hami 2009.11.07. 18:00

Kritika: Tropico 3

Feltételezem sokan várták már mai kritikánk tárgyát, a Tropico 3.-mat. Annak idején ugyanis a sorozat első része a maga nemében egyedi játék volt, és nem meglepő módon sokak kedvence lett. A Tropico ugyanis egy diktátorszimulátor. A történet lényege az, hogy egy karibi sziget "elnöke" vagyunk, és menedzselnünk kell az országunkat. Hogy hogyan, az rajtunk múlik. A játék sikerét jelentős részben az adta,  hogy egyedülálló hangulata volt, a latin zenéktől kezdve a spanyol akcentussal beszélő segédünkön keresztül a grafikai elemekig - de ugyanakkor igen komplex lehetőségeink voltak országunk (saját szánk íze szerinti) felvirágoztatására, vagy svájci bankszámlánk hizlalására, vagy mindkettőre. A sorozat második része némiképp kilóg a sorból, ugyanis ott egy kalózszigetet kellett működtetnünk (bevallom őszíntén, ezzel a résszel nem is játszottam). A most megjelent (és magyar nyelven is kapható) harmadik rész az elsőhöz tér vissza, a feladat ugyanaz, a játék is nagyrészt, csak kapott egy kis grafikai upgrade-t.
Ez az a pont, ahol a Tropico 3.-mat lehúzhatnám. Ugyanis az előző kritikánkból (Grand Ages Rome) ismert Haemimont nevű fejlesztő csapat nem strapálta magát azzal, hogy valami újat találjon ki, de - mint ezt ott is megjegyeztem - ez korántsem gond, ugyanis az első rész "remakelése" nyilvánvalóan csak jó játékot tud eredményezni. Így a mi szempontunkból teljesen jó az, hogy a Haemimont láthatólag szenved a kreativitás hiányától - mert legalább nem rontották el a játékot a saját ötleteikkel.


A szokásos, és szükséges lehúzáson túl nézzük meg, miről is szól ez a játék: Mint az előbb is írtam, egy szigetre kiterjedő országunkat kell alapvetően menedzselnünk, és ez elég sok aspektust jelent. Ami a legfontosabb, a Tropico egy városépítős játék. Különböző épületeket építhetünk a házaktól kezdve a farmokon át a különböző kormányzati épületekig. Viszont, hogy ne csak szimpla városépítésről szóljon az egész, figyelnünk kell a népünk igényeire is, mert ha túlzottan boldogtalanok lesznek, akkor előbb-utóbb megbuktatnak. Vagyis a játék maga gyakorlatilag egy gazdasági-politikai szimulátor, és egyébként viszonylag összetett (a Total war játékoknál biztosan összetettebb :P ).


A gazdaság menedzselése lényegében azt jelenti, hogy minél magasabb bevételre kell törekednünk. A gazdaságot mi irányítjuk (bár nem feltétlenül vagyunk kommunisták). Specializálódhatunk bizonyos termékek előállítására is, de érdemes inkább diverzifikálni a termelést: alapvetően két fontosabb bevételi forrásunk lehet, egyrészt az export, másrészt pedig a turizmus, bár ez utóbbira a játék elején nem fogunk tudni alapozni. Exportlehetőségeink meglehetősen széleskörűek: építhetjük mindezt a mezőgazdaságra, különböző - főleg trópusi területekre jellemző - növényeket termeszthetünk, vagy építhetjük a bányászatra (feltéve, ha vannak ilyen nyersanyagaink), némi fejlődés után pedig akár létrehozhatunk némi feldolgozóipart is, amellyel az előbb felsorolt nyersanyagokat dolgozhatjuk fel. Nyilvánvalóan kézenfekvő az a stratégia, hogy a bevételt visszaforgatva folyamatosan növeljük az outputot, de ez sajnos nem feltétlenül működik, merthogy induláskor a lakosság nagy része bádogviskókban él, és az alapvető közszolgáltatások sincsenek kiépítve a szigetünkön, így kénytelenek leszünk erre is költeni, ha nem akarjuk, hogy megbuktassanak. És a nép igényeinek teljesítése mellett egyéb dolgokat is szükséges kiépíteni, ilyen például az infrastruktúra. A játék tehát vérbeli stratégia, merthogy akkor tudunk optimális ütemben fejlődni, ha előre gondolkodunk, és bizonyos célokra koncentrálunk.


A játék politikai részének is vannak vicces, de egyben érdekes vetületei. Egyrészt, mivel mi vagyunk "El Presidente", azzal kezdődik a játék, hogy meg kell terveznünk karakterünket (vagy választhatunk híres latin-amerikai diktátorok, és egyéb ismert személyiségek közül). Ennek során választanunk kell pozitív ("keményen dolgozik", "farmer", "bányász", stb.), és negatív ("alkoholista", "kleptomániás", "nőcsábász", "szerencsejátékos", "paranoid", stb. - ez a része a legviccesebb, feltételezem a legtöbben az alkoholista nőcsábász párost választják, de nem ez a legjobb páros, miután az alkoholista a harmadik részben már nem ad bónuszt a szovjet kapcsolatokra) tulajdonságok közül. Pláne, ha női karakterek vagyunk. Ezek a tulajdonságok bónuszokat, ill. mínuszokat adnak, illetve meg kell adnunk, hogy hogyan kerültünk hatalomra (itt is széles a spektrum a kapitalista puccstól kezdve <ez olyan bankár típusú szocializmus jellegű dolog> a CIA segítségével hatalomra kerülésen keresztül odáig, hogy szimplán megnyertük a választásokat valamelyik frakció nevében), ez is bizonyos bónuszokat jelenthet. Politikailag alapvetően arra kell figyelnünk, hogy a rendszerrel szembeni ellenállás ne lépjen túl egy kritikus határt, azaz ne kezdjenek az emberek lázadozni, illetve arra, hogy az egyes frakciók szemében se essen a megítélésünk egy bizonyos határ alá. Az anyagi helyzetünk miatt nyilván mindenkinek a kedvére nem fogunk tudni tenni (pláne, hogy a frakciók között vannak érdekellentétek is), de arra érdemes törekedni, hogy a fontosabb dolgokat (közszolgáltatások: templom, iskola, kórház, aztán legyen mindenkinek normális lakása) igyekezzük összehozni. Külön poén a játékmenetben, hogy a két szuperhatalomhoz fűződő viszony is megjelenik, lehetünk semlegesek, vagy elkötelezhetjük magunkat valamelyik mellett, de ez esetben lehet, hogy a másik egyszerűen megbuktat. Nyilván a játék az elején a nehéz, ahogy a pénz elkezd csorogni, egyre több mindenre van pénzünk. Például a helyi média kiépítésére, amelyet aztán agymosásra használhatunk (a rádióadó például "El Presidente all day" műsort fog nyomni). A játék ezen a ponton szokott kevésbé érdekes lenni, merthogy innentől kezdve már sínen vagyunk. Ezért valószínűleg a free play kevésbé fog kihívást nyújtani, de van egy "hadjárat", ahol különböző kihívásokkal szembesülünk, és egy meghatározott célt kell elérnünk.


A leírásból látható, hogy a 3. rész nem különbözik sokban az elsőtől. Sőt, ami azt illeti, alig valamiben a grafikai upgrade-n kívül, néhány apróbb dolgot építettek csak be. Ezek közül a legfontosabb, hogy az első rész meglehetősen idegesítő logisztikai problémáját, mégpedig hogy a "jómunkásemberek nem nagyon mozognak a lakásuktól x sugarú körön túl, merthogy mire odáig elérnek vége a munkaidőnek" dolgát orvosolták egy olyannal, hogy van egy garázs nevű épület, ahol mindeki kölcsönözhet autót - így bárhova gyorsan eljuthatnak. Visszafele már nem feltétlenül, ha nincs a közelben garázs, erre érdemes figyelni. ez sokat javított a játékmeneten. Ami viszont nekem kevéssé tetszik, az az, hogy a terep kétszintes lett: van egy alacsony szint, meg van egy magas szint, a kettő között éles határ, amire semmit nem tudunk rakni - ez visszalépés az első részhez képest is, és leginkább a régi jó Warcraft 2. terepkezelésére hasonlít. A nézetek hasonlóan problémások, mint a Grand Ages Rome-ban, bár itt már van olyan szög legalább, ahonnan jól rá lehet látni a városunkra. 
Összességében a Tropico 3. jó játék, érdemes kipróbálni, (vagy - ez itt a reklám helye - megvenni) az idei mezőnyben meg kimondottan előkelő helyen van. Nem tökéletes persze, na meg elsősorban egy remake, de ez az élvezet faktoron nem változtat sokat.

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr181507317

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vérnűsző Barom (törölt) 2009.11.07. 19:07:57

Nem kéne esetleg ezt a játékot kötelezővé tenni mifelénk?
Nagyjából a jegyzői állástól felfelé, további minden választott politikus számára, a jelöléstől kezdve?
Ha vette az akadályt, jöhet a második fordulóban a SimCity, ha nem, akkor köszönjük, foglakozzon inkább mással, a politikát meg hagyja a fenébe.

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2009.11.07. 20:22:16

Annyit tennék hozzá, hogy Hami elég demokratikus diktátor a leírás szerint:) Nem szükséges ugyanis a nép kevére tenni, mert nem biztos, hogy meg fognak buktatni. Segíthet nekünk ugyanis az, hogy elcsalhatjuk a választásokat, vagy erős hadsereget tarthatunk fent, ami leveri a lázadásokat:)

hami · http://toriblog.blog.hu 2009.11.07. 20:57:31

@Kaif: persze, csak a sereg ugyanúgy drága, akkor meg már jobban megéri valami értelmesre költeni. választást meg nyilván akkor kell tartani, amikor azt meg is fogod nyerni. addig meg a nép úgyis szeret...

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.11.08. 20:36:05

Az első rész tapasztalatai alapján a legjobb katonai puccsal hatalomra kerülni, mert akkor nagyon alacsony a demokrácia elvárás és akkor elég csak a hadsereg fenekét nyalni, bár az se olcsó. Ez ad elég mozgásteret ahhoz, hogy felfejleszd a gazdaságot és utána már lehet szó népjólétről is. (Lényegében a Pinochet recept :) )

Egy nap, (miután vettem egy új gépet) feltétlen kipróbálom.

Panther V. · http://kigondoltam.blog.hu 2009.11.14. 19:59:07

Ezzel sose játszottam, s nagyon nekem valónak tûnik.

GaceTillerro · http://www.mindennapiafrika.info 2009.11.17. 22:00:07

Nem is gondoltam, hogy ennek már van harmadik része is. A második rész volt a kevés PC-s játék egyike, ami igazán le tudott kötni, az nagyon jó volt. Bár ettől a grafikai update-től tartok kicsit..

Deviáns szinglibolsilibsibibsi 2010.02.16. 13:22:53

Demokratikusan is lehet jól csinálni (az első részt). Mégpedig abból kifolyólag, hogy az első választást (de talán még a másodikat is), ha nem kifejezetten a saját bukásunkra játszunk, akkor meg tudjuk nyerni simán, csalás nélkül. Ezt az időszakot meg remekül fel lehet használni a gazdaság építésére anélkül, hogy a szociális dolgokra az abszolút minimumnál többet költenénk.

Illetve van még valami. Az én szigetparadicsomomban mindenki szereti a választásokat, alig várja, hogy kezdődjön a kampány, ugyanis hirtelen (kábé fél évvel az eseményt megelőzően) valamilyen okból kifolyólag a duplájára emelkednek a bérek, lehet ingyen lakni, ingyen sör jár mindenkinek a kocsmában, satöbbi-satöbbi. Aztán persze a hivatalos végeredmény kihirdetésének pillanatában visszatér minden a régi kerékvágásba. Nem sokszor nyertem 85%-nál kevesebbel a választásokat...
süti beállítások módosítása