2010.03.18. 18:00
Vendégposzt: A szláv népvándorlás és Samo birodalma
Az alábbiakban Kacsinecz Krisztián posztját olvashatjátok:
Samo romantikus ábrázolása |
A legelfogadottabb nézet szerint a szlávok őshazája valahol a Dnyeper és a Visztula folyók között terült el. Innen vándoroltak a különböző szláv törzsek a nagy népvándorlások idején, az 5.-6. század fordulóján három irányba: nyugatra (részben a Kárpát-medence területére) a lengyelek, csehek, morvák, szlovákok, luzsicai szorbok ősei, keletre (a Don és a Volga folyók környékére) az oroszok, ukránok, rutének (ruszinok), fehéroroszok elődei és délre (a Fekete-tenger partvidékére illetve a Balkánra) a bolgárok, horvátok, macedónok, szlovének, szerbek ősei. A „szláv népnek“ tehát három fő ága alakult ki: a nyugati, keleti és déli. Az egyes népcsoportok csak nagyon hosszas folyamat útján, valamikor a középkor folyamán különültek el. A Kárpát-medencébe vagy annak környékére érkező szláv törzsek nevüket gyakran arról a folyóról kapták, melynek mentén letelepedtek (pl. a morvák a Morava folyóról – Moravania, vagy a mai szlovákok ősei, a nyitrai szlávok a Nitra folyóról – Nitravania).
Miután a germán longobárdok a 6. század közepén elhagyták a Kárpát-medencét, helyüket a keletről betörő vad nomádok, az avarok vették át. Az avarok által elindított népvándorlási hullám magával sodorhatta a nyugati szlávok egyes csoportjait is, amelyek már az 5. század végén vagy a 6. század elején letelepedhettek a Közép-Dunától északra. Ezek a nyugati szlávok a germánokkal minden bizonnyal szimbiózisban éltek, sőt az sem kizárt, hogy a Kárpát-medence keleti felét elfoglaló gepidákkal szövetségben rablóhadjáratokat indítottak délre, a Bizánci Birodalom európai tartományai ellen. A szláv-germán (és különösen a szláv-gepida) kapcsolatra utal az is, hogy a tót népnév, amely kezdetben az összes Kárpát-medencei szláv népcsoportra vonatkozott, eredetileg a gepidákat jelölte thuat vagy teut alakban (ez a tő szerepel a teuton népnévben is).
A szlávoknak az új hódítókkal, az avarokkal már kisebb szerencséjük volt, mint a germánokkal. Ez a harcos nép az itt talált lakosokat rabszolgáivá akarta tenni, hogy azok munkája tartsa el a nagyszámú hadsereget. Amennyiben a szolganép fiait harcba vitték, mindig az első sorokba állították őket, mintegy elővédként. Így érkezhettek egyébként a Kárpát-medencébe a „másodikos hullámos“ szlávok is a keleti sztyeppékről, mint az avar hadsereg „segédszárnya“.
Prokopios bizánci történetíró Justinianus császár (Kr. u. 527-565) idejében így írt a szlávokról: „Egy istenük van, a villám alkotója, akit minden dolgok legfőbb urának tartanak, akinek bikákat áldoznak és más szertartásokat végeznek. Ha halál vagy betegség fenyegeti őket, vagy ha háborúban veszélybe kerülnek, megfogadják, hogy ha kikerülnek belőle, életükért áldozatot mutatnak be istenüknek. De a folyókat, tündéreket és más isteneket is tisztelik. Egymástól szétszórtan, szegényes kunyhókban élnek és gyakran váltogatják lakhelyüket. Az ellenséggel szemben mindig gyalog mennek hadba, pajzzsal és kopjával, páncélt nem viselnek. Kinézetben sem különböznek egymástól. Termetükben és hatalmas erejükben különböznek másoktól, bőrük és hajuk se nem fehér, se nem szőke vagy fekete, inkább kissé barna. Életmódjuk nyers és kényelem nélküli. Szegények, de nem rosszindulatúak.“ Ehhez a leíráshoz még annyit fűzhetünk hozzá, hogy a Kárpát-medence északi felébe érkező szláv törzsek leginkább földműveléssel, legeltető állattartással, fémmegmunkálással és mézpálinkafőzéssel foglalkoztak. (Feltehetőleg az első, írásos forrásban szereplő szláv eredetű szó a medos ‘mézpálinka’ – az Attilához igyekvő Priscus rhétort állítólag ezzel kínálták meg az útjába akadó készséges szláv atyafiak). A szlávok egészen a 9. századig pogányok maradtak, több istent tiszteltek, például Perúnt, a viharok és villámok urát, vagy Velest, a marhacsordák és a jó termés védelmezőjét. Prokopios leírásából is kitűnik, hogy a harchoz nem nagyon érthettek, inkább csak a területeiket védték, ha éppen szükség volt rá. Nem véletlen, hogy az avar elnyomás ellen nem maguk a szlávok lázadtak fel, hanem azoknak az avar harcosoknak a fiai, akik Fredegar frank krónikás elmondása szerint a hosszú téli éjszakákon a szlávok kunyhóiban, a szlávok lányainál húzták meg magukat. Ezek az avar-szláv félvérek aztán egy a Frank Birodalomból származó, de valószínűleg szláv gyökerekkel rendelkező fegyverkereskedőt választottak vezérüknek, akit Samonak hívtak. De miért éppen őt? Fredegar ezt írja: „Amikor a szlávok katonasággal támadtak az avarok ellen, Samo (...) velük együtt vonult. Az avarok elleni harcban olyan bátorságról tett tanúbizonyságot, hogy megcsodálták, és rengeteg avar esett el a szlávok kardja által. A szlávok, felismerve Samo képességeit, megválasztották királyuknak, s ő harmincöt évig uralkodott. Uralkodása alatt a szlávok sok hadjáratot vezettek az avarok ellen, és bátorságának, képességeinek köszönhetően a szlávok mindig legyőzték az avarokat. Samónak 12 felesége volt a venetek törzséből, akiktől 22 fia és 15 lánya született.“
Hiába volt azonban a tengernyi utód, egy sem volt méltó atyjához, és Samo halála után a nyugati szlávok első „birodalma“, mely harmincöt évig (623-658) állt fenn, tisztázatlan körülmények között széthullott. Amíg azonban Samo élt, erős volt, és nemcsak az avarokat sikerült a szláv harcosoknak több ízben megfutamítaniuk, de az utolsó jelentős Meroving királyt, Dagobertet is. Samo hiába ajánlotta fel a szláv területekre áhítozó Merovingnak barátságát, a király követének válasza enyhén szólva is elutasító és sértő volt: „Lehetetlen, hogy a keresztények és Isten szolgálói kutyákkal kössenek szövetséget.“ Az összecsapásra végül is 631-ben került sor Wogastisburgnál, valahol Morvaország és Alsó-Ausztria határán, és ha hihetünk a korabeli tudósításoknak, a három napig tartó csatában a „szláv kutyák“ megszégyenítő vereséget mértek a keresztény uralkodóra és szövetségeseire. Sőt, a győztes csata után a Frank Birodalom keleti tartományait is feldúlták.
A fényes győzelem hatására aztán a luzsicai szorbok fejedelme, Dervan is elpártolt urától, a frank királytól és helyette Samonak ajánlotta fel a maga és népe hűségét. Így nem lehetetlen, hogy Samo birodalma, a nyugati szlávok első törzsszövetsége a mai Szászország, Csehország, Morvaország, Nyugat-Szlovákia területét és Alsó-Ausztria egy részét is magába foglalta. A birodalom romjain létrejövő kisebb szláv fejedelemségek végül is megbékéltek a Pannóniába szorult avarokkal, és szimbiózisban éltek velük egészen addig, amíg Nagy Károly végleg le nem számolt az Avar Kaganátussal a 8. század végén, és lehetőséget nem adott egy újabb szláv birodalom megteremtésére Közép-Európában.
Samo a wogastisburgi csata után |
Fantáziakép az idős Samoról |
Samo birodalmának feltételezett kiterjedése
Avarský kaganát – Avar Kaganátus
Bavori – Bajorok
Byzancia – Bizánci Birodalom
Dervanovo Srbsko – Dervan luzsicai szorbjai
Devín – Dévény
Durýnsko – Türingia
Dunaj - Duna
Franská ríša – Frank Birodalom
Korutánsko – Karintia
Olomouc – Olmütz
Samova ríša – Samo birodalma
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nyaf-nyaf 2010.03.18. 20:43:52
hakos2 2010.03.18. 21:10:05
omega1971 2010.03.18. 21:15:48
sarius 2010.03.18. 21:39:31
Még valami: nem vagyok történész, de nekem is az a véleményem, hogy olyan ez a poszt, mintha egy szlovákiai történelemkönyvet olvasnék, Slotáék egyik legjobb tanítványától.
Omár mollah 2010.03.18. 21:39:59
hamisnero 2010.03.18. 21:48:14
OkoskaTo:rp 2010.03.18. 21:59:27
ReTeTTeTe 2010.03.18. 22:07:20
Zzoorroo 2010.03.18. 22:21:43
Olyan ez B+, mintha Pozsonyban a hungarisztikai tanszéken a csodaszarvast meg Emese álmát tanítanák történelmi tényként.
Kacsinecz Kristiántól kérdem, hogy komolyan gondolta-e ezt a cikket, vagy április elsejére szánta, de véletlenül már most megjelent?
Zzoorroo 2010.03.18. 22:26:17
Úgy van, a bolgároknak csak a nyelvük szláv. Kábé olyan leszlávozni őket, mint a skótokat vagy az íreket leangolozni csak azért, mert angolul beszélnek.
Zzoorroo 2010.03.18. 22:27:59
Nem is azzal van gond, hogy eredetmítosz meg legendák, hanem hogy ez itt történelemként van bemutatva.
ReTeTTeTe 2010.03.18. 22:38:34
radiris 2010.03.18. 22:53:41
Kacsinecz K. 2010.03.18. 22:55:47
Samo birodalmáról Fredegartól (7. sz.) tudunk a legtöbbet (csak szólok, említem a posztban, talán olvasd át még egyszer). Ezen kívül két krónika említi: a már említett Conversio Bagoariorum et Carantanorum és a Gesta Dagoberti I. regnis Francorum.
A magyar történelmi hagyomány sem marad le a mítoszkreálásban, csak le kéne dobni a szemellenzőt, hogy észrevegyük...
Kacsinecz K. 2010.03.18. 23:01:35
Kacsinecz K. 2010.03.18. 23:12:14
Gempacsöki Boborján · http://hot-spot.blog.hu/ 2010.03.18. 23:35:58
gitáros 2010.03.19. 00:22:58
Samo:
www.britannica.com/EBchecked/topic/549081/Slovenia/214574/History#ref=ref477068
Bolgárok:
www.britannica.com/EBchecked/topic/84067/Bulgar
Persze lett volna wiki is, csak azt ugye ciki idézni, pedig abban is ugyanaz van.
gitáros 2010.03.19. 00:24:16
De mennyivel egyszerűbb... :)
Zig Zag · http://lemil.blog.hu/ 2010.03.19. 00:28:32
Omár mollah 2010.03.19. 00:34:05
Embertani szempontból a románokhoz hasonló balkáni néphez tartoznak, a nyelvük viszont (annak ellenére, hogy a legjobban hasonlít az ószlávra) olyan vonásokat is mutat, ami egy szláv nyelvre sem jellemző, viszont a román és az albán nyelvben megtalálható. Ilyen vonás például a szó végére ragasztott "névelő", amitől a nyelvnek érdekes "ratatatázó" hangzása lesz. Ha egy laikusnak a szláv nyelvek egyenlőek az orosz nyelvvel, akkor meg nem mondaná a bolgár hallatán, hogy az is szláv.
Az öntudat más kérdés. A bolgárok már a középkor óta szlávnak tartják magukat és nem csak a szocializmus óta.
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.19. 00:37:52
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.19. 00:39:46
Ja, hát ugye mit tekintünk birodalomnak... ez tükörfordítás volt valahonnan?
Omár mollah 2010.03.19. 00:54:10
tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.03.19. 01:08:41
És ráadásul "újabb" szláv birodalomról van szó... Nem tartom magam a korszak szakértőjének, de ez a Szamo-féle "birodalom" nekem inkább tűnik egyfajta törzsszövetségnek.
Kacsinecz K. 2010.03.19. 01:10:57
tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.03.19. 01:11:51
Gondolom, a vallás miatt (mm emiatt tartják magukat a középkor óta szlávnak).
Mellesleg az én fülemnek a bolgár eléggé szláv nyelvnek tűnik, de antropológiailag tényleg inkább hajaznak a délrománokra, mint arra a képre, ami az oroszokról él bennem.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.03.19. 01:15:17
Bocs, de akkor mi a helyzet a Duna-kanyartól keletre, ahol nincs természetes határvonal, viszont a posztban látható térképen ott is nagyjából a mostani szlovák-magyar határ mentén húzódik a Szamo birodalma és az avarok állama közötti határ?
Kacsinecz K. 2010.03.19. 01:15:38
Kacsinecz K. 2010.03.19. 01:18:51
tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.03.19. 01:18:54
Oké, nem is veled vitatkoztam, hanem az elterjedt szóhasználattal - amit máshol is olvastam és távolról sem idézőjelesen :-)
Omár mollah 2010.03.19. 01:20:41
tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.03.19. 01:21:59
Mondjuk én nem Karintiára gondoltam, de ez is érdekes; mintha az 1400 évvel későbbi szláv álmot akarná ábrázolni, a korridorral, amely összeköti a nyugati szlávokat a déliekkel, s egyúttal déli tengeri kijáratot biztosít a csehek és szlovákok nagyszerű államának :-)
Kacsinecz K. 2010.03.19. 01:22:26
tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.03.19. 01:33:24
Nem kötözködni akarok, de a posztban látható térképen, melyen sárgával szerepel a Szamo-féle birodalom (Samova Risa) és zölddel az Avar Kaganátus (Avarsky Kaganát), a két állam közös határvonala a Duna-kanyartól keletre nagyjából a mai Hidasnémeti-Kassa vonalig húzódik, becslésem szerint úgy 75-80 százalékos pontossággal követve a mostani magyar-szlovák határ vonalát.
Mr. Acid 2010.03.19. 01:35:33
tenegri 2010.03.19. 01:36:08
Mr. Acid 2010.03.19. 01:37:25
tiboru · http://blogrepublik.eu 2010.03.19. 01:49:00
És rávetítve a mai térképekre, a Szamo-birodalom határai (ugyancsak a sárga terület szerint) nagyjából a Kassa-Krakkó-Jelenia Gora-Görlitz-Wittenberg-Lipcse-Gera vonalon húzódnak, majd a mai cseh-német határt követve az ausztriai Freistadtnál délre kanyarodnak az Enns mentén. Következik Klagenfurt és Maribor, s innen vissza északra Bécsig, illetve Pozsonyig, s tovább keletre Kassáig.
Szóval szép terület, na :-)
hami · http://toriblog.blog.hu 2010.03.19. 04:51:20
A poszt szóhasználata pár ponton tényleg nem szerencsés, tény hogy itt a birodalom törzsszövetséget jelent. De ennyi belefér. :)
Veér Farkas 2010.03.19. 04:57:57
(Arról nem is beszélve, hogy a szerbek, a horvátok meg a bosnyákok egy nép, csak a vallásuk más. Mintha az alföldieket magyaroknak, a dunántúliakat meg akármiknek neveznénk. Ja persze, az erdélyieket meg székelyeknek, bár a magyaroknál a harmadik vallás valahogy kimaradt.)
Tóth Ágas 2010.03.19. 06:12:11
ravaluf 2010.03.19. 06:34:46
Még csak ki sem maradt, lásd, Péchy Simon és a szombatos székelyek - ronda véget érő - történetét. Vagy honfoglaló törzsekkel érkező kabar harcosok tényleges vallását. Más kérdés, hogy nem lett ez sosem egy tömegmozgalom.
Dr.Traktor 2010.03.19. 07:01:26
en.wikipedia.org/wiki/Sammo_Hung
hami · http://toriblog.blog.hu 2010.03.19. 07:13:25
A hozzászólásodban tartalmilag egyik állítás sem igaz.
1) a bolgárok genetikai ősei pont nem törökök voltak.
2) a magyarok nem átvették a nyelvet, éppenhogy a nyelv miatt vannak magyarok
3) genetikailag nem a törökökhoz van közünk
4) a szerbek, horvátok és bosnyákok nem egy nép, és (az utóbbit leszámítva) soha nem is voltak.
komolyabban nem akarom ezt kifejteni mert vannak releváns posztok a blogon, az antifinnugrista téma meg moderálva lesz, mert ufómagazin szintű dolgokkal itt nem foglalkozunk, a flémet meg nem szeressük.
hami · http://toriblog.blog.hu 2010.03.19. 07:14:31
tomcsi71 2010.03.19. 07:37:39
Nascor 2010.03.19. 09:06:16
Nagy Morva birodalom :D:D:D
Főleg úgy, hogy a frankok vazallusai voltak... Ez a nagy morva birodalom agymenés-mánia mikor ér már véget?
lepermessiah 2010.03.19. 09:28:23
ahogy ez a poszt is.
lehetne ez a cím:
Andersen: A Szlávok Európa Trónján :-)
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.19. 09:33:20
Kacsinecz K. 2010.03.19. 09:36:23
roki 2010.03.19. 09:37:26
Az esszé szerzője sok egyéb logikai buktató mellett beleütközik abba a problémába, hogy a régészek a Felvidéken sok helyszínen és nagy sírszámú avar kori korhasztásos temetkezést tárnak fel (a szlovák régészek is !!!!), amik között csak 2-5%, tehát elenyésző az etnikailag szlávnak tekinthetőkhöz is köthető hamvasztásos módú temetkezés. Itt meg kell jegyezni, hogy nem csak az etnikailag szlávok, hanem a késő római korban a Kárpát-medencében is bevett vallásnak számító (pl. Commodus)Mithra vallás hívei is hamvasztással temetkeztek. Ismert szentélyük pl. az oltár reliefet jól megőrző fertőrákosi mithreum, bizonyított, hogy a katolikus vallás is ezekre a szent helyeikre telepedett rá, pl. Szent Andronikosz széke Szerémszka Mitrovicában és talán a Nitra alak is egy leíráskori betűtévesztésnek köszönhetoi létét, eredetileg Mitra lehetett nagy eséllyel és funkcióját tekintve szintén vallási központ.
A jelenlegi euroatlanti tudományos közmegengyezés berkeiben a Baxter Adams díjas Florin Curta, román származású floridai régész professzor nézete a trendi a kora középkori szlávokról, aki a The Making of The Slavs (Cambridge 2004) c. munkájában több egyéb sírlelet jelző mellett a prága-típusú, korongolatlan módon készült kerámiát, a hamvakat tartalmazó edényt is elvitatja a szláv etnikai tartalomtól -és bizonyítja egyéb, pl. longobárdokhoz köthetőségét-, így lényegében az eddig is csekély számú, a szlávok kárpát-medencei tartózkodására utaló bizonyíték is eltűnik.Lebontották a filológiai kutatásra épített szláv jelenlétről szőtt narratívát, hiszen az intenzív régészeti feltárásoknak köszönhetően a Kárpát-medencében kimondottan nagyszámban kerülnek elő korhasztásos módon temetkező szarmaták, korhasztásos módon temetkező avar kori népek, de a zala-megyei helyszíneken előkerült birituális(korhasztás és hamvasztás) temetőkön kívül az esetleg szlávokra utaló hamvasztásos módú temetkezések ritkák, egymagukban előfordulva pedig szinte alig vannak.
Florin Curta nézeteit üdvözölték az angolszász tudományos élet tagjai sőt az orosz kutatók közül is számosan, csak a környezetünk szláv kisállamai(kivétel a szlovének) maradtak továbbra is makacsul elutasítóak és "kissé" nevetségesek a nemzeti romantika korában szőtt, mítosz értékű elképzeléseik mellett.
Kacsinecz K. 2010.03.19. 09:46:08
roki 2010.03.19. 09:52:39
A bolgárokról egészen pontosan tudni lehet, hogy miképpen vették át a szláv nyelvet.
A kereszténység felvételekor először görög nyelvű püspököt és hierarchiát küldött Bizánc, majd Borisz cár, felismerve, hogy a görög vallási nyelv a birodalom közvetlen alávetettségébe sodorja őket, az éppen Moráviából elüldözött Ohridi Kelement, Neumot és több társát felfogadta, akik segítségével a nyugat-bolgáriai, (ma Albánia) kolostorokban öt év leforgása alatt 3000 szláv nyelven éneklő és igét hirdető egyházfit képeztetett és segítségükkel gyorsan kialakították a már Borisz alárendeltségében álló bolgáriai szláv nyelvű egyházat.
A cél lényegében a Bizánctól való politikai függetlenség elérése volt a nemgörög nyelvű liturgián keresztül.
Cirill és Metód a legszegényebb és legrosszabb sorúak nyelvéből egy olyan "isten nyelvét" alakította ki, aminek a segítségével Bizánc a birodalom határainak közvetlen közelében élő sokféle töredéket, alávetett népelemet, vagy az avarok nagyszámú szolgáit kívánta megcélozni, hogy segítségével kereszténnyé és a birodalom alattvalóivá tegye őket. A szlávot ezért is emelték azonnal az egyház hivatalos nyelvévé a görög, latin mellé. (Érdekes, hogy pl. a gallok, vagy germánok nyelve miért nem lett a kereszténység hivatalos nyelve)
Borisz cár felismerte az átmenetileg vereséget szenvedett "methódi-szláv" eszközben a saját előnyére fordítás lehetőségét és biztosította vele a Bizánctól való függetlenséget és egyszerre a monoteista vallással járó államvezetési előnyt.
lepermessiah 2010.03.19. 09:52:46
roki 2010.03.19. 09:56:50
Azokat a narratívákat, amit a régészet kizár, azokat nem szabad tovább ápolni, hiszen az nem történelem, hanem mítosz.
Azt kell inkább végiggondolni, hogy kinek és miért áll érdekében azokat a mítoszokat történelemként tanítani.
Jelenleg a szlovák történelemoktatás kora-középkori marhaságain a fél világ röhög, a másik fele pedig csak azért nem, mert nem érdekli a téma.,))
hami · http://toriblog.blog.hu 2010.03.19. 10:02:51
@Kacsinecz K.: nem szokás a germán államokat birodalomnak nevezni, kivéve a frankot, de az viszont már állami jellegzetességeket mutatott államszervezettel és egyebekkel, és ráadásul nagy is volt. Samoéra egyik sem igaz. Szóval szvsz szerencsésebb a törzsszövetség kifejezés.
Kacsinecz K. 2010.03.19. 10:03:03
specialist 2010.03.19. 10:04:53
Egy tortenelmi cikk utan szivesen olvasnek targyilagos velemenyeket, ehelyett csufolodo ovodasok hozzaszolasain vagyok kenytelen atragni magam...Tenyleg ekkora arcot kell novesztenunk, hogy elfedjuk a komplexusainkat es hogy minden modern kori benazasunkat a "kulturfolenyunkkel" takargassuk? Meg persze azzal, hogy mi voltunk itt elobb, mi vagyunk az okosabbak, stipistopi enyem a kek homokozolapat! Elszomorito...
radiris 2010.03.19. 10:08:43
Aki ismeri a munkásságát, az tudja, hogy a maghasadástól a szláv történelmen keresztül a könyvkötésig mindenben ő a legjobb és mindig meg is mondja a frankót.
Ez a "szerb és horvát ugyanaz a nép, csak más a vallása" toposz annyira elterjedt bullshit, hogy nem is érdemes foglalkozni a cáfolatával. Kábé olyan, mintha az ukránokat és az oroszokat mosnánk egybe, pedig az sem igaz, és itt még a vallás is ugyanaz.
Filipposz 2010.03.19. 10:08:56
Kacsinecz K. 2010.03.19. 10:11:49
Filipposz 2010.03.19. 10:14:25
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.19. 10:29:13
@specialist: taníts még, mester! Egyébként miért ne lehetne kritikákat megfogalmazni, különösen, ha jogosak?
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.19. 10:30:09
Filipposz 2010.03.19. 10:31:42
"a keletről betörő vad nomádok, az avarok"
"magával sodorhatta a nyugati szlávok egyes csoportjait is, amelyek már az 5. század végén vagy a 6. század elején letelepedhettek a Közép-Dunától északra."
"minden bizonnyal szimbiózisban éltek, sőt az sem kizárt,"
"állítólag ezzel kínálták meg az útjába akadó készséges szláv atyafiak"
"redegar frank krónikás elmondása szerint a hosszú téli éjszakákon a szlávok kunyhóiban,"
"Így nem lehetetlen, hogy Samo birodalma,"
"A birodalom romjain létrejövő kisebb szláv fejedelemségek végül is megbékéltek "
Köszönjük a valósággal szemben alázatos, objektív tényekkel alátámasztott előadást! Leülhet, karó.
subabubba 2010.03.19. 10:32:46
hami · http://toriblog.blog.hu 2010.03.19. 10:36:48
FunkTazmagora 2010.03.19. 11:32:28
A mai bolgárok genetikai állománya teljesen hasonul a balkáni népekhez,ahogy antropológiailag is a dinári,ill. kisebb részt a mediterrán típusba tartoznak.
Valaki említette a hasonlóságokat a románnal,és az albánnal: ez a nyelvtani jelenség az egész Balkánra jellemző,hogy pl. a névelőt a főnév után rakják (román Avion (repülő)- Avionul (a repülő).Ilyen jelenség a macedón,az arumán,az albán,és a szerbre is jellemző.
A két világháború között a bolgár közvélemény,tudomány valóban egyébként a türk eredetet hangsúlyozta,emelte ki.Egyes bolgár nacionalisták még most is a türk eredetet hírdetik.
A mostani bolgárok csak annyira törökök,mint amennyire mi kunok,besenyők,jászok vagyunk.Rokoni,genetikai kapcsolat pedig egyáltalán nincs a magyarok és a bolgárok között (csak. max. szimpátia).
FunkTazmagora 2010.03.19. 11:45:30
Egyébként különálló nyugati szláv nyelvekről kb a 12-13.században beszélhetünk,addig tkp. egy nagy nyugati szláv nyelvi dialektumról.A szlovákok pedig a csehek,lengyelek,morvák keveredéséből jöttek létre.A szlovák kelei és nyugati nyelvjárása között viszonylag nagy különbség van.
A "Morva-birodalom" nem volt hosszú életű,ráadásul a mai Szlovákiától inkább északabbra,nyugatabbra terjedt ki.
Tehát a szlovákok "ősmorva" eredete annyira megalapozott és jogos,mint a mi "sumér-szkíta-hun" származásunk (tehát semmenyire).
Kacsinecz K. 2010.03.19. 12:13:33
Qedrák · http://toriblog.blog.hu 2010.03.19. 12:21:32
A csatolt térkép biztosan rossz, a régészeti leletek fényében nem állja meg a helyét.
Karantánia, vagyis az Alpok keleti régiója, Kelet-Ausztria, stb. a Karantán-Köttlach-kultúra helyszíne, amely túléli az avarkort, így bizonyos, hogy nem sok köze volt Samo birodalmához.
Ami pedig a Kisalföldet illeti: a VII.-VIII. században ezen a területen későavar temetőket, és telepeket tártak fel mind a szlovák, mind pedig a magyar oldalon, sőt, a későavarkorban telepednek meg az avarok a Bécsi-medencében is. A tényleges határ az avarok, és Samo között nem a Duna lehetett, hanem ettől nyugatra-északnyugatra.
Én egy-egy poszt megírásánál inkább nem teszek be térképet, ha látom, hogy az abszolút rossz.
Old Man 2010.03.19. 12:55:44
Kiváncsi voltam, melyik "felem" volt előbb itt?Apai nagyanyám kiskőrösi tót lány volt, Rohoska Mária, jobban tudott az anyanyelvén, mint magyarul.Apai nagyapám meg Tóth volt, vmikor valszeg ő is tót származék.Természetesen az "itt" alatt nem a mai Mo-t értettem, hanem a tágabb térséget.
Még sok ilyen cikket kérek, akkor talán egy kicsit én is "okosabb" leszek.
És köszönet!
G.d.Magister · http://laudator.blog.hu/ 2010.03.19. 13:08:47
Kacsinecz K. 2010.03.19. 13:36:13
dzsihangir 2010.03.19. 18:35:25
A Vág völgy betelepülése pedig kb. a 14 sz. elején kezdődött meg és azóta élnek ott azok a szlávok akiket ma szlovákoknak nevezünk. Ezeket a dolgokat nem csak én mondom, hanem sok magyar és szlovák történész is vallja pl. Révész László.
Tény, hogy ez a kérdés erősen átpolitizált és sokan (főleg a Matica Slovenská körül szorgoskodó történészek) Samo birodalmában látják Szlovákia és Csehország "ősét"!
SteveNo1 2010.03.19. 19:56:16
Várom a folytatását!
Kacsinecz K. 2010.03.19. 20:15:12
2010.03.19. 21:16:20
2. A másik egyszerűsítés a Samo-féle szövetség, ami alapvetően szláv-avar renitens szövetség volt a kaganátussal szemben. Állami formát talán csak Samo öregségére vett fel (ha egyáltalán), idézőjelbe meg akár „világbirodalomnak” is nevezhetjük. A „birodalom” szláv jellege is vitatható, például tudtommal épp úgy kutyára esküdtek, mint az avarok, vagy a korai magyarok. Kíváncsi lennék, hogy mi az a nyelvi, vallási, néprajzi, államfelépítési tulajdonság, ami alapján egyértelműen a szláv „birodalom” nevet kapták. Ezzel a párhuzammal Erdélynek semmi köze a magyarokhoz, hisz volt szembenállás, és mindig is éltek ott más népek is.
3. A harmadik a területi kiterjedés, amit ha jól veszem ki semmilyen régészeti megerősítéssel, vagy forrásbeli pontos leírással nem bír, egyszerűen abból indul ki, hogy ha a Dunától északra voltak, akkor biztos a folyó volt a határ. Ez abból a római történetíráson felnőtt elméleten alapul, hogy a folyó természetes határ. Erre pro és kontra számos példa adódik, ezért nem szánom cáfolatnak, csak elgondolkodtató kiegészítésnek ezt a bekezdést.
A folyó rendkívül értékes terület, közvetlen a partján élni számos előnnyel jár. Ha a folyó két partján ellenséges népek élnek, akkor azok igen könnyen képesek egymást aprítani – nyílzáporral, éjszakai tömlős átkeléssel, téli lerohanással. Nem egy biztonságos, nyugodt vonal. A rómaiak is csak elővédként használták erődítményeikhez a folyót, erődítmény nélkül határfolyónál élni öngyilkosság. Ahol a gyepűhatárt folyónál állapították meg, az mindig olyan folyó volt, ami kellően távol volt a korabeli településektől, és gazdaságilag nem volt jelentős. (Például az Enss.) Eredeti természetes határ (egyben logikus érdekhatár) a hegygerinc volt, és a különféle csoportok valamely folyóvölgyben éltek, illetve természetes erődítések a lápok, mocsarak övezte területek voltak. A Duna Pozsony – Esztergom közötti szakasza erődítmény nélkül nem alkalmas védvonalnak, különösen a Szigetköz térségében lehetett igen könnyen nomád csapatokat is mozgatni a folyón. A Samo „birodalom” jelölt keleti határát szintén nem látom alátámasztva, az biztos, hogy a Nyitrától elég távol esik.
4. Apropó Nyitra, a „dux Nitriensis” egyrészt város, másrészt folyó így ebben az esetben nem állapítható meg egyetlen forrásból sem, hogy az ott élőket a folyóról nevezték el, vagy központról. A Morván kívül lényegesen több következetes példa kellene ahhoz, lehetőleg a mai Szlovákia területéről (tehát Volga nem játszik), hogy a postban írt általánosítást el lehessen fogadni. Egy kicsit hadd sarkítsam: ennyi erővel mondhatnám, hogy Budát a törökök alapították, hisz számos hivatkozásban említik a budai pasát.
---
Minden kétkedésemen túl, örülök a posztnak, mert épp ezek a dolgok azok, amiket részletesen ki kell beszélni, és nem ott kell kezdeni, hogy Trianon. De, a hozzászólásokból is látszik, hogy ezt a témát nem lehet mesélve előadni, szeretnék sokkal több alátámasztást látni a folytatásban, amit már nagyon várok. Üdv.
2010.03.19. 21:32:48
Montet 2010.03.19. 21:52:30
alte trottel 2010.03.19. 21:53:45
Szeretnélek emlékeztetni, hogy egy könnyűlovas harcos nép számára egy 5 km-nél keskenyebb, nem Niagara-szerű, nem éppen jégzajlásos folyó _NEM_ számít "természetes határvonal"-nak.
FunkTazmagora 2010.03.19. 22:02:35
A türk eredetű bolgárok azért szlávosodtak el,hogy ne legyenek törökök ?
Szerintem ezt jobban ki kéne fejteni.
A volgai és a dunai bulgárok kapcsolatát,rokonságát senki nem kétli.
A trákok nem szlávok voltak,többen is úgy vélik,hogy az indoeurópai nyelvcsaládon belül önálló nyelv volt (az illirrel és a dákkal is próbálták rokonítani),a pontosabb meghatározást a kevés nyelvemlék korlátozza.Arra,hogy a trák népelem mekkora szerepet játszott,vagy játszott-e egyáltalán a balkáni bolgárok etnogenézisében,nem sok biztos válasz van.
Mint írtam,a szlávok sokkal nagyobb népesség aránnyal rendelkeztek a mai bolgár nemzet kialakulásában,mint a türkök.A türk "eredettudat" talán azért őrződött meg a hagyományaikban,mert a középkori vezető elit volt türk eredetű.
De ezzel a logikával, akkor az oroszok is a vikingek leszármazottainak tarthatnák magukat.
A mostani bolgárok annyira törökök,mint amennyire mi németek vagy kunok.
A mi történeti hagyományunk pedig számontartja a hun-szittya rokonságot,ami önmagában még nem lesz elfogadott tény a történész számára.
A volgai bolgárokhoz valószínűleg több szál köt minket,mint a balkáni bolgárokhoz.
Az egyik rokonomnak volt bolgár ismerőse (munkatársa),de ő soha nem említette,hangoztatta a bolgár-magyar rokonságot (mondjuk ebből még nem lehet általánosítani minden bolgárra).
2010.03.19. 22:23:58
Szerintem ezt jobban ki kéne fejteni.”
Például Plamen Pavlov- Jordan Janev kifejti bővebben, de lényegében igen, és ez egyáltalán nem mond ellent annak, amit te írtál. A bizonytalan trák ősök, az erősen kevert népek közé érkező nagy számú szlávság, a Bizánctól való függetlenedés mind jelentős folyamat a szlávvá válásban, de nemzeti identitásként általánossá tudtommal a törökökkel szembeni ellenállás idején vált. Az Árpád rokonság, mint írtam legenda, de nem a szkítákhoz hasonlítanám a komolyságát, hanem a Kézai-féle családfákhoz.
Kacsinecz K. 2010.03.19. 22:57:23
1. A "Samo birodalma" a "Samova ríša" tükörfordítása. De a "ríša" kifejezés sokkal szélesebb jelentéssel bír, mint a magyar "birodalom", és belefér a törzsszövetség is. Erre utalnak a "Vizigótska ríša", "Vandalská ríša" megjelölések (Vizigót, Vandál birodalom). Magyarul ezeket szintén nem szokás birodalomnak nevezni. Samo törzsszövetségét tehát a szlovák/cseh/egyéb történészek nem feltétlenül nemzeti elfogultságból nevezik birodalomnak. A "Samo fejedelemsége" sem feltétlenül jobb kifejezés, mert valódi államiságra utal. Akkor már lehetne "Samo királysága" is, hiszen Fradegar Samot a szlávok királyának nevezi.
2. Samo birodalmáról senki sem tudja, hol terült el pontosan, és mekkora volt a kiterjedése. Valahol Morvaországban lehetett a központja (az általam csatolt térképen a pirossal jelölt rész), de ez sem biztos, nem támasztják alá régészeti leletek. Az avar-szláv érintkezést viszont igen (és nemcsak szórványosan). Nem fogom részletezni, melyek ezek, mert úgyis akadnának, akik azt állítanák, hogy csak a szlovák történészek kitalációja.
3. Samo birodalmáról a már említett három krónika tudósít. Ezek közül a legfontosabb Fredegar krónikája, a másik kettő későbbi keletkezésű és Fredegarra épít. A későbbi korokról, a későbbi szláv államalakulatokról már jóval több adat maradt fenn. Szóval a folytatásban (ha elkészül) már könnyebb dolgom lesz.
bloggerman77 2010.03.20. 00:42:05
"A jelenlegi euroatlanti tudományos közmegengyezés berkeiben a Baxter Adams díjas Florin Curta, román származású floridai régész professzor nézete a trendi a kora középkori szlávokról, aki a The Making of The Slavs (Cambridge 2004) c. munkájában több egyéb sírlelet jelző mellett a prága-típusú, korongolatlan módon készült kerámiát, a hamvakat tartalmazó edényt is elvitatja a szláv etnikai tartalomtól -és bizonyítja egyéb, pl. longobárdokhoz köthetőségét-,"
***
Ezt már az antifinnugristák/szittyások által nemzetgyilkos árulónak kikiáltott Bóna István kimutatta 40 évvel ezelőtt, azzal a megkülönböztetéssel, hogy:
1.) A Kárpát-medencén kívül talált, valóban köznapi használatú kézzel készített "prágai típusú bögrék" valóban szláv eredetűek
2.) a Kárpát-medencében talált "prágai típusú bögrék" a többihez képest csak harmadakkora méretűek, és kizárólag langobard csecsemősírokból lelhetők fel, ahol a gyermek mellé tett halotti áldozati ételajándékot tették bele.
bloggerman77 2010.03.20. 00:52:44
"de nemzeti identitásként általánossá tudtommal a törökökkel szembeni ellenállás idején vált."
***
Muhahaha!
Az utolsó dunai bolgár kánoknak, akik inkább már cároknak nevezték magukat, szláv nevük volt.
Gondold már meg, ez a magyar honfoglalás kora, a 8-9. század.
A bolgár állam területe oszmán uralom alá a 14. században került, központja amúgy a mai macedóniában lévő Ohrid(a) volt a hasonnevű tó parján.
A mai Bulgária területe, mint Bulgária Szófia központtal végül a török csapásai nyomán széthullott bolgár cárság legtovább kitartani képes utódállamának székhelye körül szerveződött, de pl. a bolgár egyház központja a 19. századig Ohridban volt.
A terület birtoklása ezért neuralgikus pont Szerbia-Bulgária-Görögország viszonyában ugyanolyan, mint a szerb-albán viszonyban Koszovó: a középkori nemzeti államiak bölcsője.
bloggerman77 2010.03.20. 01:10:22
"Szeretnélek emlékeztetni, hogy egy könnyűlovas harcos nép számára egy 5 km-nél keskenyebb, nem Niagara-szerű, nem éppen jégzajlásos folyó _NEM_ számít "természetes határvonal"-nak."
***
Ehhez képest a honfoglalás korában a magyar-bajor terület természetes határa a kb. Rába méretű Enns volt...
A Duna pl. olyan ismeretlen volt e korban, hogy az Avar Birodalom elleni első frank hadjárat alatt a frankok megdöbbenve vették észre, hogy a Ostarrichi területén még lóval átgázolható folyó Bécs alatt már egy hömpölygő folyam. :)
bloggerman77 2010.03.20. 01:20:35
A régészeti leletek szerint a szlávok nyomai csak a Kárpátok hágóinak környékén lelhetőek fel és azok is nagyon szegényesek.
Ilyen marhaságokat azért írsz le, mert Magyarországon nem kicsit agyonhallgatják azokat az ószláv lelőhelyeket, amelyek a mai (ismétlem: a MAI!!) magyar államhatárokon belül vannak.
BAZ megye zempléni részein több száz, feltáratlan, pogány rítusú, hamvasztásos szláv sír van a 9-10.- századból.
Ezekkel magyar régész nem foglalkozik, kerülik, mint ördög a tömjénfüstöt. Néha a kasai múzeumtól átjön pár szlovák régész, ők dolgoznak ott, magyar részről együtműködés 0.
bloggerman77 2010.03.20. 01:27:23
"A két világháború között a bolgár közvélemény,tudomány valóban egyébként a türk eredetet hangsúlyozta,emelte ki.Egyes bolgár nacionalisták még most is a türk eredetet hírdetik."
***
Erről mondta Niederhauser prof., hogy a bolgárok ezt az igen vékonyka türk hódító réteget csak a 2. balkán háborúban illetve az I. világháborúban elszenvedett vereség után "találták meg", amikor a politikai elitjük arra a következtetésre jutott,hogy a szláv testvériség igencsak nem kifizetődő + Oroszország a kommunisták uralma alá került.
1945 után ez a türk vonal kompromittálódott a németek miatt, ezután a bolgárok román mintára megalkották a bennszülött nép kultuszát, amikor felfedezték őseikként a trákokat.
Ez az elmélet olvasható magyarul is Morozov-Fol: Trákia és a trákok c. könyvben. :))
roki 2010.03.20. 08:56:39
>>"Ilyen marhaságokat azért írsz le, mert Magyarországon nem kicsit agyonhallgatják azokat az ószláv lelőhelyeket, amelyek a mai (ismétlem: a MAI!!) magyar államhatárokon belül vannak."
Eléggé ismertek az erdélyi hamvasztásos temetkezések, többek között a szilágynagyfalusi kurgáncsoport vagy a Laborca–Latorca–Bodrog-vidék 8–9. századi szláv hamvasztásos tumulusai. Ezek a keleti szláv krivicseknél, poljánoknál, dulebeknél a 6-7. szd-tól gyakori halomsírok hol szegényesebb, hol gazdagabb leletek formájában az avarok kulturájához kapcsolható jelleget mutatnak, az egyik királyhelmeci kurgánban pl. honfoglaló magyar nyílhegyet találtak. A temetési rítus eltér a fenti keleti szláv népek által gyakorolttól, a Dnyeper menti Borsevó típussal mutat hasonlóságokat.
A mojgrádi lelőhelyen szilágynagyfalusi típusú edénytöredékekkel együtt talált öntött bronz, félhold alakú csillagdíszes fülbevaló a bodrogközi Karcsa, Királyherlmec, Kassa-Zsebes, és felsőremetei temetkezések népét a Galícia-Ukrajna irányból a 8.szd-ban érkezőnek azonosítja az ékszer nyilvánvaló keleti kapcsolatai miatt.
Ez az anyagi kultúrájában, vezetői viseletében, az előforduló lótemetkezésekkel kétségtelenül közvetlen avar hatásokat mutató csoport elüt a korabeli, szlávokat feltételező temetkezési előfordulásoknál.
A Kárpát-medencében legnagyobb szlávoknak tulajdonított temetkezés Baráthely(Erdély)
" Egyúttal az egyetlen temető, ahol bizonyíthatóan jelentékeny számú avar (34 csontvázas sír, 2 ló-, ill. lovassír) népesség élt egy időben és együtt a szlávokkal (210 hamvasztásos sír – ebből 45 urnasír, a többi gödörbe helyezett „szórt hamvasztásos” temetkezés). Avar csontvázas temetkezések a temető egész területén találhatók. Tájolásuk kevés kivétellel a késő avar korra jellemző. A temetőben talált avar tárgyak (kengyel, zabla, öntöttbronz övdíszek, gömböcskékkel díszített fülbevalók, dinnyemag alakú gyöngyök, csiholóvasak és ugyanezen sírok edényei is!) 90%-ban a csontvázas sírokból kerültek elő. Rítusuk, viseletük, viseleti és temetkezési tárgyaik nem különböznek az avar birodalom más területeiről ismert, kevéssé tehetős, 8. századi avar falusi közösségek temetőitől. Egyedülálló jelentőségű a temetőben, hogy négy hamvasztásos sírjában avar gömböcsös fülbevaló, félhold alakú, ezüstcsüngős fülbevaló, vascsörgő és néhány indadíszes öntöttbronz övdísz is előfordult. Ez ugyanis összetartozásuk és egykorúságuk fontos bizonyítéka."
Érdemes felfigyelni a "szláv" sírokban talált félhold alakú gömböcsös fülbevalóra, az ugyanis az avarok által készített, martinovka-stílusú fémművesség irányába mutat, ami fémművesség párhuzamait már Fettich Nándor felvetette.
Florin Curta a régészeti eredményeket figyelembevéve elveti a martinovka kultúra szlávokhoz kötését is, ezzel tehát a Dnyeper menti Borsevóval temetkezési párhuzamot mutató Bodrog-Tisza-Szamos vidéki kurgánok alá temetkező nép sem annyira biztosan szláv.
Érdemes megemlíteni, hogy Nagy-Küküllö partján fekvő Baráthely 2. temetőt szigorúan 8.szd. utániként szokás datálni, hiszen alatta van a szintén szórt hamvasztásosan temetkező Baráthely 1. kultúra, amit viszont egyértelműen a 3-4.szd-ra datálnak és élesen elválasztanak egymástól, kizárva a kontinuitást. ami a helyszínen akár igaz is lehet, de nem feltétlen biztos, hogy Baráthely 1. kultúra népe biztosan kihalt, máshol, más környezetben nem létezett és nem élt túl.
Nem csoda tehát, ha magyar oldalról nem nagyon akarnak állást foglalni egy képlékeny megítélésű helyzetben, mint ahogy az sem csoda, hogy a nemzeti romantikus célok érdekében a szlovák állam viszont igyekszik a harcos törzs benyomását keltő kurgánsíros kultúrát a régi beidegződések nyomán szlávnak és természetesen protoszlováknak kiigényelni.
lécci 2010.03.20. 10:07:31
Roman Herzog az Ősi Államok c. művében az alábbi 5 kritériummal összegzi a történészek és államelmélet kutatók által legrégebbi állami feladatokat:
- külső ellenséggel szembeni védekezés
- vízért folytatott küzdelem (annak biztosítása)
- infrastruktúra karbantartása
- kultikus feladatok
- a közösség belső rendjéről való gondoskodás
Aki tehát szervezetten biztosítani tudta ezeket, arról sztem beszélhetünk már úgy, mint Állam. S ne idegenkedjünk egy törzsszövetséget államnak nevezni, ha az egységes irányítást és szervezést fogadott el magára nézve. A szervezett keretek mást jelentettek természetesen letelepült életmódban, mint vándorló életmódban.
Ha viszont nem érvényesültek - amiket nem tudom tudhatunk-e az említett forrásokból, s ha nem, akkor feltételezhetünk-e - szóval akkor nem állam. A Magyar Állam esetében is István végleges 'hatalomgyakorlását' megelőzően nem érvényesültek maradéktalanul - lásd:nemzetségfők önálló területi igazgatása.
Samo esetében az említett források mit mondanak magáról az 'államról'?
Kacsinecz K. 2010.03.20. 10:09:01
Egyébként számomra egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy azokról a leletekről, amelyek cáfolhatnák vagy módosíthatnák a Magyarországon általánosan elfogadott véleményt (dogmát), miszerint a Duna és a Tisza közé szláv sohasem tette be a lábát, inkább hallgatnak.
Kacsinecz K. 2010.03.20. 10:20:21
Kacsinecz K. 2010.03.20. 10:26:56
roki 2010.03.20. 10:29:12
A Samo államát elemző történészi mainstream rendszeresen elfeledkezik arról, hogy Samo kereskedő volt, és a források bizony nem véletlenül emlékeznek meg róla, mint kereskedőről. Minden bizonnyal ez a kereskedői elfoglaltsága jelentette azt a problémát, amivel a frankoknak jelentős (anyagi) hátrányt okozva azok megemlékeznek róla és Samo számára a kereskedelem teremtette meg azokat a forrásokat, amikre hatalmát építette. A frankok ezért is a Samó féle tevékenység felszámolását tűzték ki célként maguk elé, ismert, hogy hűbéresi ajánlkozását elutasították, nyilván nem kívánták hagyni a főként kárukra zajló kereskedést.
Azok a romantikus magyarázatok, hogy az együtt küzdés emelte fel a szlávokat és hálaként választották királyukká kevéssé valószínű, ellenben az, hogy egy nagyon jövedelmező kereskedelmi pozíció lehetővé tette Samonak, hogy nagyszámú fegyveres kíséretet tartson és akár erőszakkal is kivívja a kereskedést és ennek a fegyveres erőnek a birtokában a térségbeli hatalmat.
Adódik a kérdés, hogy mi volt a jövedelmező kereskedelmének titka.
A korabeli időkben a távolsági kereskedés teremtett csak akkora lehetőségeket, hogy a jövedelméből ilyen önállóságra tegyenek szert.
Mivel a régi Borostyán út az avarok fennhatósága alatt állt és mivel a Veronából a tiroli Meránon át a München alatti Andeschig húzódó kereskedelmi vonal, hasonlóan a többi transalpi úttal a frankok ellenőrzése alatt volt, logikusan adódik, hogy Samo volt a kialakítója a Velence-Moosburg(Klagenfurt)-Leoben-Mariazell-Krems irányban az Alpokat átszelő kereskedésnek, ami csak a x-XI.szd környékén tevődik át Bécs irányába.
Lényegében a Samo által szállított árú elérte a Vltaván keresztül az Elbát és Morvaországon keresztül Boroszlónál az Oderát, ahol feltehetőleg a vikingekkel kereskedett. Az út északi része mentén akkoriban még szlávok laktak, a frankok-germánok számára elérhetetlen volt.
Az út kialakítását az tette lehetővé, hogy a frank-avar határvidéken nagy kiterjedésű gyepű övezet húzódott és Samo rendelkezett anyagi forrásokkal a meglehetősen széthúzó, tehát a Borostyán-út alternatíváját gátolni akaró kagáni udvar akaratával pénzért dacolni is hajlandó környékbeli avarok megvásárlására, sőt feltehetőleg a fegyveres kíséretét is ők alkották.
A Samo kapcsán emlegetett szlávok, akikre hatalmát építette és akik között feltehetőleg király volt, hiszen körükben ismert az államiság léte, azok a Wörthi-tó környékén élő szlovén törzsek lehettek, akikről a germán történészek nem szívesen vesznek tudomást, például a Conversio kapcsán sem és szívesen keresik őket a Balaton környékén.
Samo "birodalma" kereskedelmi hatalom volt, és hogy az útvonalban mekkora lehetőség volt, azt jól jelzi, hogy vele párhuzamosan emelkedett Velence csillaga, akik a szigetekre feltehetőleg épp azért telepedtek, mert a szárazföldi, egyéb transalpi utakat ellenőrző mainstream hatalom érdekei ellenében csempészettel foglalkoztak, mert egy ideig, aminek megerősödésüket köszönhették a tárgyalt út volt a legjelentősebb kereskedelmi vonal.
Samo hadakozásai és a vele szemben folytatott avar és pláne frank hadjáratok ennek a kereskedelmi útnak az ismeretébe nvizsgálandók, feltehetőleg mindegyik a kereskedelmi út biztosításáért zajlott, vagy éppen a kereskedelmi utat elzáró blokád felszámolásáról szóló törekvések.
Wogastisburg tehát valahol Melk és Krems között lehetett, ahol a frankok iyekeztek meggátolni a kereskedést.
roki 2010.03.20. 10:32:49
Szlovákiát maga Fico degradálja, amikor hatalmi parancsszóval jelöli ki múlt kereteikt.
Szlovákia az önmeghatározás csapdájában vergődik és egy múltbeli, germán politikai-történelem értelmezési status quo foglya.
Kacsinecz K. 2010.03.20. 11:01:18
Abban igazad van, hogy a harcok elsősorban kereskedelmi utak ellenőrzéséért folyhattak. Csakhogy fontos kereskedelmi út húzódhatott a Közép-Duna mentén is, amely a frankokat kötötte össze Bizánccal.Fredegar szerint éppen az volt a wogastisburgi csatához vezető casus belli, hogy Samo megtámadta az ezen az úton közlekedő frank kereskedőket.
Az, hogy Samo a karintiai szlovének ura lett volna, szintén csak feltételezés. (Samo birodalmának központját egyes cseh történészek Csehország területére, egyes szlovén történészek meg Karintia területére helyezik, de leginkább csak annak alapján, hogy a Conversio Bagoariorum et Carantanorum Samot karintiai szlávnak nevezi). A legintenzívebb avar-szláv érintkezés viszont Morvaország területén mutatható ki, ezért elég valószínű, hogy itt kell keresni a központot.
Hogy Samo a kagánnal szembeforduló avarokkal is szövetkezett, egyáltalán nem kizárt, de a források alapján sokkal valószínűbb, hogy fegyveres kíséretét szlávok alkották.
"A Samo kapcsán emlegetett szlávok, akikre hatalmát építette és akik között feltehetőleg király volt, hiszen körükben ismert az államiság léte..." - ezt fejtsd ki bővebben, kérlek.
Közzétehetnéd a forrásokat is, amelyekre támaszkodsz.
Tamáshida · http://www.youtube.com/watch?v=x_SBwVB83WU&feature=related 2010.03.20. 18:13:31
Kedves Specialist!
Nyitott kapukat döngetsz: A hozzászólások közt sok a tárgyilagos vélemény. Ilyen a Roki-é, a Hami-é és a Tiboru-é is (többek között). Ellenben a a fenti cikk, amihez hozászólunk, már nehezebben nevezhető "történelminek". Szerintem a hozászólásod második része "szomorú".
Tamáshida · http://www.youtube.com/watch?v=x_SBwVB83WU&feature=related 2010.03.20. 18:31:05
Specialist Ranxnak a hozzászólását se nevezné tárgyilagos véleménynek? Pedig az, méghozzá értékes kiegészítés.
Kacsinecz K. 2010.03.20. 18:56:01
hami · http://toriblog.blog.hu 2010.03.20. 18:56:24
hami · http://toriblog.blog.hu 2010.03.20. 18:57:46
@Kacsinecz K.: korántsem lehetetlen objektív írásokat összehozni, akár a témában.
Kacsinecz K. 2010.03.20. 19:09:24
hami · http://toriblog.blog.hu 2010.03.20. 19:17:18
Objektív posztot írni meg igenis lehet, nem egyszer kaptuk már meg ezt a dicséretet, most hadd fényezzem magunkat. :) Ilyen esetben, mikor különbség van a szlovák/cseh, és mondjuk a nemszlovák/nemcseh történetírás között, akkor célszerű bemutatni mindkét oldalt.
Azokkal a tiltakozókkal, akik érzelmi alapon tiltakoznak valamivel szemben, meg felesleges foglalkozni.
Kacsinecz K. 2010.03.20. 19:26:28
A konkrét kifogásokra (térkép, birodalom) azt hiszem már kielégítő válaszokat adtam az egyes kommentekben, legközelebb igyekszem ezeket is beépíteni magába a posztba.
bloggerman77 2010.03.20. 20:17:10
Én Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, az Avar Birodalom összeomlása után keletkezett 9. századi pogány rítusú temetőkről írtam, te meg beidézel Erdélyből, az avar korból származó temetők feltárásáról szóló beszámolót.
Az avarok csontvázasan temetkeztek, tehát ha valahol hamvasztásos temetkezés van, az nem lehetett avar, hiába erőlködsz.
Gondolom ismered azokat a feltárásokat, ahol germán előkelők, mint a hunok alvezérei hun módra temetkeztek, miközben germánok voltak?
bloggerman77 2010.03.20. 20:20:58
ha nem voltak itt szlávok, ki a jó nyavalya adott a Kárpát-medence területén szláv helyiségneveket, amelyek kora Árpád-kori oklevelekben is fellelhetők?
Mert biztosan nem a 15. században beköltözőnek hazudott szlávok!
Lásd: Csongrád, Visegrád, Mojgrád, Beszterce
hami · http://toriblog.blog.hu 2010.03.20. 20:28:45
FunkTazmagora 2010.03.20. 21:02:08
"Mert biztosan nem a 15. században beköltözőnek hazudott szlávok!"
Na igen,de a pannon-szlávok egy délszláv etnikum lehetett (vagy talán elszlávosodott avarok ??),a magyarban fellelhető szláv szavak is valamilyen délszláv nyelvből jöttek.A pannóniai szlávság lélekszáma nem valószínű,hogy elérte vagy meghaladta volna a honfoglalókét.A szlovákok őseinek (a nyugati szlávoknak) tehát nem sok köze van a mai Magyarország területéhez.A Morva "birodalom" területe nem terjedt ki a mostani Magyaror. területére,és a Felvidéknek is csak a nyugati,észak-nyugati részére.
Jelentősebb szlovák bevándorlás pedig a 16-17.században kezdett elindulni,persze előtte is élhettek a Felvidéken szlávok,de azok számaránya nem lehetett jelentős a magyarokéhoz képest.
Egyébként a honfoglaláskori vagy azt megelőző délvidéki szerb jelenlétet igazolni próbáló kutatók ( Veselinovic,Jankovic,Paroski,stb) elmélete is eléggé vitatható.
bloggerman77 2010.03.20. 22:08:58
- a pannonszláv egy olyan szláv nyelv lehetett, amely átmenetet képezett a nyugati és a déli szláv nyelvek között, mert mindkét szláv nyelvi csoport jellemzőit magán hordozza
- ezen felül a gazdálkodással kapcsolatos kifejezések "szlovén" eredetűek, mert a "német" hittérítők valójában krajnai szláv papok voltak
- a morva állam kiterjedése kb. a Vág vonaláig terjedt ki (amúgy ezt a területet foglalta el 1009-ben Vitéz Boleszláv is, nyilván nem véletlenül...)
- szlovák bevándorlás nem lehetett, mert a szlovák etnikum kizárólag a Kárpátokon belül él(t), tehát nem volt honnét BEvándorolnia
- középkori oklevelek bizonyítják, hogy a felvidéki városokban volt német és szláv (és nem szlovák!) írásbeliség, tehát a szláv etnikumnak jelen kellett lennie a térségben olyan számottevő módon, hogy a városokban a polgárságban is jelen legyenek a németek mellett
A helynevek alapján a Szerémség keleti része magyar etnikumú volt, a nyugati része vegyes szláv-magyar (lásd a legkevésbbé sem magyar Csezmice helynevet...), a középkori Szlavón bánság is vegyes enyhe szláv többségű terület volt.
Az erdélyi szlávok pedig a románságba szívódtak fel.
A Dunántúlon meg ott volt Pribina és Kocel hercegsége, bizonyítható (pannon)szláv népesség jelenlétével, vékony német (bajor) telepes kolóniával. Ezek a magyarságba asszimilálódtak a németek elmenekültek.
FunkTazmagora 2010.03.21. 10:42:37
Mekkora hangsúlyt adhatunk a morváknak?
A szlovák nyelv keleti és nyugati dialektusa(i) között viszonylag nagy különbség van.Talán feltételezhető,hogy a szlovákok nyugati népelemének kialakulásában a cseh-morva,míg a keleti népelemben a lengyel elemek voltak a dominánsak?
Ha jól tudom,a szlovák irodalmi nyelv a nyugati dialektusra alapul,mely annyira közel áll a cseh nyelvhez,hogy kölcsönösen érthetőek a beszélőik számára:
Otce nas,ktory si v nebesiach (szlovák)
Otce nas kteryz si v nebesich (cseh)
(Mi Atyánk,ki vagy a mennyekben)
De ha megnézünk bármilyen termék leírását,a szlovák és a cseh felirat feltűnően hasonlít (jobban,mint a szlovák-lengyel vagy cseh-lengyel).
Ennek függvényében,beszélhetünk-e önálló szlovák nyelvről,vagy pedig inkább egy cseh-szlovák(-morva) nyelvi dialektumról ?
FunkTazmagora 2010.03.21. 11:01:10
A szlovákok etnogenézisében 3 nép játszott szerepet: a lengyelek,csehek és talán a morvák.
Mekkora hangsúlyt adhatunk a morváknak?
A szlovák nyelv keleti és nyugati dialektusa(i) között viszonylag nagy különbségek vannak.Talán feltételezhető,hogy a Felvidék keleti részén a lengyel népelem,míg a nyugati részen élő szlovákok etnogenézisében a cseh-morva játszott domináns szerepet?
Úgy tudom,a szlovák irodalmi nyelv a nyugati nyelvjárásra alapul,mely annyira közel áll a cseh nyelvhez,hogy kölcsönösen érthető a beszélőik számára:
Otce nas kteryz si v nebesich (cseh)
Otce nas ,ktory si v nebesiach (szlovák)
(Mi Atyánk,ki vagy a mennyekben)
Ezenkívül ha megnézzük bármilyen termék csomagolásán a leírást,a szlovák és a cseh szöveg feltűnően hasonló.
Ennek függvényében beszélhetünk-e egyáltalán szlovák (vagy cseh) nyelvről,nem pedig inkább egy cseh-szlovák(-morva) dialektumról?
FunkTazmagora 2010.03.21. 11:02:22
Kacsinecz K. 2010.03.21. 13:26:21
A kínai nyelvjárások pl. kölcsönösen érthetetlenek, mégis nyilvántartunk egy kínai nyelvet. A cseh és a szlovák kölcsönösen érthetőek, mégis külön nyelvek. Az hogy mi külön nyelv, és mi dialektus, az adott nyelvet (dialektust) beszélők közösségének véleménye, a nemzeti hagyományok stb. döntik el. A szlovák értelmiségiek egy csoportja (az evangélikusok) a 18. századtól a közös cseh-szlovák nyelv/nemzet mellett foglalt állást, de Štúréktól kezdve ez a koncepció szinte teljesen háttérbe szorult. Az első csehszlovák köztársaság (1918-1938) alatt újra felmerült, de akkor már erőszakosan tették meg állami ideológiává (ún. čechoslovakizmus).
Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2010.03.22. 09:09:50
" A kínai nyelvjárások pl. kölcsönösen érthetetlenek, mégis nyilvántartunk egy kínai nyelvet "
Rossz ez a Kina hasonlat, igenis külön nyelvek, nem csak járások. Amit kinainak tartunk, az a pekingi mandarin nyelvnek nevezett, ezt tartják hivatalosnak a sokból.
Tamáshida · http://www.youtube.com/watch?v=x_SBwVB83WU&feature=related 2010.03.22. 09:33:06
Kacsinecz K. 2010.03.22. 11:11:51
Áruld már el kérlek, kinek a pártját fogom! Prokopiosét? Fredegárét? Kiét? A cikk 90%át rájuk alapoztam.
Talán ha átolvasod még egyszer a kommenteket, rájössz, hogy lényegében senki sem tudta 100%-osan megcáfolni a posztban leírtakat. Roki felállított ugyan egy teljesen más alternatívát, de nem támasztotta alá semmivel, hiába kértem. Az egyéb kifogásokat rendre megmagyaráztam (pl. térkép, birodalom kérdése).
Igen, elismertem, hogy hiányik az általános magyar történeti szemlélet (bár Kniezsa Istvánra bizonyos helyeken alapoztam), de ennek azon egyszerű oka van, hogy nem találtam megfelelő irodalmat(Ha tudsz, segíthetsz, nagyon megköszönném). Ezért inkább több szlovák történeti munkát, véleményt hasonlítottam össze, és a teljesen megalapozatlanokat kihagytam.
Az általad támadott Specialist "kéklapátos" véleményével viszont maximálisan egyetértek. Nyugaton nemcsak az elfogult szlovák történészeken röhögnek, hanem az egész közép-európai huzavonán, amelyből mi, magyarok is jócskán kivesszük a részünket. A szomorú itt inkább az, hogy ha valaki Samo birodalmáról nem (csak) azért ír le vmit, hogy a szlovák történészek véleményét kiforgassa, akkor egyesek azonnal "Slota-tanítványnak" bélyegzik.
Tamáshida · http://www.youtube.com/watch?v=x_SBwVB83WU&feature=related 2010.03.22. 17:31:20
satibi 2010.03.22. 18:25:50
Nagy dolog a történelem, főleg az a része, ami nem elég megfogható. Mindenki elmerülhet a saját tündérvilágába.
Számtalanszor játszottam el az időutazás gondolatával, amikor az utazónak rendszeres lehetősége lenne egy adott kor és terület meglátogatására és a pontos történeti kép kialakítására. Sajnos, ez életveszélyes vállalkozás lenne, mert egy objektív és vitathatatlanul valósághű ábrázolás a jelenben élőket ugyanúgy megosztaná és akiknek az érdekeit a tények sértenék, elégtételt vennének.
A blog ragyogó. Nem tudom, léteznek-e másik országokban hasonlók, de minden nációnak ajánlanám. Levezeti az írásvágyat (posztolóét és kommentelőét), a sikeréhséget, a felülkerekedésre törekvést és esetenként a dühöt, de áthatja az ismeretek átadásának (az ÉN ismereteim átadásának) büszke vágya is.
Még egy megjegyzés (izé, komment):
Samo integrált területi szövetségének (ez ám egy kompromisszumos kifejezés!) posztját egy hétvégén 128-an kommentálták. El nem mélyedve a statisztikákban (bár ez is megérne egy posztot), a dunai árvizet 8-an, a lengyel magyar dinasztikus kapcsolatokat eddig 15/28-an, a dualizmus kori magyar nemzetiségi viszonyokat (ez is sajnos csak "belmagyar", nem érdemes villongani) 37-en kommentálták.
Na, mégsem lennék időutazó...
Kacsinecz K. 2010.03.22. 18:56:14
FunkTazmagora 2010.03.23. 10:26:47
A kazároknak csak a vezető rétegük tért át a zsidó vallásra,a kazár köznép és a Kazár Kaganátus területén élő törzsek azonban pogányok (tengrizmus,természeti vallások) voltak többségben,ill. keresztények és mohamedánok is voltak köztük.
Egyesek feltételezik,hogy a kabarok között is voltak zsidók (békéscsabai leletek [ bár nem tudom,hogy azokra mennyire lehet alapozni}),valamint már Szent István is említi a zsidókat a törvényeiben.
Az a kérdésem,hogy ha a magyarok már a honfoglalás előtt kapcsolatba kerültek zsidókkal,illetve ismerték őket,akkor a zsidó szó miért szláv eredetű ( sido)?
Miért nem volt rá magyar vagy esetleg török kifejezésük?
Ugyanez a helyzet a kereszténységgel: feltételezhető,hogy a honfoglalók között keresztények is voltak,ill. már a honfoglalás előtt megismerkedhettek a kereszténységgel.Akkor a kereszt (*krst/krest) és a karácsony (korcun/kracun),és a keresztény(ség) szavunk miért szláv eredetű?
Miért nincs erre is magyar vagy török szavunk?
Erre lehet azt mondani,hogy mert kevés keresztény volt köztük.Na de a nem keresztény magyarok akkor is megnevezik őket valahogy.
Kacsinecz K. 2010.03.23. 12:26:26
A magyarban 500 fölött van a szláv jövevényszavak száma, az egyik legnépesebb csoport (ha a nyelvjárási és a kihalt szavakat is hozzávesszük, ez a szám több ezerre tehető).
Na most a "zsidó" jövevényszó problémájához nem nagyon tudok hozzászólni. De a kereszténységhez kapcsolódó szavakat a honfoglaló magyarok egyszerűen azért vették át a szlávoktól, mert a Kárpát-medencében élő szlávok többsége ekkor már viszonylag régóta keresztény volt. A Nagymorva Birodalomban (szóval a nyugati szlávok körében) először Rastislav fejedelem (846-870) uralkodása alatt terjedt el a bizánci kereszténység szláv nyelvű "változata" Konstantin és Metód által, majd Svätopluk alatt (871-894) a római katolikus került előtérbe. Borisz bolgár kán 865-ben megkeresztelkedett, és befogadta Metód tanítványait, akiket Nagy-Moráviából elűztek. Simeon cár (893-927) pedig a bolgár érsekséget szuverén, Bizánctól független patriarchátussá nyilvánította. Szóval a szlávok körében az egyház és a kereszténység ebben az időben már igencsak megerősödött, és mind Nagy-Moráviában, mind Bulgáriában az állam függetlenségének a támasza volt (de erről majd később).
Azt nehezen tudom elképzelni, hogy a honfoglaló magyarok között lettek volna keresztények. Ezért nem is volt rá szavunk. A kereszténységgel kapcsolatos jövevényszavak nagy többsége a szláv térítő papok révén honosodhatott meg.
FunkTazmagora 2010.03.23. 13:17:34
www.tankonyvtar.hu/tortenelem/regi-belso-azsia-080904-37
Ezért is lenne nagyon meglepő,hogy ha a magyarok a honfoglalás előtt ne találkoztak volna,és ne ismertek volna keresztényeket vagy a kereszténység fogalmát.Ráadásul a kereszt mint geometriai ábra,forma eléggé könnyen megjeleníthető,elkészíthető (gondoljunk a keresztrefeszítésre).Még a keresztet,mint formát,ábrát se ismerték volna? A zsidókkal ugyanez a helyzet.
Kissé furcsánok találom,hogy ne találkoztak volna keresztényekkel a vándorlásaik során és ne nevezték volna őket meg.
Kacsinecz K. 2010.03.23. 13:47:59
Kacsinecz K. 2010.03.23. 13:50:35
Kacsinecz K. 2010.03.23. 13:53:06
tenegri 2010.03.23. 16:14:03
Az, hogy valamire esetleg van egy nyelvnek szava, nem jelenti azt, hogy nem fogja azt lecserélni egy másikra, akár egy más nyelvből származó szóra. Egy ilyen cserének kismillió oka lehet, s kismillió példát találni rá régen is, ma is. Hogy a magyarok a honfoglalás előtt valamelyest ismerték a kereszténységet, az nagyon valószínű (a nesztoriánus, a bizánci, de akár a római kereszténységgel is találkozhattak), de nem játszhatott olyan fontos szerepet náluk, hogy a kereszténységhez kapcsolódó, speciálisan csak keresztény vonatkozású (tehát más vallással nem egyeztethető) terminológia olyan szerves részét képezze a magyar nyelvnek, mely a tömeges megtérés idején automatikusan felhasználásra kerülhetett volna. Ha volt is már a honfoglalás előtt keresztény terminológia, az csak a kisszámú keresztények közt lehetett ismert. Vannak olyan korábbi, vallási vonatkozású szavak, melyek átkerültek a kereszténységhez kapcsolódó szókincsbe (pl. búcsú, boldog, stb.), de ezek nem igazán speciálisan keresztény jelenségekhez kapcsolódtak (de meg akár az is lehet, hogy a honfoglalás előtti esetleges magyar keresztények is használták őket). A népnevek pedig hasonlóan lecserélődhetnek, átértelmeződhetnek. Pl. lásd a mai orosz helyett a régebbi muszkát, az olasz helyett a taljánt (az olasz inkább vallont jelentett, de mást is), a tót helyett a szlovákot, a rác helyett a szerbet, az oláh helyett a románt, stb. Még a vallási csoporthoz tartozók megnevezése is változatos lehet, lásd akár csak a muszlimokra ma is alkalmazott többféle megnevezést (pedig pl. a böszörmény is a muszlim szóból ered végső soron, aztán az sem maradt meg és nem is kifejezetten ilyen értelemben használták). Szláv népekkel pedig - ahogy korábban is említették - már a honfoglalás előtt is bőven találkoztunk, s lehettek köztük keresztények is (bár ugye a keleti szlávok keresztény megtérése volt a legkésőbbi).
alte trottel 2010.03.23. 16:35:31
Tényleg nem kötekedni akarok, de pl. _MA_ az Ipoly a szlovák-magyar "természetes" határvonal.
Nem szerencsés keverni a fogalmakat. Egy könnyűlovas társaságnak még a Volga, Angara, Jenyiszej sem jelent akadályt, ha ÁT AKARNAK KELNI. Ha meg nem, akkor a Tápió v. a Rákos-patak is lehet "határfolyó".
Kacsinecz K. 2010.03.23. 17:40:33
Senki sem állította, hogy az avarok egyszer sem kletek át a Dunán. Sőt! Fredegár ezt írja: "(Samo) uralkodása alatt a szlávok sok hadjáratot vezettek az avarok ellen, és bátorságának, képességeinek köszönhetően a szlávok mindig legyőzték az avarokat." Ezek lehettek védekező hadjáratok is. Viszont (ha a szlávoknak sikerült elfoglalni a Dunától északra fekvő területeket, amelyre ugyan egyértelmű bizonyíték nincsen, de arra sem, hogy nem), a Duna legalábbis lelassította az avar támadásokat, így mégiscsak felfogható természetes határvonalként. Az sem kizárt, hogy a szlávok valamiképpen őrizték a folyót.
FunkTazmagora 2010.03.23. 20:39:44
Belegondolva valóban elképzelhető,hogy eredetileg volt nem szláv szó az ómagyarban a keresztényekre,vagy a kereszténységre,csak az időmúltával a szláv szó vált elterjedtté,míg az esetleg létező ómagyar szó végül kiveszhetett.
Az meg a másik érdekesség,hogy török eredetű szavaink is vannak,melyek valláshoz,hitvilághoz kötődnek: erkölcs,hit,bűn,érdem,gyász,búcsú,böjt,ünnep,báj,stb.Ezek nagy többsége érdekes módon beilleszthető a keresztény terminusok közé (erre már László Gyula is rámutatott).
De mindegy, ez már más téma.
Más: régebben olvastam valahol,hogy a horvát és a szerb népnév iráni eredetű: a szerbek és a horvátok ősei kapcsolatba kerültek valamilyen iráni törzsel vagy törzsekkel (alávetettek voltak,vagy szövetségben voltak velük).Milyen iráni nép lehetett ez? Szarmaták? Mit jelent a horvát és szerb népnév,milyen szóból jön?
alte trottel 2010.03.23. 23:49:32
Csak azt kérem, hogy "természetes határ" ügyben gondold át, hogy az _ÖSSZES_ lovas("nomád") nép gyepüvidékei milyen környezetben húzódtak. (És ha már a "Dunaj", akkor miért nem a "Maly Dunaj" volt a természetes határ? Vagy a Mosoni Duna?)
A "...szlávok sok hadjáratot vezettek az avarok ellen, és bátorságának, képességeinek köszönhetően a szlávok mindig legyőzték az avarokat..." szöveg már önmagában komoly hitelességi kérdéseket vet föl. Bögyös Fredegár (Fredegar Bolger) írását nem tartanám hitelesebb forrásnak, mint a mindenkori udvari történetírók munkásságát.
Kacsinecz K. 2010.03.24. 10:18:30
Ne haragudj, de ez már tényleg kötekedésnek tűnik.
A középkori krónikások munkáit nem lehet a mese (vagy a fantasy) kategóriába söpörni pusztán azért, mert a középkorban íródtak. A középkori Magyar Királyság udvari történetíróinak munkássága is tartalmaz hiteles adatokat (különösen ha a közelmúltról vagy saját korukról írnak). A "Chronicarum quae dicuntur Fredegarii Scholastici libri IV" hitelességén már csak azért is érdemes elgondolkodni, mert
a) a közelmúltról (az elmúlt évtizedekről) szól;
b) nem Samo "udvari történetírója" szerezte, henem egy frank krónikás.
Kacsinecz K. 2010.03.24. 10:46:17
Minorkavidor 2010.03.24. 14:41:06
Azt viszont nem értem, hogy miért nem tartják egyes kommentelők természetes határvonalnak a Dunát? Érveik közt szerepel, hogy egy "könnyűlovas társaságnak" nemcsak a Duna, hanem még a nagy szibériai folyók sem jelentenek akadályt, akkor kelnek át amikor akarnak.
Kérem, az elvesztett muhi csata (1241.04.11.-04.12) után a tatár hadsereg csak 1242. január közepén kelt át a befagyott Dunán, egy csel segítségével. A Geregye Pál országbíró által vezetett védsereg 90hónapig tudta feltartoztatni a tatár haderőt.
Más példa Julianus barátok 1237 nyarán Szuzdalban tartózkodtak. Ott menekülőktől azt hallották, hogy a tatár sereg a télre vár, hogy a befagyott folyón átkelve lerohanják Oroszországot. Az értesülés pontos volt, a tatár had valóban 1237-38 telén indította el az oroszországi invázióját.
mellesleg egy folyón való erőszakos átkelés soha nem tartozott a könnyű dolgok közé.
Minorkavidor 2010.03.24. 14:43:11
Minorkavidor 2010.03.24. 14:45:12
javítás : baráték
Kacsinecz K. 2010.03.24. 14:52:56
tenegri 2010.03.24. 16:05:01
Egy folyó határnak mindenképpen előnyös, mert egyértelmű meghatározást tesz lehetőve: ami innen van, az a mienk, ami a túlparton, az a tiétek. És ez független attól, hogy mennyire nehéz átkelni rajta, s ugyanígy jó lehet határnak bármi, ami ilyen egyértelműen meghatározható (míg a puszta közepén nehéz megmondani meddig is van az addig). Egy másik szerepe a határnak a védhetőség - egy folyó itt is mindenképpen előnyösebb, mint a semmi, akár át lehet kelni rajta, akár nem. Az, hogy a nomádok számára nem akadály egy folyó (egyébként a nem nomádok számára sem), az természetesen igaz, de azért ezt ne úgy értelmezd, hogy amikor kedvük szottyan bármikor átkelnek akár egy többtízezres sereggel is egy 1 km széles folyamon. A folyókon ők is lehetőleg gázlón kelnek át, illetve akkor, ha befagyott, s ha ezt nem lehet, akkor átúsztatnak, felfújt bőrtömlőkbe kapaszkodva, illetve ilyen egymáshoz kötözött bőrtömlőkből építenek tutajokat a nagyobb holmik számára. Egy folyó átúsztatását pedig nem akármikor fogják megtenni, pl. hidegbe ők sem fogják a tüdőgyulladást és a hipotermiát kockáztatni, csak mert nekik nem lehet akadály egy folyó :) Lehet több példát is említeni, hogy bizony adott esetben nagyon is akadály a folyó, ahogy pl. Minorkavidor említette a tatároknál, de ha már a mongoloknál vagyunk, megemlíthetjük a kalmükök 1771-es visszaköltözését a Volgától Belső-Ázsiába, amikor is az oroszok tudta nélkül akartak meglógni, s a téli fagyra vártak, hogy a Volga két partján élő kalmükök együtt tudjanak elindulni, a jobb parton levők a befagyott folyón átkelve. De megszívták, mert azon a télen nem fagyott be a folyó, így csak a bal partiak indultak el (nem is tudták utolérni őket az oroszok, bár útközben a kazakok azért rendesen ritkították őket), a többiek meg maradtak, s azóta is ott élnek.
Tamáshida · http://www.youtube.com/watch?v=x_SBwVB83WU&feature=related 2010.03.24. 19:39:04
Kedves Kacsincz Krisztián! Miért utasítod el azt, hogy "A magyar történetírás rendkívül jó és higgadt (főleg, ha a szlovákhoz haslítjuk pl)", A magyar történetírás bizony Közép-Európai kérdésekben nagyon jó és tárgyilagos (másban is egyébként). A szlovák történetírásról viszont fogalmat alkothatok a fenti cikked alapján - például. Hisz azt mondod, hogy "több szlovák történeti munkát, véleményt hasonlítottam össze". Ezért a cikkedre írt bírálatok nem csak téged, hanem az általad említett szlovák történészeket is minősítik. Azt pedig, hogy a szlovák történészek mennyire "napi politikából indulnak ki", hogy téged idézzelek, bizonyítja a cikkedben használt - még nyelvében is szlovák - térkép. Gondolj itt Tiboru jegyzetére: "a posztban látható térképen, melyen sárgával szerepel a Szamo-féle birodalom (Samova Risa) és zölddel az Avar Kaganátus (Avarsky Kaganát), a két állam közös határvonala a Duna-kanyartól keletre nagyjából a mai Hidasnémeti-Kassa vonalig húzódik, becslésem szerint úgy 75-80 százalékos pontossággal követve a mostani magyar-szlovák határ vonalát". De az is minősíti a szlovák történetírást, amit a szlovák (hivatalos!) törtélem könyvekben tanítnak. Gondolom ezt te jobban tudod... Végül pedig hadd idézzek még egy példát, mert úgy látszik sok újat tudok neked mondani a szlovák történetírásról: tortenelemportal.hu/2010/01/a-sztrecsnoi-varurno-is-szlovak-lett-folytatodik-a-tortenelemhamisitas/. Mindezeket összegezve nagyfokú elfogultságot látok benned a szlovák történetírást/történelmet illetően. Számomra megbízhatatlan vagy.
Kacsinecz K. 2010.03.24. 20:35:15
Megtisztelsz, hogy azt feltételezed, az én cikkem egy profi történeti munka (még ha elfogult is), de ki kell ábrándítsalak: nem az, nem is annak szántam. Tehát ha csupán az én cikkemből indulsz ki, illetve a szlovák tankönyvekről adott ELFOGULT híradásokból, meg az egyéb ELFOGULT híradásokból, akkor NINCS fogalmad a profi szlovák történetírásról. Ez kb. olyan, mintha azt mondanád: "nagyon pocsék az a film, bár még sosem láttam, de mondták, hogy az". Szerintem az igazi elfogultság abban rejlik, ha valaki csak olyan írásokat tart jónak, amelyek az észre nem vett elfogultságát növesztik:).
Egyébként én a kommenteket olvasva sokmindenben önkritikát gyakoroltam. Javaslom, próbálkozz ezzel Te is. Megéri...
FunkTazmagora 2010.03.24. 20:48:35
A két népnévnek van köze egymáshoz?
A horvát és a szerb elnevezés eredetére sem kaptam még választ. :(
Kacsinecz K. 2010.03.24. 20:59:40
Lefordítom: A történészek figyelmeztetnek, hogy az ő (ti. Csák Máté) szlovák királyként való megjelölése 19. századi legenda (mítosz). Valójában egy kíméletlen középkori magyar nemes volt, akit pusztításai, rablásai és gyilkolásai miatt kiátkoztak az egyházból. Pavel Dvořák történész több könyvet is szentelt ennek a témának. Csák Máté szerepét a történelemben egyértelműen negatívnak látja."
Szóval ennyit a cikked elfogulatlanságáról. Ha pedig most azzal jönnél, hogy szegény Csák uraságot miért bántják ennyire, elárulom, hogy a csatolt oldal az egyik legnagyobb szlovák bulvárlap oldala, ahol az újságírók nyilván szenzációhajhászan fogalmaznak.
Azt hiszem, itt az idő, hogy lezárjuk ezt a vitát. Örültem.
Kacsinecz K. 2010.03.24. 21:16:14
bloggerman77 2010.03.25. 05:22:33
Bocs, de azért ismerd el, hogy pl. a Nagymorávia térképeken Szvatopluk államának határai mindig feltűnően egybeestek a Csehszlovák köztársaság éppen aktuális államhatárával. 1920-1945 között még Kárpátalját is belevették, mikor ez szovjet kézre került 1945 után, "hirtelen" csak az Ung völgyéig terjedt ki csak a nagymorva állam...
Ez kb. ugyanaz, mint Magyarországon nem lehetett kutatni Mátyás "baráti" csehországi hadjáratait, ellenben az "imperialista" Ausztria ellenieket igen.
A elcsatolt területek magyar történeti személyiségeinek kisajátítása szintén tény, egy liberális(!!) politikai beállítottságú tanárom mondta az egyetemen, hogy egy szlovákiai konferencián odament hozzá egy szlovák kutató, és kijelentő módban közölte, hogy a magyarok vegyék tudomásul,hogy II.Rákóczi Ferenc márpedig Frantisek Rakovski, akit a magyarok asszimiláltak...
bloggerman77 2010.03.25. 05:31:05
Pavel Dvorák azon kevesek egyike, aki szembemegy a szlovák történeti tudatba beivódott tévképzetekkel.
Sikertelenül.
Írhat bármit, egy átlag hegylakó túróczi atyafi számára Csák Máté az első szlovák király, Juro Jánosik szabadságharcos és így tovább.
Gondolom, mindenki emlékszik a 2004-es uniós csatlakozásalkalmából rendezett történelmi vetélkedőre, ahol magyar királyok mint szlovák királyok voltak a szlovákok számára készített kérdésekben feltüntetve.
Ezt a problémát nyugaton nem érzik át - az államhatárok már 400 éve állandóak, tradicionális kisebbségek gyakorlatilag nincsenek (bedarálták őket a 18. sz végén, 19. sz elején), a mai bevándorlók meg más földrészről jöttek, így más kategóriát, problémacsoportot jelentenek.
bloggerman77 2010.03.25. 05:35:26
Bevándorlókről egy jó sztori: amikor Sarközy szétverette a Párizsban gyújtogató bevándorlókat, egy szénfekete bőrű, Hasszán nevű alak a MTV kamerájába ordította, hogy Ő (Hasszán)született FRANCIA, míg Sarkozy egy koszos magyar BEVÁNDORLÓ. :))
Kacsinecz K. 2010.03.25. 10:33:11
Nem tudom, a szociban mi volt a helyzet, szerencsére én csak 4 évet éltem abban a rendszerben. Az egyetemet tavaly fejeztem be Pozsonyban (Comenius Egyetem Bölcsészkara; magyar-töri szak), úgyhogy a modern (vagy jelenlegi, legújabb) szlovák történetírásra van némi rálátásom. Soha egyik professzorom (Pavel Dvořák pedig nem is volt köztük!) sem állított ilyen baromságokat, amivel az efféle szánalmasan elfogult és fröcsögő oldalakon, mint a Nagy Magyarország, olyan nagy általánosságban illetik őket. (Egyébként Tamáshida figyelmét arra szerettem volna felhívni, hogy a fenomenális cikk írója saját magából csinált hülyét azáltal, hogy egy szót sem tud szlovákul, és abszolút fogalma nincs arról, amit írt.)
Természetesen elfogult, ferdítő, hamisító szlovák történetírásról ma is beszélhetünk. A szlovák történészek két csoportba sorolhatók:
1. a Matica slovenská körül ténykedők - nyilván ők az elfogultabbak, de ezek közül pl. Pozsonyban egy sem oktat
2. a SAV (Slovenská akadémia vied - Szlovák Tudományos Akadémia) körül ténykedők - akiket én "felvilágosult" (ha úgy tetszik, liberális) profi történészeknek neveztem. (Ide sorolható pl. Dušan Kováč is, az ő Szlovákia története c. könyve magyarra is le van fordítva). És úgy áll a helyzet, hogy ma már ezek vannak többségben. őket sem akarom túlzottan tömjénezni, nyilván ők is tévednek pár dologban, és nem is teljesen objektívek (mert mint korábban fejtegettem, szerintem csak az ideális történész lehet objektív), de a magyar törénetírás sem tökéletes.
Na most ami a közvéleményt illeti... Azt írtad: "egy átlag hegylakó túróczi atyafi számára Csák Máté az első szlovák király, Juro Jánosik szabadságharcos és így tovább". Na ez max érvényes az SNS-szavazókra (Slota) meg egyes SMER-szavazókra (Fico). Szlovákiában a szomorú inkább az, hogy a többséget egyáltalán nem érdeklik ezek a dolgok, nem érdekli őket a történelmük, és igazából az identitásuk sem. Még Fico szlovák-királyos hülyeségein (Svätopluk, Csák Máté) is röhög a többség, és inkább (sajnos) nem megy el szavazni. A hülyék meg beveszik, és azok (még inkább sajnos) elmennek szavazni.
Tavalyelőtt történt, hogy egy tősgyökeres szlovákul beszélő besztercebányai hölgy megkérdezte tőlem, amikor megtudta, hogy akkor államvizsgáztam Szlovákia történetéből: mondjam már meg neki, hogy ők most szlovákok, magyarok vagy mik?:)))) Szóval ennyi.
Kacsinecz K. 2010.03.25. 11:16:27
De van valami, amire Nyugaton már régen rájöttek, és ezért röhögnek rajtunk. A második háború után Konrad Adenauer NSZK-kancellár és Charles de Gaulle francia államfő, ahelyett, hogy folytatták volna a sehová sem vezető, évtizedekre vagy talán évszázadokra visszanyúló acsarkodást, rájöttek, hogy sokkal több eredménnyel jár az együttműködés, a közös munka. Pár évvel később megjelent az első közös francia-német történelem tankönyv. Ha jól tudom, ma a legtöbb francia és német iskolában ebből tanítanak.
Egy másik példa: Finnország 1917-ben lett önálló állam. Azelőtt Oroszországhoz tartozott, előtte évszázadokig a svédekhez. Ma a svéd kisebbség (a korábbi "elnyomók"!) nyelve az állam második hivatalos nyelve (!) és kötelező tantárgy a finn iskolákban is. Ez persze leginkább Szlovákia számára példa.
Na ilyesmiket kéne eltanulnunk itt Közép-Európában, és akkor talán nem így néznénk ki.
Rasz 2010.03.25. 13:26:32
A magyar államiság, ma már több mint 1000 éves, még sincs nyugalom. Ugyanolyan hevesen, és „sokszínűen” vitatkozunk múltunkon. Minél többet megtudunk a másik történelem szemléletéről – akár ehhez hasonló posztok segítségével - minél többet beszélünk róla, annál jobban megismerjük a szomszédunkat. Meggyőződésem, ha mi lennénk a szlovákok helyében, hasonló jelenségekkel találkoznánk identitás tudatunk alakítása során. Kimondhatjuk, hogy a jelenlegi szlovák nemzet egy a többi szláv nép között, kialakulásától, megjelenésének, önálló nemzetté válásának idejétől függetlenül.
Valaki írta, hogy nyugatról nézve ez a közép-európai katyvasz mennyire nevetséges és érthetetlen. Valóban, például egy angolszász (brit, amerikai, kanadai, ausztrál) egyszerű polgár számára ismeretlen terület (csak a CNN-ből értesül, hogy egyik állam nem engedi be a szomszédos állam államfőjét), mint a közép-európai átlag számára, mondjuk a közép-amerikai banánköztársaságok. Egy costaricai-magyar barátság klub alapítására pár óra alatt összejönne a szükséges aláírás, noha nem ismerjük egymást. A szomszédos Szlovákiával ugyanez már neccesebb lenne.
Kacsinecz K. 2010.03.25. 14:22:03
Minden mással, amit írtál, egyetértek:).
Rasz 2010.03.25. 14:41:21
De elmondhatják, hogy van. Szemben több olyan nemzettel melynek esélye sincs belátható időn belül önnálló államiság megteremtésére, lásd baszkok, kurdok, hogy néhány neuralgikus példát említsünk.
Rasz 2010.03.25. 14:45:15
FunkTazmagora 2010.03.25. 15:23:35
"De van valami, amire Nyugaton már régen rájöttek, és ezért röhögnek rajtunk."...ahelyett, hogy folytatták volna a sehová sem vezető, évtizedekre vagy talán évszázadokra visszanyúló acsarkodást, rájöttek, hogy sokkal több eredménnyel jár az együttműködés, a közös munka." Hmm...Nem akarok vagdalkozni,de abban talán egyetértünk,hogy a ezen a helyzeten leginkább szlovák oldalon kéne változtatni.Ki hallott már olyat,hogy Magyarországon szlovák nemzetiségit vertek? Ki tiltja,vagy korlátozza nyelvtörvénnyel a szlovákok nyelvhasználatát itthon? Milyen törvény van ma Magyarországon,mely kimondja a szlovákok kollektív bűnösségét,vagy jogfosztottságát (még akkor is, ha hatályon kívül van helyezve) ? Melyik magyar politikus tesz sértő megjegyzéseket a szlovákokra (lehet,hogy majd lesz ilyen is nemsokára...)? Milyen szlovák politikust nem engedtek be Magyaroszágra?
Itt természetesen a szlovák államot és a szlovák politikusokat értem,nem az átlagpolgár szlovákot.
Úgy gondolom,ez a rossz magyar-szlovák viszony elsősorban a szlovák fél bűne,és az ő stílusán kéne változtatni.
A magyar politikusok így is eléggé "tutyi-mutyiak" (és eléggé enyhén fogalmaztam).
Nem akarok politizálni,de ezek a dolgok azért szembetűnőek,és hiába nyújtja ki az egyik ember a jobb kezét,ha a másik elutasítja azt.
FunkTazmagora 2010.03.25. 15:26:43
tenegri 2010.03.25. 15:39:03
A szerb szót a Zaicz-féle magyar etimológiai szótár régi szláv törzsnévként írja le, mely a szláv *sьrbъ "egy nagycsaládba tartozó személy" szóval lenne összefüggésben. Ugyanott a horvát ismeretlen eredetűként szerepel. Máshol a Plinius által említett Serboi szarmata törzsnevet vonják párhuzamba a szerb névvel, egy indoeurópai *ser- "vigyáz, védelmez" tőből eredeztetve azt.
Rasz 2010.03.25. 15:41:26
Kacsinecz K. 2010.03.25. 15:44:39
Abban természetesen egyetértünk, hogy a kormányon lévő szlovák politikusok hozzáállása siralmas, és sokkal rosszabb, mint magyar kollégáiké. A legrosszabb pedig, hogy a napnál világosabb dolgokat is letagadják, nem ismerik be (Slotát pl. a Magyar Koalíció Pártja beperelte kijelentései miatt, de a bíróság felmentette, mondván: nem bizonyítható, hogy a magyarok ellen irányultak... szóval agyrém, abszurdisztán). Magyarországon a kisebbségi politika is sokkal jobb, mint itt, kétségtelen.
De Magyarországon meg egyre inkább úgy veszem észre, hogy a közvéleménnyel van baj, és ez kiderül pl. az itt megjelent egyes kommentekből is. Nagyon gyakori a fölényeskedés a szomszédos népekkel szemben, nagyon sok a beidegződött előítélet. Ez Szlovákiában igazából csak a nacionalista körökre jellemző, Magyarországon viszont szerintem elég általános, és valamilyen szinten belopja magát a profi történetírásba is. Ezért kéne önkritikát gyakorolni, és nem mindig a másikra mutogatni. Ez természetesen hatványozottan igaz a másik félre is.
Kacsinecz K. 2010.03.25. 16:00:11
bloggerman77 2010.03.25. 21:16:27
"Nem hajlandóak elfogadni, hogy a középkori Magyar Királyság ("Uhorsko") ugyanannyira a szlovákság (és más nem magyar népek) állama is volt, mint a magyar etnikumé (Ezt persze az elfogult magyar történeti szemlélet se hallja szívesen)."
***
Mátyás uralkodása idején Magyarország döntő többségében a magyarok országa volt (a pápai tizedjegyzékben szereplő helynévanyag alapján lakosság 80%-a magyar), de csak török barátaink közreműködése miatt zuhant a magyarság összlétszáma 50% alá.
Az Uhorsko-zás 1920 utáni csehszlovák találmány, hogy a trianon előtti Magyarországot megkülönböztessék a 1918 utánitól, a Madarsko-tól.
bloggerman77 2010.03.25. 21:33:54
"De van valami, amire Nyugaton már régen rájöttek, és ezért röhögnek rajtunk. A második háború után Konrad Adenauer NSZK-kancellár és Charles de Gaulle francia államfő, ahelyett, hogy folytatták volna a sehová sem vezető, évtizedekre vagy talán évszázadokra visszanyúló acsarkodást, rájöttek, hogy sokkal több eredménnyel jár az együttműködés, a közös munka."
***
A nyugat európai politikai határok gyakorlatilag változatlanok a 30 éves háború óta, és éppen Franciaország volt az, amelyik a "természetes határok elve" hangoztatásával erőszakos terjeszkedést folytatott kelet felé mélyen a Német-római Birodalom németlakta területein a Rajna felé.
Amikor a németek visszacsaptak, akkor meg ők a rossz fiúk.
És közben ne felejtsük, hogy a franciák 1945-ben le akarták nyúlni a Saar-vidéket (ezért önálló szövetségi tartomány, előtte nem volt ilyen - az átcsatolás előkészítése lett volna a tartománnyá szervezés), és ezek a ártatlan franciák az első vh. után megszállták a Rajna vidéket, és kifosztották. Khm.
A francia-német konfliktuson kívül Norvégia békés önállósodása és Irország véres önállósodása jelentett jelentős változást Nyugat-Eu-ban.
"Egy másik példa: Finnország 1917-ben lett önálló állam. Azelőtt Oroszországhoz tartozott, előtte évszázadokig a svédekhez. Ma a svéd kisebbség (a korábbi "elnyomók"!) nyelve az állam második hivatalos nyelve (!) és kötelező tantárgy a finn iskolákban is. Ez persze leginkább Szlovákia számára példa."
***
Rosszul látod a helyzetet.
A finn-svéd ügy kissé más. Finnország nyugati és déli része svédlakta terület volt, finn kultúra gyakorlatilag nem létezett az orosz uralom kezdetéig, és éppen az oroszosítás ellen alakult ki a finn nemzeti öntudat - svédül!! Amíg a finn nemzeti mozgalom anyanyelvi szárbnya ki nem alakult, a finn nemzeti kultúra svédül jelent meg, ezért kell svédül tudni egy dinnek, mert nem tudná elolvasni a 1. századi hivatalos dokumentumokat.
Az Aaland-sigetek megint más tészta, a kisebbségi jogok példás tiszteletben tartása a kemény, erőszakos finnesítés elleni tiltakozás, finn-svéd háború fenyegetése, és az oroszoktól való félelem miatt alakult ki.
Az Aaland-szigetek lakói nem tekintik magukat a finn állam részének, olyannyira, pl. hogy iskolába meg orvoshoz Svédországba járnak, pedig a finn közelebb van... És az Aalasnd lakói nem beszélnek egy szót sem finnül.
Kacsinecz K. 2010.03.25. 21:51:48
Egyébként az "Uhorsko" elnevezés sokkal korábban, már a 19. században is használatos volt.
Tény, hogy a török hódítás után csökkent le radikálisan a magyarság számaránya, de azért ez a 80% nekem kicsit soknak tűnik. Az pedig, hogy "Magyarország döntő többségében a magyarok országa volt", tévedés, akármekkora volt a számarány. Magyarország a középkorban az éppen regnáló király meg a nemesség (natio hungarica) országa volt. A natio hungaricá-ba a Magyarország területén élő horvát, román stb. nemes beletartozhatott, de pl. a magyarajkú városi polgár NEM.
Kacsinecz K. 2010.03.25. 22:00:38
Tisztában vagyok vele, hogy a svéd-finn kötelékek mennyire erősek (különösen kulturálisan - pl. a finn himnusz is svédül íródott eredetileg:)), de a finnek hozzáállása az én szememben akkor is példaértékű.
FunkTazmagora 2010.03.25. 22:55:42
A középkori Magyar Királyság népeit nem a közös "nemzettudat" és nyelv tartotta össze,hanem a közös állam,a közös uralkodó és a közös vallás (kereszténység)identitása:tulajdonképpen ezt hívhatjuk "hungarus" vagy "pannon" tudatnak.A középkorban az etnikai identitás nem játszott olyan fontos szerepet,a nemzetiségek egyaránt a magyar uralkodóhoz és a magyar államhoz voltak lojálisak.Csak max. ilyen szinten beszélhetünk a nemzetiségek "magyarság tudatáról".
FunkTazmagora 2010.03.25. 23:14:37
Hmm..itt általában a Lex Apponyival szoktak jönni:amit viszonylag későn vezettek be,ráadásul maguk a magyar kirendelt állam emberek sem igazán foglalkoztak a törvény betartatásával.
Trianon és a világháborúk után sokkal erőszakosabb elrománosítás,elszerbesítés,és el(cseh)szlovákítás volt.Azért ezzel gondolom Te is egyetértesz.
Valóban voltak ilyen elképzelések magyar részről,de azoknak nem sok hatása volt.A magyarrá vált szlovákok,horvátok,románok,stb. saját meggyőződésükből,akaratukból váltak magyarrá (és már jóval azelőtt,mielőtt elindult volna a "magyar nemzettállam kiépítése"),nem erőszak vagy kényszer útján.
Írj olyan példát,ahol törvényileg korlátozták volna a nemzetiségek anyanyelv használatát,vagy jogfosztottságát ! Vagy mikor voltak olyan erőszakos atrocitások,amelyek a nemzetiségek ellen irányultak volna (állami akaratból).A környező országokban bőven találni ilyet.
1844-től a magyar lett a hivatalos nyelv,ezt is tanították az iskolában.Egy szlovákiai,romániai,vagy szerbiai magyar nemzetiségű gyermeknek nem tanítják az adott ország államnyelvét? Az nem erőszakos asszimiláció talán ?
Ezt a kijelentésedet kissé igazságtalannak és "klisének" találom.
Kacsinecz K. 2010.03.25. 23:26:24
A Monarchiával kapcsolatos kijelentésem lehet hogy klisé, de van valóságalapja. Viszont ez a téma annyira kényes (kényesebb, mint Samo, Svätopluk meg Csák Máté együttvéve:), és annyira bőséges, hogy nincs értelme most egy vitába belekezdeni. Inkább figyeljük "A dualizmus kori nemzetiségpolitika" sorozat további részeit...:)
Kacsinecz K. 2010.03.25. 23:32:36
Kacsinecz K. 2010.03.25. 23:34:27
FunkTazmagora 2010.03.26. 09:57:33
bloggerman77 2010.03.26. 21:45:41
de a szlovákok,románok nemesi rétegének magyar identitása volt,elmagyarosodottak voltak.Nem igazán vállaltak sorsközösséget vagy eszmei közösséget a saját etnikumuk "köznépével".
***
Ja, a román nacionalista értelmiségiek keserűen jegyezték meg az igen kevés román nemzetiségű nemesről, hogy azok büszkén mondják: "Ja e nemti ungur" - "Magyar nemes vagyok"
És ez a 19. század volt, a középkorban, kora újkorban a magyar nemességet kapóük etnikailag is elmagyarosodtak.
Lásd pl. az olasz származású Gvadányi családot, ahol a nemességet kapó családfő Guadagni volt, a fiú meg már Gvadányi, és magyar költő. Aki nem beszélt olaszul...
Kacsinecz K. 2010.03.31. 20:13:56
"A szlovák népnév,(Slov-ák, Sloven-ka, Slov-áci) amelyből a nyelv elnevezése is származik
(sloven-ský) etimológiája nem tisztázott. A vonatkozó irodalom szerint a szlávok
szállásterületének peremvidékén élő szláv törzsek neve származik a * Slověn- ősszláv tőből.
A magyarban a szlovákok eredeti neve a szlovénekkel és horvátokkal együtt tót, amelyet
számos helynév és vezetéknév is őriz. A tót név végső fokon indogermán eredetű, azonos a
litván tauta ’nép’ és a germánokra alkalmazott teuton ’idegen’ kifejezéssel ( v.ö. horvátszerb
tuđ , német deuts). Negatív érzelmi töltete a 19. század végétől alakult ki. A szlovák
etnonimum először 1458-ból adatolható sclauus slovak formában. A szlovákok elnevezésére
hosszan tartotta magát az ausztriai szlávok elnevezés is, ill. az Osztrák Császárság és Magyar
Királyságon belül a szlávokon gyakran szlovákok értendők, a pontos értelmezést a
szövegkörnyezet határozza meg." Zsilák Mária (szlavintezet.elte.hu/szlavtsz/slav_civil/documents/szlovak-nyelv.pdf)
A (helyesebben) "sclauus slowak" forma egy latin-cseh szótárban fordul elő 1458-ban. A szlovének és a szlovákok megjelölése a középkorban egyaránt Sclavi (=szlávok), ehhez általában hozzábigyesztették azt a területet, ahol éppen előfordultak, így lehet őket megkülönböztetni.
FunkTazmagora 2010.03.31. 20:46:34
"A vonatkozó irodalom szerint a szlávok
szállásterületének peremvidékén élő szláv törzsek neve származik a * Slověn- ősszláv tőből." Gondolom ez azt jelenti,hogy amikor a szlávok nagy tömegben vándoroltak,a szállásterületük peremén élő (szláv) törzseket nevezték így.Csak azért írom,mert a szlávok őshazája eredetileg a mai Kelet-Lengyelország és Fehéroroszország területén lehetett.
Egyébként tótoknak olyan magyarokat is neveztek,akik tót többségű faluban laktak,ill. olyan mesterséget űztek,mely inkább a szlovákokra volt jellemző.
Én úgy tudom,a "tót" megnevezés ellen leginkább a szlovák propagandisták tiltakoztak,éreztek pejoratívnak (és inkább a Felvidéken),a magyarországi szlovákok nem,ill. hidegen hagyta őket.
FunkTazmagora 2010.03.31. 20:56:08
"A vonatkozó irodalom szerint a szlávok
szállásterületének peremvidékén élő szláv törzsek neve származik a * Slověn- ősszláv tőből." Gondolom ez azt jelenti,hogy amikor a szlávok nagy tömegben vándoroltak,mindig a szállsáterületük szélén lévő (szláv) törzseket nevezték így.Csak azért írom,mert a szlávok őshazája a mai Kelet-Lengyelország és Fehéroroszország területén lehetett.A keleti szlávok elnevezésében és más nyugati szlávok elnevezésében viszont nincs ez a szó meg.
Egyébként tótoknak olyan magyar embereket is neveztek,akik tót többségű településen laktak,ill. olyan mesterséget űztek,ami inkább a szlovákokra volt jellemző.
Én úgy tudom,a "tót" megnevezés ellen leginkább a szlovák propagandisták tiltakoztak,éreztek pejoratívnak (és főleg a Felvidéken),a magyarországi szlovákok nem,ill. nem igazán foglalkoztatta őket.
A linket vmiért nem tudtam megnyitni.
FunkTazmagora 2010.03.31. 20:57:01
FunkTazmagora 2010.03.31. 20:57:39
Kacsinecz K. 2010.03.31. 21:14:03
Az általad kiemelt mondat nekem se túl világos, valószínűleg ez lehet az értelme.
Én is úgy tudom, hogy a magyarországi szlovákok körében semmiféle pejoratív felhangja nincs a "tót"-nak. Viszont az itteni (szlovákiai magyar) nyelvben kizárólagosan pejoratív értelemben használják (pl. "buta tótok" - olyat viszont még sohasem hallottam, hogy "kedves tótok":)
krj 2010.04.02. 13:41:46
a lényeg, hogy nem szabad a mai értelemben vett államiságot elvárni és "keresni" a történelem ezen időszakától, mert ez egyáltalán nem volt általános.
bolgár: nem török, hanem türk eredetű, nyelvében elszlávosodott nép (hasonlóan a poroszokhoz, akik - ha jól tudom - szláv eredető, de germanizált társaság).
tót: eredete a teut, deut, teuton stb, ami az ónémet diut-ból (történt közben egy ttőhangváltás) származik, jelentése "a néphez tartozó". Magyarországon a honfoglalás utáni időszakban alapvetően a németekre értették (ill. bajorokra, svábokra, mert velük voltunk kapcsolatban), de használták általában nyugatra élő keresztényekre. Egyébként nemcsak a szlovákokra használták, hanem a szlavónokra is, láttam térképet, ahol a Sráva-Száva köze Tótországként van feltüntetve.
Szlovák nemzettudat: a felvilágosodás előtti Európában a mai értelemben vett nemzeti identitás-tudat nem nagyon volt. Az emberek a vallásuk és a lakóhelyük/földesuruk alapján alakították ki az önazonosságukat, ez feltehetőleg azért volt, mert nem voltak nemzetállamok. A nemzeti öönrendelkezés, stb. mind-mind a XIX. szd. szüleménye. Előtte is voltak függetlenségi törekvések, szabadságharcok, de jellemzően nem nemzeti alapon (pár kivétel nyilván volt). Szlovák identitás-tudatot feltételezni a XIX. szd. előtti időszakra szerintem elég anakronisztikus dolog.
krj 2010.04.02. 13:48:02
FunkTazmagora 2010.04.02. 18:22:38
Eősen vitatkoznék azon,hogy a mostani bolgárok türkök lennének-e:azt figyelembe véve,hogy a bolgár-türk elit száma pár tízezerre,a szlávok száma pedig több százezerre volt tehető.Ebből kiindulva akkor mi is szlávok,németek vagy kunok lehetnénk.Helyesebb lenne inkább csak úgy fogalmazni,hogy a szlávokat uraló türk elit szlávosodott el.
Maga a "bolgár" kifejezés egyértelműen türk eredetű,a mostani balkáni bolgároknak csak kb ennyi közük van a türkökhöz.
bloggerman77 2010.04.02. 21:07:26
"nem szakértői, de talán a nagy átlagnál szélesebb ismereteim "
***
Ja, jó széles ismeretek lehetnek, ennyi badarságot összehordani.
- ha anakronisztikus errefelé az államiság, akkor az avarok állama hogy is létezhetett?
- a bolgárok nem türkök, hanem a népnek nevet adó pár tizezres bolgár-török vezetőréteg olvadt be a szlávok tengerébe
- a "tót" név a gepidák "teut(on)" nevéből származott át a KM-i szlávokra, a magyarok a németeket a szláv "nemci" ("néma") jelentésű szóval illette
krj 2010.04.05. 18:06:25
krj 2010.04.05. 18:20:04
nem írtam, hogy nem létezhetett, ha egy kicsit is figyelmesen olvastál volna, ott van, hogy nem volt ÁLTALÁNOS, tudod, mint az iskola, ahová TE is biztos jártál...:-)
a türköket elfogadom, rendben, ezek szerint rosszul tudtam, bár nagyjából ők maguk sem tudják, hogy kifélék. Sebaj, biztos igazad van.
a gepidák tótságával nem nagyon tudok mit kezdeni, sehol nem találtam - biztos rossz helyen kerestem - hogy kifejezetten a gepidákat hívták volna teutonnak, viszont az ófelnémet eredet biztos, német forrásban nyugodtan utánanézhetsz. az meg eléggé változó, hogy egy népet a szomszédok hogyan hívnak, voltunk mi Uhorsko, most meg Madarsko vagyunk. mert az elején arról neveztek el minket, ahogy a Nyugat hívott minket, utána meg arról, ahogy mi magunkat, vagy mittomén.
olyan széleskörűek-e a középkori magyarországi írásbeliségről és köznyelvről az ismereteid, hogy kijelented, egyáltalán nem hívhatták a német (de inkább nyugati keresztény) közeget rövid ideig sem tótnak? irigylem a magabiztosságodat, és drukkolok, hogy mindenben igazad legyen.
Kacsinecz K. 2010.04.05. 23:42:46
krj 2010.04.06. 07:09:32
FunkTazmagora 2010.04.07. 11:34:46
Néha a szláv és a balti nyelveket összvonják balti-szláv nyelvcsaládba,ami eléggé helytelen,mivel ugyan valóban közelebb a szlávokhoz állnak,de az már eléggé kétséges,hogy a balti nyelvek a szlávból váltak volna ki.Ugyanis a balti nyelvek egyes vonásaikban sokkal arcahikusabbak,mint a szláv nyelvek (egy indogermanisztikusnak "illik" tudnia litvánul).Sokkal valószínűbb,hogy csak a földrajzi közelség és a kölcsönös kapcsolat miatt vannak nagyobb hasonlóságok (mint a balkáni nyelveknél).
www.tankonyvtar.hu/irodalomtudomany/bevezetes-baltisztikaba-080904-19
A poroszok a Német Lovagrend baltikumi hódításai idejétől kezdenek fokozatosan elnémetesedni.
Ezért nem is értem,hogy milyen szlávokat vagy elszlávosodást emlegetsz.
FunkTazmagora 2010.04.07. 11:36:10
krj 2010.04.09. 07:58:57
FunkTazmagora 2010.04.09. 15:05:33
"nyelvükben szlávosodtak el, az etnikai eredetük nem tisztázott, ok."
Akkor itt szerinted mit írtál ? Tényleg tájékozott vagy...
krj 2010.04.13. 15:44:12
FunkTazmagora 2010.04.13. 20:01:18
Többször leírtuk,hogy csak a "vékony" türk elit szlávosodott el,a mai bolgárok etnogenézisében döntően a szlávok játszottak szerepet.Tehát egyáltalán nem ismeretlen eredetűek,hanem döntően szláv származásúak.
De mind1,ezen most kár újra vitatkozni.
(És egyébként is odaírhattad volna,hogy a bolgárokra gondolsz...Ez is a Te hibád volt :)
Ez csak vicc volt :)
krj 2010.04.14. 16:49:36
amúgy az ember véleménye - köztük az enyém is - változhat, a szintén változó ismeretanyag birtokában...:-)
Callie-comment 2010.08.26. 01:04:50
kotyesz 2019.06.24. 04:44:28
Samo egy epizód , (nem bizánc ostroma után volt ez de-de(626)? a segéd népek fellázadtak de az avarok legyőzték később és kb. 820.-ig uralták a medencét)
kotyesz 2019.11.04. 15:43:17
A morvák, folytatódik Theotmár levele, szívük gonoszsága szerint mindezeket a szemünkre vetették. Ők azonban ugyanazt a bűnt, amit hamisan ránk fogtak, sok éven át elkövették, és a magyarokat a mi keresztényeinkre rászabadították. Majd maguk a szlávok is megjelentek Pannoniában, egyeseket fogságba hurcoltak, másokat megöltek, ismét másokat a börtönök mélyén éhséggel és szomjúsággal pusztítottak el, számtalan embert számkivetésbe küldtek. Az Isten egyházait felgyújtották, és minden épületet úgy elpusztítottak, hogy egész Pannóniában egyetlen templom sem található.
Tehát nem az Olaszhonból 900-ban visszatérő Árpád-vitézek hoztak pusztítást a Dunántúlra, hanem elvégezték azt már évekkel korábban a morvák. Ők égették fel azokat a keresztény templomokat, amelyek a frank uralom alatt épültek. Sőt azokat is, amelyek Pécsett, Szombathelyen és Sopronban a római kor vége, a 4. század óta állottak.
kotyesz 2019.11.04. 15:55:27
A Bácska déli részét nem véletlenül említem. Az 1929-ben kiadott Zsidó Lexikon szerint a 9. század második felében, amikor dunai bolgárok tartották megszállva az egész Tisza-völgyet, a régi Magyarország déli részeiben zsidó vallásúak is éltek. Vallásuk gyakorlása ügyében I. Borisz bolgár cár egyenesen a pápához fordult állásfoglalásért. Nem nagyon lepődhetünk tehát meg azokon a régészeti leleteken, amelyek a hetvenes évek elején a régi magyar Bácska déli részén, a Duna bal partján Dunacséb község téglavetőjében kerültek elő. Késő avar koriak temetőjét tárták itt fel. A temetéseket végzők valamilyen okból gyakran a közelben talált római kori tetőfedő cserepeket is tettek a sírokba. Hetvenkét esetben jellegzetes zsidó menórák, hét-, ritkán kilencágú gyertyatartók figuráját karcolták be ezekbe a téglákba. Semmi kétség, zsidó vallású késő avar kori embereket is szép számmal temettek ebbe a késő avar kori temetőbe. Ráadásul a ma legtudományosabb eljárásnak számító radiokarbon keltezés szerint vannak benne olyan sírok is, amelyeket jóval Árpád honfoglalása után, 960 körül ástak. Ideálisabb hely aligha volt tehát Dunacsébnél arra, hogy késő avar kori magyarok balkáni szlávok jelenlétében megismerkedjenek a zsidó vallással és a zsidó szóval. 896 után pedig átadják a szót az Árpáddal érkező honfoglalóknak is. Akik erre csakhamar elfelejtik a zsidókat jelentő régi, kazár szavukat. Ami talán úgy hangzott, hogy csufud. Történt mindez két, igen régi alapítású püspökségünk, a bácsi és a kalocsai közvetlen közelében.
kotyesz 2024.03.13. 17:50:32
Igy fogalmazott az akkori hatalom az akkori európába illeszkedve, ahogy az ortodox ruméliaiakat is nagyon valószínű , hogy a vallásuk miatt "nem vették be" erdély nemzetei közé!(ahogy a szerbek is inkább sokan távoztak , nem katolizáltak)
Ugyanakkor figyelmeztető legyen német eredetű polgár-bürger szavunk , a nagy tömegű jobbágyi réteg alacsony jogállású volt de senki sem kérdőjelezte meg , hogy nem csak része hanem meghatározó eleme a Királyság lakosságának!
Oligarcháink a költők vádjai szerint közel voltak az elnémetesedéshez!
A szláv elem kiemelése a 19.sz.ban a nyomasztó német dominancia kiegyensúlyozását segítette!
Fenyegetésként csak később érzékelték az orosz es balkáni pánszláv törekvéseket (sztálin ezért bocsájtott meg a szlovákoknak4) .
kommentek