A 16. század eleje a francia reneszánsz fénykora. Itáliából jött mesterek alkotnak, I. Ferenc király eséllyel pályázik a német-római császári trónra, egymást érik az udvari bálok és lovagi tornák a híres Loire menti kastélyokban... Aztán egyszer csak történik valami. 1534. október 18-án néhány nagyobb francia város polgárai arra ébredtek, hogy a főutcák falait erőszakos és gyalázkodó hangvételű plakátok borítják el, melyeknek szövege élesen kel ki a mise ellen. Ez a pár röplap elég lesz ahhoz, hogy több mint száz évre a francia királyság másodrendű hatalomnak számítson csak, és a szomszédos államok egymás elleni harcterévé váljon. A francia vallásháborúk korszaka történelmük egyik legkevésbé dicsőséges fejezete. Lássuk hát, mi is történt akkoriban ott.

A röplapok az okozói mindennek...

A látszat ellenére Franciaország távolról sem alkotott valódi politikai egységet. A korona nagy hatalommal rendelkezett, és szilárdan katolikus volt, a bolognai konkordátum (1516) óta igen nagy befolyást gyakorolt az egyházi javak felett. Ám a hatalmas kiterjedésű országot – nagyjából a Loire mentén – egy éles vonal vágta ketté: a latin kultúrájú, okcitán nyelvű Dél több évszázados – a valdens és albigens háborúkra visszatekintő – szeparatista hagyományai az inkább germán beállítottságú Északkal szemben kitűnő melegágyat nyújtottak a terjedő reformáció, mint ideológiai bázis mögé bújó szakadár törekvéseknek.

A francia kormányzat – éppen a fent említett okból – kezdettől halállal büntette az eretnekséget. Az üldözések törvényes alapját az 1540. június 6-i királyi ediktum alkotta, mely egyenlőségjelet tett az eretnekség és az „állam biztonsága ellen irányuló” bűntett közé, és egy provokáció nyomán még keményebb üldöztetéseket foganatosított. 1534. október 18-án Párizs, Orléans, Blois, Rouen, Tours és más francia városok polgárai arra ébredtek, hogy a főutca falait erőszakos és gyalázkodó hangvételű plakátok borítják, melyeknek szövege élesen kel ki a mise ellen. Az egyik plakátot pedig egyenesen a király amboise-i kastélyában, a hálószobája ajtajára tűzték ki.

A plakátok csempészúton kerülhettek be az országba, terjesztésüket pedig igen alaposan megszervezték, noha megfontoltabb protestánsok ellenezték az akciót. Navarrai Margit királynő, a reformátorok támogatója meg volt győződve arról, hogy a plakátokat az ellenség készítette és terjesztette a protestánsok lejáratására. A király viszont a püspöki palotában tartott vacsorán bejelentette, hogy kiírtja a mérget az országból.

A kormányzat ezután szisztematikus és gyakran kegyetlen üldözéseket indított. Az első időszakban a provence-i valdensek szenvedtek a legtöbbet, akik közül egy kampány során több száz embert mészároltak le (1545).

Kálvin és Franciaország

A fiatal Jean Calvin
A lutheri reformáció az 1520-as évek közepétől terjed el Franciaországban, az 1540-es évek végére viszont  már Kálvin tanitása válik egyeduralkodóvá a reformáltak körében. Kálvin leghőbb vágya Franciaország megtérése volt. Ez mondjuk nem annyira meglepő, hiszen Kálvin anyanyelve francia volt, ő maga francia teológusként tevékenykedett, genfi akadémiáján Franciaországba küldendő hittérítőket képeztek, akik az 1535-ben franciára fordított Bibliát, és Marot zsoltárait vitték magukkal.

A század közepére a reformátusok poziciói szilárdnak tűnnek, s közösségeik Franciaország egész területén megtalálhatóak. A kezdeti időkben a hugenotta istentiszteleteket titokban tartották, magánházakban, csűrökben, szabad ég alatt. Bár a hugenották első nemzeti zsinatukat 1559. májusában, Saint-Germain-des-Prés-ben, Párizs egyik külvárosában tartották, szervezeti és szellemi központjuk Genf volt.

1555 és 1662 között Genf több mint 88 lelkészt képzett ki a hugenották számára, de Bern és Neuchatel is hozzájárult az utánpótláshoz. 1561-ben a francia kormányzat hivatalosan is panaszt tett a genfi köztársaságnál a prédikátorok kiküldése ellen, akik, úgymond, zendülést és elpártolást szítanak az országban. Coligny 1561-ben 2150-re becsülte a protestáns gyülekezetek számát, ami nagyjából három millió embert jelentett a 20 milliós összlakosságból. A leginkább befolyásuk alá került területek a normandiai partvonal, Tourraine, Guyenne, Poitou és Languedoc tartományok, valamint Béarn és Navarra kicsiny királyságai.

A nemesség egy része is hamar a hugenották támogatójává vált; amint a kormányzat egy kicsit gyengének mutatkozott, a nemesség fent említett része máris csatlakozott a reformációhoz. A Châtillon család – Gaspard de Coligny, Francois d’Andelot és Odet de Châtillon – Anne de Montmorency connétable nevelt fiai már az 1550-es években áttértek, a Bourbon-család – Antoine de Bourbon, Navarra királya és Louis de Bourbon, Condé hercege – pedig már a kezdetektől a hugenották támogatóiként lépett fel.

A hugenották elterjedése azonban sem földrajzilag, sem társadalmilag nem egyértelmû. Nincs olyan tartomány, amely teljes egészében reformált lenne, és azokon a területeken kivül, ahol az áttért földesúr magával vitte a reformált vallásba a parasztjait is, a szegényebb rétegek szinte teljesen érintetlenek maradtak a hugenotta tanításoktól.

I. Ferenc francia király utóda, II. Henrik (1547-1559) uralkodása elején, már trónra lépésének évében fellép a protestáns vallásgyakorlat ellen. Ez az intézkedés a chateaubrianti ediktum volt, olyan határozat, amely egyenesen a protestánsok ellen irányul, s amelynek értelmében a párizsi parlamentben külön kamarát hoznak létre, ahol csak eretnek-pereket tárgyaltak, igy gyakorlatilag központi inkvizicióként működik- ez volt a híres "Chambre ardente", a Tûzkamara.

A nagy pártok, a két oldal

Az ötvenes évek végére már élesen kirajzolódott a két nagy párt – a hugenotta és a katolikus – külpolitikai irányvonala.  Henrik udvarában folyamatosan növekvő befolyást szereztek a katolikus Guisek, Lotharingia hercegei, akik erőteljesen spanyolpárti politikát folytattak.
1554-ben II. Fülöp spanyol király , V. Károly fia feleségül vette Máriát, Anglia királynőjét. A francia királyt aggasztotta, hogy a házasság miatt országa minden oldalról stratégiai zárlat alá kerülhet, ezért Henrik kirobbantja a háborút a Rajna-vidéken. Savoyai Filibert szövetsége és Anglia támogatása tehermentesítette Fülöpöt. Bár a flamand-spanyol seregek győzelme a franciák ellen a Coligny védte Saint-Quentinél (1557), valamint az egyesült spanyol-angol hajóhadé Gravellinesnál (1558) a spanyolok győzelmét jelenti, az amúgy is ingatag angol belpolitikai támogatást maga mögött tudó Mária és Fülöp pozícióját Francois de Guise zseniális – sikeres – ostroma Calais ellen (1557. november – 1558. január) végleg megrendítette Angliában.

 Francois de Guise, a katolikus párt első vezetője
forrás: Wikipédia

Franciaországban a Guisek vezette katolikus politika a spanyolbarát irányvonalat próbálta érvényre juttatni, amit talán a belső – hugenotta – ellenzék megerősödése váltott ki: unokahúgukat, Stuart Mária skót királynőt adták feleségül Ferenchez, a francia trónörököshöz.

 Ebben az évben még, nem sokkal az esküvő után a hatalmas Guise rokonság ráveszi Stuart Máriát egy olyan szerződés szignálására, amely nevezhető Mária legnagyobb baklövésének, illetve a Guisek legnagyobb sikerének is: Mária ebben a titkos okmányban kijelenti, hogy közvetlen örököse hiányában a jelenleg uralkodó francia királyra és az őt követőkre szabad akaratából átruházza az egész skót birodalmat, és az angol trónra való minden jogát és igényét, egyidejüleg lemond arról, hogy bármikor érvénytelenithesse az átruházást. Ehhez egy záradék volt csatolva, melynek értelmében Skócia 1 millió aranyat fizet, amiért a francia király védelmezi országát.

Az 1559-es év a Guise-politika győzelmét hozta. Áprilisban II. Henrik és II. Fülöp között létrejött a béke. A cateau-cambrésis-i békében Spanyolország szinte bekebelezte Itáliát, Franciaország pedig megerősítette pozícióját Calais-ban, Metzben, Toulban és Verdunben. A két katolikus nagyhatalom látványos kibékülése, és az a tény, hogy Stuart Mária nevében a szintén katolikus skót királyságot francia katonákkal a Guisek tartották kézben, Anglia számára kritikus helyzetet idézett elő. Guise kitűnő politikai manővereinek köszönhetően hirtelen Anglia találta magát olyan elszigeteltségben, amelyben előző évben még a franciák voltak.

folytatjuk

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr79495872

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zero · http://vastagbor.blog.hu/ 2008.05.31. 17:19:23

Nagyon helyes, még több történelmet az Index-re !

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.05.31. 18:06:55

Nem rajtunk múlik, mi igyekszünk.)

tomcsi71 · http://tomcsi71 2008.05.31. 18:25:43

a tartalom oké... de hogy ennyi mondat alanya-állítmánya-tárgya ne legyen egyeztetve, az enyhén szólva is ciki... nem beszélve a melléütésekről...

hami · http://toriblog.blog.hu 2008.05.31. 18:33:21

Dolgozunk az ügyön, elnézést a hibákért. Kicsit meleg van ma...

úrilány 2008.05.31. 19:13:23

bizony, néha nagy kincsre lehet bukkanni a főoldal blogrolljában
már mentem is a blogot netvibesra magamnak ;) :P

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.05.31. 20:17:57

Tudom, hogy kicsit nehézkes téma elsőre, de a további posztokban majd sok mindenre fényderül:)

Jurabacsi 2008.05.31. 20:46:10

Remek, gratulalok!

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.05.31. 22:15:52

Ez (is) jól sikerült blog! Gratulálok (a lemilesek nevében is)!


Tomcsi71,

a melléütések meg ilyen időjárási körülmények között bocsánatosak...

Béla 2008.06.01. 01:51:16

Köszönjük a cikket! Engem már amúgy is izgattotta hugenotta téma, izgatottan várom a folytatást.

Viszont elég nehéz követni az írás alapján a politikai viszonyokat, Nincsennek egyértelműen beazonosítva a szereplők. Pl tisztázni kéne, hogy a szövegben említett V. Károly és fia II. Fülöp spanyol királyok voltak, I. Ferenc és utóda II. Henrik pedig francia királyok. Én pl csak hosszú guglizások után tudtam tisztázni a helyzetet. Továbbá az sem volt elsőre kristáytiszta, - ugye a franciaországi protestáns hugenottákról olvasunk, az alcím pedig a 2 nagy párt -hogy az egyébként spanyolpárti katolikus franciák a szintén katolikus spanyolokkal keveredtek háborúba.

+ Navarrai Margit Királynő kinek a királynője volt?

OK, OK, sok-sok blogot olvasónak ezek biztosan evidens dolgok, de 1-2 szó beszúrásával a magamfajták számára is érthetővé válna az egyébként igen érdekes cikk.

Köszönöm.

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.06.01. 12:26:58

Kedves Béla!

Mi pedig köszönjük a véleményeket és észrevételeket:)

"Továbbá az sem volt elsőre kristáytiszta, - ugye a franciaországi protestáns hugenottákról olvasunk, az alcím pedig a 2 nagy párt -hogy az egyébként spanyolpárti katolikus franciák a szintén katolikus spanyolokkal keveredtek háborúba."

Az 1550-es évek egy furcsa átmeneti időszak volt. A megörökölt francia-spanyol ellentétek még nyílt háborút okoztak, ahol a francia oldalon a hugenották és a katolikusok még együtt harcoltak a közös ellenség, a spanyolok ellen. De ze is volt az utolsó ilyen alkalom vagy 50 évre. A katolikus párt alapvetően a spanyolok felé kezdett orientálódni, a hugenotta meg a a protestáns hatalmakhoz. A királyi udvar meg mindig arra, amerre épphen lehetett. De erről majd bővebben a folytatásokban, ahol igyekszem jobban érthetően kibontani a ki-miért-kivel vonalat.

"+ Navarrai Margit Királynő kinek a királynője volt?"

Ezt elszúrtam, javítom, mert Margit királyné volt, és nem királynő - egyébként Navarra királynéja volt. Furcsa kis ország volt Navarra akkoriban. Fele spanyol uralom alatt állt (ez a rész gyakorlatilag a mai Spanyol-Baszkföld), a másik fele pedig szuverén királyság volt a francia Foix-család uralma alatt.
Margit I. Ferenc nővére volt eredetileg, és feleségült meg II. (Foix) Henrik navarrai királyhoz.

"OK, OK, sok-sok blogot olvasónak ezek biztosan evidens dolgok, de 1-2 szó beszúrásával a magamfajták számára is érthetővé válna az egyébként igen érdekes cikk."

Köszi az észrevételt, igyekszünk minnél informatívabb lenni.

Bastille · http://labdabiztos.blog.hu 2008.06.01. 16:37:06

most találtam rá erre a blogra!

teljes szívből grat nektek, és még az arhívumban is tudok kutakodni, hisz már egy ideje dobbantottatok!

grat

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.06.01. 22:01:44

Nem igazán értem ezt a blogot. Szép meg minden, de olyan lexikon-szerű. Mi újat ad a tartalma egy idevágó történelemkönyvhöz képest? Nem látok olyasmit, ami ezt az egészet aktuálissá tenné: újonnan előkerült forrásokat, új elméleteket, stb. Szerintem ezt a blogot újra kellene gondolni, mert egyébként látszik, hogy szorgalmasak, ügyesek vagytok.

Béla 2008.06.01. 22:05:05

Kedves Kaif,

Köszi a kimerítő választ, és amint látom, a cikket is update-oltad. Szerintem így már minden tiszta. Köszönet a sok munkáért!

hami · http://toriblog.blog.hu 2008.06.01. 22:44:10

G.d.Magister,

Én sem értem a felvetésedet. Ez a blog a laikusoknak szól. Azoknak, akik nem feltétlenül érdeklődnek annyira a történelem iránt, hogy elmenjenek könyvtárba szakirodalmat olvasni, vagy megvegyenek egy történelmi tárgyú könyvet. Az emberek nagy részét ennyire nem érdekli a történelem. Én még azt sem mondom, hogy ez baj lenne, mert nem az. Nekik egy kb 1-2 oldalnyi viszonylag kötetlen hangvételű szöveg az, ami érdekes lehet, és ezt az igényt próbáljuk kielégíteni. Aki maga is történelem fanatikus, annak nyilvánvalóan ez a blog nem sok újat fog nyújtani (bár ki tudja).

Újdonságokkal kapcsolatban: Van legalább 2-3 magyar nyelvű site, ahol újdonságokat lehet olvasni. Ott a múlt-kor, az anno, meg még van 1-2.

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.06.01. 23:23:34

Kedves G.d.Magister!

Csak egy röpke kiegészítés: a jobb oldali "Rövidhírek" rovatban friss híreket, újdonságokat, új régészeti felfedezéseket is közzé teszünk. Alapvetően nem hírportál vagyunk, hanem blog, de igyekszünk ezt a fajta igényt is kielégíteni.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.06.02. 07:55:37

G.d.Magister,

jelentős különbségek vannak egy - főleg amatőröknek, műkedvelő érdeklődőknek szóló - blog, illetve egy tudományos értekezés vagy egy MBA-szakdolgozat között.

Az új források, elméletek iránt érdeklődők ne blogot olvassanak, hanem böngésszék a szaksajtót és járjanak szakkönyvtárba.

Mentula 2008.06.02. 15:08:10

Jó kis téma, és poszt. Merle mester Francia História kezdetű sorozata villanyozott fel ez ügyben, hogy stílszerű legyek még "csikóéveimben". Azóta is érdekel a korszak.

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.06.02. 16:20:54

Kedves Mentula blog-társ!

Ma este jön a folytatás:)
A Merle-sorozat pedig kötelező olvasmány mindenkinek, akit kicsit érdekel a korszak Franciaországa:)
Persze ha valaki tud franciául, akkor Brantome emlékiratai az alapmű, Merle is javarészt belőle merít, sőt, mellékszereplőként elő-előfordul a sorozatban, mint Pierre de Siorac barátja.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.06.02. 16:22:25

Srácok,

Isten ments, hogy bántsalak titeket, de akkor sem értem, hogy ezt most így hogy. A blog tényleg nagyon szép és jó. És hát igen, a mult-kor csinál valami olyasmit, ami számomra előremutatónak tűnik, de biztos annak is meglesz a közönsége, amit ti csináltok.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.06.02. 16:24:25

Még valami:

"Az új források, elméletek iránt érdeklődők ne blogot olvassanak, hanem böngésszék a szaksajtót és járjanak szakkönyvtárba."

Hát már miért ne lehetne jó tudományos blog? Nézz el ide:

sirasok.blog.hu/

és ámulj! (Én is azt tettem.)

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.06.02. 16:28:34

Azért beraktalak titeket a kedvencek közé... :) Kiváncsi vagyok, hova fut ki a dolog.

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.06.02. 16:31:19

Ámulunk, a bal felső sarokban (pontosan szemben az általad korábban hiányolt hírekkel szemközt) ott van a testvérblogok között felsorolva már egy ideje:)

De nekeverjük a dologkat, kedves Sírásó kollégák régészek, mi történészek vagyunk. Ha kicsi is a különbség, de azért különbség.

A Múlt-Korról meg annyit, hogy ha lene mögöttünk tőkeerős támogató, aki megevszi nekünk az MTI-híreket kilóra, hogy ne kelljen fáradni a megírásukkal, mi is telepakolhatnánk hírekkel az oldalt:)

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.06.02. 16:34:38

Kedves Magister!

"Isten ments, hogy bántsalak titeket, de akkor sem értem, hogy ezt most így hogy." -írtad.

Látod, ez egy kvázi kísérleti blog. Egy kísérlet arra, hogy van-e kereslet, érdeklődés a könnyedebben feldolgozott, de az egyszerű érdeklődők számára magyarul nehezen vagy sehogy sem elérhető témák iránt. Eddig úgy tűnik, hogy van, és nagyobb is, mint ahogy mi először vártuk.

"Azért beraktalak titeket a kedvencek közé... :) "

Reméljük is, hiszen azért írunk:)

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.06.02. 22:04:16

G.d.Magister!

A dícséretedre hadd ne reagáljak (persze hogy jól esik), de nekem is az a véleményem, hogy nagyon-nagyon izgalmas és hasznos ez a blog, amely az olvasóknak közérthető történelmi ismereteket terjeszt!

Más.
Ha már Múlt-kor szinvonalát említetetted, azért ez a téma nekem már egy jó ideje piszkálja csőrömet:

1. Az ottani írások egy igen jelentős része csapnivaló szinvonalú.
Példának itt egy friss darab, gondolom a alábbi példány, már csak érintettségetek folytán is, nálatok is kiveri majd a biztosítékot:

www.mult-kor.hu/cikk.php?article=20748

2. A cikkek 90%-a nincsen aláírva, amelynek okáról inkább nem bocsátkoznék találgatásokba.

Az megboldogult An-no sokkal tárgyilagosabb és pontosabb volt, nagy kár érte, hogy megszűnt.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.06.02. 22:11:49

Ja igen, a konklúzió:

Srácok, ilyen szinvonalú cikkekre lenne szüksége a fent portálnak is, csak ezeknek a posztoknak az összerakása, gondolom némileg több energiát emészt fel! Szóval hajrá testvérblog!

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.06.02. 22:37:55

Kedves Karikásostor!

A körbedícsérés nem szép dolog, úghpogy a blogotokról inkább semmit:))

1. " Az ottani írások egy igen jelentős része csapnivaló szinvonalú.
Példának itt egy friss darab, gondolom a alábbi példány, már csak érintettségetek folytán is, nálatok is kiveri majd a biztosítékot:"

Ennek teljesen triviális oka van: a cikkeik 90%-a MTI-hír. Az MTI-ben pedig alapvetően nem szakfordítók vannak, emiatt pedig hemzsegnek a hibáktól a cikkek. Ott a szerkesztőségben meg nem ellenőrzik őket, hanem kiteszik, amit kapnak a táviratitól.

2. "2. A cikkek 90%-a nincsen aláírva, amelynek okáról inkább nem bocsátkoznék találgatásokba."

Ok: lásd fentebb. Saját cikk nagyon-nagyon ritka, és elsősorban az is vendégszerző.

Mindez nem lenne gond, ha ma kis hazánkban nem a Múlt-Kor képviselné "A" történelmi ismertterjesztést, pedig a nagy része történelmi bulvár, semmi több.

Karikásostor · http://sirasok.blog.hu/ 2008.06.02. 22:52:18

Kaif!

Sajnos amit írsz, az csak részben igaz. A MTI-s hírek alá ugyanis ott is aláírják, hogy MTI.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2008.06.02. 22:55:49

Én nem azt mondom, hogy a mult-kor a csúcs, de azért oda szoktam nézni, s van egy-két újdonság, ami érdekel. Mellesleg azért ne döngöljük teljesen a földe a mult-kort, ott van a Műhely, a Pannonia, a Várkalauz, a Terra recognita... szóval nem teljesen gagyi, persze ez a nagy anonimitás nekem se tetszik, meg sok a bulvár is.

Egyébként bocsánat a töriblogtól, a nyilvános kritika tényleg ronda dolog volt. Én szurkolok nektek!

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.06.02. 23:13:00

Semmi gond, kedves Magister, még a nyilvános kritika sem gond, csak akkor, ha nem tudják időben abbahagyni:) Fátylat rá.

Kedves Ostor, a többi simán szó szerinti fordítás a nemzetközi sajtóból, hivatkozás megjelölése nélkül. Ki lehet ezt mondani nyugodtan:) Gyakorlatilag az alá nem írt cikkek nagy része megtalálható az egy-két nappal korábbi angol pravdákban, de gondolom a Ceasar-torzó kapcsán találkoztál ezzel a helyzettel.

Mondom, hogy ez nem gond, csak a helyén kell kezelni, de konkurencia híjján ezt elég nehéz. ha valaki mögött az [origo] áll, azzal nehéz versenyezni, ezt megtapasztalhatták az an-no-sok és a naprakészesek is.

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.06.02. 23:19:15

De, kedves Magiszter, ma az elektronikus magyar sajtópiacon a Múlt-Kor a csúcs, minden pozitív és negatív vonzatával együtt.

Tóth László · http://merleblog.blog.hu 2008.08.01. 20:54:28

Kedves Merlések! Szerintem meg egy fantasztikusez a Merle sorozat.Én mindegyiket legalább ötször olvastam. De csak azért mert nem tudtam betelni ezzel a remekmüvekkel. A vallás mindig is ilyen kegyetlen volt az újítókkal szemben.

Kaszanyi Katalin · http://Katalin 2008.08.08. 15:25:34

Sziasztok,
Tudtok valamit a Magyarországra menekült hugenottákról? A bakonyszentkirályi Nemes Sargó (később Zsargó) család úgy tudja, hogy ősei Jeargeau városából menekültek a Bakonyba. Szentkirály közelében, Dudaron pedig Mazalinok (Mazelin, Mazelan, Nazalin) élnek, 1573-tól szerepelnek az adóösszeírásokban.
Köszi a segítséget.

hami · http://toriblog.blog.hu 2008.08.08. 18:24:26

Szia Katalin,

A válaszra valszeg picit várnod kell, mert lécci éppen nyaral, és ő a családnévszakértő.

lécci 2008.08.11. 17:19:06

Szervusz Katalin!
Mazalin néven már 1400-ban említtetik ilyen néven jobbágy a Diplomatikai Levéltárban a Zichy család iratai közt a www.arcanum.hu/mol adatbázisában egy önbíráskodás kapcsán a somogyi konvent elé utalt ügyben. A dokumentumben a hospes szó a kulcsszó (3. sor vége), ez utal arra, hogy idegenből telepesként érkezett, vagy katonaként érkezett, de addigra jobbágy sorba került személyek ilyen néven már éltek Mo-on 1400-ban (a jobbágyok szabad költözéséről szóló poszt elején van egy tábla, a végén meg 2 forrás, ami jól bemutatja, hogyan tudott egy Mo-ra érkezett eredetileg katonai szolgálatot teljesítő francia jobbágy jogállásba kerülni (illetőleg az Anjou-k idején francia hospes betelepítések vszeg történtek, konkrét példát most nem tudok) Ami számomra érdekes az egészben, hogy hogyan 'őrizték' meg a nevüket máig. Ekkora időtávon nem valószínű a név megmmaradása (a családnevek rögzüléséig ez 1400-tól(de vehetjük a XIV. sz közepét) legalább 16-20 generáció.

A Radix-on (www.radixforum.com )Zsargó témában 'megszólalt anno egy Tremmel nevű srác. Ő az index.hu Családfakutatás topikjában is jelenleg aktív. Zsargó leszármazottakat keres. Próbálj meg hozzá 'bekopogtatni', ha már ismered, akkor kitalálunk valami mást :)

lécci 2008.08.11. 17:28:34

Tévedtem, a jobbágyok röghöz kötése posztban van az a tábla és az a két link a végén.

Kaszanyi Katalin 2008.08.12. 12:43:30

Lécci,
Nagyon szépen köszönöm a segítségedet. Tremmel Imit ismerem.
Minden jót,
Katalin
süti beállítások módosítása