Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.
 
Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

hami 2008.03.18. 14:58

A Bizánci Birodalom

Highslide JSBizánc Európa középkori történelmének egyik legfontosabb szereplője. Szerepe és a kontinensre gyakorolt hatása a legnagyobb államalakulatokéhoz mérhető. Mégis, Bizáncra sokkal inkább, mint egy kicsit európai, de kicsit idegen államalakulatra szokás tekinteni, amely átmenet nyugat és kelet között, de nem igazán része nyugatnak, Európának. Bizánc szerepének, hatásának értékelése mindenképpen nagyon összetett dolog.

Bizánc és a nyugat

E szerepet megfogni a legegyszerűbben úgy lehet (és bár ez némiképp leegyszerűsítés), hogy más úton indult el a Római Birodalom felbomlása után, mint a nyugati kultúrkör. A kora középkori nyugat európai és bizánci társadalom, gazdaság és kultúra között fokozatosan egyre nagyobb különbségek alakultak ki, amelyet az 1054-es egyházszakadás jól jelképez. Valójában e különbségek kialakulása a két térség eltérő földrajzi és társadalmi viszonyaiből következik: Bizánc, mint a Római Birodalom örököse, mindig mediterrán állam maradt, a már évszázadok, sőt, évezredek óta meglevő gazdasági és társadalmi viszonyokra alapozottan. Nyugat Európában viszont valami új jött létre a Nyugat Római Birodalom romjain: egy mérsékelt övi, másfajta termelési viszonyokra alapozott gazdaság, és a feudalizmus. De éppenséggel nem is feltétlenül ezek a különbségek voltak azok, amelyek végül Bizánc (és a bizánci utas fejlődés) bukását jelentették, hanem inkább a kedvezőtlen geopolitikai helyzet. A bukás miatt mégis lesajnálóan szokás Bizáncra tekinteni, mint egy birodalomra, amely nagy és erős volt ugyan, de mégis elbukott. (A korabeli források általában egy dekadens, keleti kultúraként írják le Bizáncot, és részben ezzel magyarázzák a bukását.) Bizánc ennek ellenére komoly kulturális hatást tudott gyakorolni Európa igen nagy részére: Itáliára, különösen dél Itália térségeire, ahol a 11. századig jelentős területekkel rendelkezett A Balkánra, ahol Bizánc terjesztette el a kereszténységet, és amely hosszú ideig uralma alatt is állt. Oroszországra, amely a legerősebb ortodox államként Bizánc örökösének tartja magát. Közép Európára, ahol szintén jelentős térítő tevékenységet végeztek. És akkor még nem említettük meg a Mediterráneum nem európai részeit. Gyakorlatilag tehát a közép és kelet európai térség kultúrájának formálásában a birodalomnak legalább akkora szerepe volt, mint a nyugat európai katolikus kultúrának. És nem csak az ortodox területekre és államokra igaz ez, hanem egyes katolikus területekre is, mint Itália, vagy Magyarország.

Bizánc és a Római Birodalom

Bár terminológiailag el szoktuk különíteni, de valójában Bizánc a Római Birodalom továbbélése, mindössze a birodalom székhelye változott meg, (de Rómából a székhely már a birodalom fennállása idején átkerült máshová), illetőleg a területe csökkent le. A birodalom szakadásával nem változtak meg lényegesen a viszonyok a keleti részben, a kezdeti időszakban a Kelet Római Birodalom továbbra is latin birodalom maradt, csak a 7.század elején vált görög nyelvűvé. De minden változás ellenére, egészen a Birodalom megszűnéséig minden bizánci uralkodó mint római császár uralkodott (császári cím csak egy lehet, míg királyból több), és általában a külvilág is így tekintett rá, a birodalom lakossága pedig magát rómainak definiálta. Bizánc lényegében sosem ismerte el a Német - Római Császárságot, mint vele egyenrangú államot, ugyanis ez magát szintén Róma örökösének tartotta. Valójában Bizánc nevének eredete is erre a szembenállásra vezethető vissza: a név 'Bizánci Birodalom' egy viszonylag újkeletű kifejezés, amit maguk a bizánciak nem értettek volna meg. 1557-ben (több mint száz évvel a Birodalom bukása után) született meg a kifejezés Hieronymus Wolf német történetíró tollából, aki munkájában (Corpus Historiae Byzantinae) új rendszert alakított ki az ókori római és a középkori görög Római Birodalom megkülönböztetésére. A kifejezés általánossá válása egyébként a XVII-XVIII. században következett be, amikor híres francia írók (pl. Montesquieu) kezdték népszerűsíteni. A név maga Byzantion görög gyarmatváros nevéből származik, amely Konstantinápoly helyén állt annak megalapításáig. A Frank Birodalom, majd annak örököseként a Német - Római Birodalom saját magát tekintette Róma örökösének, és a létező Római Birodalmat (=Bizánc) nem római, hanem görög birodalomnak kezdték tekinteni. Wolf munkája tehát mindössze ezt a kuszaságot igyekezett tisztázni, és ezért kreált új elnevezéseket.

Vagyis mikor bukott el a Római Birodalom?

A Római Birodalom bukása lényegében a Bizánci Birodalom bukásakor következett be. Az, hogy ezt a nyugati és ennek hatására a legtöbb európai történetírás nem így kezeli, az a fenti dolgok következménye. Azonban a bukás időpontja sem teljesen egyértelmű, mert bár Konstantinápolyt az oszmán állam 1453-ban foglalta el, de két terület még független tudott maradni pár évig, amelyek magukat Bizánc (és ezáltal Róma) örökösének tartották: A moreai despotátus a peloponnészoszon, és a Trapezunti Császárság. Ráadásul, hogy a történet még cifrább legyen, az oszmán uralkodók ez után mint Rum (=Róma) császárai uralkodtak, magukat tartván a birodalom örököseinek. Ezt persze európai hatalmak már nem ismerték el, mint ahogy az orosz cárok (cár=császár) ama deklarációját se, hogy a dinasztikus kapcsolataiknak köszönhetően Konstantinápoly elestével ők lettek Bizánc örökösei.

Bizánc és a görögök

Habár a Bizánci Birodalom a 7. századtól kezdve görög nyelvűvé vált, nem helyes az államalakulatot görögnek tekinteni, mivel inkább csak a görög nyelv térhódításáról van szó, de etnikailag a birodalom nem vált göröggé, irányításában is több etnikum képviselői vettek részt. Vagyis Bizánc egy görög nyelvű birodalom volt, de nem kizárólag görög etnikumú. A modern korban létrejött görög államnak éppen ezért nem tekinthető közvetlen előzményének.

Bizánc történelmének korszakai

1) A Kelet Római Birodalom 4 - 7. század

- A Római Birodalom kettészakadása

- A birodalom restaurációja, Jusztiniánusz kora és dinasztiája

2) A területi visszaszorulás és belharcok időszaka 7 - 9. század

- Herakleiosz reformjai és dinasztiája

- Az isauriai dinasztia és a képrombolások időszaka

3) Bizánc második aranykora 9 - 12. század

- A makedón dinasztia és területi hódításaik kora

- A manzikerti vereség, Kis Ázsia elvesztése, majd a Komnenoszok uralma

4) Bizánc hanyatlása 12 - 15. század

- Bizánc bukása és a Latin Császárság létrejötte

- Konstantinápoly visszafoglalása és a Birodalom újraalapítása

- Az oszmán terjeszkedés és a végleges megszűnés

Ezzel a posttal egy hosszabb sorozatot szeretnénk elindítani, amely során Bizánccal és a vele érintkező államokkal fogunk foglalkozni. (Más témájú postok is lesznek, ha minden igaz, nem kell megijedni :). ) Elsősorban azért tesszük ezt, mert Bizánc nagyon sok más államalakulattal került kapcsolatba és hatott is rájuk, sok ilyen államalakulat történelme (pl. balkáni államok) is könnyen megfogható, megérthető Bizáncon keresztül.

A bejegyzés trackback címe:

http://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr100386187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

mbm 2008.03.18. 20:02:03

1. Ezt már régen meg akartam kérdezni:
mi a pontos kapcsolat Rum, a rum, Rumélia és a "rumi kutya!" között?:D persze nyelvészetileg.
2. Azt már láttam, hogy elmentetek a balkán irányába, és ez nagyon jó, ez az a terület, ami fontos nekünk és mégis keveset tudunk róla. Ugyanígy jó lenne olvasni a közel-keletről vagy oroszországról is (már ha ez kívánságműsor:))

hami · http://toriblog.blog.hu 2008.03.18. 20:30:57

Helló mbm!

Rum = Rumélia = Róma , a többiről fogalmam sincs, hogy kapcsolódik e ehhez a jelentéshez.
Rum és Rumélia a török neve egyes volt bizánci területeknek.

2. Kérni lehet természetesen :) csak leginkább ember kéne aki írna a témában... Én most a Balkán történetébe ástam bele magam, de Kelet Európáról is terveztem, hogy írok. Oroszországról valószínűleg lesznek írások, a Közel Keletben kevéssé vagyok biztos..
A balkánnal kapcsolatos postokban pont az ihletett, amit említettél, szerintem is nagyon fontos, és ahhoz képest kevéssé ismert terület magyar szempontból.

Farkas Gàbor 2008.10.26. 17:34:36

Lènyegre toro iràs. Tisztàba kell tenni a kelet-romai birodalom tortènetèt. Làtni kell, hogy a keresztèny europai kulturkor rèsze volt. Orokosei pedig ugyanugy Europa rèszèt kèpezik, mint egykor maga a birodalom.

Pásztor József 2008.11.20. 22:05:35

Hogy egészen pontosak legyünk Rum eredetileg a Bizánci (értelemszerűen Római) Birodalom török elnevezése.
A XV. század után a Rumélia elnevezés vonatkozott az Oszmán Birodalom európai területeire is.