2010.11.12. 18:00
Daka József királysága
Furcsa cikk jelent meg szerdán az Index Belföld rovatában. Minden más esetben valamely bulvár oldalon kötött volna ki (ne örüljünk, hamarosan a bulvár médiát is eléri), ha nem épp arról volna szó, hogy a magyar népképviseleti országgyűlésnek írta (= üzente) meg önjelölt királyunk "törvényes igényét a magyar trónra". Mégsem maradt el a nyilvánosság, a Duna TV tudósított eme 'neves' eseményről, amelynek előzményei is volt már tavasszal, március 20-án egy 'előadás', melyről néhány (2) szórvány tudósítás a neten is megtalálható.
Szóval, Daka József "levelét megírta", ami rendben van, de úgy néz ki, komolyan gondolja, mert "2010. év yy havának zz. napjára" összehívja az országgyűlést, hogy a magyarok ősi jogrendje szerinti Senioratus elve alapján "trónigényét érvényesítse", így 92 évesen. (B tervnek meg ott van az, hogy ha mégsem, akkor "királyi nyugdíjjal is beéri".)
Az, hogy Daka József mit akar, meg mi ez az egész, legyen az ő gondja, mi most szorítkozzunk 'családi' történetének fonalára, s vegyük számba történetének tévedéseit. Mivel idén nyáron elmaradt a rejtvényfejtős posztunk, most így a nagy kép előtt olvassuk el történetét, aztán gondoljuk át, hány tévedést találunk meg a szövegben, aztán nézzünk a kép mögé, és egyeztessünk. Ha pedig tévednék, akkor javítsatok ki. Köszönöm.
"Nem tudom eldönteni szívem, hogy hamburger, vagy hot-dog", azaz nem tudom eldönteni, hogy fontossági (lényegi), vagy szöveghelyi sorrendben haladjunk, maradunk az utóbbinál, mert így könnyebben sorolható:
1. Itt van mindjárt a cím: "Árpád-házi Daka József története" Egy Árpád-házi hercegnő gyermeke nem viseli, mert nem viselheti az Árpád-házi előnevet. Egyrészt, mert ez egy XVIII. századi, az utókor által rájuk illesztett megnevezés, s azt a család (dinasztia) tagjai sosem viselték, másrészt azért mert leányágon nem öröklődött a családnév sem, meg a birtoknév sem (az előbbi miatt ez amúgy sem jöhet szóba).
2. "Kormányzó úr elrendelte, hogy 1944. június 25-én délelőtt 10 órakor díszruhában Ács vezérőrnagy úr felvezessen a budai várba, a kormányzó úr rezidenciájába"
Ács vezérőrnagy úr itt konkrétan Áts Zoltán (1882-), egy-egy esetben (Ács Zoltán) aki ellen a Budapesti Népbíróság, mint igazolásfellebbezési bíróság 1946-ban ún. igazolási eljárást folytatott (majd 1947-ben büntető eljárást is). Rákosi 1946. márciusi beszéde után ("El kell távolítani pártunkból az olyan elemeket - hangsúlyozta sok más csoport mellett -, akik az egykori fasiszta és egyéb reakciós szervezetek vezetőségi tagjai, szervezői, propagandistái voltak.") az élet minden területére kiterjesztették az igazolási eljárás keretében lefolytatott eljárás alá vétettséget. A népellenes és háborús bűncselekményekkel meggyanúsítottak száma 90.551 fő volt, őket állították a népügyészségek elé. A népbíróságok elé közel 60 ezren kerültek, akik közül 1956 októberéig közel 28 és fél ezer főt marasztaltak el. Közöttük az akkor már inaktív - de ezek szerint megbízhatatlan Áts Zoltán vezérőrnagyot.
3. "A világháború felé haladunk, még nem dőlt el a vége...." ez a "felé haladunk" önmagában értelmezhetetlen 1944. augusztusában (ilyet egy kormányzó nem fogalmaz, ahogy olyat sem mond, hogy "koronázási felszerelések" - egy 92 éves hajdani baka annál inkább).
4. "1944. március 18-tól a német hadsereg megszállta Magyarországot" . Az úgy volt... kezdjük a mondatot, hogy a Kállay Miklós-féle hintapolitikát (azaz a különbéke tapogatózásokat) megelégelve Hitler kidolgoztatta Magyarország megszállásának tervét. Első változata az ún. Margarethe-terv már 1943 szeptemberében elkészült, a fronthelyzet pedig azt hozta, hogy a Vörös Hadsereg erőteljes előrenyomulása miatt - az időközben átdolgozott terv alapján, amelyben már nem voltak benne sem a románok, sem a szlovákok - az ügy halaszthatatlanná vált, így 1944. március 15-án átadták Horthynak a március 18-ára, a klessheimi kastélyba szóló meghívót, ahová a kormányzó - Szombathelyi Ferenc vezérkari főnökkel - március 17-én indult el, majd másnap közölték velük, hogy mindent tudnak, és ő (a Führer) 'kénytelen volt' elrendelni Magyarország megszállását. Ezután több viharos tárgyalás után az a 'megállapodás' született, hogy Horthy ugyan a színpadon marad, de Kállay el, németek be, s a német közönségnek tetsző miniszterelnök lép a színre (konkrétan Sztójay Döme, addigi berlini nagykövet). Cserébe a rendező (Hitler) eltekint attól, hogy szlovák és román szereplők is fellépjenek. Így március 19-én hajnalban lépték csak át a Wermacht és az SS alakulatok a határt (több irányból persze, a német precizitás szellemében).
 |
| I József, - I. Lipót fia - koronázási díszben |
5-6. "Ezzel megoldódik a Kormányzó helyettesi választás és egyben Árpád-házi I. József király megkoronázása". Nem volt kormányzó-helyettes választási probléma. Nem volt kérdés. A kormányzó-helyettesi intézmény bevezetéséről szóló 1942. évi II. tc. nem egy állandóan betölteni rendelt státuszt teremtett, hanem egy lehetőséget arra, hogy "a kormányzó kívánságára" helyettes állíttathassék. Alapesetben a kormányzó ajánlott (volna) - ahogy ajánlotta is fiát "röpke" hat hónapra -, ennek hiányában jelölés következne, amihez csak az kellene, hogy Daka József az alábbiaknak feleljen meg: "4. §. Jelöltnek csak azt lehet tekinteni, akit az országgyűlésnek az együttes ülésen jelenlévő legalább százötven tagja sajátkezű aláírásával ellátott s az elnöknek az együttes ülésen átadott jelölési íven jelöl." Mivel akkor a két ház együttes ülésén választottak volna, az az 1938. évi XIX. tv. szerint - az alsóházból 260 képviselőt (135 egyénit és 125 listásat, vagy ahogy akkoriban hívták őket, lastromost), a felsőházból pedig 248 tagot jelent, összesen 508 személyt, ebben az értelemben a 150 jelölés durván 30%-os támogatottságot jelent.
S még egy fontos dolog: "6. § A kormányzóhelyettes megválasztásához a kormányzó megerősítése szükséges." Azaz, bárkit választanak is előzetes kormányzói ajánlás elmaradása esetén is, ha a kormányzó nem fogadja el, nincs hivatal.
Az I. (első) Józsefet pedig meg sem hallottam.
7. "A koronát a kormányzó úr átadta a bíboros úrnak, azzal, hogy a fejemre helyezze. Egy imazsámolyra kellett letérdelnem."
Ohne imazsámoly, bár a kormányzói rezidencia önmagában sem alkalmas koronázási szertartásra (már a budai Várba való felvezetésnél gyanút foghat az olvasó, de akkor ott még nem volt szó koronázásról). Önmagában a koronázás menete a következő volt: Alapvető, hogy a koronázás szentmisében történt, melynek helye a koronázó templom, esetünkben a székesfehérvári bazilika. A jelölt díszes kíséretben érkezik, kíséretének tagjai hozzák (viszik) a koronázási jelvényeket, ahol az esztergomi érsek, mint koronázó főpap várja őket a részt vevő püspökökkel (A Dobó Istvánról szóló utolsó posztunk végén, Miksa 1563-as koronázása kapcsán van egy korabeli leírás, melyben az akkori országnagyok ceremóniában betöltött szerepét mutatja be.). A bevonuló menet élére állnak, és a főoltárhoz mennek, mely előtt zajlik maga a ceremónia. Azaz Isten előtt. A jelvényeket a koronával együtt az oltárra helyezik, a jelöltet az oltárral szemben leültetik, s a jelvényekkel együtt hozott országzászlókkal körülállják az országnagyok (Dobó Szlavónia zászlaját vitte). Ezután megkezdődött maga a mise. Az evangélium olvasása után a koronázó főpap megkérdezi a jelenlévőket, akarják-e az ott ülő 'jelöltet' királyukká. A válasz közfelkiáltással - igen. Szapolyai János és I. Ferdinánd koronázásakor a közfelkiáltás igenlő kézfeltartással is járt (mintegy szavazás, emlékszünk az okára), 1686 után pedig Habsburgok 'eltekintettek' a közfelkiáltástól. Amikor a felálló 'jelöltet' az oltárhoz vezették a püspökök, csak a kalocsai érsek kérdezte a koronázó érseket (azaz elvesztette alkotmányjogi biztosíték jellegét). A természetesen igenlő válasz után a koronázó főpap felsorolta a megkoronázásra váró kötelezettségeit, aki kezét az Bibliára téve megesküdött (állva) az egyház védelmére, jogainak, szabadságának megtartására. Ezután szentelt olajjal felkenték a jobb karján és a jobb vállán (Szent Jobb!!). Ezután a felkent, de még meg nem koronázott uralkodót a sekrestyébe vitték (ez csak magyar szokás volt!), ott Szent István ruháiba öltöztették (harisnya, kesztyű, bugyelláris), ráadták a koronázási palástot, így ment vissza az oltár elé, ahol a koronázó főpap a kivont koronázási kardot a kezébe adta, aki azt visszaadta, mire az érsek az immár hüvelybe helyezett kardot kötötte fel neki. Ekkor az uralkodó azt kirántotta, s tette a 3 suhintást (az egyház megvédelmezésének tanúsításaként). Ezután következett az apostoli kereszt és a zászló átadása, s csak ez után, mintegy a végén, de az egész ceremónia csúcspontjaként (mert mindig a végén van a csúcspont) az immár karddal felövezett uralkodó letérdepelt az oltár lépcsőjére, ahol az esztergomi érsek, mint koronázó főpap a fejére tette a Szent Koronát.
Végül az immár koronával a fején felkelt királynak átadták a jogart és az országalmát, majd a szentély északi oldalán lévő trónhoz vezették. A szentmise mindez után folytatódott, a király megáldozott, majd a mise végén Te Deum.
8. "IV. Béla király szerette volna a harcot egyenlő eséllyel felvenni, majd az országot újjáépíteni. Ezért fordult IV. Sándor pápához segítségért"
IV. Sándor IV. Ince 1254. december 7-i halálát követően kezdte meg pontifikátusát. De még csak nem is Ince akkor a pápa, hiszen őt is csak 1243. június 25-én választották azzá, a Tatárjárás idején épp nincs sem megválasztott, sem felkent pápa, mert IV. Ince elődje IV. Celesztin 1241. november 10-én halálozott el, a közte lévő másfél évben a II. Frigyes német-római császár fenyegetettségében választó bíborosok 'töprengésével' telt.
9. "Szándéka komolyságát bizonyítandó házasságkötést ajánlott, amikor felkínálta leányát, hogy IV. Béla király István fia vegye el feleségül, vagy másik lehetőségként IV.Béla adja feleségül legkisebbik leányát, Jolandát (Jolán) Ogadej császár fiához, Kadan Kán trónörököshöz."
IV. Béla István nevű fia 1239 decemberében született, mindössze 3 éves volt, Jolánta pedig, akiről a lengyel-magyar dinasztikus kapcsolatok keretében már írtunk, s aki Bölcs Boleszláv felesége lett 1244-ben, nem is élt akkor. Önmagában kizárt (nonszensz) egy dinasztikus házasság a két állam között. Azért, mert a kunokkal ugyanabban az időben történt hasonló, egy teljesen más helyzetben lévő mongol hódító dinasztiával elképzelhetetlen.
"IV. Béla – aki mindenképpen újjá akarta építeni az országot – azonban belement a felkínált házasságba, és titokban leányát feleségül adta Kadan Kánhoz. Még a királyi család tagjai sem tudtak erről a házasságról." Pláne nem tudott a még meg sem született Jolán.
10. "Jolanda 14 éves volt, rendkívüli szépség, aki ezáltal olyan erős hatással bírt Kadan Kán felett, hogy rá tudta venni, mondjon le a trónöröklésről, és telepedjenek le Szeged városába."
Önmagában a Jolanda név használata Jolán nagynénjére, az aragóniai dinasztikus kapcsolatokban jelentős szerepet játszó Jolanta (Jolanda) (1206-1251) miatt félrehallásokra vezethet. Az viszont tény, hogy élt akkoriban egy hasonló korú leány-gyermeke IV. Bélának, Katalin (1229-1242), akinek halálának körülményiről nincs tudomásom. Kétségtelen, a Tatárjárás idején ő volt IV. Béla legkisebb leánya. Egy biztos, gyermeket nem szült mongol királyfinak, sem nem telepedett le Szegeden.
11. "A gyermek teljes neve: Árpád-házi Daka Béla volt. A nagyapa a biztonság kedvéért elhagyta a gyereknél az Árpád-házi nevet, és csak Daka Béla maradt, így soha nem derült ki a kiléte. Ezt a nevet az utódok is 750 éven át viselték."
Apropó, maga a Daka név. Létező név, már az Árpád-ház idején, személynévből lett családnévvel van dolgunk, a Daka maga személynév volt, mikor még az egyelemű nevek voltak elterjedve. Ilyen értelemben nem ritka, gondban is lehet a sok primogenita.
- Élt olyan Daka nevű személy is, akinek birtoka volt, 1275-ben például feljegyezték egy privilégiális oklevelet, melyben IV. László "... Kyurth és Warnogh Bács megyei földeket mint Daka fiának: az utód nélkül elhalt Gergely comesnek örökölt földjeit Scilibach-i Agustan fiának: Máténak és Pál fiának: Péternek adományozta". De nem sokáig örülhettek az új birtokosok, mert még abban az évben a király az adott privilégiumát érvénytelennek nyilvánította, mert "... meggyőződött arról, hogy e földek Gergelynek nem örökölt, hanem vásárolt birtokai voltak." Azaz Daka nevezetű egyénnek mégsem voltak ama föld a birtoka, azt fia tőle nem örökölte, hanem vette.
- 1446-ban Hédervári Lőrinc nádor, "a kunok bírája kéri a pécsi káptalant, hogy küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében a kijelölt nádori emberek egyike vizsgálja ki Thapson-i Anthimusfi Miklós panaszát, amely szerint az elmúlt zavaros idõkben testvére: Anthimusfi János Bodogazonfalwa-i Nagy (magni) János akaratából, tanácsára és biztatására familiárisokat és jobbágyokat az õ Zenyer nevû birtokára és ott levõ házára küldte, ahonnan a házban talált minden terményt, búzát (siligines), zabot, lencsét, borsót és 40 hordó (vasa) bort, továbbá jobbágyaik holmiját elvitték, amivel neki 1000 arany forint kárt okoztak". Nevezett kijelölt nádori emberek közt a felsorolásban szerepel Wath-i Daka (dicti) Egyed. Itt a Daka még személynév.
- 1475-ben Bátori István országbíró kiad egy levelet az aradi káptalanhoz, hogy az idezze meg a levélben szereplőket egyes hatalmaskodásokkal kapcsolatos vizsgálatra, mely elkövetők közt említtetik Daka Tamás lippai (Arad m.) jobbágy.
- vannak persze Daka nevűek Szegeden is már a középkortól kezdődően. 1537-ben az Úrnépei iktatáskor a csanádi káptalan jobbágyaként említtetik Daka Benedek.
- Egy dézsmajegyzék 1542-ből Gregorius Daka (D. Gergely) néven egy adózót tartalmaz Nagyvát (Naghwath) helységből (Baranya).
- 1556-ban a Korotna várának uradalmához tartozó Hertelenden jobbágy Daka Mihály. (Baranya)
- 1567-ben s csanádi szandzsák defterösszeírásában Becsejen szerepel Daka Vladiv, valamint a Becsejhez tartozó Tomásfalun Daka Dikity. (a Daka itt még megőrizte személynévi formáját, azaz a XVI. században délszláv környezetben létező keresztnév.)
- 1570-ben Tokajban élt Casparus Daka, igaz inquilinusként, azaz zsellérként.
- 1579-ben a gyulai szandzsák defterösszeírásában az Aradhoz tartozó Csoltán szerepel a nőtlen Daka, mint a 160 juhval rendelkező Isztepan Dikity fia. Ugyanekkor a csanádi szandzsákéban a Becskerekhez tartozó Kuttina faluban szerepel Aleksza Daka (itt viszont a személynév már családnévvé lényegült, a családneves posztból tudjuk ez lényegében apanév).
- Szintúgy 1579-ben Daka Dokity az Orlohát falu hasonló összeírásában.
- 1587. augusztus 22-én a szegedi török számadáskönyvekben vámbevételeknél szerepel a feljegyzés: "Szombat, a nevezett hónap 18-a [1587. aug. 22.] Daka Bálindtól 2 gurus értékű [kő vagy fa] mozsár vámja 5 [pénz]..." (szedetett be)
- A szolnoki szandzsák sem maradt ki Dakákból, az 1591-es összeírás Kakat faluban jegyzi fel Daka Pétert.
- 1662-ben mint adófizetésre kötelezettet írnak össze egy Daka Lukács nevezetűt Kecskeméten.
- Az 1715. évi országos összeírásban Szegeden adózóként szerepel Franciscus Daka, ugyanebben az összeírásban Harkányban Andreas Daka, Petrus Daka és Stephanus Daka is adózó (ők más források szerint már 1704-ben is Harkányban laktak).
- 1813-ban esküdt (eskütt) Harkányban Nagy Daka Ábrahám.
- 1918-ban Kiskunmajsán szavaz képviselőtestületi tagként Daka Ádám akként, hogy a település a kiskunmajsai takarékpénztártól, ill. kiskunfélegyházi népbank majsai fiókjától "a község ellátatlan lakossága részére szükséges gabona bevásárlására évi 6 %-os kamat mellett 150 000 korona ideiglenes kölcsönt" vegyen fel. Sőt, őt küldik ki 1919 februárjában, hogy hatósági mészárszék felállítása ügyében terveket intézzen.
- 1926-ban a röszkei gazdakör tisztakarának újítása idején alelnöknek rögtön Daka Istvánt választották (akit lehet királyunk is ismert, hiszen már 8 éves volt akkor).
12. "Történelmi tény, hogy az egyik Daka leszármazott lett Hunyadi János király étekmestere".
Az a történelmi tény, hogy nincs olyan, hogy étekmester (csak a jelenkori gasztronómiában), csak asztalnokmester és (fő)pohárnokmester (a 6-8. a magyar méltóságsorban). Viszont rossz hír, hogy ismerjük a történeti idők eme tisztségviselőinek nevét. Azon túl, hogy Hunyadi János nem király (milyen jó beugratós kérdés lehetne a tojás kvízben!) az ő idején az asztalnokmester Marczali Imre, majd Bánfi Pál, Czudar Simon s Szentgyörgyi László voltak. Nincs köztük Daka, ha csak nem álnéven.
13. "1849. április 14-én Debrecenben, a Református Nagytemplomban a Habsburg-ház trónfosztásának nagy történelmi eseményén is részt vett. Később Petőfi Sándor legjobb barátjává lépett elő, mivel ő volt mindig a békebíró, amikor Petőfi és Kossuth vitatkoztak."
Mélynek kell lennie egy barátságnak, ha 3 hónappal valakinek a halála előtt történik a megismerkedés (és megbarátkozás).
Nálam idáig tartott a türelem, de utána lehet nézni a Detroitban elhunytaknak is, ahogy Óbéba sincs a világ végén. A szegedi árvíz is jól dokumentált, akinek kedve van, böngéssze át és szóljon. Csak a történelmi tévedésekre koncentráljunk, a nyilvánvaló tévedésekre, a meseszerű valószínűtlenségeket hagyjuk meg Józsefnek. Köszönöm. Megjegyzés (eddig) 13, nálatok?
 |
| Vágó Pál képe a szegedi árvizen tett császári látogatásról |
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
agyvihar · http://agyvihar.blog.hu/ 2010.11.12. 18:59:19
NAR 2010.11.12. 20:11:28
Czelder Orbán 2010.11.12. 20:39:04
Sajnos így a töriblog renoméja látja a kárát - nem először.
Ha már királyság + elmebetegek a téma, lehetett volna (lehetne) azzal foglalkozni, hogy pl. kik számítanak ma, 2010-ben legitim trónkövetelőknek. Nemcsak a Habsburg ágakra gondolok, hanem akár európai szintű összehasonlítása is akár. Nem egy nagy téma, elég hozzá némi wikipédiázás, de legalább értelmes téma. Szemben Dakaházi III. Józseffel meg I. (Kényszerbeteg) Leventével.
Czelder Orbán 2010.11.12. 20:40:33
lécci 2010.11.12. 21:30:17
A cél a poszttal az volt, hogy megmutassuk, hogy minden 'történethez' lehet tárgyilagosan közeledni, s akár ismeretterjesztő információt adni.
A felsorolt 13 pontban vannak "iskolás példák" (pl. német megszállás dátuma), ez(eke)t felhozni talán fölösleges is volt (viszont fel kellett, ha már a pontatlanság nyomvonalán haladtunk), de talán a koronázás menetének bemutatása, vagy a kormányzó-helyettes választás törvényi hátterének, vagy éppen annak bemutatása, hogy miféle információk nyerhetők ma már internetes adatbázisokból (a Daka nevűekről írottak) nem hiábavaló.
lécci 2010.11.12. 21:39:25
Nem is önmagában a hír érdekessége miatt született, hanem épp olyan posztokon gondolkodtam, ami egyes történetek - Tenkes kapitánya, Gladiátor - valóság-tartalma bemutatását célozná, azt, hogy miben tért el az ismert valóság, mi az, amit biztos tudunk, hogy nem úgy volt, s mi az, amit biztos tudunk, hogy úgy volt. S mni a feltételezés, vagy forgatókönyvbe szőtt fikció.
Nadiposzi (törölt) 2010.11.12. 22:21:41
Az ötlet jó, én szívesen venném ha a blog ebbe az irányba mozdulna el, vagy indítanátok egy sorozatot közismert monstre filmek korhűsége/történelmi háttere kapcsán.
Amúgy ez a poszt teljesen rendben volt, bár a német megszállás részletezését túlzásnak éreztem.
Egyébként aki tudja ki az a Pál László ózdi kohász, annak Daka bácsi története nem is annyira meghökkentő.
Amenhotep 2010.11.12. 23:47:59
a poszt és szintén azok között vagyok, akik szívesen olvasnának történelmi filmekről és adott esetben dokumentumfilmekről is kritikákat, boncolgató elemzéseket (vagy könyvekről és cikkekről is).
Bele kell nyugodnunk, hogy nem lesz Daka-házi királyunk, marad az Orbán-házi.Ez van..
lécci 2010.11.13. 10:36:50
toriblog.blog.hu/2010/06/14/konyvajanlo_duplan
toriblog.blog.hu/2009/02/23/hogyan_ne_forditsunk_tudomanyos_cikket
toriblog.blog.hu/2008/11/12/kritika_tim_willocks_a_lovagrend_konyv
toriblog.blog.hu/2008/06/21/kritika_a_masik_bolyen_lany
Czelder Orbán 2010.11.13. 11:18:19
Köszönöm, így már világos.
Minorkavidor 2010.11.13. 18:51:48
Azt a bizonyos bizonyos házasságot 2 helyről is vehette:
1, Lírai prológus Indulás a Margitszigetről c. fejeuet (könyv 25.o.(:
Ldomér esztergomi érsek levele IV. Miklós pápának 1288-ból: " Erzsébet... több esztendőtől fogva a tatárfélékkel való nászra vágyakozot, mivel pedig erre semmiképpen nem juthatott... egy cseh emberrel lépett házasságra.
Annyi történt, hogy IV. (Kun) László király fegyverrel kiszabadította nővérét a zárdából, hogy végre a hölgy világi életet éljen.
Itt azonban az kerülte el figyelmét, hogy végül is egy cseh fickó lett a befutó.
A 2. az előzőnél fontosabb lelőhely IV. Béla a rendíthetetlen c.fejezetben található (könyv 433.o.) E szerint az 1250-es évek végén levelet kap az akkor regnáló kántól, Bertétől (ő 1257-1266 között uralkodott, de nem mongol nagykánként, hanem a Batu kán alapította Arany Horda kánjaként).
A levélben az áll, hogy a Béla csatlakozzon a seregével hozzá, a magyar sereg legyen a tatár sereg előhada Európa elpusztításában. Ennek fejében Béláé a zsákmány ötöde, valamint Béla valamelyik gyereke kössön házasságot a tatár kán családjának valamelyik gyerekével.
Itt csak annyit módosított Daka úr, hogy nem az Arany Horda kánjának családját helyezte el a családi legendáriumban, hanem egy szinttel följebb a Mongol Birodalom nagykánjának a családjáét.
Minorkavidor 2010.11.13. 18:54:09
IV. Béla, a rendíthetetlen király
Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2010.11.14. 10:03:19
7.
Az, hogy háborús körülmények között nem tudnak tisztességes koronázást tartani még hagyján. Amit nem értek, hogy
- mi értelme van titokban koronázni?
- Horthy milyen jogcímen koronázna?
"ott Szent István ruháiba öltöztették (harisnya, kesztyű, bugyelláris)"
Harisnya Szt. Istvánon? Ha jól emlékszem, akkor az ehhez szükséges technikát csak pár évszázaddal később fogják feltalálni.
lécci 2010.11.14. 12:04:04
1848-49-ben, mikor elásták a koronázási ékszereket, akkor a szandálok, kesztyű, harisnya megsemmisültek.
Godefroy de Montmirailra is adtak a XI. században a filmesek harisnyát :)
A Seniorátusra vonatkozó észrevételt köszönöm(azon tényleg átsiklottam, meg az sem vonatkozott leányágra)
A titkos koronázása értelme mellett a célja is talányos. Ez az önjelölt első nagy titka.
lécci 2010.11.14. 12:05:41
Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2010.11.14. 13:08:48
Azt a szabásmintát (vagy hogy hívják), amivel a rugalmatlan szálakból is rugalmas szövet készíthető. Úgy emlékszem, hogy ezt valamikor a korai reneszánsz alatt találták fel.
sirfidelius 2010.11.14. 19:55:47
Az eredeti történet szerint azonban Horthy kormányzó a nyugati hatalmakkal kiváló kapcsolatot ápoló és a legitimisták által amúgy is törvényes királynak tekintett Ottó trónörökös trónigényét ismerte el 1944-ben. Legalábbis ha hihetünk Pusztaszeri Lászlónak. Ebben a történetben a Pusztaszeri féle Habsburg Ottó könyvön kívül kézzel fogható(ám többféleképpen is értelmezhető) bizonyítékokat is találhatunk.
A történet egyetlen internetes tálalása szintén nem tekinthető elfogulatlannak:
www.regnumportal.hu/node/486
wu wei 2010.11.15. 07:58:08
face007 2010.11.15. 19:14:51
Zolpo 2010.11.15. 22:12:21
A 7. ponthoz engedtessék meg egy apró kiigazítás... A székesfehérvári bazilika Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd beiktatásáig, 1526-ig koronázó helyszín. Az 1600-as évek elején némi fizikai behatásra egyébként is megsemmisül - értsd: az épp (török) lőszerraktárként funkcionáló intézmény "üzemi balesetet szenved". Ekorra a koronázások már Pozsonyban, jóval később Budán zajlanak. A fehérvári egykori bazilika ma "alapjában véve" romkertként látogatható. Hasonló nevű késő barokk épület pár száz méterre innen található, de ott királyt nem koronáztak.
lécci 2010.11.15. 23:18:07
Maisie MacKenzie 2010.11.16. 13:06:39
Az a gáz, hogy "a magyarok ősi jogrendjé"-t már Géza fejedelem felrúgta. Árpád fiainak között ROTÁLNIA kellett volna a fejedelmi hatalomnak. Géza meg keresztény lett és dinasztiát alapított.
Amenhotep 2010.11.16. 16:34:39
Petrus Augustinus · http://monarchista.blogspot.com 2010.11.17. 12:29:20
Nem I. Lipótot, hanem I. Miksát koronázták 1563-ban. I. Lipót 1657-1705-ig uralkodott.
Amúgy profi.
Minorkavidor 2010.11.17. 17:44:28
A 19.SZÁZADI történeszek használták először e szót, úgyhogy ez csak tudományos szakkifejezés.
Ők, magukat "szent királyok nemzetségéből" valónak mondták, legalábbis DÜMMERTH Dezső szerint. Tény, hogy egyetlen más dinasztia sem adott ennyi férfi és női szentet.
Igen, mindig a keresztnevükön emlegették őket. Mellesleg a családnevek kialakulásáról van itt a blogon egy jó kis poszt, Eleink neveirül címmel. Jó szívvel ajánlom.
lécci 2010.11.17. 23:17:12
A kérdésed jobb, mint bármelyik cikkbéli megállapításom. Valóban érdemes lenne elgondolkodnunk egy posztról e témában. Konkrétan nem ismerek okleveleket, de megpróbálok utánanézni.
Mint laikus azt gondolom, hogy (mint már itt elhangzott kommentben), valahogy hasonlóan fejlődtek az uralkodói családok név-alakjai is, mint ahogy az említett családneves posztban a nemesi családok neveinél alapesetként említetttem. Vagyis egy birtokolt területről - melyen az adott család a joghatóságot érvényesíteni képes volt - rögzültek az egyes uralkodói családnevek (s az, hogy éppen király, Duc, avagy Markgraf annak nem volt különösebb jelentősége, mert nem volt eltérés).
Az itt genealogy.euweb.cz/ felsorolt családok többnyire egy-egy hasonló birtokról származtatják a nevüket.(az is érdekes téma, hogy a magyar főúri családok nevei genealogy.euweb.cz/hung/hungary.html miként rögzültek, melyik generációnál, melyik korban.)
"... Üdvözlöm, asszonyom! Arthur vagyok, a britek királya! Kié az a vár?
C: Kinek a királya?
A: A briteké!
C: Kik azok a britek?
A: Mi vagyunk, mindannyian. És én vagyok a királyotok!
C: Mit szólsz, van királyunk! ... "
A magyar királyok is okleveikben személynéveiken (ez keresztnév) jelentek meg, minden különösebb besorolás nélkül (hogy hanyadik volna a néven) szerepelnek, felsorolva persze a joghatósági területeiket, melyet bírni véltek, akartak, vagy éppen tudtak is. Alattvalóikkal éppen úgy levelezhettek, ahogy a pápával, azaz beazonosítva magukat a levél elején, stb.
De ismétlem pontosabb rsézleteket nem tudok, csak a fenti elképzeléseim vannak, megpróbálok utánanézni...
(köszönöm a kérdést :)
lécci 2010.11.17. 23:19:57
Kaif · http://toriblog.blog.hu 2010.11.18. 11:06:00
"Tény, hogy egyetlen más dinasztia sem adott ennyi férfi és női szentet."
Ez az "attól függ, honnan nézem" minősített este:)
Az angolszász Northumbria uralkodói 9 szentet adtak, és ez csak az, amit 10 perc kereséssel összeszedtem... Vagy ott van a 8 Meroving szent...
Ha azt mondod, hogy a pápa által már a 11-12. század után, "hivatalosan" kanonizált szentekről beszélünk, akkor igaz az állítás. Egyébként meg jól hangzik, de legenda.
Minorkavidor 2010.11.18. 16:37:31
Kösz a kiegészítést.
Forrásom:
Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában c.könyve volt. De lehet, hogy megcsalt az emlékezetem.
Amenhotep 2010.11.19. 14:19:26
bloggerman77 2010.11.21. 02:09:41
Aba Sámuel önmagát Sámuel királynak nevezte.
Az oklevelekben kb. az alábbi formulát használták:
Mi, X Isten kegyelméből Magyarország, Horvátország, Szlavónia és Dalmácia királya (és itt jön az összes trónigényelt terület felsorolása Halicstól a Jeruzsálemi Királyságig :))ami II. Andrástól volt benne a trónigény listában ).
Esetlegesen használták, a "Mi X, a boldogult emlékű Y fia" vagy egyszerűen a "Mi X, Y fia" formulát, de ez eléggé ritka.
Ez persze okozott a későbbi korokban félreértéseket, mert pl. a "Nos Stephanus filius Geysae" alakról a 18. században azt hitték, hogy Géza fejedelem és Szent István személyét takarja, holott II. Géza és III. István volt. :))
bloggerman77 2010.11.21. 02:11:39
bloggerman77 2010.11.21. 02:16:57
Orseolo Péter is önmagát Péter királynak nevezte. Aba Sámueltől maradt fent pénz, azon csak a Sámuel király olvasható, semmi több.
Akkoriban nem kellett bizonygatni valakink az ősöket, nem olyan kor volt az. Ha előhozakodtak vele, az pont akkor volt, ha egy parvenű személy jutott trónra (dicső Mátyás királyunk ;) ), de ezek is csak a házi krónikások írásaiban bukkantak fel, hivatalos oklevelekben soha.
lécci 2010.11.21. 23:35:40
Orseolo Péter velencei patrícius családból származott (több doge volt a családjában, apja is, nagybátyja is), ahol akkorra, mikor őseink betelepültek a Kárpát-medencébe, s végbement az a társadalmi tagozódás, ami a szabad magyarokból birtokrendszeren alapuló alá-fölérendeltségű társadalmat eredményezett, már régen fejlett árutermelő társadalom működött kiterjedt nemzetközi (kultúrális, kereskedelmi, stb.) kapcsolatokkal. Így az, hogy Orseoloként említve érkezett Magyarországra, egy adottság, ő már ezzel a kételemű névvel (is) rendelkezett, noha meglehet azokban a királyi levelekben,, ahol ennek nem volt szükségessége, nem jelent meg ezzel a kételemű névvel.
"Aba Sámuel kabar származású előkelő volt. A Sámuel név arra mutat, hogy - mint kazár eredetű arisztokrata sarj - zsidó hitre tért családból származhatott" írja Kristó Gy. a Rubicon 1994/10. számában közreadott "Arisztokrácia az árpád korban" c. cikkében.
www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/tortenetek/kozepkor/arisztokracia.htm
Aba tehát szintúgy használta a Sámuel megnevezést is az eredeti Aba neve mellett, mikor arra volt szüksége. Amikor kereszténynek mutatkozott.
Későbbi fejlemény, hogy "a 13. század elejétől (az első adat 1208-ból való) az előkelők kezdték magukat egy ősük nevéről, azzal azonos nemzetségbe tartozónak nevezni. [...] 1213-ban a Csanád, 1222-ben az Aba, 1226-ban a Hont-Pázmány nemzetségről olvashatunk." Később a azonos nemzetségbe tartozó, már elkülönült birtokos családok is követték példájukat, azaz az azonos nemzetséghez tartozókhoz hasonlóan nevezték magukat - mondjuk- Aba nembélinek. Lényegében ekkor, a XIII-XIV. században zajlott le az a folyamat, amikor a nemesi családnevek rögzültek.
bloggerman77 2010.11.22. 19:44:57
' "Aba Sámuel kabar származású előkelő volt. A Sámuel név arra mutat, hogy - mint kazár eredetű arisztokrata sarj - zsidó hitre tért családból származhatott" írja Kristó Gy. a Rubicon 1994/10. számában közreadott "Arisztokrácia az árpád korban" c. cikkében.'
***
Azért Kristó kizárólag forrásokra alapozott elméleteit kezeljük kritikával. Számos ótestamentumi nevet viselő középkori személy ismert, aki nem volt zsidó. Pl. Salamon királyunk.
És akkor mit kezdjünk az olyan nevekkel, mint pl. Gyöngy (férfinév!!), Atyusz, Hench, Lőw(e)/Lev stb.
Egyik sem keresztény név.
bloggerman77 2010.11.22. 19:53:58
***
Ez nagyon foxi-maxi hangvételű lett. :)
A családnevek kialakulása nyugat Európában is úgy zajlott, mint nálunk, volt ahol végbe sem ment, pl. Izlandon, ahol ma már hagyománytiszteletből tilos is a kételemű névhasználat, és csak az egykori dán gyarmatosítók leszármazottai meg a kiemelkedő kulturális-politikai teljesítményeket elérő izlandiak utódai viselhetnek családnevet.
lécci 2010.11.22. 21:47:06
No, akkor meghallgatnám azt a nem foxi-maxi hangvételt. Amúgy nem értelek, azt írod, hogy Izlandon patronimikumról van szó, miben különbözik ez a többi nyelv (kultúra) gyakorlatától, ahol szintúgy létezik patronimikum. Mi ez, ha nem vezetéknév?
Úgy olvasom azt a hagyománytiszteletet 1925-től megtámogatja a jogkövető magatartás, mint viselkedési norma (1925. óta törvény tiltja, szóval mégiscsak volt némi hatás, ami ha nincs törvény, ma már nem lennének 'bezzeg' ország e téren sem)
lécci 2010.11.22. 22:00:33
Magyarázatot keres egy ótestamentumi név használatának okára.
Ő a kabarok zsidó vallása mellett állt ki, én úgy fogalmaztam (lásd fent):
"Aba tehát szintúgy használta a Sámuel megnevezést is az eredeti Aba neve mellett, mikor arra volt szüksége. Amikor kereszténynek mutatkozott." Mert nem tudom zsidó volt-e vagy keresztény, de ótestamentumi neve valamit kell jelentsen, s ezzel a névvel felnőtten a pogányokkal szembeni keresztény mivoltát hangsúlyozta, amikor érdekében állt, s nem használta, mikor Péterrel szemben a törzsi-nemzetségi társadalom feudális államisággal szemben ellenséges elemeit kívánta hiveinek megnyerni (ez is foxi-maxis?)
Szívesen meghallgatnám, hátha Te tudod, hogy miért lett Sámuel.
bloggerman77 2010.11.23. 22:07:45
"szóval mégiscsak volt némi hatás"
***
Igen, a dán gyarmati közigazgatás. :)
Apai névadás a többi skandináv népnév családnévként rögzült, tehát a középkori Johansson utódai ma is Johanssonok.
Ezzel szemben Izlandon a Johan fia Gunnar az Gunnar Johanson, a Gunnar fia, Karl az viszont már Karl Gunnarson, Karl fia meg Sven Karlsson lesz.
Ilyen azért a művelt Ojrópábsan nincs már sehol.
lécci 2010.11.23. 22:18:19
A késő-középkorban, ill. a kora-újkorban már inkább (de erről az Árpád-ház 'lemaradt'), akkor pedig pl. a Habsburgok esetében nem a ma használatos Habsburg elnevezést használták, hanem az Ausztria-házat(Casa Austria)
Ahol leíró jelleggel inkább előfordulhatott utalás a dinasztiára, családra, azok a krónikák lehetnek, de azokról nem tudott nyilatkozni (vagy nem akart :)
bloggerman77 2010.11.23. 22:37:12
Jó még1xer:
a középkorban a névhasználat és a vallás - extrém eseteket kivéve (muszlimok)- nem volt összekapcsolható.
A zsidók pont nem viseltek "zsidós nevet", akkoriban alakult ki, hogy volt egy világi nevük, és egy másik, héber nevük,a közösségen belül. (Ez a vallásos zsidóknál máig létezik.)
Aba Sámuel esetében az Aba név - mivel szimplán apa, atya jelentésű - utalhatott arra, hogy ő egy nemzetségfő. Ez a tisztség elnevezés alakulhatott később nemzetségnévvé.
A már említett Salamon királyunk bibliai királynevet viselt, Szent László öccse, Dávid herceg szintúgy. Ebből azt levonni, hogy közük volt a judaizmushoz, ugyanolyan balgaság, mint amikor külföldiek a Mózes, Áron nevű székelyekről hiszik azt, hogy zsidók.
A középkori Magyarországon a 14. századtól terjednek el a "normális" keresztény nevek (János, Péter, Pál, István).
Ezzel szemben a 11-13. század oklevélanyag hemzseg a legvadabb nevektől - mint a már említett Hench, Atyusz, Donch, Gyöngy, Szemét, Ringyó stb.
Amúgy eléggé meredek az a megállapítás, hogy Aba Sámuel kabar etnikumú volt, hiszen a tudomány jelen állása szerint törzsnév jelentése "kevert", tehát több, a kazároktól leszakadt népcsoport gyűjtőneve lehetett.
lécci 2010.11.24. 00:04:42
www.otka.hu/index.php?akt_menu=4131
"Ezt a praktikus történészi szakkifejezést a tudományos indoklás erejével csak Katona István terjesztette el a XVIII. század végén. 2011-ben érkezünk el a jezsuita történettudós halálának 200. évfordulójához. Pályaképének feltárását a Historia Critica - Historia Litteraria című kutatási program hivatott elvégezni [...]
Kézai Simon 1285 előtt leírt „Turul-nemzetségbeli” kitétele visszhangtalan maradt. 1301 után más dinasztiák foglalták el a magyar trónt, s ez a kérdés lekerült a napirendről. Hosszú idő múltán, 1568-ban Zsámboki Jánosnál tűntek fel külön az „Árpád-ház” értelmű szókapcsolat elemei Taksony származásáról szólva: „a vitéz Árpád sarja fényes nemzetségből”. A fejlődés következő fokán, az 1600-as években alkotó Petthő Gergely jelölte ki III. András 1301-ben bekövetkezett halálát politikatörténeti határként, de mélyebben nem érdeklődött e téma iránt [...]A XVIII. század folyamán először az evangélikus polihisztor, Bél Mátyás törekedett az első magyar uralkodóház korszerű tudományos megnevezésére. 1723-ban kiadott könyve a Magyarország nemzeti, avagy hazai királyai fejezetcímmel azt jelzi, hogy nem járt messze egy igazán találó eredménytől. A döntő fordulatot előbb VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár államkormányzati művének, majd Anonymus gestájának hazai felfedezése hozta..."
lécci 2010.11.24. 00:43:29
Az első két bekezdés rendben, a 3. bekezdésben a Salamon és Dávid nevűek kapcsán tett azon kijelentésed, hogy "Ebből azt levonni, hogy közük volt a judaizmushoz, ugyanolyan balgaság, mint..." ...mint leírni ezt. Ugyanis senki nem állította ezt, ill. hasonlót. Kristó annyit, hogy Aba kabar léte mellett feltételezte, hogy eredetileg "kazár eredetű".
Az "...arra mutat, hogy .... származhatott" megfogalmazás egy feltételezés megfogalmazása.
Én veled ellentétben - aki próbálja itt rátolni a témára - fényévre állok a judaizmus e témában való "idehozatalától"(nézz vissza!), úgy fogalmaztam az ószövetségi név kapcsán, hogy használta, mikor érdekében állt, "Amikor kereszténynek mutatkozott".
A 4. bekezdésben a <"normális" keresztény nevek> kérdésében a XIV. századra talán pontosabb a kiszorították igét, semmint a "terjednek el" igét használni. Atyusz vasi ispán, majd dalmát bánt érintően (kinek őse is Atyusz volt - tőlük az Atyusz nemzetség) 1285-1288-1291-1302 évekből vannak oklevelek a Diplomatikai Levéltárban. S tudjuk, hogy akkor mennyi Atyusz élt, mert - mint írod -"hemzseg". Hench nevűről meg épp 1335-től vannak oklevelek. A www.arcanum.hu/mol alatt bárki leellenőrizheti.
Az 5. bekezdés pedig önmagában egy csúsztatás. Senki nem írt kabar etnikumról, sem Kristó, sem én. Légvárral kardozol. "Aba Sámuel kabar származású előkelő volt."- írja, s épp kazár származását feltételezi, úgyanúgy, ahogy Te arra utalsz, hogy a kabarok "a kazároktól leszakadt népcsoport gyűjtőneve lehetett".
De még mindig nem mondtad, hogy miért, mi végre volt az, - mint írtad nov. 21-én -, hogy "Aba Sámuel önmagát Sámuel királynak nevezte."
kommentek