Gjergj Kastrioti Skënderbeu (Kasztrióta György, Szkander bég) történetének előzményeként nézzük meg egy picit a mai Albánia területén végbemenő eseményeket - mert ezek önmagukban is érdekesek lehetnek. A történetünk itt két szálon fut: egyrészt érdekes az albánok története is, de ez nem esik egybe az adott területen végbemenő eseményekkel.
Ha nem is Ádám-Évánál, de a történetünk jó korán indul: A Balkán ezen részén többnyire illír törzsek éltek, amikor a görög gyarmatvárosok alapítása megindult az ókorban. A mai Albánia területének déli része viszont (nagyjából Vlorë-tól délre - az ë betűt a-nak kell ejteni) az ókori Epirosz része volt - itt görögül beszélő törzsek éltek, de ez az ókori Hellásznak inkább egyfajta Makedóniához hasonló félperifériája volt. A görög gyarmatosítással persze ettől északra is görög gyarmatvárosok létesültek, mint pl. Epidamnosz, a mai Durrës. A következő időszak története nem túl érdekes. A római terjeszkedéssel a teljes terület a birodalom fennhatósága alá került, és a Kr.u. 5. századig túl sok említésre méltó esemény nem is történt errefele. Annyit azért érdemes még megemlíteni, hogy a Jireček (Jirecsek)-vonal áthaladt a nevezett térségen: a déli 3/4-e a görög Balkán, az északi kisebb része pedig a latin Balkán része volt.

Az ókori Dodóna színháza - igaz, nem Albániában van, hanem Epirosz görög részén, de közel. Az ókor egyértelműen a görög hatás ideje a mai Albánia területén.

 

Az illírek legnagyobb része átvette vagy a görög vagy a latin nyelvet, vannak persze akik nem - főleg azok, akik a nehezen megközelíthető és elzárt hegyvidékeken terelgették birkanyájaiakat. Vélhetően ők azok, akikből később az albánok lesznek - bár azon vita van, hogy az albán nyelv melyik ókori balkáni nyelv leszármazottja, de ezt meglehetősen nehéz eldönteni, merthogy egyik ilyen nyelvet sem ismerjük eléggé, és nem is maradtak fent. Már persze, ha nem feltételezzük, hogy a román nyelv egyenlő a dák nyelvvel. :) De ez a nagy románok sorozatra tartozik. Itt persze van még egy érdekes dolog. Az ókorban létezett ugyanis egy Albánia. Csakhogy az nem éppen a Balkánon, hanem a Kaszpi-tenger mellett, a mai Azerbajdzsán területén...

Az illír törzsek elhelyezkedése az ókorban,
illetve a Nyugat-Balkán kvázi etnikai megoszlása az ókorban.


A népvándorláskor viszont teljesen felforgatta az etnikai viszonyokat. A Balkán megpróbáltatásai a gótokkal kezdődtek, de ez a szükséges pusztítás mellett túl sok változást nem hozott, mert végül sikerült őket arra rávenni, hogy Itáliában kedvezőbb lehetőségek várják őket. Ez egyébként egy érdekes döntés lehetett a Római Birodalomtól, de ugye ekkor a központ már Constantinopolisban volt... A legnagyobb megpróbáltatást viszont a szláv-avar hódítás jelentette: ugyan Maurikiosznak sikerült megállítania a szláv-avar támadásokat, de bizonyos sajnálatos körülmények miatt aztán ez a front okozta a vesztét (lásd az erről szóló posztot). Az ez után kitörő kvázi polgárháború, majd a perzsákkal vívott élethalálharc őrizetlenül hagyta a balkáni határokat, a padlóról felkelő avarok és szlávok pedig befejezték, amit elkezdtek. A Balkán etnikai viszonyai ekkor döntően megváltoztak. A latin lakosság gyakorlatilag majdnem teljesen eltűnt: csak az Adria-parti városokba menekülők, és a hegyekben élő latinul beszélő birkapásztorok maradtak meg. A görögök sem jártak sokkal jobban, szintén gyakorlatilag a városokba szorultak vissza, és bizonyos nehezen megközelíthető, és kietlen helyeken maradtak meg (mint pl. Epirosz). A mai Albánia tengerparti, alacsonyabb területe sem volt kivétel: az invázió után itt is szlávok telepedtek le. A tengerparti városok, mint pl. az előbb említett Epidamnosz (Durrës), vagy éppen Bothrota / Buthrotum (Butrint) viszont megmaradtak római kézen (a Balkán egyébként nagyjából így nézett ki az első bolgár cárság megalakulásáig: a városok római kézen, a vidék felett viszont nem volt kontrolljuk). A rómaiak valószínűleg szépen lassan visszaállították volna a fennhatóságukat, merthogy a szlávok körében nem kezdtek el kikristályosodni államkezdemények, csakhogy a nomád bolgárok megjelenésével ezzel kicsit elkéstek. Az államot alapító bolgárok ugyanis megelőzték őket. A Balkánra betelepülő bolgár csoportok közül Kuber Albánia szomszédságába költözött konkrétan, szóval a térség viszonylag fontos hatalmi központtá is vált. Bizánc azonban 1019-re felszámolta a bolgár államot, így kétszáz évre helyreállította a fennhatóságát a Balkán felett. Nem volt ez az uralom azért teljesen zavartalan: 1040-ben pont az ekkor már szláv (bolgár) lakosságú Makedóniában, és Albániában robbant ki felkelés a császár uralma ellen - de leverődött. A 11. század egyébként az az időszak, amikor az albánok első említésével találkozhatunk.

A Jirecek-vonal.
Az első bolgár birodalom legnagyobb kiterjedése idején.


Ez idő tájt tehát a térség lakossága nagyrészt szláv (vagy elszlávosodott bolgár, latin, görög, stb). Epiroszban valószínűleg létezett vlach (latin nyelvű) lakosság is, illetve görög. Albánoknak viszont még nem nagyon van nyoma, inkább csak északkeleten. Az egy érdekes kérdés, hogy mi váltotta ki azokat a népmozgásokat, amelyek a 11-13. századi Balkánt jellemzik: az albánok délnyugatra (a mai Albániába) vándorlását, illetve a vlachok (románok) északkeleti, a blog indító posztsorozatában tárgyalt  migrációját. Az mindenesetre tény, hogy bár nem rokon nyelvek, de viszonylag nagy a közös szókincs a két nyelv között, és emiatt több, mint valószínű, hogy a két csoport egymás közelében élhetett: ez a terület pedig a mai Koszovó,ill. Dél-Szerbia területén lehetett. Hogy innen mi mozdította ki őket, az egy jó kérdés: egyrészt ez lehetett a szerb terjeszkedés (merthogy ők viszont eredetileg egy viszonylag kis területen: a mai Montenegró / Crna Gora, illetve Kelet-Hercegovina, Délnyugat-Szerbia (ma Szandzsák) által alkotott vidéken éltek. De az is lehet, hogy a különböző sztyeppei nomádok letelepítése váltotta ki (az úzok elől menekülő besenyőkből, illetve a kunok elől menekülő úzokból ugyanis Bizánc telepített le gazdagon, különösen a Vardar völgyében). De lehet szimpla túlnépesedés is a népmozgások mögött. Nyilván a pontos etnikai viszonyokat eléggé nehéz rekonstruálni, és nem segíti a dolgot az sem, hogy a térségben élő népek nagy része "ősi X földnek" tekinti az általa lakott területeket, és annak kb. legalább a kétszeresét, ahol már az "ellenségei" laknak - ennek következtében senki sem szereti kimutatni, hogy az adott terület már nem annyira "ősi" földjük. Mindegy, lényeg a lényeg, hogy az albánok ekkor tűnnek fel Albániában. A térnyerésüket pedig több tényező is segítette: egyrészt, valószínűleg a térség elszenvedett némi pusztítást az 1081-85 között zajló dél-itáliai normannokkal vívott háborúkban - tekintve hogy Itália felől az Adrián keresztül itt van a Balkán legközelebb. A különböző 11. századi bolgár felkelésekben is tevékenyen részt vett a térség lakossága - így egy következő felkelés esélyeinek csökkentését valószínűleg telepítéssel próbálták a derék rómaiak valamelyest mérsékelni,  és erre a célra meg bárki jó volt, aki nem bolgár.. (Nem mellesleg a mai Görögország területén élő szlávokat is ilyen módszerekkel görögösítették el - volt ahol a modern kor előtt 900 évvel hangsúlyt fektettek az etnikai tisztogatásra... Mondjuk, nem kárhoztatom őket emiatt, mert ez már a válasz volt egy adott eseménysorra.) Száz évvel később, 1184-85 között ismét megpróbálkoztak a normannok némi hódítással - nem voltak túl sikeresek ezúttal sem, de biztos, ami biztos pusztítottak egy sort, mert ez ugye fontos, különösen viking leszármazottaknak. Akárhogy is, az 1200-as évekre már jelentős albán lakosságról beszélhetünk errefelé - pedig 200 éve még nyomuk se nagyon volt -, de hiba lenne egységesként kezelni a régiót. A tengerparton ott vannak az ősi görög városok, Észak-Epirosz (vagy Dél-Albánia) ekkor még nagyrészt görög (mellesleg Dél-Albániában ma is jelentős számú görög él, de erről valószínűleg Csurtusék blogjára fogok írni, ha igen), és azért a szlávok sem tűntek még el.
A 13. században ismét mozgalmas időszak következett. 1204-ben a keresztesek elfoglalták Konstantinápolyt, és a Római Birodalom ideiglenesen megszűnt - vagy éppen fogalmazzunk úgy, hogy három utódállamra esett szét: A Niceai Császárságra, a Trapezunti Császárságra, és az Epiroszi Despotátusra - az első az, amely aztán 60 év múlva helyreállítja a császárságot még 200 évre, az utóbbi pedig az, amely a mai Albánia területének jelentős részét uralta. A part menti városok viszont Velence kezére kerültek. A század elején az újjáalakuló (második) bolgár cárság is megpróbálta uralmát kiterjeszteni a területre, és ki is szorította onnan Epiroszt, de a gyengülő cárság kiszorult onnan az 1260-as évekre. 1272-ben a nápolyi király, Anjou I. Károly (annak a II. Károlynak az apja, akinek a felesége V. István királyunk lánya volt - Károly Róbert nagyszülei) szerezte meg Durrëst, és próbálta meghódítani a belső területeket, de Berat sikertelen ostroma után erről le kellett tennie. Ennek ellenére felvette az "Albánia királya" címet, és Durrës (olaszul Durazzo) 100 évre nápolyi uralom alá került. Az 1200-as évektől kezdve északon már a szerbek jelentették a legnagyobb gondot - különösen mert az itteni lakosság katolikus volt. Végül az 1300-as években, István Dušan és  Uroš István uralkodása alatt a szerbek kiterjesztették a fennhatóságukat a teljes térségre. Bukásuk (Marica menti csata 1371, majd Rigómező 1389) után nagyjából az albánok a maguk uraivá váltak pár évtizedre, és a környező területeken (leginkább Epiroszban) is viszonylag nagy befolyásra tettek szert, köszönhetően annak, hogy az utolsó balkáni nagyhatalom, a szerbek bukásával rövid ideig egyfajta interregnum állt itt elő - ez pedig kedvezett az albán törzsek terjeszkedésének. de lassan el is érkeztünk abba a korszakba, amikor címszereplőnk megszületett.

A Balkán a 14. században,  a Szerb Királyság legnagyobb kiterjedése idején - az Oszmán terjeszkedés előestéjén.


Egy fontos dolgot azért meg kell még itt említeni. Azt ugye nehéz pontosan megmondani, milyen kiváltó okai voltak az albánok térnyerésének, de ez mindenképpen egy soktényezős eseménysor. Fontos azonban az is, hogy (a románokhoz hasonlóan) az albánok alapvetően törzsi struktúrában éltek ekkor, és Albánia-szerte adott területekre telepedtek le - vagyis a törzsek vagy családok által birtokolt területek jól behatárolhatóak. A feudalizmussal való találkozás azért persze elindított változásokat (pont, mint a románok esetében), de ezek a változások azért nem voltak gyorsak. Albánia tulajdonképpen jó úton volt afelé, hogy modern feudális királyság legyen, csakhogy közben megjelent a színen az Ottomán Birodalom, és mint a csősz, mindenkit kizavart az erdőből - a balkáni keresztény országok nemességének elpusztításával lefejezték a helyi elitet (tulajdonképpen szó szerint, többnyire, de ezt a románok megúszták például). Ezzel - mondhatni Európában egyedülálló módon - az albán társadalomfejlődés meg is rekedt itt, merthogy ott a törzshöz, vagy inkább családhoz tartozásnak (ez a kettő fogalom ebben az értelemben szinoníma) ma is nagy szerepe van.

A bejegyzés trackback címe:

http://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr142359379

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Syolos 2010.11.05. 20:54:41

Legjobb: "Magyar raid" felirat a térképen :)

Syolos 2010.11.05. 20:57:18

Amúgy jó post, egy nagy hibája van csak, amivel rendszeresen nem foglalkoztok (már vagy két éve olvasom a blogot, ez azóta szinte folyamatos gond): a megfelelő tagolással. Csak dől-dől a sok információ, de egyben az egész. Legalább néhány bekezdést, vagy alcímet, vagy akármit... Ott, ahol a képek megtörik, még pont olvasható, de ahol egy egész oldalnyi szöveg van, az nagyon rossz.

És ezért kár, mert amúgy egy igazi kincs ez a blog, én legalábbis szeretem, a legtöbb postot végig is olvasom.

Árpádka 2010.11.05. 21:15:48

a balkáni keresztény országok nemességének elpusztításával lefejezték a helyi elitet (tulajdonképpen szó szerint, többnyire, de ezt a románok megúszták például)- ez nem igaz csak a románok voltak annyira " fuedálisak" már, hogy megoldották egymás között, általában két rokon, de Constantin Brancoveanu, Vasile Lupu, Stefan cel Mare és Alexandru Lapusneanu sem spórolt a bojár vérrel ha arról volt a szó, hogy buli lesz a tesóval unoka tesóval vagy rivális családdal.
Az egész törökösdivel a görögök jártak egy darabig a legjobban például 1714-1821 között Moldva és Havasalföld trónján általában görög nemesek csücsültek Mavrocordat, Cantacuzino,Ypsilanti családból.Vagy a görög kerskedőknek nem kellet versengeniük Velencével.

hami · http://toriblog.blog.hu 2010.11.05. 23:10:43

@Syolos: izé, jogos a kritika.. sajnos (mint ez valószínűleg feltűnt) nekem egyre kevesebb időm van posztot írni. ezt is összedobtam (meg tervezve van a folytatás), de hát a formázásra kevés idő jutott... sajnos ez van.

hami · http://toriblog.blog.hu 2010.11.05. 23:20:49

@Árpádka: A tárgyalt időszakban (14-15. század) igenis van román nemesség, és még lesz is jó ideig függetlenül attól, hogy írtották egymást elég rendesen. Leginkább azért, merthogy ők közvetlen oszmán uralom alá nem kerültek gyakorlatilag soha.

Az, hogy a 18. században a két vajdaság de facto teljesen elvesztette a függetlenségét, és bábállammá vált, az egy dolog, de előtte messze nem ez volt a helyzet.

Az oszmán birodalomban nem volt görög "nemesség". Muszlim nemesség létezhetett maximum, keresztény semmiképp. A fanarióták alapvetően pénzért vették a pozíciót, nem azért kapták, mert nemesek voltak. Ez nem zárja ki azt, hogy ezek a családok a bizánci birodalomig vissza tudták vezetni a családfájukat.

Az más kérdés, hogy kollaborációban a görögök meglehetősen élen jártak, de a legtöbb balkáni ortodox keresztény nép szép számú hitehagyott kollaboránst tud felvonultatni.

hami · http://toriblog.blog.hu 2010.11.05. 23:22:00

@hami: na szóval a román vajdaságok külpolitikailag nyilván soha nem voltak függetlenek, de belpoliktikailag igen - hasonlatosan mondjuk Raguzához, vagy valamelyest Erdélyhez, bár ez utóbbinak azért jóval nagyobb mozgástere volt.

R.H. ny. 2010.11.06. 13:00:58

Ismerek néhány albánt, hát eléggé a söpredék kategóriába tartoznak sajnos.

Minorkavidor 2010.11.06. 15:14:30

Azt írtad " a balkáni keresztény országok nemességének elpusztításával lefejezték a helyi elitet (tulajdonképpen szó szerint, többnyire, de ezt a románok megúszták például"
Gondolom ezt csak a világi elitre értetted, mert az egyházi elit fennmaradt, sőt saját népük belügyeinek intézésében egyre nagyobb szerepet kapott. Ezenkívül az egyháziak képviselték az adott keresztény nép érdekeit Konstantinápolyban, a szultáni udvarnál.

Papp Sanyi 2010.11.06. 18:35:57

Jó írás, köszi! Egy magyartalan félmondatra hívnám fel a figyelmet: "és Albániában robbant ki felkelés a császár uralma ellen - de leverődött" A leverték tovább emelné az írás értékét.

sierrahun 2010.11.06. 18:59:31

Nekem éppenhogy tetszett, mert ötletesen rendhagyó.

szs. · http://martinluther.blog.hu 2010.11.06. 19:16:25

A tagolásnál néhány plusz "enter" is sokat segítene, szétszedné a bekezdéseket.
Egyébként ez a "Szolnok ősi bolgár föld" dolog elég új volt...:)

bloggerman77 2010.11.06. 23:02:02

@szs.:

"Egyébként ez a "Szolnok ősi bolgár föld" dolog elég új volt...:)"

***

Ezért izgalmasak a környező népek történelemkönyvei. :))

A folyók mentén lehetek erődjeik az avar pusztában, de bolgár fennhatóság kb. a Maros vonaláig igazolt régészetileg.

Csodálkozom, hogy Csongrád nincs rajta a térképen. :P

bloggerman77 2010.11.06. 23:04:09

Azért kiváncsi volnék, hogy a Solnograd nevet honnét szülték, mert Szolnok legrégebbi fennmaradt alakja Zounuk.

mbm 2010.11.08. 02:02:15

Jó a poszt, csak tényleg jobban kéne tagolni egy kicsit a szöveget, görgetésnél néha eltévedtem:) A másik meg, hogy lehetne a végén felhasznált irodalom vagy valami hasonló. Egyébként ez egy régebbi poszt előzménye, vagy az albánok most fognak következni?
OFF
Tud valaki valamit Nagy Magoról?

halbikvera 2010.11.08. 11:32:13

Enver Hodzsa is szerepelni fog?:)

hami · http://toriblog.blog.hu 2010.11.09. 00:04:43

@mbm: hát irodalomlistát nehezen tudnék prezentálni. saját kútfő, meg szörfölgettem kicsit neten.

@halbikvera: előbb, vagy utóbb... szabadidő függvénye

Trónkövetelő 2014.10.13. 22:36:47

@Márk Ilyés:
Skóciát a kora középkorban hívták Alba királyságnak, illetve skót-gael nyelven Skócia neve a mai napig Alba. Az egész brit fősziget ókori görög neve, az Albion is innen jön.
A késő középkorban latinizálták ezt az elnevezést Albaniává, nagyjából ugyanúgy, ahogy Magyarországból Hungaria lett. Tehát amikor mesterségesen megalkották az "Albania" megnevezést, az albánok már rég a helyükön voltak a mai Albánia területén, a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz. Ez azonban nem tudta kiszorítani a Scotia elnevezést, a nép önelnevezése réges-rég "scot" és nem a gael "alban".
A magyaroknak továbbá semmi közük a dákokhoz, ők már rég eltűntek, mire mi idejöttünk (bár a románok mást mondanak, legyen ez az ő bajuk). A baszkok sem KELT-ibérek, mert nem kelták, legfeljebb a "nem kelt"-ibérek leszármazottai lehetnek.
Grandpierre Attila az nem a VHK-s volt? :)
Amúgy meg sajnálom ezt a blogot, kár, hogy meghalt.