IV. (Kun) László kettős pecsétje A kunok, jászok sajátos, az úrbéresektől (colonusoktól, subditusoktól), de még korábban a többiektől, a betelepülő hospesektől is jelentősen különböző jogállásának emléke apáink emlékezetében annyira erős volt, hogy bár…

 A jobbágyok szabad költözésének hátterét, jogi szabályozását taglaló cikket azzal zártuk, hogy "Mária Terézia közigazgatása új alapokra helyezte az úrbéri viszonyt".Az 1767-ben elrendelt ún. 9 kérdőpontos felmérés a jobbágyterhek szabályozását…

Az első részt azzal zártuk, hogy az 1514. évi XXV. tc. megtiltotta a jobbágy költözését (de maga a tilalmi törekvés nem ettől az időponttól ered). Ennek a rendelkezésnek azonban nem volt meg a társadalmi-gazdasági alapja, ezért nem ment át a gyakorlatba. Egyrészt az…

Ez az írás egy 5 részből álló sorozat első tagja. A családnevek kialakulása témánál merült fel, hogy a betelepülő, ’szökött’ jobbágy új környezetében gyakran új nevet nyert, ill. hogy – az adó- és közigazgatás fejletlen volta miatt (milyen legyen…