Szláv - avar betörések bizánci területre

Az avarok, szláv szövetségeseikkel hamar Bizánc ellen fordultak. Az avar nagykagán, Baján elfoglalta Sirmiumot (Szávaszentdemeter, vagy Sremska Mitrovica) nem sokkal a letelepedésük után, ezzel rést ütött a Duna menti védvonalon, és a Szerémség területére építve egy bázist is létrehozott, ahonnan a félsziget déli és középső területei is könnyen elérhetővé váltak. Mivel a birodalom 572-től háborút vívott a Szasszanida Perzsiával is, nem tudott érdemi erőket átcsoportosítani nyugatra, hogy az avar támadásokat megállítsák. A félszigetet akadálytalanul prédálták az avar és szláv erők, hol együtt, hol külön: 583-ban a szlávok egészen a Peloponnészoszig jutottak, 584-ben elfoglalták az érdemi ellenállást kifejteni addig sem tudó Singidunumot (Nándorfehérvár, vagy Beograd), és Viminacumot, ezzel még szélesebbé vált a rés a védelmi vonalon. Ugyanebben az időben rabolták ki Athént is, ami teljesen elpusztította az ókori várost. 586-ban a félsziget egyik legnagyobb és legfontosabb városának számító Thesszalonikit is ostrom alá vették, de végül nem tudták elfoglalni. Ezek csak példák, de a földrajzi nevekből jól látható, hogy az egész félszigeten akadálytalanul mozoghattak, Bizánc nem volt képes érdemi erőt kiállítani ellenük egészen 591-ig, amikor végül lezárult a háború Perzsiával. A korszak egyetlen érdemi ütközete Adrianopolisnál zajlott le 584-ben, egyébként bizánci győzelemmel végződött, de nem volt ennek sem érdemi befolyása a harcok menetére.

A birodalom figyelme a Balkán felé fordul

Mauríciusz császár (582-602) (Maurikiosz görögösen, Maurice angolosan) természetesen tisztában volt azzal, hogy az avar-szláv támadásokat meg kell állítani, de 591-ig nem volt katonai ereje ennek megakadályozására. 591 után viszont azonnal átdobta a főerőit a Balkánra, és megkezdődött a védelmi vonalak helyreállítása, és a városok újáépítése. Egyelőre bár jelentős anyagi és emberáldozatot szenvedtek el a Balkánon, de a pusztítás egyelőre nem járt ellenséges migrációval, ami viszonylag egyszerűvé tette a kezdeményezés átvételét. A háborúk következő szakasza már nagy hasonlóságot mutatott a Római Császárság korai időszakában vívott asszimetrikus háborúkkal, amelyeket a különböző barbár törzsekkel vívtak. Ennek a lényege az volt, hogy a háborút lehetőség szerint megpróbálták áthelyezni az ellenség területére, pusztítva és kirabolva azt, de ritkák voltak a nagyobb ütközetek. Ennek az egyetlen akadálya a korábban részletezett hadseregszervezés volt, a katonák zsákmányt akartak, amit a primitív szlávoktól nem nagyon lehetett szerezni, a védekező harcokkal meg szintén nem. Ennek ellenére, pusztán a katonai felvonulással elérték azt, hogy a betörések nem voltak képesek a továbbiakban veszélyeztetni a félsziget déli részét, a harcok áttevődtek Illíriába és Moesiába, illetve ez utóbbi területről Havaselve területére is betörtek, bár a császár azon parancsát, hogy ott teleljenek át, a katonák nem teljesítették. Emiatt a bizánci sereg fővezérét, Priszkoszt leváltotta, és testvérét, Pétert nevezte ki, az ő vezetésével 594-ben győzelmet arattak a betörő szlávok felett Marcianopolisnál, majd a Duna túlpartjának felprédálásával megakadályozták, hogy a következő évben a szlávok ismét támadást indítsanak. Ebben az évben az avarok nem is próbálkoztak az Al-Dunánál állomásozó rómaiak megtámadásával, hanem inkább Dalmáciát dúlták fel. A növekvő bizánci ellenállás eredményeképpen 596-97-ben megszűntek a támadások. Az avarok a frankok ellen fordultak, a szlávok meg, akik a legnagyobb veszteségeket szenvedték, nem próbálkoztak. A nyugalom persze csak két évig tartott, 598-ban a frankok békét kötöttek az avarokkal, akik újból a birodalom ellen fordultak. 598 tavaszán a Fekete-tenger partján levő Tomist vették ostrom alá, ahová beszorították Priszkosz hadseregét is, a felmentésére érkező Comentiolus hadseregét meg megverték. Ezután egészen Arkadiopolisig nyomultak, amely már Konstantiápoly közvetlen szomszédságában volt, a császár már a város ostromára készült, de az avar hadseregben járvány tört ki, ami végül lehetővé tette a rómaiaknak, hogy megússzák az ostromot, és némi adófizetés fejében békét kötöttek. Az avarok kivonulása után azonnal felvonultak a Duna vonalához, és a hadseregek most itt teleltek át, a következő évben pedig átkeltek a Dunán, (megszegve persze az egy évvel korábbi békét, de ezt az avarok is előszeretettel megtették, ha úgy hozta érdekük) és ismét feldúlták a havaselvi szláv településterületet, illetve betörtek avar területre is. 599-ben az avarokat a mai bánság területén, majd még mélyebben, a Tisza mellett is megverték, a következő években a háború végleg áttevődött a Dunától északra. 602 telén a hírhedten fösvény Mauríciusz ismét arra adott parancsot, hogy a Dunától északra, ellenséges területen teleljenek át a csapatai, (mivel így kevesebbe kerül a fenntartásuk), ami nagyjából ugyanoda vezetett, mint az 593-as eset: a katonák fellázadtak, azonban az akkori esettel ellentétben, amikor végül Priszkosz engedett nekik, most a másik seregvezér, a császár öccse, Péter nem mert ellentmondani neki, emiatt viszont teljesen elvesztette az irányítást a serege felett. Ennek aztán meglehetősen súlyos következményei voltak Mauríciuszra nézve, ugyanis a lázadók Konstantinápoly ellen vonultak, a császárt elfogták és megölték, miután végig kellett néznie fiai lefejezését. Utódja a lázadók vezére, Phókasz lett, aki viszont szinte azonnal kénytelen volt a perzsákkal foglalkozni, mivel azok ismét háborút indítottak a birodalom ellen.

Mauríkiosz háborúinak következményei

Habár teljesen megszüntetni nem tudta az avar-szláv veszélyt, de 591-602 között sikeresen helyreállította a birodalom fennhatóságát a Balkánon, és áthelyezte a háborút az ellenség területére. Az avarok legyőzhetetlen mítosza is megszűnt, 100 évvel Attila után bebizonyosodott, hogy a lovas nomádok is legyőzhetőek. És ha pár évvel tovább tart a nyomás, az uralmuk valószínűleg teljesen összeomlott volna, 603-ban az avar törzsszövetségen belül robbant ki lázadás. Ennek következményeképpen egészen a 610-es évekig helyreállt a viszonylagos nyugalom, és nem érte komolyabb támadás a birodalom területét a főerők kivonása ellenére. Megindult a helyreállítás is, és úgy tűnt, hogy helyreáll a a térség feletti kontroll. Phókasz hatalomátvétele azonban nem aratott osztatlan sikert se a birodalom vezetői, se pedig a perzsa sah részéről (akit Maurikiosz segített a hatalomba), úgyhogy hamar belső lázadások törtek ki, és a perzsák ismét megpróbálták kiterjeszteni a fennhatóságukat római területre. 610-ben Hérakleiosz, az afrikai exarchátus vezetője fellázadt, és partra szállt a Balkánon, majd végül megdöntötte Phókasz uralmát. Hérakleiosz a birodalom egyik legnagyobb formátumú uralkodójának bizonyult, de a nagyon súlyos helyzetben hatalomra kerülő császár már nem tudott érdemi erőket csoportosítani a Balkánra a 610-es években ismét meginduló avar - szláv támadásokkal szemben. Maurikiosz hadjáratának eredeményei ezzel hamar semmivé lettek.

A megújuló szláv - avar betörések

A 610-es években, egészen pontosan 612 után ismét fellángoltak a harcok a balkánon. Az avarok kiheverték a két évtizeddel azelőtti vereségeiket, a frankok majd a lombardok megsarcolása után ismét elég erősnek érezték magukat arra, hogy Bizánc ellen forduljanak. Közben egyre jobban eszkalálódott a perzsa háború is, amely a már Szíria és Egyiptom területén zajlott, Hérakleiosznak nem volt választási lehetősége: keletre kellett minden erőt csoportosítania. A Balkán tehát nyitva állt, és nem volt aki megvédje. Az eseményeket ekkor már kevésbé ismerjük, mivel nem áll a rendelkezésünkre olyan forrás, mint Maurikiosz hadjáratáról (Maurikiosz strategikona). Azt azonban tudjuk, hogy a 610-es években több város is elpusztult, pl. Jusztiniana Prima, Naisszosz, Szerdika, Thesszalonikit is többször megostromolták, majd a 20-as években már akadálytalanul jutottak el a félsziget déli részére, vagy a Márvány tenger partjára. Sőt, 623-ban Krétán is rajtaütöttek a szlávok. A pusztítás Konstantinápoly 626-os avar - perzsa ostromával érte el a tetőpontját, az ostrom azonban nem járt sikerrel, az avarok innentől kezdve már nem játszottak fontosabb szerepet, ugyanis közben a Balkánon komoly változások álltak be. A második nagy barbár támadás-hullám ugyanis jelentős migrációval járt együtt, tömegesen települtek be a szlávok a balkánra. Ennek a 15 évnek a következménye egyértelműen katasztrofális volt a birodalom számára: nem csak egyszerűen területet vesztettek, mint pl. a longobárdokkal szemben Itáliában, hanem a megmaradt városokat leszámítva a Balkán antik kultúrája teljesen elpusztult, demográfiai viszonyai gyökeresen megváltoztak. A lakosság tömegesen menekült a védettebb városokba, egyes csoportjaik a nehezen megközelíthető hegyekbe, de ezek a városok is el voltak vágva a birodalomtól. 

Az új Balkán

A szlávok lényegében a Balkán teljes területére benyomultak: eljutottak a Peloponnészoszig délen, Konstantinápoly közelébe keleten, és a dalmát partvidékig nyugaton. A félsziget felének latin, másik felének görög lakossága ennek következtében teljesen visszaszorult, foltokban ugyan megmaradt, de a lakosság többségét pár évtized múlva már a szlávok adták. Mivel a beköltözők nem hoztak létre államokat, a félsziget uralmi viszonyai hosszú ideig eléggé kuszák maradtak. A fallal körülvett városok megmaradtak birodalmi fennhatóság alatt (mint Itáliában), de a vidék elveszett számukra. A kapcsolattartás a megmaradt városokkal sem volt egyszerű, de hosszú ideig még működött, ugyanakkor ezek a települések is megváltoztak: a korábban vidéket civilizáló szerepük megszűnt, poliszokból kasztrumokká, várakká váltak, ostromlott szigetekké egy idegen tengerben, és idővel maguk is asszimilálódtak nyelvileg. Az őslakosság csak a közép balkán hegyvidéki területein tudott megmaradni, belőlük alakultak ki később az albánok, és a románok két ága. A görög nyelvű lakosság is teljesen visszaszorult, még a mai Görögország területén is. Csak később, a 9-10. században görögösödött vissza a félsziget déli része, miután Kis-Ázsiából újratelepítették. A következő évtizedekben a lehetőségeikhez képest a császárok még megpróbálták helyreállítani a fennhatóságukat a félszigeten, de a saját törzsi, nagycsaládi keretei között élő szláv lakosság felett ez hagyományos módszerekkel nem sikerülhetett. A városok feletti fennhatóság helyreállítása ugyanis nem jelentette már a vidék feletti kontroll automatikus megszerzését. Persze, nem kizárt, hogy optimális esetben előbb-utóbb mégis vissza tudták volna tagolni a Balkánt a birodalomba, de a 680 körül keletről megjelenő bolgár törökök ezt megakadályozták azzal, hogy rátelepültek a Balkán-hegységtől északra élő szlávokra, és államot alapítottak. A következő évszázadokban újabb, és Konstantinápolyhoz még közelebb levő állammal kellett Bizáncnak megküzdenie, ami a szlávok betagolását a birodalomba lehetetlenné tette, a félsziget ismét csatatérré vált, ahol a frontvonal ráadásul már annak a közepén húzódott. De ez már egy másik történet.

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr88437438

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.04.28. 07:51:41

Hohó,

vissza a klasszikus dizájnhoz? Csak átmeneti időre, vagy végleg szakítottatok a sajáttal?

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.04.28. 17:22:54

Egyelőre úgy tűnik, ebben a sablonban kevesebb a hiba, ezt könnyebb átalakítani. Miér, nem tetszik?:)

hami · http://toriblog.blog.hu 2008.04.28. 17:48:48

Kaif ennek a szakértője, de mindenképpen két frame-s skin kellett, a másiknak meg elég érdekes bugjai voltak. Majd idővel a kolléga feldobja a designt.

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.04.28. 21:59:12

Bocs, hogy megint én alkalmatlankodom, de a fejlécből kimaradt egy "d" betű...

Történelem minDenkinek.

Hacsak nem szándékos :-)

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.04.28. 22:26:10

Már kezdjük megszokni, hogy alkalmatlankodsz:))))

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.04.28. 22:40:36

Egyébként meg ott van az a "D", nem tudom, miről beszélsz:)

tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.04.28. 22:56:19

Jaja; úgy láccik, nem kellett volna a harmadik seritalt is betermelnem :-)

SchA · http://katpol.blog.hu 2008.04.29. 14:20:59

Érdekes írás, ritkán lehet olvasni - főleg magyar nyelven - a kora-középkori Európáról. Krétára tényleg benyomultak volna a szlávok? Erről van vmi forrásotok?

Másrészről az aszimmetrikus háború kifejezést a kora-középkorra vagy az ókorra vonatkoztatni nem túl szerencsés, legjobb esetben is a 17. században teremtődtek meg a feltételei. (Vesztfáliai rendszer)

hami · http://toriblog.blog.hu 2008.04.29. 15:09:19

Amit olvastam, az az oldal a krétai invázióval kapcsolatban a következőre hivatkozik: Franz Georg Maier (Publisher): Byzanz. Fischer Weltgeschichte Bd 13. Frankfurt a. M. 1973, S. 139ff.
Hogy ez betelepüléssel is járt e, vagy csak raboltak, azt passzolom.
Az asszimetrikus háború kifejezést használják a korszakkal kapcsolatban, ez esetben arra utal, hogy a római haderő ezen esetekben hasonló körülményekkel kellett szembesüljön, mint később, a klasszikus asszimetrikus háborúkban.

Tehéntőgy 2008.06.03. 10:27:47

"amikor végül Priszkosz rétor engedett"
Bocs a kötözködésért, de ez nem a rétor Priszkosz, csak névrokon. "Priszkosz rétor" néven az Attila udvarát is leíró V. századi történetírót szokás emlegetni.
Maurikiosz Sztrategikona pedig eseménytörténeti forrásként nem nagyon használható, ez egy hadászati kézikönyv, ami érdekes bizánci, avar, türk, perzsa stb. harceljárásokat tartalmaz, maguknak a háborúknak a történetét viszont nem, azok fő forrása Theofülaktosz Szimokattész.
Na jó, ennyi volt a fingreszelős kritika részemről, gratula a bloghoz:-)

hami · http://toriblog.blog.hu 2008.06.03. 11:23:59

Szia Tehéntőgy,

Jogos, javítottam Priszkoszt.

Dec 2008.06.21. 23:39:15

wow, remek kis post! Kezdem megszokni, hogy szinte minden irasotok az eddig tortenelem tudasomhoz valami uj perspektivat ad hozza! :)
(pl itt nekem is meglepetes, hogy a szlavok egeszen Kretaig "eljutottak"!)

ja, es kulon ertekelendo, hogy mindig megvan a vilagos storyline-ja 1-1 tortenetnek, nincs ossze-vissza kalandozas!

Ami talan erdekes lehet meg az olvasoknak, ha azokat a legfontosabb forrasokat, amiket felhasznaltok 1 post irasakor is elerhetove tennetek - az is kulon erdekesseg, honnan es hogyan lehet a regmult torteneseit rekonstrualni!

905 2008.06.30. 08:58:59

Valóban érdekes írás volt ez. Tudom hogy terjedelmi korlátok miat a cikkek nem veszhetnek el a részletekben , de szíven olvasnék egy ehez kapcsolodó írást mely kitérne a szláv terjedéssel hogy változott meg Balkánon a vallási élet.

U.I: Nem kötözködésnek szánom de jó lenne ha a cikk írók műveik végén feltüntetnék a felhasznált irodalmat.

padisah · http://www.kozvetlen-allasok.hu 2009.11.13. 00:06:30

bennem az merült fel, hogy a szlávok és a gótok között van-e rokonság
a szláv nyelv is indoeurópai, a germánokkal rokon tudtommal

padisah · http://www.kozvetlen-allasok.hu 2009.11.13. 00:44:43

hát hogy a szlávok a gótok egy törzse lehettek, vagy hogy a gótokból jöttek létre

én csak találgatok...