György hannoveri választó - most ténylegesen igaz, hogy "Isten kedvező kegyelméből" - elnyerte tehát az angol ill. 'hát (1707-en túl vagyunk 7 évvel) a brit uralkodói címet. No és persze a kötelezettséget. A hannoveriek londoni népszerűsége azonban csak nem akart magától 'megjönni'. Azért tenni is kellett. Sportnyelven szólva: Gyenge kezdés után erős visszaesés. Kellett valami 'nagyot dobni'. Sikerült. Azt mondják, ebben nagy része volt egy 1717. július 17-i (számmisztikusoknak 1717.07.17) eseménynek. Egy zenés, látványos királyi felvonulásnak, amúgy velencei módra.

Minden úgy indult, mint az előző években (ha már bevált), 1714. október 23-án megnyílott a londoni opera szezon, ám a következő év nyarán (1715. július 23-án) a kirobbant Stuart-párti felkelés miatt bezárt. Itt most az első részben taglalt trónviszály zajai szűrődnének be, de mi most ettől eltekintünk, történetünk szempontjából nincs jelentősége a kinti zajnak. Becsukjuk az ablakot és a zenére koncentrálunk. Itt bent készülődik a HARMÓNIA.

Tekintve, hogy a harci cselekmények elnyúltak, a következő évre is áthúzódtak, Londonban az 1716-os opera szezon megnyitása a Stuart-párti felkelés miatt tartós késedelmet szenvedett. A király 1716 július 7-én visszautazott Hannoverbe, s vele Handel is elhagyta Londont. Szülővárosába, Halléba ment, innen Ansbachba, hogy a tartós londoni megtelepedéshez segítségül hívja barátját egy halle-i gyapjúkereskedőt, tartson vele. Ennek azért van jelentősége, mert igazolja, hogy az akkor a hannoveri választófejedelem szolgálatában álló zeneszerző le kivánt telepedni Londonban. Függetlenül attól, hogy az akkori megbizatása másik város, másik udvarának zenei életének szervezésére vonatkozott.

1716 végén tért vissza, ahol végül megnyílt az azévi opera-szezon, de 1717 júniusában ismét szünet következett, immár 3 éves, hogy ezt követően lényegében új köntösben, a ma is létező Royal Academy of Music kereteiben folytatódjék majd a színházi zenei élet Londonban (a világ közepén). Handelnek tehát 1717 nyarán nem volt dolga, közreműködött 'hát egy kifejezetten PR célzatú udvari rendezvény megvalósításában. Azt, hogy ki szervezte, kinek az ötlete volt eredetileg, nem tudni. Az 'élő' zene biztosításának feladat Handelre hárult. Aki ennek megfelelően 'hozta is' az elvárható színvonalat. 1717. július 17-én este a király kellemes kíséretben bárkára szállt, s pompás zenei felvonulásban részesítette a londoni publikumot.

Nem előzmény nélkül. Ugyanis György ezt a 'királyi' felvonulást a Temzén 1715 augusztus 22-én egyszer már 'előadta', persze más belpolitikai helyzetben. Szintúgy bárkán tett utazást a Temzén a Whitehall és a Limehouse között. Erről a kirándulásról is maradtak fennt feljegyzések, arról azonban, hogy eközben zene is szólt volna, nem. De valószínűsíthető. (Képzeljük el, amint ott kuksol a bárkákon a londoni udvar színe-java, s végigunatkozza az utat.) 

Annak ábrázolására, milyen volt a víziélet a Temzén, álljon itt illusztrációként Canaletto képe a korszakból:

Canaletto (Giovanni Antonio Canal) : Westminster-híd (1746)

Mindez egy hónappal a lázadás kezdete után volt, mely egész novemberig eltartott, s 1719-ben újra fellángolt, de ne szaladjunk annyira előre (a Vízizene is 'kész lesz' amúgy is 1717-re). A felkelés leverésének ellenére a hívei által III. Jakabnak tekintett, az előzmények bemutatásánál (1. rész) Jakab Ferencként említett trónkövetelő Stuart decemberben még tett egy kísérletet, s partra szállt Skóciában, de 1716 februárjában a csekély támogatás miatt végleg elhagyta az országot.

Az 1717-es felvonulásról már arról szól a tudósítás, hogy zenés-lámpás felvonulás volt a Whitehall és Chelsea között. Maga a porosz nagykövet Friedrich Bonet feljegyzéseiből tudunk részleteket. Olyanokat, hogy szükségét érezte feljegyezni (s hazaküldött levelében a berlini udvart tájékoztatni), hogy - s itt hölgyek felsorolása következik - a király társaságában jelen volt Bolton hercegnője, Newcastle hercegnője, Godolphin grófnéja, Orkney őrgrófnéja (érdekes, férfit egyet sem említ).

1717 július 17-e egy szerdai nap volt. Felkerült a zenészeket szállító bárkárra 50 féle hangszer, valamennyi ismert hangszer a korból, kivéve a csemballót, mert az nem fért fel (+zenészek). Chelsea-be akkor még nem meccsre, hanem vagyorázni mentek. Feltételezik, hogy a 3 szvit egyes elemeit Handel már korábban megkomponálta, más-más zenedarabok részeként. Az egyes előadott tételek ugyanis lazán kapcsolódnak egymáshoz (szerkezetük), s ezek előadásának sorrendje is változó lehetett. (Az 1717-es feljegyzés szerint, amikor a zenészeket szállító hajó közel került a királyt és vendégeit szállítóhoz, akkor a lassabb, csendesebb tételeket kezdték játszani.) Azt is feltételezik, hogy már kész tételekbe írt bele kürt és trombita szólamokat, kifejezetten a szabadtéri előadás céljából, melynek nem csak az volt a célja, hogy a király hallja a másik hajón, hanem, hogy a parton is hallják a londoniak. Ez az egész felvonulás ugyanis egy kidolgozott PR fogás volt, a király személyének, udvartartásának, életvitelének megkedveltetésére a londoniak körében. S ugyebár "panem et circenses".

Chelseaben a vacsora alatt még egyszer eljátszották, majd a hazaúton ismét (hogy ugyanabban a sorrendben-e, nincs információ. Feltevések vannak, miszerint az első két szvit (F-dúr és D-dúr) inkább utazáshoz alkalmatosabb a maga élénkségével, s valószínűleg a 3., a G-dúr, mivel bensőségesebb, alkalmasabb vacsora 'mellé'. A zenészeknek lehet, hogy 'helyett'). Ez a hazaút hajnalban két óra fele történt, hogy mikor indultak pontosan, nem tudni, azt tudni, hogy a király fél négy tájban ért haza (St. James Palace)

Ne számolgassuk a CD borítók hátoldalán az egyes zeneművek hosszát, eredetileg 20 tételből álló első szvitet ma többnyire 6-8 tételesként adják elő (a háromból cca 16-ot). Több forrás említi, hogy a királynak annyira tetszett, hogy háromszor is eljátszatta a zeneművet. Tekintve, hogy nem tudjuk, hány tételt játszottak, azt sem, hogy milyen tempóban, továbbá, hogy milyen hajóval mennyi idő alatt értek oda, s mennyit időztek a vacsorával (netán hal volt-e? :), e megközelítéssel nem jutunk messze. A visszaút idejét ismerjük. Ez alapján inkább hajlok azokat a forrásokat elfogadni, amelyek azt állítják (ilyen is van), hogy nem háromszor játszották el, hanem 3 részben (odafelé - a parton, vagy ahol ettek - és visszafelé). Hogy merre jártak? Jó kérdés. Mittudomén. A híradások nem elintézik annyival, hogy Chelsea, vacsora. Egy 1807-es térkép szerint sem igazán volt akkor még beépített terület, pedig az már majd' száz évvel van utána. Mai térképeken nézve Chelsea a Hyde Parktól (Kensington Garden) délre, a park és a Temze között található. Tekintve az 'úri közönség' kényes voltát, feltételezhető, hogy a nevezett vacsora vagy fedett, vagy lakájosnak tekinthető (kert, liget) elkerített területen lehetett. Ilyen azonban még 1807-ben is csak egy hely volt, az 1692-ben átadott Royal Hospital volt, ami nevével ellentétben nem kórház, hanem idősek otthona volt. Közel a folyó, sokat nem kell járni, mellesleg a királyi lakhelyről (St. James Palace) keréken vagy lóháton rövidebb is lett volna, meg hamarabb is, de hát tudjuk, nem ez volt a cél. Ez esetben az is elképzelhető, hogy a Royal Hospital falai között Őfelsége elegyedett/barátkozott a néppel, személyes varázsával lenyűgözve azt. Valaminek történnie kellett, mert a londoni közvélemény szép lassan megbarátkozott a Hannover-házi uralkodókkal. Az itáliai recept hatott.

A zeneművel kapcsolatos legendák

Legenda, hogy Handel kiengesztelésül írta volna a zeneművet, mert vonakodott volna Györgygyel Londonba átköltözni, s a király kegyvesztetté tette volna. Handel ugyanis járt már korábban Londonban, s el is időzött ott, úgy, hogy - mint említettem volt - közben  a Hannoveri-ház alkalmazottjaként Hannoverhez fűzte megbízatás. Ráadásul ez a "szolgálatában" kifejezés is pontatlan. Ti. amikor nem volt közvetlen feladat, mint ahogy 1716-ban, a kor szokásainak megfelelően a zenészek más megbízások után néztek. Így történt ez a Vízizene 1717-es nagy sikere ellenére is, tekintve, hogy a Royal 1719-es indításáig nem volt állása Londonban.

Másik legenda, hogy, hogy nem a fenti ok miatti bocsánatkérésként írta, hanem épp az ellenkezője miatt, hogy hannoveri kötelezettségeit nem, vagy alig teljesítve ő már 1710 körül Londonba kívánkozott, sőt átköltözött, s mikor 1714-ben György megjelent Londonban, Handel "abba a különös helyzetbe került, hogy új gazdája — akinek kegyét oka volt keresnie — azonos volt a régivel, akit annak idején ő hagyott cserben, és aki joggal neheztelt rá" (forrás: www.fidelio.hu )

Lássuk a tényeket.

 
 CanalettoII (Bernardo Bellotto): La Regata vista da Ca'Foscari

 

Handel 1706 és 1710 között Itáliában tartózkodott, 1706 augusztusában utazott oda, a Hamburgban (előző állomáshelyén) megismert Gian Gastone di Medici firencei nagyherceg meghívására. Az alkotói szempontból oly fontos - s mint majd látjuk a Vízizene sikerében is szerepet játszó - itáliai tartózkodás ideje alatt 1709-ben Velencében találkozott az angol nagykövettel, Lord Manchesterrel aki meghívta Londonba az akkor már ismert szerzőt. Ő még Anna nagykövete volt. 

Handel Itáliai tartózkodása: 1707 januártól Rómában, novemberben vissza Firenzébe, majd még télen Velencébe, 1708 február végén vissza Rómába, májustól 10 hét Nápolyban, majd vissza Róma. 1709 augusztusától ismét Firenze, majd decembertől 1710 februárjáig Velence - s ekkor találkozik az említett angol követtel.

Feltehetően 1707 decemberében találkozott ugyan az akkor szintúgy Velencében időző Ernő Ágosttal, a hannoveri választó öccsével (mindenki Velencébe járt telelni?), de hannoveri megbízást NEM fogadott el. 1710 késő februárjában hagyja el Velencét, Innsbruckba ment. Pár hónap időzés során elutasította a herceg állásajánlatát, májusban Hannoverbe utazott tovább. Június 4-én érkezett, 16-án már kinevezték udvari zenemesternek (Kappelmeister), az állást Agostino Steffani intézte számára, ki korábban elődje volt 1688-1703 között. Feltételek: évi 1000 talléros fizetés, s a király beleegyezik abba, hogy 12 hónapra Londonba távozik. El is utazott, de nem Londonba, hanem Halléba, szüleihez augusztusban, innen Düsseldorfba, majd a Németalföldön keresztül Londonba, ahova decemberben ért. Itt bemutatták a Rinaldo-t (egyik legsikerültebb operáját), s 1711 júniusában (figyelem!) Düsseldorfon keresztül visszaindul Hannoverbe. Tehát teljesítette a feltételeket, egy éven belül visszaért, de Londonba vágyott. Egy, az év júliusában kelt levelében arról írt, hogy angolul tanul. Közben a következő év januárjában a Rinaldot hatalmas sikerrel ismét műsorra tűzték Londonban - Handel távollétében. 1712 őszén engedélyt kapott arra, hogy Londonba távozzék, azzal, hogy belátható időn belül visszatér. Ez nem következett be. Londonban nagy kedvvel kapcsolódott a zenei közéletbe, s ünnepeltette magát sikeres szerzőként. Közben persze 'odakint' véget ért a spanyol örökösödési háború, az utrechti békét megkötötték, melyben Franciaország lemondott a Stuartok támogatásáról az angol trón iránt, így Anna végleg legitim uralkodó lett. A szász mester egyre jobban érezte magát, májustól már a Hannoverből érkező levelekre sem reagált, végül év végén elfogadta Anna 200 fontos éves járadékát. Handel tehát Londonban maradt.

Következő év augusztusában (1714) Anna viszont meghalt, s ott vagyunk, ahol a part szakad a történetünk kezdődött, György londoni színrelépésénél. - folytatjuk -

 

Ajánlom:

Handel - "Water Music" Suite in F Major HWV348

Handel - "Water Music" Suite in D/G Major HWV349/350

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr30699758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zsoltko · http://www.parameter.sk/users/zsocsesz 2008.10.21. 18:59:42

Megtudhatnám, h mikor folytódik a sorozat? Talán beteg vagy?

lécci 2008.10.22. 09:31:55

Ni-ni egy fecske. Mégiscsak tavasz van :)
(ti. a google analytics szerint olyan kevesen olvastátok el, hogy már-már azt hittem senkit nem érdekel igazán a Györgyök története)
Lesz harmadik rész. Sőt 4 rész lesz, ráadásul úgy, hogy csak a negyedik rész olvasása közben fog az kiderülni, hogy harmadik részként idekapcsolódik az, is, ami első olvasatra nem tűnt annak :)
Ennyit 'felcsigázásul'. (a harmadik feltöltve, némi szerkesztésre és élesítésre vár, talán a jövő héten, persze, ha a szerkesztők is olvasnak, talán megesik a szivük - rajtad :)

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2008.10.22. 16:01:01

lobbitevékenység a szerkesztőség nevében tudomásul véve.
Jövő hétre beszorítjuk, ha a tisztelt szerző addigra letisztázza:)