hami 2008.04.04. 09:00

A falklandi háború I.

A Falkland (Malvinas)- szigetek

Highslide JSAz ezzel a névvel illetett szigetcsoport a déli Atlanti-óceánban található, a 60. nyugati hosszúsági és az 51. déli szélességi kör környékén, Argentína déli részétől kb. 500 km-re keletre. A szigetcsoport két nagy (nyugati és keleti sziget, ez utóbbin él a lakosság nagy része és itt van a közigazgatási központ, Stanley) és több kisebb szigetből áll. A szigetek összterülete kb 11000 négyzetkilométer, lakossága azonban alig pár ezer fő. Gazdasági jelentősége ennek köszönhetően minimális. Bár többfele azt lehet olvasni, hogy a szigetek éghajlata elég zord, ez így ebben a formában nem igaz. Az éghajlata hasonló a Brit szigetek éghajlatához, a tél viszonylag enyhe, a nyár hűvös, és viszonylag sok a csapadék. Az viszont igaz, hogy a szigetek eléggé kopárak, nem erdősültek be.

A szigetek betelepítésének története

A Falkland-szigeteknek nem voltak őslakói, habár bizonyos leletek alapján nem kizárt, hogy Patagóniából meglátogatták amerikai őslakosok még az európaiak megjelenése előtt. Mivel szerepel 16. századi térképeken, már ekkor felfedezhették erre utazó felfedezők, de nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a fontosabb hajózási útvonalaktól messze levő és kopár szigeteknek. Elképzelhető, hogy Amerigo Vespucci is járt már a szigetek környékén, de nem nevezte el őket. Esteban Gómez 1519-20 körül viszont szigeteket talált a térségben (bár lehet hogy csak a Jason- vagy Sebaldes-szigeteket Falklandtól északnyugatra), és Islas de Sansón-nak nevezte el a szigetcsoportot. 1592-ben John Davis vetődött el erre és Davis landnak nevezte el a talált földet. 1594-ben Richard Hawkins is erre járt és Hawkins' maidenland-nek nevezte el. 1600-ban a holland Seebard de Weert is erre járt, ő meg Seebard szigeteknek nevezte el amit talált. A mai nevét végül John Strong-tól kapta, aki 1690-ben, aki Anthony Careyről, Falkland 5. grófjáról nevezte el a szigetcsoportot. Az elnevezések kuszaságából is látszik, ez a 10 ezer négyzetkilométernyi terület az égvilágon senkit nem érdekelt egészen a 18. századig.

A kolonizáció csak az 1700-as évek második felében indult meg, 1764-ben a franciák hozták létre az első telepet, Port St. Louis néven, és Iles Malouines-nek nevezték el a szigeteket St. Malo-ról. Ez az elnevezés ment aztán át a spanyolba és lett a szigetek neve Malvinas. 1765-ben azonban az angolok is létrehoztak egy telepet a Saunders szigeten. A francia kolóniát 1767-ben a spanyolok kapták meg, majd az angolok 1776-ban kiürítették a sajátjukat, de nem mondtak le hivatalosan a szigetről. 1811-ben a spanyolok tették ugyanezt, mindkettő esemény az éppen aktuális spanyol - angol háborúskodás következménye volt. A szigetet ezután már rendszeresen felkeresték bálnavadászok, de a sziget hovatartozása függőben maradt és újabb állandó telep egy ideig nem létesült. 1823-ban a Rio de la Platai egyesült tartományok kormányzata koncessziós jogot adott Luis Vernetnek, hogy bálna és fókavadász kolóniát létesítsen a szigeteken, ő telepet is alapított, de 3 egyesült államokbeli bálnavadász hajó elfogása miatt az USA büntetőexpedíciót küldött, és a telepet felszámolták. Ez után még egy argentín kisérlet volt egy büntetőtelep létrehozására, de ez egy lázadás miatt sikertelen maradt, közben viszontHighslide JS a britek visszatértek 1833-ban, és Port St. Louis-t újraalapították, majd megindult a sziget betelepítése a 19. század folyamán. A sziget tehát végül brit uralom alá került, brit lakosság telepedett le ott, de az argentínok az 1823-31 közötti uralmuk alapján argentín területnek tartották és tartják a mai napig a szigetcsoportot, és az angol uralom alatt álló Falklandot még fel nem szabadult gyarmatnak tekintik, amelynek vissza kell térnie az "anyaországhoz".

A háború közvetlen előzményei

1976-ban egy katonai puccs döntötte meg Isabel Perónt Argentínában, véget vetvén az addig formálisan működő demokráciának. A puccs okaira most különösebben nem térnék ki, a mi szempontunkból lényeges az, hogy igen brutális elnyomás indult be az országban, több tízezer ellenzékit gyilkoltak meg, egy részük sose került elő. Ráadásul, a junta az eredeti célját, a hatékony gazdaságmenedzsmentet se tudta megvalósítani, az argentín gazdaság nem tudott kilábalni a válságból, sőt, 1981-ben további visszaesés kezdődött. A tábornokok is váltották egymást, 81-ben Leopoldo Galtieri került hatalomra. A nehéz helyzetben levő katonai kormányzat a gazdasági problémák, és a brutális elnyomás miatti erősödő társadalmi ellenállás leszerelésére elkezdte feszegetni a Falkland szigetek hovatartozásának kérdését, így a nemzeti érzelmeket felszítva próbálta a hatalmát stabilizálni. A szigetek hovatartozásának kérdése ugyan nem volt általában napirenden, de Argentína többször tett lépéseket a térségbeli jelenlétének növelésére. A 60-as években több incidens is történt, de ezzel párhuzamosan infrastrukturális kapcsolatok létesültek a Falkland szigetek és Argentína között. A játszma tulajdonképpen három tényezős volt, az angol és argentín fél mellett önálló tényezőnek számítottak a szigetlakók is. Nagy Britannia ugyanis hajlott arra, hogy a területet "visszaadja", a 60-70-es évek ugyanis az angol gyarmatbirodalom végleges felbomlásának és temérdek új ország keletkezésének az időszaka volt, de a szigetlakók, akiknek a nagy része brit leszármazott volt, nem akartak Argentínához kerülni. Az argetín kormányzat ezt látva a 70-es évek második felében hangnemet váltott (már a peronista kormányzat idején is), és egyre agresszívebben kezdett viszonyulni a kérdéshez.

1976-ban az argentínok katonai bázist létesítettek a formálisan brit fennhatóság alatt levő (de lakatlan) déli Georgia-szigetek egyikén, amelyet (mármint a "kutatóbázist") csak 1977-ben fedezett fel egy arra járó brit hajó. A britek azonnal követelték a kiürítést, és egy hadihajót küldtek a térségbe, amire az argentínok elhagyták a szigetet. 1981 decemberében az argentínok visszatértek a szigetre, hogy "leszereljék a bázist", de "elfelejtették" a briteket értesíteni, ami újabb brit tiltakozást eredményezett. Eme akció már az argentín vezérkarban is vitákat szült, de nem azért, mert a britektől tartottak volna, hanem mert közben megindult a falklandi invázió tervezése, és nem akarták a britek gyanúját felkelteni egy ilyen akcióval. Másrészről viszont ezeknek a látszólag semmire sem jó akcióknak jelentős propagandaértékük volt, ezt a lehetőséget a junta nem akarta kihagyni.

Argentína természetesen nem csak katonai, hanem diplomáciai eszközökkel is megpróbálta a követelését nyomatékosítani, de mivel a szigetek lakossága nem akart Argentínához csatlakozni, az angolok pedig nem akarták átadni a területet, aktív diplomáciai tevékenységük dacára nem tudtak komolyabb szövetségeseket szerezni.

folytatjuk :)

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr44409967

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Had- és rendvédelem-história, kicsit másképp 2009.03.31. 03:31:02

Elmélet - John KeeganÖnmagam és a lemilblog többi szerkesztője nevében (akikkel előzetesen nem egyeztettem ugyan, ezért máris elnézést kérek tőlük, hogy ezt teszem) egy kis önkritikát kell gyakorolnom. Az utóbbi időben meglehetősen elhanyagoltuk ugyanis…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pancer1 2008.04.04. 15:05:32

" Argentína déli részétől kb. 500 km-re nyugatra "

Inkább keletre... Amúgy jó kezdeményezés.

hami 2008.04.04. 16:29:04

jogos, javítottam

tiboru · http://lemil.blog.hu 2008.04.04. 18:15:31

Tisztelettel: egy 1977-ben felfedezett szigeten az argentinok nehezen tudhattak 1976-ban katonai bázist létesíteni...

Amúgy jó kis poszt, várjuk a folytatást. Addig kattintsatok a mi blogunkra, ahol az utolsó posztok egyike is érinti a Falkland-háborút.

Üdv!

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.04.04. 21:28:31

Vagy ha nem a szigetet, hanem az argentin katonai bázist fedezték fel 1977-ben a britek, egy kicsit át kellene fogalmazni a mondatot.

hami · http://toriblog.blog.hu 2008.04.05. 00:02:58

szerintem érthető.. :) de meglátom mit tehetek.

stoppard · http://forint.blog.hu 2008.04.16. 13:00:05

na jöjjön már a folytatás! :)

stoppard · http://forint.blog.hu 2008.04.16. 13:01:02

ja, bocs, megvan, csak a link nem jó az alján :)

hami · http://toriblog.blog.hu 2008.04.16. 13:39:41

Helló

Jogos, köszi az info-t, javítottam.

Ramsau83 2009.11.27. 14:02:48

@pancer1: Én inkább úgy mondanám hogy Argentína déli részétől keletre