Most, hogy november óta immár nem kell vízumért folyamodnunk ahhoz, hogy az 'ígéret földjére' lépjünk, s közeledik a nyári utazási szezon, nézzünk körül 'odaát', miként történt a múltban eleink kiutazása, mitöbb, kivándorlása.

 
  üres a csarnok Ellis Islanden

József Attila úgy fogalmazott 1937 májusában (Hazám), hogy

Sok urunk nem volt rest, se kába,
birtokát óvni ellenünk
s kitántorgott Amerikába
másfél millió emberünk
.

 

Szíve szorult, rezgett a lába,
acsargó habon tovatűnt,
emlékezően és okádva,
mint aki borba fojt be bűnt.

 

Volt, aki úgy vélte, kolomp szól
s társa, ki tudta, ily bolondtól
pénzt eztán se lát a család. 

 

Multunk mind össze van torlódva
s mint szorongó kivándorlókra,
ránk is úgy vár az új világ.

A "másfél millió emberünk" nem csak amolyan közmegállapodás, vagy inkább közvélekedés, hanem pontosan nyilvántartott, kivándorlási engedéllyel rendelkező személyek adatbázisán alapuló szám. Ne nevezzük 'költői túlzásnak'. 

új bevándorlók érkeztek

A magyarok amerikai kivándorlása nem a nagy 1929-1933-as világgazdasági válság következménye volt, hanem már a vers 1937-es keltezésének évét megelőzően jóval korábbi. Már a XIX. században, jó három évtizeddel az első világháború előtt is jelentős létszámban vándoroltak ki az akkori Magyarország (akkori szóhasználat szerint a Szent Korona országai) területéről. Az 1880-as évektől kezdődően a számuk évente 10-15 ezer fő, majd 1899-1903 között már 334 ezer, a csúcsidőben, 1905-1907 között volt - tehát csak 3 év alatt 528 ezer, majd 1908-1913 között szintén 528 ezerre tehető. Ez a valamivel több, mint 3 évtized alatt mindösszesen 1,8 millió főt jelentett, akik különböző etnikum tagjai, de mind magyar állampolgárok voltak (erről lesz szó részletesen később). Az I. világháborút megelőző jó évtizedes időszakot tekintve az évekre lebontott számsor az alábbi képet mutatja (Forrás: A Magyar Szent Korona országainak kivándorlása és visszavándorlása 1899-1913 Statisztikai Közlemények - Új Sorozat 67.)

    • 1899: 37.193;

      1900: nincs adat;

      1901: 55.377;

      1902: nincs adat;

      1903: nincs adat;

      1904: 70.488

      1905 165.861

      1906 169.202

      1907 192.982

      1908   52.942

      1909 113.315

      1910   96.324

      1911   64.057

      1912 104.663

Azután eltelt pár évtized, s a KSH idevonatkozó adatai az 1980-as évek végén is másfél millió, Kárpát-medencén kívüli magyarról beszéltek, ami már a kivándoroltak egy-kettő illetve néha három generációs leszármazottait is kalkulálhatta (addigra a kivándorlás első nagy hulláma, azaz az I. világháborút megelőző három évtized kivándoroltjainak első generációja javarészt meghalt). Már azokat, akiket magyarnak, magyar származásúnak lehetett tekinteni ennyi idő után (konkrétan utalnék Nicolas Sarkozy esetére).

E (másik) másfél millió 1980-as megoszlása:

US 750 ezer
Kanada 90-100 ezer
Latin-Amerika 150-160 ezer
Nyugat-Európa 250-260 ezer
Afrika-Ázsia 180-190 ezer
Ausztrália-Új Zéland 35-40 ezer

Ez tartalmazná a II. világháború után, valamint az 1956-os események után kivándoroltakat, illetve az ő egy-két generációt kitevő leszármazottaikat is, ami megint csak számháborúba torkollna, ha leállnánk erről csevegni. Nem ez a téma, hanem a kivándoroltak nyomon követése az Amerikai Bevándorlási Hivatal feljegyzései, hajónaplók és igen gondosan őrzött iratok alapján. Ez az írás tehát nem a kivándorlás indokaival foglalkozik (de azért az is maradjon, aki emiatt nézett be), hanem azokkal az iratokkal, dokumentumokkal, melyek mai internetes on-line kutatása mindenki számára nyitva áll, azok előtt, akik őseik, távoli oldalági rokonok után kutatnak, vagy akit érdekel, hogy miféle tartalma volt az akkori feljegyzéseknek.

 Ellis Island észak felől nézve

A kivándorlásról már a "kivándorlási ügynökségekről" szóló 1881. évi XXXVIII. (38.) tc.  is rendelkezik, a tömeges kivándorlást a Kivándorlási Alap látrehozásáról s oda az államháztartásból tárgyévre 80.000 korona utalásáról rendelkező 1903. évi IV. (4.) tc. "a kivándorlásról" tette lehetővé (a 34 §. azt is elmeséli, milyen bevételekből tartották fent, az Alap tartósan, ún. elkülönített pénzalapként funkcionált, még 1939-ben is létezett, kezelője a Belügyminisztérium volt).

E törvény megfogalmazása szerint nem az a kivándorló, aki elhagyja az országot, hogy máshol telepedjék le, hanem az, "a ki tartós keresete czéljából bizonytalan időre - külföldre távozik." (1.§.) Később ezt módosította az 1909. évi II. tc. de az 1934. évi XXIV. tc. is.

Komplex, több témát érintő kodifikálás történt ekkor, az ún. bevándorlási törvényt is ekkor alkották (1903. évi V. tc. "Külföldieknek a magyar korona országai területén való lakhatásáról", az Útlevélről szóló 1903. évi VI. tc, valamint a határrendőrségről szóló 1903. évi VIII.tc.)

Azt, hogy mennyire komolyan vette ezt az állam, jól mutatja, hogy már az ügynökségekről szóló 1881. évi XXXVIII. (38.) tv. is az engedély nélküli szervezést kihágásnak minősítette és 300 forint bírsággal sújtotta.

Ennyi hazai kitekintés után nézzünk bele a fogadó oldal 'lapjaiba'. Az Egyesült Államok Bevándorlási Hivatalának hivatalos web oldala, a www.ellisisland.org címen (vigyázat a .com végződés a múzeumba visz). Ezen az 1892. január 1-i megnyitásától 1924-ig bezáróan az országba érkezett bevándorlók hajónaplói, bevándorlási adatai on-line elérhetőek, némi keresési rutinnal pedig szépen feldolgozhatóak, elemezhetőek.

A számok, adatok vizsgálata elött tekintsük át az Egyesült Államok bevándorlási politikáját, amely nagyjából az alábbiak szerint korszakolható:

1890-1917: a nyitott kapuk - szabályozásokkal
1920-as évek: kapuzárás (Emergency Quota Act 1921, Immigration Act 1924)
1930-as évek: bezárt kapuk a menekültek előtt
1945 után: kapuzárás szigorú kontrollal
1950-es évek: ad hoc törvények. hidegháború (Immigration and Nationality Act 1952, Refugee Relief Act 1957)
1965: liberalizálás, a kvótarendszer megszüntetése (Immigration and Nationality Act 1965)
1980: menekültügyi törvény (Refugee Act 1980)
1986: Az illegális bevándorlás elleni törvény (Immigration Reform and Control Act 1986)
1990: újraszabályozás (Immigration Act 1990)

Ebből minket az 1892-1924 közötti időszak fog érdekelni, mivel csak ez időszak adatbázisa érhető el on-line a neten. Szerencsénkre ebbe az időszakba esik a magyar kivándorlási hajlandóság 1905-1908 között mért erős intenzitása is. Azoknak kevésbé szerencséjére akik 1945-ös, vagy 1956-os családtagjaikat akarják 'felkeresni' az adatbázisban. Sajnos a 30-60-90 éves szabály (vagy ahhoz hasonló) ott is működik, mint szokták mondani "a csodára egy kicsit várni kell".

a sziget 'mit sem változik'

A korszakolásnál használt forrás (ajánló a poszt végén) azt írja, hogy 1908-1923-as időszakban a bevándorlóknak csak 2,6 %-a rendelkezett szakképzettséggel (magyarul ment a sok digó (is) földműves, aki vissza kívánt térni, hogy megszerzett jövedelmének csekély megtakarításából itthon földet vegyen vagy béreljen, hogy a családi háztartás a mindennapi megélhetést biztosítani tudja.)

Érdemes még azt is megemlíteni, hogy az áttekintett időszakunk végén, 1924-ben meghozott Immigration Act, melyet "Johnson-Reed Bill"-ként is emlegetnek, éves szinten 164.557 főben maximálta az évente beengedhető bevándorlók számát. Ez, ha felnézünk a legelső adatbázisra, látjuk, hogy alatta van az 1905-1907 közötti magyar kiáramlásnak. S ez csak egy ország.

Végig az 1890-es években 1920-ig egyfajta restrikciós mozgalom kísérte a bevándorlók érkezését.  

(Puskás Julianna) "Az 1893. évi Bevándorlási Törvény előírta a fedélközön érkező külföldi utasok azonnali jelentkezését a szövetségi bevándorlási tisztnél, hogy akkori státuszukat illetően kikérdezhesse, a Tengerészeti Kórházi Szolgálat orvosai pedig kivizsgálhassák őket." Az 1894-ben alapított Immigration Restriction Ligue "Zajos kampányokat szerveztek, kitartó propagandát folytattak, hogy figyelmeztessék a született amerikaiakat az <új bevándorlás> társadalmi és gazdasági veszélyeire. Érveik szerint a dél- és kelet-európai bevándoroltak nemcsak hogy veszedelmesek és társadalmilag visszamaradottabbak, de nem is asszimilálhatók. Hatékonyabb szelektálásuk érdekében az <írástudó teszt> bevezetését követelték. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a kongresszus 1896-ban el is fogadta, de Cleveland elnök azzal vétózta meg, hogy egy ily a törvény <erőszak lenne a szabad bevándorlás amerikai tradíciója ellen>. A <literary test> bevezetésére további kísérletek is történtek, így például 1902-ben és 1906-ban, amikor a kongresszus ismételten elutasított azt, míg az 1913-ban és 1915-ben benyújtott törvényjavaslatot az elnök vétózta meg. A javaslatot több mint két évtizedes vita utcán végül is 1917-ben emelték törvényerőre. Az elnök ugyan akkor is ellene volt, mondván hogy az <erőszak az amerikai ideák és a tradicionálisan nyitott kapuk politikája ellen>, de a kongresszusnak - anélkül, hogy figyelembe vette volna az elnöki vétót - a törvény elfogadását sikerült kierőszakolnia. A 20. század első két évtizedében a törvényhozás folyamatosan bővítette a bevándorlásra érdemtelenek listáját: 1903-ban az epileptikusokkal, a hivatásos koldusokkal, a kerítőkkel, az anarchistákkal és a politikai erőszak alkalmazóival. Négy évvel később - a külföldi gyermekmunkások kizsákmányolásának megelőzése érdekében, - megtiltotta olyan 16 éven aluli fiúknak és lányoknak a belépését az Egyesült Államokba, akik nem a szüleik kíséretében érkeztek. Megemelte az azokra a jövevényekre kivetett fejadót, akik nem a <nyugati féltekéről> érkeztek és utasításba adta, hogy e jövedelmet fordítsák a bevándorlás szabályozásának költségeire. A különösen 1900 körül elkápráztató fejlődésen áteső modern genetika az öröklésnek a környezeti hatásoktól teljesen függetlenek látszó elveit fedezte föl, ami sok tudóst arra inspirált - az angliai Sir Francis Galton és az egyesült államokbeli Charles B. Davenport vezetése alatt -, hogy a rossz tulajdonságok átöröklődésének megakadályozása révén elérhetőnek lássák a társadalom egyedeinek javulását. Az eugenika zászlaja alatt felsorakozó reformerek <tudományos érveket> szolgáltatták a bevándorlás korlátozásához is. Ilyen érv volt az is, hogy egy nemzet csak úgy tudja génjeit védeni és javítani, ha kívül tartja a <degenerált tenyésztörzset>."

A bevándorlás szempontjából az 1907-es volt a 'legjobb évjárat', az évben 1.004.756 utas érkezett (ebből, mint írtuk 192.982 fő azaz közel 20 % Magyar Királyság területéről) A későbbi években jelentősen (felére is) csökkent a bevándorlók száma. Részleteket itt lehet olvasni.

De mielőtt elbarangolnánk az Amerikai Bevándorlási Hivatal weboldalán, tekintsük át annak szerkezetét, ill. a rendelkezésre álló adatbázis felépítését. A nyitóoldalon rögtön be kell írni a keresőbe a Passenger's Last Name-hez egy keresett nevet. Legyen mondjuk Lugosi Béla. Elég tehát odaírni, hogy Lugosi (nem kell a First name-hez a Béla, majd látjuk összesen 20 bejegyzés van e név alatt, amiből kettő a mi Bélánk). Egyszer jött 1920-ban, majd 1923-ban. Ő a leghíresebb magyar színész, akit bár Blaskó Bélának hívtak, - ha beletekintünk majd a dokumentumba - lesz a magyarságával egy kis gondunk. Azzal, hogy ő ott 1920 telén minek vallotta magát.
Rányomunk a 3. sorban a nevére és színt vallunk. Be kell regisztrálni, nem kell tőle félni ("nem fog fájni"). Megkerülni nem lehet, a Passenger Record, a Ship manifest és a Ship Image oldalak felől kerülve is elénk áll a cerberus. Már adja is elénk az adatokat, érkezett 1920. december 4., a Gróf Tisza István fedélzetén Triesztből (0001-es lesz majd a listán, azaz a papír tetején lesz, amikor továbblapozunk.) 38 éves (38y) Férfi M(ale), Egyedülálló S(ingle). Viszont megállunk egy pillanatra. Ethnicity: Romanian. Persze, Trianon, román papírja volt (de ne ítéljünk elhamarkodottan, érnek még meglepetések) Megyünk tovább, jobbra a 'View original ship manifest' nyomvonalán, s elénk tárul a bevándorlási hivatal tisztviselője által a hajó fedélzetén felvett utaslista, amit a 'click to enlarge manifest' funkcióval tehetünk olvashatóvá. Ill. előtte lapozunk egyet a 'previous' ill. 'next' megfelelő kiválasztásával. Most egyet lapozzunk vissza a 0115 oldalra, ahol látjuk, hogy a hajó 1920. október 27-én indult Triesztből és 1920 december 4-én érkezett New Orleansba, s ahol az alábbi kérdéseket szegezték a delikvensnek (arra a dupla lapra az alábbi kérdések fértek):

1.sorszám
2. ezt a hivatal tölti ki (ill. konkrétan nem töltötte.)
3. vezetéknév és személynév
4. kora
5. neme
6. családi állapota
7. foglalkozása
(innen jönnek az érdekességek)
8. Tud-e olvasni, ha igen, mely nyelveken, tud-e írni? Igen, románul, igen (a magyart Dracula gróf nem említi)
9. Nemzetisége? (mely államnak az állampolgára, vagy alattvalója? Roumanian)
10. nemzetiségi, etnikai hivatartozás (a '+Race or people' először megtévesztett, s nem illő gondolatokat ébresztett bennem, amerikai viszonyokat nem ismerő európaiban) megjegyzem valószínűleg 1921 március 23-i a bejegyzés (ezért is van egyedül emberünk a hajón)
11. Utolsó állandó lakhelye (ország, város) Olaszország, Trieszt
12. A legközelebbi hozzátartozó, vagy barát neve és teljes címe, akit otthon hagyott (szó szerint akitől jött)
13. Úticél (állam, város) New York City, valamilyen István
(következő lap 0116)
14. (megint sorszám)
15. Van jegye az úticélig (esetünkben igen, pipa)
16. Ki fizette az ideútját? (valamilyen szervezetnek tagja)
17. Van-e 50 dollár a zsebében, ha kevesebb, mennyi?
18. Járt már korábban az Egyesült Államokban? Ha igen, mikor és hol?
19. Ha rokonhoz, vagy baráthoz (felteszem ismerőshöz) érkezett látohgatóbam akkor az rokon-e vagy ismerős, s mi a neve, teljes címe?
20. Ki ajánlotta, hogy jöjjön az Egyesült Államokba?
21. Volt-e büntetve, illetve folyt-e ellene bármilyen bírósági eljárás?
22. Van-e több felesége? poligámista-e?
23. Anarchista-e? (mi ez, önbevallás?:))
24. Wether a person who believes in or advocates the overthrow by force of violence of the Goverments of the United States or a...formes of law. tec. ? (jól értem, azt kérdezik, hátha bevallja, hogy olyas valaki-e, aki az US erőszakos megdöntésében hisz, vagy azt támogatja?)
25. Milyen célból érkezett az Egyesült Államokba?
26. Toloncolták-e ki egy éven belül?
27. Egészségi állapota (mentális és fizikai)
28. Mozgáskorlátozott-e, vagy valamilyen fejlődési rendellenessége van-e? (azt hiszem így mondanák ma) Annak jellege? (deformed or cripped Nature, length of time, and cause)
29. testmagasság (lábban, hüvelykben)
30. bőre színe
31. haja és szeme színe (barna, kék)
32. egyéb ismertető jele
33. születési helye, ország, város (Románia, Lugos)

A kérdőív szerkezete az évek során némileg változott, ez egy 1921 márciusi állapot, ha megnézünk, mondjuk majd egy 1912-est, ott diszkrétebbek, nem kérdeztek még rá arra, hogy ki ajánlotta, hogy az Egyesült Államokba utazzék a bevándorló (maga a kérdőív csak 29 oszlopos).

Hogy ne legyünk a mi Bélánkkal elfogultak, (s most olyan vagyok, mint a bulvár műsorokban szoktak lenni) megnézünk egy ellenpróbát egy másik temesvárival, ugyanabból az időből. Kereső, ... végig ugyanúgy ... Az Advanced Search alatt összetett keresést végezhetünk. Érkezés időpontja, etnikum, nem, származási hely, kikötő, hajó neve szerint is lehet keresni, ill. szűkíteni. (Ne kapcsoljanak el !) Sajnos az elektronikus rögzítéskor az amúgy helyesen kitöltött, kézzel írott naplókból sok mindent tévesen rögzítettek, így sok az elírás, de aki már ismeri a családfáját, vagy annak az adott ágát, esetleg előrejutott a származási hely-környezet megismerésében, az könnyen eligazodik. Külön jónak tartom, hogy az eredeti dokumentumok fotói, hajónapló bejegyzések is megtekinthetőek (leírások a hajóról, stb). Kiderül pl. hogy vannak akik oda-vissza többször megtették az utat. Magyar szempontból nézve hátránya, hogy csak az Egyesült Államok területén partra szállottakat tartalmazza, s nincs benne Dél-Amerika, de ezt ne rójuk fel neki, nem tehet róla. Viszont benne van Fiume is és a német, holland kikötők, ill. azoknak az US-be irányuló forgalma.

Sőt! A Ship Image alatt magáról a hajóról is találhatunk információkat, sőt! ha visszamegyünk a nyitóoldalra - ahogy meg is tesszük, lehet magára a hajóra, annak egyes útjaira is keresni. Így teszünk mindjárt a Carpathia elhíresült útjával is.

Addig itt van a mi Bélánk hajója, még a Lugosi név alapján történt keresésből, a Gróf Tisza István. 1904-ben épült Angliában, 2,939 bruttó regiszter tonna, 319 láb hosszú (durván 100 méter), 45 láb széles (13 méter) Gőzhajó, egy hajtólapáttal. teherhajó. Szokásos utazási sebessége 9 csomó. 1925-ben eladták az olasz Levante Hajózási Társaságnak, amely cég 1933-ban továbbadták az I.N.S.A hajózási Társaságnak, mely átkeresztelte Lodolettára. 1940. augusztus 3-án bombatalálat érte és elsüllyedt. Ilyeneket tudni meg róla.

eredeti szöveg: "Built by W. Dobson & Co. Ltd, Low Walker, England, 1904. 2,939 gross tons; 319 (bp) feet long; 45 feet wide. Steam triple expansion engine, single screw. Service speed 9 knots. Cargo ship.

Built in 1904 and named Grof Tisza Istvan. Hungarian Levant SS Co Ltd., Fiume. Sold in 1925 and renamed Conte Stefano Tisza. Levante Line. Sold in 1933 and renamed Lodoletta. I.N.S.A. Line. Bombed and sunk on August 3, 1940.

 
A Carpathia bedokkolása 1912. április 18-án New Yorkban a Titanic utasaival

Carpathia. A keresés már az előszobában. Az első oszlop, a Passenger Search lenyíló menüjéből a Search by Ship lehetőségét választjuk, ahol az alfabetikus keresőt használva konkrétan a Carpathia megfelelő időpontját kiválasztjuk. A Titanic 1912. április 15-én süllyedt el, ezért nézzük azidőtájt (előtte március 29-én érkezett New Yorkba Triesztből, felvéve még utasokat Fiuméban, majd megkerülve a csizmát Messinában, Palermóban, Nápolyban, Gibraltáron), április 14-én hajózott vissza Rijeka (Fiume) felé, a 16-án hajnalban a Titanicról felvett 705 utassal 18-án érkezett vissza New Yorkba. Nincs viszont adat a hajón utazókról, bizonyára a többség, vagy inkább a kimentettek (akik nagyrészt nem a 2. osztályon utaztak) nem bevándorlási céllal utaztak. Zsákutca, legalábbis innen közelítve. Legközelebb május 29-én ér vissza a megszokott mediterrán bevándorló-begyűjtő útjáról. Bővebben a Carpathiáról itt (is) lehet olvasni. Azért javaslom, hogy  lapozzunk bele ebbe az 1912. március 29-i érkezésű járat Fiumétől utazóinak névsorába, ill. adataiba  (azért ebbe, mert innen utaztak leginkább magyarok). Jól szemlélteti, hogy milyen településneveket találunk a Residence oszlopban, milyen elírásokat, félreolvasásokat, ill. téves leképzéseket tartalmaz a kiszerkesztett elektronikus adatbázis (a kézirat, mivel az dokumentumokból dolgozott, korrekt) Rögtön az elején: Gomornanos=Gömörnánás, Melemse= Melencze (Bánát), Oroshaio =Orosháza

Nézzük akkor a magát magyar nyelvet is ismerőnek, s magyar etnikumúnak valló másik temesvárit. Ugyanabból az időből, amikor Blaskó Béla csak románul tud, román állampolgár és román etnikumú. Az Advanced Passenger Search-ben kezdünk, első oszlopban harmadik a legördülő menüben.
A Passengers Last Name-hez egy hárombetűs szókezdetet írunk, legyen 'Cse', közben átállítjuk a keresőt az így kezdődik állásba (=starts with), a Name of Town/Village Origin keresőbe pedig egyidejűleg beírjuk 'Temes' (szintén átállítjuk starts with-re, majd Start Search. ) név ugrik elő, akik közül találomra kiválasztjuk (Ti nem találomra, hanem az útmutatásom alapján) Lambrecht Csezmickey személyét. Hátha tud magyarul. (Ez már gépelve van!) 1923 novemberében utazik, időpontot tekintve ez esik legközelebb Blaskó - alias Lugosi - Béla 1920 novemberi kiutazásához. 8. oszlop: beszél és ír németül és magyarul, magyar állampolgár és magyar etnikumúnak vallja magát (10. oszlop)

Ezeket az amúgy valószínűleg senkit nem érdeklő eseteket azért írtam, hogy megmutassam, milyen könnyen elsajátítható a kezelése, s akkor uccu, akit érdekel a magunk kis fatornyos vidékünkről keressük meg kivándorolt rokonainkat, földijeinket. Jó kutatást mindenkinek !

Végül elárulom, hogy aki nem a saját őseit, rokonságát kutatja, hanem a bulvárt keresi a történetben, akkor a nyitólapon a harmadik oszlop 'Genealogy' alatt a negyedik sor 'Famous Arrivals' tarlamazza Dracula gróf mellett (lám nem is kéne keresni) Dvoráktól, Chaplinen Fred Astaire-en keresztül Houdiniig (nicsak egy másik magyar) számos híresség első beutazásának (bevándorlásának) adatlapját.

Javaslom:

www.1000ev.hu

Puskás Julianna: Az Egyesült Államok bevándorlási politikája 1890-1990 Regio -Kisebbség, politika, társadalom 4. évf (1993) 3. szám

Puskás Julianna: Migráció Kelet-Közép-Európában 19. és 20. században Regio -Kisebbség, politika, társadalom 2. évf (1991) 4. szám  

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr151187944

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jörgömös 2009.06.25. 20:48:23

Ez nagyon komoly! Sanszos hogy megtaláltam 7 kivándorló ősömet!

hami · http://toriblog.blog.hu 2009.06.26. 17:42:28

Utólag is elolvasva, tényleg nagyon informatív és hasznos post azoknak, akik családfakutatásra adják a fejüket. :) grats. Kár hogy nem lett címlap.

wannee/mayaa/du/ yaru (törölt) 2009.06.27. 01:58:48

En is talaltam 1-2 embert, akik lehet hogy rokonok. Koszonom a bejegyzest!

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2009.06.27. 08:05:39

Van néhány nagyonjó könyv erröl a témáról:

Dániel Ferenc-Orosz István: Ah, Amerika!

és

Albert Tezla : Az amerikás magyarok.

lécci 2009.06.27. 10:53:37

@hami: ... meg csippentettem bele egy kis bulvárt is a Titaniccal meg a híres bevándorlókkal, arra utalva, hogy 'ilyesmi' témákban is mennyi konkrétum elérhető/megtudható. Tony Curtis szülei is ott vannak, persze még külön-külön, Emanuel Schwartz (1923) és Helen Klein (1921). Előbbi első a 13 elemű listában, utóbbi 22. a 101 elemű listában.
Az apának 1923-as utazásán ott van a honosítás - állampolgárság elnyerésének - dátuma (1920 március 21), s a lakcím 1519 Silver Street, Bronx, ami egybevág életrajzi könyvével, az abban írtakkal, hogy a Tanácsköztársaság idején vándoroltak ki, nem jutalom-táborozásként, hanem előle: www.nytimes.com/1994/11/16/style/16iht-book3_0.html
Az apa, mint látható 1923-ban 28 éves, így adná magát, hogy ő az, akit 13-ként említenek 1920-ban 26 évesen, de az egyrészt nős ember, másrészt Csehországból utazott, harmadrészt 1920-ban már mások elől/miatt vándorolt ki, aki kivándorolt.
Az anyánál a beazonosításhoz a különböző helyeken közzétett mátészalkai eredet segít.

Quicksilver 2009.06.28. 21:10:12

Hmm, ez nagyon hasznos, köszönöm a postot.