Vízkereszt előtt egy napjainkban egyre inkább kiteljesedő spanyol népszokás történetét tekintjük át, mely olyannyira alanyává lett a média világának, hogy élő adásban közvetítik Vízkereszt előestéjén, azaz 5-én este a nagy spanyol adók, ill. azok a városi televíziók, amelyek 'saját hatáskörben', ill. szervezésben tartanak Cabalgata-t. Helyi idő szerint többnyire 18:30-kor kezdődik (ekkor vonulnak pl. Madridban a Nuevos Ministeriostól a Plaza de Cibelesre. Aki tudja fogni, annak a TVE-1 a madridi, a La1 a tarragonai rendezvényt közvetíti, a TVE Internacional pedig átveszi a madridit (minden évben máshonnan), aki nem, annak marad a Youtube egy kis nézelődésre.

Korunk Valentin-napjának angolszász kultusza ugyancsak római hagyományokon alapszik, szintúgy a korai keresztény időkből, mégis teljesen idegen a magyar Bálint-napi néphagyománytól. A szintúgy viszonylag újkeletű fejlemény, az ebben a formában, ebben a tradícióban megvalósuló Cabalgata de los Reyes Magos, azaz a Háromkirályok 'belovaglása'' viszont nem idegen.

Magyar szemmel nézve keveredik benne a karácsonyi ünnepkör és advent hangulata, gyermekszemmel pedig az ajándékozás öröme teljesedik ki benne (mert a spanyol gyerekek nem a Mikulásnak írnak). Története valószínűleg régebbi, mint ahogy feljegyzések szólnak róla, mert - hasonlóan a Szent Miklós-napi néphagyomány kiteljesedéséhez (s civilizációs ártalomként annak kiüresedéséhez) -  a polgári társadalmak kiépülésével (azaz a 19. századtól) vált olyanná ez az Alcoy-ból származó össznépi ünneplésmód, ami kinőtte az eredeti - középkori népszokás - formáját, s lett valami teljesen más. Több is és kevesebb is. Más.

bambergi lovas a bambergi dóm nyugati kórusának pillérén (néhányan a Háromkirályok egyikének tartják, emellett Nagy Konstantin és a mi Szent Istvánunk a másik két jelölt) 1237 elött készült

A karácsonyi ünnepkör Európában eléggé sokszínű. Advent idején, majd Karácsony és Újév, de Vízkereszt ünnepét is értve annyi féle népszokás él, és a naptárban annyi szenthez köthető ünnep található - Borbála napja (dec 4.), Szent Miklós napja (dec 6.), Luca napja (dec. 13.), Ádám-Éva napja (dec 24.), Karácsony (dec 25.), Karácsony másnapja, István napja (dec 26.) aprószentek napja (dec 28.), Szilveszter, Újév, Vízkereszt (jan 6.) - melyeket hol hangsúlyosabban, hol kevésbé hangsúlyosan ülünk meg, hogy ezek között azok száma, amelynek tartalmát az átlag blog olvasó fel tudja idézni (köztük jómagam is), elenyésző.

Pisano műve a pisai dóm szószékén 1302-1311 között készült

Részben mert a keresztény felekezetek ünnepeinek rendszere maguk is különböznek, részben mert olyan - eredetileg pogány, vagy valláshoz nem, néprajzhoz annál inkább köthető - kultúrális hatások érték ezt az ünnepkört, hogy a már-már pogánnyá változtató modern kultúrális hatások miatt van ahol Mikulás jön, van ahol Szent Miklós, van ahova viszont egyáltalán nem érkezik. Az időpont is változó, van ahol Miklós napján, s van ahol Karácsony napján (sőt, van ahol Szilveszterkor, s nem is úgy hívják, de ugyanúgy néz ki).
Mert a szovjet rendszerben, ahol a pravoszláv naptár eltérését kihasználva egy kis ideológiai árnyalattal kezelve a helyzetet a három ünnepet "egyégbe forrasztották", azaz december 31-én állítottak fát, s az alá hozta a Télapó az ajándékot.

Hál' istennek annyi fele laknak a blog olvasói, hogy szinte minden 'változatról' tudna valaki hozzászólni (kérem tegye is meg, a magyarországitól eltérő kultúrkörben mi tapasztalható. De hol marad a történelem? Mindjárt jön.) Közben a Szent Miklós kultuszról, annak kialakulásának történeti hátteréről ajánlok egy remek összefoglalót.

Egy viszonylag kevésbé ismert, ezért blogunk ismeretterjesztő törekvéséhez illeszkedő történet az, hogy miért nem kapnak a spanyol gyerekek semmit sem a Mikulástól, illetve helyette akkor mi történik arrafelé. Minderre a Karácsonyi Ünnepkört lezáró Vízkereszt és az arrafelé szokásban lévő Cabalgata de los Reyes Magos népszokása adja meg a választ.

A tényállás: Az Ibériai-félszigeten Szent Miklós napján nem történik ajándékozás, itt az eredetileg Kisázsiai (konkrétan myrai) illetőségű, majd a dél-itáliai Bariban kiteljesedő kultuszú Szent Miklós nem jár semmilyen öltözetben az utcákon, lesve ki a jó gyerek, s ki az, aki nem nem, s Karácsonykor a fenyőfa alatt sem hoz a Jézuska lényegében semmit. Ezzel szemben - minden jó, ha vége jó - Vízkeresztkor, annak előestéjén, érkeznek a Háromkirályok.

Vízkereszt: (a Néprajzi Lexikon szerint)
A Háromkirályjárásnak Magyarországon is régi hagyománya él. "Történeti adatok már a 16. sz. óta szólnak a csillagénekről és a csillagjárásról. A 17–18. sz.-i betlehemes szövegekben a pásztorjáték (→ betlehemezés), a háromkirályok látogatása és a Heródes-jelenet együtt szerepelnek" - írja. (személyes megjegyzésként a szerző büszke arra, hogy a bukovinai székelyek betlehemei játéka, csobánolása  néprajzi értelemben is egyedülálló.)

A "Háromkirályjárást" más néven csillagozásként említik. "Háromkirályok napját, országunknak istápját dícsérjük énekekkel, vigadozó versekkel. Szép jel és szép csillag, szép napunk támadt, szép napunk támadt" - énekli a Ghymes (Szép jel)

Vízkereszt egyben a karácsonyi tizenketted, azaz a 12 napos ünnep zárónapja. Az Úr születésének ünnepeként tartották a 3. századtól, majd az egyház keresztelési ünnepe lett. Amikor a keleti egyháztól a római liturgia is átvette az ünnepet, akkor (ott) Krisztus születését már december 25-én ünnepelték, így maradt számára az, hogy Krisztus keresztségének emléknapja legyen. Az előestéjén, azaz épp a Cabalgata idején szokás, hogy az egyházközség pásztora a családok házaihoz vonul, és azok helyiségeit szenteltvízzel és tömjénnel megszenteli, majd felírja a felső ajtófélfára a három napkeleti király nevének a kezdőbetűit és az évszámot. Idén majd azt, hogy 20+G+M+B+10)

Így Háromkirályjárás a betlehemezéshez, a Balázs-járáshoz (balázsoláshoz), vagy a Gergely-járáshoz hasonlóan középkori eredetú, ünnepre emlékeztető diákszokás, ún. rekordáció (azaz recordatio/emlékezés) is volt egyben. Ugyanis Karácsonykor, Vízkeresztkor, Gergely-napon, jelentősebb névnapokon kisebb csoportokban járták a diákok a házakat és énekkel köszöntőt mondtak. Utóbbi kettő ezen kívül amúgy is rokon népszokás ma is, amellett, hogy köszöntő, egyben adománygyűjtő néphagyomány is, mely napok az ünnepi kalendáriumban a 16-19 sz. idején még nem tűntek ki jobban a Miklós napi ünnepektől. Kiss Lajos szerint a Mikulás szó nyomtatott formában csak 1856-tól létezik (az élőszó sem előzhette meg évszázadokkal) - még régebbi népszokásnak is tekinthetőek. Maga a miklósolás persze létezett már a középkorban, de se csizma se kémény, se szán. (Rosz hír, hogy viszont virgács, az igen). Mert Miklós ünnepe - hasonlóan rekordációként - a Katólikus Lexikon alapján a következőképp zajlott: 

"Az ünnep előestéjén betér azokba a házakba, ahol gyermekek vannak: vizsgáztatja, megimádkoztatja, majd tudásuk és viselkedésük szerint megjutalmazza v. virgáccsal megfenyíti őket. Eredetileg mindez a közelgő karácsonyra készített elő. Idővel azonban mindinkább a játék és a tréfálkozás irányában módosult. Eszerint Miklós a fenyítést a kíséretében lévő ördögre (krampusz) bízta, aki fölött élete során is hatalma volt: számtalanszor megszégyenítette, távozásra kényszerítette, láncra verte. A játékban az álarcos v. kormos képű, szarvakat viselő krampusz a gyermekeket ijesztgeti, el akarja ragadni, de Miklós megszégyeníti, sokszor itt is láncra veri [...] A 19. sz. végére túlsúlyba kerültek a zajos, játékos elemek."

 

Szintúgy a töröktől népmozgásra nem kényszerített vidékeken terjedt el jobban (jobban mondva ott maradt meg, míg népszokás, s hasonló elterjedtsége Normandiában egy kiterjedt európai népszokást feltételez a középkorból.

A Balázs-járás régi szokását az mutatja, hogy "leginkább a hajdani kir. Mo-nak a hódoltságtól kevéssé bolygatott ter-én, tehát a Dunántúl Ny-i vm-iben, a Szigetközben, a Csallóközben és a Zobor vidékén ismert," azaz feltételezhetően már a 15. században is ünnepelték (vagy korábban) De most Vízkereszt jön, ne térjek el a tárgytól.

A Vízkereszt maga a karácsonyi ünnepkör zárónapja, Jézus megkeresztelkedésének napjaként az egyik legrégebb óta megtartott ünnep. Igaz a 4. századig Jézus születésének napjaként tartották, s egyben az újév kezdeteként is, azaz addig a Húsvét mellett a legjelentősebb ünnep volt egyben.

Kik azok a Háromkirályok ?
Természetesen nem királyok, a spanyol "los Reyes Magos" kifejezés Mágus-királyokat takar, ez már ötvözi Mágus és a Király szerepét, pontos meghatározását Teres Ágoston: Biblia és asztronómia c. könyve alapján idézem fel: (a Cabalgata pedig lovaglást jelent)

egy hamis mágus

Az iráni parthusok ie. 141-től négyszáz éven át hódoltatták Mezopotámiát, maguk Zarathustra (Zoroaszter) egyistenhívő vallását követték, s bár lerombolták a csillagistenségek templomait, magát az ún. Babilon tornyát meghagyták, mert nekik is szükségük volt naptárkészítő csillagászokra. Ezek a kaldeus mágusok nem voltak többé az állam hivatalos papjai, így meg tudták őrizni függetlenségüket, csillagászati és vallási hagyományaikkal együtt. Ékírásos táblák maradtak fent, melyek arról tanúskodnak, hogy i.sz. 42-ig rendszeres megfigyeléseket és számításokat végeztek (isz. 75 körül viszont arról maradt fent írásos töredék, hogy ekkor már kihalt a babiloni mágusok rendje). De ne szaladjunk odáig előre, elég nekünk a Jézus születése körüli időszak (időszámításunk feltételezett kezdetének időszaka). A parthus hódítás után a kaldeusok nagy számban hagyták el Mezopotámiát, akik közül sokan mágusnak adták ki magukat, akik közül elhíresült (ApCsel 8,4-24 Lukács) Simon mágusra és Bariesus.

A Jézus születését megelőzően Jeruzsálembe érkező mágusok neve nem volt ismert (ez a személytelenség - Máténál is személytelenül szerepelnek - az igazi mágusok rendi szabálya volt. nem írták alá feljegyzéseiket és nem mutatkoztak be senkinek). Sőt, számuk sem. A Bibliában annyi áll, hogy "11. És bemenvén a házba, ott találák a gyermeket anyjával, Máriával; és leborulván, tisztességet tőnek néki; és kincseiket kitárván, ajándékokat adának néki: aranyat, tömjént és mirhát. " (Máté 2,1-12) Ebből a hármasságból, hogy "aranyat, tömjént és mirhát" hoztak, jutottak a 3. században arra a következtetésre a Bibliamagyarázók, hogy hárman voltak.

Az, hogy honnan érkeznek, a Bibliából nem derül ki, annyit mond (Máté 2,1) hogy "napkeletről bölcsek jövének Jeruzsálembe" (mert Heródeshez érkeztek). Van egy utalás Ézsaiás könyvében 60,3-6 arra, hogy "Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez… Mindnyájan Sebából jönnek, aranyat és tömjént hoznak, és az ÚR dicső tetteit hirdetik" Első ábrázolásuk Ravennából származik  560-ból, s a hármas szám utalt az akkor ismert világ három földrészére, így lett Menyhért/Melkon/Melchior perzsa, Gáspár indiai, Boldizsár/Baltazár arábiai (arab).

Igen, Hérodeshez érkeztek, mert a Megváltó érkezéséről szóló jövendölések ismeretében a Messiás születését hírdető égi jelek alapján akkorra feltételezték, számolták ki, ők, a mágusok.

Azaz a mágusok csillagászok és papok voltak. Az, hogy a mágusokat angyal vezette volna csillag képében egyedül egy 6. századból fentmaradt Evangelium infantiae arabicum című iratban szerepel, mely valószínűleg a 3. században a Mitras-kultuszból megtért szíriai keresztények bizonyos perzsa hagyományokat Máté, Lukács, és Jakab evangéliumával ötvöző evangélium latin nyelvű fordításban (annak 7. fejezetében) szerepel. Nem süllyednék el jobban a részletekben, a bibliai hagyomány szerint Babylon-Mari-Tadmor-Damaszkusz-Rabbah-Jeruzsálem útvonalon érkeztek, mely mintegy 1200 km hosszú út (ma a legrövidebb út is 870 km, a terepviszonyok szerint 10 óra négy keréken). Teveháton - a korabeli feljegyzések szerint napi 25-30 km volt a tevék átlagos napi teljesítménye, így - 48 napig tarthatott az út a kereskedelmi karavánok szokásos útvonalán.

A Háromkirályok Betlehembe történt érkezését az általa részletesen tárgyalt csillagászati jelenségek feldolgozásával, valamint Lukács evangéliumának Augustus császár jegyzőkönyvével való egybevetésével Teres a mágusok érkezését az i.e. 7. év november 11-13. közötti időszakra teszi. (Jézus születését pedig i.e. 8 szeptember közepe és i.e 7. szeptember közepe közöttre. A kereszthalál időpontja pontosabban azonosítható, azt i.sz. 33. április 3-ra, a Feltámadást pedig április 5-re teszi. Akit zavar a 7+33 ellentmondása a "Krisztusi kor" 33 évével, annak annyit 'tudok' mondani - mert nekem is magas az egész, mint nyulnak a lórács -, hogy az apostoli hagyomány szerint Jézus a megfeszítésekor már negyvenéves volt) Mások, pl. Troinski pedig ie. 7. október 23-ra (ő percre pontos időpontot is mond). Az a csillagászati jelenség, amire a mágusok hivatkoztak a Jupiter és a Szaturnusz együttállása és látszólagos 'megállása' lehetett, amely abban az évben 7 hónapon át volt megfigyelhető. Itt az említett bolygók ilyen hosszú ideig tartó együttállása nem könnyíti meg a megoldást, a pontos időpont 'megtalálását'.

Az Úr vízkereszt napi "megjelenésének"  (Epiphania) vallási vonatkozásait részletesen tárgyalja a Magyarországi Evangélikus Egyház hivatalos oldala (ajánlom az olvasók figyelmébe).

Témánk szempontjából az a fontos, hogy lássuk miért és miért ekkor érkeznek "los Reyes Magos". A napkeleti bölcsek ajándékokkal teli érkezése számomra jelentős üzenetet hordoz. A mi gyermekeinkhez érkeznek a Megváltó érkezésére jött mágusok. Ady jut eszembe. Az izgága Jézusok. "Sok-sok Krisztust, de mosolyogva / Küldjetek el, friss anyák, hozzánk, [...] Kik immár nemcsak harcot hoznak, / De a harcot végigharcolják, / Tapsolj, Élet, kikkel régen tartoztál, / Millió, jövő Jézusodnak. "

A ma szokásban lévő felvonulások formája egy aragóniai városkában (Alcoy) rendszeresen megrendezett felvonulás formáját vették át. Zenés, műsoros menet, meghatározott figurák meghatározott sorrendiségében. Minden egyes év meghatározott tematika alapján, a műsorszámok, dalok az adott évi témához igazodnak (annyira modernné vált már, hogy idén pl. Verne 1873-as 80 nap a Föld körül c. műve a téma.)
Első ilyen formában történt megrendezéséről 1866-ból tudunk, ebből az évből van feljegyzés. Innen terjedt el a századforduló után Sevillában 1918-től (ez a Cabalgata de Higuera de la Sierra), Huelgában, Toledóban, Barcelonában, Madridban stb. egészen kisebb helyeken is.

Magának Advent időszakának a beköszöntét egy marionettként megalkotott betlehemi játék során jelentik be.  (http://www.betlemdetirisiti.com/ ) Jézus születésének, a Napkeleti Bölcsek érkezésének megformálásában mór és keresztény elemek ötvöződnek. Január 4-én, azaz MA királyi követ adja hírül a Háromkirályok érkeztét. Ekkor írják meg a gyerekek kívánságaikat és adják át a királyi apródoknak. A Háromkirályok az ékjszaka folyamán elolvassák azokat, hogy másnap, Vízkereszt előestéjén tevéstől-kocsistól belovagoljanak a városba.

A felvonulásnak meghatározott rendje van. Elől (na persze) a közbiztonsági rendőrök, majd
- zenészek (városi hírnökök, trombitások, dobosok)
- köznép (táncolva)
- ajtónállók, követek
- táncosok
- pásztorok, kocsik, zenészek
- Kocsi
- Menyhért és kisérői
- Gáspár (ő a négus) és kísérői
- Boldizsár és kisérői
- apródok (négerek)
- a (legfontosabb) az ajándékokkal teli kamionok

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr421640516

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lécci 2010.01.04. 22:08:03

Elnézést kérek azoktól, akik 18 és 22 óra között olvasták a posztot, mert valami történt a motorral. 18 órakor még a teljes szöveg jelent meg, akkor ellenőriztem, 21:45-kor pedig látom, hogy egy korábbi, befejezetlen állapota fut.
Gyors újraírt befejezése folyamatban.

Ramos 2010.01.05. 00:00:11

IZÉ, KEDVES OLVASÓK, JANUÁR 5-E MOST KEZDŐDIK CSAK, MÉG MEG LEHET NÉZNI A SPANYOL TV-CSATORNÁKON AZ ÉLŐ KÖZVETÍTÉST... :)

Montet 2010.01.05. 12:36:27

Üdv Lécci! Olaszországban vízkeresztkor (Epifania) jön a Befana (egy boszorkány) a kéményen ereszkedik le, és ajándékoz hoz a gyerekeknek.

lécci 2010.01.05. 13:58:55

@Montet: Che significa Befana ? Significa qualcosa?

Attus Germanicus · http://attus.hu 2010.01.05. 16:22:07

Néhány kiegészítés, ha nem haragszol:

A 33 év, mint krisztusi kor, egy minden valós hátteret nélkülöző legenda. Az evangéliumok (konkrétan Lk) mindössze annyit írnak, hogy nyilvános működése kezdetekor "körülbelül harminc éves volt", János szerint pedig három évig tartott a nyilvános működése, így jött ki a 33. Lényegében semmi nem indokolja tehát, hogy Jézus halálát valóban 33 éves korára tegyük.

Az epifánia (gör. epifaneia) egy sokkal összetettebb ünnep, mint ahogy bemutatod. A görög szó maga "megjelenés"-t jelent. Az ókori keleti keresztények szerint Jézus születése önmagában nem érdekes, hanem az az igazi ünnep, hogy megjelent, kinyilvánult, hogy ő kicsoda, tehát az emberiség megismerkedhetett azzal, hogy ő nem csupán egy közülünk. Ez pedig a következő alkalmakkor türtént:
- a napkeleti bölcsek látogatása (hisz ők nyilván nem látogattak meg minden zsidó kisgyereket)
- sok évvel később a kánai menyegző (Jézus első csodája)
- ill. szintén felnőtt korában a megkeresztelkedése, amikor is leszállt rá a Szentlélek, ill. Keresztelő János elmondta a jelenlévőknek, hogy Jézus lesz a megváltó.
Ezt a három dolgot együtt ünneplik január 6-án. Így a nyugati kereszténység nem elsősorban azért ünnepli Jézus kinyilvánulását ezen a napon, merthogy a születését már ünnepelték máskor, hanem azért, mert ennek az ünnepnek ez az eredeti értelme.

A néphagyomány úgy tudja, hogy a "háromkirályok" látogatása közvetlenül Jézus születése után történt. Ezt a szentírás alá is támasztja, meg nem is. Mert Mt azt írja, hogy Jézus születése után jöttek, de azt is, hogy Heródes megöletett minden fiúgyermeket, aki két évesnél fiatalabb volt, "ahogy a bölcsektől hallotta". Ez arra utalna, hogy a bölcsek látogatása 1-2 évvel Jézus születése után is lehetett. Szintén Mt szerint a bölcsek "ház"-ban látogatták meg Jézust, ami feltehetőleg nem lehet az az istálló, ahol ő megszületett.

lécci 2010.01.06. 00:14:18

@Attus Germanicus: Miért haragudnék? :)
Köszönök minden észrevételt, különösen az ilyen pontos, részletes kiegészítéseket, mint amiket tettél.
Nézd meg milyen jót tettek a XII. Károly hazatértéről szóló posztnak is a hasonlók (azok hatására át kellett gondoljam, s írjam)

bloggerman77 2010.01.07. 04:54:14

Érdekes megállapítás az idézett Teres Ágostontól, hogy a zoroasztriánus vallás egyistenhívő lett volna.

Tudtommal ez egy szélsőségesen dualista vallási tan a Jó és a Rossz örök harcával. (a Jó (Szpenta Majniu - Ahura Mazda) és a Rossz (Ahra Majniu - Ahrimán), ők az Istenek (Nap, Hold, Föld, Tűz, Víz, Szél) Királyának - és nem az "Isten" - (Ahura-Mazda) fiai
A zoroasztriánus, másképp mazdáista vallás mai követői, az indiai párszik pl. naponta 5 alkalommal hárítják el a Gonosz támadását a felnőtté avatásukkor megkapott öv rituális feloldásával és újbóli megkötésével.

bloggerman77 2010.01.07. 05:06:31

A Háromkirályok eljövetelében (meg egészében Jézus életében) az a zoroasztriánus hagyomány van keresztény jelmezbe bújtatva, hogy a 4. világkorszakban Zarathustra-Zoroaszter és a Szent Szűz frigyéből megszületik a Megváltó (Szaósjant) és végleg győz a Világosság a Sötétség ellenében.

Tehát a három babiloni mágus egy zsidó csecsemő testébe átlényegült igazi echte pogány személyiséget ment meglátogatni Izrael földjére :)

Montet 2010.01.07. 08:38:08

@lécci: Üdv! Nem tudom, hogy mit jelent, hogy egyáltalán van-e jelentése.

lécci 2010.01.07. 09:16:49

@Montet: Azért kérdeztem, mert a Befana és az Epifania között éreztem valami származtatást, ahogy így is van, a Befana a görög (olaszul) Epifania alakból ered.
it.answers.yahoo.com/question/index?qid=20080102093633AAZNv4l
és
www.italiadonna.it/public/percorsi/02017/02017001.htm
de ez csak az első kettő a "Befana significa" keresésére a google-on.
Olasz vizekre nem merészkednék, aki segít annak megköszönöm. (!!)
Van ott azé' anyag:
www.dantealighierilimoges.fr/langue-italienne/14-textes-et-exercices/37-la-befana

Azt olvasom, hogy 1200 körül keletkezett a hagyomány, de pogány alapjai vannak.
A szó kezdete, a Be- az mitől az?

lécci 2010.01.07. 09:20:03

@lécci: Hacsak nem itt az utolsóban van egy fejezet a 'La Befana nelle altre culture' alatt:
"La Befana è un personaggio molto inserito nella cultura italiana ma questa leggenda trova riscontri anche nelle tradizioni precristiane olandesi o tedesche. Presso i tedeschi del nord, infatti, troviamo Frau Holle che nella Germania del sud, diventa Frau Berchta"
A Frau Berchta, az lesz az. A Holle anyó (de az jóságos). Ez a Befana ez 'rendes' boszorka ?

Montet 2010.01.08. 09:06:24

@lécci: Üdv! Elolvastam a linkeket. A Befana rendes boszorka. Az egyik hagyomány szerint a három bölcs (király) találkoztak vele útközben Jézushoz, és unszolták, hogy menjen velük, és vigyen ajándékot, először nem akart, de aztán megbánta, összeszedett egy halom édességet, de ekkor már nem találta a három bölcset. Ezért bekopogott minden házba, ahol gyerek van, hátha ez egyik Jézus, és azóta ezt megteszi minden évben. A másik hagyomány tényleg tisztán pogány alapokon nyugszik: Régen a téli napéj egyenlőséget követő 12 éjszaka ünnepelték a természet halálát és újjászületését. Természet anya, aki addigra elfáradt és megöregedett abban, hogy az energiáját adta, egy csúnya, de jóságos boszorkány alakját ölti, aki kész arra, hogy elégessék és hamvaiból újjászülessen. A halála előtt azonban ajándékokat osztogat, ami egyben a magvetés szimbóluma is. A mellékelt linkekből az nem derül ki, hogy Epifaniaból hogy lett Befana, mint ahogy az sem, hogy Olaszország mely vidékéről ered. Az biztos, hogy kb. 1000 dialektus fordul elő, amelyek ma is élők, egyes területeken, pedig a hivatalos fórumokat leszámítva, csak azt beszélik. Az látszik, hogy az epiből lett be. Közép-Olaszországban lehet találkozni hasonló átalakulással. Pl. az Andiamo (menjünk, megyünk) az iammo, de ez csak találgatás a részemről.

lécci 2010.01.08. 21:06:41

@bloggerman77: Pedig szó szerint ezt írja a 65. oldalon A Mágusok fejezet elején (2. javított és bővített kiadás, Springer 1998)
"Mezopotámiában Kr.e. 141-től négyszáz éven át az iráni parthus királyok uralkodtak, akik Zarathustra (Zoroaszter) egyistenhívő vallását követték.

bloggerman77 2010.01.09. 20:39:49

@lécci:

lécci

az a gubanc, hogy Teres Ágostonon kívül semmilyen más vallástörténész nem nevezi egyistenhívőnek perzsas vallást.

Négy önálló egyistenhívő vallás ismert:

Aton hit (Egyiptom), Júdaizmus, Kereszténység, Iszlám.

Ezeknek vannak vadhajtásaik, szinkretikus egyistenhívő vallások, amik önmagukat önállónak tekintik (Baháií, szikhizmus, mormonok)

lécci 2010.01.09. 23:36:12

@bloggerman77: Szerintem meg az a gubanc, ha nem azon kezdünk el gondolkodni, hogy miért írta ezt valaki, akitől nem várnánk, mert közben az iskolás emlékeinkből elsőre az ellenkezője ugrik be.

Én elkezdtem, és Zarathustra-ról, mint a dualista jellegű monoteizmus megalapítójáról olvasok. (Walter Beltz, Humbold Egyetem, Berlin de.wikipedia.org/wiki/Walter_Beltz )

A "vadhajtások" kifejezéstől a szerző elhatárolódik.

bloggerman77 2010.01.10. 03:55:54

@lécci:

Nézd lécci

ha itt www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/zoro.html meg itt www.vallasforum.hu/vallasok.php?id=10 azt írják, hogy monoteista JELLEGŰ dualista vallás, azt kissé nehezen tudom monoteistának nevezni.

A második linken felsorolják az Ahura Mazda alá tartozó "beosztott" isteneket: Jóindulat, Igazság, Hatalom, Mértéktartás, Egészség, Halhatatlanság és Szpenta Majniu ("Szent Szellem") Ahura Mazda egyik ikergyermeke.
Ha ilyet találsz mondjuk a judaizmusban, akkor bebizonyítottad, hogy a zoroasztriánus vallás monoteista. :))
(Ahol a főisten, az Istenek Királya alatt hat másik istenség van, az hogy lehet MONOteista, EGYistenhívő? Ez alapján az ógörög vallás is az, mert volt egy főisten, Zeusz... Tipikus katolikus-lutheránus logikai bukfenc, mert meg kell magyarázni valahogy a keresztény szentek tiszteletét (akiknek feladata, "hatásköre" van, mint a pogány istenségeknek, ami ellentmond a kereszténység monoteista voltának), ezzel szemben a kálvinista kereszténység és a judaizmus kimondja, egy mindenható Isten van, és kész.

Nem véletlen, hogy Teres Ágoston jezsuita szerzetes volt, ráadásul nem is teológus, hanem fizikus-csillagász.

lécci 2010.01.11. 15:23:07

@bloggerman77: Előbb lett pap, mint fizikus.
Sőt licenciátust teológiából és biblikumból, azaz jogot arra, hogy taníthassa is a teológiát, még pappá szentelése előtt kapott.(1959-ben szentelték pappá, s csak 1962 után kezdett el - tanári szakon - matematikát, fizikát és asztronómiát tanulni.) "Ráadásul" - szerintem -mindkettőnknél közelebb állt a témához.

Arra kérem az olvasót, hogy - ha érdekli egyáltalán eme vita tárgya - akkor annak járjon utána, hogy mi a különbség a 'monoteizmus', a "dualista jellegű monoteizmus", meg a "monotesita jellegű dualista vallás" és hasonló megfogalmazások között. Meg ha valami dualista, akkor az politeista-e is egyben.

Julia Fülöp 2015.01.06. 11:24:26

Szent István, mint a három királyok egyike? Forrást szeretnék. Köszönöm!

lécci 2015.01.07. 21:20:19

@Julia Fülöp: Félreérti Júlia. A bambergi lovas, hogy kit ábrázol, arról vitázva van a művészettörténetnek 3 jelöltje.
1. a Háromkirályok egyike
2. Nagy Konstantin
3. a mi Szent Istvánunk.

(ez a három, nem az a három)

Julia Fülöp 2015.01.07. 22:13:03

Köszönöm a felvilágosítást! :)