balkánról is: http://www.religionstatistics.net/histen2.htm

A cikksorozta előzménye itt, utózmánya itt található.

A bejegyzés trackback címe:

http://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr44338955

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Dr. Yes 2008.11.30. 10:32:43

Első!

A románok meg bekaphatják. :)

azVégek 2011.02.07. 22:06:12

Valamiért Szt. Andrást tartják a megkeresztelőjüknek. Kíváncsi lennék, hogy mióta, mi alapján, hogyan....