Dubrovnik (Raguza) fallal körülvett óvárosa

Az avarok kárpát medencei megjelenése 567 - 568-ban ismét újabb szenvedést hozott Dalmáciának, de ezúttal olyat, amelyet már nem tudott kiheverni. Új korszak kezdődött a térség életében, és ez az első időszak, amikor a földrajzi fogalom jelentése gyökeresen megváltozott. A Bizánc északi határai mentén létrejövő avar kaganátus folyamatosan támadta a birodalom balkáni területeit, és ehhez egyre nagyobb számban csatlakoztak ehhez a részbe alávetett, részben szövetséges szláv törzsek. A háborúskodást itt nem részletezném, mert már írtunk róla. Maurikiosz császár haláláig Bizánc képes volt fenntartani a rendet, de a császár meggyilkolása után az örök ellenség, Perzsia ismét hadat üzent, és a nehéz helyzetben levő birodalom kénytelen volt az összes katonai erejét keletre átcsoportosítani. Ez a 600-as évek elejére már majdnem teljesen legyőzött avarok és szlávok előtt ismét megnyitotta a lehetőséget, és ezt ők ki is használták. A folyamatos, és egyre jobban eszkalálódó keleti háborúk miatt esély sem volt arra, hogy a balkáni fronton bármilyen érdemi ellenállást tudjon a birodalom kifejteni, arra pedig pláne nem volt esély, hogy a fővárostól amúgy is távol levő Dalmáciát megvédje. Néhány évtized alatt gyakorlatilag megszűnt Bizánc fennhatósága majdnem a teljes Balkánon, csak egyes erődített tengerparti városok tudtak ellenállni a nyomásnak. Dalmácia sem volt ez alól kivétel.
 

Maurikiosz császár az általa veretett soliduson.

A 610-es évektől kezdve a szláv törzsek akadálytalanul jutottak egyre délebbre a Balkánon. Előlük a helyi lakosság menekült, aki tehetette, az délebbre, a fallal védett városokba, aki nem, az a hegyekbe. A helyi lakosság jelentős részét így is meghódították a szlávok, és összeolvadtak velük, ez jól látszik a balkáni szláv népek antropológiai képén. Dalmáciában is ugyanez történt: a szlávok és avarok elől a lakosság nagy része a néhány megerősített városba, ill legfőképpen Dalmácia szigeteire menekült. Annak ellenére, hogy a birodalom képtelen volt segíteni rajtuk, továbbra is birodalmi alattvalók maradtak, de rajtuk keresztül a birodalom fennhatósága csak egy keskeny partmenti sávra terjedt ki, illetve leginkább a szigetekre. A hátország teljes egészében a barbár szlávok kezébe került, és senki nem próbálta azt visszaszerezni - Dalmácia innentől kezdve jelenti az Adria keleti tengerparti sávját, szemben az eredeti jelentéssel.

Bizánc a 8. század elején


A kezdeti dúlás után a biztonságos helyekre húzódott latinok elkezdtek visszaszállingózni a partvidékre, újraalapítottak és építettek néhány romba dőlt várost. Dalmácia mai városhálózata lényegében ekkor alakult ki: a fontosabb városok, mint Zadar (Ladera), Split (Spalato), Dubrovnik (Ragusa), Kotor (Cattaro), vagy Trogir (Tragurium) ekkor alapozták meg a településhálózatban elfoglalt szerepkörüket. A nyugalom aztán idővel helyreállt, mivel az avarok Konstantinápoly 627-es sikertelen ostroma után meggyengültek, a betelepült szlávok meg vezetés nélkül nem foglalkoztak a szomszédos területek zargatásával, elég volt nekik a megszerzett terület. Az új állapot beállta után viszonylag hamar megindult a latin nyelvű városok és a mögöttes területen élő szlávok között az együttműködés. A keresztény dalmátok hamar megkezdték a pogány szlávok térítését, és vitathatatlan kulturális hatást gyakoroltak rájuk. Helyi szinten tehát kialakult egy latin nyelvű és kultúrájú és egy ezzel szomszédos szláv Dalmácia.
Bizánc katonai értelemben vett kiszorulásával viszont a térség geopolitikai helyzete is érdekesen alakult. Hivatalosan a latin városok továbbra is a birodalom részei maradtak. Sőt, a szerb és a horvát törszszövetséget is elismerték foederatiinak, azaz szövetségesnek, akik a birodalom területére települtek, de ott autonómiát élveznek. Ezek a deklarációk és címek viszont leginkább névlegesek maradtak, mert Bizáncnak ahhoz nem volt katonai ereje egészen a 10-11. századig, hogy az uralmát ténylegesen a térségre kiterjessze. De ettől függetlenül nem mondtak le a területről.
A dalmát városok innentől kezdve elsősorban a birodalom itáliai területeivel kerültek szorosabb kapcsolatba (a ravennai exarchátus fennhatósága alá tartoztak). Itália szintén nem volt képes őket megvédeni, hiszen Bizánc itt is defenzívában volt a longobárdokkal szemben. Azonban közelsége miatt Itália gyakorolta a legfontosabb kulturális hatást Dalmáciára, a legfontosabbat ezen belül pedig a keresztény egyház központjaként funkcionáló Róma, és az ott székelő Pápa gyakorolta: Dalmáciában a latin liturgia terjedt el. Ekkor ugyan még messze vagyunk az egyházszakadástól, de az ellentétek Róma és Konstantinápoly között már kezdtek éleződni. Különösen a bizánci képrombolás időszakában mérgesesedett el a helyzet a nyugati és a keleti irányzat között, és a latin liturgiát alkalmazó Dalmácia szembe is került Bizánccal, 727-730 között fel is lázadtak a helyiek. Ravenna 751-es elvesztése után, és a 20 évvel korábbi lázadásra tekintettel Bizánc végül önálló thermává szervezte Dalmáciát, de ezzel sem tudta megakadályozni az utolsó latin területeik egyikének az eltávolodását.

Szláv államalakulatok Dalmáciában a kora középkorban


Egy harmadik hatalmi központot, amely jelentős befolyással volt Dalmáciára, a helyben kialakuló szláv államalakulatok jelentettek. Ezek jelenleg vita tárgyát képezik a szerbek és horvátok között, hogy egészen pontosan kiknek az államalakulatai is voltak, de a mi szempontunkból ennek nem nagyon van jelentősége. Ebben az időben a szlávok még differenciálódtak, nyelvileg ma is nehéz megkülönböztetni őket, és a vallási különbségek az egyházszakadás előtt még nem voltak meg. A letelepült törzsek lassan szerveződtek államokká, a térségben több is létrejött: Pagania, Zahumlje, Travunia és Duklja. Ezek a kisebb államalakulatok hercegséggé alakultak, uralkodóik (hercegeik) elkezdték felvenni a kereszténységet (Pagania viszont pl. nem). A latin városok szomszédságában, a hátországban tehát szintén megindult az államszerveződés, és a népességi arányokat figyelembe véve nem volt kérdéses, hogy a szlávok egységesülése előbb - utóbb elvezet oda, hogy kiterjesztik a fennhatóságukat az eddig uralmuk alá nem tartozó dalmát városokra is. A régió szerencséjére ez nem háborús úton következett be végül.
 

Templom a 9. századból, Zadar

Dalmáciában innentől kezdve beszélhetünk egy szláv, és egy latin kultúrájú részről, és mindez lényegében a második világháború végéig meg is maradt. A szlávok egységesülésével ugyanakkor az eddig relatíve hatalmi vákuumban levő területen elkezdtek helyi hatalmak kialakulni. Közben Bizánc tovább gyengült: a longobárdokkal szemben elveszítette a maradék észak és közép itáliai területeit, a pápaságot pedig végül a frankok mentették meg a 8. század legvégén. Nagy Károly hódításaival Dalmácia közelében rövid időre egy másik nagyhatalom jelent meg, és az a longobárdok és az avarok legyőzése után ki is terjesztette a fennhatóságát Dalmáciára 802-ben. Felgyorsult a helyiek megtérítése, Nonában (ma Nin, Zadar mellett) keresztény püspökség létesült a szlávok számára (amely egyébként egy ideig a spliti konkurense volt). Ez nem tartott túl sokáig, mert Bizánc nem nézte jó szemmel a frankok megjelenését, némi háborúskodás után csak annyit tudott viszont elérni, hogy a városok visszakerültek a fennhatósága alá, a szlávok viszont még 819-ig frank függésben maradtak. Nagy Károly birodalmának felbomlása után viszont már semmi sem akadályozta meg őket abban, hogy államot alapítsanak, és fokozatos megerősödésük eredményeképpen létrejött a horvát királyság Tomiszláv király 925-ös megkoronázásával. És nem akárhol jött létre a királyság központja: Dalmáciában. A térség ismét elkezdett fontosabbá válni, felemelkedni. Lakossága bár nagyrészt kicserélődött, de ismét a prosperitás időszaka jött el. A horvát királyság megalakulásával egy időben viszont az eddig kedvező geopolitikai helyzet elkezdett megváltozni: megerősödtek az addig gyenge szomszédok, és új, veszélyes hatalmi központok jöttek létre. A prosperáló Dalmáciát pedig mások is szerették volna birtokolni.

A cikksorozat első része itt olvasható.

Folytatjuk

A bejegyzés trackback címe:

http://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr23573008

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

bazalttufa · http://konzervatorium.blog.hu 2008.07.25. 17:05:58

Köszönöm a cikkeket, újra visszahozta kissé megfakult törimániámat. Naponta jövök.

Így tovább!!