2008.06.21. 15:04
Kritika: A másik Boleyn-lány
Az utóbbi években elárasztották a mozikat és a könyvesboltokat a 16. századi angol történelemmel foglalkozó filmek és könyvek, elég ha csak az agyonreklámozott, de történelmileg finoman szólva sem hiteles Elizabeth-filmekre, a Robin Maxwell Erzsébet-könyvsorozatára, Stefan Zweig Stuart Mária-regényére gondolunk.
És most a mozikba érkezett "A másik Boleyn-lány" című történelmi film, amelyet a kora újkori Angliával foglalkozó irodalomtörténész, Philippa Gregory "The Other Boleyn Girl" című bestsellere alapján készítettek.
Tegnap elhatároztam magam, és eldöntöttem: végre megnézem ezt a filmet, amely már az első trailerek megjelenése óta piszkálta a fantáziámat. Az első benyomások a filmről egyszerre voltak kedvezőek és kissé kesernyések.
A történet
A 16. századi európai történelem bővelkedik nagyformátumú figurákban, Anglia pedig egészen jól el volt látva: VIII. Henrik, I. Erzsébet, Drake, Howkins, Stuart Mária - hogy csak a legismertebbeket említsük. Henrik királyt nem igazán lehet jó politikusnak és sikeres hadvezérnek nevezni, de a finoman szólva sem egyszerű magánélete alapjaiben forgatta fel a korabeli európai hatalmi viszonyokat. Első feleségével, Aragóniai Katalinnal (V. Károly császár nagynénjével) kötött házassága az angol-"spanyol" francia-ellenes szövetséget kívánta megerősíteni.
Katalin azonban nem tudta fiúgyermekkel megajándékozni a királyt, így VIII. Henrik egyik udvarhölgye, Boleyn Anna karjaiba menekült. A kapcsolatból szerelem lett, de ahhoz, hogy a király feleségül vehesse Annát, előbb el kellett válnia törvényes feleségétől. V. Károly császár nyomására VII. Kelemen pápa azonban nem járult hozzá a házasság felbontásához, így hogy lelkiismeretét megnyugtassa, és a szerelmét trónra segíthesse, Henrik meglepő lépsre szánta el magát: szakított a római katolikus egyházzal.
Anna azonban szintén lányt szült, így a király szeszélyeinek, valamint a történelmi-politikia szükségszerűségnek "köszönhetően" vérpadon végezte... A film Boleyn Anna, a királyi felesége és nővére, Mária, a király korábbi szeretője életét meséli el, fiatalkoruktól kezdve egészen Anna kivégzéséig.
Történet: 6/10
A történelmi hűség
A film az amerikai Sony Pictures-nél készült, ami azért előzetesen nem túl jó jel, ismerve az amerikai történlemi témájú filmek viszonyát a tényekhez... A másik Boleyn-lány azonban megúszta az amerikai nyálba fulladást, ami elsősorban annak köszönhető, hogy brit rendező rendezte (Justin Chadwick), a forgatókönyvet nem rontotta el Peter Morgan, executive producerként pedig a BBC híres történlemi sorozatainak és filmjeinek egyik megalkotója, David M. Thompsont sikerült megnyerni.
VIII. Henrik üget fekete lován.... |
A film éppen ezért csak néha csúszik ki a valóság kereti közül: mind a helyszíneket, mind a szereplőket, mind pedig az esményeket elég nagy pontossággal ábrázolja, a Tudor-korabeli királyi paloták belső ábrázolása, a kosztümok, a sminkek pedig egyszerűen hibátlanok.
Problémák elsősorban akkor csúsztak be, amikor a rendező szerint a tények láthatóan zavarták volna a történet gördülékenységét: a film szerint Boleyn Annát Henry Percyvel, Northumberland grófjával történt nem engedélyezett, ezért érvénytelennek nyilvánított házassága miatt büntetésből száműzték a francia királyi udvarba, pár hónapra, 1523-ben. A valóság azonban az, hogy Anna 1514 és 1522 között nevelkedett Franciaországban, és csak az angol udvarba való visszatérte után ismerkedett meg Percyvel.
Történelmi hűség: 9/10
A szereplők
A film szereplőválogatása egyszerűen tökéletes: a nőügyekben agilis (és éppen ezért könnyen írányítható), agresszív, buta és bamba VIII. Henriket a butának és bambának kinéző Eric Bana, a butácska és szintén bamba, de kedvelhető Mary Boleynt pedig a butácskának és bambának kinéző Scarlett Johansson játsza, meglehetős sikerrel. A néha idegesítő, de a férfiakkal profi módon játszadozó Boley Annát Natalie Portman tölti meg élettel, néha annyira jól, hogy kedvem szerint lendületből felpofoztam volna, annyira tenyérbemászó Annát sikerült megformálnia. A mellékszereplők szinte láthatatlanok, ami néha zavaró, néha pedig jó.
Szereplők: 9/10
A filmezés
A másik Boleyn-lány látványvilága egyszerűen tökéletes: mentes a hollywoodi túlzásoktól, egyszerű, visszafogott, amolyan európaias. A kamerák néha olyan szögből veszik a jeleneteket, mintha egy leskelődő szemszögéből látnánk: drapériák mögül, bokrokon keresztül, homályos ablaktáblákon át. A színvilág fantasztikus, végre egy olyan film, amelynek nem az a célja, hogy bemutassa: ami régen történt, az vagy ködben, vagy sötétben, vagy esőben lehett csak. Itt süt a nap, világosak a képek, színek és fomrák kavalkádja mindenhol. Végre.
Látványvilág: 10/10
Probléma viszont az, hogy a film nem elég tabló-szerű. Csak és kizárólag Boleyn Anna történetét ismerjük meg. Nem nagyon tudunk meg semmit arról, hogy mit is váltott ki VIII. Henrik első válása a világban, milyen is volt egy korabeli udvari nemes élete, a királyi udvar életéből is csak villanásnyi képeket láthatunk. Sajnos a film így nem teszi lehetővé, hogy a néző beleélje kicsit magát a korba, egyszerűen nincs lendülete, nincs sodra.
Izgalom: 5/10
Konklúzió
A felsorolt hibák ellenére a film nézhető, sőt. 114 perces hossza ellenére is úgy álltam fel a székből, hogy ha még egy fél órát tartott volna, az sem zavart volna túlságosan. Nézhető a film, szerethető is, de azt nem feltétlenül ajánlom, hogy bárki is moziba nézze meg. Nyugodtan meg lehet várni a DVD-kiadást, és megszerezni azt. Ez utóbbit viszont kifejezetten ajánlom a történelmi filmek kedvelőinek, még akkor is, ha akciójelenet egyetlen egy darab sincs benne.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Berenike 2008.06.21. 18:02:32
BISMARCK 2010.09.17. 06:31:27
A teljesség igénye nélkül 1-2 hiba.
Simán keveri Henrik nővéreit.
Mary soha nem volt a portugál király felesége, a franciája azonban igen.
Henrik törvénytelen de elismert fia nem gyerekkorában halt meg, hanem 17 évesen.
A korszakban jelentős személyiségeket pl. Thomas Howardot - Norfolk hercegét - simán kiírják a sorozatból, holott végig szolgálta Henriket az uralkodása alatt.
kommentek