A kommunista hatalomátvétel és a sztálinista diktatúra, majd később a Kádár-rendszer sem tudott (és mellesleg nem is akart) gátat szabni annak, hogy újabb Ősbuda-elméletek kerüljenek be a köztudatba. Noszlopi Németh Péter szerint az Árpád-kori Buda Pilismarót és szűkebb…

Zimmermann metszetének egy részlete 1600-ból, Dilich nyomán. Egyes Ősbuda-kutatók szerint Ősbudát ábrázolja. Szeretnénk folytatni a Töriblog hagyományát, és egy újabb népszerű történeti elképzelés, vagy mítosz mögé tekinteni, és megvizsgálni annak…

Anonymus Az 1970-es években talán joggal gondolhatták azt a középkori magyar történelmet kutatók, hogy Anonymus datálása kapcsán minden fontosabb kérdést megválaszolt már a történelemtudomány, ezért a III. Béla korabeli keltezést senki nem fogja majd kétségbe…

Anonymus szobra a Városligetben Pósa püspök, a rovásírásos kódex és a fotótechnikai vizsgálatok után itt az ideje, hogy visszakanyarodjuk a történészi vizsgálatokhoz is. A hetvenes években népszerű elképzelés, hogy t.i. Anonymus Pósa püspök volt, érthető…

Ligeti Lajos szobra Anonymusról a Városligetben A hatvanas-hetvenes évek az Anonymus-kutatás egyfajta csúcspontját jelentették, napvilágot látott több komoly és komolytalanabb munka is a névtelen jegyzővel kapcsolatban. Még a rovásírás is kapcsolatba került a Gesta…

Furcsa cikk  jelent meg szerdán az Index Belföld rovatában. Minden más esetben valamely bulvár oldalon kötött volna ki (ne örüljünk, hamarosan a bulvár médiát is eléri), ha nem épp arról volna szó, hogy a magyar népképviseleti országgyűlésnek írta (= üzente) meg önjelölt…

Anonymus szobra a Városligetben Az első posztban megismerhettük az Anonymus-szal foglalkozó történészek első generációit. Az újabb és újabb jegyzőjelöltek azonban továbbra is nagy szórást mutattak az időben I. Bélától IV. Béláig. Vass István I. Bélát…

Szőcs Géza indexes riportja körül kialakult polémia során Hami megemlítette, hogy a mai magyar tudományos szféra eléggé „elmaradott” a tömegeknek szóló webes, könyves vagy akár tévés tudományos igényű publikációkat tekintve, és a tudományos közéletnek ki kell…

Ebben a pár részes sorozatban azt fogjuk körbejárni, hogy milyen is volt a dualizmus kori Magyarország nemzetiségpolitikája, és milyen hatással is volt az a különböző magyar, és nemzetiségi politikai törekvésekre. Kétségtelen, hogy a témában igen sok féle vélemény létezik:…

II. Ulászló magyar király Kevesen tudják, hogy Mátyás halála után, alig három évtizeddel Mohács, és mintegy ötven évvel Buda elfoglalása előtt, felmerült az ország több részre szakítása.   A király nélküli ország Bár Mátyás közelgő halálára…

 Dobó István koponyacsontjaTérjünk vissza a poszt elejére, Dobó gyerekkorára. Tarczay, aki megölte apját, emlékszünk, és Perényi. Dobó tehát már Ferdinánd pártján volt (lényegében 1541-től, Török Bálint elhurcolásától), mikor Perényi még Izabellában ill. a fiatal…

1546 februárjában Ferdinánd megbízta a Perényiekkel az ismert birtokperek révén "perben, haragban" álló ruszkai Dobó család tagjai között addig önálló, jelentősebb katonai megbízásban nem részesített, de évtizedes katonai élete alapján arra alkalmasnak gondolt Dobó…

Azután, hogy az 1. részben bepillantottunk a XVI. századi birtokrendszer 'szövevényes' világába, ebben a részben konkrétan áttérünk Dobó István, és a ruszkai Dobók életútja áttekintésére.   Kályhacsempe töredékek a Dobó-család címerével, 16.…

Dobó Istvánt, az egri hőst, a vitézségből példát adó embert jól ismerjük, de volt Dobó Istvánnak egy másik arca. Az elhivatott (egyesek szerint gátlástalan) birtokszerzőé. Más szempontból viszont "csak a jogos örökségét igyekezett visszaszerezni". E négyrészes poszt Dobó…

Mátyás király a honi közvélemény szemében az az uralkodó, akit talán a leggyakrabban emlegetnek pozitív kontextusban. Ezt tükrözik azok az egyébként nem feltétlenül szignifikáns felmérések is, amelyek azt hivatottak kimutatni, hogy a magyarok kit gondolnak a legnagyobb honi…