2009.10.05. 18:00
Mátyás király I.: Hunyadi Mátyás családja, és gyermekkora
Mátyás király a honi közvélemény szemében az az uralkodó, akit talán a leggyakrabban emlegetnek pozitív kontextusban. Ezt tükrözik azok az egyébként nem feltétlenül szignifikáns felmérések is, amelyek azt hivatottak kimutatni, hogy a magyarok kit gondolnak a legnagyobb honi történelmi személyiségnek. Mátyás király trónralépésének 550. évfordulóján, tavaly, meghirdették a reneszánsz évet is, amelynek kapcsán a széles közönség elé is megpróbálták eljuttatni Mátyás, és a reneszánsz Magyarország kulturális hagyatékát, így abban a szerencsés helyzetben lehetnek az olvasók, hogy Mátyásról, Mátyás életéről számos monográfia, tanulmánykötet, vagy népszerűsítő irodalom jelent meg, jelen írásunk pusztán össze kívánja foglalni a nagy uralkodó életét.
Származás, és család
Mátyás származása körül elsősorban a XIX. század végétől lángoltak föl a viták. A román történetírásban előfordul olyan vélemény is, amely szerint Mátyás egy román király lett volna. Természetesen erre reflektálva számos olyan írás is született, amely szerint a Hunyadi családnak semmi köze nem volt a románokhoz. Érdekes mellékszála ennek a vitának az az elképzelés, amely szerint a Hunyadi-ház egy kun, vagy elrománosodott kun családból származott volna, aminek elméleti lehetősége adott, mivel a román fejedelemségekben kezdetben valóban tekintélyes létszámú kun arisztokrácia volt. Az első oklevél, amely a Hunyadi-családot említi, Zsigmond király adománylevele, amelyben Hunyad várát Serbe fia Vajk lovagnak, valamint testvérének Radolnak, és Magosnak, illetve unokatestvérének Radolnak, és fiának Jánosnak adományozza. Vajkot egy 1414-es forrás még említi, azonban 1419-ben a neve már nem bukkan föl. Ekkor egy oklevet írnak át Radol (László néven említik), valamint Vajk három fia, idősebb Hunyadi János, ifjabb Hunyadi János, és (ifjabb) Vajk számára. Hunyadi János tehát már 1409 előtt született, két testvére azonban valószínűleg csak az 1409-es oklevél kiállítása után. A Hunyadi-család román eredetére számos jel utal, többek között az is, hogy idősebb Hunyadi Jánost Hunyadi Oláh Jánosnak is hívták, külföldi követségeiben pedig Wallachia (Havasalföld) fehér lovagjaként emlegették. Feltételezhetően egy előkelő román család sarja lehetett Vajk, mivel a magyar udvarban közrendű származású ember lovagi címet nemigen kaphatott, márpedig Hunyadi Vajkot mindig ezzel a címmel említik a történeti források.
 |
| Hunyadi János |
Hunyadi János származásával kapcsolatban azonban a történetnek még itt nincs vége, mivel a történeti források számos direkt, és indirekt származási elképzelést is elénk tárnak, amelyek egy része vélhetően csak a mindennapi késő középkori politikai ideológia terméke volt. Heltai Gáspár krónikájában például arról számol be, hogy Hunyadi János Zsigmond király törvénytelen fia lett volna. A történet szerint az amúgy is nagy nőcsábász Zsigmond király olthatatlan vágyat táplált egy Morzsinai-családbéli nemes lánynak, és az ő szerelmük gyümölcse lett volna Hunyadi János. Zsigmond, hogy szerelmét ne szégyenítse meg, hozzáadta a lányt Serba fia Vajkhoz. Mivel Magyarországon, szemben a nyugat-európai, főleg a francia udvarral, a törvénytelen származást inkább eltitkolták, ezért ez a monda inkább a történet hitelét erősíti meg, és ezzel magyarázható lenne a Hunyad adományozása, valamint Hunyadi János későbbi karrierje is. Ennek a történetnek a hitele azonban semmilyen korabeli forrással nem igazolható (hiszen Hunyadi János pontos születési idejét sem ismerjük, és az is csak feltételezés, hogy Zsigmond király 1395-ös hadjáratakor csatlakozott volna a család a magyar uralkodóhoz). Meg kell jegyezni azonban azt is, hogy a Heltai-féle történet lehetetlennek sem mondható.
Mátyás által később gyakran hangoztatott történet volt a családnak a római Corvinusoktól történő származása. Bonfini ezt a Hunyadiak címerével, valamint román származásával indokolta, azonban ennek a leszármazásnak semmilyen genealógiai alapja nincs, és inkább az elszigetelődő Mátyás politikai érdekeit szolgálta. További érdekes származást vet föl a Hunyadi-család "görög" eredete. Bonfini szerint Hunyadi János anyja görög származású volt, és a bizánci császári család tagja. A görög származást erősíti az is, hogy Mátyás egy levélben ugyanazon vérből származónak nevezi II. Mehmed szultánt, (ami azonban lehet udvariassági formula is), ráadásul Dzsem hercegről, az udvarába menekült török trónkövetelőről azt állította a pápai követnek, hogy a török herceg a nagyanyja nővérétől származik, aki török fogságba került, és a szultáni hárem tagja lett. Ennek alapján a török szultánok, II. Murád, és II. Mehmed, Mátyás anyai ági rokonai lettek volna, ez azonban ma már történeti módszerekkel nem igazolható, azonban tény, hogy maga Mátyás erről meg volt győződve, és politikájában ezt fel is használta.
Hunyadi János testvérei közül négyet ismerünk. Ifjabb Hunyadi János, Mátyás nagybátyja, hasonló pályán indult el, mint testvére, az idősebbik Hunyadi János. (A korabeli névadási szokásokban egyáltalán nem szokatlan, hogy két testvért ugyanúgy hívtak). Őt az 1419-es oklevél említette először, feleségéről, gyermekeiről nem tudunk. A bátyjával együtt lett szörényi bán 1439-ben, azonban 1441-ben a török elleni harcok során elesett. Hunyadi János másik öccse, akiről tudunk, (ifjabb) Hunyadi Vajk valószínűleg fiatalon meghalhatott, ugyanis az 1419-es említésén kívül mást nem tudunk róla. Hunyadi János egyik nővére a Szentgyörgyi Székely Jánost vette el. A Szentgyörgyi Székely-család ezen ágából származhatott valószínűleg Székely Tamás, aki 1450-62 között a magyarországi johanniták vezetője, és a vránai perjel volt. Hunyadi Jánosnak volt egy Klára nevű testvére, akit egy oklevél anyai ágú testvérének nevez, azonban valószínűbb, hogy (a későbbi családi kapcsolatok, és az ebből származó előrelépés miatt) Klára Hunyadi János édestestvére volt. Klára Dengelegi Pongráchoz ment férjhez, aki szintén udvari lovag volt, sőt, 1441-től 1444-ig Hunyadi János alvajdája volt Erdélyben. A házasságból három fiú, és egy lány született.
 |
| Mátyás szülőháza Kolozsvárott |
Dengelegi Pongrác Borbála a Rozgonyi-családba házasodott be, Rozgonyi Sebestyénnek lett a felesége, aki Mátyás idején az országos főméltóságok egyike, királyi főlovászmester, erdélyi vajda, valamint pozsonyi ispán is volt. Rozgonyi Sebestyén hasonló nevű fiát a király rokonának nevezik akkor, amikor Beatrix királyné nászkíséretében vett részt Itáliában. A Dengelegi Pongrác-család Mátyás idején egyike volt azon famíliáknak, amelyek nagy adományokban részesültek. Dengelegi Pongrác László, aki az anyja révén Mátyás unokatestvére volt, egyetemi tanulmányokat végzett, majd a kolozsmonostori bencés apátságnak lett a kormányzója, de a kolozsvári polgárok egy birtokviszály miatt 1463-ban megölték. Dengelegi Pongrác János, aki az unokatestvérek közül kétségtelenül a legtöbbre vitte Mátyás idején, három alkalommal is volt erdélyi vajda, de volt szörényi bán, temesi ispán, és királyi asztalnokmester is. Bátyja halálát megbosszulandó ostrom alá akarta venni Kolozsvárt is, de a király végül lebeszélte erről. 1476-os halála egybeesett Mátyás, és Aragóniai Beatrix esküvőjével, és ez alkalomból udvari gyászt rendeltek el. Több alkalommal nevezték a király unokatestvérének. Két lánya, és egy fia született, aki azonban már nem töltött be fontos hivatalt. A legifjabb Dengelegi Pongrác fivér, Dengelegi Pongrác András királyi pohárnokmester volt, azonban 1464-ben a boszniai háborúban elesett. A Dengelegi Pongrác-család 1500-ban, Dengelegi Pongrác János fiának halálával halt ki.
Mátyásnak nem csak az apai rokonságát, hanem az anyai rokonságát is számon tartották az udvarban. Édesanyja Szilágyi Erzsébet volt, akit Hunyadi János 1428-30 között vehetett el. Szilágyi Erzsébetnek öt testvére volt. Szilágyi Osvát még Mátyás trónralépése előtt, 1452 körül meghalt, fiát ugyan ismerjük, de valószínűleg nem érte meg a felnőttkort. Szilágyi Osvát lánya, Szilágyi Jusztina, azonban fontos szerepet kapott a Hunyadi-család dinasztikus terveiben. Először a Felvidéken Ján Giskrával szemben szövetséges Szentmiklósi Pongrác-család sarjához, Lászlóhoz adták hozzá. A férje azonban az 1467-es lázadásban való részvétel miatt kiesett Mátyás kegyeiből, és elvesztette felvidéki birtokait. Második férje Vlad Tepes havasalföldi vajda volt, (akit Draculaként szoktak emlegetni), ő azonban elesett a török elleni háborúkban. 1479-ben, majd 1481-ben újraházasodott, azonban egyetlen gyermeke sem született. Szilágyi Erzsébet legismertebb testvére Szilágyi Mihály volt, akinek működését később fogjuk részletezni. Erzsébet Szilágyi László nevű testvére 1456-ban hunyt el, Mátyás idején országos politikai szerephez tehát nem juthatott.
Szilágyi Erzsébetnek két lánytestvére volt. Szilágyi Zsófia Vingárti Geréb Jánosnak lett a felesége. A Geréb-család Mátyás idején szintén fontos szerephez jutott, Geréb János fiai ugyanis szintén a király unokatestvérei voltak. Geréb Jánosnak öt fia született: István, Lőrinc, Péter, Mátyás, és László. Geréb István nem töltött be jelentős politikai szerepet, testvére, Lőrinc még gyerekként meghalt. Geréb Péter azonban nagy karriert futott be: Mátyás az 1471-es összeesküvés idején rábízta a Felvidék katonai kormányzatát, 1477-79 között pedig bárói rangra emelkedett erdélyi vajdaként. 1486-89 között ajtónállómester volt, 1503-as halálakor pedig az ország nádora. Geréb László erdélyi püspök, majd kalocsai érsek volt, 1502-ben hunyt el. Az ötödik testvér, Geréb Mátyás pedig horvát-szlavón bán volt 1483-89 között. Mátyás azonban közvetlenül a halála előtt összeveszhetett unokatestvéreivel, ugyanis 1489-ben mind Pétert, mind Mátyást felmentette a tisztségei alól, ami oda vezetett, hogy a király unokatestvérei 1490 után szembefordultak Corvin Jánossal. 1503-ban azonban Geréb Péter halálával a család kihalt, és a birtokaik végül Corvin Jánosra szálltak. Szilágyi Erzsébet másik húga, Szilágyi Orsolya, a Rozgonyi családba házasodott be. Ez a Rozgonyi-ág volt a fiatalabbik a Rozgonyi-családban, (a másik ágat fentebb a Dengelegi Pongrác-család kapcsán említettük), Szilágyi Orsolya, és Rozgonyi János házasságából két fiú, és egy leány született. Rozgonyi János többször volt erdélyi vajda, végül elnyerte az országbírói tisztséget. Szilágyi Orsolya vélhetően még Mátyás trónralépése előtt elhunyt, két fiuk pedig korán meghalt, de János sem hagyott hátra gyermekeket. Lányuk, Rozgonyi Apollónia Csáki Ferenccel házasodott össze, aki székely ispán, majd bihari ispán volt. A királyi rokonságot számon tartották, hiszen a később Dózsa György által karóba húzatott Csáki Miklós csanádi püspököt padovai egyetemi tanulmányai alatt a király anyai ágú unokaöccsének nevezték.
A királyi rokonság számbavétele után megállapítható, hogy azok a királyi rokonok, akiknek volt tehetségük, azok nagy előremenetelt tanúsítottak Mátyás uralkodása alatt. Ide tartozik a három Geréb testvér, és Dengelegi Pongrác János. Ugyanakkor a bosszúálló természetű Mátyás a lázadásokhoz csatlakozó rokonaival is kíméletlenül leszámolt.
A nemrég elhunyt középkorásznak, Kubinyi Andrásnak, Mátyás rokonsága kapcsán volt egy figyelemreméltó elmélete. Szerinte ugyanis Szapolyai Imre is valamilyen módon Mátyás családjába tartozhatott, esetleg féltestvére lehetett. A Szapolyai-címer a korai időkben gyakran fordult elő a Szilágyi-, és a Hunyadi-címerrel, így voltak olyan kutatók, akik ezen két család valamelyikéhez sorolta a Szapolyaiakat. Szapolyai Imre 1459-ben lett báró, mikor elnyerte a főkincstárnoki címet, majd 1462-ben megkapta Szepesvár uradalmát, sőt, Mátyás király a Szepesföld örökös grófja címet adományzota neki, ami azért is furcsa, mert eleddig magyar király csak egy alkalommal adományozott örökös grófságot (1453-ban V. László Beszterce örökös grófjának tette meg Hunyadi Jánost). Bár a Szapolyaiak részt vettek a felvidéki háborúban, ez címadományozásra önmagában kevés, mivel a király rokona, Rozgonyi Sebestyén is részt vett, még sem lett belőle gróf. A Szapolyaiak az 1467-es erdélyi lázadás fő résztvevői, és szervezői közé tartoztak, Mátyás mégsem büntette meg őket. Ugyanez volt a helyzet az 1471-es lázadás után, noha ez esetben Szapolyai Imre még időben a király pártjára állt. Szapolyai Imre a királyi tanács valamemennyi ülésén résztvett, és Mátyás külhoni háborúi idején az ország kormányzását is rábízta a király. Kubinyi András szerint valószínűleg Szapolyai Imre Hunyadi János természetes fia lehetett. (A későbbi király, Szapolyai János édesapja, Szapolyai István Szapolyai Imre legfiatalabb öccse volt).
Mátyás gyermekkora
Mátyás 1443. február 23.-án született Kolozsvárott. A városban ma is látható egy ház, amelyet Mátyás szülőházának említenek, (noha a szerző ottjártakor ennek egy emléktáblán kívül semmilyen komolyabb jele nem volt). Hunyadi Mátyásnak egy testvérét ismerjük, Hunyadi Lászlót, aki 1431 körül születhetett, tehát Mátyásnál csaknem tíz évvel volt idősebb. Mátyás, és László műveltsége, és taníttatása a gyakori toposzokkal szemben eltérhetett, mivel Laszló gyermekkora idején apja még nem volt az ország legelőkelőbb báróinak egyike, míg Mátyás nevelésére már sokkal több gondot fordított. Mátyás nevelését Hunyadi János az I. Ulászlóval Lengyelországból Magyarországra érkezett Sanocki Gergelyre bízta, aki Vitéz János barátja, és széles műveltséggel rendelkező humanista egyházi ember volt. 1451-es lembergi püspökké történő kinevezéséig ő vezette Mátyás taníttatását. A történeti hagyomány szerint Mátyás nevelője Vitéz János volt, akinek azonban az egyházi, és a politikai pályája lehetetlenné tette azt, hogy ténylegesen is ő foglalkozzon a későbbi király nevelésével. Mátyás számos nyelvet beszélt, így németül, latinul, a források alapján bírta valamelyik szláv nyelvet, és feltehetően tudott románul is. Megtanult írni-olvasni is. Apja hadjáratainak egy részére elkísérte, a későbbi források alapján ugyanis Mátyás jól bírta a tábori életet, és a katonai körülményeket is. Mivel már 15 évesen uralkodóvá választották, ezért ismereteinek zömét még fiatal gyermekként sajátította el.
Mátyás már korán szerepet kapott a dinasztikus házassági tervekben. 1451-ben házassági szerződést kötöttek a Cillei-, és a Hunyadi-család között, Cillei Ulrik Erzsébet nevű lányát házasították össze vele. Cillei Erzsébetet apja elküldte Hunyadi János udvarába, míg Mátyást V. Lászlóhoz került, királyi kamarásként. A szerződés voltaképpen egy politikai túszcsere volt, a házasságot nem hálták el. Cillei Erzsébet azonban röviddel a szerződés aláírása után elhunyt.
Apja 1456-os halála után Hunyadi László akart országos főkapitány lenni, de erre a posztra pályázott Cillei Ulrik is. 1456 őszén Cillei, és a király sereggel jelent meg Nándorfehérvár alatt. Az ekkor bekövetkező eseményeket a későbbi források többnyire pártállástól függően adják elő, mindenesetre az biztosnak tűnik, hogy Hunyadi László, és a vár parancsnoka, Szilágyi Mihály sikeresen kizárta a királyi sereget a váron kívülre, és a várba csak a királyt, és egy szűkebb kíséretét engedték be Cillei Ulrikkal együtt. A várban aztán egy elfogott levélre hivatkozva Cillei Ulrikot meggyilkolták, és ezzel a Cillei-család kihalt. A királyi sereg feloszlott az esemény hírére, így Hunyadi László átvitette V. Lászlót az ő kezén lévő Temesvárra. Ott V. Lászlót megeskették arra, hogy nem áll bosszút, és kinevezi Hunyadi Lászlót országos főkapitánnyá. Az eskü után a királyt elengedték.
 |
| V. László (1440-1457) |
Cillei halála után birodalmi birtokaira a Habsburg III. Frigyes tette rá a kezét, míg magyarországi birtokai fölött kisebb vita keletkezett. Hunyadi László igényt tartott a Cillei-birtokok egy részére, amivel azonban maga ellen hangolta apja, és a család hű szövetségesét, Újlaki Miklóst, aki így csatlakozott a királyhoz, és Garai Miklóshoz, a Hunyadi-liga liga ellen.
Noha Hunyadi János meghagyta a fiainak, hogy soha ne tartózkodjanak együtt az udvarban, László mégis teljesítette a király meghívását, és az öcsét is Budára hívatta. Főkapitányként egy törökellenes hadjáratot tervezett, így jelentős katonai erő is állomásozott a főváros közelében, de megérkezett a király hívására Ján Giskra is, aki cseh zsoldosaival a Felvidéket birtokolta. A király végül 1457. március 14-én letartóztatta Hunyadi Lászlót, és Hunyadi Mátyást, valamint Rozgonyi Sebestyént, Kanizsai Lászlót, Vitéz Jánost valamint a Hunyadi-ház további híveit. Két nappal később, március 16-án kivégezték Hunyadi Lászlót. Vitéz Jánosért az esztergomi érsek járt közben, és ő vállalta az őrizetét, a többi fogoly azonban megszökött a budai várból. Március 21-én V. László oklevelet adott ki, amelyben felsorolja Hunyadi László, Hunyadi Mátyás, és Hunyadi János bűneit, valamint védelmébe vette az eljárást kitervelő bárókat.
A Hunyadi ellen összeesküvő bárók azonban hiába végezték ki a család fejét, Hunyadi Lászlót, a Hunyadiaknak erőteljes, és energikus vezetője támadt Szilágyi Mihály személyében. Hozzájuk csatlakoztak még a Budáról megszökött foglyok, valamint a Ján Giskra után a legjelentősebb felvidéki birtokosnak számító Szentmiklósi Pongrác László is. Utóbbi szövetségét egy 1457 áprilisában megkötött házassági szerződés garantálta. Szilágyi Mihály hadaival megtámadta Erdélyt, és ostrom alá vette Brassót, valamint Nagyszebent, ahová a király hívei bezárkóztak. A szász vezetők végül megvásárolták a békét Szilágyi hadaitól. V. László, látva a lázadás méreteit, és azt, hogy nincs kellő ereje szembeszállni vele, Mátyásssal együtt, Prágába távozott, ahol azonban 1457 november 23-án váratlanul elhunyt, szabad utat engedve a magyarországi királyválasztásnak.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
lyesmith 2009.10.05. 19:25:38
2009.10.05. 19:33:31
mig8 (törölt) 2009.10.05. 21:41:06
Miért tartott igényt Hunyadi László Cillei birtokaira? Hisz nyílván tudta, hogy ezzel mások érdekeit fogja sérteni.
És Mátyás is néha tudatosan szembement a szövetségesei érdekeivel. A fentebb leírtakból nem derülnek ki az indokai - remélem később ezek megvilágosodnak. Jelen pillanatban nem értem, hogy ez miért volt jó? Adott korbeli sajátosság? Önmaga túlértékelése? Netán bizalomhiány?
Vérnűsző Barom (törölt) 2009.10.05. 22:16:24
Szintén szép számban és elég sokáig lehetett besenyőket találni ugyanarra, erre sok romániai (egyben erdélyi) településnév utal mindmáig, bár tudja a fene, hogy különböztetik meg a szakértők őket a kun nevűekől. Az nagyjából biztos, hogy ezek a szakértők nem román szakértők...
A nagypályás szarkavarás meg se nem mostani, se nem akkori, hanem sokkal korábbi szokás (lsd. pl. az Árpádházi királyok örökösödési ügyeit), csak nálunk sok szép hagyománnyal szemben nem halt ki, hanem nemzeti sporttá nemesedett.
"Miért tartott igényt Hunyadi László Cillei birtokaira?"
Kellett neki. Ami az övé, az nem az ellenségéé.
"És Mátyás is néha tudatosan szembement a szövetségesei érdekeivel."
Gyaníthatóan Zsigmond példáját követve német-római császár szeretett volna lenni.
hami · http://toriblog.blog.hu 2009.10.05. 22:38:20
- az 1500-as évekig biztosan nem. maximum az 1400-as évek elejéig
- kumániának addig hívták amíg ott kunok éltek. kb. a tatárjárásig.
- besenyőket addig lehetett ott találni, amíg a kunok ki nem seprűzték onnan őket.
egyszer már említettem, oké, hogy nem szereted a románokat, de ettől hülyeségeket nem kell még terjeszteni.
prukker 2009.10.05. 22:45:34
Pl "Feltételezhetően egy előkelő román család sarja lehetett Vajk, mivel a magyar udvarban közrendű származású ember lovagi címet nem igen kaphatott, márpedig Hunyadi Vajkot mindig ezzel a címmel említik a történeti források."
Ebből pl bazira nem következik a román származása....
Szóval több ilyen van, és megérné átnézni mégegegyszer.
hami · http://toriblog.blog.hu 2009.10.05. 22:47:44
prukker 2009.10.05. 22:48:21
Kettő vagy öt?
prukker 2009.10.05. 22:50:33
Mea Culpa:)
Vérnűsző Barom (törölt) 2009.10.06. 01:39:48
Ez köztük, volt, mást most nem találtam:
Rácz Anita: A régi Bihar vármegye településneveinek történeti-etimológiai szótára
Keresgélj rá nyugodtan az 1500-as és a korábbi évek "román" nemesi neveire, azok származására. Náluk akkor (is) volt egy olyan nemesi generációváltás, mint nálunk kicsit korábban.
Az meg, hogy mennyiben szurkolok a románoknak, és mennyiben nem, az gyakorlatilag mellékes körülmény. Emiatt nem kicsinyítem esetleges érdemeiket, de nem is ajnározom őket, viszont - lehetőleg - nem is hívom őket románnak, addig, amíg nem voltak azok.
Meglehetősen hidegen hagy Hunyadi származása, ahogy Aszené is (pedig talán az Aszenek voltak az egyik legprofibbak, ha bolgár cárrá is avanzsáltak), vagy Bazarábbé, aki jó tatár (kun?) góréből lett az egyik, talán a legnagyobb román (az meg már végképp független kérdés ettől, hogy dzsingiszidának tartotta magát, majd leszármazottai helyre magyar nemesek lettek, utódaik közül páran ma is élnek). Ahogy Hunyadi meg gyaníthatóan ma román, akkoriban meg másnak nevezet társulatból lett az egyik legnagyobb magyar arc. És? Zrínyi horvátból, az aradi 13-ból meg tán négy tudott magyarul.
Az nagyjából sanszos, hogy olyan mókusok lettek nemesek, grófok, sárkányos lovagok az 1300-as, 1400-as években, akinek erre megfelelő hatalmuk, és legalább úgyahogy elfogadható pedigréjük volt. Ilyen meg azon a tájon lehetett kun, tatár, de még besenyő is. Meg oláh is, csak kevesebb. Az unokáik meg válhattak török-bolgár-magyar, de még osztrák nemesekké is. Meg akár románná is, ha kicsit utólag esetleg változtatni is kellett ezt-azt pár tankönyvben. ha nem is mindenkinél.
De ettől még lehet a helyén kezelni a dolgokat (vastagon a magyarkodót is), és nem csontig benyalni akárkinek, pusztán, mert azt mondja, amit. Esetleg toppantva is hozzá.
Meg persze legyinteni is egyszerűbb mindenre, mint elolvasni mást is azon a hat-nyolc könyvön kívül, amiben nagyon óvatosan fogalmaznak a professzor urak, nehogy véletlenül megsértődjön valaki.
Esetleg pusztán a PC jegyében ne nevezzünk át pár közteret, történelmi személyt mi is románra? Persze szigoróan a mai helyesírással...
hami · http://toriblog.blog.hu 2009.10.06. 18:18:19
Vérnűsző Barom (törölt) 2009.10.06. 22:20:34
lécci 2009.10.09. 10:05:13
adatbank.transindex.ro/inchtm.php?akod=983
vagyis: Kevevára (Kubin;Ковин)????????
maps.google.com/maps?f=q&source=s_q&hl=hu&geocode=&q=%D0%9A%D0%BE%D0%B2%D0%B8%D0%BD,+Serbia&sll=48.815381,8.886352&sspn=0.403319,0.88028&ie=UTF8&hq=&hnear=Kevev%C3%A1ra,+Szerbia&ll=44.86171,20.937195&spn=0.868277,1.760559&z=9
RMaria 2009.10.10. 22:12:48
valamikor Wajknak, Hunyadi János apjának a vára. Arra viszont egykoron besenyők éltek.
Ianitorum Regalium Magister · http://regnihungariae.blog.hu/ 2009.10.12. 16:28:58
Lovagi cím alatt mire gondolsz?
Lovag,mint páncélos katona a király szolgálatában.
Lovag,mint rang (max. birodalmi,mert Magyarországon nem ismert a lovagi rang)
Lovag,mint egy Lovagrend tagja
Kösz.
üdv.
nobilitas.blog.hu
lécci 2009.10.13. 12:50:13
Szia!
Konkrétan Vajkot két Zsigmond oklevél említe 'miles', azaz 'lovag' megnevezéssel.
Pontosabban az "aule nostre mile" lesz mindjárt a kulcsszó.
Az elsőt 1434. januárjában Bázelben adta ki (akkor már császár), ebben "Egregius JOHANNES dictus OLAH, filius condam Woyk de Hunyad aule nostre miles" megfogalmazással él (az egregius kiváló, jelest jelent).
Itt már conde-ként említi Jánost, s az apját említi "aule nostre mile"-ként, azaz a királyi udvar katonájaként. Ennek jogállásáról néhány szócikk:
"aulae regiae miles":
lexikon.katolikus.hu/A/aulae%20regiae%20miles.html
maga a "miles":
lexikon.katolikus.hu/M/miles.html
erről tovább lehet navigálni a "lovag" szócikkre. Annak a végén is van Magyarországot érintő rész.
A második említés egy másfél évvel később, 1435 júniusában Nagyszombaton kibocsátott oklevél szintúgy "Egregius JOHANNES dictus OLAH, filum condam Woyk de Hunyad aule nostre miles". Mindkét oklevél egy ügylethez kapcsolódik, egy konkrét kölcsönhöz, cserébe egy város elzálogosításhoz, ill. annak lejártához.
Fordítva nézve a dolgot: Ahhoz, hogy pénze legyen Vajknak - mégha azt katonaként szerezte, s nem birtokjövedelemként - olyan felszereléssel kellett tudnia kiállni, ami feltételez egyfajta birtokjövedelmet. Tekintve, hogy az adományozás(donatio) a középkori oklevelekben mindig birtokadományt jelentett - lásd a keretes írást a nagybócsai Sárközyekről szóló posztunkban toriblog.blog.hu/2009/05/14/nicolas_sarkozy_magyarsagarol_torteneti_huseggel_1_resz_de_genere - Vajk (Voyk)nemesi jogállása feltételezhető.
"a nemességszerző oklevelek alapesetben nem nemességet adományoztak, hanem birtokot adtak, s ezzel 'jártak' azok a jogok, amit úgy hívunk gyűjtőnéven, hogy nemesi előjogok."
Fikalnyik Eugén 2009.10.20. 01:30:09
Bár ez a Zsigmondos történet elég jól hangzik, Zsiga bácsi életútját figyelve, ebben a kérdéses századfordulós időszakban évekig nem volt asszony a háznál, és hát gondolom nem a Hustlert nézte unalmas óráiban...én erre a változatra szavaznék ;)
Jut eszembe végül is Jancsi magyar volt Bözske magyar volt, így fiuk Matyi is magyar volt, ez tök világos. Innentől a románokon kivül kit érdekel, hogy a huszadrangú felmenők között van-e más?
töriblog · http://toriblog.blog.hu 2009.10.20. 02:09:54
A nemzethez tartozás nem leszármazás kérdése. A Hunyadi család román származása éppen annyira tény, mint az, hogy magyar nemesként a magyar királyságért tették amit tettek.
Esszé. 2009.10.21. 18:48:17
keveredik.
Mindíg azt kell figyelembe venni, hogy melyik nemzetért, és mit tett.
hami · http://toriblog.blog.hu 2009.10.21. 21:38:44
ezanicknevem 2009.10.22. 02:03:49
lécci 2009.10.22. 09:33:12
Teljesen igazad van, hogy nem a nevek felől kell közelíteni (a poszt sem ezt tette), s hogy a román származást az azzal foglalkozók is valószínűsítik, nem a nevek, hanem a környezet, valamint korábbi és korabeli családi kapcsolatok alapján.
hami · http://toriblog.blog.hu 2009.10.22. 18:13:50
fransancisco 2009.11.12. 21:05:44
padisah 2009.11.12. 23:06:50
A HJ, meg az ő apja Wajk-Wojk-Vajk apja pedig fent két változat is volt Serbe illetve Serba. Ebből az S-t "sz"-nek ejtve a "szerb" mint népnév jön elő, szóval simán lehet a lovag úr apukája szerb is...
De a logikus az hogy 50% magyar, 25% valószínű román (vagy kun, vagy szerb) 25% -az anya - meg ismeretlen. 3 magyar nagyszülő tuti nem jön össze, de vagy pont annyi, vagy kevesebb a román komponens mint a magyar. (Hacsak a Szilágyiak nem románok)
hami · http://toriblog.blog.hu 2009.11.13. 00:14:55
HJ anyja Morzsinai Erzsébet. Morzsina v. Margina a Marostól délre, a Kárpátokban van, a Bánát és Erdély határán. Azon a területen onnantól kezdve, hogy betelepült a 13. században, csak románok éltek.
A Serbe - Serba összekötése a szerb népnévvel khm. hülyeség, mert az a keresztneve volt.
Hogy Bonfini mit állít, az a legkevésbé érdekes, mert neki az volt a feladata, hogy a Hunyadiak legitimációját bizonyítsa.
Egyébként kár ezen vitatkozni, ahogy írtam, "A Hunyadi család román származása éppen annyira tény, mint az, hogy magyar nemesként a magyar királyságért tették amit tettek."
Nincs ezen mit szégyellni.
menedzser23 (törölt) 2009.12.04. 04:55:13
Szilágyiaktól származtatják magukat a Szentmiklósi Pongráczok és az egész Szentmiklósi család. Ők pedig ma is élnek, és sokan vannak. Ennyit a kihalásról.
lécci 2009.12.04. 09:01:30
Ha az egész Szentmiklósi család a Szilágyiaktól származtatja magát, rosszul teszi, de szerintem nem is tőle származtatják magukat, hanem 1230-tól, egy akkor élt személytől. (szép irodalma is van) www.radixindex.com/csaladtortenet/2005-January/003217.html
A származtatásnak más a fogalma, mint az, hogy az ősfán szerepel egy személy, aki házasság révén a család tagjává lesz, s így a tőle (is) származó leszármazottak ma is élnek. Mint a szövegből kiderül Jusztina első férje volt szentmiklósi és óvári Pongrácz László. Gyermeke nem volt, de attól még a család a többi leszármazási ágakon tovább élt.
lécci 2009.12.04. 09:05:19
snipa 2009.12.21. 16:02:11
Aztán miért lenne tény?
Bonfini is 3 különböző verziót ír Hunyadiról. És egyik sincs köszönő viszonyban sem a többivel!
Az 1490-es országgyűlés azt a határozatot hozta, hogy HJ törvénytelen származású volt, ergó nem tisztázott ki volt az apja. Ezt pl alátámasztja, hogy volt egy szintén János nevű testvére. Szóval Serba fia Vajk egyáltalán nem biztos, hogy az igazi apja volt.
A Vajk nevet mi a 10. századtól írott dokumentumok alapján használtuk. Az Oláhok első írott említése a "Voicu" névről a 14. század végéből való.
Serba fiai: Radul, Magos, Vajk
1 oláhos név 2 Magyaros(esetleg 1 kun) !
Most akkor milyen volt a család? Magyar? Kun? Oláh? A nevek alapján biztos hogy "magyaros" volt a család! Az biztos a Magos nevet rajtunk kívül itt senki más nem használta! A Vajkot kunok besenyők, oláhok és talán még bolgárok is használták rajtunk kívűl, de a legkorábbi említése az magyar.
A tény, hogy Hunyadi János származása egyáltalán nem tisztázott!
hami · http://toriblog.blog.hu 2009.12.21. 18:38:20
snipa 2009.12.22. 10:24:44
Tényleg nem mérvadó forrás Bonfini de akkor ki? Bár nem is Bonfini a lényeg mert még Ő is 3 különböző verzíót írt le! Zrínyi azt írta minden magyar krónika megemlíti, hogy HJ Zsigmond király fia volt.
Szóval, HJ származása egyáltalán nem tisztázott!
hami · http://toriblog.blog.hu 2009.12.22. 11:30:33
Mindegy, nekem nincs kedvem egy parttalan vitához. Aki utálja a románokat, azt hisz, amit akar. Csak attól, hogy ismételgeted, nem lesznek igazak az állításaid.
snipa 2010.01.04. 10:12:04
A halálos ágyán magyarul beszélt, ezt viszont tudjuk!
Apja, anyja román? Ember, minek írsz történelmi blogot, ha olyan dolgokat közölsz tényként amire nincs bizonyíték!
Nem tudjuk, hogy ki volt HJ apja és azt sem tudjuk ki volt az anyja! HM valószínűleg tudta kik a nagyszülei, de nincs róla adat, hogy bárhol bármikor beszélt volna erről! HM Zsigmond "verziót" erősítette az emberekben. Mégis az 1490 es országgyűlés azt mondta ki, hogy HJ apja nem ismert! Valószínűleg több informácójuk volt a dologról mint neked vagy nekem...
Ennek semmi köze ahhoz, hogy ki utálja a románokat. Felőlem HJ apja bantu néger is lehet. Csak egy probléma van, hogy nem tudjuk ki volt! Van egy rakás feltételezés a románok kedvenc forrása Bonfini, csak azt felejtik el megemlíteni, hogy maga Bonfini is 3 féle verziót ír le... (Arról nem beszélve, hogy Bonfini írt néhány dolgot amitől az ember haja égnek áll.)
És most várom a Te forrásod, hogy apja, anyja román volt!
lécci 2010.01.04. 11:36:43
Ott vannak benne a kortársak, Aeneas Sylvius, Ludovicus Tubero, meg a későbbiek is, s az is, hogy mit írtak. (Bonfininek valahány változata is, ami azért megfelelő forráskritikával - hogy mikor írta, miben, meg ilyenek - azért jól értelmezhető. Nem elég legyinteni, hogy össze-vissza írt valaki, ugye :)
Kiemelnék belőle 2 mondatot.
- Első bekezdés első mondata "Herois nostratis pater fuit Voik, Valachus, filius Serbe, miles aulicus..."
- 2.lábjegyzet: Matrem Joannis Hunyadii Elisabetham de Morsina aeque valacham fuisse.."
Továbbá nem tudom ismered-e az erdélyi káptalan 1419 február 12-i azon okiratát (ma a müncheni állami levéltárban), melyben "Ladislaus alio nomine Radul, germanus Woyk militis" említtetik Voyk testvére Radul, aki a keresztségben nyert vlach Radul nevét Lászlóra cserélte.
Merthogy Serbának két fia is említtetik ama 1409-es oklevélben, mely a családi oklevéltár egyik legbecsesebb / s legismertebb okirata volt.
Ez -igaz- nem igazolja, hogy tudott-e a névviselő románul/ vlachul/'szabadonválasztott' azt viszont igen, hogy az apja és/vagy anyja tudott-e.
snipa 2010.01.05. 12:17:05
Aeneas Sylvius -> Ő valóban kortárs, és mit ír? Hunyadi a dák nemzethez tartozik. Dák nemzet a 15 században? Vagy ő is megfertőződött a humanista "mindennek" "mindenhez" van köze irányzattal?
Ludovicus Tubero -> akkor született mikor HJ már jópár éve halott volt. De ő meg mit ír? Hogy a Hunyadiak görög-vlach család volt.
Bonfini írt mindefélét, kezdve attól, hogy a dákok is scythák és így a magyarok rokonai! Nah akkor helyben vagyunk, mert Aeneas Sylvius azt írta HJ dák, szal HJ mégiscsak szkíta-magyar! Bonfini tudtán kívűl nem 3, hanem 4 féle verziót írt le HJ származásával.
stb stb...
Serba gyerekei Vajk, Magos és Radul. Nekem úgy tűnik, hogy 2 magyar név van közte. Ezenkívűl ne feledkezzünk meg, hogy volt egy Klára nevű lánya. Klára nevet a katolikusokon kívűl senki nem hsználta. És akkor most nézzük meg, hogy milyen katolikus népek éltek erdély déli részén ez időben. Magyar, szász! A vlach nem tartozik ebbe!
Ha már szóba jött a kortársak kifejezés, arról se feledkezzünk meg, hogy az 1490es országgyűlésen olyanok határoztak arról, hogy HJ törvénytelen származású, ergo nem Serba a felmenője akik még akár együtt harcolhattak HJ vel és a fiát egy életen át szolgálták!
Ebben a korban az apák el szokták ismerni a törvénytelen gyerekeiket, ahogy Mátyás is tette! Ha Zsigmondnak lett volna fia biztos elismeri, mert minden vágya egy fiú gyermek volt. Szal 1 megoldás van, HJ anyja volt valszeg nemesi v. akár királyi származású és az apja volt alsóbb rendű. Ha a nemes származású anya szült zabigyereket azt titkolták. Nyiván nem véletlen, hogy 2 Hunyadi János volt.
Számomra egy a bitos, HJ származása olyan fekete folt amiből azt semmiképpen nem lehet kivenni, hogy apja anyja román volt. HJ egy nyelvet beszélt bizonyosan és az a magyar volt!
ArturG 2010.08.24. 01:22:58
Szoval a link:
franka-egom.ofm.hu/irattar/irasok_gondolatok/konyvismertetesek/konyvek_10/hunyadi_janos/hunyadi_janos_eredete.htm
És e szerint sana de valo magyar volt az istenata....persze hogy idegesit több nemzetet pláne ha arra gondolnak hogy egszer majd egy jöttment nép hasonlo modon elveszi az ök földjüket is....
Ami elszomorit hogz legalább mi nem állunk ki a bizonyitékkal.
Bünge · http://mikegy.fw.hu 2016.01.02. 11:08:20
1. román? Mi az, hogy román? Olyan nemzetiséget nem ismerek! A "román" szó gyűjtő szó, mindazokra értik, akik úgymond Róma városából valók! Hát ezt a gyűjtőszót kezdték ellopkodni a saját nyelvükön önmagukat valach -nak nevezők, bár még az 1800-as években is inkább a görög nyelvűekhez kötődtek, és idegenkedtek román elnevezés felvételétől, de hála az antimagyar propagandának, végül is úgy elfogadták, hogy eredeti származásukat hamar elfeledve hamar beleélték magukat a mai napig.
2. Románia neve ezek után hamis és hazug név, egy rakás népet a "román-nemzeti" címszó alá bekényszerítve erőszakosan megteremtette a mesterséges nyelvet, amit azóta is állandóan véltoztatnak, hol francia szavak feldúsításával, hol most meg inkább angol szavak áradatával, ennyi
Desischado 2016.05.04. 00:47:26
Szabo Ilona 2016.08.28. 02:36:32
nagy figyelemmel olvastam a blogot, s főként a hozzászólásokban sokoldalúan megközelített, korrekt, egymás véleményét tisztelő hangbenben felsorolt
érveiteket, s forrásmegjelöléseket.Ereinkben nemcsak a Kárpát medence valaha élt nációinak, hanem szinte egész Európa népeinek vére folyik, s ahogy Desichado irja: "Máig ne m tisztázott, Hunyadi származása. De őszintén szólva, nekem mindegy. A legfontosabb, kétségtelen. Mégpedig az, hogy az egyik legnagyobb nemzeti hősünk, akinek minden igazi magyar tiszteli és szereti a nevét. Mátyást szintúgy. És ez a lényeg!" Üdvözlettel: ma már Mezei, Szabó, Kovács, etc... utódokként és legelsősorban MAGYARKÉNT!!
Szabo Ilona 2016.08.28. 16:56:08
Gondolatébresztő vita a kommentek sokasága.Az egy tőről fakadő Pongrácz, Szent-Iványi , Baán , Szmrecsányi család igen kései leszármazottainak egyikeként(első szépanyám Szmrecsányi Amália Alső-és Felsőruttkay nedeczey Ruttkay György felesége)
nagy figyelemmel olvastam a blogot, s főként a hozzászólásokban sokoldalúan megközelített, korrekt, egymás véleményét tisztelő hangbenben felsorolt
érveiteket, s forrásmegjelöléseket.Ereinkben nemcsak a Kárpát medence valaha élt nációinak, hanem szinte egész Európa népeinek vére folyik, s ahogy Desichado irja: "Máig ne m tisztázott, Hunyadi származása. De őszintén szólva, nekem mindegy. A legfontosabb, kétségtelen. Mégpedig az, hogy az egyik legnagyobb nemzeti hősünk, akinek minden igazi magyar tiszteli és szereti a nevét. Mátyást szintúgy. És ez a lényeg!" Üdvözlettel: ma már Mezei, Szabó, Kovács, etc... utódokként és legelsősorban MAGYARKÉNT!!
Válasz erre
@menedzser23 (törölt):
Szabo Ilona 2016.08.28. 16:57:12
Gondolatébresztő vita a kommentek sokasága.Az egy tőről fakadő Pongrácz, Szent-Iványi , Baán , Szmrecsányi család igen kései leszármazottainak egyikeként(első szépanyám Szmrecsányi Amália Alső-és Felsőruttkay nedeczey Ruttkay György felesége)
nagy figyelemmel olvastam a blogot, s főként a hozzászólásokban sokoldalúan megközelített, korrekt, egymás véleményét tisztelő hangbenben felsorolt
érveiteket, s forrásmegjelöléseket.Ereinkben nemcsak a Kárpát medence valaha élt nációinak, hanem szinte egész Európa népeinek vére folyik, s ahogy Desichado irja: "Máig ne m tisztázott, Hunyadi származása. De őszintén szólva, nekem mindegy. A legfontosabb, kétségtelen. Mégpedig az, hogy az egyik legnagyobb nemzeti hősünk, akinek minden igazi magyar tiszteli és szereti a nevét. Mátyást szintúgy. És ez a lényeg!" Üdvözlettel: ma már Mezei, Szabó, Kovács, etc... utódokként és legelsősorban MAGYARKÉNT!!
Válasz erre
menedzser23 (törölt):
kommentek