2009.09.03. 18:00
Amikor Afganisztán görög volt: a baktriai királyság
Kezdjük a posztot egy kis földrajzzal. Baktria több különböző dolgot jelent: egy városnak is a neve, egy régiónak, és egy az előbbivel többé, vagy kevésbé megegyező államnak. A város, Baktria a mai afganisztáni Balkh város szomszédságában volt található, mostanság kezdték el feltárni. Ez a város volt a névadója, és fővárosa a róla elnevezett régiónak. A régió, Baktria azonban nem azonos a mai Afganisztánnal, így a poszt címe felszínes, és inkább figyelemfelkeltő. De mivel mostanság ez a trendi az Indexen is, így nincsen vele semmi gond. Baktria ugyanis a Pamír és a Hindukus közötti területet jelenti elsősorban, amely középpontjában az Amu-Darja folyó folyik. Ez a medence nyugat felé nyitott, és meglehetősen szélsőséges éghajlatú: télen hideg, nyáron forró, és a csapadék általában kevés, az Amu-Darja, és mellékfolyói azonban lehetővé teszik a növénytermesztést viszonylag nagy területeken. Éppen ezért az ókori viszonyok között meglehetősen termékeny területnek számított. A négy nagy ókori folyamvölgyi kultúra (Egyiptom, Mezopotámia, Indus és Sárga-folyó völgye) mellett tulajdonképpen Belső-Ázsia két nagy folyamának (az Amu-Darjának <görögül Oxusz> és a Szir-Darjának <Jaxartész>) a völgye is ott volt az ókori civilizáció bölcsői között, csakhogy itt különböző okok miatt a civilizáció nem sugárzott ki annyira a környező területekre. Egyrészt, mert nem alakultak ki itteni központú nagy birodalmak a két folyó menti földrajzi széttagoltság, és a sztyeppevidék barbárainak közelsége miatt.
Valahol Baktria környékén volt az az őshaza is, ahonnan a perzsák (ill. a többi iráni nyelvű közel-keleti népcsoport) nyugatra vándoroltak, az árják pedig Indiába. Baktriától nyugatra volt Aria, északra Szogdiané, északkeletre Margiané, délre pedig Arachosia. Ezek a tájegységek lehet, hogy most így nem mondanak sokat a kedves olvasónak, de azon leszünk, hogy mondjanak majd. Mivel valahol errefele volt az a törzsterület, ahonnan az indoiráni népek származnak, ezért nem meglepő módon Baktria része lett az Óperzsa Birodalomnak, amikor az megalakult.
A Perzsa Birodalom idején Baktria már kezdte elveszteni centrális szerepét. A birodalom súlypontja ugyanis minden tekintetben nyugaton volt (a fővárosok is: Persepolis, majd Babilón), a keleti területeket a kietlen Iráni-felföld választotta el a birodalom nyugati részeitől. Bár a perzsák terjeszkedtek keleten is (India, illetve Szogdiáné felé), de ez a periferizálódást nem csökkentette, pláne, hogy ez idő tájt egyedül ezeken a területeken kellett tartani a barbár támadásoktól. Viszont, mivel elsősorban a görögökről lenne itten szó, ezért most annyira nem is szaporítanám a szót erről az időszakról.
De hogy kerültek ide a görögök?
 |
| Görög filozófus mellszobra Baktriából |
Természetesen Μέγας Ἀλέξανδρος (magyarul Nagy Sándor) hadjárata a magyarázat. A perzsa birodalom meghódítása kiépített autópályák, és harckocsik hiányában majdnem egy évtizedes folyamat volt. A kr.e. 334 előtt indult hadjárat 331-re ért el a birodalom szívébe, a gaugamelai csata után a birodalom gyakorlatilag felbomlott, de a keleti területei elszakadtak, és nem ismerték el Sándorunk uralmát. Ennek az ellenállásnak Besszusz, Baktria satrapája (és egyébként III. Dareiosz, az utolsó óperzsa nagykirály gyilkosa) volt a vezetője, aki magát V. Artaxerxész néven királlyá kiáltotta ki. Azon túl, hogy ez azért jelzi a régió erejét is, Sándorunkat ez arra késztette, hogy felkerekedjen, és meglátogassa birodalma engedetlen keleti területeit is Egyiptom, Babilón, és Perszepolisz után. Mint az a mellékelt térképen is látszik, a földrajz elég erősen beleszólt az útvonalba, az Iráni-felföld sivatagain odafelé nem mertek a makedónok átkelni. Sándor végül 329-ben ért el Baktriába, és egy kis szogdiánéi kitérő után továbbhaladt a kincses Indiába. Tekintve, hogy ez nem egy egyszerű túra volt, illetve nyilván a meghódított területek megtartása is felmerült, ezért a hadjáratot városok alapítása, és helyőrségek hátrahagyása követte. Az alapított városokba Sándor letelepítette a sebesülteket, és még némi helyőrséget, a korábbi perzsa államigazgatást újraszervezve görög vagy makedón kormányzókat (satrapákat) hagyott hátra. Nagyjából így kerültek görögök erre a távoli vidékre, Baktriába ráadásul viszonylag nagyobb számban. Bár egyesek szerint a helyi görög lakosság egy része még korábban került ide, mivel a birodalom nagykirályai előszeretettel telepítették át lázadó alattvalóikat a birodalom átellenes sarkába, így a kisázsiai görögség egyes csoportjai már korábban keletre kerülhettek.
Nagy Sándor után
Itt most nem részletezendő események után kr.e. 312-től Nagy Sándor birodalmának legnagyobb része Szeleukosz uralma alá került. Nem csak Mezopotámiát és Szíriát szerezte meg, hanem ettől keletre mindent. Birodalmának súlypontja ugyanakkor a perzsákéhoz hasonlóan nyugaton volt, sőt, Mezopotámia mellett egyre inkább Szíria irányába mozgott. Bár időnként keleten is háborúztak, illetve a trónörökös tradícionálisan a keleti területek irányítását kapta meg, de a Szeleukida állam nagy mérete, és viszonylagos ereje ellenére folyamatosan visszaszorulóban volt. Végül kr.e. 250 környékén Diodotus, Baktria satrapája elszakadt a birodalomtól. Ezt megkönnyítette, hogy a harmadik szíriai háborúban (kr.e. 246-241 között) a Szeleukidák csúfosan kikaptak, a központi hatalom éppen nagyon meggyengült.
A baktriai görög királyság
Diodotus tehát függetlenedett. Sztrabón, illetve más ókori szerzők is annak tulajdonítják ezt az eseményt, hogy Baktria nagyon gazdag, és ezek az erőforrások tették lehetővé az ottani görögök függetlenségét. Az ezen a néven I. királyt a fia, II. Diodotus követte, aki szövetségre lépett Arszakésszel, a párnik vezérével, aki ezen a néven az első párthus király lett. A párnik térnyerésével megszűnt Baktria közvetlen kapcsolata a Szeleukida birodalommal, ami egyszerre volt jó és rossz: egyrészt nem kellett attól tartaniuk, hogy a legnagyobb utódállam közvetlenül fenyegesse őket katonailag, de ugyanakkor a szárazföldi kapcsolattartás a nyugati görögséggel meglehetősen nehézzé vált, és végső soron a barbárok térnyerése a térségben hosszú távon nem jelenthetett jót.
A Szeleukidák visszatérnek
II. Diodotust egy Euthydemus nevű magnésziai görög, Szogidánia satrapája buktatta meg kr.e. 230 körül, és így ő lett a király. Ez a gyakorlatban azt is jelentette, hogy Szogdiáné is Baktriához került (vagy fordítva? :) ). Kr.e. 208-ig viszonylag eseménytelenül folytatódott az uralkodása, ekkor azonban III. Antiokhosz (Antiochos Megas) úgy döntött, helyreállítja a megtépázott szeleukida birodalmat keleten, ami azzal a kellemetlen következménnyel járt az előbb említett két szövetséges (a párnik, és Baktria) számára, hogy be kellett hódolniuk. Ez Baktria esetén azért némi kompromisszumot is jelentett, mivel Antiokhosz eredetileg úgy tervezte, hogy közvetlen kontroll alá vonja a keleti területeket, ez azonban nem sikerült neki. Két évnyi ostrom után sem tudta elfoglalni ugyanis a fővárost. Azonban Euthydemus felemlegette, hogy ő tulajdonképpen a lázadó Diodotustól szerezte meg a területet, és mivel hajlandó volt behódolni, így mindez magyarázható volt úgy is, hogy ő tulajdonképpen ura birodalmát állította helyre... kr.e. 200 körüli halála után fia, I. Demetriosz követte a trónon.
 |
| Euthydemus az érméjén (ez az aranyérme az eddig legnagyobb súlyú ókori pénz). |
 |
| Demetriosz. Az elefántfej India meghódítását szimbolizálja. |
Újbóli függetlenség
Antiochos Megas Rómától elszenvedett vereségei után a Szeleukida állam immár megállíthatatlan hanyatlásba kezdett, aminek következtében a keleti területek feletti kontrollja ismét erősen fellazult (gyakorlatilag megszűnt). A növekvő függetlenséget Demetriosz arra használta fel, hogy terjeszkedjen. Írásos forrás magáról a terjeszkedésről nem nagyon szól, de nagyon úgy tűnik, hogy a baktriai állam fennhatósága kiterjedt a tőle nyugatra levő északi, és északkelet iráni térségekre, amelyeket összefoglalóan szokás Párthiának nevezni. Ez valószínűleg nem volt annyira nehéz, mivel előzőleg Antiokhosz megverte a párnikat, így ők akkor nem voltak valami erősek. A terjeszkedés tényét az erősíti meg, hogy a baktriai satrapiák listájában szerepel Tapuria és Traxiane, amely területek a szűk értelemben vett Párthiában voltak.
Terjeszkedés Indiában
Kr. e. 185-ben egy kvázi puccs során megdöntötték Indiában a Maurja birodalom akkori uralkodóját, Brihadrata-t. A puccs vezetője, Pusyamitra Szunga megalapította a Szunga dinasztiát, aki az ekkor új vallásnak számító buddhizmus helyett ismét a régebbi brahmanizmushoz fordult. Igaz, nem ez volt a fő oka az ellene indítandó háborúnak. A Hindukustól délre levő Arachosiát, és az azon túl fekvő Indus menti területeket még Szeleukosz Nikátór kénytelen volt Csandragupta Maurjának adni, igaz ezért kárpótolták pár tíz harci elefánttal, amelyek jól jöttek a nyugati harcokban. A területek görög lakossága azonban megmaradt. Ameddig a Maurja birodalom fennált, addig nem igazán merült fel, hogy ezeket a területeket vissza kellene szerezni, de a birodalom megdöntésével ez az akadály elhárult. Nyilván az új Szunga állam belső stabilitása sem volt a csúcson ekkor. Demetriosz tehát kr.e. 180-ban elindította a keleti hadjáratát.
 |
| Ez a térkép nem Demetriosz terjeszkedését, hanem a későbbi görög hadjáratokat mutatja. A sötétkék Indo - Greek kingdom az a terület, amelyet Demetriosz meghódított. |
Az indiai görög királyság
A hadjárat igazából teljes sikerrel zárult: Arachosia, és fővárosának, Alexandria Arachosia-nak (közel van a mai pakisztáni Quetta városhoz) az elfoglalása után az Indus mente következett. Nem lehet pontosan tudni, hogy mennyire nyomultak előre a görögök, egyesek úgy gondolják, hogy Pátaliputrát is elérték (azaz már jó közel járhattak a Gangesz torkolatához). Mindenesetre Demetriosz áttette országa székhelyét a Taxilával szemben felépített Sirkapba - a birodalom ezzel India-központúvá vált, és már inkább görög - indiai királyságként szokás róla beszélni. Az mindenképpen valószínű, hogy a mai Pandzsáb teljes területe a görögök uralma alá került, hogy ezen túl még mennyi, az jó kérdés, bár itt komolyabb görög lakosság már nem volt. Egyébként is, bár helyenként (főleg városokban, mint Baktria, vagy az Alexandriák (Alexandria Eschate, vagy Arachosia) a lakosság görög volt, a népesség túlnyomó része azért nem görög nyelvű maradt: Az Indus mentén indiai, a Hindukustól északra pedig valamilyen kelet-iráni nyelvű népességen uralkodtak. Ez azért nem jelentett elnyomást, a civilizált görögök viszonylag nagy hatást gyakoroltak nem csak a helyi népességre, hanem a Szogdiánétól északra élő tokhárokra, sakákra, ill. a párnikra is. Érdekesség még, hogy a Szunga birodalom buddhizmusellenességével szemben a görög-indiai királyságban a buddhizmus hamar elterjedt, és ezt a királyok nem gátolták, sőt. A későbbiekben buddhista papokat küldtek nyugatra is téríteni.
 |
| A birodalom feltételezett kiterjedése Demetriosz idejében. |
Kapcsolat Kínával
Sztrabón szerint a baktriaiak egészen Kínáig terjesztették ki az uralmukat. Ezt így ebben a formában elég nehéz elképzelni, de a királyság uralta Szogdiánéból nagyon valószínű, hogy a Pamír, és Tien San túloldalán levő Tarim-medencébe, Kasgar és Urumcsi magasságáig. Ezt sugallják a térségben talált baktriai érmék, illetve az, hogy a helyi kultúrális életben megjelentek olyan motívumok, amelyek a görög hatást valószínűsítik. Valószínűbb azonban, hogy nem hódításról, hanem kereskedelemről van ez esetben szó, azt ugyanis nehéz elképzelni, hogy a magashegységeken túli területet kontroll alatt tudták volna tartani. Ebben az időben indultak meg egyébként a kínai felderítőutak nyugat felé, és kezdett kiépülni a selyemút. Zhang Qian kínai utazó pl. fejlett vidékként mutatta be a térséget, amikor visszatért Kínába, továbbá jelezte, hogy a helyieknél látott kínai árukat, és azok jelezték neki, hogy szívesen kereskednének közvetlenül (mivel addig csak Indián keresztül jutottak a kínai árukhoz).
 |  |
| Kentaur és egy görög harcos ábrázolás egy Tarim | medencei falikárpitról |
A hanyatlás kezdete
Sajnálatos módon a nagyra nőtt ország rövid történelme során nem alakult ki egy stabil dinasztia, a földrajzilag széttagolt terület pedig eleve megerősítette a helyi uralmi központokat. Éppen ezért akinek lehetősége volt rá, az meg is próbálta megszerezni az uralmat az ország egyes részein, ha nem az egészén, így az itteni görögök története a továbbiakban a belharcokról szólt elsősorban - a helyi görög kultúra ettől függetlenül tovább virágzott még egy ideig. A következő időszak folyamán azonban a görög uralom kezdetben lassan, majd egyre gyorsabban elkezdett visszaszorulni Indiába. Nyugaton a párthus király, I.Mithridatész szerzett meg területeket a görögöktől. kr.e.141-ben az akkori baktriai uralkodó szövetségre is lépett az ősellenség szeleukidákkal, merthogy közben a közös határ megszűnt, az erősödő párthusok pedig mindkét államra veszélyt jelentettek.
Kr.e. 162-ben a Tarim-medencéből a hsziungnuk által távozásra késztetett jüecsik (kusánok) rohanták le Szogdiánét, és a Baktriától északra levő területeket. A fejlett városi kultúra továbbra is megmaradt a vidéken, de a görög fennhatóság megszűnt, és nem is állt helyre többet. Néhány évtized múlva a jüecsik által megzavart szakák voltak azok, akik további fejfájást okoztak. Értelemszerűen kevés lett a hely a Szir-Darjától északra, és a rövidebb gyufát húzó szakák kényszerültek délre vándorolni, ami viszont a megmaradt baktriai államnak nem tett jót. A Hindukustól északra ezzel megszűnt a görög uralom, de a görög lakosság még egy ideig megmarad, amíg végül beolvadtak a helyi többségbe. Nagyjából itt ér véget a történetünk, habár Indiában még másfél évszázadig állt/álltak fent görög királyság/ok, legalábbis az éremleletekből ez valószínűsíthető, igaz a legvégső időszakról írott források már nem állnak rendelkezésre.
 |
| Az indiai görög államok kr. e. 100 körül, a Hindukustól északra levő területek ekkorra már elvesztek, így Baktria is |
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
KGyST · http://repules.tumblr.com 2009.09.03. 20:10:36
veiszi 2009.09.03. 20:35:32
tenegri 2009.09.03. 20:40:51
Czelder Orbán 2009.09.03. 23:18:23
Besszusz helyesen Bésszosz (Βῆσσος), a latinos alak nagyon csúnya. :)
"...így a kisázsiai görögség egyes csoportjai már korábban keletre kerülhettek." - Bingó! A 499-494-es ión lázadás túlélői is Baktriában kötöttek ki, ha jól emlékszem.
Diodotus -> vagy Diodotos (tudományos átírás) vagy Diodotosz (magyaros átírás). Ne latinizáljunk. :)
Euthydemus -> semmi baj, ha az angol wikit használod; nagyon korrekt kis lexikon, de a görög név ott is meg van adva.
Ezt az átírásos mizériát leszámítva nagyon korrekt kis anyagocska! Elnézést, ha kissé érdes a hangnemem, nem volt szándékos.
Segítő szándékkal írtam ezt a kommentet.
Minden jót! :-)
Syolos 2009.09.04. 16:41:53
ulpinus 2009.09.04. 16:58:54
hami · http://toriblog.blog.hu 2009.09.04. 17:53:06
A Bésszosznál azért hadd kötekedjek, inkább a perzsa nevét kellene használni, mert perzsa volt a jóember, de az nem tudom micsoda. :)
@Syolos: Azért a távol-kelettől Baktria még messze van. :)
@ulpinus: Valóban, bár én csak a Szeleukidákkal játszottam, a térkép keleti fele már eléggé elnagyolt, és nehézkes. Az összes uralkodót, és eseményt nem akartam felsorolni, mert akkor eléggé szárazzá vált volna a poszt, és nem lett volna több, mint egy fordítás.
Czelder Orbán 2009.09.04. 20:58:52
A Bésszosz-ban mondjuk igazad van, de a latin akkor is randa. :)
bloggerman77 2009.09.05. 04:13:23
azért ne kavard a különféle átírásokat ;)
télleg nem kötekedni akarunk veled, de eléggé zavaró, hogy ugrálsz a névformák között, egyik sorban angolos átírás, aztán magyaros, aztán latinos, azután keverék angol-magyar...
satrapa - szatrapa
Tien San - Tien-san
Alexandria Eschate - Alexandria Eszkathé
sakák - szakák
Brihadrata - Brhádrátá
stb.
Azért érdekes, hogy a görög kolóniák ilyen sokáig kibírták ennyire messze minden görög területtől.
Kellett valamilyen folyamatos görög népességáramlás, bevándorlás kelet felé, mert különben 1-3 nemzedék alatt eltűntek volna, és közben meg 400 évig uralták a területet, terjeszkedtek stb.
Kaif · http://toriblog.blog.hu 2009.09.05. 16:57:55
tenegri 2009.09.05. 22:48:02
Kaif · http://toriblog.blog.hu 2009.09.05. 23:47:44
Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2009.09.06. 18:37:36
Merő véletlenségből most olvasom V.G Jan, Dzsingisz kán címü regényét (sokadszorra), és van benne egy jelenet, még az elején, melyben Muhammed, Horzem sahjának utasítására Nagy Sándor tiszteletére minden reggel kürtöket fújtak az 1220-as években.
Tényleg óriási hatása lehetett annak a hadjáratnak a világ ama részében....
Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2009.09.06. 18:39:47
maxwell murder 2009.09.06. 23:21:03
ulpinus 2009.09.07. 22:23:00
Szerintem meg olyan nincs, hogy mód, csak mod.
Szóval akkor újra próbálkozom, hogy korrektor urak is nyugodtan alhassanak:
A témához egyéb érdekesség, hogy Baktria bekerült a játszható országok közé a Rome:Total War című játék 1.5-ös verziójához letölthető Europa Barbarorum nevű nem hivatalos teljesen átalakító kiegészítő (mod)projektben. A játék mellett bőséges leírás található a városaikról, uralkodókról, harci taktikájukról, stb.
Ha már minden áron a pontosságra törekedünk... Ennyi.
Illetve remélem nem írtam véletlenül a hozzászólásban valahol még egy görög-perzsa átiratot is. :)
peelou75 2009.09.11. 15:37:20
És abból vajon mi igaz, hogy az általunk is olyannyira kedvelt gyümölcsök jelentős része Afganisztánban és környékén került nemesítésre? (dinnye, őszibarack, gránátalma, cseresznye)
maxwell murder 2009.09.12. 16:15:02
kommentek