Ahhoz, hogy még biztosabban meg tuduk érteni, mi is vezetett odáig, hogy egy kicsiny sziget vegyes eredteű, vegyes kultúrájú népe először ittasan, majd a sikereketől megittasulva nekiment a korszak legnagyobb hatalmú uralkodójának, nézzük meg, kik voltak azok, akik az esményeket irányították, és milyen szövetségi rendszerek mentén alakultak ki az erősviszonyok. Nézzük meg, kedves olvasó, hogyan került Károly Róbert a magyar trónra csak azért, mert egy francia tiszt nőket molesztált Palermóban...

A pápaság

A középkori pápaság egyik alapvető célkitűzése volt, hogy egész Európán átívelő, egyetemes uralmat hozzon létre a saját vezetése alatt. Ebben viszont méltó ellenfélre talált az egyetemes császárság eszméjéhez ragaszkodó Hohenstaufenekben. II. Frigyes halála után elsősorban a Hohenstauf-uralom újbóli megerősödését akarták megakadályozni, de ez nem volt könnyű dolog, hiszen a tehetséges, és ambíziózus Manfréd viszonylag hamar megszerezte egész Itália felett az uralmat. És ami még rémisztőbbnek tetszett Szent Péter székéből: Manfréd nem volt német király, semmi köze nem volt ahhoz, ami az Alpokon túl történik, így minden energiáját és hatalmát a félszigeten köthette le.

IV. Sándor pápa
forrás: Wikipedia

Miután Róma saját hűbérének tekintette a szicíliai királyságot (bár Roger a pápa engedélye néélkül koronázta meg magát...), Frigyes halála után "visszavette" a trónt a Staufoktól. Manférd uralma így - pápai szemszögből legalábbis - finoman szólva sem volt sem legális, sem pedig ugye kívánatos. Így hát, hogy a pápai kívánságoknak megfelelő uralkodó kerülhessen a trónra, külföldön kellett körülnézni. IV. Ince, majd IV. Sándor pápa egyaránt az angol udvar felé tájékozódott, hiszen a hírek szerint az elég gazdag volt ahhoz, hohgy egy méltó sereget tudjon felállítani, és elég messze volt ahhoz, hogy közvetelenül ne tudjon bármikor beavatkozni az itáliai ügyekbe. Az ifjú Angliai Edmund tehát egész jó választásnak látszott, csak éppen Sándor kihagyott egy egészen aprócska dolgot a tervből: maguk az angolok még véletelenül sem szándékoztak egyetlen lukas penny-t sem áldozni arra, hogy az egyébként sem túlságosan kedvelt III. Henrik király legkisebb fiának távoli kalandját finanszírozzák. A bárók ellenállásán tehát megbukott a dolog, és a kis Edmund Lancaster első grófjaként szép nyugodt életet élt, és a későbbiek ismeretében valószínűleg soha nem bánta meg, hogy mégsem lett Szicília királya.

IV. Sándor pápa halála után egy franciát, Jeruzsálem pátriárkáját választotta meg a konklávé, aki felvette a IV. Orbán nevet. A széles látókörű, és diplomáciában jártas Orbán kinevezése ésszerűnek látszott, de a francia pap elsősorban francia jelöltre gondolt a szicíliai trónra.

Anjou Károly

Anjou Károly síremléke a Saint-Denis katedrálisban

Szent Lajos francia király öccse lett az új kiszemelt. Károly herceg születésekor Anjou és Main gazdag grófságait kapta, majd felesége révén megörökölte az akkor a Német-Római Birodalamhoz tartozó Provence grófságát is a később megszerzett Marseille-jel és náhány kisebb piemonti területtel együtt. A hatalmas vagyonú, rendkívüli becsvágyú fiatalember tökéletes választásnak tetszett: erős kezű, határozott férfira volt szüksége Orbánnak, hogy Manfréd itáliai uralmát letörje. Meg sem fordult azonban a fejében az, hogy ha a Hohenstauf uralmat francia uralom váltja fel, abból bizony nem sok jó dolog származhat. Nemsokára azonban maga a pápa is szembesült azzal, hogy az az ember, akit arra hivatottnak talált, hogy a pápaság megmentője legyen, elsősorban a maga pecsenyéjét szeretné sütögetni.

A szerződés, amelyet Károllyal kötött, tartalmazta azt, hogy a Birodalom területéhez tartozó itáliai részeken Károly semmiféle tisztséget nem vállalhat, és ha a pápa úgy dönt, hogy megfosztja őt a trónjától, akkor nem követelhet hűbéri szolgálatokat alattvalóitól. Károly azonban, kihaználva a pápa Manfréd általi szonrongatott helyzetét, elfogadta a római néptől a város tényleges vezető posztját jelentő szenátori címet, és kikötötte, hogy csak akkor hajlandó Itáliába indulni, amennyiben a szerződésből törlik a záradékot, ameéyben lehetővé teszik, hogy bármely okból feloldozhassák alattvalóit az esküjük alól.

Az Anjou-invázió

Manfréd ekkor megpróbálkozott egy utolsó diplomáciai manőverrel: Balduin konstantinápolyi excsászárt Párizsba küldte, hogy Szent Lajost megpróbálja lebeszélni az öccse hadjáratához való hozzájárulásáról. Lajos király még mindig egy keresztes hadjáratról álmodozott, és Manfréd ajánlata, mely szerint tartja magát régebbi ígéretéhez, és minden pénzét és seregét hajlandó egy Konstantinápoly elleni hadjáratra fordítani, majdnem levette a lábáról a szentéletű uralkodót. Balduin futárt is küldött Manfrédhoz, hogy egy magas rangú és megbízható főpapot is küldjön Párizsba, és akkor megoldható a dolog. Lajos sokáig habozott, mert Konradint is jogos uralkodónak tartotta,de végül mégis öccse javára döntött: engedélyt adott a hadjárat megindítására. Ebben valószínűleg közre játszott az is, hogy Manfréd küldöttsége végül nem jutott a színe elé, mert Károly diszkréten börtönbe vetette őket, amikor Provence-on utaztak át...

A dolgot kicsit bonyolította, hogy időközben Orbán pápa elhunyt, de utólag kiderült, hogy előrelátó pápa volt: több tucat francia bíborost nevezett ki, így a konklávé nagyon gyorsan arra a következtetésre jutott, hogy célszerű ismét egy franciabarát pápát választani IV. Kelemen személyében, aki hamar nyilvánvalóvá tette, hogy mindenben támogatja elődje jelöltjét.

Anjou Károly rendkívüli tehetségű uralkodó volt. A hadjáratát nagyon alaposan megszervezte. Az észak-itálián átvezető, és onnan délre forduló hadiutat szegélyező összes nagyobb guelf várossal (Milánó, Bergamo, Como, Ferrara) szerződéseket kötött, és pénzelte őke,t hogy a ghibellin erőket lekössék. Kihasználta azt is, hogy Genova városa éppen nem volt valami jóban Manfréddal egy korábbi konstantinápolyi balhé miatt: Manfréd pénzén és felbújtására a genovai kolónia vezető részt vettek egy, a bizánci császár meggyilkolására szőtt összeesküvésben. Az összeesküvők lebuktak, a genovaiak kereskedelmi kiváltságait megnyirbálták, Manfréd pedig következetesen tagadott mindent. Így hát Genova bár támogatni nem támogatta Károlyt, de úgy döntöttek, hogy akadályozni sem fogják.

Károlynak így Lombardián és Piemonton keresztül szabad útja nyílt dél felé. 1265. október elsején nagy hadsereg hagyta el a gyülekezőhelyül kijelölt Lyont: a kortársak szerint hatezer nehézlovas, hatezer lovas íjjász, tíezer számszeríjjas és tízezer pikás gyalogos indult el a francia területekről. 1266 januárjában már Rómában volt Károly, miután nagyobb gond nélük keresztülhaladt Észak-Itálián, és februárban már saját királyságában érte utol a szintén sereget gyűjtő és folyamatosan visszavonuló Manfrédot. 1266. február 26-án reggel Benevento városa melleti síkságon találkozott a két sereg. Manfréd némileg nagyobb sereggel érkezett a csatatérre, de csapatai legnagyobb része könnyűfegyverzetű lucerai arabokból, és kevésbé megbízható olasz katonákból állt. 1200 fős német nehézlovassága hiába gázolta le a francia gyalogságot, az arabok és az itáliaiak végül nem bírták a képzett francia erők nyomását, és magukra hagyták őket, A többszörös túlerőnek már ők sem tudtak ellenállni, és a németek, a velük együtt harcoló királyi kíséretet és magát Manfréd királyt is lemészárolták a csatatéren. Anjou Károly előtt most már nyitva állta az út Szicília trónja felé.

Folytatjuk: A szicíliai vecsernye III. -A vecsernye és ami utána történt

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr36439581

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.04.24. 22:47:47

Más.

Itt oldalt nem minden felirat látszik ám...

Például sem az "egyéb", sem "az olvasók száma", sem a "címkék", sem a "top 5"...

Nem mintha ez lenne a leglényegesebb, de azért nézzétek meg a betűszínt a sablonban!

Hami · http://toriblog.blog.hu 2008.04.24. 23:13:48

Üdv Tiboru,

Ez a nem látszik dolog érdekes, már én is jeleztem a kollégának, hogy firefox alatt nem látszanak a feliratok, de ő nem tapasztalta. Az előbb explorerrel néztem, abban rendben volt. Szóval ez egy fura dolog.

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.04.25. 09:03:06

Explorer és Opera alatt semmi gond nincs, csak FF alatt jelentkezik a probléma. Valahol gond van a css-sel, de eddig nem sikerált rájönnöm, hol a hiba...

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.04.25. 11:51:15

Nem tudom, átment-e az előző kommentem, rakoncátlankodik a blogmotor.

Na mindegy; a lényeg, hogy balra fent látszik a "keresés" meg a "testvérblogok" felirat, a többi nem, pontosabban ha nagyon figyelmesen nézi az ember, valami sötétszürke árnyalatú betűk előtűnnek a sötétszürke háttérből...

Végül is ez legyen a legnagyobb probléma :-)

Szép napot nektek.