A sztyeppei népeket bemutató sorozatunk következő sorszámát a jászok húzták. A sok kihalt, beolvadt, asszimilálódott nép közül a magyar őstörténetet érintően talán a legjelentéktelenebb szerepet játszó nép volt, amely - a kunokkal együtt - elmondhatja,  hogy rendelkezik a rossz vendég jellegzetességével: azzal együtt, hogy későn érkezik, sokáig marad. Kései érkezésük a magyarok körébe mégis jókorinak bizonyult, ennek köszönhették jogi értelemben vett különállásukat, végeredményben időleges fennmaradásukat (azaz később olvadtak bele a magyarság tengerébe, mint a korábban érkezett, s korábban asszimilálódott besenyők, úzok). Ez az időlegesség azonban relatív, mert épp elégséges volt ahhoz, hogy maradandó nyomot hagyjanak a magyar jogrendszerben. Hatásukban a kunokkal együtt emlegetik őket, mégis közös történetük számtalan eltérő vonást mutat, nem csak a középkor, hanem a Redemptio utáni évszázadokban is. Mert ők, akárcsak a kunok, annak ellenére, hogy az oszmán hódítás hatására - közvetve - mégis csak beolvadtak a magyarságba, itthagyták a jász ill. a kun tudatot, ami megannyi immár magyar honfitársunkban ma is benne él. Azaz mégis jó sorszámot húztak. Ebben a posztban most a sztyeppei történetüket idézzük fel (későbbi, magyarországi történetük, közigazgatásuk, annak változása - a letelepedett kunokéval együtt - pedig külön témakör lesz).

Úgy vélem, az olvasók között többen vannak, akik már rendelkeznek egyfajta információval a jászok eredetéről, ezért előrebocsátom, hogy az itt összegezve bemutatni, s rendszerezni szánt információkat a Jász Múzeum kiadványaira, a közelmúlt régészeti ásatásainak eredményeire és a tudományos életben összegzett ismeretekre építem. Így nem lesz ködös ókori jazygen származtatás, filiszteusok pláne nem, meg megalapozatlan népetimológiai következtetések sem lesznek (pl. XIX. századi 'íjászozás'). De természetesen a végén ezekre is kitérek, cáfolattal. 

A kezdetek

A jászok pontos származása a messzi ködbe vész. Az első írott források a Kangkü (Kanju) vidékén - a mai Északnyugat-Pakisztánban - számolnak be a Kr.u. I. században ott élő túlnépesedett törzsekről, akik a Szir-Darja egyik mellékfolyójának, a Csunak mentén birodalmat alapítottak. Persze közben - mert ez anélkül nem szokott sikerülni - a szomszédos hatalmi központtal, történetesen Perzsiával állandó harcot vívtak, ennek során befolyásukat Baktriára is kiterjesztették (erről van posztunk is  - nem magáról a hódoltatásról, hanem Baktria történetéről), s egészen a Kaukázusig eljutottak.

Csu(j) - a térképen Chu - folyó "Turkesztán ázsiai orosz tartományban. Koskar néven a Muszdagban ered, áttör a Kungei-Alataun, fölveszi a Karagatait és a Tatalkulba torkollik "- mondja szűszszavúan a lexikon. Szóval valahol erre (balra az az Aral-tó)

Először II. ill. III. sz.-i okiratokban jelenik meg a jászok elődeinek neve [az, ász, ászi, assi arsija] egyes és többes számű alakokban, az általunk ma használt [jász] megnevezéssel a nagy szláv közegen való átverekedésük után illetik őket, a mindent lágyító szláv egyszerűen elébigyesztett egy ejtéskönnyitő [j] hangot, s ezt vette át a magyar, mert hogy 'onnan', azaz arról érkeztek. Az oroszok azért kiszúrtak velünk, mert mind az aszikat, mind az alánokat ekként említik, így pontosan nem tudni, melyik nép elemei voltak azok, akik Magyarországra érkeztek. Szerencsénkre mindkettő iráni eredetű, így tévedni ha tévedtek is (s most tévedésben élnénk), nem jelentőset.

Hasonlóan a többi (nép)vándorló törzshöz és néphez, a jászok sem akként vándoroltak, hogy fogta magát a teljes "állomány", s odébbállt, hanem úgy, hogy túlnépesedés, ill. egy - hasonló okok miatt - érkező, s magának életteret kereső másik népcsoport által legyőzötten egy részük alávetette magát és maradt, más részüket pedig megugrasztotta az érkező (harmadik részük pedig "ott esett el a harc mezején"). Ezek odébbálltak, hogy ők is újabb életteret keressenek és találjanak, hozzájárulva ezzel újabb népek etnogeneziséhez. S mindezt nem egyszerre, hanem időben elosztva, szakaszosan. Ezért van az, hogy egy nyelvcsaládhoz tartozó, de nyelvében mégis elkülönülő, hasonló, vagy azonos kultúrájú törzsek, nemzetségek génállománya innen a jelenből nézve oly kis mértékű eltéréseket mutat, hogy az egyszeri 'szemlélődő' nem is érti. A Kárpát-medencéről szokták mondani, hogy egy nagy olvasztókemence. Mit szóljon akkor a sztyeppe, a maga színkeverő palettájával.

Így  tehát a jászok (akkor még aszik) életében is ott vannak az oszétok, mint minden tankönyv szerint a legközelebbi rokonok. "Az úgy volt...", kezdjük a mondatot, hogy mivel az aszi törzsek az oszétok jelenlegi lakhelyétől számítva D-DK-ről érkeztek, s folyamatosan szakaszosan vándoroltak tovább, volt egy időszak, amikor a Kaukázus északi oldalán a kabán kultúrájú ászi törzsekre szintúgy iráni nyelvet beszélő alán törzsek telepedtek rá. Ezek később nyugatra (Go west) vették az irányt, az ottmaradottak leszármazottai az oszétok.

A továbbtelepedett jászokat (akkor még ászik) a kelet-európai sztyeppéken éri a kunok 1055-ös megjelenése, akik az ott élő iráni eredetű népeket hódoltatják, s letelepedett földművelő életmódjuknak köszönhetően nagymértékben támaszkodnak rájuk. Együttélésük a kunokkal ettől kezdve folyamatos, 1116-ban II. Jaropolk, kijevi nagyfejedelem három kun várost foglalt el, melyben - meglepő módon - jász foglyokat ejtett. A tatárok is 1222-ben előbb a jászokat támadták meg, elvágva őket előbb a kunoktól, majd ezután fordultak a kunok ellen, hogy őket verjék szét a Kalka folyónál. Ahogy a kunokról szóló posztban is írva vagyon "A kun törzsszövetség ekkor [a kalkai vereség után] gyakorlatilag felbomlott, egyesek nyugat, mások délnyugat felé kezdtek el menekülni, voltak, akik meg helyben maradtak."

Ekkor szegődtek melléjük az itthon jászoknak nevezett ászi törzsek, hogy vándorlásuk következő, végsőnek bizonyuló állomásaként a kunokkal érkezzenek Magyarországra. Együttélésük a kunokkal sajátos alakot öltött, épp az élelmiszertermelő feladatuknak köszönhetően szétszórtan, mégis tömbökben éltek, jászoknak nevezett népelemek nyomai az egész Cumániának nevezett területen megtalálhatóak. Ilyen pl. Iasi - magyar hangja Jászvásár(hely) -, amely nevét bár 1408-as források említik először, mégis önelnevezésében a jászok népnevét tartotta fent, mutatva, hogy abban a két évszázadban (XIII-XIV sz.) abban a térségben folyamatos jelenlétük feltételezhető.

A jászok a többi sztyeppei nomád állattartó életmódú néppel szemben városalkotó, letelepedett, földművelő, sőt iparűző nép volt (ennek a középkori Magyarországon is lesz jelentősége, de erről később, másik posztban lesz szó).

A kunok első érkezésekor nem említik a nevüket. Ennek oka feltételezhetően az volt, hogy nem rendelkeztek politikai hatalommal a kunok között. Erre utal az is, hogy majd évszázaddal később, mikor Károly Róbert az 1323-as oklevelében először említi őket, már addigi, felsorolt hadi érdemeikre tekintettel nyerik el azokat a kiváltságokat, amit addig a kunok rendelkeztek (erről majd szintúgy a középkori résznél). Az, hogy a kunokkal való érkezésük és az ország közepén való letelepedésük során (ennek biztonsági okai is voltak, ill. az, hogy a magasabb helyeket már belakták a magyarok, amúgy a Jászság az ország legalacsonyabban fekvő vidéke), szóval, hogy a Tisza homokos bal partja helyett az árvízzel gyakran ellátott jobb parton található Zagyva-völgyet kapták, jobban megfelelt gazdálkodási rendjüknek (földművelés,állattartás). Ez egyúttal a kunoknál korábbi beilleszkedésüket is elősegítette. (→ középkori rész)

XIII. századi beköltözésüket nem csak írott krónikák támasztják alá, hanem az 1996-97-ben Selmeczi László által feltárt négyszállási (szentkozmadamjáni) temető leletanyaga is, melynek alapján Selmeczi egyértelműsítette, hogy az nem keltezhető korábban a XIII. sz. 2. felénél, s hogy a sírok keleties jellegű mellékletei alapján nem a Kárpát-medencében lakó népességhez, hanem a kaukázusi alánokhoz kapcsolhatók (azaz nem más népcsoporté, hanem egy olyané, amelynek itt és csak itt vannak leletei a mai Magyarország területén). Itt felmerül a Jászságon kívüli jászok örök kérdése, s ezen belül a leggyakrabban Jászvásár, Jászó és a mezőségi jászok jönnek szóba.

1. Jászvásár
Jászvásár (Iasi) az a hely amellyel leginkább példálóznak a jászok magas kultúrája mellett érvelők. Tény, hogy a középkorban laktak ott jászoknak nevezettek (lásd Ransanus műve), a város is később róluk kapja a nevét, pontos betelepítésük/letelepedésük időpontja ugyanakkor nem igazolt. A jelentős kereskedelmi központként működő város és a 'jászoknak nevezettek' kapcsolatának kezdete és foka nem teljesen feltárt. A vita korábban arról folyt, hogy ők 'még' jazigok-e, s akkor egy nevében hasonló, de másik nép(csoport), vagy 'már' jászok, s akkor mikor kerültek oda. Az már eldőlt, hogy nem jazigok, így ma már 'csak' arról, hogy hogy kerültek oda a jászok, s mi bizonyítja a város nevén kívül, hogy tényleg ők voltak a névadók. Feltételezik, hogy a kunok mongoloktól elszenvedett, első, 1223-as veresége után (ez a Kalka-menti csata) Barc vezetésével a Prut, Szeret, Moldva és az Al-Duna közti térségre áttelepült kunokkal együtt érkeztek a jászok. Viszont míg Moldva és Havasalföld területén jelenleg elfogadottan 43 kun toponíma lelhető fel, addig jász ez ez egy. Tény, hogy Moldávia Cumania (azaz Kun-ország) területének számított, a Magyar Királyságtól kívül esett, így  e témában az új tudományos felfedezések párhuzamnak jók lesznek, viszont nem módosítják a jászok magyarországi történetét. (→ középkori rész)

2. Jászó
Kaprinay István 1771-ből származó elmélete, hogy a jászok beköltözése Szent László korában történt volna. Feltételezte, hogy az 1089-es kun betörés során ejtett foglyokat László már akkor letelepítette a mai Jászság területén. Ezt ma 'már' régészeti leletek hiánya is cáfolja, akkor mégis alkalmasnak találta Palugyay Imre is a XIX sz. közepén, majd Gyárfás István (róla később bővebben), később Fodor Ferenc is, hogy feltételezzék, hogy ezeket a jászokat a király Jászó környékén letelepítette, s ők azok, akikről a város a nevét kapta, mondván így kellett legyen. (A Redemptio évszázadában élénk polémia bontakozott ki a Jászkun Kerületben az ott élők saját identitása és önálló, elkülönült jogaik kapcsán, ennek okairól majd ott. Részben ennek hatása mindaz a sok téveszme - felmerülése és továbbélése -, amit az 'Alá nem támasztott feltételezések' résznél igyekszem e posztban még bemutatni)
Ez a korai jászói betelepítés több sebből vérzik:
- nem igazolt a jászok ilyen korai megjelenése, nem igazolt, hogy a kunok már ekkor jász segédcsapatokat használtak volna, s az is az ötlet szintjén kezelendő, hogy Jászó lett volna a célterület a letelepítésükre (nincs róla ugyanis adat, hogy ez hova történt). Annyit tudunk, hogy betörtek, fogságba estek egyesek, kiket László 'nem adott vissza', s valahol az országban letelepített. A jászói apátságban található Szent László falfestmény a kunok felett aratott győzelmet ábrázolja ugyan (ez az az ismert legenda, hogy kunok be, egyikőjük elrabol egy lányt, király utána, beéri, leteperi, stb.), de ahogy Langó Péter is megjegyzi, "nem valószínű, hogy azzal büntették volna a legyőzötteket, ill. azok utódait, hogy a templomban saját vereségükre kellett emlékezniük." :)
- a Jászó név etimológiája nem vezethető le a jászok népnevéből. Pais Dezső óta tudjuk, hogy a név eredetileg egy hosszabb szóösszetételből ered, s mai formája csak később formálódott ilyenné.

3. Hantos szék (Fejér megye, Mezőség)
Hatházi Gábor Adatok a Hontos-széki kunok településtörténetéhez c. munkájában igazolta, hogy a jászok Mezőföldre történt letelepítése legkésőbb a Hód-tavi csatát (1282) követő időszakban történhetett, azonban az első adat, mely tényleges ott lakásukat igazolja, késői, 1399-es adat. Azaz nem előzi meg a jászsági betelepedésüket.


Alá nem támasztott feltételezések (csak címszavakban)

- azonosítás a bibliai filiszteusokkal
Az 1883-ban elhunyt Gyárfás István által 'felmelegítetten' a XX. századi közgondolkodásban elterjedt azonosítás, melynek eredete a jászok római rítusra történt XIV. századi térítése során 'pogány' mivoltukra való utalásként terjedt el - Gyárfás volt az, aki  kora színvonalán összegyűjtötte mindazt, amit addig a jászokról tudtak és feltételeztek, nagy hatással volt a jász kutatókra. Ma már megalapozatlan felvetések sorát termelte ki, így a jazyg törzsnév alapján a jászokkal azonosította a szarmatákat. E feltevések egyik gyöngyszeme az, "..hogy a hyksosok a húnscytha törzsnek azon ágazata volt, mely jász nemzet nevet viselt, hogy e jász nemzet Egyiptomban léte alatt az aethiopoktól nyerte philistaeus nevét”. Más kérdés, hogy jó százhúsz évvel halála utána illene forráskritikával olvasni műveit, amit ma sokan elmulasztanak (munkásságának bemutatása és kritikája Selmeczi Lászlótól 1992-ből.) Ő egyébként csak átvette elődeinek a XVIII. századtól tartó vélekedését. Horvát Pétert tekintik az első jász kutatónak. Ő az 1880-as évek elején kiadott műveiben említi a Mátyás udvarában követként eljáró Lucerai püspök, Petrus Ransanus 1490-ben kiadott Epithoma rerum Hungarorum című munkáját - melyet a Thuróczy-krónika (1488) alapján írt -, melyben a jazigokat (Iazigibus), mint német nemzetet (Germaniae natio) említi, kiket - szerinte - torzult alakban jászoknak (Iaz) is neveznek. "... Iazigibus, quae Germaniae natio et ipsa est, sea vulgo verbo corrupto Iaz se ipsi apellant, ..." (Ransanus, Index II. 3-5)
Innen kapott szárnyra egy 'kézenfekfő' magyarázat, s máris megvan a baj. Aztán sorban többen átvették, mert tetszetős magyarázatnak vélték. Annak ellenére, hogy Melich János 1912-ben végleg megcáfolta az azonosítás tarthatatlanságát, azt a magyar közgondolkodásból a mai napig nem sikerült kiűzni.

- azonosság Sztrabón jazygjaival
Jó ezer év van a két népcsoport között -378/1323-, melyek neveinek hangzás utáni azonosítása, megfeleltetése a XIX. század második felében gyakori módszer volt - lásd Gyárfást fent - minden ilyen 'népetimológia' megalapozatlan, semmiféle kontinuitás nem mutatható ki.

- szarmata eredeztetés
Makkay János 1997-ben felvetette, hogy "A jászok nem mások, mint hiteles forrás szerint 568-ig az Alföldön a Duna és a Csörszárok vonalán belül, de a Dunántúlon is hajdan nagy, sőt a régészeti adatok szerint igen nagy tömegben élő szarmaták - alánok közvetlen utódai. Jelentős csoportjaik a korai avar korban is helyükön maradtak, megőrizve iráni nyelvüket." E megfogalmazását azonban nem tudja alátámasztani régészeti érvekkel, épp a szakterülete érveivel. Nem tud ugyanis felmutatni olyan régészeti leletanyagot, folyamatos, századokon át 'működő' temetőket, sem más, a továbbélést igazoló leleteket, amelyek igazolnák a kontinuitást.

- jász = íjász etimológia
Szintúgy Horvát Péter volt, aki átvette, s hatásával elterjesztette a Dugonics András által felvetett jász=íjász etimológiát (Dugonicsot nem ezért szeretjük tiszteljük). A feltételezés alapja egy 1425-ből származó Zsigmond-oklevél, amelyben Zsigmond íjász jász katonák kiállításáról rendelkezett. Ez aztán virágzásnak indult, volt, aki még a filiszteusokkal is összekapcsolta (Hunfalvy), nem részletezném.

A jászok tehát a XIII. században a kunokkal együtt érkeztek Magyarországra. Az még nem igazolt, hogy Kötönyék első (1239) érkezésekor, vagy később a másodikkal (1246). Letelepedésük, közigazgatásuk kiépülése, középkoruk története hálás téma lesz a következő posztok számára. 

Ajánlott irodalom:
Jász Múzeum Évkönyve 1975-2000
- Langó Péter: A jászok korai történetének megítélése a 19-20. században.
- Szabó László: A jász etnikum sajátosságai
- Selmeczi László: Egy elveszett jász település: Kozmadamján-szállása

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr221861309

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ianitorum Regalium Magister · http://regnihungariae.blog.hu/ 2010.03.29. 19:40:36

Számomra semmi újat nem mond a poszt,de azért grat ;)

"A jászok a többi sztyeppei nomád állattartó életmódú néppel szemben városalkotó, letelepedett, földművelő, sőt iparűző nép volt"

Akkor hogyan tudtak nagyobb csoportokban odébbállni? Egy letelepedett vagy részben letelepedett,sőt városiasodott nép lakhelyváltása elég körülményes,legalábbis jó logisztikát kíván.

Rasz 2010.03.29. 20:19:16

Gratulálok. Nagyon tetszett, várom a folytatást. Külön öröm, hogy bemutatja a jászokkal kapcsolatos "vadhajtásokat". Pór nép körében, melynek én is tagja vagyok, az ismeret hiány rengeteg tévhitnek táptalaja, mely romantikára is hajaz.

bloggerman77 2010.03.29. 20:37:36

A jász-magyar-latin szószedetetről, mint fontos nyelvemlékükről szó lesz?

lécci 2010.03.29. 22:22:28

@bloggerman77: Természetesen lesz, mivel az a római rítus szerinti megtérítésük idejéből való (1422), ezért későbbi téma.
De hogy hogy tagolom, még nem tudom :) (hány rész legyen a Redemptio-ig?)

lécci 2010.03.29. 22:28:41

@Nobilis1526: Van az az ok, amiért egy letelepedett életmódot folytató közösség lakhelyet vált. Ez akár az életkörülmények jelentős átalakulása (ellehetetlenülése), vagy azt 'elvenni' igyekvő külső erő formájában merül fel, mind kényszerítő jellegű. S ez mindig erősebb motiváció, mint az "érdemes".

2010.03.30. 03:46:59

Jászholokausztot akarok, gyűlölöm a jászokat. : DDD

APImásik 2010.03.30. 09:01:19

@Bölcs Ész: sajna volt ilyen...
1683ban a tatárok végigpusztították a nagykunságot+jászságot... sok falut eltüntettek a közigazgatásból...:S

Jó kis írás:) köszönet:)

vén betyár 2010.03.30. 09:24:38

Köszönet!Kellemes húsvéti ünnepeket!

Minorkavidor 2010.03.30. 15:31:35

Kedves lécci!
AzT íretad, hogy kr.u.1.sz-ban alapítottak birodalmat a mai É-szak-Pakisztánnak nevezett területen, továbbá, hogy az oroszok egy néven szerepeltetik az alánokkal.
Ezért felmerült bennem a kérdés, hogy az alánokkal együtt a jászokat nem-e a heftaliták űzték-e el nyugatnak még 350 körül?
Azért vetődött fel bennem, hogy van közös történelmük a heftalitáknak és a jászoknak, mert nobilis1526 megkérdezte, hogyan lehet egy nomád nép városlakó. a heftalitákról a kínai források, mint nomádokról, a bizánci források mint letelepült városlakőkról írnak. Szerinted milyen kapcsolat van köztük, ha van egyáltalán kapcsolat?

Minorkavidor 2010.03.30. 15:43:50

@Nobilis1526:
Ha jól tudom a Mongol Birodalomnak is volt egy nomád fővárosa, Karakorum volt a neve. Fénykorában minregy 100.000 lakossal rendelkezett. Szabályos utcahálózata volt, kő- vagy téglaházak helyett jurták alkották az utcákat. Jurtáknál voltak ugyan szilárdabb építményeik, de azok is zömmel fából készültek, ráadásul azok is szétszedhetőek és szállíthatóak voltak. Igazán szilárd kő-és téglaépítményuk kevés volt. Azok is csak akkor épültek, mikor a mongolok felvették a buddhizmust. Azaz kellettek az egyházi épületek, kolostorok például.
A városban rengeteg iparos ember élt és dolgozott, őket zsákmányként hurcolták Mongóliába.

FunkTazmagora 2010.03.30. 20:05:00

Vannak jász jövevényszavak a magyarban?
Itt nem a finnugorkori iráni szóátvételekre gondolok (vár,kard,szarv,száz,stb),hanem ami bizonyosan a jászoktól jött át.

bloggerman77 2010.03.30. 21:13:58

@FunkTazmagora:

Szerintem tájnyelvi szavak lehetnek csak.

jardel 2010.03.31. 17:58:44

Jó cikk volt, várom a folytatást, köszi!

lécci 2010.04.01. 12:24:29

@FunkTazmagora: Valószínűleg nincsenek. Nehéz azt leválasztani, hogy melyek a magyar nyelv népvándorlás idején átvett iráni jövevényszavai, s melyek lennének egy XIII. sz-i betelepedésű iráni nyelvű népcsoporttól átvett szavak, ha nem ismerjük utóbbiak nyelvét.
Mert a fent említett 1422-es szókincset is csak 1957-ben találták meg egy akkori oklevél hátoldalára feljegyzett kéziratként (ajánlom: www1.freeweb.hu/garabonczias/dolgozatok/jaszok.shtml ).

A jászok ugyanis a nyelvüket a XV. században asszimilálódásuk kísérőjelenségeként lényegében felcserélték a magyarra.(szemben a kunokkal, akik valamivel később asszimilálódtak)

lécci 2010.04.01. 12:29:08

@bloggerman77: A jászság népessége jelentősen kicserélődött, etnikai összetétele már az 1699-es Pentz féle összeírás is ezt mutatja, (hát még a Redemptio-ig eltelt további évtizedek !).
Ami tájnyelvi szókincs jelenleg él, az mind a beköltözők szókincse, illetve azok hatásaként 'élő' szavak.

lécci 2010.04.01. 12:43:24

@Minorkavidor: Elégtelenek az ismereteim ezzel kapcsolatban.
Vannak a neten erre utaló 'határozott kijelentések' a magyar őstörténeti kutatók részéről, én óvatosabban fogalmazok. Az, hogy mi zajlott ott le az alatt a 'jó pár száz' év alatt, míg Kangkü (Kanju) vidékéről felértek a kelet-európai szetyeppékre, milyen hatások érték, hogyan váltak szét, stb. nagyon érdekes kérdés, de nagyon talányos is.
Igazából, az, hogy megjelentek a kunokkal együtt, s hogy ez egy külön nép, nem pedig csak egy kun törzs, nem is volt világos a magyarok előtt a betelepedésük után sem vagy száz évig.

bloggerman77 2010.04.02. 05:04:59

@lécci:

"Nehéz azt leválasztani, hogy melyek a magyar nyelv népvándorlás idején átvett iráni jövevényszavai, s melyek lennének egy XIII. sz-i betelepedésű iráni nyelvű népcsoporttól átvett szavak"

***

lécci, lécci ne nyelvészkedj :) Tökéletesen el lehet különíteni, hogy a magyar nyelv iráni jövevényszavai melyik korban - ősíráni, óiráni, alán, perzsa - kerültek a nyelvbe.

Csak néhány olyan iráni eredetű szó van, ahol ez nem tisztázott, pl. az "ing" és a "kard" szavaknál.

lécci 2010.04.02. 11:41:54

@bloggerman77: Nem azt lehet elkülöníteni, hogy "melyik korban - ősíráni, óiráni, alán, perzsa - kerültek a nyelvbe." (azaz mikor, mely évszázadban, a sztyeppe melyik részén jártunkban), hanem, hogy az iráni eredetűnek mondott szavaink alakjában beazonosítható a "ősíráni, óiráni, alán, perzsa" hatás, szótő, stb. De az, hogy ez mikor került a nyelvbe, mely néppel érintkezve, együtt élve, közvetlenül iráni, alán népektől, vagy olyanoktól, akik maguk is átvették ezektől, .. na szóval nem nyelvészkednék. (az előbb azért sikerült levágnod a mondat végét, megkurtítva így épp a lényegétől, hogy "...., ha nem ismerjük utóbbiak nyelvét." :)

Természetesen én sem gondolom, hogy egy kis létszámú közösség nyelvének kései hatása ki tudott volna szorítani, olyan már megrögzült szavakat, amelyek az adott fogalmakra már biztos léteztek jóval régebb óta a magyar nyelvben. A Németh Gyula által 1956-ban publikált 40 nevet és szókapcsolatot (2 köszönést) tartalmazó 1422-es szójegyzékből 34-et a wiki is közöl http://hu.wikipedia.org/wiki/Jászok Ez azért fontos - ezt a többieknek írom -, mert ennek megtalálása óta tudjuk egyáltalán, hogy iráni nyelven beszéltek (pontosabban azt, hogy a dél-oszétiai digor nyelvjáráshoz áll a legközelebb). Mintegy ötven éve csak.

FunkTazmagora 2010.04.02. 20:25:44

A legrégibb indoiráni eredetű szavak a finnugor korra vezethetők vissza,mivel ezek a szavak a többi finnugor nyelvben is megvannak:pl: észt sarvi- magyar szarv,finn orpo- magyar árva (indoeurópai *Hórbʰo),finn mesi - magyar méz (indoiráni alapnyelv *medhu- ),stb.Ezek a szavak az ősiráni korra vezethetők vissza.
Egyébként szerintem a finnugor/ugor kor után a sztyeppén nem érte olyan nagy hatás a magyarságot az iráni népek részéről,tekintve,hogy az iráni szavak jóval elmaradnak a türk szóátvételek több százas "létszámától".
Azt hiszem a méreg (marg) és talán a papucs szó lehet perzsa eredetű.

bloggerman77 2010.04.02. 20:46:21

@FunkTazmagora:

Én is erre gondoltam, csak nem volt kedvem bepötyögni. :)

B.B.Balarám 2010.06.09. 19:51:32

- Mitől jász a jász? Tán attól, amitől magyar a magyar, vagy amitől ember az ember?
Lényegi -halhatatlan- lényünk nem ember, nem magyar, nem jász, de mi embernek tudjuk/hisszük magunkat, így oktalanság messze vinni a gondolatot.
Azok a jászok, akik jásznak vallják magukat, mitől azok, ha magyar, alán, oszét, tatár, tót, palóc, stb. gének hordozói?
Talán a hit (hit-vallás)? De melyik hit? A keresztény biztosan nem, hisz a jászok évezredekkel előzték meg a kereszténységet és akkor is jászok voltak a pusztai nomád (vagy letelepült) életvitelükkel, hitrendszerükkel.
Jászok azok akiknek sem génjeik, sem hitük nem az ősi jász?

B.B.Balarám 2010.06.20. 21:19:21

Kedves Moderátor(ok)! Mi volt a gond kérdéseimmel, hogy törlésre került?

B.B.Balarám 2010.06.20. 21:20:22

Bocs. Az előbb nem látszott.

béci79 2012.07.15. 16:48:05

Jó volt a cikk is és a hozzászólások is érdekesek.Azt mindenesetre szeretném hozzátenni hogy a jászság mindenképpen államalkotó és magyarsággazdagító tényező,munkaszeretetével,szorgalmával,tisztességével,magyarokhoz való hűségével,a Jászság-mind földrajzi egység-felvirágoztatásával,népi kultúrájával,becsüljük meg őket.Tökéletes ellentétei egy másik-beköltözött-népcsoportnak.

béci79 2012.07.15. 21:16:05

Akit komolyabban érdekel a jelenkori Közép-Ázsia kutatás és azon belül a magyarság feltételezett rokoni kapcsolatai,az a téma avatott kutatójának,Bíró András Zsoltnak-nem szobatudós,terepen dolgozik- remek előadását nézze meg,az előadó humánbiológus-genetikus-antropológus.
www.magyarvagyok.com/videok/28-Film/14759-Biro-Andras-Zsolt-Expedicio-a-kazakisztani-madjarok-foldjen-1.html

esszithais 2019.04.28. 02:54:17

@béci79: A jaszok miben tartjak "jasz" tartozasi tudatokat? En joreszt lakhelyeikrol, es azok jasz neverol tudtam, meg iskolatrsol akinek a vezetek/csaladi neve Jasz volt. Talan nepi motivumokban, stb.