Qedrák 2010.05.20. 18:00

A besózott Karthágó

A besózott Karthágó


Nincs ember a Földön, aki ne ismerné Karthágó lerombolásának és sóval behintésének legendáját. A harmadik pun háborúban a római csapatok háromévnyi harc után földig rombolták Karthágót, és a város helyét felsózták. Ebből a legendából azonban valószínűleg egy szó sem igaz, mégis elterjedt a közbeszédben, pedig már magyarul is olvashatunk erről a témáról.

Karthágó a sózás előtt....



Várossózás az ókori forrásokban


Brian Herbert Warmington magyarul is elérhető könyvében az alábbiakat írja: "Végül a föld színével tettek egyenlővé mindent, ami még állt a városban, Scipio ünnepélyes formák között átkot mondott a romhalmazra; ekével barázdát vonatott, abba sót hintett annak jelképéül, hogy a hely örökre lakatlan pusztaság marad." Nem csak Warmington, de mások sem adják meg Karthágó besózásának pontos lábjegyzetét. A besózás legendájáról legutóbb Németh György írt a Karthágó és a só című munkájában, amelynek alapján amúgy ez a poszt is készült.

 

... és a sózás után
Karthágó romjai a mai Tunéziában

 

A Kr. e. 149-146 között zajló harmadik pun háború kétségtelenül a végét jelentette a Karthágó és Róma közötti vetélkedésnek. A háború előtt Karthágó már tetemes hadisarcot fizetett, elvesztette minden Afrikán kívüli birtokát, továbbá folyamatosan zaklatta a várost Róma szövetségese, Massinissa numidiai király. A háború végül kitört, nem utolsósorban a Marcus Porcius Cato vezette csoportnak köszönhetően. A város kétségbeesetten védekezett, de végül Publius Cornelius Scipio Aemilianus Africanus elfoglalta a várost. A győztes vezér személyéhez is kapcsolódik számos tévedés (hogy csak egyet említsek meg: a Karthágóról szóló magyar Wikipedia oldalon idősebb Scipio fogadott fiaként írja le), ezért itt fontos megjegyezni: Scipio Aemilianus fogadott fia volt Scipio Africanus fiának.

A legtöbb ókori összefoglaló történeti munka, amely Karthágó elpusztítását tárgyalja, elveszett. Titus Livius 51. könyvét Florus a Kr. u. II. századi átírásából ismerjük, és az alábbiakat írja:

"16. De utoljára is megpecsételődött a sorsuk, és, még hinni is alig lehet, Hasdrubal vezetésével harmincezer ember megadta magát. 17. Mindannyiuknál hősiesebb volt azonban egy nő, méghozzá a fővezér felesége. Magához szorította két gyermekét, a háztetőről vetette magát a lángok közé, így követve a Karthágót alapító királynő példáját. 18. Hogy mekkora város semmisült meg ekkor (a többi dologról hallgatni akarok), abból is megítélhetjük, hogy milyen sokáig tombolt a falai között a tűzvész. Egyfolytában tizenhét napon át izzott, s alig tudott elapadni a lángfolyam, amellyel maguk a punok árasztották el városukat, hogy ha már nem tudták a rómaiak karmai közül kiragadni, legalább az ő diadalmenetüket is elhamvasszák."

Scipio Aemilianus görög mestere, Polübiosz jelen volt Karthágó bukásánál, és részletesen beszámolt róla, de az ő művét szintén csak átírásból ismerjük. Appianosz számol be az eseményekről Polübiosz nyomán a Pun háborúk c. munkájában:

"128. Scipio célja a Bürsza elfoglalása volt. Ez volt a város legjobban megerősített pontja, amelynek ide menekült a legtöbb lakója. Az agora irányából három út vezetett föl a Bürszába, amelyek mindkét oldalán szorosan egymás mellé épített hatemeletes házak magasodtak. Ezekből lőtték a rómaiakat, de ők mégis elfoglalták az első épületeket, és azokból támadtak a következőkre. Amikor azok is a kezükre kerültek, pallókat, deszkákat vetettek át a szűk átjárók fölött, és e hidacskákon keltek át. A harc egy része fent a tetőkön, másik része pedig a szűk utcákban folyt azokkal, akik csak ellenállást tanúsítottak. A haláltusák változatos sóhajai, jajgatásai és üvöltései mindent betöltöttek, hiszen voltak, akik kézitusában haltak meg, mások élve zuhantak le a tetőkről az úttestre vagy a mások kezében lévő, magasba tartott lándzsák, dárdák és kardok hegyébe. A tetőn harcolók miatt eleinte senki nem gyújtott föl semmit, amíg Scipio el nem érte a Bürszát. Ekkor felgyújtatta mind a három szűk utcát, másoknak pedig megparancsolta, hogy tisztítsák meg az utakat minden éghető anyagtól, hogy a sereg akadálytalanul felvonulhasson. 129. Ezután újabb borzalmakat lehetett látni. Mindenütt fellobbant és tovaterjedt a tűz. A férfiak nem egyenként rombolták le a házakat, hanem egyszerre valamennyit. A recsegés-ropogás egyre hangosabb lett, és a kövekkel együtt rengeteg halott zuhant az utcák közepére. Mások még éltek, különösen az idősebbek, az asszonyok, és a gyerekek, akik a házak belsejében rejtőztek el. Egyesek megsebesültek, mások félig megégtek, de mind borzalmas hangon jajongtak. Mások kövekkel, gerendákkal, és lángokkal együtt zuhantak le a magasból, és szétszaggatott tagjaikkal borzalmas halmokba keveredtek össze. De még ezzel sem jött el szenvedéseik vége. A lehullott köveket felszedők, akik fejszékkel, bárdokkal, és csáklyákkal mindazt eltakarították, amit az utakra hullott, és megtisztították az utcákat, fejszéikkel és bárdjaikkal belapátolták a halottakat és a haldoklókat a föld mélyedéseibe éppúgy, mint a gerendákat és a köveket, elvonszolva vagy vasszerszámaikkal megforgatva, így emberekkel töltötték föl a gödröket. Voltak akiket fejjel lefelé építettek bele a töltésbe, lábaik pedig kiálltak a földből, és többnyire még rángatóztak, másoknak a lábuk került alulra, és a fejük állt ki az úttestből.

[...]

Scipio pedig, látva a várost, amely betelepítésétől kezdve hétszáz esztendőn át virágzott, és annyi föld, sziget és tenger fölött uralkodott, annyira bővelkedett fegyverekben, hajókban, elefántokban és kincsekben, mint a legnagyobb birodalmak, bátorságban és tettrekészségben pedig jóval túl is haladta őket, és amely valamennyi hajójától és fegyverétől megfosztva mégis három esztendőn át szegült szembe e háborúval és az éhínséggel, ilyen szörnyű véget érve zuhant a végső pusztulásba, mint mondják, könnyezni kezdett és nyíltan megsiratta ellenfeleit. Hosszan tűnődött magában, végiggondolva, hogy a városoknak, a népeknek és valamennyi birodalomnak ugyanolyan bukásra van ítélve a sorsa, mint az egyes embereknek, hiszen így járt az egykor boldog város, Ilion is, elbukott az asszírok, a médek és utánuk a perzsák leghatalmasabb birodalma, és a minap a makedónok fénylő országa is, aztán akár megfontoltan, akár csak mintegy odavetve az eposz szavait idézte:

"eljön a nap, mikoron megszentelt Ílion elvész,
és Priamosz, meg a népe a jógerelyes Priamosznak"


Polübiosz a mestere, nyíltan meg is kérdezte tőle, mire vonatkoznak a szavai, s mint mondják, ő nem titkolózott, sőt egyértelműen a saját hazáját nevezte meg, mivel az emberi sors forgandóságát látva féltette azt"


A város elfoglalása után szabad rablás következett, majd a szenátus küldöttséget menesztett Scipiohoz, hogy rombolja le a várost. Megtiltották, hogy bárki lakjon Karthágóban, és átkot mondtak ki a Bürsza környékére, valamint a Megarának nevezett területre.

Az átok kimondása mellett azonban sehol nem található semmilyen sózásra utaló mondat. Nemcsak Karthágó kapcsán, de az egyéb római forrásokban sem található olyan momentum, amely bármilyen város besózására vonatkozna.

A besózás hagyománya olyannyira uralkodó volt, hogy csak 1986-ban fordult a nemzetközi tudományos közélet felé R. T. Ridley, a "To Be Taken with a Pinch of Salt: The Destruction of Carthage" c. cikkében, amelyben elemezte a besózás forrásait, és arra jutott, hogy ez az aktus egyszerűen nem történt meg az ókori források alapján. Továbbá arra kérte a kollégáit, és a közvéleményt is, hogy segítsenek megkeresni az eredetét Karthágó besózásának. S. T. Stevens,  A Classical Philology nevű folyóiratban, ahol Ridley írása is megjelent, 1988-ban közölte a megoldását, amely szerint a besózás bibliai eredetű, mégpedig Sikem ostromával függ össze:

"45. És Abimélek egész nap vívta a várost, mígnem bevette a várost, és a népet, mely benne volt, leölte: a várost pedig lerombolta, és behinté azt sóval. (Bírák 9, 45.)"

Ez a bibliai cselekedet pedig Mózes egyik könyvére utal a szerző szerint,

"23. Kénkő és só égette ki egész földjét, be sem vethető, semmit nem terem, és semmi fű sem nevekedik rajta; olyan, mint Sodomának, Gomorrának, Ádmának és Czeboimnak elsüllyesztett helye, a melyeket elsüllyesztett az Úr haragjában és búsulásában." (5Mózes 29, 23.)


A középkori krónikák egyébként úgy tudják, hogy Attila 452-ben szintén lerombolta, és sóval hintette be Padovát, ahogy Barbarossa Frigyes is tette Milánóval 1162-ben. Ezekre a városokra szintén Sikem sorsát vetítették ki a középkori szerzők, akik később Karthágó Scipio általi elpusztítása, és megátkozása mögé is hasonló eseménysort képzeltek, mint Sikem esetén.

Összefoglalva tehát Karthágó besózásának, amint azt Németh Györgynél is olvashatjuk, semmi alapja nincs az ókori források szerint. Mégis a történelemoktatásban, valamint a közbeszédben is gyakran szerepel szófordulatként, hasonlatként a besózott Karthágó sorsa. Ridley óta egyébként a vita a nemzetközi fórumokon is folyik, sokan érvelnek ellene is, mellette is. A Kedves Olvasóktól mégis azt kérjük, hogy bánjanak óvatosan a Karthágó besózásáról szóló legendával.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr91992022

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Szájer, a magyar Cato 2010.05.25. 21:09:58

"Szájer kilátásba helyezte, hogy amíg Szlovákia nem vonja vissza a törvényt, addig egyetlen olyan felszólalásuk sem lesz az Európai Parlamentben, amely erről az ügyről ne emlékezne meg." (MTI híre)Elképzelem, amint valamelyik magyar néppárti ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tamáshida · http://www.youtube.com/watch?v=x_SBwVB83WU&feature=related 2010.05.20. 19:43:31

Jó a cikk, bár kicsit rövid. Karthágóról én is sokat gondolkoztam már, és egyetértek Scipóval: "a városoknak, a népeknek és valamennyi birodalomnak ugyanolyan bukásra van ítélve a sorsa, mint az egyes embereknek, hiszen így járt az egykor boldog város, Ilion is, elbukott az asszírok, a médek és utánuk a perzsák leghatalmasabb birodalma, és a minap a makedónok fénylő országa is". És elbukott Róma is. Javaslom az illetékeseknek, írjanak egyszer a punok történetéről egy sorozatot. Nagyon érdekes lenne!

flippant 2010.05.20. 19:44:53

Meg a kép alapján hatalmas város lehetett. Rengeteg só kellett volna hozzá.

Viharkabát 2010.05.20. 20:16:19

Olvastam egy több szempontból is remek regényt Qart Hadastról, azaz Karthagoról:
Gisbert Haefs: Hannibal. Karthago története címmel.

Egyrészt nem római szempontból tekint a pun háborúkra, ami számomra már unikum volt, másrészt kellemes olvasmány, végül,de nem utolsósorban megtudtam, hogy a németeknek mégis van humorérzéke :-)

Kelly és a szexi dög 2010.05.20. 21:23:22

Én a magam részéről megyek és megsózom a zsíroskenyeremet...

Czelder Orbán 2010.05.20. 21:32:22

A világért sem szeretnék ünneprontó lenni, de ezt a mesét már leleplezte (és több másikat is) Németh György a Karthágó és a só című könyvében.

Czelder Orbán 2010.05.20. 21:34:17

Bocsi, most olvasom az írást. Nyugodtan töröljétek a kommentemet.

legeslegujabbkor 2010.05.20. 21:39:58

Ekével barázdát húzni, és jelképesen sóval behinteni 10 métert is lehet. Szóval elképzelhető, de ne képzelődjünk, ha egyszer nincs írásos nyoma.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2010.05.20. 21:48:37

Nekem mindig is gyanús volt, már csak a só ára miatt is, hacsak nem tényleg jelképesen történt, de az is gyanús, mert katonák többnyire inkább praktikusan gondolkodó emberek.

lécci 2010.05.20. 21:50:33

Tömör, frappáns, gratulálok. (a nyílt színen is) :)

bloggerman77 2010.05.20. 22:16:40

Azért ezek a fránya rómaiak Sztálingrád, Varsó, Budapest és Berlin előtt kétezer évvel alkalmazták a városharc klasszikus formáit (háztömbről háztömbre való harc)

megitális rózsa 2010.05.20. 22:29:16

Serge Lancel: Hannibál

Ebbe is érdemes beleolvasni.

algi 2010.05.20. 22:38:50

Nem lehet, hogy ezt mindig is képletesen értették?

radiris 2010.05.20. 22:41:06

@Czelder Orbán: az a jó, amikor valaki olvasás előtt kommentel csak a cím alapján és azt hiszi, hogy kurva okos.

Quentin vagyok Montargis-ból 2010.05.20. 23:22:34

Márpedig behintették bizony, nemhogy sóval, de paprikával és borssal is, meg tettek rá egy kis majoranát is, csak az íze kedvéért.
És utána az egészet meglocsolták jól olivaolajjal és paradicsomlével.

FunkTazmagora 2010.05.20. 23:46:42

A kérdésem nem a cikkhez kapcsolódik,hanem az ókorhoz:tudna valaki egy jó könyvet ajánlani,ami a hettitákról,ill.Hettita birodalomról szól? Eddig még sehol nem tudtam ilyenre rátalálni.

Senderos 2010.05.21. 02:08:43

én amikor az iskolában tanultuk, már akkor reflexből úgy fogtam fel, hogy képletes ez a sóval behintés.
meg nem fordult volna a fejemben, hogy tudósok foglalkoznak ezzel...
volt aki komolyan azt hitte, hogy szó szerint besózták az egész várost?

huta9020 2010.05.21. 07:03:17

Én komolyan hittem, mint ahogyan azt is, hogy a spártaiak 300-an voltak (holott nem is).
A javasolt bibliai megoldás nem igazán meggyőző. Bármelyik földműveléssel foglalkozó ember, ma ugyanúgy, mint két ezer évvel ezelőtt megmondhatja neked, hogy sós talajon nem terem meg semmi.

magyar bucó 2010.05.21. 07:13:53

@flippant: Ha sózták, akkor nyilván csak szimbolikusan, nem az egész várost. Akkoriban ugyanis a só drága volt.

Rob67 2010.05.21. 07:40:07

@Senderos: Hogy foglalkoznak-e ilyenekkel a tudósok?
Még más, feleslegesebb problémakörökkel.
Az angolok ebben élen járnak :)
Kutatják Isten létét vagy nem létét is évi 2 millió fontból...
Mondjuk ebbe a programba becsatlakoznék, nagy stressz nem lehet a csapatban :)

Szalacsi_Dezső 2010.05.21. 07:41:03

A képen látható "sózás" utáni Karthago, nem a lerombolt város romjait ábrázolja, hanem az újjáépítettét. Az eredeti "sózás" előtti Karthago romjai egy nagy "gödörben" tekinhetők meg. Kb. 30 négyzetméternyi látható belőle a külvárosi részen.

silverwol 2010.05.21. 07:52:53

Jo, erdekes cikk, tobb ilyen kellene. Ugyanakkor nem szeretem a hatasvadasz feluteseket, pl. "Nincs ember a Földön, aki ne ismerné Karthágó lerombolásának és sóval behintésének legendáját. ". A 6 evnel fiatalabb gyerekek akkor ezek szerint tobbnyire nem is emberek?

NickJ 2010.05.21. 08:41:37

A teljes besózás legendáját soha senki sem vette komolyan (mint történész), ezért nincs is mit megcáfolni. Egyébként maga a "cáfolat" is kimerül abban, hogy nem sikerült fennmaradt hiteles idézetet találni a sóval felhintésre. Természetesen csak az számítana komoly cáfolatnak, ha legalábbis szemtanúk részletes visszaemlékezései fennmaradtak volna.

A jelképes sóval behintés valamilyen ritus formájában azonban könnyen előfordulhatott. Egy hosszú, kegyetlen háború lezárását jelentette a győzelem, a rómaiak kinyilváníthatták ilyen formában azt az óhajukat, hogy most aztán veszteg maradjon mindenki a környéken.

> És elbukott Róma is.

A birodalom igen, de Róma városa köszöni szépen, megvan, Karthágóban meg egymás sarkát tapossák a turisták.

1985-ben Róma és Karthágó polgármestere kötött egy szimbolikus testvérvárosi szerződést, mintegy békekötéssel lezárva a 2100 évvel korábbi háborút. Mit szólna ehhez Scipio?

www.saudiaramcoworld.com/issue/198503/delenda.est.carthago.htm

Trójával ellentétben Karthágó nem csak hogy nem pusztult el véglegesen, hanem a római birodalom egyik legfontosabb központja lett kicsivel később. Itt tanult például Szent Ágoston is, aki a korai kereszténység legnagyobb hatású írója volt.

Kacsinecz K. 2010.05.21. 10:04:48

@NickJ: Érdekes, amit írtál. Nekem sem állt össze, hogy a rómaiak Karthágót a földdel tették egyenlővé, aztán párszáz év múlva már a Vandál Királyság központja lett.

Kaif · http://toriblog.blog.hu 2010.05.21. 10:18:52

@Kacsinecz K.: Pedig a földig rombolták, és törvénybe iktatták, hogy soha nem szabad újra felépíteni. Ehhez képest Gaius Sempronius Gracchus reformjainak egyike volt Karthágó újjáépítése a földreform során, de csak egy kis colonia megalapításáig jutott, amit Gracchus meggyilkolása után a szenátus leromboltatott. Caesar kezdte el újjépíttetni, végül Augustus alatt kapta meg újra a városi rangot.

sierrahun 2010.05.21. 10:30:47

@Szalacsi_Dezső: még pontosabban ez egy rómaiak által épített fürdő romja, ha emlékezetem nem csal, akkor valamikor az első évszázadból. A fürdőt Karthago romjaitól nem messze építették (nyilván állt mellette egy új város is, annak kellett a fürdő, de erre konkrétan nem tért ki az idegenvezető). A fürdő építéséhez felhasználták a romváros köveit.

@flippant: városnak nem túl nagy, de fürdőnek impozáns. Többszáz méter átmérőjű épületkomplexum volt, több hidegvizes és melegvizes medencével, minden kigondolhatóval ellátva. A fürdőromok közvetlen szomszédja egy dombra épült valami (elfelejtettem, hogy nagykövetség, vagy ben Ali elnök palotája). Mindenesetre abban az irányban nem szerencsés fényképezgetni a turistáknak, erre nyomatékosan felhívják az ember figyelmét. Egyébként nagy, kövér tengeri madarak grasszálnak a turisták lábai közt, mint idehaza a galambok.

Czelder Orbán 2010.05.21. 14:14:45

@radiris: Dehát én kurva okos vagyok! :-DDD

FunkTazmagora 2010.05.21. 15:26:44

@Cserépszavazás: Csak azzal az a baj,h. lassan 50 éves könyv,és néhány adat helytállóssága már megkérdőjelezhető.Nem tud valaki "frissebb" könyvet?

FunkTazmagora 2010.05.21. 15:27:53

Adat helyett állítást akartam írni.

Csomorkány 2010.05.21. 15:43:13

Mondjuk bennem az merül föl, hogy nem mindegy?

Attus Germanicus · http://attus.hu 2010.05.21. 16:05:06

@NickJ: Az a "baj", hogy nyilván senki nem írja le, hogy mi NEM történik :-)
Te leírnád, hogy "és Scipio nem hintette be sóval a várost"? ;-)

Egyébként szerintem a cikk nem csak azt írja le, hogy nincs hiteles forrás a sóról, hanem azt is, hogy nincs hiteltelen forrás sem, egyáltalán, senki és semmi nem ír erről. Tulajdonképpen az is erősen kérdéses, hogy egyáltalán honnét származik ez a legenda - mert az nehezen hihető, hogy közel 22 évszázadon keresztül szájról-szájra járt volna :-)

Harald Blåtand 2010.05.21. 18:35:54

Csomorkány: Attól függ, kinek. Egy a korszakkal foglalkozó kultúrtörténész, néprajzkutató, vallástörténész stb. számára az, hogy létezett-e az átokkal egybekötött (szimbolikus) besózás a római kultikus-politikai gyakorlatban is, vagy az Abimélek-történetből átvett utólagos vándormotívum, egy nagyon izgalmas kérdés. Én egyik sem vagyok, de személy szerint egy ilyen probléma engem is százszor jobban lázba hoz, mint hogy teszem azt hány mm vastag volt a Királytigris toronypáncélja :-) Amúgy, ha belegondolunk, a Bírák könyve történetében a város területének besózása nem is olyan abszurd; végül is Abimélek csak egy helyi agresszív hadúr, egy önjelölt bíra, aki inkább tűnik egyszerű, csak származására hiú rablóvezérnek, mint valamiféle hadsereg parancsnokának, Sikem "városa" meg alighanem kisebb volt, mint egy mai magyar aprófalu. Abimélek meglehetősen groteszk halálának leírása sem épp Karthágó-méretű ostromokban való részvételt sejtet.

Harald Blåtand 2010.05.21. 18:39:45

"Abimélek pedig elment Thébesbe, és táborba szállott Thébes ellen, és bevette azt.
És Abimélek oda ment a toronyig, és ostrom alá vette azt, és egészen a torony ajtajáig közeledett, hogy azt tűzzel égesse fel.
Akkor egy asszony egy malomkődarabot gördített le Abimélek fejére, és bezúzta koponyáját.
Mikor pedig az Izráel férfiai látták, hogy Abimélek meghalt, kiki visszatért a maga helyére."
Bár, maga a nagy Épeiroszi Pürrhosz is hasonlóképpen hunyt el :-)

Kacsinecz K. 2010.05.21. 20:44:36

@Kaif: Igen, ezért nem állt össze, mert nem tudtam, hogy a rómaiak a saját törvényüket megszegve a várost mégis újjáépítették. Azt meg nehezen tudtam elképzelni, hogy a vandálok építették volna újjá:). Köszi az infókat.

Tamáshida · http://www.youtube.com/watch?v=x_SBwVB83WU&feature=related 2010.05.21. 20:46:21

@NickJ: Itt tanult például Szent Ágoston is, aki a korai kereszténység legnagyobb hatású írója volt. - Milyen igaz, és eddig nem állt össze a kép...

bloggerman77 2010.05.21. 22:31:39

@Harald Blåtand:

Még később is a hadvezérek, királyok az első sorokban küzdöttek, pl. Nagy Lajos királyunkat is megsebesült egy ostrom során.

bloggerman77 2010.05.21. 22:33:39

@Kacsinecz K.:

Eléggé hiányos lehet a szlovákiai törioktatás, hogy nem hallottál az újjáépült Karthagóról a római korban. :))

Bezzeg Samo meg Szvatopluk megy ezerrel. :P

Kacsinecz K. 2010.05.21. 22:43:41

@bloggerman77: Hát ezt persze muszáj volt idekeverni most is:)). Ez az én hibám nagy részben. Vagy nem voltam előadáson, amikor erről volt szó, vagy kiesett azóta:). És különösebben nem is érdekelt a téma akkoriban, most már inkább.

delvideki 2010.05.23. 12:18:00

@FunkTazmagora:
Roman Herzog: Ősi államok - A hatalomgyakorlás eredete és formái, ISBN 963-13-4755-9

Mondjuk ebből a _csak_ hettitákkal foglalkozó rész 16 oldal, a többi meg az, ami a címében található, de az is át van szőve számos példával, jónéhány hettita hivatkozással...

Minorkavidor 2010.05.25. 15:25:08

@Kaif:
Így igaz! A római város neve Forum Juki lett, Augustus 3000 veteránt telepített oda kezdetnek. Később a város a Birodalom 3-dik legnagyobb városa lett (Róma és Alexandria után). A Birodalom Los Vegas-a volt- a szerencsejáték akkori fővárosa -rosszhírű bűnbarlangjai birodalomszerte ismertek voltak az erre fogékonyak körében.
A vandálok 439-ben hódítják meg és teszik meg fővárosuknak. Az arabok 697-ben pusztítják el, de ma ismét létezik egy kisváros Karthago néven.

mtultras 2010.05.27. 16:14:05

Az nem lehet, hogy esetleg a kútjait sózták be? Már amennyiben nem volt esetleg más édesvíz-forrás, mondjuk tó a környéken, mert a rajzon mintha az lenne a háttérben.

Mixer 2010.05.31. 14:14:09

nagyon klassz írás. köszönjük