Sorozatunk következő részében a sztyeppe történetének utolsó előtti nomád szereplőjével foglalkozunk - és időrendben ők lesznek az utolsók, merthogy a mongolok egy posztnál jóval többet megtöltenének. A kunok - a legtöbb nomád törzsszövetséghez hasonlóan - több törzs egymásba olvadásával alakultak néppé. Először nézzük meg, hogy kikből is állt ez a frissen létrejött törzsszövetség.
A névadó kunok neve nagyjából minden nyelvben valami olyasmit jelent, hogy fakó (magyar: kun, türk: kuman/koman, orosz: polovec, örmény: hartes). Források alapján a kunok egykor a Huang Ho (Sárga-folyó) kanyarjától keletre élhettek, több türk nép társaságában - és szintén a források szerint nesztoriánus keresztények voltak. A kitajok a 10. században azonban terjeszkedni kezdtek errefele, ezzel nyugat felé szorították a kunokat, akik viszont a tőlük nyugatra élő sári népet is távozásra kényszerítették (ekkor még mindig Belső-Ázsiában járunk). A sárik valószínűleg a szári ujgurok voltak (az ujguroknak kicsit korábban birodalmuk állt fent a térségben - ugyanakkor ne keverjük össze őket a ma Belső-Ázsiában élő ujgurokkal). A két menekülő népcsoport így érkezett el a Nyugat-szibériai-alföld déli sávjába, ahol (források szerint) már a 8. század óta élt a kipcsak törzsszövetség. Hogy itt pontosan mi történt, azt nem tudni, az viszont biztos, hogy a 11-12. századra már kialakult az a törzsszövetség, amelyet kun néven ismerünk.
Ettől az időszaktól kezdve már Európa közvetlen szomszédságában éltek - és bár az Urál, és a Kaszpi-tenger közötti átjárót az úzok birtokolták, a déli és a középső Urál közötti alacsonyabb területen már ekkor átkeltek Európába, ahol kapcsolatba kerültek nem csak a volgai bolgárokkal, hanem az orosz fejedelemségekkel is. Vagyis már azelőtt Európa látóterébe kerültek, mielőtt ténylegesen megjelentek kontinensünkön. Persze ez utóbbi sem váratott sokat magára. A kitajok nyomása miatt egyre nyugatabbra kényszerültek Belső-Ázsiából a még ottmaradt törzseik is, és ahogy ilyenkor lenni szokott, a dominó kissé megborult, és ők pedig a tőlük nyugatabbra élő úzokat noszogatták meg, hogy haladjanak tovább. Az itt részletezett események a korábbi, besenyőkkel és úzokkal foglalkozó posztban is elolvashatóak. Mindennek az eredményeképpen a kunok az Irtistől a Kárpátokig terjedő sztyeppeövezet egyedüli uraivá váltak.

A kunok által uralt terület



Törzsi szervezet

 

Kun kőszobor Luganszk mellől

A kunok alapvetően nem álltak központi irányítás alatt. Ez amúgy sem volt igazán lehetséges, merthogy egy ekkora óriási területen akár egy kezdetleges központi hatalmat kiépíteni nem lett volna egyszerű feladat. Másrészt viszont ez a kun törzsszövetség - mint az előbb láthattuk - etnikailag sem volt egységes. A kunok alapvetően öt nagyobb szállásterület köré szerveződtek. Legkeletebbre az Irtis és az Urál között nomadizálók éltek. Ettől nyugatabbra az Urál és a Volga között élő csoportot találjuk, a legerősebb törzs - mint általában a nomádok esetén - középen, ez esetben a Dnyeper és a Volga között legeltetett, a negyedik a Dnyeper és Dnyeszter, az ötödik pedig a Dnyeszter és az Alsó-Duna között élt. A központosítás kezdeti törekvései a 12. század végén, 13. század elején kezdtek megjelenni, Köncsek kán, majd fia, Jurij "uralma" idején (bár ez az uralom hasonlatos lehetett a Géza előtti magyar fejedelmek teljes törzsszövetség feletti uralmához). Ezeket a próbálkozásokat az 1223-as Kalka folyó menti csata zárta le, ahol a kun-orosz sereg vereséget szenvedett az akkor még inkább csak terepfelmérést tartó mongoloktól. A kun törzsszövetség ekkor gyakorlatilag felbomlott, egyesek nyugat, mások délnyugat felé kezdtek el menekülni, voltak, akik meg helyben maradtak.

Kapcsolataik a környező népekkel


A hatalmas területeken élő kunok a legkülönbözőbb népekkel kerültek kapcsolatba, és ennek következtében viszonylag sok forrás szól minderről. A legintenzívebb kapcsolatban az orosz fejedelemségekkel voltak természetesen, ez a kapcsolat pedig eléggé ellentmondásos volt - de korántsem csak ellenséges. Egy oroszok és kunok közötti háborúról szól például az Igor-ének, az egyik legkorábbi orosz nyelvemlék, de az 1223-as Kalka menti csatában a fejedelemségek és a kunok együtt vettek részt (és szenvedtek vereséget a mongoloktól). A kunok hol ellenséges, hol szövetséges viszonyban voltak tehát az orosz területekkel, mivel a fejedelemségek egymással is elég sokat küzdöttek, a kunok hol egyik, hol másik fejdelemség seregeiben tűntek fel zsoldosként. A kun törzsfők, és orosz fejedelmek között pedig az esetleges szövetségeket dinasztikus házasságokkal pecsételték meg rendre.

Igor halála


Hasonló volt a kunok szerepe a Balkánon is. Bizánc is szívesen fogadta fel őket zsoldosként, máskor a kunok rabolták végig az Alsó-Duna menti területeket. A kunoknak szerepük volt a 12. század végén újra függetlenné váló Bulgária létrehozásában (az Aszen családot hol kun, hol pedig vlach eredetűnek írják le), és később a havaselvi román fejedelemség megalakulásában is.
A kunok Magyarországra nézve is veszélyt jelentettek időnként, nem véletlen, hogy az erdélyi hágók környékére határvédőket telepített a központi hatalom (ekkor alakult ki a székely székek rendszere, illetve Fogarasba besenyőket telepítettek le). A 13. század elején viszont magyar részről már a terjeszkedés merült fel velük szemben, ezért hívta be II. András a német lovagrendet, hogy megtérítse (és az országba integrálja) a kunokat. A lovagrend ugyan nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (PC-ül fogalmazva), és távozásra lett bírva, de a Milkón megalapított püspökség megmaradt, és továbbra is aktív maradt egészen a tatárjárásig. Az sem véletlen, hogy a keleti felfedezőutak (Julianus útja) is ekkor indultak. 1223 után még kedvezőbbé vált a helyzet, mert a kunok ereje amúgy is megroppant, de sajnálatos módon ez mindössze 1241-ig tartott.

A bukásuk
 

A mongol hadjárat 1221-23 között.


A Kalka menti csata (1223) a kun törzsszövetség felbomlását eredményezte.  A kunokat a mongolok 1241-ig részben alávetették, részben pedig menekülésre kényszerítették, lényegében megszűntek tényezőnek lenni, de nem tűntek el. A legnagyobb csoportjuk Magyarországon települt le (erről, és magyarországi történetükről később lécci kolléga fog posztot írni), de kisebb csoportjaik a Balkánra is menekültek, és a jelek szerint az Alsó-Duna mentén viszonylag függetlenek tudtak maradni a mongoloktól, mert a 14. század elején még jelentős szerepük volt az itt kialakuló havaselvi vajdaság elitjének létrehozásában. A kunok mongolok által alávetett része pedig fontos szerepet játszott különböző népek etnogenezisében: a krími tatárok lényegében az itt élő kunok leszármazottjainak tekinthetőek, csak identitásuk változott meg. Szintén valószínűleg a kunok leszármazottjai a Moldáviában élő gagauzok (török nyelvű népcsoport), illetve egyes feltételezések szerint a Dobrudzsában élő törökök is. Nagy szerepük volt a kazahok etnogenezisében is, sőt, a kozákság kialakulásában is szerepük lehetett. Önálló etnikumként azonban ma már nem léteznek, legtovább Magyarországon maradtak fent, a 16-17. században olvadtak be végleg a magyarok közé.

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr571771180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Árpádka 2010.02.18. 19:04:53

Egy két megjegyzés Havasalföld megalakulásában szerintem a mongoloknak nagyobb szerepük van mivel a terület felett fenhatóságott gyakorló Magyar és Lengyel királyságot egy jó időre lekötöték illetve meggyengitették.
Julianus első útja meg ha jól emlékszem Bizánc érintésével történt és csupán a IV Béla Kötöny megállapodás után választotta a K-európai utat. :)

brutuska 2010.02.18. 20:04:49

Tudtommal Julianus az első útján hazafelé kun-orosz-lengyel útvonalon jött.

GaceTillerro · http://www.mindennapiafrika.info 2010.02.18. 20:07:30

Már azt hittem, nem lesz folytatás. Nagyon érdekes volt, köszi!

Árpádka 2010.02.18. 20:11:00

@brutuska: Ja tényleg de oda felé nem:) de vissza fele is a varég (kijevi) kereskedő utat használta azaz kereskedőnek volt álcázva.

Omár mollah 2010.02.18. 20:34:58

A kunok mongoloid kinézetűek voltak?

Amúgy mindig érdekelt, hogy ha annyi ázsiai nép fordult meg a sztyeppén, akkor az hogy nem tükröződik az embereken, mondjuk az ukránokon.

tenegri 2010.02.18. 21:03:28

@Pigsy: Ne gondold, hogy az ázsiai feltétlenül egy nagyon mongoloid típusú embert jelent. A különböző rasszok nem csak az utóbbi 1-2 ezer évben keveredtek, hanem mindig is, s az egyes rasszok mai jellemző elterjedése nem feltétlenül felel meg a korábbi állapotoknak. Pl. Ázsiában is éltek indoeurópai nyelvet beszélő, europid (vagy kaukázusi a ma divatos megnevezés) jellegű emberek, ilyenek bőven előfordulhattak a szkíták között, illetve ilyenek voltak pl. tohárok, akik szintén Belső-Ázsiában éltek. Genetikai nyomaik egyébként ma is jól megfigyelhetők pl. Turkesztánban. A kunok elnevezése (fakó, halvány) is a legtöbb elmélet szerint világosabb haj és bőrszínre utalhatott. A bevándorló népek egyébként pedig úgy tűnik, hogy sokszor genetikailag feloldódnak az őslakosságban, még ha identitásukat, nyelvüket meg is őrzik. Hasonlítsd csak össze pl. különböző török népek képviselőit, s látni fogod, hogy már a népeken belüli jelentős eltérések mellett szembeötlő különbségeket fogsz találni népek között is (pl. vess össze egy jakutot, törökországi törököt, tatárt vagy ujgurt - mindegyik elég eltérően fog kinézni, viszont kevésbé fog elütni a környező népektől). És persze nem feltétlenül csak a kinézeten tükröződhetnek a genetikai eredet egyes összetevői, szemmel kevésbé megfigyelhető nyomok is lehetnek, s még esetleg az eltérő kinézet sem jelent feltétlenül nagy genetikai távolságot. Az eddigi genetikai kutatások alapján az európai népesség (beleértve Európa keleti végeit is) elég homogén genetikailag.

tenegri 2010.02.18. 22:00:09

@tenegri : Kicsit félreérthető lett az előbbi, természetesen nem egész Ázsiáról írtam, hanem leginkább a sztyeppeövezetről, illetve Közép- és Belső-Ázsiáról.

FunkTazmagora 2010.02.18. 23:34:55

Több kutatás is bebizonyította (pl:Henkey),hogy a magyarság között nagyobb arányban fordul elő a turanid embertípus Európa többi népéhez képest.
Amin ne is csodálkozzunk,hiszen rengeteg időt töltöttünk a sztyeppén türk népek között,valamint a Kárpát-medencébe is fogadtunk be belőlük.
Viszont ez a genetikai állományunkon nem látszik,mivel nagyobb arányban a környező szláv és német népekhez hasonulunk (Pl: Cavalli-Sforza,Czeizel Endre vizsgálata).
Az az elképzelés viszont téves,hogy nagy arányú mongolid elem lett volna a honfoglalők között:

www.matud.iif.hu/08okt/05.html

Bizonyosan érte őket hatás a mongolid rassztípusból,de az nem lehetett domináns (egyébként érdekesség,hogy az uráli "ősnép" [ ha ilyenről lehet egyáltalán beszélni} a széles arcú proto-europid { cromagnoid c típus} típusba tartozhatott {Andronovói kultúra},tehát eredendően a magyarság ősei "fehér emberek" voltak).

Czeizel Endre a Magyarság genetikája című könyvében leírja,hogy vizsgálatokat végeztek a magyar néprajzi,ill. népcsoportok csoportok között (palócok,csángók,székelyek,matyók,kunok): a palócok a szláv mintához álltak közelebb,a csángók,székelyek,matyók a türk mintákhoz (közép-ázsiai török),a "nagykunok" a türk mintához,a "kiskunok" viszont inkább az iránihoz.
Ugyanakkor maga Czeizel hívja fel arra a figyelmet,hogy a genetikára önmagában még teljes biztonsággal nem szabad alapozni (mivel viszonylag kevés a minta,és az eltérő vizsgálati módszerek eltérő eredményt adhatnak).

hami · http://toriblog.blog.hu 2010.02.18. 23:37:36

@Árpádka: a terület felett se a magyar se a lengyel királyság nem gyakorolt a tatárjárás előtt fennhatóságot. a lengyel csak az után gyakorolt moldva felett, hogy nagy lajos kisebbik lánya, hedvig kapta meg moldvát mint hozományt. a mongolok persze jelen voltak, de az államok megszervezése alapvetően magyar területről indult, és abban a kunok tevékenyen vettek részt, de a lakosság nagy része havaselve esetén román, moldva esetén meg vegyes román, magyar és német volt kezdetben.

FunkTazmagora 2010.02.18. 23:51:40

@tenegri : Sőt az sem ritka (főleg a kis finnugor és türk népek között),hogy egyaránt jelen van a tiszta europid,a mongolid,ill. ezek keveréke egy csoporton belül,pl: a mariknál,baskíroknál,tatároknál (erről akartam linket,de a youtube-on is vannak videók róluk).

Az európai népesség egyáltalán nem homogén,a közép-európai régió nevezhető viszonylag annak,de a Balkán már elüt tőle.Az olaszok is nagyon kevertek (Paolo Francalacci vizsgálata).

ngj 2010.02.19. 10:20:44

@Pigsy: ránézésre neked egy kínai úgy néz ki mint egy másik kínai, nekik ez fordítva ugyanúgy igaz európai és kész, ez az agy arcfelismerő rendszerének a hibája, nem ismered a jellegzetességeket amik megkülönböztetik egymástól a népeket,

Chouwen · http://doufukuai.blogspot.com 2010.02.19. 11:21:01

És mi a helyzet a Hvárezm-i birodalommal? Úgy tudom, hogy a legendás oáziskultúra politikai elitjét is szintén kunok alkották, egészen míg Dzsingisz ki nem satírozta azt a térképről az otrari incidenst követően.

ngj 2010.02.19. 11:44:21

@ngj: folyt., mai szemmel lehet hogy nekünk ázsiainak tünnének, azonban ahogy már elhangzott az elnevezésük szerint az ott élő környező népektől elkülönültek

Ezekiel 25,17 2010.02.20. 10:04:07

@Pigsy:
Bizony, egyáltalán nem bizonyított, hogy akár a hunok,kunok, magyarok, akár a többi nép kifejezetten mongoloid lett volna, lásd ezt a linket:
hvg.hu/Tudomany/20100205_indoeuropai_ferfi_hun_hsziungnu_temeto.aspx

Bizonyos, hogy lehetett esetleg keveredés, sőt mongol típusú népcsoportok is, de a többség inkább csak néhány jellegzetességében tért el a mai kelet-európai népességtől.
Pl. ma is ha elmész a Kunságba, láthatsz bőven kun típusú arcokat, jellegzetessége a barnább bőr, fekete (de haj) - ez nem egyenlő a cigányos kinézettel.

Omár mollah 2010.02.20. 11:36:44

Köszönöm a válaszokat! :)

Sigismundus · http://csakugyirkalok.blog.hu/ 2010.02.20. 11:48:59

Üdv ! Jó a sorozat, de a kun-kipcsákokkal kapcsolatban felmerül bennem a kérdés. A Khorzemi birodalmat, melyet Dzsingisz kán pusztított el, mennyire nevezhető kun-kipcsák államnak? V.G. Jan trilogiájában olvastam eröl sokat, ott a kipcsákok voltak az uralkodó-harcos osztály..

jardel 2010.02.21. 19:36:02

Jó kis poszt volt! Engem érdekelne, hogy a kunoknak (meg más beolvadó-betelepülő népeknek) mi az öröksége, hatása Mo-n és más - főleg - balkáni államokban? Van-e olyan, hogy mások (mások voltak) a szokásaik, a tárgyi kultúra, a foglalkozások, az attitűd stb. Vagy csak egyszerűen rosszabbul bírják a tejet és van egy-két érdekes tájszó?

2010.02.22. 22:20:29

Nekem hiányzik a kunok arab kapcsolata, az iszlám valláshoz kötődő viszonyuk, a mameluk exportban játszott szerepük... vagy legalább Kun László szerepe a magyar történelemben. Ismét :(

pikkbubi 2010.02.23. 17:46:50

hát a jászok hol maradnak??
ráadásul az elmúlt években elég aktuális lett a téma..

ngj 2010.02.24. 07:52:58

Sziasztok,
kicsit OFF, de az lenne a kérdésem hogy a kabarokról illetve a vidék és az időszak vallásairól terveztek-e postot?
Köszönöm

füves övezet 2010.02.24. 08:57:54

Csak ott maradt az a helyesírási hiba (sztyeppe) a címben.

füves övezet 2010.02.25. 04:51:46

Ja, az Osiris-féle helyesírás megengedi a sztyeppe alak használatát. Hogy én minek erőlködtem? Szólhattatok volna.

hami · http://toriblog.blog.hu 2010.02.25. 07:30:26

@pikkbubi: A jászok külön téma

@ngj: lesz erről is poszt

@Ranx: A poszt a steppéről szól, és az ottani kunokról. A kunok magyarországi történetéről lécci kolléga ígért posztot. De ezt le is írtam a posztban...

2010.02.26. 00:56:03

@hami: Arra lennék kíváncsi, hogy mennyire lehet igaz az állítás, miszerint a kunok többszégében muzulmánok voltak, és esetleg ez játszott közre abban, hogy alapjában jóban voltak szomszédaikkal, de a keresztényeknek tett ígéretek nem voltak kötelezőek, és néha azért feldúlták a szomszédokat. Illetve milyen volt a kapcsolatuk az arab világgal, mert állítólag a szláv fogjokat ott értékesítették a rabszolgapiacon. Nem tudom, mennyire hiteles az az állítás, hogy a mongol előretörés idején azokat a kun vezetőket, akik nem akarták szem iszlám hitüket elhagyni, sem nem akartak magyar alatvalók lenni, azokat Bizánc áttelepítette Egyiptomba, ahol a mameluk nevet kapták, utalva a korábbi rabszolgakereskedő voltukra.

tenegri 2010.02.26. 02:12:52

@Ranx: Hogy a mongol hódítás idején a kunok mekkora része volt muszlim, azt sajnos nem tudom. De a mongol hódításnak nemigen voltak vallási hatásai olyan értelemben, hogy a mongolok nem erőltettek semmilyen vallást a meghódított népekre (leszámítva itt-ott pár vallásos színezetű rítus elvégzését, pl. a kán és őseinek tisztelete, stb.), nem zavarta őket, hogy ki milyen vallású. Eleve a mongolok közt is meglehetősen sokféle vallás követői voltak megtalálhatók, a hagyományos mongol hitvilág követői mellett nesztoriánus keresztények, buddhisták és muszlimok is, nem is szólva a mongol szolgálatban levő különféle etnikai eredetű és vallású személyekről.

A mameluk (arab mamlūk) elnevezés régebbi időkre nyúlik vissza, rabszolga eredetű katonát jelent, akik már az Abbászida kalifátus idején megjelentek az iszlám világban, de igazán ismertek Egyiptomban lettek (noha máshol is voltak, Irakban, Indiában, stb.). A mamlūk katonák kezdetben hadifoglyokból lettek, majd később már inkább rabszolgaként vásárolt gyerekekből nevelték őket. Egyiptomban a Fátimidák és az Ajjubidák is alkalmazták őket, majd a mamelukok a 13. században magukhoz is ragadták ott a hatalmat, s az egyiptomi uralkodók is a mamelukok közül kerültek ki. Az Aranyhorda megalakulása után az egyiptomi mameluk katonák utánpótlását nagyrészt innen biztosították, gyakorlatilag az Aranyhorda területén élő török (kun, kipcsak) népekből származtak. Ez annyiban függött össze az iszlámmal, hogy a mongol hódítás után gyorsan iszlamizálódó Aranyhorda kánjai ilyen módon igyekeztek segítséget nyújtani a szintén muszlim Egyiptomnak a szintén mongol, de akkoriban még nem kifejezetten muszlim ilkánok iráni birodalma ellen. Ezt persze nem csak vallási érzületből tették, hanem az anyagi haszonszerzésen túl azért is, mert - főleg a Kaukázus vidékén - komoly ellentétek voltak az Aranyhorda és az ilkáni Perzsia között, s Egyiptom támogatásával is igyekeztek az ilkánokat gyengíteni.

A kunok a mongol hódítás előtt - ha volt módjuk rá - bizonyára adtak el rabszolgákat muszlim (akár arab) kereskedőknek (bár közvetlen érintkezésük arabokkal nem sok lehetett), de nem ezért kerültek ki jórészt közülük abban az időben az egyiptomi mamelukok.

miriklo 2010.03.11. 15:17:44

@FunkTazmagora:

Ceizel féle könyvet én is olvastam, és hangosan felröhögtem, mikor Ceizel meglepőnek találta az eredményt, hogy a kiskunok iráni genetikájú népek.
Megbocsátottam neki, mert nem történész, így talán elkerülte a figyelmét az az apróság, hogy miután a Kiskunság teljes lakosságát kiirtitották vagy elüldözték a törökök, jászok települtek be a területre, akik meg köztudottan iráni eredetű nép. :)

julios 2010.05.10. 00:35:08

@miriklo: Ezen én is röhögtem egy kört. Meg még a kunszentmártoni ismerőseim büszke "őskun" tudatán (Ksztmárton jászapáti telepítés, ha más nem, a templomkapun mintázott Lehet kürtje feltűnhetett volna pár évszázadon át a büszke kunszentmártoniaknak.)

azVégek 2011.01.27. 18:37:56

nah. jobb lett volna, ha előre olvasok, s megspóroltam volna egy hosszú hozzászólást az úzoknál.

azVégek 2011.01.27. 18:48:35

@hami: vicces volt, mikor először hallottam, hogy mit találtak Karácsonkő váránál (Piatra Neamț): erdélyi kardokat meg III Béla pénzét. Kis őrhely volt, semmi több, de érdekes helyen van ott kint Moldvában. A datálás mennyire lehet pontos a pénz alapján? Meddig lehetett forgalomban egy-egy király által veretett érme? Erről nem tudok semmit, sajnos.

béci79 2012.07.15. 17:36:07

Hú,a steppei népek vándorlása és a népek összeolvadása illetve a mai népek onnan számított etnogenezise igen komplex téma...A Kun/Kipcsak törzsek mindenesetre hozzájárultak a magyarság erősebbé tételéhez,de havasalföld első vlah vajdái is ők voltak,ők fogták valamennyire össze a vlah hegyi pásztorokat.Ez a román történelemhamisítóknak persze kényes pont,nemrég kisebb zavar is keletkezett arrafelé ebből szentkoronaradio.com/kultura/2012_07_11_kunok-voltak-az-eddig-romannak-velt-uralkodok-bukarest-leallittatta-a-dns-vizsgal Akit a Belső-Ázsiai eredetünk komolyabban érdekel,ajánlom a téma avatott kutatója,Bíró András Zsolt-nem mellesleg a Kurultaj életrehívója-humánbiológus-genetikus-antropológus remek előadását www.magyarvagyok.com/videok/28-Film/14759-Biro-Andras-Zsolt-Expedicio-a-kazakisztani-madjarok-foldjen-1.html