2010.03.15. 18:00
Az 1838-as dunai árvízről
Március 15-e emberemlékezet óta az 1848-as forradalmi események szinte kisajátított 
napja, ám napra pontosan 10 évvel korábban, 1838. március 15-én ugyanezen a napon volt a nagy dunai árvíz is, minden idők legnagyobb dunai árvize a maga 1030 cm-es vízszintjével. Ama nagy árvíz, melynek mentése során mutatott emberfeletti helytállásáért nevezi az utókor Wesselényi Miklóst 'árvízi hajósként', s melynek 'nyoma' megtalálható a Rákóczi úton árválkodó Szent Rókus templom falán, ahogy emlékezete (Wesselényi dombormű) pedig a Ferenciek terén, a Ferences templom északi falán. A témának szép irodalma van, internetes is. E blog keretében igyekszünk olyan témákkal foglalkozni, amely kevésbé tárgyaltak, vagy ha ismertebb témák merülnek fel, akkor ahhoz igyekszünk valami új megközelítést, árnyalást nyújtani. Most inkább az emlékezés ill. a figyelemráirányítás a cél. Bár pesti árvíznek hívjuk, lényegében Esztergomtól Szabadszállásig végigpusztította a Duna-völgyet, köszönhetően annak, hogy az egész szakaszon több jeges torlasz képződött, melyek különböző időkben szakadtak fel.
Aki munkája, vagy ártéri lakhelye miatt időközönként figyelemmel kíséri az Országos Vízjelző Szolgálat hivatalos oldalát (www.hydroinfo.hu), az a várható árhullámok és vízállás időszaki figyelemmel kísérése mellett megismerkedhet magának a szolgálatnak és úgy általában a hazai vízállásjelentéseknek a történetével.
"Az első dunai árvízi feljegyzés 1012-ből való, mely árvíznél <számtalan ember, barom és épület veszett oda>. A legrégebbi vízállás-feljegyzéseink az 1693/94 évi árhullámról vannak. A vízállások rendszeres észlelése a Dunán 1823-ban a pozsonyi és a budai, a Tiszán pedig 1833-ban a szegedi vízmércéken indultak meg. A Kiegyezés időszakában már 57 helyen folyt rendszeres vízállás-észlelés. Hamarosan megindult a vízállások közlése az érdekeltek számára, vagyis a vízjelzés. A Tiszánál már 1856-ban megindult, egyelőre csak árvizek idején, de 1886-tól már naponként küldték szét a vízállásokról szóló értesítést. [...] Az 1876. február-márciusi dunai jeges árvíz és az 1879. márciusi tiszai árvíz halaszthatatlanná tette az egységes vízrajzi szolgálat kialakítását. Végül Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter 1007/1886 sz. rendeletével 1886. május 1-jén a minisztérium szervezetének részeként megkezdte munkáját a Vízrajzi Osztály, ..."
De térjünk át témánkra, konkrétan az 1838. évi árvízre, és előzményeire. Azt akkor már tudjuk, hogy 1823-tól a pest-budai szakaszon már vízmérce működött. Ez a vízmérce beosztott skála, amelynek O pontját ma "Magyarországon a nulla-pont magasságát a Balti-tenger középvízszintjéhez képest adják meg (m B.f.)."
Ez konkrétan Budapesten 94,97 m, Nagymarosnál magasabb 99,43 m, lejjebb Dunaújvárosnál pedig 90,30 m. Ahova beállították anno. (A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság honlapján megtekinthető a "Vízrajzi adatok, tájékoztatók" menüpontban). Azaz, amikor azt halljuk, hogy mondjuk ma Budapesten (azaz a Vigadó-téren) 186 cm, akkor az nem a meder aljától, hanem ettől O ponttól 186 cm. Azaz az egész egy viszonyszám, nem abszolút érték, hanem egy mérési ponton a skáláról leolvasott érték. (S ehhez képest tudjuk, hogy ha 7 méter lesz, akkor a kertünk végében fog-e állni, vagy el tudunk még sétálni a parti sétányon).
Az ár tetőzése március 13-án Esztergomnál volt, majd március 15-én a pest-budai szakaszon. A Dunán az egyes "nagy emlékezetű" árvizek különböző okok miatt képződtek, van, hogy hirtelen egyszerre fellépő kedvezőtlen időjárási körülmények miatt (1956 tavaszi), van, hogy tartósan fennálló, de közvetlen veszélyt nem jelentő kockázatot (fagyás) egy attól független másik tényező (magas érkező ár, mely levonult volna jég nélkül problémamentesen) fordít természeti kárrá. Az 1838. évi jeges árat a tartós nagy hideg és a jégképződést követően tavasszal hirtelen fellépő magas árhullám okozta. Azaz az olvadás előbb megindult a magasabb szinteken, mint lent a Duna-völgyben, pontosabban annak Duna-kanyar utáni területén.
Az akkor még szabályozatlan, így lassú Duna-meder kedvezett a jégtorlaszok képződésének. A Dunakanyartól befagyott folyón beállott a jég. A Hunyadi Mátyás királlyá választásáról szóló poszt kommentjeiben már szóba került, hogy a Duna befagyásához korunk környezetszennyezett világában kell 100 napfok, akkoriban ehhez kevesebb is elegendő volt. December végére már befagyott a Duna (Mátyást anno január 25-én választották, s a Prágából érkező csapat szintúgy Esztergomnál kelt át, nem feljebb, lehet ebben a Duna-kanyarban 'valami'), majd március 6-án fokozatosan emelkedő vízszínttel érkezett az árhullám. A vízszint növekedése március 13-án átmenetileg megállt, mert a víz nyomása a Szentendrei-sziget északi csúcsánál képződött jégtorlaszt felnyomta, elmozdította, de az mintegy 40 km-re délebbre ahogy Pest-Buda térségébe ért, a Hajógyári-sziget északi csúcsánál (mindig ezekkel a szigetcsúcsokkal van a 'gond') ismét összeállt. Az újonnan képződött jégtorlasz mögött a víz szintje ismét emelkedni kezdett és 13-án este szépen elöntötte Szigetmonostort és Szentendrét, éjjel pedig (Duna)bogdányt, Pócsmegyert és Tótfalut, Kisoroszit és Vácot. Két emberöltő óta nem éltek át a térség lakói hasonló árvizet sem, az 'emlékezetben' lévő 1775-ös addigi legnagyobb árvíz. A mellékelt vízszintjelző ábrán az 1775-ös is rajta van a jeges árvizek bal oldali oszlopában). Vácott ezt a szintet 4 lábbal (kb 126 cm), Szentendrén pedig 7 láb 7 hüvelykkel, azaz jó 2,4 m-rel. Ez összevetve az áradás tetőzése napjainak (március 13-18) a hasonló pesti adataival a következő, táblázatban (budai vízmérce) megjelenített képet mutatja.
| Dátum | időpont | láb | hüvelyk | vonás | = cm |
| március 13. | déli 12 óra | 22 | 6 | 3 | |
| este 18 óra | 24 | 5 | 0 | ||
| éjfélkor | 25 | 11 | 9 | ||
| március 14. | reggel 8 óra | 26 | 0 | 0 | |
| déli 12 óra | 26 | 5 | 6 | ||
| este 18 óra | 26 | 7 | 9 | ||
| éjfélkor | 26 | 7 | 9 | ||
| március 15. | reggel 8 óra | 26 | 7 | 6 | |
| déli 12 óra | 26 | 8 | 0 | ||
| este 18 óra | 28 | 4 | 0 | ||
| éjfélkor | 29 | 4 | 9 | 1030 | |
| március 16. | reggel 8 óra | 28 | 11 | 3 | |
| déli 12 óra | 28 | 7 | 0 | ||
| este 18 óra | 27 | 7 | 0 | ||
| éjfélkor | 24 | 10 | 3 | ||
| március 17. | reggel 8 óra | 24 | 0 | 0 | |
| déli 12 óra | 23 | 3 | 3 | ||
| este 18 óra | 22 | 5 | 0 | ||
| éjfélkor | 21 | 8 | 6 | ||
| március 18 | reggel 8 óra | 20 | 9 | 3 | |
| déli 12 óra | 19 | 11 | 0 | ||
| este 18 óra | 18 | 8 | 6 | ||
| éjfélkor | 17 | 10 | 0 |
|
|
 |
| A Rókus-kápolna a Rákóczi úton (bal oldalán a víz jelzett szintje) | (ami az épület oldalán az árvízre utal) |
Tekintettel arra, hogy a pest elötti falvakban kevesebb volt a kő- ill. téglaház, azt is jelenti, hogy a károk is jelentősebbek voltak. Az egyes településeken az épületek 40-70 %-a összeomlott, a házak 85 %-a megrongálódott. Az áradás híre megelőzte magát a természeti csapást, de védekezni nemigen lehetett ellene. Március 6-án ugyanis Visegrád és Nagymaros part menti házait már elöntötte az ár.
A szentendrei-szigeti falvak szerencsétlenségére a lefolyása is eltérő volt, számukra nézve a pestiéhez képest később indult meg, tekintettel arra, hogy a Csepel-szigeti jégtorlasz 15-én éjjel 'megindult' Ercsi irányába, lefelé a folyón, enyhítve a Pestre nehezedő (víz)nyomást, lerövidítve ezzel a tetőzést, s ez 16-án az Óbuda térségében a ma Hajógyárinak mondott sziget északi csúcsán képződött jégtorlaszt is megbontotta (a jégre felülről nehezedő nyomást a Duna a csökkenő vízszint miatt alulról nem volt képes ellensúlyozni, így az is megroppant)
 |
| A Wesselényi-dombormű a Ferencesek templomának északi oldalán |
A kárfelmérések az ár levonultával azonnal megkezdődtek. Faragó Tamás feldolgozta ennek a Pest-Pilis-Solt vármegyei Közgyűlés által a szentendrei-szigeti falvakat illetően megvalósult menetét. Eszerint március 21-én bizottságot (akkori szóhasználattal küldöttséget) hoztak létre, amely egy hét alatt kidolgozta az összeírás szempontjait, és a kárösszeírás mintatábláját, melyet az április 10-i megyegyűlés már el is fogadott. Április 18-án és 19-én a vármegyei főszolgabíró, egy táblabíró és egy esküdt helyszíni szemlén össze is írta a károkat. (Csak a gyors bonyolításhoz egy adalék, hogy Szigetmonostor augusztus 1-i dátummal a a római katolikus plébánost, a kántort és az urasági vadászt érintően kiegészítéseket fűzött volna az összeíráshoz, de a nem vették azokat figyelembe, mert jóval korábban elkészültek és lezárták a felmérést.
Összességében tetemes károk keletkeztek, nem csak Pest városában, hanem a már említett Vácott és Óbudán is, Esztergomtól Szabadszállásig mindösszesen 24 településen. Az alábbi záró táblázat a károk településenkénti nagyságát és a károsult épületek arányát mutatja:
| Épen maradt lakóházak aránya | |||||||
| Árvízkár összege (pFt) | 0-9 % | 10-24 % | 25-49 % | 50-74 % | 78-89 % | 90 % felett | települések száma |
| 10 ezer alatt | - | - | - | Lóré | Becse | Békásmegyer, Makád, Budakalász, Sziget-szentmárton, Pomáz, Szigetújfalu | 8 |
| 10-19 ezer között | Albertfalva | - | - | - | Budafok, Csép, Tököl | Tétény | 5 |
| 20-29 ezer között | - |
Pócs-megyer, Monostor, Visegrád |
- |
Sziget- szentmiklós |
- | - | 4 |
| 30-39 ezer között | Csepel | - | Bogdány | Tótfalu | Ráckeve | - | 4 |
| 40 ezer felett | - | Óbuda | - | Szentendre | Vác | - | 3 |
| Összesen | 2 | 4 | 1 | 4 | 6 | 7 | 24 |
13 komment
Címkék: magyarország duna árvíz
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
d.z. · http://masikmagyarorszag.blog.hu 2010.03.15. 20:09:09
NAR 2010.03.15. 20:47:21
Holnap Kapitány · http://iloveyouso.blog.hu 2010.03.16. 12:33:53
Virágzik a Nagysár
holnapkapitany.blog.hu
Mesék egy elképzelt Magyarországról
Minorkavidor 2010.03.16. 17:08:21
A rendszerváltás ezek szerint nem hozott változást?
Cs 2010.03.17. 15:39:23
A főiskolán volt egy tanárom, neki volt ez egy vesszőparipája. Volt olyan, hogy a kiadott feladatban Adria feletti magasság volt megadva. Amennyiben rákérdeztél, akkor természetesen Balti feletti magasságban értendő, de ha nem és automatikusan baltival számoltál akkor megszívatott ezzel. A végeredmények nem lehettek jók, mert ott van a 67,5 cm-es magasságkülönbség. "Mert erre figyelni kell, mert még manapság is találhat az ember a munkája során régi adatokkal."
Kestrel 2010.03.18. 09:35:43
A fenti cikkhez: volt egy-két nyelvtanilag nem túl kerek mondat, azt érdemes lenne kifésülni, illetve nem tudom cél-e, de a források feltüntetése lehetne még "csemege".
Köszönöm!
Minorkavidor 2010.03.19. 20:48:15
KJösz a választ! De ez újabb kérdést vet fel bennem: nyugat-európai szövetségeseink (EU, NATO) mit használnak? Felteszem a balti középszintet az egykori szocialista országok.
Még egy kérdés, a japán blit többi része mikor következik?
NAR 2010.03.23. 23:46:02
csillagház 2011.03.14. 23:21:57
csillagház 2011.03.14. 23:27:07
szga · http://szgaboragnes.blog.hu 2012.09.06. 09:14:13
AZ ÁRVIZI HAJÓS
(Szavalta a Pesti Magyar Színházban
1838. április 27-kén Laborfalvi Róza)
"Hol népes ház-sorok
Jegyzék az útakat,
Most vad moraj között
Fut gyilkos áradat.
Rémséges jaj kiált
Ingó falak megől;
Rémesb a hallgatás,
Midőn a ház bedől;
S omlott házak felett,
Élők - s halottakon
Örvényesen kereng
S zúdúl el hab habon.
'Ki ment meg engemet
Kórt, aggot és szegényt?
Mindenre ami szent,
Oh ember, hozz segélyt!'
A fennmaradt kövön
Így esd egy női hang,
S bajhirdetőn visít,
Mint vészben a harang.
S im sajka jő s rohan
Az áradat taván;
De aki rajta űl,
Embertelen zsivány.
Nem emberélet az,
Miért ő eveze:
Tiltott vagyont keres
Szentségtörő keze.
S szivetlenűl az agg
Nő mellett elsuhan;
Mert egy batkát nem ér
Mind, ami rajta van.
És több hajó kereng
Az ingó fal körűl;
De a szegény anya
Ott áll mentetlenűl.
Ez pénzét, az magát
Jövének menteni;
Van aki kedveseit
Aggódva keresi;
S ki csak mulatni jár
A köz veszély felett:
Az óni rá nem ér
Egy hitvány életet.
S mindig dühösb az ár,
S a bágyadt nő előtt
Száz örvény tátogat
Alásodorni őt.
Még jő s megyen hajó;
De ő már nem kiált:
Tűr s várni láttatik
A borzasztó halált.
'Ki él még itt?' riad
Most egy hajós közel,
Sajkája telve bár
Menekvők terhivel.
S még jókor érkezik;
A féltett kőfal áll,
S kihalt remény után
A nő hajóra száll.
*
A sajka partot ér,
S a megmentett sereg
A bátor férfinak
Hálás bucsút rebeg.
Csak a szegény beteg
Agg nő nem távozik,
S elfúladt kebliből
Sohajtás hallatik.
'Itt jó anyám, neked
E kisded adomány,
Pénz s egy falat kenyér;
Többet várj ég után.
Nekem nagy útaim
Vannak még szerteszét:
Ezreknek élete
Kiált hajót, segélyt.'
Szól s menne a hajós,
De a hölgy, kit hozott,
Tündér tekintetű
Asszonnyá változott.
Arcán redők helyett
Ifjú kellem virúl;
Szépsége bájoló
Leírhatatlanúl.
Szebb, mint a szerelem,
Barátságnál hivebb,
Mindennél, ami kéj,
Látása kedvesebb.
S az elbámult hajós
Hall édes hangokat,
Minőket emberajk,
Sem zenemű nem ad.
'Ha minden elhagyand,
Igy szól az égi nő:
Az ember és világ,
Barát és szerető;
Ha hozzád mostohák
Szerencse és ipar;
S hű fáradásidért
Rágalmak nyelve mar:
Emlékezzél reám
Sorsodnak éjjelén:
Önérzeted vagyok,
Nevem Jótétemény.'
Rendűlt kebellel a
Bátor hajós eláll
Ez égi látomány
Magas csodáinál.
Őt minden elhagyá,
Az ember, a világ;
Csaknem maga maradt,
Mint téli fán az ág.
Sorvasztók napjai,
S kietlen álmait
Gyógyszer nem űzi el,
Nem orvosolja hit.
De az nem tartja őt;
Megy a szép vágy után,
S még soknak élete
Menik meg csolnakán.
S ha néha mardosóbb
Fájdalma visszasír,
S a földön ellene
Nincs menedék, sem ír:
Lelkének a dicső
Hölgy képe feltünik,
S szűz arca bájain
Fájdalma megtörik."
(1838. április 27. előtt)
kommentek