Előzmények

1944. október végén a szovjet 46. hadsereg megpróbálta menetből elfoglalni Budapestet, de november elején Pesttől délre a hadsereg támadása megakadt. Ekkor Malinovszkij marsall (a 2. Ukrán Front parancsnoka) közli elhatározását, hogy a 46. hadseregnek át kell kelnie a Dunán és nyugatról elzárni a várost. Ugyanekkor Batinánál és Apatinnál (Mohácstól délre) a 3. Ukrán Front csapatai átkelnek a Dunán, de november 23-ig nem tudja egyesíteni és megnövelni a hídfőket. Addigra a 46. hadsereg is megkapja a parancsot, hogy keljen át a Csepel-szigetre, amit november 21-én végre is hajt. A Dunántúl déli részén a 3. Ukrán Front végre ki tud törni az egyesített hídfőből és nyugati irányba az 57. hadsereg tör előre, míg a 4. gárdahadsereg - több dunai erőszakos átkeléssel - északnak tart (parancsában a 46. hadsereg leendő átkelésére már van utalás).
Tervek szerint december elején, később pontosan december 4-éről 5-ére virradó éjszaka kell a 46. hadsereg egy részének (a 37. lövészhadtesttől a 108. és 59. gárda lövészhadosztálynak, a 23. lövészhadtesttől a 99. lövészhadosztálynak és a 316. lövészhadosztály 1077. lövészezredének) átkelnie támogató műszaki csapatok segítségével. Időközben a 4. gárdahadsereg is megközelítette az átkelési helyeket, de az előrenyomulása megállt a Sió-csatornánál húzódó Jenő-állásnál.
A német-magyar oldalon a Jenő-állás Balaton felőli felének védelmét a német LVII. páncélos hadtest, míg a Duna felőli felénél (és Érdig a Duna folyamvédelmét) a LXXII. hadtest látta el. Ez utóbbi hadtest védelmi szakaszán a Duna folyamvédelmét a német 271. népigránátos hadosztály, míg a Jenő-állásban a magyar Kesseő-csoport védekezett, bár hozzá kell tenni, hogy a magyar és német jelzők félrevezetőek, mert nemzetiséget tekintve vegyesek voltak. A német vezetés gyengébbnek a LVII. páncélos hadtest szakaszát látta, így az újabb megerősítéseket (például a német 1. és 8. páncélos hadosztályt) itt tervezte felhasználni.A 271. népigránátos hadosztály körülbelül 40-50 kilométeres szakaszon látott el folyamvédelmet (inkább megfigyelést) mintegy 4500 harcos létszámmal, míg a szovjet oldalon egy körülbelül 16 kilométeres szakaszon készültek fel az átkelésre, fordulónként 2686 fővel

Az átkelés

Az átkelés kezdete, moszkvai idő szerint (+2 óra), 1944 december 4-én 23:00 óra volt. Az átkelő csapatok nagy része, vagy háborítatlanul, vagy csak minimális veszteséggel hajtotta végre az átkelést. Ercsitől délre már az első pár órában sikerült biztosítani a partvonalat, és így a később átkelők szinte veszteség nélkül kelhettek át (59. gárda lövészhadosztály). A másik átkelési pont Ercsinél volt, a 108. gárda lövészhadosztály szakaszán. A városban a harcok sokáig elhúzódtak az ott harcoló német 977. népigránátos ezred II. zászlóalja miatt, akik még december 6-án is harcoltak a város egyes részeiben. Északabbra a 99. lövészhadosztály szállt partra (egyik zászlóalja visszafordult és nem kelt át, miután az addig partraszállt csapatok mögé német osztag került, és tüzével megakadályozta a zászlóalj átkelését).
Még északabbra a 316. lövészhadosztály 1077. lövészezrede kelt át, kisebb veszteséggel, de mivel a 99. lövészhadosztály átkelési szakasza délebbre csúszott a már említett sikertelen zászlóalj miatt, így önálló hídfőben kellett a nappalt végigharcolnia. December 5-én reggelre összesen 8 lövészezred kelt át (egy zászlóalj kivételével), négy különálló hídfőben csoportosulva. A német-magyar oldalon az átkelés méreteit az első napon jelentősen alulbecsülték (pár zászlóaljnak számolták), ez köszönhető volt a terepviszonyoknak és a nagyon hézagos védelemnek.
Az első napon a veszteségek német oldalon kiugróan magasak voltak, viszont a másik oldalon sem volt túl jó a helyzet, ugyanis nappal jelentős német légitevékenység volt tapasztalható, 300 feletti berepüléssel. Ezek a repülők elpusztították szinte az összes nagyobb átkelő eszközt, így az utánpótlás szállítására nappal alig volt lehetőség. Másnap (december 6.) a köd miatt a német légi támogatás nem volt elérhető, az átkelést már nem akadályozták repülők. A hézagos német védelem támpontjai között – a ködben – a szovjet csapatok át tudtak szivárogni. A szovjetek a hídfőket egyesítették, és december 7-én találkoztak az időközben támadásra induló 3. Ukrán Front 4. gárdahadseregének csapataival, akik ezután északnyugatnak fordultak.
A szovjet csapatok kezdtek felzárkózni a Margit-állásra. A kialakult veszélyes helyzet miatt a német vezetés a német 8. páncélos hadosztályt erre a frontszakaszra irányította, hogy december 8-án egy délkelet irányú (Martonvásár-Baracska irányából Ercsi irányába tartó) támadással kettévágja a hídfőt, majd északnak fordulva felszámolja annak északi részét. Ez végül sem aznap, sem másnap nem sikerült, mert a felderítés hiányosságai miatt belefutottak a megszilárduló szovjet védelembe. A frontvonal végül december 9-én a Margit-állás mentén stabilizálódott, és mindkét fél a következő támadásra kezdett felkészülni.

Értékelés és veszteségek összehasonlítása

Német oldalon a LXXII. hadtest által összeállított létszámjelentések különbözeteként (csak a népigránátosokat számolva) 3108 hiányzó személy (tehát halott, sebesült, eltűnt) jön ki, és ebben még nincs a 8. páncélos hadosztály vesztesége. A németekkel együtt harcoló magyar alakulatok változásait nehéz volt pontosan követni (összeolvadások miatt), de 1100-2200 közé tehető, akik jelentős része lehetett átálló, vagy hadifogoly. Tehát minimum 4200-4500 és maximum 5800 fő veszteség érte a német-magyar oldalt. A szovjet veszteségek a hadtestek napi jelentései, a december 1.-20. közötti időszakra vonatkozó veszteségjelentése, valamint más kutatások alapján 3700 főre tehető, de biztosan 4000 fő alá. Ebből az átkelés éjszakájára 400 fős veszteség becsülhető a napi jelentések alapján, akár 50-60% halálozási aránnyal (200-240 fő halott).
Az átkelés végül nem érte el célját (Budapest bekerítése), de azon ütközetek közé tartozik, amelyeknél a német-magyar veszteségek lényegesen jelentősebbek voltak, mint a szovjet veszteségek. Ercsi, a közkeletű vélekedésekkel ellentétben, nem a szovjetek számára volt igazán véres, hanem a német-magyar oldalnak. Még érdekessé teszi az adatokat az, hogy végül (a 8. páncélos hadosztállyal, valamint a délről visszavonuló és így a 46. hadsereg ellen is harcoló Kesseő-csoporttal is számolva) a két fél ereje közel azonos volt, igaz viszont, hogy a német oldalon ezek az erők részenként vették fel a harcot a szovjet 46. hadsereggel.

Források:

A német LXXII. hadtest jelentései, hadinaplója, napló mellékletei.
A
 szovjet 23. lövészhadtest, a 37. lövészhadtest, a 46. hadsereg hadijelentései, és a 3. Ukrán Front decemberi veszteségjelentése.
Dél Hadseregcsoport jelentései, naplója, napló mellékletei.

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr24342219

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SchA · http://katpol.blog.hu 2008.02.27. 11:44:38

Jó cikk lett. Fogtok még többet is foglalkozni a második világháborúval?

hami 2008.02.27. 12:35:37

Ha Laci ír még, akkor mindenképpen. :)

Bögöy (törölt) 2008.02.27. 13:06:28

Lacinak ez a masodik vilaghaboru dolog elegge marginalis, o alapvetoen Ercsi helytortenetevel foglalkozik... :)

Némedi László 2008.02.27. 13:07:56

Én csak azzal foglalkozom, tehát ha lesz időm írni, akkor az 2.vh. lesz :)

Bögöy (törölt) 2008.02.28. 19:56:51

Varom a kovetkezo izgalmas reszt, "Ercsi kozseg tortenete az 1966. evben" cimmel... :)

js 2008.02.28. 23:05:03

engem meg az ercsi cukorgyár történelme érdekelne..

Némedi László 2008.03.02. 20:29:57

a cukorgyárral kapcsolatban csak az átkelés időszakában ott zajlott harcokról tudok valamennyit, maga a cukorgyár története számomra nem ismert, bár az Ercsi történetéről szóló könyvből valamit ki tudnék hámozni. Ott vannak adatok az 1966-os Ercsivel kapcsolatban is. De javaslom a Széchenyi könyvtárban a helytörténetet megkeresni (szabadpolcon van), ott lehet olvasni. De a 2vh részt ne olvassátok el, sajnos teljesen hibás.

Turul 2008.05.31. 18:06:51

Az Ercsi Kinizsi labdarúgócsapatánaktörténetét megírta?

Fodesz75 2011.09.24. 14:20:01

@Némedi László: Szevasz László!

Egyszer régen elkezdünk egy játékot (The Operation Art of War-al), de félbeszakadt.
Most a játék 3.részében elkészítettem egy scenariot, ami a román kiugrás utáni Kárpát-medencei/balkáni harcokat dolgozza fel.
Amennyiben érdekel, átküldöm, hogy tesztelni tudd.
Érdekelne a véleményed, ielőtt közkinccsé teszem. :-)

Üdv,
Gábor

aeidennis 2011.09.30. 13:46:05

Jé, a nagyapám, aki tartalékos huszár főhadnagy volt, ezen a szakaszon kapott gránátszilánkot mindkét combjába.
Batina magyar néven: Versmart. Ercsi pedig asszem nagyközség volt ekkoriban, nem város.