hami 2008.02.22. 14:27

Ki horvát és ki szerb?

A sokácok és bunyevácok kérdése ugyanakkor felvet még egy probémát: valójában mi a különbség a szerbek, horvátok és bosnyákok között? Hiszen tudjuk, a nyelvük szinte ugyanaz. A kérdés több szempontból vizsgálható:

  1. nyelvi alapon
  2. vallási alapon
  3. törzsi ill. államszerveződési alapon

Manapság azt lehet mondani, hogy a szerbek, a horvátok és a bosnyákok között az alapvető különbséget a vallás jelenti: a horvátok katolikusok, a szerbek orthodoxok, a bosnyákok pedig muszlimok. De, egyrészt nagy különbségek vannak nemzetiségen belül is (pl. egy szlavóniai horvát lehet, hogy kulturálisan közelebb áll egy szlavóniai szerbhez, mint egy hervegovinai horvátohoz), másrészt a vallás nem is minden esetben meghatározó, elég sok kivétel is létezhet. Vannak (vagy inkább már csak voltak) pl. muszlim szerbek (akik tkp. annyira mégsem szerbek, de jobb híján, mivel szláv nyelven beszélnek, szerbnek tartják magukat) Koszovóban. A vajdasági sokácok és bunyevácok sem egyértelműen definiálják magukat horvátnak, vannak akik nem. És lehetne még sorolni a kivételeket, de ettől függetlenül mégis elsősorban a vallás az, ami meghatároz.

Nyelvileg a helyzet még összetettebb. A mai horvát és szerb nyelv egyaránt a 19. századi nyelvújítás terméke, amelynek a legfontosabb szereplője egy Vuk Karadžić nevű nyelvész volt, aki a Hercegovinában használt nyelvjárást tette meg standarddá. De ezelőtt több nyelvjárás is létezett, és azok viszont egyáltalán nem estek egybe az etnikai határokkal.

Mivel a modern nemzeti identitás kvázi legfontosabb meghatározója a nyelv, ezért nem véletlen, hogy mind a szerbek, mind a horvátok megpróbálták a maguk javára fordítani a nyelvi különbségeket, az egyes nyelvjárásokat nemzeti nyelvjárásnak tekintve. a horvátok és a szerbek közötti "nyelvi háborúról", illetve a nyelvjárások közötti különbségekről az alábbi linken lehet többet megtudni, érdemes elolvasni:

http://www.c3.hu/~klio/klio061/klio065.htm

Tehát a vallás mellett (vagy inkább helyett) a 19. században úgy tűnt, hogy a nyelv lesz az elsőszámú nemzeti identitást formáló erő, amely tulajdonképpen logikus is lett volna, hiszen nagyjából minden modern nemzet nyelvi alapon szerveződik. Érdekes módon ez esetben nem ez történt. Ennek fő oka valószínűleg az, hogy a szerb-horvát ellentét mindkét fél részéről a háttérbe szorult más, komolyabb politikai problémák miatt: a horvátok az egész 19. századot végigküzdötték a magyarokkal, a szerbeket pedig az oszmán birodalomtól való megszabadulás kötötte le. Ez inkább egymás mellé állította a két felet, és ez a nyelvi alapú nemzeti identitás megteremtését a háttérbe is szorította. Ez egyébként érdekes kivételt teremtett, mivel végül mégis a vallás mentén alakult ki a modern horvát, szerb és bosnyák nép.

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr90345667

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dragan Rafajlovic 2009.07.04. 09:21:05

Es ha egy horvat ortodox ,de horvatnak vallja magat van erre pelda?biztosan csak gondolom elenyeszo.Valoban a vallas az ami megkulombozteti a horvatot a szerbtol vegeredmenyben rokon nep kb mint szekely es magyar.

ireg85 2009.07.04. 20:58:12

A székelyek fele katolikus a másik református illetve egyéb protestáns, ahogy a magyarok sem egyhitűek (akik még vallásosak maradtak a terror után). Ezért nem jó hasonlítás - szerintem.
Viszont vannak Európában népek, akik ugyanazt a nyelvet beszélik, kisebb eltéréssel, és a vallás különbözteti meg őket.
Nem akarok még felhozni, 2 párt tudok, majd később leírom; kik tudnak ilyen párokat Európában?

ireg85 2009.07.04. 21:00:35

Viszont érdemes megnézni itt a bizáncos térképeket a 4-6. századból, és érdekes felfedezés lesz a határokat illetően.

csibirkas 2009.08.18. 20:52:25

Az egyik a flamand/holland, a másiknál csak találgatok. Lett/litván? Grúz/abház? Bulgár/pomák? szunnita török/siíta azeri?

Montet 2009.08.19. 11:59:11

@csibirkas: A flamand és holland nem jó pár. Tudomásom szerint nem válik jól szét a két megnevezés, a nyelv ugyanis ugyanaz, legalábbis a sztenderd, mert vannak nyelvjárások, de ez a kicsiny Hollandiára és a még kisebb Flandriára is igaz. Tovább Hollandiában a lakosság majdnem fele katolikus, pl. Brabantban, Limburgban elég szép számmal megtalálhatók.

hami · http://toriblog.blog.hu 2009.08.19. 14:56:56

A lett/litván nem ugyanaz a nyelv, a grúz/abház pláne nem, a bolgár/pomák még okés, de a pomákokat nem feltétlenül tartják külön népcsoportnak. a török/azeri meg inkább az orosz/belorusz kettőssel állítható párhuzamba.

csibirkas 2009.08.19. 21:55:22

Montet, épp az volt a kérdés, h. ugyanaz a nyelv, más vallás, más nép. Hollandia protestáns többségű (volt), flandria erősen katolikus. Sztem a belgiumiakat hívják flamandnak.
Bocs, abház helyett adzsár-ra gondoltam.
Egyébként a lett/litván mennyire különbözik? Értik egymást, mint mint a szlovákok/bolgárok?
Az azeriek siiták, a törökök szunniták, más vallás, különböznek annyira, mint pl. a katolikus/református. Bár az jó kérdés, h. mennyire számíthatók Európához.
Gondoltam még a ruszin/ukrán párra, de az sem egyértelmű, a ruszin öntudat sem túl erős, és a görög katolikus/ortodox vallást sem mindenhol különítik el.
Ti kire gondoltok?

csibirkas 2009.08.21. 19:04:09

A karjalaiak nem ortodoxok véletlenül? Mert a finnek biztosan luteránok.