hami 2008.02.27. 12:06

Kik az albánok?

Az albán történelem hasonlóan rejtélyes, mint a román. Származásukról túl sok biztosat nem lehet tudni, és ennek híján nekik is megvannak a saját eredetmítoszaik, bár ezek nem annyira elterjedtek világszerte. De mégis, ha egy történelemhez átlagosan értő embert megkérdezünk, ha tud választ adni, akkor valószínűleg azt fogja mondani, hogy az albánok az illírek leszármazottai. Hogy ez tényleg így van e, messze nem biztos, de a XX. század folyamán Albániában ez a nézet terjedt el (nyilván nem minden politikai felhang nélkül).

Nézzük először, mi az amit biztosan tudunk:

- Azt biztosan tudjuk, hogy az albán nyelv indoeurópai, habár azon belül külön ágat alkot, közelebbi rokonnyelvei nincsenek. Mivel nem rokona se a szláv, se a török nyelveknek, ezért az eredetileg az albánt vagy annak ősét beszélő népességnek a szláv betelepülés előtt a Balkánon kellett élnie. De hogy ezen belül hol, az már nem egyértelmű. Az sem egyértelmű, hogy melyik már kihalt balkáni nyelvnek lehetett a rokona, vagy leszármazottja.

- Azt is tudjuk biztosan, hogy az albánokra az első utalások a mai Albánia területéről a X-XII. századból vannak. Vannak ennél nagyjából ezer évvel azelőtti források is, amelyek albanoi nevű illír törzsről beszélnek, de ezek rokonítása az ezer évvel későbbi forrásokkal elég erőltetettnek tűnik, mivel a közbülső időszakról semmit nem tudni.

A források és a nyelvből következő tények alapján nagyjából három elképzelés létezik az albánok származásával kapcsolatban:

- Illír leszármazás. Ez az az elmélet, amelyet a kommunista albán kormányzat is támogatott, többek között a szerb "Koszovó ősi szerb föld" propaganda ellensúlyozására. Ez tulajdonképpen két különböző elméletet jelent, amelyekben a közös mindössze az, hogy mindkettő az albán nyelvet az illír nyelvből eredezteti. Az egyik elmélet szerint az albánok azonosak a II. században a mai Albánia területén említett albanoi törzzsel, tehát az albánok egy folyamatosan helyben élő népesség lennének. Ez a valószínűtlenebb, mivel ennek sokminden ellentmond:

- Egyrészt, az, hogy régészetileg a kontinuitás nem igazolható.

- Másrészt az albániai földrajzi nevek latin átvételnek tűnnek, és nem pedig fordítva, az albánból történő latin átvételnek.

- Harmadrészt, hiányzik a jelentősebb görög hatás az albán nyelvből, ami a görög törzsterületek szomszédságában (és a Jirecek vonaltól délre, a görög nyelvű övezetben) elég nehezen lenne magyarázható.

- Negyedrészt, a hajózással vagy tengerrel kapcsolatos albán szókincs átvétel, ami azt mutatja, hogy eredetileg nem a tengerpart közelében éltek.

A másik elmélet csak az illlír nyelvi rokonságot vagy leszármazást állítja, a helyben élést nem. Ez minden további nélkül lehetséges, bár nehéz perdöntő bizonyítékot találni erre, mivel az illír nyelvet alig ismerjük

- Thrák leszármazás. Hasonló okokból feltételezik, mint az illír leszármazást: a thrákok is a balkán őslakói, ha a helyben élést nem feltételezzük, akkor a thrákokkal is állhattak kapcsolatban. Ráadásul a Közép - Balkán bizonyos városneveinek hangtani változása az albán nyelv hangtani változásait követi (pl. Skopje, Nis, Stip). Mivel ez a terület inkább thrák, mint illír nyelvű lehetett (ez azért vitatott), ezért gondolják a thrák nyelv rokonának az albánt.

- Dák leszármazás. Ennek a feltételezésnek a legfontosabb alapja a román és albán nyelv közötti kapcsolat. De mivel mi tudjuk, hogy a románok valójában az illírek leszármazottai lehetnek, ezért ez a tény inkább az illír leszármazást erősíti.

nyelvi kérdésekről bővebben itt.

A fenti elég kevés információból az alábbi következtetések vonhatóak le:

Nem lehet egyértelműen rokonítani az albán nyelvet az ősi balkáni nyelvekkel (illír, vagy thrák nyelv), elsősorban azért, mert ez utóbbiakról alig tudunk valamit. Az viszont valószínűnek látszik, hogy valamelyik ősbalkáni nyelvből alakult ki az albán, vagy legalábbis valamelyik palaobalkáni nyelv egyik ága. Mivel megtartották saját nyelvüket és nem vették át se a latint se a görögöt, ezért a Jirecek vonal környékén kell valahol az őshazát keresni. Ez a régió lehetett az, ahol se a romanizáló se a hellenizáló hatás nem volt túl erős. Ez a terület valahol a mai dél Szerbiában, Koszovó környékén, és/vagy észak Macedóniában lehetett, a Közép - Balkánon. Az mindenképpen érdekes tény, hogy a nyelv fennmaradt a viszonylag hosszú római uralom ellenére is. Ez arra is utal, hogy nem városlakó népesség voltak. Véleményem szerint a forráshiány miatt nem annyira érdekes, hogy illír, vagy thrák rokon e a nyelv, az a valószínű, hogy a közép balkán őslakosairól van szó.

Szintén alig lehet tudni valamit arról, hogy hogyan kerültek a mai lakóhelyükre. Az már a korábbi postokban, a román, és a szerb őstörténet kapcsán is előjött, hogy valamiért komoly népességmozgások indultak meg a Közép - Balkánon a X-XII. században. A szerbek keletre, a románok északra, az albánok meg (valószínűleg) délnyugatra vándoroltak, a szerbek benyomultak a korábban (vélhetően) románok és albánok által lakott Morava völgybe és Koszovóba. Hogy ezt a folyamatot mi indította el, az rejtély, mivel az egész terület ez időtájt bizánci uralom alatt állt, korántsem biztos hogy a szerb terjeszkedéssel indult a folyamat.

Az biztos, hogy Anna Komnena Alexiádja  (itt olvasható angolul, fontos forrásnak számít) említi őket a mai Albánia területén, tehát a X-XI. század folyamán az albánok már megjelentek itt. Az is kérdés, hogy mi történt a térség korábbi lakosságával. Az tény, hogy ez idő tájt folytak harcok arrafelé Bizánc és a dél itáliai normann állam között, de csak a XI. század vége felé. Albánia területén viszont ez idő tájt már több, mint ezer éve folyamatos volt a görög jelenlét, amely még a kr. e. 7. századi gyarmatosítással indult. A normann hódítás éppen katalizálhatta az etnikai változásokat, bár önmagában kevésnek tűnik ehhez. Hogy a térséget járványok pusztították volna el, arról sincs sok forrás, ráadásul a pestis csak az 1200-as évek közepén jelent meg Európában. A térség meg elég védett volt ahhoz, hogy északról ide már ne nagyon jussanak el az aktuális barbárok (avarok, majd magyarok, majd besenyők, majd úzok, majd kunok), habár ezek a közép -balkáni térségben okozhattak népességmozgásokat. (Ismert, hogy a keletről érkező újabb nomádok elől a besenyők és az úzok egy része is a Balkánra menekült, pl. velük vívott súlyos harcokat Bizánc az 1070-es években (a kunok elől menekültek), amelynek eredményeképpen egyes csoportjaikat a közép Balkánon telepítették le.

Ahonnan a jobban ismert albán történelem indul, az a 12-13. század, amikor is az albán területek északi részét Szerbia, déli részét pedig az Epiroszi Despotátus szerezte meg Bizánc felbomlása után. Nápoly is megpróbálta uralma alá hajtani a térséget, és szerezte meg rövid időre (ennek következményeképpen vette fel Károly Róbert apja az albánia királya címet - ez az első albán királyság, a második XX. századi), Velence is jelentős befolyásra tett szert a partmenti városokban, végül a 14. században a fénykorát élő szerb fejedelemség befolyása alá került a teljes térség. Ugyanakkor, periferikus helyzete miatt nem volt nagy jelentősége. A szerb állam bukása után az uralom a helyi nemzetségfők, családok kezébe került, azonban ez nem tartott sokáig, mert az oszmánok hamar uralmuk alá hajtották a térséget. Az albán történelem hőskora mégis ez az időszak, mivel az oszmán uralmat sikerült egy időre lerázniuk magukról Gjergj Kastrioti Skënderbeg (Kasztrióta György, vagy Szkanderbég magyarul) vezetésével, akinek a haláláig kvázi függetlenek tudtak maradni.

Az ottomán uralom itt is komoly migrációs folyamatokat indított be: az albánok egy része Itáliába, másik része pedig a Peloponnészoszra menekült, ahol a mai napig meglévő (bár erősen asszimilálódott) közösségeket hoztak létre.

Az oszmán uralom alatt maradó népesség körében viszont megindult az áttérés az iszlám hitre, amely a 17. században gyorsult fel. Az albánokat ma már muszlimnak tartják, holott ez csak részben igaz: egyrészt a kommunizmus hatása miatt eleve csak kisebb részük vallásos. Másrészt, csak kétharmaduk muszlim, a maradék egyharmad keresztény, ezen belül a többséget az ortodoxok alkotják, (a keresztények kétharmada), a kisebbséget meg a katolikusok (a maradék). Lehetséges, hogy az eredeti ortodox - katolikus megoszlást tükrözi az, hogy az albánokat belül nyelvileg két egymástól eléggé különböző csoportra lehet bontani, az északi gégekre, és a déli toszkokra. A katolikusok ugyanis csak a gégek között, ortodoxok meg csak a toszkok között találhatóak.

 

albánokról bővebben itt olvashatunk még:

 http://www.omda.bg/imir/studies/alban_id1.html

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr93353995

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

G.dio 2008.02.27. 15:36:20

Azt azért meg lehetett volna az őstörténeti résznél említeni, hogy a történeti embertan kutatásai szerint az albánok a dinári típus legősibb és legtipikusabb képviselői, és ez is ősi balkáni endemikus származásukat támasztja alá.
Sőt, Kiszely István megállapításai szerint az albánok és a crnagorácok embertanilag nagyon közel állnak egymáshoz, szerinte (és más kutatók szerint is) a crnagorácok tkp. szlavizált (szerbizált) albánok.
Bár manapság, amikor ilyen feszült a szerb - albán viszony, és a crnagorácok ebben a konfliktusban egyértelműen az albánok mögött látszanak felsorakozni, ez az elmélet aligha fog nagy örvendezésnek örvendeni sem az albánok, sem a crnagorácok körében.

G.dio 2008.02.27. 15:39:28

"De mivel mi tudjuk, hogy a románok valójában az illírek leszármazottai lehetnek, ezért ez a tény inkább az illír leszármazást erősíti. "

Ez honnan jött ki?
Én ugyanis ilyen elméletről még nem hallottam.
SZVSZ inkább a tengerparti horvátok (dalmátok) lehetnek az illírek leszármazottai.

hami · http://toriblog.blog.hu 2008.02.27. 15:49:51

Az embertani részéhez nem értek, ezért hagytam ki, de a kommentekben legalább valaki megemlítette, ami helyes :D

románokról:
toriblog.blog.hu/2008/02/18/a_romanok_eredete_v

Elég egyértelműnek látszik, hogy Illíria provinciából származnak, mint az egyetlen latin nyelvű terület, ahol jelentős latin népesség maradt. De ez bővebben le van írva a románokkal foglalkozó postokban.

G.dio 2008.02.27. 15:56:19

"Bár manapság, amikor ilyen feszült a szerb - albán viszony, és a crnagorácok ebben a konfliktusban egyértelműen az albánok mögött látszanak felsorakozni, ez az elmélet aligha fog nagy örvendezésnek örvendeni sem az albánok, sem a crnagorácok körében."

Ezt jólelbaltáztam:-)
Termésuzetesen a crnagorácok ebben a konfliktusban egyértelműen a szerbek mögött sorakoznak fel és nem az albánok mögött.

G.dio 2008.02.27. 15:58:51

"Az embertani részéhez nem értek, ezért hagytam ki,"

Én sem értek hozzá, csak elovastam Kiszely Istvántól a Föld népei c. sorozatot. Nem volt rövid olvasmány...

Mindenestre azt azért tudni kell, hogy Kiszely a magyarok antropológiáján kívül szinte mindent más szerzőktől ollózott össze, sokszor egymással homlokegyenest ellenkező nézeteket is...

hami · http://toriblog.blog.hu 2008.02.27. 15:59:15

Mondjuk azt hozzátenném, hogy az antropológiai vagy genetikai sajátosságokból én azért nem mernék erős következtetéseket levonni, mert a génkészlet és a kultúra (nyelv, szokások, stb. ) változásai nem feltétlenül járnak együtt. Az eredeti balkáni népesség kulturális elszlávosodása nagyjából tény.

G.dio 2008.02.29. 12:17:55

Hami!

Említés szintjén azért illett volna megemlíteni az albánok két alternatív megnevezését: a szkipetárt, ill. az arnótot.
Főkeg, hogy a szkipetár az albánok önelnevezése.
Azon kívül arra sem nagyon találtam utalást a szövegben, hogy az albánság két egymástól sok szempontból - pl. nyelvjárás, életmód, szokások stb. tekintetében - eltérő népcsoportból tevődik össze: az északi geghekből és a déli toszkokból.

Szóval egy kissé slendrián anyag ez:-)
Már megbocsáss:-)

G.dio 2008.02.29. 12:22:11

"Az eredeti balkáni népesség kulturális elszlávosodása nagyjából tény."

Helyesebb talán úgy fogalmazni, hogy a délszláv népek alapnépességét a szlavizált balkáni őslakosság teszi ki, embertani és genetikai kutatások szerint a 7-9. században beköltöző szláv csoportok jelentős kisebbségben voltak az ősi népességhez viszonyítva.
Hogy miért mégis a szláv lett a régió uralkodó nyelve, azt talán részben magyarázhatjuk az egyházi szláv nyelv használatára alapozott bizánci térítéssel, ill. a betelepülő (hódító?) szlávok magasabb társadalmi presztízsével.

hami 2008.02.29. 13:01:21

Kedves G.dio!

Sok mindent lehetett volna még írni, akár könyvet is, ez egy blog, itt nem az a cél, hogy 100%-os tudományos alapossággal megírt, minden tudományos kritériumnak megfelelő cikkeket publikáljunk, hanem hogy a történelem iránt érdeklődő laikusoknak nyújtsunk valami pluszt, ami érdekelheti őket.
Egyébként akinek van kedve, írhat még a témáról, mi szívesen publikáljuk. a gég-toszk megoszlásról is szívesen publikálunk postokat. : )

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.02.29. 14:26:16

Attól még kiegészítheted a poszot bármikor, ha új anyag kerül elő:)

hami 2008.02.29. 19:25:30

Monsieur Kaif, a kívánsága számomra parancs, megtörtént a dolog.

Bérgyilkos 2008.05.31. 21:46:07

Az albánok az alánok utódai (csak a "b" hiányzik), akik a Kaszpi-tengernél éltek.

Man from Earth 2011.11.25. 21:33:27

@G.dio: "szkipetár"? :DD jó lesz az "styip"-nek is ;)

@Bérgyilkos: húha, na ez, újabb különdíjas komment :DD az alánok, vagy mai nevükön oszétek egy indoiráni nép, azon belül is az iráni ághoz tartozók, az egykori szkítákkal közeli rokon népek leszármazottai.

Blogger Géza 2012.05.28. 14:28:18

@hami:

Akkor én is kiegészíteném a posztot.

Érdekességképp említsük meg, hogy volt egy kaukázusi Albánia is, de a név egyezőségen kívül más párhuzamot nem igazán sikerült egyelőre találni, ráadásul a kaukázusi Albánia még javában létezett, amikor az (ős)albán nyelvet már kimutatható latin hatások érték, szóval vélhetően csak annyi közük van egymáshoz, mint az indiai meg a Kárpát-medencei Bihar régiónak. Ettől függetlenül a nagy Enver Hodzsa állítólag támogatta azt az elméletet, hogy a két régió névhasonlósága nem véletlen.

Abban elég nagy az egyetértés, hogy az albán az indoeurópai nyelv egy külön ága, közeli élő rokona nincs. Ezért logikus valamely ókori ismert indoeurópai népet keresni őseik közt. A fenti listához tegyük hozzá a gétákat, akik ugye a trák törzsekhez tartozónak tekintenek. Trák - géta : toszk - geg? Vegyük hozzá, hogy az albánság két ágának nevét a Pallas még gég és taszk formában adta meg (nyilván mindig problémás pontosan átírni magyarra idegen szavakat), ez talán még inkább párhuzamot mutat a géta és trák nevekkel.

www.kislexikon.hu/alban_nyelv.html

Kétségtelen, hogy a magashegységekkel teletűzdelt Balkán kedvező hely lehetett nyelvi zárványok megmaradásának (lásd baszkok). bár a trákok/géták nagy része asszimilálódott, talán egy kis részük megőrizte nyelvét.

Hasonló elven nyugszik a Vékony Gábor által ismertetett szkíta-karp-albán származás (VG: Dákok, rómaiak, románok) 218-222. o. Ő az albánok "szkip" önelnevezését a szkíta szóból vezeti le, és az albánok Dunától délre kerülését a karpok 295-297-ben végrehajtott birodalomba telepítésével magyarázza. Moesiában 368-ban említést tesznek egy "vicus Carporum" településről. Ennek a népcsoportnak sokkal kevesebb "ideje maradt" asszimilálódni, mint Észak-Balkán többi népének , mivel a latin nyelvű római birodalom hamarosan összeomlott.

Ez az elmélet is magyarázatot adhat arra, hogy a Kárpát-medence és környékének igen sok helyneve az "ősalbánból" vezethető le leginkább,. Temes, Maros, Szamos, Máramaros -s végződése mutat párhuzamot az albánban megfigyelhető indogermán "sz" "s"-sé válására.

A szikla jelentésű karpe szó kapcsolatban állhat a Kárpátok és a karp nép nevével is:

"The name Carpates may ultimately be from the Proto Indo-European root *sker-/*ker-, from which comes the Albanian word karpë (rock), "

en.wikipedia.org/wiki/Carpathian_Mountains

Talán a szkíták Kárpátok környékén élő csoportja nevezte magát "karp"-nak, akik aztán a kevésbé magashegységi környezetbe kerülésük után visszatértek a sima szkíta önelnevezéshez?

Az albánok a szkip szót a sas szóból származtatják, vagyis ők a sas népe. A pusztai népeknél nem szokatlan ragadozó madár totemállatként szerepeltetése (turul) , talán ez lehet a szkíta nép nevének végső forrása is?

Persze mindezek még azt sem magyarázzák, miért albán az albán. Sok itt a nyitott kérdés...

Jani haverja · http://alfa-kontakt.info/ 2012.10.11. 23:22:30

@Blogger Géza: Van egy olyan elmélet is itt Albániában, hogy azért hívják őket albánoknak, mert amikor az illírek letelepedtek, azaz megunták a vándorló életmódot, akkor "arbane"-ok, azaz földművesek lettek. (Arbane az ásó embert jelent, és itt, Tiranától délre kb. 10 km-re mellett van egy ilyen nevű falu is).

Csak mivel a Kaukázusban már volt egy Albánia nevű ország, ezért az egyéb népek összekeverték a kettőt, és így Arbania helyett Albánia lett.

Hogy mennyi történelmi alapja van ennek, azt nem tudom, de itt az albánoktól hallottam.