Előző posztunkban részletesen foglalkoztunk Mátyás király származásával, és gyermekkorával, most pedig az uralkodóként eltöltött éveit vesszük számba. Mátyás uralkodását leginkább összeesküvések jellemezték, a király uralkodása során kénytelen volt folyamatosan lavírozni a különböző bárói családok között. Mátyásnak már a megválasztása is a bárói családok alkujának eredményeképpen jött létre.

 

Az örökös 

1457. november 23-án meghalt V. László. A fiatal Habsburg-uralkodó nem hagyott maga után fiúörököst, így a Magyarország trónjára Habsburg Albert révén kerülő Habsburg-ág férfiágon kihalt. V. Lászlónak jog szerint először a lánytestvérei jöhettek szóba örökösként. Az idősebbik lánytestvér Anna, III. Vilmos szász hercegnek volt a felesége. A szász hercegi pár igényt tartott a magyar trónra, azonban azt nem tudták érvényesíteni, mivel a két ország között ott volt a Podjebrád György által kormányzott Cseh Királyság is, amelynek szintén örökösei voltak, de Podjebrád érthető okokból a hatalmat nem kívánta a kezéből kiengedni. A másik örökös, Erzsébet, IV. Kázmér lengyel király felesége volt. Neki már komolyabb tábora volt, azonban Lengyelországot ekkor a Német Lovagrenddel vívott háború kötötte le. Még a lengyel királyi családnál is esélyesebb volt azonban III. Frigyes, akit 1442-ben koronáztak meg Rómában császárrá. Az ő kezében volt a Magyar Szent Korona, továbbá számos nyugat-magyarországi vár, és több megye is.

Egy kívülről jött uralkodónak azonban nehéz dolga lett volna: a Felvidéket Ján Giskra, az ország keleti és déli részét Szilágyi Mihály, Erdélyt, valamint az ország nyugati részét Újlaki Miklós birtokolta. Nyugaton feküdtek Garai László nádornak is a birtokai.

Ezek a bárók elegendő erőt birtokoltak ahhoz, hogy harcba szálljanak valaki mellett a koronáért, ám végül sem Újlaki, sem Garai nem szánta el magát erre a lépésre. Újlaki Miklós erdélyi vajdaságát ekkor ugyanis Szilágyi tartotta megszállva, Garai pedig jobbnak látta a kiegyezést. Garai Szegeden egyezett meg Szilágyi Erzsébettel, és Szilágyi Mihállyal. Kölcsönösen megbocsátották egymásnak az elmúlt évek eseményeit (pl. Hunyadi László, és párthívei kivégzését). Megegyeztek arról, hogy Garai nádorként támogatni fogja Hunyadi Mátyás királlyá választását, cserébe pedig lányát, Garai Annát Mátyás feleségül fogja venni, valamint megtarthatja valamennyi birtokát. A szerződésre a Szilágyi testvérek esküvel kötelezték volna magukat Szécsi Dénes esztergomi érsek, és Juan de Carvajal pápai legátus előtt, azonban ez az eskütétel valószínűleg nem történt meg.

A pápai legátus, Juan de Carvajal, az egyház és a pápaság nevében teljes mellszélességgel támogatta Hunyadi Mátyás királlyá koronázását, abban a reményben, hogy a vészes török előrenyomulást majd a nagy törökverő hős fia fogja megállítani, és visszafordítani.

Szilágyi Mihály kellően megerősítve, és biztosítva a hátát Budára vonult, ott megígérte az ott összegyűlt birtokosoknak, hogy nem fogja őket bántani, így azok végül 1458. január 24-én megválasztották királlyá Hunyadi Mátyást. A királlyá választást a Duna jegén, zömmel Szilágyi Mihály csapatai erősítették meg. Mivel Hunyadi Mátyás kiskorúnak számított, Szilágyi Mihályt ezért megválasztották kormányzónak. 

Mátyás uralkodásának első évei

 

Podjebrád György cseh király ábrázolása

Mátyás a választása idején Prágában tartózkodott. A külországi trónkövetelők beavatkozására nem került sor, ugyanis a szász hercegnek nem volt ereje érvényesítenie a trónigényét. A lengyel király, mint már említettük, a Német Lovagrenddel háborúzott, míg III. Frigyest az V. László öröksége feletti harc kötötte le. Mátyásért Podjebrád György már korábban váltságdíjat követelt, ezen felül pedig azt is, hogy Mátyás ígérje meg, hogy nőül fogja venni lányát, Podjebrád Katalint. A Mátyás kiszabadításával kapcsolatos tárgyalásokat Vitéz János vezette, de hogy a szavai nyomatékot kapjanak, Szilágyiék sereggel vonultak föl a magyar-cseh határra. A tárgyalás sikerrel zárult, így 1458. február 9-én Szilágyiék átadták a váltságdíjat, míg Podjebrád szabadon engedte Mátyást a morvaországi Sraznicénél. Immár "szabad emberként" megerősítette korábbi ígéretét Podjebrád Györgynek, ehhez az ígérethez pedig csatlakoztak a jelenlévő magyar főurak, így Szilágyi Mihály, és Vitéz János is.

Mátyás törvényesítését a budai bevonulással, és a királyi jogszokások gyakorlásával érték el. Megerősítette a papok, a városi polgárok, és a zsidók jogait, szabadon bocsátották a foglyokat, majd a Te Deumot követően megerősítette a nemesség jogait, ezt követően pedig a királyi palotában elfoglalta a királyi trónust. A szertartással jelképezni kívánták, hogy bár Mátyás nem volt birtokosa a Magyar Szent Koronának, mégis választott királyként kellő jogi alátámasztással bír az ország feletti hatalom gyakorlására.

Mátyás ekkor alig múlt tizenöt éves, jogilag kiskorúnak számított. Első intézkedéseinek egyikeként 1458. március 9-én Besztercét, és örökös grófi címét nagybátyjára, Szilágyi Mihályra ruházta. A törvény szerint ezt azonban nem tehette volna meg, csak 24 évesen, ekkor lett vonla ugyanis ténylegesen nagykorú. Az egyetlen személy, aki tiltakozhatott volna a döntés ellen, az éppen a kormányzó, Szilágyi Mihály volt, aki a neki szánt birtokadományok ellen nem lépett föl. Mátyás több döntésében is megelőzte Szilágyit, aki kénytelen volt pl. szó szerint megismételni a királynak Nagyszebennek szóló leiratát, amelyben arra utasítja a várost, hogy béküljön ki Vlad Tepes vajdával, továbbá Mátyás a saját nevében állított ki birtokadományleveleket, (mint azt a fentebbi példa is mutatja), és Szilágyi valamennyi kormányzóként hozott döntését külön királyi oklevéllel egyenként erősítette meg. Szilágyi ezt követően távozott Budáról, először Hunyadi László újratemetését intézte, később pedig a török elleni harcokat.

Ján Giskra

Podjebrád Györgyöt május 7.-én Csehország királyává koronázták. A magyar-cseh közeledés azt eredményezte, hogy a Felvidéket a cseh zsoldosokkal megszállva tartó Ján Giskra elszigetelődött, ezért a krakkói lengyel országgyűlést kereste föl azzal az ajánlattal, hogy átadja Lengyelországnak az általa megszállva tartott területeket, és elérje azt, hogy a lengyel király érvényesítse örökösjogát. A Német Lovagrend elleni háború azonban lekötötte a lengyel erőket, és elutasították Giskra ezen kérését. Távollétében Mátyás Rozgonyi Sebestyént és Hédervári Lászlót küldte az alvezérei ellen, akik jelentős sikereket értek el. 1458-ban azonban elterjedt egy török támadás híre, ezért a felvidéki hadjáratot Mátyás abbahagyta, és békét kötött Giskra alvezéreivel. Giskra alvezérei közül néhányat örökös megyei ispánsággal, és birtokokkal csábított el Mátyás. A váltakozó sikerekkel zajló háború során Giskra a Heves megyei Göngyöspatán pl. sikerrel épített ki egy erősséget, amelyet 1460 júliusában MÁtyás személyesen hódított vissza több sikertelen ostrom után. Giskra a kudarcba fulladt lengyel próbálkozás után III. Frigyesnek, mint magyar királynak tette le a hűségesküt, sőt, 1462 során Frigyes zsoldjában harcolt annak öccse, Albrecht herceg ellen. Az ekkor már körvonalazodó magyar-német megállapodás miatt azonban itt is elfogyott körülötte a levegő, ezért 1462. április 3.-án Vácott hűséget esküdött Mátyásnak. Giskra átengedte az általa elfoglalt területeket, cserébe pedig nagy tiszántúli birtokokat kapott. Giskra egyes cseh vezérei azonban kisebb vidékeket még egészen 1467-ig megtartottak, ekkor sikerült elfoglalni az utolsó cseh kézen lévő várat, Kosztolányt, így a Felvidék hosszú ideig tartó cseh megszállásának ezzel vége szakadt.

 

Az első összeesküvés. A bécsújhelyi béke. 

Mátyás uralmát gyakorlatilag évtizedenként megzavarta egy-egy nagyobb főúri összeesküvés, a leghíresebb 1467. évi, és 1471. évi mellett több kisebb eseményről van tudomásunk, ezek egyike pedig mindjárt a király uralkodásának legelején történt. 1458-59 során több esemény is jelezte az új uralkodó helyzetének bizonytalanságát. Szilágyi Mihály mellett Garai László nádor, (aki kénytelen volt Budát a Szilágyiakkal kötött egyezség ellenére átadni), valamint Újlaki Miklós vált a király ellenfelévé. A három főúr 1458. július 26-án szövetséget kötött Simontornya várában, noha expressis verbis nem a király ellen kötetett meg ez a szövetség. Mátyás egy nappal később leváltotta Garai László nádort, Szilágyi Mihállyal szemben pedig a saját édesanyját "vetette be", mivel Szilágyi pályázott a szerb királyi címre, és a Brankovics családot a Hunyadi-birtokokkal akarta kárpótolni, amit természetesen a birtokokat igazgató Szilágyi Erzsébet nem nézett jó szemmel. A két testvér végül kiegyezett, Szilágyi Mihály lemondott a kormányzói címről, cserébe Mátyás ismét megerősítette őt Beszterce örökös grófságának birtokában.

Hogy ezután mi történt, azt az egymásnak ellentmondó adatok fényében nehéz rekonstruálni, de valószínűleg Szilágyi ismét összeesküvést szőtt a király ellen, mire Mátyás lecsukatta. Szilágyi azonban megszökött a fogságból, csapatokat gyűjtött, de később megint kiegyezett a királlyal, aki ismét megerősítette őt birtokaiban, de ezután Szilágyit Visegrádra internálta. Innen került később az erdélyi kormányzói székbe, csatlakozott a csehek ellen hadakozó Mátyáshoz, majd innen a Délvidékre ment, viszont ismét felkereste Simontornyán a Garaiakat, ahol megújította a korábbi szerződést (Újlaki ezúttal nem volt jelen), Mátyás két kipróbált emberével, Jannus Pannonius-szal, és Vitéz Jánossal együtt. (Utóbbiak szereplése az ügyben legalábbis furcsa). Szilágyi azonban újabb terveit nem válthatta valóra: 1459 novemberében török fogságba esett, és a szultán kivégeztette.

Újlaki Miklós sírköve

Szilágyi mellett a másik két főúr sem tétlenkedett. Még 1459 elején Mátyás összehívta az országgyűlést Budára, amivel szemben Újlaki Miklós németújvári várában gyűltek össze az elégedetlenkedők. Újlaki mellett számos előkelő jelent meg, köztük az erdélyi püspök, a Kanizsai fivérek, és Jan Vitovec, aki ekkoriban kezében tartotta Szlavóniát. A főurak 1459. február 17-én királlyá választották III. Frigyest. A lázadók tetteit azonban nem kísérte szerencse. Garai László a császári csapatok, és az összeesküvők hadának egyesülése előtt pár nappal meghalt. Bár seregük áprilisban legyőzte Mátyás hadait Körmendnél, Újlaki Miklós ezt követően elfordult az összeesküvőktől, és hadait a harci eseméynektől távolabbra vezette, így Mátyás hadereje végül győzelmet aratott. Újlaki és Mátyás között egyezség született arról, hogy Újlaki megőrizhette minden címét, és birtokát, és ezt Mátyás oklevélben is megerősítette, Újlaki pedig örök hűséget fogadott a királynak.

Az összeesküvésektől elfoglalt Magyarország azonban nem tudta megakadályozni, hogy a török haderő 1458-ban elfoglalja Szendrő várát, valamint a szerb fejedelemség maradványait, így Magyarország ettől kezdve közvetlenül határos lett az Oszmán Birodalommal. Ugyanakkor Mátyás éppen ezért szilárdan maga mögött tudta az 1458-ban a pápai trónra kerülő II. Pius anyagi és diplomáciai támogatását a török elleni harcokhoz, és a pápa nagy szerepet játszott abban is, hogy Mátyás, valamint III. Frigyes  végül megkötötte 1463. július 19-én a bécsújhelyi békét. Frigyes ebben visszaadta a Magyar Szent Koronát, valamint Sopron városát Mátyásnak, ugyanakkor megtartotta a magyar királyi címet, valamint az összes többi nyugat-magyarországi várat, amely ekkor Frigyes kezén volt.

III. Frigyes német-római császár

A szerződés szerint amennyiben pedig Mátyás törvényes fiúörökös nélkül halna meg, úgy III. Frigyes, vagy fia, Miksa örökli a magyar trónt. III. Frigyes pedig fiává fogadta Mátyást. A későbbi események tükrében ez az alku nem tűnt különösebben bölcsnek, de a friss, és fiatal házas magyar király, aki talán már ekkor is foglalkozott a német császári ambícióival, valószínűleg úgy gondolta, hogy jó üzletet köt. Senki nem gondolhatott arra, hogy a magyar király pár évtized múlva törvényes fiúörökös nélkül fejezi be az életét. Mátyásnak továbbá a korona megszerzésével lehetősége nyílott királlyá koronáztatnia magát, noha a következő posztban részletezendő törökellenes harcok miatt erre csak 1464. március 29-én került sor.

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr251502878

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Droli · https://soundcloud.com/drolimusic 2009.11.12. 22:27:47

Gyöngyöspatán a Griska-erődítmény a volt Pata-vár lenne? Csak mert az földvár volt, s nem is egy megközelíthetetlen helyen (kelet felől pl. egyáltalán nem meredek). Nem is véletlen, hogy a török-időkben majdnem minden normálisabb hegy tetején kővár állott, ezen meg éppen nem. Kicsit érthetetlen, hogyan nem tudta azt Mátyás előszörre bevenni.

Qedrák · http://toriblog.blog.hu 2009.11.12. 22:53:15

@Droli:

Jó kérdés, a Pata határában megtalált, és Örsúr várának feltételezett földvárról én is hallottam, de hogy az lett volna-e a Giskra-erődítmény, ennek őszintén szólva már nem néztem utána. :)

amc 2009.11.12. 22:54:38

hogy foroghat szegény a sírjában az utódok láttán

R Z 2009.11.12. 22:59:07

Nem találom az "előző posztinkban..." alatt beharangozott írást. Jaj.
Segíts ég!

R Z 2009.11.12. 22:59:49

Amúgy jó a blog.
Mikor jön a többi?

M65od 2009.11.13. 07:40:06

Köszönjük, jó az iromány. Szegény Mátyás Királyunk jó, hogy rendet tudott tenni ebben a katyvaszban (habár akkoriban az általunk már akkor is fényesre nyalt szentséges nyugatról jött ennek a feudális széttagoltságnak a példája) és még annyi mindent el is ért mellé. Azóta alig van saját történelmünk...

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.11.13. 11:08:01

@R Z:

Hm, én sem látom, pedig emlékszem rá...

Huston, van egy problémánk!

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.11.13. 11:12:44

@tiboru:

A posztlistában továbbra sem látszik, de itt baloldalt a Top 5 doboz utolsó helyén van, oda kattintva elérhető.

Droli · https://soundcloud.com/drolimusic 2009.11.13. 15:09:02

@DSI Builder: Utánanéztem, ugyanaz a vár!

Nos, most hogy Mátyás miért tudta olyan nehezen bevenni a nem túl nehéz helyen lévő földvárat - rejtély. Bécset bezzeg bevette :-)

sziligan 2009.11.14. 14:56:16

... Hosszú szünet után a husziták építettek ide várat, de ők minden bizonnyal csak a nyugati, kissé magasabban fekvő, elkülönülő részt erősítették meg. A husziták 73 napig voltak a hegyen, ez alatt volt idejük egy "favárat" épteni, amit Bonfini említ, és amelyet aztán tűzvész pusztított el.... (Heves megye várai az őskortól a kuruc korig) Mármint Gyöngyöspatán. Azért kíváncsi vagyok, hányszor ostromolta meg Mátyás 73 nap alatt a várat?

Montet 2009.11.16. 08:42:48

Ha jól értem, Mátyás uralkodását két házassági ígérettel kezdte. Ezzel mi újság?

lécci 2009.11.16. 10:27:15

@sziligan: Szia!
A favárat nem a 73 nap alatt építették, legalábbis Bonfini ezt nem mondja, s az ostrom sem tartott 73 napig.: (III/10. 21. bekezdés) www.tankonyvtar.hu/tortenelem/magyar-tortenelem-080903-30
"A csehek a hegyen egy favárat csináltak, amelyet Patának neveztek el, és amelyet nemcsak helyzete, hanem temérdek volta, a szakértelem és a népes őrség is erődített. A király hadnagya először ide megy, és ezt támadja meg; az első napon, amikor az ostromnak nekiveselkedik, a csatát félbeszakítja a zápor; másnap megismétli a támadást, feltölti az árkot, és nekimegy a sáncnak, megparancsolja, hogy minden vitéz bátran hágjon fel a fakerítésre. Amazok viszont, amikor látják, hogy keményen szorítják őket, a feltörekvőket letaszigálják, a falhoz támasztott létrákat ledöntögetik, ezekre kődarabokat hajigálnak, azokat fejszével fejbe verik. Ezek nyíllal, lándzsával, kénes lövedékkel veretve dühödten támadnak. E napon sokan meghalnak, még többen megsebesülnek. (195) Miután Rozgonyi megállapította, hogy erőfeszítései hiábavalóak, hogy az időt ne töltse hiába, elhatározta, hogy elmegy a királyhoz, mert rájött, hogy ehhez a háborúhoz királyi haderő illik. Meghallotta, hogy az a kibékülés végett a Tisza folyóhoz indult; ezért rögtön a nyomába eredt, és a Tisza innenső partján, Várkonynál talált rá."

Lemegy a Tiszazugig, majd ott időz, s midőn a király elrendezte nagybátyjával vitáját, visszatértek. Addig pedig telt az idő Pata alatt, se erősítés, se ellátmány pluszban nem érkezhetett (feltételezem nem a teljes ostromerővel ment le Tiszavárkonyig).

A Heves vármegye története is rövid, sikertelen Rozgonyi ostromról majd távozásáról szól (persze Bonfini alapján), s a király megjelenése után pedig eltökélt körbezárást, beüzenést, mérlegelést, feladást stb. Nem volt ott aztán érdemi ostrom, csak a Rozgonyié, az elején.(mek.oszk.hu/02100/02163/html/1kot/11r4f18.htm )

Qedrák · http://toriblog.blog.hu 2009.11.16. 19:04:31

@Monter: jól értetted, a Garaival kötött egyezséget már Szilágyi Miklósék is semmisnek tekintették, mikor a szerződésre nem esküdtek föl, később pedig Garai már nem erősködött. A másik házassági ígéretét (Podebrád Katalinnal, akit végül el is vett), a következő posztban akartam részletezni a Beatrix-szal kötött esküvő előtt.

sziligan 2009.11.16. 19:45:47

@lécci: Szevasz!

Az idézetből arra következtettem, hogy a husziták mindösszesen 73 napig birtokolták a helyet. Ez idő alatt volt építés, ostrom, ostromzár, éheztetés, alkudozás, megegyezés. Ezért a Béccsel való összevetést kicsit ironikusnak éreztem.

lécci 2009.11.16. 22:38:56

Nem tudom milyen szövegkörnyezetben van a 73 nap említése (Te említetted a "Heves megye várai az őskortól a kuruc korig" alapján)
Bonfininél nincs említeve, sőt felsorolja még mely erősségeket vette be utána még 2 éven át a csehektől Mátyás.

"Pata bevétele után Mátyás megostromolja Sajónémeti és Sajófő várát, amelyeket hajdan emeltek Felső-Magyarországon, és azokat nagyobb gond nélkül megszerzi. (210) Azután viszi a tábort Balassavárhoz, elfoglalja a várost, és néhány hónap alatt három erősséget ostromol ki, először Gömört, aztán Derencsényt, harmadjára Ozorint. Maradtak még mások, amelyek miatt a cseheket nem lehetett kikergetni Magyarországról; Mátyás nem sokkal később ezeket mind a hatalmába hajtotta. Mert részint erővel, részint megadás útján elfoglalta Rimaszécset, Serkét, Zagyvafőt, Salgót és néhány mást. Pata ostromától eddig a napig két évet töltött el itt, és még nem nyúlt hozzá Giskrához, a csehek fejedelméhez, e háború irányítójához, aki Zólyom messze környékén uralkodott."

Bonfini e hadjárat megindítását pedig ekként említi:
"A következő évben, amikor még hátravolt a cseh háború Magyarország belsejében és Mihály elengedhetetlen kiengesztelése, a király parancsára Rozgonyi Sebestyén a lehető legkorábban elindította táborát a csehek ellen;"

A 73 nap az 2,5 hónap. Nem hiszem, hogy tél közepén foglalták el a csehek Patát valamely szomszéd várból kiindulva. (eredetileg őket pedig még Erzsébet királyné hozta be Mo-ra)

sziligan 2009.11.16. 23:13:59

@lécci

"1460. április végén a husziták megszállták Patát és a váhegyet megerődítették. Mátyás király Rozgonyi Sebestyént küldte ellenük, aki május 1.-én érkezett a vár alá. A husziták szabad elvonulás ellenében békét ajánlottak, de rozgonyi ezt nem fogadta el. A husziták tovább erősítették a várat. A kortárs Bonfini favárat említ és röviden leírta a sikertelen ostromot. Egy hónappal később, június 15-től már személyesen Mátyás király is a Pata alatti haditáborban tartózkodik9 ostromszerekkel és ágyúkkal felszerelt seregével, mire a husziták május 6-án szabad elvonulás fejében feladták az erődítményt.
9 Mátyás 1460 június 15 és július 8-a között tartózkodik a pata alatti haditáborban. (... Horváth Richárd kéziratos adattára...)"
Heves megye várai az őskortól a kuruc korig

Egyszóval mégsem bíbelődött Mátyás túl sokáig az ostrommal, ill. szerintem kivárta a megadást a komoly erődemonstrációval. Azért a husziták sem lehettek piskóták, hiszen elérték azt, amit eredetileg akartak: a szabad elvonulást.
Elég pontosak lehetnek a dátumok, mert a haditáborban több oklevelet kelteztettek.

blist 2009.11.17. 20:23:58

Giskra cseh huszita vezér alvezérei, Zagyvafõi Andriskó és Urik az 1459-ben "Ligneum in monte castellum" néven említett várkastélyt 1460. április 24-én elfoglalták és azonnal megerõsítették. Ez az erõsítés azonban csak abból állhatott, hogy a kõalapokon nyugvó várkastélyt palánkfallal vették körül, sarkain pedig fatornyokat emeltek.
A husziták által átalakított, tekintélyes erõsségû várban, melyet 1460-ban már "Fortelicium Patha" néven említenek mintegy 600 fõnyi lovas és gyalogos katona tartózkodott, akik pusztításaikkal, rablásaikkal állandó rettegésben tartották a vidék lakosságát.
Mátyás király 1460. június 17-én "Datum sub fortelicio Patha" szólítja fegyverbe Szabolcs vármegyét a csehek ellen. A király parancsára ez év májusában Rozgonyi Sebestyén 2000 emberrel, Héderváry László egri püspök seregével egyesülve vette ostrom alá a várat, de a husziták olyan szívósan védekeztek, hogy azt elfoglalni nem tudták.
(www.varak.hu/)
Magyarul Rozgonyinak kevés embere volt egy eredményes ostromhoz...

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2009.11.29. 19:09:11

Nagyon örülök, hogy megtaláltam a blogot, viszont elég furcsának találom, hogy két, közhelyes pontatlanság vagy tévedés is megjelent a posztban. Először is, Mátyást nem a Duna jegén választották királlyá, hanem a Szilágyi Mihály seregével "megtámogatott" köznemesek - Mátyás ellenfelei még később is emlegették, hogy fegyveres nyomás hatására történt a dolog - Rákos mezején (a mai napig nem lehet tudni, hogy hol van pontosan, az is lehet, hogy az Astoria környéke, de az sem kizárt, hogy a Keleti térségében terült el), illetőleg a főpapok és a bárók a budai várban.
Másodszor pedig Ján Giskra vezetékneve ugyanolyan régies, pontatlan elírás, mint Szapolyai János nevének Zápolya változata; valójában Ján Jiskrának hívták, ahogy az látszik is a poszthoz berakott képaláíráson.

lécci 2009.11.30. 15:33:20

@Mj: Kedves Juli. Mi is örülünk, hogy megtaláltad a blogot.
Ugyanakkor pontatlanságra felhívó észrevételeiddel vitába kell szálljak. A poszt nem írja, hogy a Duna jegén választották Mátyást királlyá. (hanem azt írja, amit Te is, hogy fent a budai várban.) A Rákos-mezején összegyűlt köznemesek, idézem "megerősítették" a választást. Hogyan tudták ezt tenni, ha a várban mulatozó főnemesek és a parton a hidegben összegyűlt köznemesek között ott volt/van a Duna. Úgy, hogy a várbeliek elhitték, hogy ha nem Szilágyi jelöltje mellett döntenek, akkor ő ki tudja kényszeríteni azt. Ahhoz pedig át kell tudjon kelni az a sok ember. Miért hitték el? (kortárs feljegyzések vannak, hogy ez így történt, de erről később)

Minden, ami e napról szól, feltételezés, ill. krónikákon alapszik. Konkrét adataink arról vannak, hogy
1. A királyválasztás nem advent idején volt, hanem január végén. Hány ún. napfok kell ahhoz, hogy befagyjon a Duna? (100) Hány napig kell ahhoz -5-nek (20), vagy -4-nek (25) lenni ahhoz, hogy befagyjon, s mennyit kell hízzon a jég, hogy meg is tartson ennyi lovast?
2. Kemény tél volt abban az évben, a királyválasztás körülményeiről (a kemény télről és a jégre vonulásról) kortárs feljegyzések vannak. Bizonyos Thomasi még aznap írt feljegyzéseiben a megválasztás mikéntjéről, Aeneas Sylvius pedig pár hónapon belül. Ő ki is emeli, hogy a köznemesség a Duna jegén gyűlt egybe. Akár ráment a jégre, akár nem, jelenlétük a várból is érezhető volt (Pest városát 'megtisztelték' látogatásukkal), így az átkelés lehetőségének hihetőnek kellett lennie. (ahogy egy klasszikus marxista [Lenin] fogalmazta volt - nem viccelve - hogy az "erő lehetőségének megjelenítése" [potenciálnoje visztuplényije szilá])
A "Duna jegén való választás" az egy évszázaddal később élő Oláh Miklósnak 'köszönhető', aki hatásában viszont erősebbnek bizonyult az említett két kortársnál. De e posztban nem írt a szerző 'ilyesfélékről'.

lécci 2009.11.30. 15:42:28

@Mj: ad Jiskra és Szapolyai

Egy régi írásmód mitől pontatlan, ha régi? A képen szereplő írásmód a kép keletkezésének időpontjában 'szokásos'/elterjedt/bevett írásmód szerint való. S az nem a hadvezér korából származik.
Elfogadom, sztem a szerző is elfogadja, hogy Jan Jiskrának írják. Ma. Ekként szólnak róla a történelmi írások. Még azt is, elfogadom, hogy így kéne írni, de biztos nem így hívták.

A www.arcanum.hu/mol/ adatbázisában 181 Giskra és 0, azazz nulla Jiskra 'előfordulás' van. (ahogy 64 Zápolya, és 2160 Szapolyai).
Ez csak annyit mutat, hogy akkor, amikor ezeket a többnyire latin nyelvű okleveleket feldolgozták (s amely segédkönyvekből az adatbázist összeállították - az se most volt), akkor Jiskrát még Giskrának írta a magyar történetírás, mikor Zápolyát már Szapolyainak. Ennyit a régiről és az újról. Aztán, hogy abből mi a követendő, a mindenkori utókor eldönti....

lécci 2009.11.30. 15:58:38

@lécci: A 181 Giskra találatból az utolsó 7 (175-181) latin nyelvű okirat. Ezekben mind következetesen Giskra.
S ami fontosabb, ez alapján nem egy átvett név, ill. még a maga idején, amikor még a német és cseh nyelvterületen is latinul íródtak az oklevelek. Így a tulajdonnév Giskra alakban átvett.
Az MTA "A Magyar helyesírás szabályai" 214. pontja szerint "A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot". A Giskra nevet eme alakjában nem a csehből, hanem a latinból vette át a magyar, bárhogy is fejlődött a cseh nyelv közben, s használja ma Jiskraként.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2009.11.30. 23:53:01

@lécci:

De, írja, a következőképpen:

"A királlyá választást a Duna jegén, zömmel Szilágyi Mihály csapatai erősítették meg."

Namármost, a jég hízásának fizikai feltételei vizsgálatát mellőzve - az egész ugyanis csak spekuláció - az érdemi választás a Pest városfalához igen közel lévő Rákos mezején, illetve a budai várban történt. Ahhoz pedig nem is kellett rámenni a jégre, hogy soknak és erősnek tűnjenek, ezt te is pedzegetted. Ennyi a lényeg, a kortárs feljegyzés pedig se nem érv, se nem ellenérv önmagában, hiszen a megbízhatóság a lényeg, és nem önmagában az, hogy valaki kortárs-e, avagy sem.

Jiskrához: számtalan középkori, magyar vonatkozású oklevélben szerepelnek úgy ősmagyar nevek, hogy teljesen máshogy írták, mint ahogy ejtették, és ez akár még attól is függött, hogy az oklevélíró milyen származású és anyanyelvű volt eredetileg. Szerintem tiszteljük meg annyival a cseheket, hogy a valószínű eredeti ejtésmód szerint írjuk le ma a nevét, de ha ennyire vitatott a dolog, én szintén megkérdeznék erről egy cseh középkorászt. Viszont addig is én Tringli tanár úrral értek egyet.;-)

Qedrák · http://toriblog.blog.hu 2009.12.01. 07:28:11

@Mj

Pedig direkt el akartam kerülni a Duna jegének említését, de úgy tűnik nem sikerült. :)

A névleírásoknál a cseh nyelvhez ragaszkodó verzió valóban Jiskra lenne, de a széleskörben elterjedt, és használt név a Giskra. Mivel ennek az írásmódnak sem pejoratív, sem más jelentésmódosító összetevője nincs, ezért a könnyebb felismerhetőség érdekében meghagytam ezt az írásmódot.

lécci 2009.12.01. 11:04:33

@Mj: A köznemesség önmagában nem királyállító tényező. A "conzilium regis" nélkül jogi értelemben - hiába ez az időszak a rendi országgyűlés formálódásának időszaka, és a köznemesség fokozatos megerősödéséé - nem tud királyt választani. Már a várban a főurak sem, mint kiderült Mátyás esetében, hiába választották még meg I. Ulászlót, kormányzót Hunyadi személyében már köznemesi nyomásra 'tudtak' csak választani (s az nem is király, mert király mellé választották). Különösen az 1447-es országgyűlés után nem.

A dunai 100 napfok nem spekuláció, leírtam. Hajózók által számon tartott jelenség (ha víz mellett élsz, figyelgessed, mikor fagy be, ha a Duna mellett még jobb.)Arról, hogy miként fagy be egy folyó itt van egy cikk (ráadásul történelmi vonatkozású) www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=4&id=10934

Az 1457/58-as kemény tél, hosszan tartó faggyal tény. A Duna nem csak Buda alatt volt befagyva, végig, jó hosszú szakaszon, Mátyás is Prágából jövet Esztergomnál a jégén lovagolt át többedmagával február közepén.

Számomra a szerző idézted megfogalmazása kifejezetten tetszik, mert a "megerősítés" itt nem csak egy aktív cselekvést, hanem egy passzív cselekvés (a jelenlét) tevőleges szerepét is jelentheti.

ad Jiskra: Mint a viccbeli, autópályán szembehajtó vezető esete (Rádió: "Vigyázat, egy őrült szemben hajt a forgalommal!"). "Mit egy, mind !"
Mutass nekünk egy, egyetlen egy korabeli oklevelet, amelyen Jiskra alakban van leírva, függetlenül attól, hogy ma a történetírás immár Jiskraként említi (Tringli mellett mások is).
Emellett Jiskra a magyar történelem része, mint Martinuzzi, nem úgy beszélunk róla, mint Husz Jánosról, azaz nem átvett névről van szó, ill. az átvétel nem a beszélő (történetírás) időpontja, hanem a saját kora (a kortárs oklevelek időpontja).
Ez a "szerepelnek úgy ősmagyar nevek, hogy teljesen máshogy írták, mint ahogy ejtették" megállapításod a nyelvtörténeti hangváltozások ismeretében erősen véleményes.

lécci 2009.12.01. 13:59:18

@Mj: Most már ott tartok, hogy egy cseh tel. tudakozó adatbázisában seznam.1188.cz/?forceUTF8=%E2%98%BA&q=Jiskra&x=74&y=12 167 Jiskra van (balra a területi eloszlása nem is egyezik a hadvezér származási helyével), mig egy Giskra sincs. Viszont volt bőven korábbi vszázadokban vyhledavac.1188.cz/?&q=Giskra , nem csak a XIX. században, de még az 1600-as években is.

Ráadásul egy, a Wroclaw-i (Boroszlói) levéltárban fellelhető magyar vonatkozású iratokat feldolgozó egyik értekezés uatl arra, hogy Grisram, azaz a Griesram=mogorva ember jelentésű német szó a név eredete.
A G megszűnése, ill. J-vé fejlődése, ill. a feltehető német eredet azt mutatja, hogy a cseh nyelvben is a német G átvételéről van szó, és az a zöngétlenedés, amivé fejlődött, az utáni nyelvi fejlemény, mint ahogy Jan Giskra/Jiskra személye megjelent a magyar történelemben, és a magyar vonatkozású okiratokban.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2009.12.01. 20:23:08

Uram Atyám, azért azt nem hittem volna, hogy az enyhén szőrszálhasogatás-szagú fölvetésemből cseh tudakozó meg dunai napfokokról szóló regény lesz.:D (Azért remélem van szabadidőtök is, nehogy túl sok időt raboljak el tőletek.:))
Lényeg a lényeg: a megerősítéshez szerintem továbbra sem kellett akár többezer embernek rámenni a Duna jegére - egyébként igen, születésem óta fővárosi vagyok, ergo gyakran látom a Dunát;-) -, akármilyen vastag is volt de facto a jég. (Lehet, hogy mi ki tudjuk számolni, de szerintem akkor a helyükben én megelégedtem volna azzal is, ha a parton ácsorgok.:))
A teljesen máshogy ejtéshez elég, ha felhozom példának a disznó gisnav alakját, aminél nyilvánvaló, hogy nem gisznaunak ejtették, hanem az itáliai oklevélírónak volt logikus így leírni a gy-hez és dzs-hez közel álló hangot. Egyébként elég megnézni a Fehértóiban a nevek eltérő változatait, és mindjárt fel is tűnik, hogy nem volt egységes írás- és ejtésmód. (Ahogy ma is vannak, akik az Attilát Atillának írják, de legalább ugyanúgy ejtik.)
Nem tudom, hogy mire alapozod a zöngétlenedés idejét, de ha tényleg így van, akkor én sem zavartatom tovább magam a G betűs változat olvastán/hallatán.:)

lécci 2010.01.28. 19:55:44

@lécci: Olvasom hogy ez a 100 napfokos szabály mostanában van, "az emberi tevékenység és a klímaváltozás" hatása. Akkoriban, Mátyás idején elég volt a 70 napfok, azaz -70 foknak összeállnia az egymást követő napok napi középhőmérsékletei összegének:
www.fn.hu/tudomany/20100128/nem_kell_bombazni_dunat/