Szőcs Géza indexes riportja körül kialakult polémia során Hami megemlítette, hogy a mai magyar tudományos szféra eléggé „elmaradott” a tömegeknek szóló webes, könyves vagy akár tévés tudományos igényű publikációkat tekintve, és a tudományos közéletnek ki kell…

Amikor Betrandon de la Brocquiere (?-1459), III. (Jó) Fülöp burgundi herceg főlovászmestere 1433 tavaszán a szentföldi zarándokútjáról (konkrétan Damaszkuszból Konstantinápolyon keresztül) hazafelé Magyarországon át utazott, elsőként tett említést arról, hogy Zsigmond a…

1546 februárjában Ferdinánd megbízta a Perényiekkel az ismert birtokperek révén "perben, haragban" álló ruszkai Dobó család tagjai között addig önálló, jelentősebb katonai megbízásban nem részesített, de évtizedes katonai élete alapján arra alkalmasnak gondolt Dobó…

Azután, hogy az 1. részben bepillantottunk a XVI. századi birtokrendszer 'szövevényes' világába, ebben a részben konkrétan áttérünk Dobó István, és a ruszkai Dobók életútja áttekintésére.   Kályhacsempe töredékek a Dobó-család címerével, 16.…

Dobó Istvánt, az egri hőst, a vitézségből példát adó embert jól ismerjük, de volt Dobó Istvánnak egy másik arca. Az elhivatott (egyesek szerint gátlástalan) birtokszerzőé. Más szempontból viszont "csak a jogos örökségét igyekezett visszaszerezni". E négyrészes poszt Dobó…

 V. (Habsburg) Károly német-római császsár, stb.Azt is írhatnám alcímnek, hogy interetnikus hatások a Habsburg család személynév-kincsében, de egyrészt nem tudományos igényű e dolgozat, másrészt ezek a hatások olyan családokból 'érkeztek', amelyek jó szándékkal sem…

1552. július 9-ről esne szó. Drégely ostromáról és Szondi György haláláról.Maga Drégely vára szemben Nagyoroszival, a Drégelypalánk néven lévő mai településtől délre, előbbihez közelebb, erdős területen található. Jól ellenőrizte a Börzsöny keleti oldalán…

Az első részt azzal zártuk, hogy az 1514. évi XXV. tc. megtiltotta a jobbágy költözését (de maga a tilalmi törekvés nem ettől az időponttól ered). Ennek a rendelkezésnek azonban nem volt meg a társadalmi-gazdasági alapja, ezért nem ment át a gyakorlatba. Egyrészt az…

Dilemmák, döntések Az új helyzet komoly dilemma elé állította a magyar vezéreket: dönteni kellett, hogy csatát vállajanak-e a rendelkezésre álló, Szülejmán hadához képest viszonylag csekély erőkkel, vagy az úton lévő erősítésekben reménykedve igyekezzenek halogatni a…

1521, az első oszmán támadás Szülejmán trónra lépésének hírével követet küldött az alig tizenöt éves magyar királyhoz, II. Lajoshoz. A követ mellett azonban a trónváltozás alkalmából kitört ázsiai lázongásokról szóló hírek is megérkezetek Budára, így ott…

1526. augusztus 29.: az Oszmánok szerencsenapja – a középkori Magyar Királyság bukása A magyar határon álló Nándorfehérvár (a mai Belgrád) vára alatt 1526. július 10-én zuhogó esőben vette kezdetét az Oszmán Birodalom uralkodójának, II. Szülejmán szultán hadiszemléje.…