2010.02.01. 18:00
Egy történelmi mellékszereplő: a budai folyami zárólánc
Amikor Betrandon de la Brocquiere (?-1459), III. (Jó) Fülöp burgundi herceg főlovászmestere 1433 tavaszán a szentföldi zarándokútjáról (konkrétan Damaszkuszból Konstantinápolyon keresztül) hazafelé Magyarországon át utazott, elsőként tett említést arról, hogy Zsigmond a pesti "Duna parton, palotájával szemben nagy tornyot építtetett. Szándéka volt a Dunán keresztül óriási láncot húzni, mely a folyamot elzárta volna. Úgy látszik, az Écluse várkastély mellett fekvő Burgundiai tornyot akarta utánozni, ..." A tervet a burgundi kivihetetlennek tartotta, tekintve, hogy a Duna jóval szélesebb, mint a Rhône Fort L'Écluse alatt. A magyar uralkodó - kit épp az évben koronáztak német-római császárrá, s ez az időbeni közelség akár jelképes is lehetne - egy európai példát vett alapul, s valósított meg.
 |
| Enea Vico metszete Buda 1542-es ostromáról (rajta jól látható a zárólánc) |
Mert a Zsigmond építtette folyami záróláncvalóban megvalósult, a Budai vár délebbi kortinájának Duna-parti körbástyája és a pesti rondella között pontonokon nyugodott. Sok történelmi eseménynek volt a tanúja, ill. a mellékszereplője.
A jó Betrandon pontosan ezt írta (Budáról egyhelyütt):
"A városban a németek, mind az igazságszolgáltatás, mind a kereskedelem és ipar terén uralkodnak. Sok franciául beszélő zsidót is láthatni, kik közül sokat Franciaországból űztek ki. Ugyancsak itt találkoztam Clays Davion arrasi kereskedővel, ki a Zsigmond császár által Franciaországból behívott kézművesek közé tartozott, Clays szőnyegeket készített. Buda környéke rendkívül kies, a talaj pedig mindennemű élelmiszert bőségesen szolgáltat, különösen kitűnő a fehér bor, mely tüzességét a számos meleg fürdőtől és az azokban levő kéntől kapja. A várostól egy mérföldnyire látható Remete Szent Pál teljes épségben levő holtteste. Visszatértem Pestre, hol szintén hat vagy nyolc francia családot láttam, kik a császár megbízásából, a Duna-parton, palotájával szemben, nagy tornyot építettek, szándéka volt a Dunán keresztül óriási láncot húzni, mely a folyamot elzárta volna. Úgy látszik, Écluse várkastély mellett levő, burgundi tornyot akarja utánozni, tervét azonban kivihetetlennek tartom, mivel a folyam roppant széles. Megszemléltem a tornyot, mely körülbelül már három lándzsányi magas volt. Környeskörül igen sok faragott kő hevert, azonban az egész abbamaradt, mivel az első kézművesek elhaltak, akik pedig életben maradtak, - nem tudták folytatni, - legalább így beszélik"
Adott ezzel számunkra néhány kérdést:
1. Mi ez az Écluse várkastély, merre van? Mire szolgál egy ilyen lánc? Volt-e máshol?
2. Hol is állt pontosan a budai ?
3. Mi történt vele? (mert most nincs ott semmi)
1. Mi a közvetlen előzménye, merre van, s "mit tud" ez a Fort l'Écluse?
Fort l'Écluse ma nem tartozik Burgundia területéhez, de történelmi értelemben akár a XI. századi állapotokat, akár a százéves háború utáni 1477-es állapotot tekintjük, mindkét térképen Burgundia magába foglalja azt a vidéket, a Rhône kezdeti, mély völgyét.
 |
| Franciaország területe és tartományai 1477-ben |
Aki pedig a műholdas megjelenítését szemléli, s a mérték skálájának állításával távolabbra is néz, megláthatja katonai jelentőségét a Rhône völgyében, Genftől s így Svájctól alig 20 km-re NY-DNY-ra.
Burgundia a százéves háborút (1337-1453) követően függetlenné vált, az 1433-as időszak, amikor a főlovászmester a Szentföldön járt, a háború utolsó, 1429-től kezdődő szakaszára esett. Utolsónak persze innen, az események után nézve mondható. Akkor annyi volt a 'pillanatnyi helyzet', hogy Johannát, az orléansi szüzet alig pár évvel korábban, 1430-ban fogták el a burgundiaiak, s adták át az angoloknak, akik 1431. május 30-án megégették. A Szűz elvesztése után a franciák korábbi sikeres előrenyomulása megtorpant, tárgyalásokba kezdtek, melynek következtében a burgundiaiak 1435-ben az Arras-i egyezménnyel átálltak a franciák oldalára. Az egyezménnyel visszajuttatták Párizst a Valois-knak, konkrétan VII. Károlynak. A burgundiaiak akkori hercege a bevezetőben említett III.(Jó)Fülöp volt, aki ezzel Normandia és a később felértékelődő Németalföld irányába szerzett területeket. Ezzel kifejezetten jó döntést hozott, melynek gyümölcseit sajnos nem ő élvezhette, ugyanis fia még csak volt (Merész Károly), de fiúunokája már nem, így lányunokáját (Burgundi Margitot) III. Frigyes német-római császár Miksa nevű fiához adta nőül, így kínálva fel a Habsburgoknak az akkor igen jelentős és gazdag németalföldi tartományokat (maga Burgundia a francia királyoké lett.). Miksa unokái voltak V. Károly és I. Ferdinánd, a Habsburgok fénykorának uralkodói, de a sors fintora, hogy burgundi Jó Fülöp mégsem volt üknagyapjuk, mivel nevezett Margit szerencsétlen lovasbalesetben még 1482-ben meghalt, nem ő volt az anyja Fülöpnek, Károly és Ferdinánd apjának. 
Fort l'Écluse vázlati rajza magában a várban
Kicsit elkanyarodtunk. Fort l'Écluse tehát Genftől Ny-DNY-ra a folyó fölött amolyan lovagvárként uralkodik. Az ott kifeszített zárólánc a völgyben mindkét irányból érkező nem kívánatos behatolást hivatott meghiúsítani.
Magát a várat még a Savoyai grófi család építette, s témánk szempontjából fontos, hogy 1416-ban Zsigmond emelte hercegi rangra az 1439-ben V. Félix néven ellenpápának is megválasztott VIII. Amadét (A2-B3-C1-D1-E1) (aki 1418-ban aztán örökség útján személyében egyesítette a történelem más lapjairól is ismert Savoyai-családot). VIII. Amadé felesége - mily meglepő - Burgundi Mária, a cikkben szereplő III. (Jó) Fülöp nagynénje volt.
Zsigmond példája adott tehát, s valószínűleg közvetlen savoyai hatás. Feltételezhetően maga is látta. Az viszont, hogy mit akart kezdeni egy teljesen más determináltságú helyszínen egy hasonló lánccal, nem tudható. Talán a Buda jelentőségét hivathatott növelni (ez a későbbi pontban, Zsigmond nagyarányú budai építkezéseivel kifejtésre kerül, ill. az is szerepet játszhatott, hogy Konstantinápolyban is volt előzménye). Ellenséges támadástól talán kevésbé féltette újonnan kialakított fővárosát (ha csak nem azzal függ össze, hogy az 1396-os nikápolyi, s az 1428-as galambóci kudarc után erős várrendszer kialakításán dolgozott a Duna mentén, s bár Buda messze volt ezektől, 'mit lehet azt tudni' alapon jól jöhetett egy zárólánc Budára).
Természetesen létezett hasonló máshol is, leghíresebb a konstantinápolyi Aranyszarv-öblöt lezáró lánc, amely az öböl két végpontján egy-egy erődhöz volt rögzítve, s mely a város 1453-as ostromakor nagy szerepet játszott.
2. Hol állt pontosan a budai zárólánc ?
A korabeli leírás a lánc rögzítésének pesti oldali helyét pontosan megadja. Az a torony, ami akkor 3 lándzsányi lehetett, a középkori pesti városfal északi körbástyája mellett a mai Apáczai Csere János és a Régiposta utca sarkán állt (helyét a Régiposta u. 4. falán emléktábla őrzi). Ez az északi körbástya azt jelenti, hogy itt volt a város északi határa. Igyekeztem ezzel a linkkel a helyét is bemutatni. (A Petőfi tér északi oldalára érkezik a Régiposta u., szemben a budai oldalon a Döbrentei tér. A térkép mozgatható)
 |
| A pesti rondella a XVIII. sz. végén |
Ez összhangban van a burgundi leírásával, ugyanis Zsigmond palotája, azaz az 1410-1420 között kibővített várpalota Európa legnagyobb szabású uralkodói rezidenciái között tartatott számon. A déli oldalon a korábban épült Szt. István torony köré épített új palotaszárnyat kétszintes híddal kapcsolta a királynéi lakosztályokhoz (sajnos az 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás lakhatatlanná tette). A Zsigmond-féle palota alaposabb képi és alaprajzi megismerésére javaslom a www.varak.hu remek adatbázisában elidőzni egy kicsit Buda váránál (különösen a történeti rész alatt lévő két Zsigmond témájú linket). Ez a palotaszárny az, amivel szemben állt a lovag által említett pesti oldali torony (az illusztrációk is onnan valók).
 |  |
Ez, azaz pesti rondella a pesti városfal részeként, azzal nagyjából egy időben épült, ahogy arról egy remek áttekintő összefoglaló beszámol (folyamatában a pesti városfal 1460-1480 között jelentős bővítést kapott):
"A külsőtornyos erősségek építésének virágkora a 15. század elejétől a következő évszázad közepéig tartott, s egyaránt jellemezte a várakat és a fallal övezett városokat. Zsigmond király uralkodása idején készültek el a budai Várhegy csúcsán álló külsőtornyok (Buzogány- és Csonka-torony), valamint Kassa hasonló jellegű védművei. A 15. század közepe táján emelték Pest tornyokkal tűzdelt városfalát, és kibővítették Székesfehérvár középkori eredetű, kis alapterületű, külső tornyokkal tagolt védőövét is.
A tüzérség fejlődése már a külsőtornyos várak virágkorában új megoldásokra ösztönözte a fundátorokat, mert a karcsú és magas tornyok hamar összeomlottak az ostromlók tüzében. Ugyanakkor alkalmassá kellett tenni őket a korábbinál hatásosabb védőtűz kibocsátására, vagyis nagyobb számú löveg elhelyezésére; ahhoz viszont növelni kellett alapterületüket. Évtizedek tapasztalatai alapján tértek át a vastag falú, alacsony, kör alaprajzú védművek, a rondellák építésére. Belsejüket üresen hagyták, vagy feltöltötték földdel az ágyúállások számára. Alapkövetelmény volt – miként a külső tornyok esetében is –, hogy a falból előreugró és a vár sarkain álló erődítések zárótüze fedezze a rondellák között húzódó falszakaszt (kötőgátat, kortinát) és a szomszédos védmű homlokoldalát. A 15–16. század fordulóján általánosan ismert ez az új erődítési mód, s Magyarországon még a 17. században is alkalmazzák.
1471 előtt az elsők között építették fel Pest új rondelláit, majd 1484-ben Kassa város már meglévő külsőtornyos védőöve elé az új típusú falgyűrűt. A századfordulón elkészült Gyula várának nagyméretű, kétszintes védőműve, néhány évtizeddel később pedig további három, földből épült rondellája. A Dunántúlon Palota várkapuját egy, a kapuszoros előtt álló, 50 méter átmérőjű, kör alaprajzú erődítés biztosította, a falakét további kettő, és Tatán is megörökített egyet a császári-királyi hadmérnök 1569- ben készített vázlata. Ez idő tájt építették a budai vár déli Nagyrondelláját és Esztergom kerek védőműveit is. A rondellával megerősített váraknak árokkal, sáncokkal és fedett úttal tökéletesített típusa hatásos védelmet nyújtott, s jó ideig használható elrendezés maradt akkor is, amikor Itáliából új építészeti módszerek terjedtek el Európában."
A budai oldalon is hasonló építmény, ahogy írtam, a vár délebbi kortinájának Duna-parti körbástyája volt a "hídfője". Apropó híd. Ekkor a pontonon kívül, melyen nyugodott maga a lánc, nem volt más alkalmatosság, mely a két part között 'összeköttetést' biztosított volna. Ez sem szabad forgalomban, hanem 'meghatározott' (katonai) céllal. Buda és Pest városa között még fahíd sem állott a török időkig. Adódik a kérdés: "Na de mit adtak nekünk a rómaiak? (itt: törökök)" Nos, hidak tekintetében igen sokat. Azon túl, hogy 1562-ben Güzeldzse Rüsztem budai pasa (1559-1563) utasítására épült fel a mintegy 110 m hosszú szolnoki török kori híd volt, mely az első állandó folyami híd volt Magyarországon, Buda és Pest között is a törökök építettek a szolnokit követően (de nagyjából egyidőben), 1566-ben fahidat. A Dunán való átkelések egyes időszakairól itt olvashatunk: "A támadásoknak kitett hidat a folyón keresztben kifeszített lánccal próbálták megvédeni a leúsztatott fatörzsektől és gyújtóhajóktól (a láncot farönkök tartották a víz felszínén)."
Természetesen 1526-ban, Buda átmeneti megszállásakor is építettek az oszmán műszaki alakulattok hajóhidat 5 nap alatt a Dunán, ezen keltek át s fosztották ki Pestet is Buda után, majd vonultak haza két oszlopban a bal parton, ez azonban nem tekinthető állandó hídnak, nem is bírta az átkelést, az átvonulás utolsó éjjelén (szept 21-én) 3 részre szakadt, az ár elsodorta a roncsokat, az utóvéd már csónakon kelt át.
Tekintve, hogy a lándzsa, mint középkori hosszmérték Magyarországon nem volt ismert, feltételezem, hogy a burgundi saját mértékrendszerében gondolkodott. A lovagkori harcművészetben a lándzsák (lancea) hossza 1,8-2,2 m között volt, ezért feltételezek egy kb. 6-7 m magasságot, ma homlokzati magasságnak egy kétszintes ház magassága. Érdekesség megemlíteni, hogy nem messze van ettől délre az Erzsébet híd, mely az egykori pesti rév helyén áll.
3. Mi történt vele?
Az, hogy a lánc pontosan mikor készült el, nem sikerült kiderítenem. Betrandon a torony megépültéről, illetve félbehagyottságától írt. 'Forgalomkorlátozásra' sem Zsigmond, sem Mátyás, de még Ulászló alatt sem volt szükség. Nincs arról adatunk, hogy még Zsigmond idejében elkészült volna-e. Állítólag Mátyás később Bécsnél létesített egyet. Első 'komolyabb' igénybevétele az 1526. évi esztendő lett volna, de Mohács után valahogy másképp alakultak az események. Akkora volt a csalódottság, hogy Buda polgárai a város kulcsával a várost és javaikat megvédendő Szulejmán elé járultak. A következő évben, 1527-ben azonban mégis történt a lánccal kapcsolatban "említésreméltó".
A török 1526. novemberi kivonulása után a telet Szapolyaiék Esztergomban töltötték, de azt mindkét fél a Habsburg-pártiak és a Szapolyai oldalán lévők is tudták, hogy 1527-ben a trónért folytatott küzdelem nem dől el. Elég erős volt akkor mindkét fél, s Mohács is igen közel volt időben, hatása a hiányzók tekintetében erősen érvényesült. Márciusban Horvátország, a Szerémség, Pozsony és Sopron vármegyék kivételével Szapolyai pártján állottak, azt a néhány, bár nem jelentéktelen birtokos kivételével (mint Batthyány Ferenc), aki már ekkor a Habsburgokban látta Magyarország megvédelmezőjét.
Ferdinánd 1527. július 8-án indult meg "tízegynéhány ezer" fővel Buda ellen Pozsonyból, miután az olmützi békéltető (inkább kiegyeztető) tárgyalások kudarcba fulladtak (tavasszal és júniusban végig Cserni Jován rác csapatai gondoskodtak Szapolyai elbizonytalanításáról). Budát ekkor mintegy háromezer Szapolyai-párti védte, különösebb felszerelés nélkül (azokat, így a még Hunyadi által Nándorfehérvárnál zsákmányolt ágyúkat is a török magával vitte. A záróláncot ekkor még nem!). Az első ostromra rögtön Dévénynél került sor, mely hamar megadta magát, ezután sorban nyíltak meg Ferdinánd előtt a dunántúli erősségek. Mindez jól mutatja azt a motivációt ill. determinációt, ami a Mohács utáni évtizedekben jellemezte a magyar birtokos nemesség magatartását a két trónigénylőhöz való viszonyukban. Erről bővebben a Dobó Istvánról szóló posztokban) Dévény után a Ferdinánd-pártiak gyülekezése Pozsonynál még július végén is tartott, végül megindulva július 31. - augusztus 8. között különösebb ostrom nélkül 'meghódoltatta' Mosonmagyaróvár, Győr, Pannonhalma és Komárom erősségeit. Tatát 10-én vonta ostrom alá, Fehérvárat, Budát pedig augusztus 12-én kiürítette Szapolyai és átköltözött Pestre, majd augusztus 19-én, mikor Esztergom meghódolását is hírül vette, megkezdte visszavonulását Gyöngyös, Hatvan, Tokaj felé. Közben azonban történt egy s más a Dunán is Buda alatt.
A mohácsi csata után megmaradt péterváradi naszádosok, kik még Mohács előtt, a csata szinte első hadi eseményének részesei voltak (mikor még augusztus 28-án a hajóval érkező török hadifelszerelés Mohács alatti kirakodását biztosítandó egy mintegy nyolcszáz hajóból és hatezer emberből álló török kontingens megtámadta a Mohácsnál veszteglő, mintegy kétszáz hajóból és naszádokból álló magyar erőket, erős túzharcba bocsátkozva) a Baranya megyei Vörömartnál teleltek át. A következő év tavaszán a Ferdinánd párti főurak zsoldjukba fogadták őket, így 1527. augusztus elején, Ferdinánd Pozsony-Komáromi vonulása idején már Ráckevénél álltak, készen ahhoz, hogy csatlakozzanak Ferdinánd Buda elleni felvonulásához, meghiúsítva egy keletről érkező Szapolyai-párti átkelést. A 33 sajka ugyanakkor kevés egy komolyabb katonai művelethez, ezért elsődleges céljuk a felszerelés és a sajkák megmentése, felhasználhatóságának megőrzése volt.
A naszádosok még az ostrom előtt csatlakozni kívántak Ferdinándhoz, mielőtt a Szapolyai pártján lévők a felszámolásukba kezdenek. Erre egy esélyük volt, ha Ferdinándot beérik a Duna mentén felvonultában. Ehhez árral szemben kellett felhajózni, elhaladva Buda előtt, melyből Szapolyai ellenőrizte ágyúival a folyamot, alul, a víz felszínén a pontonokon pedig a kihúzott zárólánc nehezítette útjukat. Mégis elindultak. A 33 naszád a naszádosok vajdájának, Révai Istvánnak, s alvajdáinak, Fogas Ambrusnak és Filléresi Ambrusnak a vezetésével 1527. augusztus 9-én hajnalban erős ágyútűzben áthaladtak a vár alatt, s minimális veszteséggel - 3 halott, 8 sebesült, hajó mind épen - feljutottak a Margitsziget északi csúcsáig, ahol horgonyt vetettek. Majd veszteségeik felmérése után tovább fel Szigetmonostorig, ahol halottaikat eltemették. Közben a part mellett tüzérséggel megerősített Szapolyai-párti (Zolnay László szerint török - bár ekkorra a törökök elhagyták az országot, a Drávától és a Dunától délre eső területeket ellenőrizték) lovasság kísérte útjukat. Estére felértek Visegrádig, 50 kilométer árral szemben, csatát állva, záróláncon átküzdve magukat, egy nap alatt. Visegrádnál - mely még Szapolyai pártján állt - nem tudtak kikötni, a lovasság beérte őket, s tűz alá vette őket. Horgonyon állva töltötték az éjszakát, másnap továbbeveztek felfelé. Révai, a vajda abban reménykedett, hogy Esztergomnál beérik Ferdinándot, de ő augusztus 10-án még Komáromnál volt (szépen haladt, csak késve indult Pozsonytól). A naszádosok megkísérelték, hogy kikössenek a Garam torkolatánál, ez azonban nem sikerült. A nyugati szél megerősödött, de legalább annyira közrejátszott a tervük módosításában, hogy elbizonytalanodtak, Ferdinánd merről érkezik Buda alá (ha Esztergomnál nem volt még híre). Az egyik, áruláson gondolkodó hajómestert rövid úton felkötötték, majd visszafordultak Buda alá, ahová 11-én hajnalra meg is érkeztek. Ekkor még Szapolyai kezén volt a vár (s az ágyúk), majd csak másnap, 12-én kelt át Pestre, s ürítette ki a várat, a naszádosok pechére így ide is hamar érkeztek, s másodszorra is - immár nagyobb veszteséggel, 5 hajó és 70 ember elvesztésével - verekedték át magukat, s vonultak vissza Ráckevére. Mindez Zolnay László története, ugyanezt Veszprémy László 10 naszád sikeres átjutásaként említi (a 33-ból), s ő nem ír visszatérésről Ráckevére, hanem az esztergomi táborba szállással zárja le a történetet.
Nem sokáig pihent a lánc, Szulejmán, mikor 1529-ben Bécs ellen vonult felszedette, hogy Bécs alatt zárhassa le vele a Dunát (hogy mihez kívánta rögzíttetni, kérdés, ha csak nem tudomása volt a bécsi Mátyás-féléről, s akkor annak a rögzítési pontjaira) Ekkor, ott, Bécsnél a lánc a saját súlya alatt elszakadt. A bécsiek a török távoztával kihalászták, s azt a bécsi hadiszertárban helyezték el. Napóleon 1809-es bécsi 'vizitje' idején (ez cc. 270 év) immár az osztrákok használták fel, de ismét elszakadt, s elmerült. Ekkor már maga a Császár halászatta ki, s szállíttatta haza, ahol a Musée de l'Artillerie-ben, azaz a tüzérség múzeumában helyeztette el.
Szapolyai a Szulejmán által elhurcolt lánc helyére újat készíttetett, s ez szerepel Enea Vico 1542-ben kiadott, Budát ábrázoló metszetén. 1664-ből is van említés a láncról, ekkor a török-lakta Budán áthaladó Christian Wallsdorf naplójegyzetében említi. Még 1790-ben is megvolt, meg lehetett, ugyanis Virág Benedek egy 1815-ben megjelent művében említi, hogy 25 évvel korábban - valószínűleg a Zeughausként ismert fegyvertár elött látta.
Sok minden elmondható tehát erről a folyami záróláncról, csak az nem, hogy nyugalmas élete lett volna.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Kutas József – LOVAG A GÁTON 2010.11.08. 15:28:36
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2010.02.01. 18:50:33
Semmi sem fekete-fehér.
poisonborz 2010.02.01. 19:56:46
Ramos 2010.02.01. 19:57:20
twollah / bRoKEn hOPe, sUppLeX · http://freewaresoftwarenews.blogspot.com/ 2010.02.01. 20:24:18
BruceTheHoon 2010.02.01. 20:46:45
És ma még megvan ott?
lécci 2010.02.01. 21:01:27
Az a helyzet, hogy ha tudnám, beleírtam volna. Megfogtál vele, Zolnay Lászlónál olvastam erről a napóleoni átszállításról. Azt is csak feltételezem, hogy a párizsiba vitette.
Veszprémy László pedig arról ír, hogy mintha a Hadtörténeti Múzeumban is lenne egy darabja (az 1542-esnek).
(van még néhány seb a poszton. Ilyen a várbéli ágyúk esete, amelyekkel Szapolyai a sajkásokat lövette volna. Ha Szulejmán elvitte, akkor mivel? Feltételezem, hogy Buda védelmére összevont más erősségekből kisebb teljesítményű ágyúkat. Nem tudom pontosan, hogy történt)
Gyurma73 · https://plus.google.com 2010.02.01. 21:04:17
mindig mondják hogy az autópálya matricával egyre több kilómétert tehetünk meg ,de ha több felé megy az autópálya többen használhatják az adott körzetben.
Hírnök · http://kozepkor.blog.hu 2010.02.01. 21:17:13
inscius 2010.02.01. 21:24:03
bioLarzen 2010.02.01. 21:50:11
Szép cikk, jó olvasmány!
bio
NAR 2010.02.01. 22:37:50
Pg09 2010.02.02. 03:28:23
ezrert kerult ra csak Cicadella :)
Nascor 2010.02.02. 07:48:24
A vár építésére egyébként IV. Béla adott utasítást, és 1247-ben készült el, ha emlékeim nem csalnak. A vár a tatárok kivonulása utáni nagy várerősítő reformok egyike volt. A kővárakat ugyanis (mint pl. az esztergomit) a tatárok nem tudták bevenni, a favárakon viszont - ezekből lényegesen több volt - úgy haladtak át, mint kés a vajon. Szóval Béla utasítására olyan erős kőfallal körülvet "egységeket" hoztak létre, ahol tulajdonképpen maga város volt a vár (ezért város). Ebből már kitűnik, hogy a Budai vár nem csak maga a palota volt, hanem lakóival, kiszolgáló személyzetével együtt maga a fallal körbe falazott város, ami nehezen fért volna el a Gellért hegyen :)
Egyébként a vár felépülte előtt Óbudát hívták Budának.
lécci 2010.02.02. 09:03:23
Szerintem lett volna hely a Gellért hegyen is, de alkalmasabbnak ítélhették a célnak a Várhegyet.
A Gellért hegy 235, a Várhegy 120-115 m tszf. magasságon van, úgy, hogy a Tabán ill. a Duna felé lejt. Esztergom, amit itt példaként is hoztatok 157 m magas (úgy, hogy a város 105 méteren van, igen alacsony tehát annak a relatív magassága).
Lakóvárat és nem nehezen megközelíthető lovagvárat akartak építeni, s az esztergomi tapasztalat, hogy a kővárat folyó mellett ilyen szintvonalon is meg lehet védeni, adott volt. Nem is sikerült a tatároknak 1285-ben sem befogni Budát.
(szerintem ezért)
APImásik 2010.02.02. 13:28:17
megáll az ész:)
egy ilyen /látszólag/ unalmas témáról, ilyen jó kis cikket írni!:)
köszönöm!:)
vén betyár 2010.02.02. 14:38:20
Horváth Árpád, Kováts Zoltán
A haditechnika évezredei /Zrínyi, l977/ 3o6.o.:
A bécsi Arzenál tüzérségi gyűjteményének pavilonjában óriási lánc látható, eredetét illetően a vélemények megoszlanak....Egy történelmi feljegyzés szerint francia utazók 1433-ban a Szentföldről hazafelé tartva látták...
Más adatok szerint a láncot MÁTYÁS királyunk készítette.
Nem lehetetlen, hogy a törökök a543-ban ezzel a lánccal zárták el a Dunát, látva hogy nyugat felől ostrom előkészületei bontakoznak ki.A múzeumi katalógus is így mondja el.
A láncot 43 rövidebb lánctagból állították össze, egyik végükön akasztóhoroggal, a másikon akasztókarikával, egyrészt azér, hogy a szállitás, a szerelés könyebb legyen, másrészt a tagokból különféle hosszúságú lánc kapcsolható össze.Összesen 2972 szeme van, a teljes hossza kb.590 m.
hami · http://toriblog.blog.hu 2010.02.02. 17:07:55
Nascor 2010.02.02. 17:21:33
tenegri 2010.02.02. 19:46:36
Én nem vagyok történész, de ezt valahogy nem látom megalapozottnak. Tudom, hogy elterjedt vélekedés a tatárjárás eseményeinek magyarázatára, de szerintem ez inkább egy történettudományi toposz, mint valóság - legalábbis sehogy sem látom, hogy ilyen kettős támadás általánosan jellemző lett volna a mongolok taktikájára a hódításaik során. Persze az én ismereteim bőven lehetnek hiányosak :) Ami a várakat illeti, az tény, hogy ha nagyon el akartak volna foglalni vmit, akkor azt megteszik, mint ahogy Ázsiában ezt számtalan erődítménnyel megtették.
lécci 2010.02.02. 23:43:39
érintett részlet: "A korabeli leírás a lánc rögzítésének pesti oldali helyét
pontosan megadja. Az a torony, ami akkor 3 lándzsányi lehetett, a középkori
pesti városfal északi körbástyája mellett *a mai Apáczai Csere János és a
Régiposta utca sarkán állt* ... Ez az északi körbástya azt jelenti, hogy itt
volt a város északi határa."
hozzászólás: Akkoriban már a "késö-középkori" falak álltak, v.ö.
jupiter.elte.hu/budapestpest/pestalaprajz2.jpg (forrás: az általad is
használt, idézett www.varak.hu/), tehát szinte bizonyos, hogy a budai
vizi rondellához közelebbi AKKORI saroktornyot használták a lánc kikötésére,
mely a Türr István u. és a Deák Ferenc utca vonalai között a korabeli
folyóparton kb. mai K&H banképület vagy a Marriott szálloda északi szárnya
helyén állt. A régebbi, ma Rondellaként emlegetett, Régi Posta utcai bástya
egyrészt akkoriban már nem volt "sarok", másrészt ~15% súlyfelesleget
jelentett volna az odáig nyúló hosszabb lánc, amit a csatolt müholdfoto
részlettel is mutatok. Átgondolást, ellenörzést, javitást javasolok.
más: nem szólsz róla, hogy esetleg békebeli hajóvám kikényszeritésére is
szolgálhatott a folyamzár. ehhez nem értek, de emlékszem, hogy Zsigmondnak
egész életét végigkisérö problémája volt, hogy terveit és pénzforrásait
összehangolja. A 2006-ban tartott www.sigismundus.hu/ kiállitás
hosszú stáblistája szerint MAROSI Ernõ (müvészet)történészt
www.mta.hu/index.php?id=634&backPid=417&tt_news=1239 emelkedik ki,
mint lehetséges forrás.
Élveztem a remek cikket, köszönöm.
bagoj
lécci 2010.02.02. 23:52:31
A hajóvám téma felvetését külön köszönöm, így jár, ha egy közgazdász szakmai vakságba kerül mikor elhagyva szakmáját más vizekre evez :(
A másik, a lánc pesti oldali rögzítésének helyét érintően hirtelen nem tudok mit mondani, de hátha olvasóink közt egy beszélgetést elindít. Utána fogok nézni. Így el fogok menni és megnézem még egyszer pontosan mi is áll a Régiposta u. 4 falán az emléktáblán (de az nem holnap lesz, ezért ha valamely olvasónk arra jár nap közben, kérem jegyezze ide fel, megköszönöm)
APImásik 2010.02.03. 08:08:49
tatárokhoz egy kis adalék.
www.terebess.hu/keletkultinfo/dzsingisz1.html
itt minden megvan, ami egy tatárhoz /ill. mongolhoz/ szükséges. :)
csak hogy szegények lelkivilágát megértsük:)
ON :)
danielmolnar79 · http://barreleddani.blog.hu 2010.02.03. 16:21:16
Egyébként gratula a poszthoz.
hami · http://toriblog.blog.hu 2010.02.03. 16:49:41
Minorkavidor 2010.02.03. 17:30:17
APImásik 2010.02.04. 09:50:27
:) hát... Lőrincz Laci bácsi azé ott van a szeren:)
de felkutatom a B.Szabó könyvet és majd jól elolvasom.
De ettől függetlenül... sztem az a terebesses írás egy átfogó, olvasmányos cikk. és nem túl hosszú.
+ a "Mongol" c. filmnek a forgatókönyve is mintha 1 az 1ben a Lőrincz írása lenne.:) ami ugyi érdekes, me a "Mongol" új film /2-3 éves tán... / ez a terebesses dolog meg ott van vagy 8 éve.:) szóval lehet, hogy nem olyan rossz .:)
Kővárak. a mongol/tatárjárás előtt a király nem támogatta, ha a bárók, főurak, stb. várakat építenek, mert így elég komoly hatalomra tehettek /volna/ szert... jóformán csak a királynak voltak kővárai, főleg római alapra épülve. aztán jöttek ezek a sandanézésű nyilazós csávók, akik első körben nem foglalták el a kővárakat. /me' nem is akarták/ . és ebből a királ leszűrte a tutit: kell valami vár. soksok. és akkor koppannak a nomádok. /akik persze a kínai nagyfalon úgy mentek keresztül mint kés a vajon és jópár erődített várost is elfoglaltak már keleten.../
persze a király elszámolta magát... és egy-két nemzedékkel Batu bácsi után, jöttek a csákok, güssingiek, abák, borsák, stb. akik tojtak a királyi tekintélyre, mert frankó kőváraik voltak.:) amelyeket pénz híjján nem tökéletesítettek... és 300 év múlva jól szétágyúzták a törökök, vagy németek, ahogy tetszik. mer a vár az nem vár. tatarozni kell és újítgatni különben szép lassan fölöslegessé válik.
:)
tenegri 2010.02.04. 13:04:52
Ha már Lőrincz Lászlót olvasol és hivatkozási alapnak szánod, akkor ne a belinkelt irodalmi regényt, hanem ennél komolyabb írásait olvasd, pl. magyarul a Mongólia története című könyvét. A Mongol című film és Lőrincz regénye közt a hasonlóság nem véletlen, de nem nyolc évre nyúlik a dolog vissza, s nem is 38 évre (ekkor jelent meg Lőrincz regénye, 1972-ben), hanem 800-ra. A 13. század elején íródott ugyanis a Mongolok Titkos Története néven ismert mongol nyelvű történeti mű, mely nagyrészt Dzsingisz életéről szól. Ez a forrás Lőrincz regényének is az alapja, miként a Mongol című félm történetének is (bár a filmben erősen átgyúrtak pár dolgot, nem csak kihagytak amúgy fontos részeket, de elég furcsa "újdonságokat" is beleraktak - oké, persze ez csak egy szórakoztató film, nem tudományos értekezés :)). Ha a Titkos Történet érdekel, Ligeti Lajos lefordította magyarra is (máig az egyik legjobb tudományos igényű fordítás a világon), az eredeti 1962-es kiadás szövegét pár éve újra kiadták, de megtalálod az említett terebess.hu honlapon is (bár ott csak a fordítás van, az alapos és bőséges jegyzetrész csak a könyvben szerepel).
Ianitorum Regalium Magister · http://regnihungariae.blog.hu/ 2010.02.04. 13:57:18
Ha jól emlékszem Konstantinápoly 1453-as ostrománál is használtak ehhez hasonló láncot.
Amúgy vizuálisan, hogyan kell elképzelni?
Egy láncot kifeszítenek(?) a vízszint felett és máris nem mer nekimenni egy hajó sem? Egy nagyobbacska "gályától" a megfeszült lánc nem pattant volna el?
Lehet,hogy csak én képzelem el rosszul a lánc alkalmazását...
lécci 2010.02.04. 14:50:03
Nem tudom mennyi erő kellett az átszakításához (fizikusok ne kíméljenek). Itt Hírnök írta fentebb egy kommentben, hogy "közel 3000, egyenként 160-240 mm átmérőjű láncszem alkotta a 280 mázsás láncot".
Mi kell még hozzá? gondolom a hossza, meg egy-egy hajó súlya meg sebessége?
Minorkavidor 2010.02.04. 20:50:21
A fizikai határt a tényleges erőviszonyok határozták meg, ha Kína erős volt akkor többszáz km-re északabra harcoltak a kínai seregek, ha gyenge akkor a nomádok előzönlötték Kínát, nem a mongol eredetű Jüan-dinasztia volt az első és utolsó idegen eredetű császári dinasztia.
APImásik 2010.02.05. 09:29:04
:)
érdekességnek szántam, nem hivatkozásnak.
bocs.:)
a 8 év az így van írva: "ott van vagy 8 éve"... ugyanis ekkor fedeztem fel a neten... erre sem úgy utaltam, hogy ez a tuti dátum, hanem azért írtam, hogy L.László is ua.-t a sztorit használta /váó.../ mint a "Mongol" forgatókönyv írója.:) Szóval, lehet, hogy regényszerű, meg Lőrincz-szerű, de aki nem akar több 100 oldalt olvasni és mégis 10tán szeretne látni a témában annak ez bőven elég. Persze szakdolgozat ollózásához ez nem jó...
de mind1. bocs2.:))
Minorkavidor: ez igaz, a fal ismert (turisták által ismert, fotózott és a tvben mutogatott) a rekonstruált... a turizmus miatt.:)
mikor volt szerencsém Kínában lenni pár napot mutattak igazit felmaradványt is... hát, azt jól megette az idő vasfoga.:)
lécci 2010.02.08. 15:02:35
valamint tájékoztatott a dubrovniki (ragusa-i) kikötőt lezáró láncról forum.index.hu/Article/viewArticle?a=97331686&t=9038753 (30140 hsz)
Továbbá kkn említi 2 hozzászólással korábban (30137 hsz), hogy a nándorfehérvári Duna kikötőt is lánc zárta le.
qualis rex 2010.02.09. 23:27:13
Budapesten hol vannak láncdarabok, illetve nyilvánosan hozzáférhetők-e?
Jól értettem, hogy
- BTM
- Nemzeti Múzeum
- Hadtört. Múzeum ?
Csonkaréti Károly is említi a láncot Hadihajók a Dunán c. munkájában. (55. old)
Eszerint Zápolya is kifeszíttetett egy láncot, de a naszádosok teljes "gőzzel" nekieveztek és átszakították.
A vaslánc további sorsára nézve: Szolimán 1529-ben magával vitte Bécs ostromához, de az saját súlya alatt leszakadt. A bécsiek kiemelték és a császári arzenálban helyezték el (Ez nem feltétlenül a Hadtörténeti Múzeum melletti Arsenal, amit az osztrák hadsereg ma is használ.)
A könyv szerint Napóleon alatt megint kifeszítették, megint leszakadt, ezúttal a franciák vitték magukkal.
Ha szabad egy hipotézissel élnem: a 2. világháborúban a franciák megint kifeszítették, leszakadt, a németek magukkal vitték, végül feltehetőleg valahol Oroszországban kötött ki :-)
lécci 2010.02.09. 23:58:20
A lánc sorsáról Napóleonig magam is írtam, úgy tudom ott van még Franciaországban (már ami maradt abból).
vén betyár 2010.02.10. 13:21:13
Horváth-Kováts A haditechnika évezredei
Zrínyi l977
qualis rex 2010.02.10. 18:45:46
AZ "átszakítás" megtévesztő lehet, hogy "áttörés"-ről volt szó, vagyis a naszád teljes sebességgel ráfutott a láncra és áterőszakolta magát felette. Nem lehetett könnyű, mert a Duna két oldaláról közben ágyúzták a naszádosokat,ettől többen is meghaltak.
Bécs esetében kifejezetten leszakadásról írt. Lehet, hogy valamelyik tartó ladik elsüllyedt és utána már nem bírta el a saját súlyát.
Csonkaréti különben Szentkláry könyvéből vette a lánc átszakítására vonatkozó történetet, amit csak összefoglalva adtam tovább: (Szentkláray Jenő dr. : A dunai hajóhadak története, Bp. 1885, MTA Történelmi Bizottsága.)
- Több lánc?
Lehetett-e több lánc is?
Vajon nem rozsdásodott-e szét a lánc Zsigmond korától Napóleonig? (Még akkor is, ha nyilvánvalóan csak háború esetén szerelték fel, addig valamilyen szertárban porosodott)
qualis rex 2010.02.10. 19:44:50
Ismét, ezúttal figyelmesen végigolvasva az eredeti cikket, szerepel benne hivatkozás mind a Révai féle áttörésre, mind pedig arra vonatkozólag, hogy több lánc is volt. Abban is biztos kezdek lenni, hogy a hegyes orrú, gyorsjáratú naszádok nagy sebességgel ráfutottak a láncra és átsiklottak felette.
Most már számomra is az a lényeges kérdés maradt, hogy hol vannak a magyarországi maradványok...(Zolnay könyvében van egy kép a láncszemekről, valahol megtaláltam a weben)
qualis rex 2010.02.15. 18:05:31
www.mno.hu/portal/4016
lécci 2010.02.20. 22:55:09
www.szoborlap.hu/2709_a_rondella_emlekere_budapest_maugsch_gyula_1929.html
qualis rex 2010.02.26. 10:01:10
Egy ismerősöm hétfőn Kecelen jár, megígérte, hogy lefotóz néhány 100 kg-os kőgolyót, amelyet a HM-HIM adott át 2000-ben a Keceli Hadtörténeti Múzeumnak a Magyar Nemzetben megjelent cikk szerint, és a zárólánc részét alkották.
Titus Pullo Urbino 2010.06.07. 15:12:39
bonnie · http://bonnie.freeblog.hu 2010.07.23. 11:25:28
lécci 2011.08.19. 09:12:20
Magának a záróláncnak a használatáról van-e forrásotok? Miképp rögzítették, miként töltötte be funkcióját (a folyam lezárását, hajózhatóságának szabályozását)?
A parton két ponton adott, hogy rögzítették, erről olvasni, de a víz "feletti" szakaszon miként 'létezett' ?
Nem ötlet kellene, hanem az, hogy olvasott-e valaki konkrétumot a műszaki megvalósítás eme kérdéséről.
Köszönöm.
qualis rex 2012.06.29. 14:13:30
videotar.mtv.hu/Videok/2009/11/29/18/Magyarorszag_tortenete_12_resz_Zsigmond_magyar_kiraly_es.aspx
23 perc 52-től látható.
A műszaki megvalósításról nem sok konkrétumot olvastam.
kommentek