A 8. század végén földindulásszerű változás indult el egész Európában. A vikingek kimozdultak a skandináv területeikről és a korábbiakhoz képest gyökeresen új módszereket alkalmaztak. A forrásokban ebben az időszakban már elkülöníthetők a norvégok, a dánok és a svédek. Az első kettő működési tere nyugat, a svédeké kelet volt. Működés alatt egyaránt érthetünk kalózkodást és rablást, de kereskedést is. Ezek a hajósok a kínálkozó lehetőségek szerint könnyen átvedlettek rablóból kereskedővé, vagy megfordítva. A norvégok a 8. század végétől Skóciában és Írországban nemcsak fosztogattak, hanem le is települtek. A dánok ugyanezt tették Angliában és a Nyugati-Frank Királyságban. A svédek az oroszországi folyókon eljutottak a Fekete- és a Kaszpi-tengerig, onnan pedig Bizáncba és Bagdadba.
 |
| A vikingek terjeszkedése |
Felmerül a kérdés, hogy melyek voltak azok a belső tényezők, amelyek arra kényszeríttették a vikingeket, hogy hajóra szállva több mint két évszázadon át rablóhadjáratokat indítsanak? Johannes Brondsted „A vikingek” című munkájában hét okot különböztet meg, amelyek az egyes elméletek szerint a vikingek kirajzásához vezettek: túlnépesedés, belső egyenetlenségek, társadalmi különbségek, külföldi nyomás, időjárási katasztrófa, kereskedelmi viszonyok és a viking életmód. Nyilvánvaló, hogy nem egyetlen tényező működött közre, az egyes elméletek hívei sem ezen vitatkoznak, hanem azon, hogy melyik tényező játszotta a meghatározó szerepet. A különböző értelmezések tengerében szinte szimbolikus erejű az is, hogy még a viking szó jelentését is különbözőképpen, a saját gondolatmenetükhöz igazítva fogalmazzák meg az egyes iskolák képviselői (wik = piac- és vásározóhely, vig = harc, háború…). A viking portyák céljai tekintetében már kevesebb a nézeteltérés, Askeberg svéd tudós négyes osztályozása széleskörben elfogadott, ezzel találkozhatunk az „Európa a korai középkorban” című átfogó magyar munkában is. A célok tehát: 1. egyének által végrehajtott kalózportyák, 2. politikai expedíciók, 3. gyarmatosító hadjáratok, 4. kereskedelmi behatolás. Természetesen az effajta felosztás nem használható általánosan, a portyák közül soknak kétségtelenül vegyes indítékai voltak.
Az egyes skandináv országoknak a viking portyák során játszott szerepét mindenütt földrajzi tényezők határozták meg. A Skandináv-félszigetet közepén kettévágja a Křlen hegy hosszú vonulata, letelepedés szempontjából az országot két, keletre és nyugatra tekintő részre osztja. Nyilvánvalóan a keletre néző Svédország lett a keleti terjeszkedés kiindulópontja. A 8. században Svédországot az különböztette meg Dániától és Norvégiától, hogy Svédország már szervezett hatalomnak számított, eléggé erős volt ahhoz, hogy határain túl gyarmatosító illetve kereskedelmi vállalkozásokba fogjon.
A svear nép területét részben Lettország és Észtország, részben pedig a messzi Kelet, a Ladoga- és Onyega-tavak déli partjai felé terjesztette ki. A balti-tengeri hadjáratok kiindulópontja Uppland, valamint Gotland sziget volt. Ha ezeket az akciókat viking rablóhadjáratoknak tekintjük, akkor világos, hogy a svédek már jóval a dánok és a norvégok előtt megkezdték terjeszkedésüket. A balti térség partvidéki régióiból már a 7. század végéről, 8. század elejéről datálhatók leletek, melyek svéd jelenlétet mutatnak. A svéd vikingek kezdetleges kereskedelmi állomásokat létesítettek a Balti-tenger déli és keleti medencéjében és rendszeres járadékot szedtek a környező népektől, melyeknek fiait sokszor rabszolgának hurcolták. Utóbbi ellentmond annak az elméletnek, mely szerint a svéd vikingek békésebb természetűek lettek volna norvég és dán társaiknál, ennek cáfolatára későbbiekben forrásunk is jó például szolgál. A svéd vikingek, akiket a szláv területeken varégoknak neveznek, nem nagyon merészkedtek ezeken a közösségeken túl a Balti-tenger keleti felében a 8. század második feléig, amikor is arab kereskedők tűntek fel a térségben, akik rengeteg ezüstpénzt hoztak magukkal. Az északi emberek számára, akik nem rendelkeztek saját ezüstforrásokkal, ennél nagyobb vonzerő nem is volt elképzelhető. Hamarosan viking hajókaravánok indultak útra az új piacok felé.
 |
| Rurik |
A varégok felfegyverzett távolsági kereskedőkből álló csoportjainak célja inkább kereskedelmi jellegű volt, szemben a nyugati felé terjeszkedő társaikkal, akik gyarmatosító szándékkal bontottak vitorlát. A folyók mentén, amerre a kereskedelmi utak vezettek a varégok telepeket létesítettek. A kolóniákon, illetve a stratégiailag fontos pontokon fegyveresekkel biztosították maguknak a kereskedelmi út feletti ellenőrzést. Ezek a pontok később kereskedelmi lerakatokká, illetve csomópontokká bővültek. Így a kereskedelmi célú terjeszkedés mégis kolonizációs jelleget öltött, mindez azonban nem volt olyan értelemben gyarmatosítás, hogy a svédek elvették volna a földet az őslakosoktól, hogy állandó jelleggel letelepedjenek rajta. Szándékuk inkább az volt, hogy -akár erőszakkal is- vásárhelyeket, kereskedő központokat összekötő kereskedelmi utakat alapítsanak, és e piacok azután alkalmasint városokká fejlődjenek.
A varégok, miután átkeltek Finn-öblön, felhajóztak a Volkhov-folyón az Ilmeny-tóba, ahol találtak egy megfelelő szigetet. Ott egy települést építettek fel, ami végül Novgorod városává nőtt. Terjeszkedésük során egymáshoz lazán kapcsolódó finn és szláv törzsekkel találkoztak, amelyek a politikai homogenitás legcsekélyebb jelét sem mutatták. Megjelenésük katalizátorként hatott a térség életére. A 12. század elején lejegyzett hagyomány szerint egymással harcban álló szláv törzsek arra kérték Rurik viking törzsfőt és Sineus meg Truvor nevű testvéreit, hogy vegyék át az uralmat felettük és teremtsenek rendet közöttük. A testvérek beleegyeztek és három hercegséget alapítottak. Valamikor 862 után Sineus és Truvor meghalt, így Rurikra maradt az egész vidék irányítása a Volkhov-folyó fölötti királyi várából. A Rurik erődje körül létrejövő Novgorod (Új város), az ún. Rusz kulcsfontosságú erősségévé nőtte ki magát. A hagyomány számos mondai-népmesei elemet tartalmaz, de valóságtartalma is van. Rurik dinasztiájából fejedelmek, majd cárok kerültek ki egészen a tizenhatodik század végéig.
A varégok Novgorodból hatoltak be fokozatosan dél felé a nagy vízi utakon: a Volgán a Kaszpi-tengerre, a Dnyeperen a Fekete-tengerre. Az előbbi út a harcias bolgárok és kazárok országán át vezetett, az utóbbi különböző szláv törzsek területén keresztül, amelyek a kazár birodalom északnyugati peremén laktak és a kazárok adófizetői voltak. Úgy látszik, ezek a szlávok nyilvánvalóan félénkebb alkatúak voltak, mint a Volga mellett lakó türk szomszédaik, és így a skandináv rablók prédái lettek. Végül is ez magyarázza, hogy a varégok veszélyes vízesései ellenére a Dnyepert részesítették előnyben a Volgával és a Donnal szemben. A Dnyeper mentén délre húzódva, újabb központjaikat Gnyezdovoban, Szmolenszkben, majd Kijevben rendezték be.
A 9. században megalapított államuk nevének, a Rusz szónak eredeztetése a vitás kérdések közé tartozik. Filológiai szempontból egyaránt találkozunk skandináv, délorosz, finn, balti szláv, gót, kazár, litván, szarmata stb. értelmezéssel és megfejtéssel, a vita még ma sem zárult le. A Rusz alapításának körülményeiről, Oroszország etnikai eredetéről is komoly vita folyt korábban. A korábbi nézetek két csoportra bonthatók: a varégok államlapító szerepét hangsúlyozó ún. normannista elmélet, és az annak különféle mozzanatait kétségbe vonó antinormannista elmélet. Mára a kétévszázados vita eldőlni látszik: egy mérsékelt normannista elmélet uralja a nyugati történetírást, amelynek legfőbb gondolatai lassan gyökeret vernek az orosz történettudományban is. A normann-varégok kelet-európai jelenlétét és államalkotó részvételét a Rusz létrejöttében nem lehet tagadni, hiszen a források ezt egyértelműen igazolják, ugyanúgy a szlávok sem rekeszthetőek ki az államalkotás folyamatából.
A varégok a 9-10. században uralták a Balti-tengert Bizánccal, a volgai bolgár, a kazár és az arab álammal összekötő kereskedelmet. A hagyományos baltikumi és szláv kereskedelmi cikkeket, a prémet, szőrmét, az állatbőrt, a mézet és a viaszt, a borostyánkövet és főként a rabszolgákat szállították délre, onnan szöveteket, keleti luxuscikkeket, fegyvereket és nemesfémet hoztak vissza északra. Az orosz folyókon folytatott skandináv tevékenység két fő központja tehát északon Novgorod, délebbre pedig Kijev volt. Az utóbbiba a varégok úgy jutottak, hogy Novgorodtól délre hajóztak a Lovaty folyón, majd hajóikat két rövid összekötő szárazföldi szakaszon átcipelték, mégpedig oly módon, hogy az árukkal megrakott csónakokat rönkökre rakták, menet közben a hátsó rönköket mindig előre vitték a járművek orra alá. Ezzel a rendkívül fáradságos módszerrel értek el a Dnyeper felső folyásához, majd azon leereszkedve Kijevhez, a Dnyeper a Fekete-tengerbe torkollik, ahonnan már könnyű elvitorlázni a legfőbb célhoz, Bizánchoz. A varégok Bizáncnál nagyobb települést valószínűleg még sosem láttak. Bizonyos, hogy az északról érkezőkre erősen hatottak a város hatalmas, védelemül szolgáló kőfalai, nagyszerű katedrálisai és templomai, egzotikus bazárjai, kivilágított utcái, de 
mindenekelőtt a fényes bizánci udvar. A vikingek Bizáncot egyszerűen „nagyvárosnak” nevezték. Sok oka volt annak, hogy Bizánc ennyire vonzotta a varégokat. Az első és a legfontosabb az volt, hogy a kereskedelem és a belőle fakadó gazdagság legfontosabb támaszpontjának tartották. A városba csakúgy áradtak a javak a mediterrán világ keleti feléből, Észak-Afrikából és Ázsia nagy térségeiből is. A vikingek itt szerezték be a selymet és hímzéseket, trópusi gyümölcsöket és borokat, fűszereket és finoman megmunkált ékszereket. E kereskedelemre bőséges bizonyítékok vannak Skandináviában és mindenütt a viking világban (még Angliában is fedeztek fel bizánci textíliákat). A birodalom más lehetőségeket is kínált azoknak a harcosoknak, akik az orosz folyókon vezető úton odáig hajóztak, eveztek, illetve cipelték a hajókat. A bizánci hadseregnek állandó utánpótlásra volt szüksége, a bizánciak korán felismerték, hogy a vikingek jó harcosok és a 10. század végére a császár személyi testőrsége már csupa skandináv harcosból állt, akiket ezüsttel és privilégiumokkal vásároltak meg. A varégok legalább két alaklommal harcoltak a birodalom ellen is, amikor a kijevi hadihajók a késő viking korban megtámadták Bizáncot. Így azután a dél felé hajózó viking konvojok egyszerre voltak kereskedelmi flotta és hadihajóraj, a két szerep együtt járt és az egyes flották esetén lehetetlen volt megjósolni, hogy melyik percben válnak a kereskedők harcosokká.
Miközben a varégok egy része Sztaraja Ladogából kiindulva délre tartott, és behatolva Oroszországba elérte a Fekete-tengert, másik részük egyenesen kelet felé haladva eljutott a bolgár törzsek és a nomád kazárok földjére és végül elérte az arábiai sivatagot és Bagdadot, az Abbászida-kalifátus székhelyét. Ezek az utazók a Ladoga-tavat elhagyva a Volga felső folyására tértek rá, áthaladtak Bjeloozero, Jaroszlavl, Vlagyimir és Murom településeken, melyek mindegyikében fennmaradtak skandináv műtárgyak. A Volga nagy kanyarulatot vesz a bolgárok fővárosánál, Bulgarnál, délnek fordul, a Kaszpi-tenger felé. Itt volt a Selyemútnak nevezett szárazföldi kereskedelmi útvonal nyugati vége, amely Szamarkandon és Taskenten át Kínába vezetett, s itt működött az a nagy piac, amely a bolgár törzsek fennhatósága alatt fejlődött ki. Tudjuk, hogy a skandináv kereskedőknek találkozniuk kellett a Selyemúton járó karavánokkal, mert kínai selymet birkai sírokban, Közép-Svédországban is találtak. Ezek a leletek annak mérlegelésére késztetnek, hogy talán a skandinávok maguk is végigmentek a karaván egész útján, és eljutottak a kínai udvarba, vagy az indiai szubkontinensre. Bulgarban volt az első piac, ahol a skandinávok az arab világ óriási tömegű ezüstkészletével szembesültek. A kiterjedt ezüstkereskedelem időszakában az Abbászida-kalifátus sok követet küldött diplomáciai és kereskedelmi céllal az északi országokba, hogy kereskedelmi egyezményeket kössenek, és új piacokat cserkésszenek be. Ezek az iszlám követek gyakran igen nagy tudású, tanult férfiak voltak, és útjukról részletes feljegyzéseket hagytak ránk, ilyen útibeszámolónak tekinthető forrásunk, Ahmed Ibn Fadlan munkája is.
· 1 trackback 50 komment
Címkék: középkor svédek vikingek dánok rusz norvégok rurik
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: A vikingek 1.0 2009.08.05. 13:08:08
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
lécci 2009.08.03. 18:03:57
Myacis 2009.08.03. 21:20:59
Szabó Ernő 2009.08.03. 21:38:21
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.08.03. 21:55:43
Amúgy korrekt poszt, grat. És szabadjon ajánlanom a lemilblog vonatkozó posztjait, amelyek (szerintem) szervesen kiegészítik az ittenit.
lemil.blog.hu/2008/10/19/a_vikingek_1_0
peetmaster · http://nemdohanyzom.blog.hu 2009.08.03. 22:12:32
Jonas-R 2009.08.03. 22:16:12
Természetesen az író lényegesen komolyabb ismeretekkel van felruházva, mint én a vikingekkel kapcsolatban, (nekem Waltari mester marad) de leírnám mit gondolok. (web2 vazze)
Az, hogy a vikingek úgy definiálják magukat, mint Kereskedő-harcoló, az nem véletlen, ugyanis ezt a két dolgot csinálja az ember, így boldogul. A skandináv régió nem kimondottan az a tejjel-mézzel folyó kánaán, az embernek küzdeni kell, a kereskedelem kötelező, még akkor is, ha ősellenséged az illető, és harcolni kell, elvenni attól aki nem tudja megvédeni és megvédeni attól, aki megpóbálja elvenni. Ha kicsit bóklászunk a szokásaikban, hitükben elég jó áttüremkedéseket látunk (kapásból illik harcban elesni).
Ez a mentalitás, és az, hogy hátrafele északisark van, előre fele meg nagyon sok víz, hajóba terelte őket, majd eljutottak helyekre és hozták ezt a kultúrát, rendkívül hatékonyan védték a kereskedelmi útvonalakat, kicsit belekostóltak az imperializmusba, bár azt mondjuk ne felejtsük el, hogy a népességszám ilyentájt elég alacsony volt, tehát a kellemes/hasznos foglalkozásuk pillanatok alatt ember és más kereskedelembe fulladt erős katonai szupportal.
Sokkal izgalmasabb, hogy mi okozta a bukásukat, és baromi kíváncsian várom a második részt :)
Szabó Ernő 2009.08.03. 22:21:53
Nádori Gergely 2009.08.03. 23:03:18
mikmaq 2009.08.03. 23:12:13
(1-2 képaláírás nem ártana, színesebbé teszi a cikket. Meg ha már ilyen sok földrajzi vonatkozást említesz, jó lenne egy térkép is a vizuális típusúaknak (mint pl. én). Egy ilyet találtam, igaz 14- századi, meg cirill betűs, de ezzel sokkal érthetőbb/elképzelhetőbb a történet: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/06/Rus-1389.png)
Egyébként meg gratula! Azt hiszem, erről nem is tanítottak ennyit anno (a nagy Szovjetunió történetébe nem illet bele talán), úgyhogy most már okosabb lettem!
mikmaq 2009.08.03. 23:13:44
Szabó Ernő 2009.08.03. 23:20:40
Robson bá 2009.08.04. 00:03:12
Köszi én is, remek poszt és elgondolkodtató olvasmány.
Vérnűsző Barom (törölt) 2009.08.04. 00:08:04
Pár apróságot azért hozzáfűznék, így például azt a jópofaságot, mely szerint a kijevi varég uralmat az épp ott lebzselő magyaroktúl kapta "gebinbe" két viking kereskedő, ezzel meg is alapozva a kijevi államiságot. Tudom, mese, mert Kijev azért vastagon létezett azelőtt is, nem kellett messzire menniük államiságért. De egy jókor, jó helyen levő kalandornak jól jöhetett a dolog.
Angliában nem nagy kaland bizánci árukat találni - leszámítva az idő kártékony voltát - lévén nagy gyakorisággal katonáskodtak ők is bizánci szolgálatban.
A varég testőrség persze nemcsak Bizáncban divatozott, magyar királyok is előszeretettel alkalmazták őket. A Kálvin tér környékén kisebb településük sírjai is előkerültek nemrégiben.
Mindkét irányban, bár főleg nyugatról keletre tettek remek utakat is. Végighajózgattak Európa mellett, kellemesen meg-megállva, fosztogatva, kereskedve, majd lehúztak egy kis időt Bizáncban és felkocogtak a posztban is leírt utakon fatornyos hazájukba, útközben mindenhol élve a környék adta lehetőségekkel...
Ki nem haltak szegények, csak jó kétszáz éves ügyködésük alatt - vastagon nekik is köszönhetően -, szépen megváltozott Európa arculata.
Nyugaton letelepült rokonaik kitalálták a modern feudalizmust meg a lovagkort, keleten az orosz fejedelemségeket, otthonról meg már sportos lett volna az immár távoli rokonságot támadni. Ettől még szép varég-normann (tulképp viking-viking?) meccsek voltak pl. bizánci és angliai viszonylatokban.
A csendben lecsövesedő eredeti csapat azért még részt bírt venni a keresztes háborúkban a hozzájuk képest vastagon gazdagodó rokonság oldalán, továbbra is ellátta testőrséggel, katonával, kereskedővel a középkori kelet-európai államokat, majd kétháromszáz évvel újult erővel vettete be magát az európai hercehurcákba. Igaz, már nem varégként, vikingként.
Szorgos népek voltak, na.
Iustizmord 2009.08.04. 00:10:44
és hutterer miklós "a germán nyelvek" c munkája jól passzol hozzá.
hajrá, posztszező. lehetsz még pontszerző. :o)
töriblog · http://toriblog.blog.hu 2009.08.04. 00:13:32
Vérnűsző Barom (törölt) 2009.08.04. 00:54:06
FPéter 2009.08.04. 01:23:14
maps.google.com/maps/ms?msa=0&msid=109829046292973005700.000470444b41514fb6d64&ll=52,35&spn=23,79&t=h&z=4
){kind=link}
Raude 2009.08.04. 09:32:00
lécci 2009.08.04. 10:41:22
1. Ráharapott. Istenem, vannak témák, amikre jobban ráharap az olvasó. A témák már csak ilyenek. A témaválasztás akkor rendben? Szabad akkor ilyet választani?
2. "Sajnos mindig ugyanazokat írják le".
2. Rendszertelen. A tagolásra vonatkozó korábban 'elhangzott' észrevétellel egyetértek, de itt mintha nem erre gondolt volna ítész olvasónk. Esetleg, ha valami részletet is elárulna. "néma gyereknek..."
3. Pontatlan. "mehr licht" bitte!, hogy kijavíthassuk.
4. Meglehetőesen unalmas. Akkor vesztettünk egy olvasót, vagy azért még visszanéz? Esetleg valamit mondani is akar majd, doktor úr.
qkelius6 2009.08.04. 14:12:41
Tibald76 2009.08.04. 14:15:57
Szívesen olvasnék a Vikingek és Normannok nyugati kalandozásairól is, pl szicilia elfoglalása, stb.
Igazából most a Janicsár témában kutakodtam így találtam a janicsáros írásotokra is, ahol volt pár kérdésem a szerzőhöz, de nem válaszolt, feltételezem nem nézi már (régebbi írás). Ezúton kérném, ha volna olyan szíves és pár szösszenettel kommentálná az ott kérdezetteket azt örömmel venném.
Kritikát első körben a hozzászólók felé intéznék, mégpedig sokan olyan lazán, könnyed szlengbe fogalmaznak, hogy elveszik benne a lényeg. Helyenként egyszerűen nem értem, hogy mit akar mondani a kommentező. Persze nem azt mondom, hogy ne lehetne kötetlenebbül írni csak ez ne menjen a mondanivaló rovására, ha kérhetem.
Olaf.Pifpaf 2009.08.04. 14:21:40
Hogy megvédjem a szerzőt, a téma irodalma úgy általában mindig ugyanazokat írja le, mivel azonos forrásokból dolgozik, esetleg a részletezettség tér el.
Az írás terjedelme meg arra pont elég, hogy felkeltse a téma iránt érdeklődők figyelmét.
@szaszu:
A következő részben esetleg kitérhetnél a varégok bizánci működésére, mert azért sikerült nekik egy palotaforradalmat is generálniuk Harald Hardrade vezetésével (bár ő pont norvég volt...)
tenegri 2009.08.04. 14:22:49
lécci 2009.08.04. 15:12:23
Olaf.Pifpaf 2009.08.04. 15:19:34
Amúgy idétlen idők óta olvasom a blogot, csak általában kommentelni lusta vagyok, de ha szükségetek van még egy pozitív megerősítésre, akkor csak így tovább, überfasza + hasznos nagyon!
Raude 2009.08.04. 15:24:31
A véleményem, hogy nem kellően rendszerezett és unalmas az írás, ez alatt azt értem, ami e szavak jelentése.
Amit az imént még mondani kívántam, de valóban nem elég részletesen írtam le: Úgy 5-10 éve még a kutya sem írt a vikingekről, most viszont számos ehhez hasonló poszt jelenik meg. Ami miatt ennek mégsem tudok felhőtlenül örülni, az az, hogy az első írásokban pontosan ugyanezen dolgokra tértek ki a szerzők, pontosan ugyanezen forrásokra támaszkodva. Úgy vélem, ez a munka az eddigiekhez képest nem hozott újdonságot, pedig már jó lenne a sok összefoglaló-áttekintő írás után mást is olvasni, hisz számtalan egyéb forrás is van, amik eddig nem sokat szerepeltek. Szóba került a kommentek során Ibn Fadlan: az ember pontosan tudja, hogy ezután majd az ő leírása következik a varég temetésről, amit már számtalanszor leírtak, megfilmesítettek, tán még muzikelt is írtak belőle.
Ami ennél súlyosabb: úgy látom, hogy a szerző nem igazán mélyedt el a forrás(ok)ban sem, különben pl. nem intézné el a "viking" szó eredetét ennyivel, ha már hivatozik Bröndsted könyvére. Ez egyébként eléggé elcsépelt téma, és itt talán jobb is lett volna inkább a "varég" szó eredetét megmagyarázni. Helytelen a Novgorod (Új város) elnevezés használata, ha már a Rurik alapította városról beszélünk (valójában állt is korábban is település); az Holmgardr volt, ami viszont jelen esetben szigetre épült várost jelent. A Miklagard is inkább Nagyszerű város, bár ez csak apróság. A rusz állam alapítása, és a szlávok ebben játszott szerepe irdatlanul nagy téma, szerintem nem szerencsés így, ennyit belekapni. Viszont mindenképpen kellett volna a rusz szó magyarázatához, hogy a szlávok a finn ruotsiból vették így át, amit a finnek a svédek megjelölésére használtak. (Eredetileg, a nörrön nyelven talán evezős embert jelent.) A Kínába, Indiába tett esetleges utak - bár valóban megragadják a képzeletet - inkább a fantasztikum témakörébe tartoznak, és károsnak érzem a felvetésüket, mert tán egy következő posztoló már tényként fogja tekinteni - még az sem bizonyított, csupán valószínű, hogy Bagdadba eljutottak.
Nem írtam le mindent, de mondjuk ezeken akadt meg leginkább a szemem.
"Doktor úr" nem vagyok, hanem csak az, akit mindig is érdekelt a téma, ezért sok mindent elolvasott róla, erről az írásról pedig ez a vélménye.
A gúnyos-ellenséges hangvételt nem értem, de nem kívánok vele foglalkozni.
lécci 2009.08.04. 15:29:07
lécci 2009.08.04. 15:48:57
Arra viszont továbbra sem kaptunk választ, hogy mi pontatlan, s mi nem igaz, csak azt, hogy még mi mindenre térhetett volna ki a poszt szerzője, egy olyan poszté, ami a hozzászóló olvasó szerint "irdatlanul nagy téma" s amibe "nem szerencsés így, ennyit belekapni".
(beleolvastam eddigi hozzászólásaiba, azokba is, amiket más témában tett, minden személyes megjegyzésem ezen alapult)
qkelius6 2009.08.04. 19:01:06
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.08.05. 13:03:59
Ne izgasd magad; csak egy újabb olvasó, aki ismét összekeveri a műfajokat és nem érzékeli a különbséget egy blogposzt és egy disszertáció között.
Vagy érzékeli, de ez olyan betyáros: jól megaszondja a véleményét, oszt' jónapot.
Nálunk is rendre felbukkannak ilyenek, aztán kicsit sértődötten továbbállnak, és a világ forog tovább.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.08.05. 13:04:15
Ne izgasd magad; csak egy újabb olvasó, aki ismét összekeveri a műfajokat és nem érzékeli a különbséget egy blogposzt és egy disszertáció között.
Vagy érzékeli, de ez olyan betyáros: jól megaszondja a véleményét, oszt' jónapot.
Nálunk is rendre felbukkannak ilyenek, aztán kicsit sértődötten továbbállnak, és a világ forog tovább.
Vérnűsző Barom (törölt) 2009.08.05. 21:59:26
bloggerman77 2009.08.07. 14:41:19
A viking korszakban pedig még az óskandináv nyelv korszaka volt!
Az ónorvég elkülönülése az ósvéd-dán csoportról csak a 13. században történt meg, tehát efféle etnikai különbözőségek felvetése, korábbra visszavetítése, etnikumok jelölése a 9-10. század eseményeit bemutató szövegben történelmietlen.
Szabó Ernő 2009.08.07. 15:34:12
bloggerman77 2009.08.08. 00:52:15
kedves szaszu
azért nem véletlen, hogy a becsatolt térképen is a "skandináv" etnonima szerepel, és nem nevezik meg külön a népeket. :)
És ugye ha már szóbakerül Svédország, ugye az sem mindegy, hogy mikori Svédországra gondolunk, hisz Gusztáv Adolf uralkodásáig a svéd királyság igencsak más államhatárok között létezett. Svédország ma is érvényes nyugati és déli államhatárai Gusztáv Adolf országépítő háborúi eredményeképpen jöttek létre.
Tehát precizen megfogalmazva, hamár mindenkép különálló népeket akarunk megjeleníteni, "a mai Svédország területén élő svea vikingek" meghatározás lenbne helytálló. (Tudom, ez túl hosszadalmas :) )
fasirt 2009.08.10. 20:13:22
Én már össze is kapcsoltam :-)
www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=2&id=13568
Santolunes 2010.09.27. 01:40:42
Ajánlanám mindenkinek az Arn a kereszteslovag és ennek a második részét a Királyság az út végén című svéd filmeket.
kommentek