2008.08.07. 08:00
Miért éppen Olympiában? - legenda és valóság
Olümpia (Olympia) Görögország déli részén, Eliszben (Elis), ennek Piszatisz (Pisatis) nevű részén található, mintegy 15 km-re a Ión-tengertől. 275 km-re Athéntől és 127-re Spártától. Tulajdonképpen egy völgy az Alpheios folyó völgye, a konkrét helyszín mindössze 1/2 négyzetkilométer terület. A szent-ligetként nevezezett terület a történelem egyik legnevezetesebb eseményének adott otthont az ókorban már a messzi múltban, s ez napjaink egyik legismertebb eseményének 'forrása' is (pontos helye). Miért éppen itt, s mi is ez tulajdonképpen? (Illusztráció helyett: a www.flickr.com számos remekbe szabott képet őriz az Olympia+Greece keresőszavakra).
A játékok kezdete a messzi múltba vész. Az Eliszből Olümpiába vezető út neve Szent-út volt, s Hellasz vidékeiről még további 6 út vezetett e helyre. A hely fekvésénél fogva alkalmas volt az istenek tiszteletére, az itt élő, egymást váltó, vagy egymással keveredő népek a hely szent jellegét hagyományképpen vették át. Olümpia (Olympia) nem volt város, még csak falu sem, lakossága nem volt sohasem, kivétel az a néhány pap, hivatalnok, akik a szent helyen végezték feladatukat. Ellenben híres jóshely volt.
 |
| A szent liget (Forrás: wikipedia: Olympic, Greece angol szócikk) |
Több híres jóscsaládról van tudomásunk, ezek tagjai örökségképpen gyakorolták tudományukat, közülük a Jamidák és a Klütidák (Klytidák). Az egész Pelloponésszoszon (Árkádiában, Lakóniában), így Spártában is nagy volt a tekintélyük. (Úgy néz ki, hasonlóan Delphoihoz, Olümpia a Peloponésszoszi-félsziget egyik kiemelt tekintélyű jóshelye volt.)
A legenda
A hagyomány szerint Héraklész Eurisztheusz (Eurystheus) parancsára kitisztította Augiasz eliszi király istállóját. Augiasz megörült Héraklész vállalásának, s a munka kezdete előtt marhái tizedét kínálta a hősnek cserébe. Héraklész ki is tisztította az istállókat, közben azonban Augiasz megtudta, hogy Héraklész nem magától, hanem Eurisztheusz parancsára vállalkozott rá, emiatt megtagadta a kikötött jutalom átadását. A hős dühében fegyverrel támadt a királyra, de közben megbetegedett, s békét kötött a királlyal. A király unokaöccsei - a sok miatt most nevük ne essék (Molionidák), ennek ellenére megtámadták a sereget és nagy mészárlást vittek végbe. Héraklész bosszut esküdött, igy amikor a Molionidák áldozni mentek Kleonaiba, ott megölte őket, majd hadat indított Elisz ellen, elfoglalta a fővárost, Augiaszt gyermekeivel együtt megölte, a 12 istennek 6 oltárt állított, és győzelme örömére megalapította az olympiai versenyt, amennyiben e helyen 4 testvérével versenyfutást rendezett, a győztest vadolajfa ággal jutalmazva.
776-ban jegyezték fel először a győztes nevét (tehát nem akkor rendeztek először, hanem azóta ismerjük a győzteseket). Ettől kezdődően minden 5. évben megrendezték a versenyeket (mivel Héraklész a 4 testvérével 5-en voltak). Az Olimpiász 4 évet magába foglaló időegység lett, ennek első éve az volt, amikor a versenyek eldöntésre kerültek. Lassanként - nem tudni mikortól - az olimpiászok szerint kezdték számítani az időt. Így például a maratoni csata (ie. 490) a görög meghatározás szerint a 72. olympias (most így írom) 3. évére esett.
A mondák szempontjából, talán nem érdektelen megemlíteni, hogy Olümpia volt a helyszíne a görög mitológia egy másik legendás küzdelmének, Kronosz és fia Zeusz uralkodás kérdését eldöntő küzdelmének. Sőt egy másik monda Héraklész nagyapja, Pelopsznak személyéhez köti a játékok alapítását, amennyiben egy lánykérős-kocsiversenyes-csalós- lánykezeelnyerős történetben természetesen övé lett a lány keze meg az egész királyság. (a történetet nem részletezném, túl sok szálat ne vegyünk fel)
A valószínűsített valóság
Minden mondának van valóságalapja (csak nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Zsigulikat, hanem Moszkvicsokat és nem osztogattak, hanem fosztogatnak, de ne legyünk ünneprontók). Minden okunk megvan feltételezni, hogy e játékok már ie. 776 előtt jóval, évszázadokkal előtte, a trójai háború idején is divatban voltak. Feltételezhető, hogy a játékok először az elisziek helyi ünnepe volt, de idővel feledésbe merült, s peloponésszoszi-félszigeten az egyes városállamok és ezek szöveteségei között dúló szüntelen háborúk egyik állomásaként újították fel. Itt is egy monda jelentkezik. Az eliszi Iphitosz elhatározta, hogy mind a szüntelen háborútól, mind ennek következményétől a szinte állandó dögvész fenyegetettségétől megszabadítja honfitársait. Delphoiba küldött követei a peloponésszosziaknak azt üzenték, menjenek templomba, áldozzanak és szívleljék meg, amit az eliszi papok mondanak, az eliszieknek pedig azt, hogy védjék meg hazájukat, tartózkodjanak a háborútól, ápolják a közös barátságot a hellénekkel, "míg évenként való ünnepeitekhez el nem jön az öröm éve" Ezt Iphitosz úgy értelmezte, hogy fel kell újítsa a játékokat.
Ő lett tehát a játék felújítója, s ő nyerte meg a dórokat az olimpiai gondolatnak. Ugyanő vette rá az eliszieket, hogy áldozzanak Héraklésznak, mivel őt addig ellenségüknek tartották. A spártai Lükurgosszal szerződést kötött, melynek az lett az eredménye, hogy az olympiát Pelloponesszosz minden népe szent ünnepévé avatta, a perzsa háborúk idején pedig az egész görögség nemzeti ünnepe és találkozóhelye lett (valamiféle hellenizáció folyamatában). Ezt a szerződést ércdiszkoszra vésték és Pauszaniasz 1000 évvel utána is - állítólag - sértetlen formában látta Olümpiában, Héra templomában. Mások, persze hasonlóan Pauszaniaszhoz, évszázadokkal későbbi lejegyzők (pl. a Trallesből való Phlegon) a pisa-i Kleoszthenészt is a megbékélő megállapodók között sorolják fel.
Az egymásnak ellentmondó adatokból nem lehet pontosan megállapítani, mikor élt Iphitosz, így azt sem mikor újította fel a játékokat, de tény, hogy ie. 776-ban jegyezték fel először a győztes nevét. (az, hogy az ezt megelőző korszakból nem maradt fent feljegyzés részben annak is betudható, hogy az írás akkori időkben még alig létezett arrafelé) E feljegyzés fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy idővel - tehát nem azonnal - alapja, kiindulópontja lett az ókorban legelterjedtebb időszámításnak. (valószínűleg az i.e. III. századtól, mikor Timaiosz történetíró átszámította az olimpiászokra, az athéni arkhónokra, a spárta ephoroszokra és az argoszi papnőkre vonatkozó számadatokat és így a helyi jelentőségű időszámítások helyett egy általánosnak az alapját vetette meg. Az Olümpiában feltárt leleteken olimpiászok szerint való időmeghatározást legelőször az i.e. 64. évtől találni, míg egy Magnéziában (Kis-Ázsia) talált feliraton i.e 200-ból)
Az ókor egyik másik híres eseménye, Leonidász helytállása is egy ponton kapcsolódik a játékok megrendezéséhez. Leonidásznak ugyanis a 300 spártai katonájával együtt eredetileg 4000 nehézfegyverzetű embere volt, sőt a boiótiai, lokriszi, phokiszi segédcsapatokkal 7000, mégis erősítést kért hazájától (Spártától). Ám nem kapott, mivel két ünnep is a küszöbön állt, a spártai Karneia, és az olimpiai játékok. (A Karneia nemcsak a spártaiak, hanem a peloponésszoszi dóroknak is ősrégi ünnepe volt, 9 napon át tartott, az attikai időszámítás szerint Metageitnion hónapra (=augusztus) esett, annak 7-15 napjára, úgy, hogy az ünnep utolsó 5 napja egybeesett a játékok idejével.) Geréb József átszámítása szerint az évben (ie. 480) augusztus 19-én volt az ünnep utolsó napja, tehát az Olimpiáé is. Állítólag a csata után az arkadiai szökevényektől kérdezték a perzsák, hogy mit csinálnak a görögök. "Az olimpiai játékokat tartják és nézik a gimnasztikai és lovasmérkőzéseket". Mivel a thermopülai-szoros egybehangzó vélemények alapján augusztus hónap második felében, vagy augusztus hónap utolsó napjaiban esett el, az azévi olimpiai játékokat is arra az időre lehet datálni. Általában viszont pontos időpontot nem tudni, azt sem, azonos időpontban rendezték-e (mert manapság nemigen). Abban megegyeznek az ókori adatok, hogy a játékok az eliszi év első hónapjában, a szent hónapban zajlottak mindig.
A játékok korszakolhatóak (s itt átfolynánk a jelenbe), összesen 7 korszakot különböztet meg az ezzel foglalatoskodó:
1. őskorszak : a legrégibb időktől -ie. 776-ig
egy ideig divatban, majd megszűnik. Iphitos és Lükurgosz szerződése újítja fel, az írás alig használatban, feljegyzés vagy nem volt, vagy nem maradt fent.
2. A spártai befolyás kora ie. 776 - ie. 468.
A messene-i háborúk összekovácsolják Spártát és Eliszt, e két oligarchikus államot. Spárta a szent terület protektora lesz, megszerzi a játék rendezés jogát. Ennek megfelelően sok spártai nyer 16-50 játékok között (figyelem, már akkor is !)
3. Aranykor ie. 468- ie. 400
a játékok tartamát 5 napra emelik, az ünnepségek pánhellén jellege egyre jobban megnyílvánul. Fény, pompa. Uralkodók, államférfiak a győztesek között (Hieron, Leophron, Kalliasz, Alkibiadész)
4. Ezüstkor ie. 400 - ie. 338
Az Hellász versenyzői egyre ritkábban szállnak versenybe Előtérbe kerülnek a gyarmatok, elsősorban a dél-itáliaiak, kis-ázsiaiak, majd Afrika.
5. A hanyatlás kora ie. 338 - isz. 393
Philipposz befolyása érvényesül, Olümpia önállósága látszat. A játékok nemzeti jellege erősen szűnőben. A hivatásos atlétika feltartóztathatatlanul terjed (már akkor!) A játékok - így a győzelem - értéke csökken. Gyakoriak a megvesztegetések. A rómaiak megjelenése sem segít. (már nem ragaszkodnak a görög származáshoz).
6. A játékok szüneteltetése 393-1896
Alarich, a gótok, majd földrengések, romba dől a helyszín. Magas homokréteg menti meg a romokat az utókornak, a feltárások iránt az érdeklődés a XVIII. sz-ban erősödik.
7. Az újkor 1896- Coubertin, stb.
A versenyszámok köre: Eredetileg egy versenyszám volt, stadionfutás (192,27 m), első feljegyzett győztes helybéli Koroibos, de rá következőleg a 3. évben messenei győz, a hatodikon achaiai Dyme-ből származó győztes van, a tizenkettediken boiótiai, a tizenharmadikon korinthoszi. Az érdeklődés egyre nő, vszeg erre vezethető vissza, hogy a következőn (ie.724-ben) bevezetik a stadionhossz 2-szeres hossztávú versenyét diaulostávon (385 m), a rákövetkezőn (ie. 720) pedig hosszútávon (dolichos, = 24 stadion távja)
A következő fontos állomás ie. 708. 
évi versenyek, elkezdődnek a pentatlon (ugrás, futás, diszkosz, gerely, birkózás - a sorrendről az egyes források eltérően írnak, abban nagyjából egyetértenek, hogy a bírkózás volt az utolsó, viszont az összetett eredmény számításának módjára csak találgatások vannak) és a bírkózás (önálló versenyág) küzdelmei. Ie. 688-tól ökölvívnak, s ie. 680-tól megjelennek a kocsiversenyek (4-es fogat). ie. 648-tól lóverseny (hátasló), és pankráció, ie. 632-től pedig gyermekversenyek (szinte minden számban), később fegyveres futás, kancák versenye, kettősfogatoké, szintúgy csikóversenyek, sőt trombitások és kikiáltók is összemérték tudásukat.
Zárszóként mit ajánlhatnék? Ha a következő hetekben erre jönnének megint a perzsák, mondjuk mi is meg nyugodtan, mit csinál a fél világ ....
A poszt Dr. Mező Ferenc 1928-ban Amsterdamban olimpiai győztes versenyműve, Az Olimpiai játékok története c. munkája alapján készült.
11 komment
Címkék: ókor sporttörténet
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
tiboru · http://blogrepublik.eu 2008.08.07. 16:13:49
Hogyhogy nem pakolták ezt ki az Indexre..?
Reaktor 2008.08.07. 16:59:54
jo cikk, nekem igy is (foleg igy! :) tetszett
lécci 2008.08.11. 16:54:21
De csitt, ez egy történelmi blog !
hami · http://toriblog.blog.hu 2008.08.11. 19:52:48
Zigi 2008.09.01. 18:42:52
lécci 2008.09.02. 10:12:13
Nem az örökkévalóságnak készülnek ezek a posztok - exegi monumentum -, hanem, hogy az infó átmenjen, olvasmányosan (ami valljam be, nálam néha elég döcögös. Ez most éppen nem volt ilyen.)
A felvetetted probléma azért továbbra is fenntáll, megteszem, amit tudok (az Eurystheus-t hogyan írják 'magyarul'?)
(Az írott alakokról, meg az absztrakcióról: Állítólag egyszer Kaszparovot kérdezték, volt-e sörénye a lónak, nem tudta megmondani)
vero · http://anal0g.blog.hu/ 2008.09.04. 17:02:06
Kérdéseim: Lehetne-e egy cikk pl. Dodóna, Delphoi, Olympia jóshelyekről? (Vagy más is szóba jöhet, de ez a 3 is elég volna)
Másik, kicsit off: Héraklész munkáival kapcsolatban. Lehetne valamilyen írás arról, hogy H. Thébaiban született, az első 6 munkája a Peloponésszoszon volt, a 7. 8. 9. ben eltávolodik. a 10.ben visszatér a szerzeménnyel, a 11.ben mindennél tovább megy a világ végére, a 12. ben leszáll az alvilágba.
Nyilván valamilyen történetet mesél el a 12 feladaton keresztül. 12 stáció, az utolsó az alvilágba (Nem halál! Az ugye majd Nesszosz segítségével későb.)
Nyilván nem mindegy a sorrend sem. Nyilván vab egy pálya amit be kell járnia. A csillagképekben való megjelenés vlsz. nem a történet leképzése, hanem épp fordítva.
Mindezektől függetlenül van hasonlóság egy másik történettel + mindezt nem magamiatt, hanem szolgálatra (küldetésre) teszi. Elég sok az áthallás - nem akarok belemagyarázni semmit - de nyilván egy még régebbi sztori egyik elmondása a H. történet is.
Mi a véleményed?
üdv. v.
lécci 2008.09.05. 08:50:27
Nincs bennem sem felkészültség, megszerzett tudás, sem a téma iránti affinitás, hogy 'könnyedén' megírjam, annyi más téma kavarog a fejemben (de jó hír, hogy ókori témákban hami otthonosabb, talán ő), igazából tiborut akartuk/akartam megelőzni az Olimpia kapcsán ;D.
Addig is van itt egy jó kis térkép a hellén korszak szent helyeiről (csillag), jóshelyeiről (hatszög), és az egész görögség által 'látogatott' (azaz nem helyi) szent helyekről (kör) hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9p:Dodona_location.svg . Azt is szépen mutatja mely istenek szent helyei voltak.
Ebből az jön le nekem, hogy Dodona csak helyi jelentőséggel bírt (földrajzi fekvése sem volt túl kedvező), e téren (jelentőségben) megelőzte akár Istme, Nemée, de még a Kis-Ázsiai Claris is (gondolom időszakot is kéne nézni, mert előbbi kettő csak egy ideig bírt jelentőséggel).
Dodona ismertségét a 'dodonai szöveg', mint szófordulat, kifejezés hozza, melyet - míg Delphoi-ban bódító gázok által megszédítve jött a ködös szöveg - a jóshely középpontjában álló tölgyfa leveleinek susogásából véltek kihallani a kérvényezők kérdéseire a válaszolandó.
Érdekes fintora a sorsnak, hogy mivel a kérvényezőknek kérdéseiket egy ólomlmezre kellett rávésni, s úgy átadni, az ásatások rengetek ólomlemezt tártak fel, mindannyi kérdést, miközben válasz egy sem maradt fent.
Emellett másféle jóslási technikákat is alkalmaztak (vízcsobogás - "Nekem csobogsz kis patak ...?", bronzüstök hangja, galambok röpte, stb.). Ehhez képest a madarak beléből tett jóslás, meg a tenyérjóslás tök tudományos (bár ez a madárröpte Rómában is dívott).
Még annnyit: Tekintélyét növelte, hogy szemben Olümpiával (jól írom?) Dodona egy megerősített város volt, hatottak egymás forgalmára (a Nagy Testvér tartotta fent, aki arra járt jóslatott egyet).
lécci 2008.09.05. 09:11:45
az is lehet, hogy először voltak a helyi történetek (1-6), s a horizont 'tágulásával' (micsoda képzavar!) jöttek hozzá a későbbi történetek (7-9) mintegy beletűzve ide a sorrendbe, mert a 11 és 12 már megvolt a helyi történetek után. Az, hogy Héraklész Zeusz és a tirünszi (Tiryns)Alkméné királynő gyermeke, nekem azt mondja, hogy vszeg argoliszi az eredeti történet, s innen terjedt el a Peloponesszoszon, majd az egész hellén világban. A poszt elején van egy térkép, jól mutatja, hogy Argolisz a félsziget melyik részén van. Tirünsz jelentősége pedig az 'egészen' korai korszakban (mükénei civilizáció) már kiemelkedő, csak Mükénéhez mérhető. Jóval Spárta és Athén 'felemelkedése' előtt. (lásd: trójai mondakör)
Az első feladat úgy-e a nemeai oroszlán legyőzése. Nemea - akár a fenti térképen, akár a szenthelyeket mutató térképen látszik - Argoliszban van, közel Tirünszhöz.
A második.... na innen megnézem sorba :)
De mindez találgatás a részemről (a számok jelentésével sem vagyok tisztában.)
lécci 2008.09.05. 10:48:03
4. Erümanthosz (segédlet: www.gtp.gr/ A Destination-höz kell beírni majd sorba a városokat, s ha több van, a megfelelőre továbblépve jobbra van egy view map, arra kattintani, s akkor mutatja is, nem csak írja a helyet. Lernánál sajna nincs térkép, ezért nem írtam ott)
5. Ez az eliszi történet (Augiasz istállói)
6. sztümphaloszi húsevő madár (előző kereső: Stymphalus, Stympphalos) Arkadia, közel az argoliszi határhoz
7. Kréta
8. Trákia Diomédész emberevő lovait lecsendesítve Mükénébe vezeti.
9. amazonok (Kis-Ázsiai Pontusz, mindenesetre Kis-Ázsia)
10. Gerüon csordái (Erütheia szigete, ez Spanyolország, Cádiz közelében)
Peloponésszosz, ill. a diaszpórikus görögség meghatározó helyei. Azért voltak neki más történetei is bőven, akár a csizma sarkánál Tarentum/Tartanto környékén is. Bástya elvtárs jut eszembe, akit már senki nem akart .....ni. Lehet itt jön be az, hogy egyes meglévő, más, helyi hősökkel 'futó' történeteket hozzáfűztek/hozzáigazítottak a Héraklész-mítoszhoz, ahogy kultusza elterjedt az egész hellén világban (lásd a cikkben írottan az eliszi 'namostelfogadjuk' elterjedését).
kommentek