Kolkhiszt a történészek körében szokás az első kaukázusi grúz államnak tekinteni. Én óvatosabban fogalmaznék, de az biztos, hogy ez volt az első államalakulat a dél kaukázusi térségben, és nagy szerepe volt a mai Grúzia területén élő törzsek egységesedésében, ezáltal a grúz etnogenezisben is. Kolkhisz a görög mitológiában is felbukkan, mégpedig az Argonauták útjával kapcsolatban, akik felkerekedtek Kolkhiszba, hogy megszerezzék az aranygyapjút.

Kolkhisz korai történetéről keveset tudni, az biztosnak tűnik, hogy több törzs népesítette be a területét, és ezek a törzsek, vagy egyik közülük már a Krisztus előtti 13. század környékén fejlett államot hoztak létre: a régészeti leletek alapján fejlett volt Kolkhisz mezőgazdasága (amelyet a kedvező éghajlat is segített), és a fémfeldolgozás is. (A kolkhiszi törzsek a források alapján: Machelones, Heniochi, Zydretae, Lazi, Tibareni, Mossynoeci, Macrones, Moschi, Marres, Apsilae, Abasci, Sanigae, Coraxi, Coli, Melanchlaeni, Geloni és Soani. Vigyázat, a wikipediáról vettem az info-t! ) Az argonauták útja is arra utal, hogy a kr.e. második évezred végén, első évezred elején Kolkhisz gazdag ország volt. Az ország geostratégiai helyzete azonban nem volt annyira kedvező: északról többször veszélyeztették a szkíták, majd délről Urartu is megszerezte a területének egy részét a kr.e. 8. században, végül egy szkíta - kimmer támadás vezetett a végleges felbomlásához a 8. század végén. Ezzel az önálló Kolkhisz megszűnt, a területét Perzsia, majd Nagy Sándor szerezte meg, végül a pontuszi állam foglalta magába a római hódítás előtt. Ez után jött létre Lazika Kolkhisz korábbi területén.

A kolkhisziak eredetéről már az ókorban is érdekes feltételezések láttak napvilágot, ugyanis antropológiailag élesen különböztek a környezetükben élő többi népcsoporttól. Hérodotosz egyenesen III. Szeszósztrisz fáraó serege leszármazottainak tartotta őket. Bár ezek az elméletek vitatottak, manapság is vannak, akik nem vetik el ezeket. Ami viszont elfogadott, az az, hogy a kolkhisziak a mingrélek és lazok ősei lehettek, e két grúz népcsoport egyébként nagyrészt azon a területen él, ahol régebben Kolkhisz feküdt.

Ahogy ez a térség történelmére általában jellemző volt, Kolkhisz a metszéspontjában volt a keleti és a nyugati hatásoknak, beletartozott egyaránt a görög/római és a perzsa érdekszférába. Az előbbit a görög gyarmatvárosok alapítása jelentette (Phasis, Gyenos, Dioscuras, Anakopia, stb) és a görög kultúra helyiekre gyakorolt hatását, az utóbbit pedig a perzsa uralom, és annak hatása a kereskedelemre és gazdálkodásra. Kolkhisz egyébként nem került teljesen se perzsa se görög uralom alá: a hegyvidéki törzsek felett erővel nem lehetett megszerezni a fennhatóságot, bár hajlamosak voltak elfogadni egy erősebb állam névleges fennhatóságát, de nagyjából függetlenként tudták a saját területeiket irányítani. Úgyhogy amikor arról beszélünk, hogy valamelyik birodalom fennhatósága alá került a terület, ez a fennhatóság csak a parti városokra és a síkságok lakosságára terjedt ki közvetlenül.