A lazikai háború lezárultával nem sok minden változott a korábbiakhoz képest. A status quo állt helyre ismét. De annak ellenére, hogy a két nagyhatalom közötti háborúk nagy része rendre ide vezetett, számtalan folyamat okozta azt, hogy ezt a status quo-t mindkét nagyhatalom rendszeresen megpróbálta a saját javára módosítani. Ez a fő oka annak, hogy rendre újabb háborúk törtek ki Róma és Ktésziphón között. Ezek a folyamatok eléggé sokfélék voltak, nagy részüket már érintettem a korábbi postokban, de foglaljuk most össze őket.

A két birodalom határai a háború kirobbanása előtt


Nyilvánvaló konfliktusforrást jelentettek a perzsa területi követelések. Mint "nemzeti" dinasztia, a Szasszanidák távlati célja az Akhaimenida-dinasztia birodalmának feltámasztása volt, ez pedig azt jelentette, hogy Egyiptomtól Konstantinápolyig ki akarták terjeszteni birodalmuk határait. Ez még a Római Birodalom központjának Constantinopolisba költözése előtt sem volt tolerálható, de az után gyakorlatilag a birodalom megszűnését jelentette volna. Szerencséjükre a perzsák nem voltak elég erősek ahhoz, hogy távlati céljukat el tudják érni egyetlen háborúval, de ettől függetlenül, amint lehetőségük adódott rá, azt igyekeztek is kihasználni a területszerzéshez. Ez egyébként a fő különbség a párthus állam és a Szasszanida között: a párthusok alapvetően nem akartak (és nem is tudtak) Róma rovására terjeszkedni, a Szasszanidák igen. Hasonló a viszony a 4. század előtti és utáni Róma között, csak éppen fordított. Míg a 4. század előtt Róma többször is megpróbálta meghódítani a párthusok / perzsák közel keleti területeit, később már inkább csak védekezésre rendezkedtek be, mivel a korábbi hódító törekvésekből kiderült, nem tudják megtartani a Mediterráneumtól távol levő mezopotámiai területeket főleg logisztikai nehézségek miatt.  
A másik fő konfliktusforrást a mellékhadszínterek jelentették. Ide tartozott az Arab-félsziget, a Kaukázus térsége, illetve kisebb mértékben a kelet-európai sztyeppeövezet is. Ezekben a térségekben a két birodalom nem volt jelen közvetlenül (a Kaukázusban igen, de az önmagában egy nagyon bonyolult viszonyrendszereket felvonultató térség volt), így az ottani konfliktusok nem feltétlenül jártak a két nagyhatalom között közvetlen háborúval. Azonban amikor az egyik nagyhatalom pártfogoltja elkezdett nagyon nyerő helyzetbe kerülni, az általában kiprovokálta a másik nagyhatalom közvetlen beavatkozását, ami már rendre nyílt háborúhoz vezetett. Az Arab-félszigeten élő arab törzsek körében mindkét birodalom létrehozta a saját klientúráját: a perzsák az Eufrátesz déli szakaszán túl élő lahmidákkal építettek ki szoros kapcsolatokat, a lahmidák pedig a sivatagon keresztül többször kirabolták az azon túl fekvő szíriai, vagy szentföldi területeket. Az ellensúlyozásukra szervezte meg Bizánc a ghasszanida királyságot, amely a mai Jordánia területén, ill. attól picit délre alakult meg. E két törzsi alapon szerveződő államtól délre a két birodalomnak további szövetségesei voltak: a perzsák a mai Omán területét is ellenőrizték ilyen módon, Bizánc pedig a mai Jemen területét igyekezett ellenőrizni etióp szövetségeseik segítségével. A Vörös-tengeren keresztül ekkor egyébként komoly kereskedelem zajlott, próbálkozások történtek arra is, hogy Perzsia kikerülésével el tudjanak jutni a római kereskedők Indiába. A sztyeppeövezet pedig annyiban játszott szerepet, hogy a birodalmak szomszédságában élő nomád népek rendre potenciális szövetségesként jöttek szóba a másik birodalom szemében. Bizánc rendre kihasználta a perzsák viszonylag szorult helyzetét, és kötött szövetséget a perzsákkal aktuálisan küzdő nomádokkal (ez idő tájt a Közép-Ázsiában megjelenő türkökkel), míg adott esetben a perzsák is kihasználták a Bizánc balkáni határai mentén megjelenő nomád fenyegetést, például a történetünk idején ott megjelenő avarokkal vették fel a kapcsolatot.

A két birodalom vazallusállamainak és szövetségeseinek elhelyezkedése


A harmadik fő konflktusforrás a vallási különbözőségekből eredt. A perzsa állam hivatalos vallása a zororasztrianizmus volt, de ugyanakkor a lakosságának elég jelentős része volt keresztény: a meghódított kaukázusi, örmény térségekben, sőt, Mezopotámia lakosságának tekintélyes része, és arab szövetségesei is. A kereszténység ráadásul pont intenzív terjedési fázisában volt, és mivel a kereszténység központja vitathatatlanul Róma volt, a perzsák rendre úgy tekintettek a vallásra, mint egyfajta római ideológiaexportra, amelynek végső soron az (is) a célja, hogy a perzsa állam stabilitását aláássa. A gyanakvás mellett, vagy miatt aztán rendre keresztényüldözések, és erőszakos áttérítések indultak, amely aztán a keresztények lázongásaihoz, és római beavatkozáshoz vezetett. A perzsák tehát hiába terjesztették ki a fennhatóságukat olyan mellékhadszínterekre, mint Örményország (amelyet felosztottak még a 4. században, nagyobb része a perzsákhoz került), Ibéria, Albánia, stb., a velük már több évszázada együtt élő népességgel képtelenek voltak a vallási különbségek miatt kooperálni. Kisebb mértékben, de igaz ez a rómaiakra is. A 4-6. század a korai, egymással élesen szembenálló keresztény irányzatok kialakulásának időszaka is. A birodalom nyugati, ill. központi területeivel ekkor került szembe ideológiailag Szíria és Egyiptom, ahol a monofizitizmus terjedt el.

A Mamikonian család által birtokolt területek


Történetünk a lazikai háborútól folytatódik. Tulajdonképpen már csak alig fél évszázad van hátra a két nagy birodalom közös történetéből, de ez az a pont, amikor elkezdenek eszkalálódni az események. (közben valamikor ekkor az egyik mellékhadszíntéren megszületik egy Mohamed nevű fickó. Hamarosan hallani fogunk róla is, és a követőiről, bár addig a két birodalom még agyon fogja verni egymást párszor.) A nagy Jusztíniánusz császár, a Római Birodalom helyreállítója 565-ben meghalt. Nyugaton rossz idők következtek. Itáliában megjelentek a longobárdok, a Balkántól északra meg az avarok, akik a velük szövetséges szláv törzsekkel támadni kezdték a birodalom határait. Keleten a lahmidák és a gasszánidák folyamatosan gyűrték egymást. Ez nem véletlen, mint ahogy az sem, hogy az Arab-félsziget eseményei egyre nagyobb befolyással voltak mindkét birodalomra. A sivatagos félsziget egyre jobban túlnépesedett, a túlnépesedés pedig rendre népvándorlással, és háborúval szokott járni. Az előbb említett Mohamed nevű fickó felbukkanása sem véletlen volt, sokkal inkább törvényszerű - de ez még nem tartozik a történetünkhöz. Az viszont igen, hogy a Kaukázusi keresztények közül az eddig viszonylag nyugodt örmények is mozgolódni kezdtek a perzsa uralommal szemben, egyébként könnyen kitalálható ok miatt - a perzsák az örményeknek is elvitték az eredetet a szent tüzet, és nyomatékosan megkérték őket, hogy tiszteljék azt. Ez a törekvés nem meglepő módon nem találkozott az örmények megértésével, akik okosan elkezdtek a messzi Constantinopolisban egyezkedni kr.u. 570-ben. Miután a császár (II. Jusztniusz, a nagy Jusztíniánusz unokaöccse) támogatásáról biztosította őket, 571-ben nyílt lázadást robbantottak ki Vartan Mamikonian vezetésével (a Mamikonian-család volt ez idő tájt a perzsa Örményország legtekintélyesebb családja ). Az örmények átállása teljesen szétzúzta a perzsa uralmat a térségben. Nem csak azért, mert a régió helyzete, és domborzata miatt igen nehézkessé vált az azon túl fekvő Ibéria elérése, hanem mert az örmények sikeres lázadása a többi keresztényt is ellenállásra sarkallta, végül pedig 572-ben maga Róma is beavatkozott. Ez drámaian megváltoztatta az erőviszonyokat a Kaukázus térségében. A nyílt háború a birodalmak között tehát ekkor tört ki, de az örmények lázadása mellett ekkor már évek óta folyt a küzdelem a két birodalom arab szövetségesei között.
 

A két uralkodó érméiken: II. Jusztinusz
és I. Huszrau

Az 572-es év sikerei a rómaiakat arra sarkallták, hogy a mezopotámiai fronton is valami komollyal próbálkozannak. A császár Marcianust nevezte ki a mezopotámiai erők főparancsnokának, ő pedig nem kisebbet tűzött ki célul, mint azt, hogy elfoglalja Nisibist. A terv eléggé ambíciózus volt, ugyanis ez a város volt a perzsa nyugati védelem fő sarokpontja, Dara ellenpárja (ameddig római kézen volt, Julianus császár szerencsétlen háborújáig, addig ugyanez volt a szerepe a római keleti védelemben ). Az ostrom a rómaiak viszonylag csekély száma ellenére egészen jól haladt, amikor Marcianust hirtelen leváltották, ennek hatására a teljes sereg rendszertelen visszavonulásba kezdett. A mezopotámiai fronton szintén felvonuló Huszrau nagykirály tökéletesen kihasználta az alkalmat: először bekerítette és megsemmisítette a visszavonulók nagy részét, majd ő vette ostrom alá Dara-t, (azt a római erődöt, amelyet Nisibis elvesztése után annak ellensúlyozására építettek) és ki is használta a ziccert, elfoglalta az erődöt. A kulcserőd elvesztése a császárt kissé felidegesítette, majd ezen állapotban elrendelte a gasszánida király, Al-Mundhir megöletését. Hát ez nem segített a helyzeten, pláne, hogy  a kísérlet nem is sikerült, így a bizánciak okosan jól össze is balhéztak arab szövetségeseikkel. A helyzet a Kaukázusban viszont szerencséjükre érdemben nem változott, így maradt még kártya a kezükben. A következő évben - belátva, hogy a mezopotámiai fronton sok siker nem várható rövid távon - a rómaiak tüzszünetet kötöttek némi aranyért cserébe, de ez csak a régióra vonatkozott. A következő év már szerencsésebben alakult. Először is sikerült kimagyarázni a gasszanida király elleni gyilkossági kísérletet, így helyreállt a szövetség, ami életbevágó volt a perzsák arab szövetségeseivel szemben, és biztosította a szentföldi és szíriai sivatagi határt, mi több, a gasszánidák ennek örömére fel is dúlták lahmidák fővárosát. A háború közben az örmény fronton tovább folytatódott, a rómaiak és szövetségeseik serege már Albániában járt, a Kaszpi-tenger melleti tartományban. Ilyen messzire a rómaiak ez előtt a harmadik században jutottak. Az, hogy rómaiak ilyen mélyen be tudtak törni perzsa területre, ez utóbbiak esetleges mezopotámiai ambícióit is végleg elfeledtette, a kezdeményezés kicsúszott a perzsák kezéből. De Huszraut is kemény fából faragták. Az öreg nagykirály hasonló ambíciózus tervek mentén a következő évben Anatólia közepéig próbált nyomulni, és sikerült megközelítenie Theodosiopolist, ahol meg perzsák nem jártak már egészen I. Sápur óta. A hadiszerencse eddig tartott, mert a felvonuló rómaiak vezérük, Jusztíniánusz (nem azonos az ekkor már halott nagy császárral) irányításával visszaverték őket, sőt, Melitene mellett súlyosan meg is verték. De a nyomás ez után sem szűnt meg, az Eufráteszen átkelő perzsa sereg újabb nagy vereséget szenvedett, a nagykirály is nehezen tudott megmenekülni. A rómaiak a perzsák nyomában ismét a Kaszpi tengerig jutottak, és helyben teleltek át. A támadásaikat tovább folytatták, a nagykirály már éppen békét akart kérni, amikor Tamkhosrau nevű tábornoka Örményországban vereséget tudott mérni Jusztiniánuszra. A harcok ez után ismét Mezopotámiába tevődtek át, mivel lejárt az öt éves tűzszünet.

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr871168585

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Blogger Géza 2009.06.15. 20:29:28

Jó a blog, ezt a monofizitát ki lehetett volna még picit jobban bontani talán.

A Nép - Te vagy! (törölt) · http://www.kibulizottorszag.net 2009.06.15. 21:00:01

Nem ártana link a térképek forrásához. Mi több, illene is.

hami · http://toriblog.blog.hu 2009.06.15. 21:32:52

@A Nép - Te vagy!:

A képek és térképek a wikipediáról vannak, ha jól emlékszem írtuk már valahol, hogy ahol nincs forrás, azok a wikiről vannak, és nem feltétlenül fogjuk mindig kiírni - onnan szabad az átvétel.

A Nép - Te vagy! (törölt) · http://www.kibulizottorszag.net 2009.06.15. 21:41:27

@hami:

Bocs, de ez nem valami világos. A wikipedia elég nagy, ebből nem derül ki hol keresse aki kíváncsi rájuk. Nem a copyrightról érdeklődtem – szóval mi szabad, mi nem, közömbös – hanem a konkrét helyről. Emellett, hogy mit írtatok máskor, miért várod el (ha jól értelek), hogy az ember tudja?

Szerintem ennyi erővel meg is mondhattad volna. Ha nagy tehertétel akkor hagyd, kibírom.

naisa 2009.06.15. 21:45:42

Most láttam a blogot a címlapon, nagyon jó, szerintem nyertetek egy olvasót :) Főleg, hogy kissé Bizánc-mániás vagyok.

hami · http://toriblog.blog.hu 2009.06.15. 21:48:28

@A Nép - Te vagy!:

Ha így kérdezik, abból arra asszociálok, hogy copyright problémája van valakinek. De ezek szerint félreértettelek.

Ez a térkép:

en.wikipedia.org/wiki/File:Roman-Persian_Frontier,_565_AD.png

hami · http://toriblog.blog.hu 2009.06.15. 21:49:26

@naisa:

Sajnos 'közkívánatra' vége fog szakadni a Bizáncos postoknak, még kb. három várható, viszont a jó hír az, hogy van nálunk jó sok.

A Nép - Te vagy! (törölt) · http://www.kibulizottorszag.net 2009.06.15. 22:13:10

@hami:

Kösz, de nem fogod elhinni, a másik kettő még inkább érdekelt volna! Talán lehettem volna pontosabb, de gondoltam a többes szám kifejezi.

Mindegy, tényleg nem olyan központi kérdés.

hami · http://toriblog.blog.hu 2009.06.15. 22:17:02

@A Nép - Te vagy!:

Na azok jó kérdés, az egyiken vágtam egy kicsit, a másikat nem emlékszem hol találtam, de valószínűleg a Mamikonian címszó alatt.

Aadaam 2009.06.15. 22:41:04

Szia, oszinten megmondom, en erre a szovegre most csak raneztem a zindex cimlaprol.

Nem volna kedved egy gondolatkiserletben reszt venni, ahol ezt a dolgot fogyaaszthatobba tesszuk?

Merthogy ez alapvetoen egy szovegtomb, kiemelesek nelkul...

Felre ne erts, semmi bajom az irasi stilusoddal, egyszeruen hosszunak, tomenynek erzem webes megjelenesre, es kivancsi lennek, mit gondolsz errol.

Klasszikus cikk a temaban (megha nem is a bizanciak idejebol): www.useit.com/alertbox/9710a.html

Mindig szerettem volna valami natgeo-szeru tartalmi dolgot csinalni, es ez igy tok jopofanak tunik hozza, a nyersanyag meg a lelkesedes reszedrol legalabb megvan :)

töriblog · http://toriblog.blog.hu 2009.06.15. 23:08:52

@Aadaam:

Az a helyzet, hogy pár hónapja többen kimondottan kérték, hogy ne játsszunk kiemelésekkel, úgyhogy nem nagyon akarunk gondolatkísérletben részt venni, köszönjük.

abszint86 2009.06.15. 23:59:02

nekem is túl tömény (nem a hossza a baj, egyszerűen nem bírok belekezdeni hosszú bekezdésekbe)

RIO 2009.06.16. 00:56:45

szerintem túl rövid :D
mégmégmég, ennyinemelég. legalábbis bizáncból.

thargoid 2009.06.16. 08:54:27

Nem vagyok jó történelemből uh lehet h rém hülyeséget kérdezek, de hogy is van Albániával az második térképen? Van vmi köze a mostani Albániához?

egy hozzászóló 2009.06.16. 09:08:16

@RIO: G. Ostrogorsky: A bizánci állam története

Jó könyv, csak sajnos nagyon rövid.

Blava 2009.06.16. 09:12:10

Nyertetek plusz egy olvasót! Nagyon tetszik ez a blog!
Töritanár a végzettségem és bár jelenleg nem ebben a szakmában keresem a pénzt, soha nem szakadok el a kiindulóponttól :)
És légyszives: még több Bizáncot! Egyik kedvenc korszakommá vált, miután egy fantasztikus elme megszerettette velem ezt a korszakot. Aki ismeri, tudja miről beszélek: Kapitánffy István. Nagy tanár volt!

Gazz 2009.06.16. 09:34:01

"A perzsák tehát hiába terjesztették ki a fennhatóságukat olyan mellékhadszínterekre, mint Örményország (amelyet felosztottak még a 4. században, nagyobb része a perzsákhoz került), Ibéria, Albánia, stb., a velük már több évszázada együtt élő népességgel képtelenek voltak a vallási különbségek miatt kooperálni."
Látom hogy van egy Albánia a mostan Azerbajdzsán területén de Ibéria????????
Na ne vicceljünk már!

Gazz 2009.06.16. 09:35:31

Ah, most látom, hogy van Kaukázusi Ibéria is. Azért ezt nem ártott volna tisztázni a postban, ami amúgy nagyon jó.

lécci 2009.06.16. 09:44:20

@Gazz: Szia! Egyrészt ott van az első térképen, másrészt van róla külön poszt e témakörben (sorozatban)toriblog.blog.hu/2009/04/30/bizanci_perzsa_haboruk_3_resz_az_iberiai_haboru

Mert, hogy szép hosszú előzményevan ennek a posztnak.

Syolos 2009.06.16. 13:19:22

Kiemelni valóban nem kell, de kicsit jobban tagolva tényleg kellemesebb lenne a szemnek.

Egyébként szokás szerint jó cikk lett, eddig mindet lementettem (ki tudja... :) ) a bizánci sorozatból, most ezt is :)

ger1982 2009.06.16. 15:11:22

sziasztok

szerintem ez tök rövid volt :( még még még!!! :D

A Nép - Te vagy! (törölt) · http://www.kibulizottorszag.net 2009.06.18. 21:23:51

@MaxiFeel:

A legalsó igen, az kitűnő, de a középső jóval kevésbé.

Kékavian 2011.06.29. 16:38:56

A jó pap is holtig tanul legalábbis nyugdijasként:)
Kösszi most találtam ezt az oldalt imádolni fogom!:))