Anonymus

Az 1970-es években talán joggal gondolhatták azt a középkori magyar történelmet kutatók, hogy Anonymus datálása kapcsán minden fontosabb kérdést megválaszolt már a történelemtudomány, ezért a III. Béla korabeli keltezést senki nem fogja majd kétségbe vonni. Nem így történt, a nyolcvanas és kilencvenes években a vita a III. Béla és IV. Béla korát elfogadók között bontakozott ki.

 

 

 

III. Béla és krónikása

 

 

 

Harmatta János

Harmatta János 1977-ben az Antik Tanulmányok című folyóiratban tette közzé az Anonymus-szal foglalkozó tanulmányát. Harmatta János elsősorban Anonymus forrásaival kapcsolatban emelt be új szempontokat a kutatásba. A kutatók régóta tudják, hogy Anonymus Gestájában kétféle Scythia-leírással lehet találkozni. Ezek egyike az első fejezetben található, ahol Anonymus lényegében átvette az ókori kútfők, így pl. Hérodotosz Scythia-képét. A hetedik fejezetben azonban egy teljesen más kép bontakozik ki: „Az Úr megtestesülésének 884. évében a krónikások évkönyvei szerint hétmagyarnak nevezett hét fejedelmi személy Szkítia földjéről nyugatra vonult. […] Hosszú napokig pusztaságokon haladtak keresztül, az Etil folyón pogány módra tömlőn ülve keltek át, s nyomát sem találták városoknak vagy emberi életnek. Szokásukkal ellentétben nem maguk készítette ételekkel éltek, hanem hússal és hallal táplálkoztak, mígnem Oroszországba nem értek, amelyet Szuzdalnak hívnak.” (Veszprémy László fordítása. Anonymus: A magyarok cselekedetei. 1999. Budapest. Osiris Kiadó.) Az Etil folyó nem lehet azonos a Tanais-szal Harmatta szerint, hiszen az az első fejezetben Scythia keleti határfolyója, ha nyugati irányba keltek volna át rajta a magyarok, akkor Anonymus nem ki-, hanem bevándoroltatja őket Scythiába. A Szuzdalba történő vándorlás kiindulópontjaként emlegetett Scythia valójában azonos Baskíriával vagy a volgai Bolgáriával. Rámutatott arra, hogy Anonymus a Iustinus-féle Scythia leírása során kihagyta a területet északról határoló ’montes Riphei’-t.

Kézai Simon ezt az ellentmondást úgy oldotta fel, hogy a Don folyót azonosította az Etillel, Harmatta szerint tehát nincs okunk valamilyen régi magyar hagyományt feltételezni, amelyből ez az azonosítás eredt volna. A későbbi krónikások pedig úgy léptek át a problémán, hogy Scythia nyugati határfolyójának tették meg az Etilt. Harmatta ezután megemlíti a Riccardus-féle jelentést, amelyben előfordul a Gesta Hungarorum neve, és amiből kiderült, hogy annak útmutatása nyomán indultak el a domonkos szerzetesek keletre. Azonban az ott előforduló Ungaria Maior vagy Magna Ungaria név egyetlen ránk maradt későbbi krónikánkban sem szerepel. Az itt említett Gesta Hungarorum azonban nem azonos Anonymus munkájával, mivel a domonkos szerzetesek a Maeotis mocsaraiban kezdték el először keresni az őshazát, ami megfelel Regino Scythia-leírásának. Éppen ezért Anonymus műve, vagy legalábbis egy része biztosan 1235-37, vagyis Julianusék útja után keletkezett, amikor már tudtak a Magna Hungáriában maradt magyarokról. Ebből azonban nem következik az, írja Harmatta, hogy műve nagy része ne lett volna már kész az Aranybulla kiadása előtt, vagy még annál is korábban.

Sólyom Károly

Sólyom Károly az Irodalomtörténeti Közlemények 1979. évi számában jelentkezett egy újabb Anonymus-írással, közel másfél évtizeddel első, 1966. évi tanulmánya után. Sólyom  a váci gimnázium matematika-tanára volt, de több alkalommal szólt hozzá az Anonymus-kérdéshez is. Kívülállósága okán első, 1966-ban szintén az ItK-ban megjelent cikke előtt évekig várakoztatták tanulmánya közlését, és végül csak azért jelenhetett meg, mert időközben ifj. Horváth János is ugyanazt a személyt nevezte meg Anonymusként, mint ő. Horváth és Sólyom véleményével azonban Györffy György vitába szállt, és mint azt a legutóbbi posztunkban is említettük, Györffy hiányolja Anonymus helynevei közül a Péter győri püspökkel kapcsolatosakat. Nincs benne sem Zaránd megye, sem a Velek-nemzetség birtokai, sem pedig Győr és közvetlen környéke.

Csakhogy, mutatott rá Sólyom Károly a cikkben, ifj. Horváth János és közte alapvető különbség volt abban, hogy ő Horváth datálásánál mintegy két évtizeddel korábbra helyezte a Gesta megírásának az idejét, akkor, amikor Anonymus még nem volt győri püspök. Mivel Anonymus járhatott Aragóniában 1197-ben vagy 1198-ban, és megismerhette az ottani krónikairodalmat, továbbá 1202-től a királyi kancellárián tevékenykedett, így e két időpont között írhatta munkáját.

Györffy óbudai prépostja ráadásul nem is biztos hogy létezett. Az a hamis 1124-re keltezett garamszentbenedeki oklevél, amiből Györffy a nevet merítette, feltételezve, hogy az oklevél 1200 körüli hamisítvány, a XII. századi okleveleket felhasználva írja bele a különböző tisztségviselőket, értelmetlen lenne közéjük keverni egy XIII. századi (élő) személyt.

Sólyom Károly táblázata az Irodalomtörténeti Közlemények 1979. évi 2. számából

Sólyom egy szemléletes, bár kissé megtévesztő táblázatot is közzétett az Anonymus-jelöltekről. (Ezt már Csapodi Csaba is hiányolta a kutatók részéről.) Sólyom az alábbi feltételeket támasztja Anonymus-szal szemben: királyi jegyző volt, születésének ideje legyen behatárolható, jól ismerje Egert és környékét, jól ismerje Csanádot és környékét, jól ismerje Óbudát és környékét, legyen P. dictus magister, diplomáciai dolgokban legyen jártas, hadművészetben legyen jártas, legyen egy N. nevű barátja, és legyen előkelő származású.  E tíz feltételből tízet teljesít Péter győri püspök, csak hatot Sebestyén Gyula Adorján esztergomi prépostja, csak ötöt Jakubovich Emil óbudai prépostja, mindössze kettőt Szilágyi Lóránd Péter esztergomi prépostja, és egyet sem Györffy fiktív óbudai prépostja. A táblázat egyébként azért megtévesztő, mert számos más Anonymus-érvet nem vesz figyelembe, talán nem véletlen, hogy Thoroczkay Gábor összefoglalásából ki is maradt az erre történő utalás.

Kristó Gyula

A következő nagyobb munka, ami napvilágot látott, az a szakzsargonban és a köznyelvben is csak tízkötetesként ismert Magyarország története, amelyet 1984-ben adtak ki. A Kálmán király uralkodásától a tatárjárásig tartó rész szerzője Kristó Gyula volt, aki a korábbi téziseit ismételte meg Anonymus kapcsán ebben a munkában (ld. a mondott munka 1295. oldalától), sőt a Gertrúd elleni merénylet kapcsán már a névtelen jegyzőt idézi. Árpád vezért Anonymus valószínűleg II. Andrásról mintázta, aki Attila városában egy lakomajelenetben mulatozik, tornajátékot néz, és nagy birtokadományokat tesz. Ez a kép a novae institutiones II. Andrására utal, aki két kézzel szórja a nagyobb birtokokat.

 

 

 

 

 

 

 

Györffy György

Györfy György, aki szintén szerzője volt a tízkötetes Magyarország történetének, egy külön tanulmányt szentelt elmélete bírálatainak megválaszolására. (Györffy György: Anonymus társadalmi szemlélete. In: Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk.: Székely György. Budapest. 1984. Akadémiai Kiadó. A Memoria Saeculorum Hungaria IV. kötete, amelynek első kötete egyébként a Középkori kútfőink kritikus kérdései c. munka, amelyről korábbi posztunkban is írtunk.) A mű keletkezésével kapcsolatban először elfogadta Szilágyi 1196-1203-as keltezését, néhány sorral később mégis azt írta, hogy a mű befejezése röviddel III. László 1205. évben bekövetkezett halála után történt.

 

 

Kritikusainak terjedelmes lábjegyzetekben válaszolt. Szerinte „Anonymus azáltal, hogy a vérszerződés pontjaiba bevette a fejedelem és rokonai között ellentéteket szítókat, ugyanúgy Imre-pártiságról tesz tanúságot az ellene támadó Endrével szemben, mint ahogy Imre és fia, III. László gyermekkori megkoronázását példázza a fejedelem életében vezérré tett Zolta és Taksony alakjával”. IV. Béla megkoronázásának nem tulajdonít akkora jelentőséget, mint ifj. Horváth János. Horváth, valamint Sólyom Károly jelöltje, Péter győri püspök nem lehetett Anonymus, mert II. András egy 1217. évi oklevélben azt írja róla, hogy gyerekkora óta hűségesen szolgálta a királyt, tehát nem lehet ő az Imre-párti Anonymus. Továbbá Anonymus munkájában Győr és környéke földrajzi értelemben teljesen üres maradt. Nem tartotta meggyőzőnek Kristó Gyula filológiai érveit sem, amelyekkel II. András korára tette Anonymus munkáját. (Ennél bővebb részletekbe azonban nem bocsátkozott.) Györfy azzal is érvelt Horváth János azonosítása ellen, hogy a 33. fejezetben Anonymus név szerint említi Szemere ispánt, márpedig ő egy 1177. évi oklevélben említtetik, és a középkori halandósági viszonyok közepette nehéz elképzelni, hogy megérte volna az 1210-es éveket, amikor Horváth szerint Anonymus írta a gesztáját.

Váczy Péter Pannonhalmát érintő fejtegetéseit hibásnak nevezi, mivel Anonymus egyszer sem említi munkájában a kolostort. Ő pusztán annak a hegynek a nevét jegyezte le, ahol majd a kolostor állni fog, de Árpádék idejében értelemszerűen még nem állt. A hegy nevét illetően pedig a magyarországi hagyományt követte. Váczy Péter érve, hogy a Fekete-tengert csak a XIII. század második évtizedétől, a kun misszió beindulása után nevezték volna így, nem helyálló, ugyanis Györffy szerint nincs világos adatunk arra, hogy miként nevezték a magyarok a Fekete-tengert korábban. Az sem kizárt, hogy a Magyarországra beköltöző besenyők nyomán már megismerhették ezt az elnevezést. Györffy egyébként 1988-ban Anonymus: Rejtély vagy történeti forrás? címmel újra kiadta az összegyűjtött cikkeit, sőt, 1993-ban megjelentette a krónikáink és a magyar őstörténet című munkáját is.

Gabriel Silagi a Die „Gesta Hungarorum” des anonymen Notars. Die älteste Darstellung der ungarischen Geschichte című, 1991-ben Sigmaringenben napvilágot látott latin-német szövegkiadása előszavában és jegyzeteiben szintén III. Bélát tekinti Anonymus egykori kenyéradójának. A munkát 1196-1222 közé keltezi, elkerülve ezzel az állásfoglalást a különböző nézetek kapcsán.

1991-ben újabb jegyzőjelölttel állt elő Szovák Kornél, aki Pál erdélyi püspök személyében valószínűsítette Anonymust. Pál 1177-ben mint király jegyző már kiállított egy oklevelet,  amelyben szerepel egy ritka határozópár, amely a Gestában is előfordult. Ez az adverbiumpár a ’potenter et pacifice’ illetve a ’pacifice et feliciter’. E három határozószó közül pedig párosan a már említett Caba-féle oklevélből ismert az egyetlen előfordulása, ezt az 1177-es oklevelet pedig éppen Pál notarius készítette. Korábban Pál személyét azért vetették el, mert 1188-ban mint kalocsai érsek szerepelt, de 1192-ben már más személyt neveztek meg érsekként. Ebből azt feltételezték, hogy III. Béla halála előtt meghalt, ezért nem lehetett azonos a jegyzővel, aki „néhai Béla királyról” írt. Szovák szerint nem biztos, hogy az adatok hiánya az érsek halálára utal. Szerinte az érsek visszavonulhatott szerzetesnek, vagy tanulmányokat folytatni, esetleg a pápai kúriába emelkedett fel valamilyen tisztségviselőnek. Szovák szerint már 1181 körül készen volt a Gesta, de a prológus csak III. Béla halála után íródott, és a hosszú írási idő magyarázhatja Anonymus pontatlanságait. Az, hogy a Gesta stilisztikailag egységes munka, nem ellenérv, hiszen egy szerző stílusának nem feltétlenül kell megváltoznia 20 év alatt. Péter püspök személyét Szovák elveti, mert nem mutatható ki semmilyen stilisztikai hasonlóság az 1202-1205-ös kancelláriai működése alatt készült oklevelek és a Gesta Hungarorum között. Sőt, ugyanez szerinte érvényes a III. Béla utolsó időszakából (1190-1196) fennmaradt oklevelekre is.

Ezen azonosításnak azonban több nehézsége is akad. Az egyik az, hogy nehezen magyarázható az, hogy miért tűnik el Pál püspök a magyarországi forrásokból. Vékony Gábor, az 1991-es Anonymus-tanulmány szerzője rámutatott, hogy már I. Bélát is, mint ’episcopis feliciter et coronatus’ említik a magyar krónikák. Továbbá problémát jelent az is, amint ezt egyébként Szovák is említi, hogy a Gesta Hungarorum magyar szavainak helyesírása eltér a Pálhoz köthető oklevelek helyesírásától.

 

 

„Kővár építő Béla a király”

 

 

Süpek Ottó

A nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején egyre erősebbé váltak azok a nézetek, amelyek Anonymust IV. Bélához kötik. Süpek Ottó, aki a francia szak egyetemi tanára volt az ELTE-n, (de később előadásokat tartott a hírhedtté vált Nagy Lajos Király Magánegyetemen is), új jelölttel állt elő. Szerinte a Gesta Hungarorum keletkezésének idejét a P iniciálé rejti magában. A „P iniciálé O alakú ölében ugyanis kilenc karéjú tavirózsa nyílik, és a V betűt formáló virágának szirmai között, lángoló matematikai zárójelben négy típusú arab szám látható, felülről lefelé festve: egy függőleges vonal jelöli az egyest (I), az alatta lévő félholdszerű forma a kettest (U), ami mellől hiányzik ugyan a lefelé tartó szár, de ezt a hiányt a rajzolat szimmetriája igényli; a következő a V betű a hetest jeleni, és legalul felismerhető az ügyetlenül festett, s ezért kissé szétfolyó kilences”. A dátum tehát 1279 lenne, ekkor keletkezett a Gesta Hungarorum Süpek szerint, (aki egyébként elméleteit a Magyar Nemzet, valamint a Tekintet című nem igazán szakmai folyóiratok hasábjain közölte). Karsai Géza nyomán az iniciáléban feltételezett P.O.V. betűkben a Predica Orbi Vade („Eredj, prédikálj a világnak) dominikánus jelszó kezdőbetűit vélte megtalálni. A szimbolikai érvek felelevenítésén kívül azonban semmilyen módon nem cáfolja a III. Béla korába történő keltezést.

A kódex első oldala a P sziglával

Süpek Ottónak, ahogy a többi kutatónak is, megvolt a maga szerzőjelöltje. A geszta 48. fejezetében leírt Veszprém elfoglalását ábrázoló fejezet szerinte a püspöki székhely Csák Péter nádor által történt 1276. évi feldúlásának irodalmi visszatükröződése. Süpek Magyar Nemzetben írt cikkének szerzőtársa, Katona Imre szerint Anonymus Pál veszprémi püspök volt (1263—1274). Süpek Ottó azonban e téren nem értett egyet vele, és a Tekintetben 1992-ben magyarul megjelent cikkében (franciául ezen elmélete már korábban napvilágot látott) más jelölt mellett teszi le a voksát. Szerinte nem egyházi, hanem világi személy volt a szerző, és pedig Aba Péter. A nevét a Gesta zárósoraiból olvasta ki, ahol az ’in perpetuum’ kifejezés szerinte egy középkori etimologizálást takar, azaz ’per Petum’ ill. ’per Petrum’, vagyis Péter. A ’P. dictus magister ac ... notarius’ kezdősorban a magister pedig nem az egyetemi vagy iskolázottsági rangra utal, hanem egy főúri tisztségre (pl. főlovászmesterre). Aba Péter „félhivatalosan” kancelláriai munkát is folytathatott, innen a notarius megnevezés. A Gesta megírását 1279-re tette, amikor az Aba nemzetség egy hatalomátvételt kísérelt meg az országban, és ehhez a Gesta szolgáltatott irodalmi propagandát. Aba Péter e munkában mint a kun Edumen, Pota, valamint Turda püspök jelenik meg. (Tegyük hozzá, hogy amit Süpek Ottó a késői Árpád-kori hatalmi viszonyokról vizionált, az szöges ellentétben állt az addigi kutatásból megismert eredményekkel, így nem csoda, hogy érdemi visszhangja nem volt e munkájának. Munkájából egyedül az irodalmi megfigyelései tűnnek hasznosíthatónak).

Szintén IV. Béla korára keltezte Anonymus Gesta Hungarorumát Szegfű László.  Már az 1969. évi Magyar Könyvszemlében megjelent cikkében is utalt erre, amikor azt írta, hogy Anonymus munkája „a kun hospes-elemeknek örökjogon adományozott ispánságok tulajdonjogát igyekszik bizonyítani”. Ezzel nem az Aranybullát akarja megerősíteni, hanem jogi kibúvókat keres annak hatálya alól. Mivel 1267-ben az Aranybullát megújítják, ezért a mondanivalója abban az időben is aktuális lehetett. Árpád fia, Zolta a kunok közül szerez feleséget, ami párhuzamba állítható IV. Béla fia, V. István és kun felesége házasságával. Ezen elképzelését az Irodalomtörténet című folyóirat 1987-88. évi számában már határozottabban is képviseli, amikor recenzió alá veszi az Eszmetörténeti Tanulmányok a magyar középkorról c. munkát.

A kilencvenes évek hajnalán újabb vélemények láttak napvilágot arról, hogy Anonymus IV. Béla krónikása volt. E véleményekkel, az erre érkező reakciókkal, valamint az azóta eltelt mintegy húsz év Anonymus-kutatásával a következő, és egyben utolsó részben fogunk foglalkozni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr132515744

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.12.23. 22:59:26

Harmatta okfejtése nekem egy kicsit spekulatívnak tűnik. Erre alapozni, hogy a geszta egy része Julianusék útja után készült, hát... nem csoda, hogy ezt az elméletet nem nagyon emlegetik.

Qedrák · http://toriblog.blog.hu 2010.12.28. 17:31:26

@G.d.Magister:

Ebben teljesen egyetértek veled. :)
Ugyanakkor azt tegyük hozzá, hogy Anonymus őshaza-elképzelésére (szerintem) még nem született meg a tökéletes magyarázat.

nyomasek_bobo · http://sopron.e-cafe.hu 2011.02.15. 21:38:50

Az ősbusád bejegyzés azt jelenti, hogy az itt beharangozott utolsó rész elmarad? Sajnálnám.

Qedrák · http://toriblog.blog.hu 2011.03.05. 13:49:55

@nyomasek_bobo:

Szia!

Elnézést, ezt csak most láttam.
Nem marad el az utolsó rész, sőt, már félig készen is van, de azért késtem vele ennyit, mert több kutatómunka kellett hozzá, mint amit előzetesen terveztem.

serenissima 2011.03.26. 11:15:16

azt mgemlítette már valaki, hogy
lengyel történészek feltételezik, hogy Anonymus Velencei volt ?

en.wikipedia.org/wiki/Gallus_Anonymus

vagy akár itt is
serenissima.freeblog.hu/archives/2011/03/26/Magyarorszag_es_Velence/

rabax 2012.03.28. 16:25:21

@DSI Builder: Akkor további jó kutatást kívánok!

Ungváry Jenő: Anonymus kora és középkori latin szótárunk. Acta Papensia 10 (2010) 1-2:65–100.

@serenissima: Nem ugyanaz!