A kommunista hatalomátvétel és a sztálinista diktatúra, majd később a Kádár-rendszer sem tudott (és mellesleg nem is akart) gátat szabni annak, hogy újabb Ősbuda-elméletek kerüljenek be a köztudatba. Noszlopi Németh Péter szerint az Árpád-kori Buda Pilismarót és szűkebb…

Szőcs Géza indexes riportja körül kialakult polémia során Hami megemlítette, hogy a mai magyar tudományos szféra eléggé „elmaradott” a tömegeknek szóló webes, könyves vagy akár tévés tudományos igényű publikációkat tekintve, és a tudományos közéletnek ki kell…

A jászok és kunok magyarországi története betelepülésüktől egészen napjainkig némi eltéréssel, de alapvetően hasonló jegyeket mutat (az 1745-ös Redemptiót követően pedig egyértelműen ugyanaz). A továbbiakban néhány poszt erejéig áttekintjük közös magyarországi…

Deák Ferenc Most, hogy közeledik a 2010. évi országgyűlési választások időpontja, talán nagyobb érdeklődés övezi azt a kérdést, hogy a parlamentarizmusnak milyen előzményei voltak Magyarországon. Az első népképviseleti országgyűlési választások 1848-ban…

Az 1. részben áttekintettük a lengyel-magyar dinasztikus házasságok alakulását az Árpádok, Piastok s Anjouk idejében. A kronológia mentén haladva folytatjuk az időutazást a Jagellók s a Habsburgok korába, melynek során számos magyar főúri család tagjára bukkanunk, egyrészt az…

Ebben a pár részes sorozatban azt fogjuk körbejárni, hogy milyen is volt a dualizmus kori Magyarország nemzetiségpolitikája, és milyen hatással is volt az a különböző magyar, és nemzetiségi politikai törekvésekre. Kétségtelen, hogy a témában igen sok féle vélemény létezik:…

 Dobó István koponyacsontjaTérjünk vissza a poszt elejére, Dobó gyerekkorára. Tarczay, aki megölte apját, emlékszünk, és Perényi. Dobó tehát már Ferdinánd pártján volt (lényegében 1541-től, Török Bálint elhurcolásától), mikor Perényi még Izabellában ill. a fiatal…

1546 februárjában Ferdinánd megbízta a Perényiekkel az ismert birtokperek révén "perben, haragban" álló ruszkai Dobó család tagjai között addig önálló, jelentősebb katonai megbízásban nem részesített, de évtizedes katonai élete alapján arra alkalmasnak gondolt Dobó…

Azután, hogy az 1. részben bepillantottunk a XVI. századi birtokrendszer 'szövevényes' világába, ebben a részben konkrétan áttérünk Dobó István, és a ruszkai Dobók életútja áttekintésére.   Kályhacsempe töredékek a Dobó-család címerével, 16.…

Dobó Istvánt, az egri hőst, a vitézségből példát adó embert jól ismerjük, de volt Dobó Istvánnak egy másik arca. Az elhivatott (egyesek szerint gátlástalan) birtokszerzőé. Más szempontból viszont "csak a jogos örökségét igyekezett visszaszerezni". E négyrészes poszt Dobó…

Ebben a posztban a Konföderáció XV. századi hódító háborúit foglalom össze. A Morgarteni csatától számítva majdnem napra pontosan 200 esztendeig tartó földrajzi, politikai, gazdasági növekedést a másik m betűs csata, a Marignanoi (ejtsd Márinyánói) két nap alatt lefékezte,…

Nemzeti mítoszaink sorában előkelő helyet foglal el váraink Habsburgok által történt módszeres fölrobbantásának a sorozata. Mindenki, aki valaha is járt iskolába azt tanulta, hogy a lakóhelye határában álló vár nem más, mind a Habsburgok tudatos rombolásának szomorú…

 A lepantói csata vezérei (balról az első Don Juan de Austria) Ott hagytuk abba (már elég régen…) Don Juan de Austria történetét, hogy az ifjú bastard 1570-re kevés áldozattal, de határozottan és gyorsan felszámolta az alpujarrasi moriszkó lázadást…

Ahogy ígértük, a Habsburgokról és a magyar őstörténetről szóló posztunkban, külön foglalkozunk a Magyar Szent Koronát érintő kérdéskörrel. Vajon valóban II. József utasítására törték meg a Magyar Szent Korona egységét? Tényleg Bécsben került rá a két császár, és…

Az alábbiakban Montet újabb postját olvashatjátok. A Morgarteni fiaskó után a Habsburgok nem szerveztek rögtön büntető expedíciót. Hogy miért, ennek több oka is lehet, többek között megemlíthetjük Frigyes és Bajor Lajos vetélkedését, de valószínű, hogy fontos szerepet…