Dobó István koponyacsontja

Térjünk vissza a poszt elejére, Dobó gyerekkorára. Tarczay, aki megölte apját, emlékszünk, és Perényi. Dobó tehát már Ferdinánd pártján volt (lényegében 1541-től, Török Bálint elhurcolásától), mikor Perényi még Izabellában ill. a fiatal János Zsigmondban látta az országnak s saját magának leginkább megfelelő uralkodót. Végül Perényi is átáll majd Ferdinánd pártjára, ill. a börtönben megtörik, nem tudja támogatni Izabella törekvéseit (előtte hol ide áll, hol oda, leginkább úgy, hátha 'beesik' neki, magának a korona), s lám hálátlan az utókor, mert sokkal jobban jött ki a Dobó családdal folytatott birtokviszályból (persze, mert nagyobb birtokokkal, nagyobb befolyással indult. Az ő apja ugyanis 'el-nem-múló' érdemeket szerzett annak a Habsburg-Jagelló házassági szerződésnek a létrehozásában, amely biztosította a Habsburgok számára a nem szabad királyválasztáson, hanem örökség révén való folyamatos uralkodást, ill. legitimitást a magyar korona birtokaira).

Volt a Dobóknak Perényi Péterrel zajló kis magánháborújának egy elég éles időszaka is. Amikor a Dobó testvéreket, az elsőszülött Ferencet és Istvánt 1550-ben hatalmaskodásért elsőfokon fej- és jószágvesztésre ítéltek, amelyet ugyan a kor szokása szerint (milyen jog ez?) az özveggyel való egyezséggel el lehetett simítani, de Perényi Péter fia, Gábor, a 'jóságos', szó szerint megvásárolta az özvegy jogi képviseletét, s nekiállt kierőszakolni a végrehajtást. Most még csak mosolygunk, hisz tudjuk a végkifejletet, egyikőjük fejét sem vették, de a Pálóczi-örökséget tekintve - és Dobó István egyéni sorsa szempontjából, hogy amíg ő él, kedvező elbírálást az ügye nem nyer - végzetes következményekkel járt.

Nézzük, hogy írja ezt Szederkényi a Heves vármegye történetében:

" 1548-ban Tegenyey Tamás, Pálóczvárának szomszédságában levő Tegenye faluban lakott. Dobóék tisztjei viszályba keveredtek Tegenyeyvel, s ennek panasza, szerint ezek több rendbeli erőszakot követtek el, mint marháikat behajtották, szántóföldjükből elszántottak, négy ökrös szekeret erőszakosan elvittek stb. Ezek miatt Tegenyey nagyobb hatalmaskodás czimén bepörölte Dobóékat a nádori helytartó előtt, s el is marasztaltattak az akkori törvények értelmében, nagyobb erőszakoskodásért fej- s jószágvesztésre. Dobó István az akkori eljárás szerint a végrehajtást felfüggesztette s a nagy ostrom után erdélyi vajdává neveztetvén ki, a végrehajtást tovább is sikerült függőben tartani.

Dobó István Erdélyből, ujvári börtönéből kiszabadulván, miután Tegenyey időközben meghalt, annak özvegyével 1563. szept. 1-én kigyezett. Időközben azonban Dobóék ősi ellensége Perényi Gábor, minden áron oda dolgozott, hogy Tegenyey özvegye az egyezséget vonja vissza, s az itéletet hajtassa végre; sőt Tegenyey özvegyétől a pört megvette, s Dobóék ellen a végrehajtási jogot magára ruházatta. Ennek hasznát Perényi 1567. jun. 7-én történt halála folytán nem vehette. De a bonyolult csomó tragikai megoldása csak most következett be, a mitsem sejtő Dobó Istvánra, midőn Perényi halála után a Pálóczy-javakra nézve a kincstárral keveredett pörbe. Perényi Gábor ugyanis most örökös nélkül elhalván, Dobó István azon reményben ringatta magát, hogy a követelt örökség immár nehézség nélkül fog ölébe dőlni. Aligha volt tudomása Perényi s a fiskus között még 1563. évben kötött egyezségről, melyről már megemlékeztünk, mely egyezség szerint, Perényi örökös nélküli halála esetére, összes javait, ezek között a Pálóczyféléket a koronára hagyja, hogy a király János Zsigmond és hivei ellenében megvédelmezze s biztositsa, - Sztrobko és Terebes kivételével, mely várakat neje Országh Ilonának hagyja, élte fogytáig, mikor is Terebes, Gábor nőtestvére Erzsébet Homonnay Ferencznére s gyermekeire, száll, Sztrobkó pedig a fiskusé lesz.."

Fel is lépett Dobó rögtön, az örökös gyanánt jelentkezett kincstárral szembe, hogy a Pálóczy-birtokok, immár mint törvényes örökösnek bocsátassanak birtokába. A kincstár azonban, az egyezség értelmében, nemcsak Perényi családi javait, hanem a Pálóczyféléket is magához ragadván, midőn ennek folytán Dobó fentartott igényével most a kincstár ellen fordult, ez mint Perényi összes javai s jogainak örököse, a fent ismertetett tegenyei főbenjáró marasztalási itélet alapján, mely szintén reá háramlott, Dobó Istvánt Pozsonyban elfogatta s börtönbe hurczoltatta, megfosztatta mindazon kárpótlási adományozásoktól is, melyeket Dobó a királytól, szamosujvári börtönéből menekülése után nyert. Dobó István, barátai által környezve, s azok áItal fegyveres védelemre készen kisérve, pozsonyi börtönéből egy, éjjel álruhában sántitást szinlelve szökött meg.

Dobó pozsonyi börtönéből ugyan menekült; de neki immár vesznie kellett. "

 

Eközben János Zsigmond, hívei elégedetlenségét felhasználva, immár arra törekedett, hogy Miksát a török szandzsákbégek segítségével az országból kiszorítsa, s aztán magát kiáltassa ki királlyá. E célból egyik megbízható emberét, Bocskai Györgyöt, még 1568-ban a Miksát uraló országrészbe küldte, hogy az ottani urakkal érintkezésbe lépjen, s közülük leginkább Balassa Jánost és Dobó Istvánt a maga terveinek megnyerje (a két sógort). 

Az erdélyi fejedelem eme fellépése miatt II. Miksa egyrészt panaszt emelt a lengyel királynál, a budai pasánál és a Portán, másrészt intézkedéseket tett a tervezett puccsban részes urak ártalmatlanná tételére. Igy az 1569. augusztus 1-re hirdetett pozsonyi országgyűlésen Balassa és Dobó elfogatását is keresztül vitte, az Erdélybe menekült Bocskai Györgyöt pedig a hűtlenségben bűnösnek mondatta ki és javait elkoboztatta.

Volt-e alapja, vagy sem Dobó János Zsigmond felé történt behódolásának, vagy csak a Habsburgokkal volt elégedetlen? Az ellene felhozott/kovácsolt (szabadon választott) vád miatt évekig sínylődött Pozsonyban várfogságban, Balassának ellenben sikerült neje segítségével megszöknie. Dobó helyzetén az sem segített sokat, hogy közben Bécsben felszínre került, hogy azokat a leveleket, amelyek alapján elfogták, Kenderessy István hamisította (ötletgazda/megbízó még mindig akárki lehetett). Mindazonáltal Dobó 1572. április 16-ig továbbra is fogva maradt.

Most térjünk át egy kicsit a birtokok kérdésére. A 3. részben volt szó róla, hogy erdélyi vajdai kinevezése előtt (de ugyanazzal az indíttatással) honorbirtokként megkapta Déva és Szamosújvár birtokokat. A honor-birtok: olyan királyi birtok, amelyet valamely méltóság viselésével egybekötve az azt a méltóságot viselő személy birtokolt hivatalviselése idején.

egy ábrázolás, és ...... egy kortárs fénykép, arról, hogy miért is 'magos' Déva vára

Már Mohács előtt jelentősen csökkent a honor-birtokok száma, az Anjou-k és Zsigmond idején működő, a központi kormányzat struktúrájának alapját adó rendszert Mátyás lényegében  felszámolta (ill. Ulászló idejére már csak a horvát-szlavón bán, az esetünkben fontos erdélyi vajda, az alsó-részek főkapitányi posztját betöltő temesi ispán és a Bécshez legközelebb levő pozsonyi ispán honor-funkciója maradt fent. Csak 1551-től mutatkozott törekvés ennek felszámolására, de a török fokozódó jelenléte, foglalásai ezt meghiúsította. A két frissen kinevezett erdélyi vajda ( és székely ispán)1553-ban egy-egy birtokot kapott, Kendy Ferenc Görgény várát, Dobó pedig "magas" Déva várát. Szamosújvárat családi lakhelyül ("...majd ott lakunk a Szamosnál..."), és a költségei fedezésére pluszban kapta, azért, mert Erdélyben nem volt birtokos, így saját erdélyi birtokból ezt - elvárhatóan - fedezni nem tudta volna.

Dévával szemben Szamosújvár nem 'ormon', hanem 'laposon' épült (később kaszárnya, ill. börtönszerűen átépítették, itt halt meg Rózsa Sándor is) Forrás: www.varak.hu

 

Nézzük meg, mit is jelentett konkrétan Szamosújvár ekkénti birtoklása (magyarul, 'mit tud' egy ilyen birtok?) Egy 1553-as conscriptiot (összeírást) tekintünk át (akit zavarnak a részletek, az bátran 'ugorgyon', így is hosszú a poszt):

"UC 87 : 29
1553. október 15.
75×30-as méretű, latin nyelvű, hitelesítés nélküli oklevél (másolat), dorsumán az említett címzés Ferdinánd királyhoz, amennyiben másolat, akkor is a 16. század közepéről vagy második feléből származik
Conscriptio urbarialis
Franciscus Kende de Zenth-Iwan erdélyi vajda és a székelyek grófja rendeletére a kolosmonostori konvent összeírja Rwzkai Dobó István birtokait, amelyeket Báthory András eltávozása után kapott (valószínűleg I. Ferdinánd királytól, mert a nevezett konvent az összeírást „Serenissimo Principi ... Ferdinando ...” küldi).
A kolosmonostori konvent oklevél másolata Rwzkai Dobó István erdélyi javainak szemrevételezés útján történt összeírásáról 1553. október 28 (Szolnok m. Erdély)
Castrum Wywar et omnia alia iura possessionaria:
1) Az első birtok Gerla, van benne 8 jobbágy, akik a teljes censust képesek megfizetni, szegény pedig 25 van benne. 5 ekéhez való ökreik vannak. Semmi más kötelezettségük nincs, mint az Wywarhoz való napi szolgálat.
2) Második birtok Némethy: Jobbmódú (potiores) jobbágy van 52. Középmódu (mediocris sortis) jobbágya 28 van, szegénye pedig 51. – Fizeti Szent Márton adóját, minden évben tartozik a várhoz egy levágásra való ökröt adni. – Ekéhez való ökre 22 van. – A Szamos folyón van egy malma, négykerekű.
3) A harmadik birtok Zaaznyres: Jómódú (primae sortis) jobbágya 11 van; Középmódú (mediocris sortis) jobbágya 45 van; Alsórendű (inferioris sortis) vagyis szegény jobbágya van 15. Ezek nem fizetnek adót, csak végzik a várhoz való szolgálatot. A többiek fizetnek Szent Márton adóját. – Van egy malmuk, kétkerekű. – Minden évben adnak egy levágásra való ökröt „unum florenum valentem”
4) A negyedik birtok Zenthbenedek Volachalis: Jómódú (primae sortis) jobbágya 7 van; Középmódú (mediocris sortis) jobbágya 8 van; Szegénye csak 1 van. – Fizetik Szent Márton adóját. – Évenként adnak egy levágásra alkalmas ökröt. – A juhok után ötvenedet (quinquagesiman) adnak.
5) Ötödik birtok WárallyaJómódú (primae sortis) jobbágya 15 van; Középmódú 5; Szegény 41. – Fizetik Szent Márton adóját.
6) sexta possessio Kenthelke: Jómódú (primae sortis) jobbágya 25 van; Középmódú (mediocris sortis) jobbágya 1 van; Szegénye van 5. – Fizeti a Szent Mártonkor esedékes adót. – Van három malma; mindegyik háromkerekű. – Igás ökre az ekéhez 22 van.
7) septima possessio Zenthjakab: Jómódú (primae sortis) jobbágya 17 van; Középmódú (mediocris sortis) jobbágya 8; Szegénye 1 van. – Fizeti a rendes Szent Mártonkor esedékes adót. – Köteles adni egy levágásra alkalmas ökröt.
8) octava possessio Kertes: Jómódú (primae sortis) jobbágya 14 van; Középmódú (mediocris sortis) jobbágya 4; Szegénye összesen 13. – Fizeti a Szent Mártonkor esedékes rendes adót. – Van 1 háromkerekű malma. – Köteles adni egy levágásra alkalmas ökröt.
9) Jobbmódú (potioris sortis) jobbágya 23 van; Szegénye 7 – Fizetik a Szent Márton adót – Kötelesek levágásra való ökröt adni.
10) Decima possessio Orozfalva: Jobbmódú (potioris sortis) jobbágya 5 van. – Szegénye 6 : – Fizetik a Szent Márton adót. – Van 1 malmuk, háromkerekű. – A juhok után az ötvenedet adják. – Adnak évenként egy levágásra való ökröt.
11) Undecima possessio Soffalva: Jobbmódú (potioris sortis) jobbágya 15 van; Szegénye 6 – Fizetik a Szent Márton adóját.
12) Duodecima possessio Wycze: Jobbmódú (potioris) jobbágya 6 van; Középmódú jobbágya (mediocris sortis) 5 – Szegénye 29 van. – Fizeti a Szent Márton adót. – Tartozik adni évenként 1 levágásra való ökröt.
13) Tredeima possessio Zenth Marthon: Jobbmódú (potioris sortis) jobbágya 1 van; Középmódú jobbágya (mediocris sortis) 13 – Szegénye 36 van – Fizeti a Szent Márton adóját. – Tartozik adni egy levágásra való ökröt.
14) Decima quarta possessio Fyzes: Jobbmódú (potioris sortis) jobbágya 23 van; Középmódú (mediocris sortis) jobbágya 16 ; Szegénye 26 – Fizeti a Szent Márton adót. – Tartozik adni 1 levágásra való ökröt. – Van 1 halastava. – Van 1 malma 3 kerékkel
15) Quindecima possessio Czoptelek: Jobbmódú (potioris sortis) jobbágya 5 van; Középmódú (mediocris sortis) jobbágya 8 van ; Szegénye 5. – Fizeti a Szent Márton adóját. – A juhok után ötvenedet tartozik adni. – Levágásra való ökröt más faluval megosztva.
16) Sedecima possessio Bathon: Jobbmódú (potioris sortis) 12 van. Középmódú (mediocris sortis) jobbágya 13 – Szegénye 5 – Fizeti Szent Márton adóját. – A juhokból ötvenedet ad. – Tartozik adni 1 levágásra való ökröt.
17) Decima septima possessio Zomatthelke: Jobbmódú jobbágya (potiores) 4 van – Középmódú jobbágya (mediocres) hasonlóképpen 4 – Szegénye 9 – Fizeti Szent Márton adóját. – Ad évenént 1 levágásra való ökröt – A juhok után ötvenedet fizet.
18) Decima octava possessio Wasserhel: Jobbmódú (potioris sortis) jobbágya 3 van. – Középmódú (mediocris) szintén 3 – Szegénye 2 – Fizeti a Szent Márton adót. – Évenént ad 1 levágásra való ökröt. – A juhok után ötvenedet ad.
19) Decima nona possessio Nykola: Középmódú (mediocris sortis) jobbágy 12 van. – Szegénye 2 – Fizeti Szent Márton adóját. – Van 1 halastava. – Ad évenként 1 levágásra való ökröt. – A juhok után ötvenedet fizet.
20) Figesima possessio Kewthek: Jobbmódú jobbágya (potiores) 7 van – Szegénye szintén 7 – Fizeti a Szent Márton adóját. – Évenként ad 1 levágásra való ökröt. – A juhok után ötvenedet tartozik adni.
21) Vigesima prima possessio Chyaba: Jobbmódú (potiores) jobbágya 2 van. – Középmódú (mediocres) szintén 2. – Szegénye 4 – Fizeti Szent Márton adóját. – Ad évenként 1 levágásra való ökröt. – A juhok után ötveneddel tartozik.
22) Vigesima secunda possessio Pwztha kamaras: Jobbmódú (potioris sortis) jobbágya 10 van – Középmódú (mediocres) 15 – Szegénye 3 – Fizeti Szent Márton adóját.
23) Vigesima tertia possessio Mezeozombattelke: Jobbmódú (potiores) jobbágya 6 van – Középmódú (mediocris sortis) jobbágy 8 – Szegénye 3 – Fizeti Szent Márton adóját – Évenként ad 1 levágásra való ökröt. – A juhok után ötvenedet fizet.
Ugyanezen Wywar várának a tartozékai után magnificus dominus Bathory adott 16 levágásra alkalmas ökröt és az ezen évre befolyt borkilenced címén 36 hordó bort. – Az évenkénti Szent Márton adó 356 frt volt. – Majd a hivatalos kiküldötte más emberekkel együtt kiszálltak a nevezett Wywar várához és megcsinálták annak az inventariumát, különösen az élelmi-cikkeket illetőleg. – A vár bejáratánál két ládában találtak kb. 200 köbölyni lisztet, de „nullius usu, foetidam et vermibus plenam”. – A harmadik ládában találtak kb. 200 köböl korpát, régit, „nullius valoris”. – Ugyancsak a vár búzapiacán (theatrum( találtak kb. 300 köböl lisztet 3 ládában, de ez is „nullius usus” volt. – Éppúgy feljebb a palotában találtak kb. 3010 köbölnyi búzát „nullius usus”. – Hasonlóképpen a pincében a Báthory András távozása óta ott maradt bort 25 hordóval, de „vina fetida et pendual” (valószínűleg foetida = romlott, büdös és pendula = összeállt, megsűrűsödött értelemben).
Datum sabbato in festo videlicet bb. Simonis et Judae app. (október 28.) anno Domini 1553.
Castrum Wywar tartozékai. Rwzkai Dobó Istvánnak Báthory András eltávozása után megkapott erdélyi birtokai.
(Belső-Szolnok m.): Gerla – Némethy – Zaaznyres – Zenth Benedek possessio Valachalis – Warallya – Kenthelke – Kertes – Arokallya – Orozfalva – Soffalva – Wycze – Zenth Marton – Fyzes – Choptelek – Bathon – Zombatthelke – Wassarhel – Nykola – Kewthke – Chyaba – Puszta kamaras – Mezeo Zombatthelke"

Összesen 23 faluban 771 jobbágytelek (jelentős telekszám), átlagosan 6 fővel számolva durván 4600 fő.

Szintúgy a szamosújvári uradalmat méri fel az UC 160:1 alatt örzött 1553 december 26-i úrbéri összeírás.

Dobó birtokai három csoportra voltak oszthatóak.

  1. Az örökségként megkapni remélt Upor- és Pálóczi-vagyon. Az alapeset az volt, hogy fiági örökös hiányában a leány csak fiúsíttatás útján nyerhetett birtokot, ill. megkapta a leánynegyedet pénzben, vagyis - mintha fiú volna s akkor - az őt megillető rész 1/4-ét. Birtokban csak akkor kapta meg, ha a férjének nem voltak birtokai. Örökös hiányában visszaszállt a kincstárra (kamara/fiskus/kinek-hogy-tetszik), amelytől megigényelhették azok, akik örökségre jogot adó családi (nem feltétlen vérségi) kapcsolatban állottak az örökhagyóval, és ha az uralkodó úgy döntött, akkor azok megkaphatták, megosztva, vagy egyben (a gyakorlat persze ez volt, csak kivételesen nagy vagyon esetében estek gondolkodóba). Ezután jöttek a hiteleshelyi kihirdetések, meg a káptalanoknál sorban a birtokperek, ahol leginkább az "ideütök, nekem fütyöl" elve érvényesült. Persze lehetett kitagadni, meg örökítő okiratban nem rokont örökségben részesíteni, de csak a szerzett vagyonra, az örökölt vagyonra nem (ez volt az "ősiség")
  2. A szerzett birtokok (elsősorban Bars vármegyében)
  3. királyi honor birtokok az erdélyi vajdasága idején

Fintora a sorsnak, hogy az egri hős 1572. május végén, szabadon bocsátása után hat héttel - hasonlóan Perényihez - elhunyt, igaz ő szerednyei várában, de mit számít ez akkor. További fintor, hogy nem sokkal később, 1573. október 13-án fiának, Ferencnek sikerült megszereznie a Pálóczi-örökséget, igaz egyelőre zálogba, s évi 80 ezer forintért (ami azért jelentős summa). Ahhoz képest viszont nem, hogy ez az örökség Ferencnek annyi jövedelmet biztosított, hogy az egyébként a korra nem jellemző ingóvagyon tekintetében Dobó Ferenc kimagasló készpénz ingóságot halmozott fel. A 600 ezer forint készpénz hagyaték ugyan nem vetélkedhetett a kezdődő évszázad két kiemelkedően magas ingó vagyonával, Rákóczi György 10 millióra becsült ingóságával, valamint a fej- és jószágvesztésre (!) ítélt Nádasdy Ferenc 1 milliós ingóságával, mégis kortársai is említésre méltóként tartották számon.

Dobó István halálakor az örökségen a családtagok osztoztak. Az özvegy Sulyok Sára, aki később (1578) férjhez ment Csáki Pálhoz (jól össze is veszett saját fiával a birtokok elosztásán), valamint két gyermeke, Ferenc, és Krisztina, valamint öccsének, Domokosnak kiskorú gyermekei, köztük Jakab és Anna. Jakabról (1562-1585) annyit, hogy egyes irodalomtörténészek nem Balassinak, hanem neki tulajdonítják az "Íme ez szívembe..." töredékes kezdetű Balassi-verset, s a "Pataki Névtelen" szerzőségű, Eurialus és Lucretia címen emlegetett széphistóriát. Annának az öröklésben lesz szerepe. 

Dobó Ferenc és Kerecsényi Judit síremléke (1613) Sárospatakon

Furcsa lezárása ez a Perényi-Dobó birtokviszálynak. Az egri hős öccsének, Domokosnak leánygyermeke, Anna ugyanis egy Perényihez, Perényi Istvánnak, Ugocsa vármegye későbbi főispánjának lett a felesége, tegyük hozzá, igen távol esik a családfán, hét generációban van az elágazás. Zsófia nevű gyermekük Dobó Ferenc végrendelete alapján lett a Dobó- (s immár Pálóczi-, Ugor-, stb.) vagyon örököse, később újabb birtokviszály alapját szolgáltatva. 

Az 1602-ben leszármazó nélkül elhunyt Dobó Ferenc halála után a Ferenc által tett végrendelet alapján első örökös ugyanis nem volt más, mint Dobó István Krisztina nevű lányának (Ferenc húgának) és Balassi Bálintnak, a vitéz költőnek (amúgy elsőfokú unokatestvérek) házasságából született János nevű gyermek, aki pár hónappal az örökhagyó előtt elhalálozott (1601). Második örökösként nevezett Zsófia neveztetett meg, harmadikként a már említett Rákóczi-vonal ősének, Dobó István Anna nevű lánytestvérének Zeleméry Jánossal kötött házasságából származó leszármazottak lettek. Itt adjuk meg a választ az 1. rész bevezetőjében feltett kérdésre, hogy "kije volt Balassi Bálint Bocskai Istvánnak, s hogy miért beszélünk erről a Dobók kapcsán."

A dolog úgy esett, hogy a lekcsei és alsószopori Sulyok családból származó Balázsnak A2-B1-C1-D1-E1-F1-G2-H3 három lánya lévén azokat igyekezett jól kiházasítani. A potenciális vőlegények pedig azt tekintették, hogy ez a Balázs, bizony enyingi Török Bálintnak volt anyja révén az unokatestvére (s ennek is köszönhetően 1542-ben főudvarmester). Ebből adódott, hogy a tülekedő vitézek közül a három leány (Krisztina, Sára és Anna) szerelme sorrendben Bocskai Györgynek (1545), Dobó Istvánnak (1550) és  Balassa Jánosnak (1553) jutott. A legrangosabb, Balassi János igéretes ifjú, akkor még csak zólyomi várkapitány, és főispán, 1555-1562 között "bányavárosi és környező végekbeli főkapitány" (1562-1564 között Dobó követi e tisztségben), s az itt szinte főszereplő Perényi Péter unokatestvére is volt egyben, lévén anyja Perényi Orsolya. Majdan 1554-től fiának mondhatja Balassi Bálintot. Bocskai György köznemes volt (ekkor még Dobóék is), viszont jelentős vagyonnal rendelkeztek annyit.   

Perényi Zsófia halálakor az örökös az első házasságából származó Székely Jakab lett, akinek a már említett Zeleméry Borbálával és férjével Lórántffy Mihállyal, mint harmadik örökösökkel kellett pereskednie. 

Fiának, Ferencnek 1602-évi halálával tehát kihalt a család, pedig Dobó István törekvései, elért tisztségei, vagyona (mely részben saját szerzésű, részben anyai ágon megörökölt birtokok voltak) ígéretes jövőt biztosított (volna) a Báthori család somlyói ágából feleséget 'szerzett' fiúnak. Felesége az a Báthori Erzsébet volt (A10-B2-C3-D2),

  • aki nővére volt Báthori András és Báthori Boldizsár erdélyi fejedelmeknek,
  • így unokahúga Báthori István lengyel királynak (akinek lengyel udvarában élő magyar nemesekről első cikkeink egyike szólt), valamint Báthori Kristóf erdélyi fejedelemnek,
  • s unokatestvére ez utóbbi fiának, Báthori Zsigmondnak, kinek szintén jutott hely Gyulafehérvárott. E Zsigmondnak felesége volt az a Bocskai Erzsébet (Bocskai István fejedelem nővére), akivel viszont a férje, Dobó Ferenc volt anyai ágon első fokú unokatestvér. Úgyhogy el lettek volna ők ott a rokonság által támogatva, ha nem hal

    meg Erzsébet.

Az, hogy az egri hős mégsem lehetett 'semmi' ember, jól példázza a mislei uradalom 1577. évi összeírása lapjai közt található, Dobó "viselt dolgairól" szól az feljegyzés (UC 122 : 5) (az összeírás 1577-es,a  feljegyzés még az egri hős életéből való): "Szentiványi György ungvári tricesimator jelentése a kamarának Homonnay István fegyvereseinek erőszakoskodásairól és Dobó István embereinek vámcsalásáról, akik 12 szekér gyapjút vittek ki vám nélkül Lengyelországba."

Befejezésül (és búcsúzó tiszteletadásul) álljon itt egy Tahy Ferenc életrajzából származó leírás, mely szemléletesen mutatja hol volt Dobó István társadalmi megbecsülése, pályájának csúcsán, 1563-ban, Miksa koronázásak idején.

"Kora reggel a királyi várból a főtemplomba vonult a koronázási menet. Elől Keglevich Mátyás vitte a bulgár lobogót, utána a tersaczi gróf Frangepán Bosznia zászlaját; azután Kerecsényi László gyulai kapitány Szerbia; ruszkai Dobó István Slavonia, Bánffy László Horvátország, Báthory István Slavonia [bocsánat, de két "Slavonia" van az idézetben, nem tehetek róla], Bánffy László Horvátország, Báthory Miklós Dalmátia és Zay Ferencz Magyarország zászlajával. «A zászlósok után jött a horvát régi arany királyi pallossal Perényi Gábor; utána jövendő volt Erdődy Péter, horvát és szlavoniai bán, az apostoli kereszttel, de betegeskedése következtében (csak ez napon betegedett meg) az apostoli kereszt vitele elmaradt. Következett Zrínyi Miklós gróf az almával, után a köszvényes sánta Báthory Endre a kristály golyóban végződő kormánypálczával (ezt köszvénye miatt emberei egy székben czipelték), majd a koros Batthyány Ferencz, a legelőbbkelőbb magyar mágnás, kit öregsége miatt szintén székben vittek, az ősrégi magyar koronával; ezeket követte egy sorban három hirnök, a középső a római, az oldalvást lévők magyar és cseh királyi hadi öltönyben. Utánuk következett Tahy Ferencz, magyar főlovászmester, a kivont királyi karddal, végre pedig Miksa király.» "

Linkajánló:

- Kenyeres István: A királyi és királynéi magánbirtokok a 16. században (letölthető a Habsburg Történeti Intézet keresőjéből)
- www.arcanum.hu/mol 

- www.1000ev.hu

 

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr781476591

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.