A skandináv tigrisek

 
Finnország ipari felzárkózását annak a 2 régiónak keretei között célszerű nézni, melyeknek tagja volt : Skandinávia és az Orosz Birodalom.
A balti-tenger országai a 19. század közepén ipari fejlettség (de nem a jövedelem) szempontjából tisztán ketté oszthatóak egy a tengert nyugat-keleti irányban átszelő vonallal. Az ettől délre fekvő Dánia, Poroszország és az orosz Baltikum ekkorra már jelentős fejlődésen ment keresztül, míg a 3 északi skandináv országot nem tudta magával ragadni az európai ipari áramlat. Sok szempontból hasonlítanak egymáshoz, gyér, de intenzíven növekvő lakosság (még Norvégiában is csak 13 % a városi lakosság aránya), harmatgyenge gabonatermesztés, de gyorsan fejlődő állattartás, rengeteg fa, de nincs említésre méltó pamutipar, szabad társadalmi felépítés…..de -ami igen fontos-, nincsen világpiacon  keresett ipari nyersanyag (fán kívül) és komolyabb ipari tradíció sem. Ill. Svédországra az utóbbiak nem igazak, de az ipari forradalom szempontjából mégis azok.
Az ipari felzárkózáshoz a 19.században az európai perifériák országai esetében szükség volt legalább 1 olyan versenyképes exportcikkre, mely elindítja a folyamatot, majd pedig  - ez vagy más újabb termék(ek) - képes lesz a húzóágazat szerepét is betölteni az áttörésig (mint pl. az úttörő ország esetén a pamutipar).

 
Svédországnak lenne, hiszen a 18. századi európai vastermelés 1/3-át adta, csakhogy Angliában a vaskohászatban a fát (faszenet) a koksszal helyettesítették, ellenben a svédeknek nincsen szenük, így ez az újítás a 19. századra padlóra küldi a svéd vasexportot. De ez az ország rendelkezik Európában a 2. legnagyobb erdőmennyiséggel, sőt  azokat keresztül szelő folyókkal is, így a faipar húzóágazat tud lenni, de egyben meg is gátolja, hogy a másik 2 országnál is az legyen. Végül a Bessemer-Martin- eljárással újra feléledhet a vas- és acélipar, melyből a fafeldolgozás és a vasútépítés kereslete világ- és exporthatalom-színvonalú szerszám- és gépipart hoz létre. Ilyen erős gépipar ilyen gyors kiépülésére a hasonló fejlettségű országok között nem volt példa, és a svéd gazdaság elkezdett robogni.
 
Norvégiának, mely perszonáluniót alkot 1905-ig Svédországgal, a halászat, az angliai nyersfa-export és a hajózás a hagyományos „ipara”, de míg az első nem indukál komolyabb keresletet más szektorok felé, a második pedig pont a svéd dominanciája miatt nem töltheti be húzószerepét, marad a harmadik. A hajózás adja meg a kezdeti lendületet, az építés és a szállítás. A hajópark 1850 és 1913 között ötszörösére nő és így a világon a 3. lesz (igaz még 1890-ben is csak 12%-a gőzhajó, de 1910-re már 60 %-a) és huzamosabb ideig az exportbevételek felét adja. Ezzel pedig egyedülálló gazdasági struktúra jön létre, uis a szolgáltatások a GDP felét állítják elő. De a hajózás az egész gazdaságot nem tudta átlendíteni az intenzív iparosodási szakaszba, az áttörést a természeti adottságokból adódó vízi energiák hasznosítás hozta meg. Az elektromosság révén -jórészt német és angol tőkével- épültek ki az alumínium-, vegyi és elektrotechnikai iparágak, melyek az akkori csúcstechnológiai ágazatokat képviselték
 
Dánia esete is tanulságos, ő azért került a másik, az iparilag fejlettebb csoportba, mert esetében maga a rendkívül fejlett mezőgazdaság jelenti az ipart és a ráépülő élelmiszerfeldolgozás, valamint termékeik széles spektrumú exportja. Ez tölti be a lendületet adó és az áttörést hozó funkciót is - egyedüliként a világon (ez még Hollandiának sem sikerült). A titok, hogy Dániának ez miért sikerült -és nem szenvedett el folyamatos cserearányromlást- a mg. szerkezetében rejlett. A farmergazdaságok termelését, értékesítését és finanszírozását az országot lefedő szövetkezeti mozgalom segíti és hangolja össze, melyek bekapcsolódnak a feldolgozásba is. Így a dán mg. mindig képes rugalmasan váltani és követni a világpiac változásait, és folyamatosan megy elébe az újabb és nagyobb hozzáadottértékű termékek iránti keresletnek. Végül a mg. igénye indukálja és forrásai lehetővé teszik egy erős pénzintézeti szféra és némi, inkább csak a hazai piacra termelő ipar kialakítását is.
 
Az orosz Baltikum (a lakosság 7 %-a német) iparilag annyira fejlett volt már a 19. sz. harmadánál is, hogy nem volt szüksége külön húzóágazatra.
 
Míg a dán felzárkózás a világ élvonalába egyenletes volt, a svéd és a norvég robbanásszerű, mely igazán csak az 1890-es évektől gyorsult fel, de akkor páratlan ütemmel. Mivel az utóbbi 2 ország kifejezetten egymás konkurenciája volt a sok hasonlóság miatt, a szintén hasonló adottságokkal rendelkező, de hátrányosabb helyzetű Finnország vajon mi módon léphet az iparosodás útjára ?
 
A Baltikum „leggyengébb láncszeme”
 
Finnország az orosz hódítás idején, alig 800e lakossal (16%-a svéd)  és mindössze 5 %-os urbanizációs szinttel a szegény európai országok közé tartozott, össze se lehetett vetni Svédországgal vagy az orosz Baltikummal. Még a gabonatermesztés is csak ettől kezdve kezd meghonosodni, de a zord természeti feltételek miatt egyrészt aránytalanul nagy kapacitást köt le (még 1913-ban is a keresők 2/3-át), másfelől ez a 60-s évektől stagnálni kezd és az intenzív népszaporulat miatt az ország még importra is szorul.
Hagyományos exportáruja -az anno a brit királyi flotta hajóit és köteleit is borító- kátrány volt. Termelésében pl. a 17. században a világelső, majd fokozatosan felváltja helyét a nyersfa. Más ipari terméke -egyáltalán ipara- vagy olyan az európai piacon versenyképes nyersanyaga, melyre jelentős kereslet van, nincsen. A szarvasmarha-tenyésztés és vajkészítés mindig is fontos szerepet töltött be, és kivitelük jelentősen nő is a 19. sz. harmadától, de számottevő exportmennyiséget nem lehet elérni a sokkal erősebb versenytársak (Dánia, Hollandia, stb.) miatt : pl.1910-ben a vajexport mindössze a svéd 50-, ill. a dán 10 %-a.
A feldolgozott fával ugyan ez a helyzet : a ny-európai piacon a svéd és kisebb mértékben a norvég konkurencia háttérbe szorítja logisztikai és technológiai okok miatt. Oda 1913-ban a teljes kivitel 70 %-a fa, de ebből csak 9% a feldolgozott. És a nyersfa piacán egyre nő az orosz nyomás. Ráadásul a fafeldolgozás -azaz a papír- és celluóz készítés- még Svédországban is csak a kezdeti lendületet adhatta csak meg, Norvégiában pedig – pont a svéd konkurencia miatt -  még azt sem. Intenziv vasútépítésről (pl ez az orosz iparosodás motorja) szó sem lehet a skandináv országokban (Svédo. némileg kivétel) a természeti adottságok miatt. A külföldi tőke számára pedig a gyér lakosságú és komolyabb ipari tradícióval nem rendelkező ország egyáltalán nem vonzó.
Ugyanakkor az analfabetizmus a legapróbb falvakra is kiterjedő egyházi oktatásnak köszönhetően szinte egészen eltűnt a század végére és ez, valamint a feudális struktúrák teljes hiánya minőségi, rugalmas munkaerő-kínálatot tesz lehetővé.
A kedvező társadalmi szerkezet ellenére mindez nem sok jóval kecsegteti Finnországot az iparosodási kilátásait illetően.
 
A „Nagy Ugrás”…avagy átmenet a gyűjtögetős életmódból az agrár-ipari társadalomba
 
A megoldást az orosz birodalmi piac nyújtotta.
A felülről vezényelt orosz iparosítás sajátossága, hogy egyrészt a külkereskedelme az 1 vh előtt szinte végig szufficites volt, másrészt másik forrása -a sztolipini reformokig- túlnyomórészt a külföldi tőke. Így az ezen forrásokból eszközölt beruházások és a növekvő belső kereslet első számú haszonélvezői a Birodalom nyugati, egyben vámközös perifériái lettek.
Az első lépcsőben a vámmentes és amúgy is olcsó orosz gabona tette lehetővé, hogy az óriási komparatív hátrányban levő finn gabonatermelés kapacitásait átcsoportosítsák a hatékonyabban művelhető és munkaintenzívebb szarvasmarha-tenyésztésbe és vajkészítésbe, melyeknek korlátlan és vámmentes piaca lett Oroszország. Az előbbi állománya az 1824-es 624 ezerről 1907-re 1.492 ezerre, a vaj exportja pedig 1860 és 1913 között 1,8 tonnáról 12,6 tonnára nőtt. Ez végre mozgásba hozta az addig tetszhalott finn gazdaságot és elősegítette a valódi húzóágazat felpörgetését.
A második stádiumban helyeződött át a hangsúly a fafeldolgozó ipar kialakulására. Finnország hagyományos exportcikke a birodalomba a nyersfa, melyet itt gazdaságosabban lehet kitermelni és szállítani. Ugyanakkor ennek 40 %-át még 1860-ban is kézzel fűrészelik, de mivel az orosz fafeldolgozás még ennél is elmaradottabb és -ami a legfontosabb-, hogy az orosz piacon a finn termékek védettebbek a svéd és a norvég konkurenciától. Az 1. gőzfűrész 1857-es üzembe helyezésével elindul és gyorsuló ütemben folytatódik a fafeldolgozás gépesítése, a papír- celluózipar kiépülése. 1913-ra az orosz export 40 %-a már papír, ellenben az európai kivitelnek mindössze 9 %-át teszi ki a legfontosabb finn ipari termék. A felhalmozódó anyagi és szellemi tőkék jótékony hatást gyakorolnak más iparágak kialakulására is, de a fafeldolgozás az általános multiplikátor szerepét – Svédországhoz és Norvégiához hasonlóan – itt sem képes betölteni.
A harmadik szakasz kulcsa ismét a vámmentes orosz piac, ugyanis megjelentek a külföldi (főleg svéd és német) befektetők, akik a birodalmi piac ipari vámjait a termelés Finnországba telepítésével szándékoztak megkerülni. De természetesen jelentős előnyt biztosított ezen kívül a finnek oroszországi kapcsolatrendszere és piacismerete is.
Így került sor olyan új iparágak felállítására, melyeknek jószerivel semmilyen helyi tradíciójuk sem volt : vas- és fémgyártás, porcelán-, tapétagyár, stb. Közülük is a leglátványosabban a textilipar fejlődött - pl. É-Európa legnagyobb textilgyára Tamperében jött létre. Ugyan a legjelentősebb továbbra is a fafeldolgozás maradt, de a létrejövő új ágazatok már képesek voltak pótolni annak elégtelen húzóerejét a multiplikációs hatást illetően és az ipar gyors fejlődésnek indult -elsősorban az orosz piacra alapozva- és kibontakoztak a kor legmodernebb átalakulási folyamatai.
Súlyos csapást jelentett az oroszországi vámhatár felállítása 1885-ben, egyes iparágak helyzetét alapjaiban rendítette meg(*7) : elsősorban a vas- és fémiparét, mely kivitele 1913-ig alig tizedére csökkent. Továbbá egy sor üzem termelését (köztük finn tulajdonúakét is) áthelyezték Szentpétervárra. De az ekkor már egyre több lábon álló, a fejlesztésre mind jobban fókuszáló valamint képzett és rugalmas munkaerővel rendelkező finn gazdaság képes volt áthelyezni a hangsúlyt a ny-európai piacra és így az orosz piac súlya 1913-ra 28 %-ra esett vissza.
1860 és 1913 között a finn export átlagos évi növekedése 3,2 % volt – szemben az európai 2,5 %-al és a finn gazdaság meghatározóan és jóval átlag felett nyitottá és exportorientálttá vált. Ugyan az 1.világháború előtt fejlettségben jelentősen elmaradt még a skandináv országoktól (pl az 1 főre jutó ipari termelés a fele a dánnak és csak harmada a svédnek), vagy az orosz Baltikumtól (pl. a finn foglalkoztatottak 17 %-a dolgozik az iparban és kereskedelemben, míg a letteknél a duplája) de szinte a nulláról gyorsan felzárkózott az európai átlaghoz, ráadásul struktúrája és rugalmassága megfelelő alapokat teremtett a további intenzív fejlődéshez.

 

(*7) Hasonló hatásokkal (és az elmúlt évtizedek legnagyobb finn g-i válságával) jár majd a szovjet exportpiac összeomlása is a 90-es évek elején.
 
(*8) Ez a pozitív hatás ugyanígy látványos a Baltikumban, de a lengyel területeken is. Az utóbbiak helyzete ebből a szempontból sok hasonlóságot mutat a finnekével. Itt is létrejön egy nagyrészt az orosz piacra termelő húzóágazat, a textilipar, Ez olyan jelentős, hogy a moszkva-környéki mellett Kelet-Európa legnagyobb ágazati központja. Ha hozzávesszük a tradícionális szénbányászatot és ahhoz kapcsolódó kohászatot valamint az intenzív vasútfejlesztést, akkor ipari szempontból a Kongresszusi Lengyelország jóval kedvezőbb helyzetből rajtolt, mint a Finn Nagyfejedelemség., de pozíciója idővel relative és abszolute is romlásnak indult a Birodalom nyugati, nemorosz tartományaihoz képest.

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr83804091

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Damavend 2008.12.22. 21:31:44

Nagyon jó írás , a finnek tényleg a 0-ról kezdték.
Mindig szívesen olvasom ezt a blogot.
Hajrá tovább:-)

Axum 2008.12.24. 20:48:47

"a 60-s évektől" - melyik 60-s évektől?
"a század végére" - melyik század végére?

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2008.12.25. 13:39:28

Jó sorozat ! Érdekelnek engem az ilyen peroférikus államok/népek történelme, és érdekes a gazdaságtörténelem is ! Bebizonyosodott most például (újra) hogy semmi sem fehér-fekete, az Orosz Birodalom is tudott kegyes és segítő lenni az ő alávetett népeivel.. Persze csak ha éppen 'olyanja' volt, nem fenyegették éppen beelős vagy külső gondok.. érdekes lenne a lengyel-orosz viszonyt is megszemlélni részletesebben.

maotai 2008.12.25. 18:44:10

@Sigismundus:
Igen, teljesen igazad van,
télleg "érdekes lenne a lengyel-orosz viszonyt is megszemlélni részletesebben".
Rengeteg hasonlóság van a 2 szitu közt. A központi lengyel területek is a 19. sz elején kerültek orosz uralom alá, szintén komoly autonómiát kaptak és a birodalmi piac adta különleges gazdasági lehetőségeket ők is élvezték. Sőt ők sokkal jobb sansszal indultak, hiszen nekik voltak ipari tradícióval rendelkező részeik is, melyekkel Finnország egyáltalán nem rendelkezett.
Az európai perifériák felzárkózásának sikerei ill. kudarcai okainak elég jó metszetét kaphatnánk ezzel - ezek a hatások a mai napig dominálnak.

dr. Pascal 2008.12.26. 12:46:14

nem akarom a finnek érdemeit kisebbíteni, de a gazdasági fejlődés fő motorját nem ők teremtették meg, hanem jó helyen voltak (az orosz vámövezeten belül) jó időben (az eu-i országok gazdasága már képes volt technológiát és tőkét exportálni)

de jó példa a káosz-elméletre: a sándorok barátságos politikája (pedig már akkor is picike fogaskerék volt Finno. a nagy orosz gépezetben (földrajzilag-katonailag legalábbis)), vámmentességet, az pedig a gazdasági fellendülést jelentette.

mig8 (törölt) 2008.12.29. 07:53:32

Lehet, hogy eretnek a felvetésem, de érdemesnek látom kitárgyalni a párhuzamokat és az ellentéteket kishazánk és a finn eset között. Szerintem nem volt eleve elrendelt az, hogy ennyire ellentétes "karriert" futunk be a szovjet rezsim alatt.

mig8 (törölt) 2008.12.29. 07:56:08

Ja, majd' elfelejtettem: BÚÉK mindenkinek! :-)

(Igaza van Damavendnek: tényleg jó ez a blog.)

ireg85 2009.04.07. 20:23:54

Két szó hiányzik az írásból, ami a finn lakosság létszámát igen nagyban befolyásolja: Éhínség és krumpli. A gobonáról annyit, hogy a gabonaermesztés maximum a déli területek déli részén lehetséges, de csak őszi búza, melyet a svédek szívesen szállítottak haza a svéd-korban, éhezni hagyva a finneket - hasonlóan a Baltikumhoz, Svédország élelemraktárához, mely egy ideig Svédország része volt. Észtországban már megtermett az őszi búza, viszont (figyelem!) füstölték (hogy most mi a helyzet a klímaváltozás miatt, az egy más kérdés).
Visont ha éppen finn élelmiszerekről van szó: Ivott már valaki kátránylikőrt, vagy nyalt már el kátrányfagyit?:) Vagy a szalmiákos változatot?:) Érdemes kipróbálni!:) Csatolok linket, innen - talán - még rendelni is lehet, (az oldal hivatkozást angolra tettem):
a szalmiákos:
www.alko.fi/tuotteet/en/002084
a kátrányos:
www.alko.fi/tuotteet/en/002064

ireg85 2009.04.07. 20:38:29

Ahogy láttam, itt olyan emberek is járnak, akik a történelmet szeretik számítógépes játékon át megélni. A finn téli háborút dolgozza fel, teljesen történelmi "menetrend" szerint a következő játék, néhány hónapja jelent csak meg:

Képek a játékból:
talvisota.net/screens.php
És ahonnan megrendelhetőek (30-40 euro között, mert friss még a játék):
talvisota.net/about-game_buy_osta_peli.php

És ha esetleg adna le valaki itt egy hasonló elemzést róla, mint a total warról vagy a eu-sorozatról... (Én még nem vettem meg, csak tervezem.)

hami · http://toriblog.blog.hu 2009.04.08. 14:46:41

@ireg85:

Finn nyelvű a játék, ez esélytelenné teszi a dolgot...

ireg85 2009.04.08. 21:12:51

Sajnos nem finn nyelvű, hanem angol (mondjuk ez nekem fáj, de sokak számára játszhatóbb). Katt a 2. képre, és látod, angol nyelvű.

www.vpd.fi/product_details.php?p=9868