A sokácok és bunyevácok kérdése ugyanakkor felvet még egy probémát: valójában mi a különbség a szerbek, horvátok és bosnyákok között? Hiszen tudjuk, a nyelvük szinte ugyanaz. A kérdés több szempontból vizsgálható:

1. nyelvi alapon
2. vallási alapon
3. törzsi ill. államszerveződési alapon

Manapság azt lehet mondani, hogy a szerbek, a horvátok és a bosnyákok között az alapvető különbséget a vallás jelenti: a horvátok katolikusok, a szerbek orthodoxok, a bosnyákok pedig muszlimok. De, egyrészt nagy különbségek vannak nemzetiségen belül is (pl. egy szlavóniai horvát lehet, hogy kulturálisan közelebb áll egy szlavóniai szerbhez, mint egy hervegovinai horvátohoz), másrészt a vallás nem is minden esetben meghatározó, elég sok kivétel is létezhet. Vannak (vagy inkább már csak voltak) pl. muszlim szerbek (akik tkp. annyira mégsem szerbek, de jobb híján, mivel szláv nyelven beszélnek, szerbnek tartják magukat) Koszovóban. A vajdasági sokácok és bunyevácok sem egyértelműen definiálják magukat horvátnak, vannak akik nem. És lehetne még sorolni a kivételeket, de ettől függetlenül mégis elsősorban a vallás az, ami meghatároz.

Nyelvileg a helyzet még összetettebb. A mai horvát és szerb nyelv egyaránt a 19. századi nyelvújítás terméke, amelynek a legfontosabb szereplője egy Vuk Karadžić nevű nyelvész volt, aki a Hercegovinában használt nyelvjárást tette meg standarddá. De ezelőtt több nyelvjárás is létezett, és azok viszont egyáltalán nem estek egybe az etnikai határokkal.

Mivel a modern nemzeti identitás kvázi legfontosabb meghatározója a nyelv, ezért nem véletlen, hogy mind a szerbek, mind a horvátok megpróbálták a maguk javára fordítani a nyelvi különbségeket, az egyes nyelvjárásokat nemzeti nyelvjárásnak tekintve. a horvátok és a szerbek közötti "nyelvi háborúról", illetve a nyelvjárások közötti különbségekről az alábbi linken lehet többet megtudni, érdemes elolvasni:

http://www.c3.hu/~klio/klio061/klio065.htm

Tehát a vallás mellett (vagy inkább helyett) a 19. században úgy tűnt, hogy a nyelv lesz az elsőszámú nemzeti identitást formáló erő, amely tulajdonképpen logikus is lett volna, hiszen nagyjából minden modern nemzet nyelvi alapon szerveződik. Érdekes módon ez esetben nem ez történt. Ennek fő oka valószínűleg az, hogy a szerb-horvát ellentét mindkét fél részéről a háttérbe szorult más, komolyabb politikai problémák miatt: a horvátok az egész 19. századot végigküzdötték a magyarokkal, a szerbeket pedig az oszmán birodalomtól való megszabadulás kötötte le. Ez inkább egymás mellé állította a két felet, és ez a nyelvi alapú nemzeti identitás megteremtését a háttérbe is szorította. Ez egyébként érdekes kivételt teremtett, mivel végül mégis a vallás mentén alakult ki a modern horvát, szerb és bosnyák nép.