2009.04.20. 18:00
A Magyar Szent Korona meghamisítása
Ahogy ígértük, a Habsburgokról és a magyar őstörténetről szóló posztunkban, külön foglalkozunk a Magyar Szent Koronát érintő kérdéskörrel. Vajon valóban II. József utasítására törték meg a Magyar Szent Korona egységét? Tényleg Bécsben került rá a két császár, és Geobitzász képe a koronára? Valóban meg kívánták ezzel törni a magyarság tartását, és gerincét? Vagy hatalmi indokok, Bizánc vágyott trónja hajtotta a császárt erre a lépésre? Megpróbáltunk utánajárni.
Az első hamisítási történet
Nincs új a nap alatt, tartja a mondás. A Magyar Szent Korona meghamisítását sem a huszadik század végén találták ki először, hanem ennél jóval korábban. 1880 május 9-10. között Ipolyi Arnold vezetésével egy bizottság vizsgálta meg a koronázási jelvényeket. Ennek a bizottságnak a tagjai a korszak jeles magyar tudósai közül kerültek ki, többek között Henszlmann Imre, Pulszky Károly, vagy Hampel József is részt vett a korona vizsgálatában. A kutatás eredményeiről több helyen is beszámoltak a magyar kutatók, a leghevesebb vita azonban az Egyetértés c. budapesti napilap hasábjain bontakozott ki 1880 május 13.-tól kezdve. A lap megbízható forrásra hivatkozva azt állította, hogy a korona nem lehetett Szent Istváné, továbbá a korona felső része, vagyis a korona keresztpántjai eredetileg nem lehetettek egy korona részei. Következésképpen az az évszázadokig megdönthetetlennek hitt történeti konstrukció, amely szerint II. Szilveszter pápa küldte volna a koronát I. (Szent) Istvánnak, hamis, az istváni korona valójában elveszett. Már a lap hasábjain megjelenik a később oly gyakran hangoztatott "összetákolás" kifejezés. Gyakran ezzel a szóval illetik a Magyar Szent Koronáról alkotott azon elképzelést, amely szerint több különböző részből rakták össze. 1896-ban a milleniumi ünnepségek alkalmával közszemlére tették a koronát, igaz, ekkor pl. a korona belsejét nem lehetett megvizsgálni. A újabb vizsgálatok csak növelték a szkepticizmust a pápai koronaadományozás iránt.
Ebben a légkörben született meg Jean de Bonnefon francia régész cikke, amely 1907. április 3.-án jelent meg a párizsi Le journal hasábjain. A cikk szenzációhajhász elemeket nem nélkülözve, egy állítólagos agg magyar tudóst szólaltatott meg egy bécsi szalon estélyén.
"A hamis korona, melyről beszélek, Budán van, Magyarország szent fővárosában. ...Hamis koronánk egyszerűen Magyarország Szent Koronája, melyet évszázadok óta csendben tisztel a nép."
"Amit Budán mutatnak, pontosabban amit gondosan rejtegetnek, az egy halom teljesen eltérő eredetű, és korú zománclap, kő, és ötvösmunka."
"...A hamisítás nyilvánvaló szándékával. A legenda nem naiv. Előre megfontolt, akár egy bűntény." (Az idézeteket, és a francia szövegek fordítását az alábbi munkából merítettük: Deér József: A magyarok Szent Koronája. Budapest. 2005. 15. o.)
 |
| Dukász Mihály képe a koronán |
A cikk írója szerint az a korona, ami ránkmaradt, a Dukász Mihály által Gézának küldött korona, de ez is csak töredékesen örződött meg, hiszen Dukász Mihály képén például feleslegesen fúrt lyukak is vannak.
Az egykorú közvéleményben a cikk felháborodást keltett, különösen a magyarokra vonatkozó sértő kijelentései miatt, de bírálták a kor magyar tudósait is, akiket többek között azzal vádoltak, hogy szakmai belátásuk ellenére próbálták menteni a pápai adományozás, és a Szent István koronájára vonatkozó történet hitelességét. Annak ellenére tették ezt, hogy a kritizált kutatók éppen a szkepticizmusukat hozták nyilvánosságra. Az 1880-as koronavizsgálat után ráadásul a koronával foglalkozó hivatalos szervek rendkívül ügyetlenül próbálták meg rejtegetni a koronát a tudományos vizsgálatok, és a közvélemény elől, ami szemet szúrt már több kortársnak is, erősítve ezzel a hamisítás sztoriját.
 |
| Konstantin |
Látható, hogy a huszadik századi hamisítás-elmélettel szemben a korabeli elképzelések a régi, istváni koronaadományozást veszik célba. Az Istvánnak küldött pápai koronára ugyanis nem kerülhetett föl Dukász Mihály, Géza, és Konstantin zománcképe. Sem időt, sem helyet nem határoztak meg a hamisítás elkövetésével kapcsolatban, bár a francia cikk megjegyzi, hogy lehetett egy régebbi magyar korona, aminek azonban nyoma veszett.
Az "új hullám"
Amint már korábbi posztunkban utaltunk rá, az alternatív történeti, őstörténeti nézetek egyik jelentős részét a Magyar Szent Koronával kapcsolatos munkák teszik ki. Csomor Lajos, és Pap Gábor nevét érdemes kiemelni ezen szerzők közül, hiszen az ő munkásságuk az, amely leginkább meghatározta a Magyar Szent Korona kutatását. Az alternatív koronakutatás számos új elméletet felvetett, mindegyikkel nem fogunk tudni foglalkozni, hiszen az önmagában egy egész könyvet megérne a korona újabb kori irodalma. Mi elsősorban az 1784, és 1790 közötti hamisításra fogunk koncentrálni.
 |
| és Géza |
A hamisítási elmélet szorosan összefonódik egy, a korona kapcsán gyakran hangoztatott megállapítással, amelyre többször fogunk utalni, és amelyet sem cáfolni, sem megerősíteni nem szándékozunk ebben a posztban. Ez pedig a Magyar Szent Korona egységes tervezésének, és egységes ikonográfiai programjának az elmélete. 1978-ban a Magyar Szent Korona hazahozatalakor lehetőség nyílt 1946-ot követően újabb vizsgálatokra. Nagy várakozással tekintettek a vizsgálatok elé, hiszen számos, addig nem alkalmazott modern eszközt is bevethettek a tudósok, és ekkortól jelentek meg az első színes fényképek is a Magyar Szent Koronáról.
A hazahozatala után Ferencz Csaba vezetésével egy mérnökcsoport kezdhette el vizsgálni a Magyar Szent Koronát 1980-ban. A mérnökcsoport jutott először arra a megállapításra, hogy a korona mérnöki szempontból egységesen tervezett, és kivitelezett ötvösmű. 1983-ban Csomor Lajos, és aranyműves kollégái vizsgálhatták meg a Magyar Szent Koronát, vizsgálatuk végeredménye pedig a mérnökcsoportéhoz hasonló, a korábbi koronakutatástól erősen eltérő álláspontot eredményezett.
A koronakutatás irodalmában számos vád elhangzik mindkét fél részéről a nyolcvanas évek eseményei kapcsán. A mérnökcsoportot azzal vádolták, hogy gyakori résztvevői voltak a Pap Gábor által csak nekik megtartott szemináriumoknak, és egy olyan eredményt közöltek, amelyet Pap Gábor adott előzetesen a szájukba. Pap Gábort a nyolcvanas évektől viszont eltiltották a korona közvetlen megtekintésétől. Csomor Lajos a vizsgálatának történetét közli többek között a Magyar Szent Koronáról szóló vastag monográfiájában. (Őfelsége a Magyar Szent Korona. 1996. Székesfehérvár. 11-13. o.). Ennek alapján őt eleve arra kérték fel, hogy megcáfolja a mérnökcsoport állításait, továbbá nem volt szabad nyilvánosságra hozniuk a tudomány addigi álláspontjától lényegesen eltérő véleményt. Mindezek Csomor szerint a Magyar Nemzeti Múzeum akkori szakreferensének, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum akkori főigazgatójának feltétele volt amelybe a szerző, saját bevallása szerint belegyezett. A művelődési miniszter, Köpeczi Béla, és a Korona Bizottság álláspontja úgy tűnik, hogy egyezhetett a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársaiéval. Csomor szóbeli ígérete ellenére azonban a saját elképzeléseit publikálta, ezért válaszul az MTA Művészettörténeti Bizottsága 1984-re egy konferenciát hívott össze, amely cáfolta mind a mérnökcsoport, mind Csomor állításait, és ezt Lovag Zsuzsa tollából a Művészettörténeti Értesítő közölte 1986-ban. Ezzel lezártnak tekintették ezt a kérdést. A hagyományos, és az alternatív nézetek közötti egyre csekélyebb interakció miatt, az utóbbiak nem egyszer érvelnek azzal, hogy ők győztesen maradtak a tudományos vita porondján. A könyveik eladásában mutatkozó nagy érdeklődés pedig minden alkalommal egy újabb fricskát jelent a hagyományos nézetek képviselői számára.
A koronahamisítás elmélete
A blog jellegéből adódóan hosszabb művészettörténeti, és technikai leírásra értelemszerűen nincs mód, minden érdeklődőnek azt tudjuk javasolni, hogy ne csak a mi áttekintésünkre hagyatkozzanak, hanem járjanak utána az egyes kérdéseknek. A hamisítás elméletét két kiindulópont alapján állították fel az alternatív koronakutatók: egyfelől a Dukász Mihály-kép, és a hozzá kapcsolódó Konstantin, valamint Géza (Geobitzasz) zománcképeinek utólagos felszerelése, valamint a Ferencz Csaba vezette mérnökcsoport egységes koronakészítési elképzelése alapján. A Magyar Szent Koronán szabad szemmel is jól látható, hogy a Dukász Mihály császárt ábrázoló zománckép nem fér el a korona oromzatán lévő foglalatba, azon több ponton "túllóg", és jelenleg csak a császár feliratokat is részben takaró két szegecs, (valamint egy későbbi, de már dokumentált forrasztás), tartja ott a jelenlegi abroncson. Csomor Lajos, a már említett könyvében, rajzos ábrákon ismerteti, (sajnos a rendelkezésemre álló 1996-os kiadásban egyetlen egy fotó sincs a Magyar Szent Koronáról, helyette rajzokat használ a szerző), a Dukász-kép felszerelésének a módját. Kiemeli, hogy a jelenlegi szegecselés a Dukász-kép mögötti Tamás apostolt ábrázoló zománcképet durván átütütötte, sőt, egy korábbi felerősítés, vagy legalábbis felerősítési próbálkozás nyomai is láthatóak mind a Dukász-képen, mind a foglalatán, mind pedig a Tamás-képen. Az a tény, hogy a keresztpánton lévő Tamás-képet is, és a foglalatot is átfúrták, arra utalhat, hogy a keresztpánt már akkor a koronaabroncsra volt erősítve, amikor a Dukász-képet felszerelték. Világos tehát, hogy a Magyar Szent Koronára ezt a zománcképet utólagosan szerelték fel. A Geobitzász-kép kapcsán Csomor a kép bal alsó, és jobb fölső sarkában látható nyomokból arra következtet, hogy a képet tartó foglalatot valamilyen hegyes szerszámmal felnyitották, majd a kép berakása után visszazárták. A Konstantin-képen ez a művelet még jobban látható: jobb oldalt korábbi foglalat nyomai figyelhetőek meg, valamint a foglalat bal felső, és jobb alsó része roncsolt. A képet tartó foglalat pereme nem hajlik rá a képre. Technikai érvei alapján tehát Dukász Mihály császár, Konstantin császár, és Geobitzász zománcképe későbbi, mint a Magyar Szent Korona koronaabroncsa.
Felmerül a kérdés, hogy mikor került föl ez a három kép a Magyar Szent Koronára? 1790-ben, miután Bécsből visszahozták a koronát, közszemlére tették Budán. Ekkor Weszprémi István, a debreceni orvos-tudós, a pesti piarista gimnázium tanára megtekintette, és megfejtette a korona görög feliratait. 1790-ben tehát ez a három kép már rajta volt a Magyar Szent Koronán. A hamisítás elméletének másik kronológiai támpontja 1613, amikor is napvilágot látott Révay Péter leírása:
Tehát a Szent Korona színaranyból van, - az ötvösségnek inkább égi, mint emberi mesterségével kör alakba öntve, oldalsó kerületén egyenlő közökben háromszög alakú virágos csúcsok emelkednek ki körben, a négy szemben fekvő sarokban egymást kölcsönösen metsző bolthajtásokkal, melyek egy keresztben futnak össze, magán a kerületen pedig a homlokzati részen almát tartó Üdvözítőnk képmása, az ellenkező oldalon a Szent Szűz Máriáé, aztán az apostolok, a keresztyén királyok, császárok, vértanúk szentséges sora..." (Révay Péter: Commentarius De Sacra Regni Hungariae Corona)
Révay leírásának kiadásakor metszetet is készült a Magyar Szent Koronáról, amelyen a hátsó nézetből egyértelműen az látszik, hogy ott Szűz Mária képe volt látható. A koronára tehát ezen nézet szerint 1613, és 1784 között került fel a három idegen zománckép.
Mivel a Magyar Szent Korona az ún. beavató koronák közé tartozik, ezért a képcserét nem lehetett egyszerűen végrehajtani, ehhez az kellett, hogy az országból kivigyék a koronát, és ott hajtsák végre a képek kicserélését, mivel Magyarországon a koronaőrség, vagy éppen a nemzet, megakadályozta volna a koronahamisítást. Erre egyetlen egy időintervallumban kerülhetett sor: 1784, és 1790 között, amikor a koronát II. József Bécsbe vitette.
Az alternatív koronakutatók többnyire két indítékot hoznak a képcserére, az egyik szorosan kapcsolódik a korona hazahozatala utáni vizsgálatokból leszűrt eredményekhez, a másik pedig inkább történeti jellegű.
A koronán történő képcserével ugyanis sérül az a fajta egységes szerkesztés, és egységes ikonográfiai program, amire többen felhívták már a figyelmet. Ennek megtörése, és a magyar múlt megváltoztatása hamisításra utal, ezért hívják következetesen koronahamisításnak a képcseréket. A poszt kereteit szétfeszítené ennek ismertetése, így ehelyütt csak utalunk rá, hogy ezen ikonográfiai program kettős spirális rendszerben, a különböző szenteknek megfelelő naptári nap alapján fut végig a Magyar Szent Koronán. A Dukász-kép helyére így kerül Szűz Mária, amint arról Révay Péter is beszámolt. Részletesebben a már idézett szerzőknél érdemes utánanézni, így pl. Pap Gábornál, de van már a lap.hu-n is a Magyar Szent Koronával foglalkozó linkgyűjtemény.
A másik érv, történeti. Az 1780-as években II. (Nagy) Katalin cárnő, és az orosz diplomácia terveiben megfogalmazódik a balkáni terjeszkedés terve. II. József felé már 1782-ben eljuttatnak egy tervezetet, amely arról szólt, hogy az osztrák, és az orosz hadsereg közös erővel megszállja a balkáni oszmán területeket, és ott újjáélesztik a Bizánci Császárságot. II. József először visszautasítja az ötletet, majd később mégis beleegyezik, és megindítja az oroszokkal közösen a háborút az oszmánok ellen. Ez a háború végül kudarccal végződik, de II. József azért rakatta fel a császárképeket a koronára, hogy ezzel legalizálja bizánci trónigényét, és a majdani Bizánci Császárságnak a koronája a Magyar Szent Korona legyen.
Rések a falon
A fent ismertetett elmélet esszenciája a koronahamisítási elképzeléseknek. Mindemellett azonban érdemes megjegyeznünk, hogy léteznek további elképzelések is, amelyekről külön nem számolunk be, elsősorban azért, mert tudományos vonatkozásuk kevés, és inkább a vallási-hitéleti kérdéssé változtatják a Magyar Szent Korona körüli vitákat, no meg azért, mert az alternatív nézetek is megosztottak bizonyos kérdésekben. Így nem részleteztük azt a gyakran cikizett nézetet, miszerint a Magyar Szent Korona valamiféle antenna, vagy adóvevő lett volna. Nem foglalkoztunk azzal a feltevéssel sem, hogy a korona keresztjének dőlésszöge megegyezne a Föld forgástengelyének dőlésszögével, mivel az 1916-os koronázással kapcsolatos vizsgálatok, és javítások kapcsán tudjuk azt, hogy korábban a kereszt nem volt stabilan a helyén, "lötyögött", és csak az 1916-os javítás eredményezte a végleges dőlésszögét. (Nem beszélve arról, hogy a középkorban az a fogalom, hogy a a Föld forgástengelyének dőlésszöge, még ismeretlen volt). Azzal az elképzeléssel sem foglalkoztunk, hogy egyesek szerint a korona nem tárgy, hanem egy személy, mert véleményünk szerint mindenkinek joga van abban hinni, amiben akar. A fentebbi szakaszban ismertetett, alternatív tudományos elméletet ezek az elképzelések nem támadták közvetlenül, legfeljebb egyes elemeit gondolták tovább.
Az elképzelésnek számos kritikusa akadt. Többen rámutattak, hogy Révay az 1613-as szövegben "apostolok, keresztény királyok, és császárok" sorát említi, tehát közvetve ugyan, de utal a koronán látható császárképekre. Marosi Ernő pl. barokkos túlzásnak nevezte Révay leírását, ami a kora újkori Mária-kultuszból fakadt. A Révay művéhez kapcsolódó korabeli metszet pedig egy olyan szerzőtől származik, aki valószínűleg soha nem is látta a Magyar Szent Koronát. További probléma az, hogy a Szűz Mária-képet Révayn kívül senki nem látta a koronán, és az egységes ikonográfiai program is csak akkor értelmezhető, ha a Mária-kép ott van, a három utólag felszerelt kép pedig nincs.
Meghasonlás támadt egyébként az alternatív koronakutatók két fő teoretikusa Pap Gábor, és Csomor Lajos között is. Csomor Lajos ugyanis azt állította, hogy megtalálta a Magyar Szent Koronáról hiányzó Szűz Mária-képet a Tbilisziben, Grúzia fővárosában őrzött Khakulli Triptichionon. Papp Gábor azonban a Ne mondja... Tíz időszerű óvás a Magyar SZent Koronával kapcsolatban c. rövid írásában cáfolja azt, hogy a Khakulli Triptichonon látható Mária-kép valóban a koronán lett volna, mivel az, akár csak a Dukász-kép, nem fér bele a foglalatba.
Az egységes tervezést is sokan bírálták, itt most csak utalni szeretnék egy Péri Józseffel készült akadémiai beszélgetésre, amely azért fontos, mert Péri József szintén ötvös volt, és tanulmányozhatta a koronát. Számos ponton ellentmondott a Csomor Lajos által vezetett csoport eredményeivel, főleg ötvöstechnikai alapon. Szerinte pl. nem igaz, hogy a felső Krisztus-zománckép nem sérült a kereszt felhelyezésekor. Megállapítása szerint egy műhelykörbe sorolhatóak az utólag felhelyezett képek, valamint a koronaabroncs képei.
A II. József-féle történet több ponton is hibádzik: a korona Bécsbe vitele körül vannak kérdőjelek. Először is az, hogy nem csak a magyar koronázási jelvények kerültek Bécsbe. 1784. április 13.-án születik meg az az intézkedés, amelynek keretében átszállítják Pozsonyból Bécsbe a Magyar Szent Koronát. Előtte azonban 1782. ápr. 14.-én már hasonló intézkedés történt a cseh koronával kapcsolatban, és 1784. ápr. 28.-án pedig átszállították a főhercegi kalapot is Klosterneuburgból. A magyar koronázási ékszerek Bécsbe szállítása tehát nem egyedi eset volt, hanem a II. József-féle uralkodói intézkedések sorába szervesen illeszkedett. A bizánci vonallal kapcsolatban is maradnak megválaszolatlan kérdések. A Bizánci Birodalom feltámasztását az orosz diplomácia szorgalmazta végig, és ebben a kérdésben nem II. József volt a kezdeményező. A létrehozandó bizánci trónra egy Romanov-herceg ült volna, és nem egy Habsburg. Ráadásul Lengyelország felosztása kapcsán 1772-ben, sőt később 1795-ben is, az osztrák uralkodók a magyar korona jogán tartottak igényt Galíciára, tehát egy területi igények benyújtására alkalmas eszközt kiadni az oroszok kezébe politikai baklövés lett volna, amelyet az osztrák államigazgatás nem engedhetett volna meg magának.
Vissza-vissza tér az az ellenérv, hogy Révay Mária-képét nehezen lehet magyarázni, hiszen egy szakállas férfit senki nem nézne Szűz Máriának. Mindezt annak ellenére állítják sokan, hogy a kora újkorban a Mária-tiszteletnek egészen más jelentősége volt, mint manapság. A Révay-féle forrással szemben, állítják az alternatív koronakutatók, nincs olyan dokumentum 1790 előttről, amely ne Szűz Máriáról, hanem a Dukász Mihály-képről tudósítana. Így hát a bécsi 1784-90 közötti koronahamisítás elmélete elsősorban azon áll, vagy bukik, hogy találhatóak-e olyan források, amelyek 1784 előtt.
A bécsi hamisítás elméletének bukása
Ha a koronáról szóló írásokat vizsgáljuk, akkor időben alig négy évtizedet kell visszaugranunk. 1740-ben jelent meg Gottfried Schwarz, egy magyarországi származású pesti egyetemi tanár tollából egy munka (Initiareligionis christianae inter Hungaros ecclesiae orientalis adserta. Francoforti, et Lipisae 1740), amely a Magyar Szent Koronával foglalkozik. Munkája alapvetően a felvilágosodás terméke, és mint ilyen, igyekszik leleplezni a klerikális hagyományokat. Ő a Magyar Szent Korona görög feliratait vette történeti koncepciója alapjául. Elmélete szerint a koronát VIII. (Bíborbanszületett) Konstantin ajándékozta az akkori magyar nagyfejedelemnek, Gézának, így koholmány a szilveszteri koronaadományozás, és az, hogy Magyarország a római katolikus egyháztól kapott volna koronát. Mint láthatjuk, a Dukász Mihály felirat nem, de a Konstantin, és a Géza felirat megfejtése már szerepel Gottfried Schwarz művében, 1740-ben! Logikus, hogy ha a szerző látta 1740-ben Konstantin, és Géza zománcképeinek görög feliratait a koronán, akkor azok nem kerülhettek föl 1784, és 1790 között.
Természetesen nem csak Gottfried Schwarz az, aki megemlíti a három kép egyikét. Az alternatív koronakutatók gyakran idézik Révay Péter 1613-as művét, azonban elfelejtik, hogy ennek több kiadása is megjelent. A harmadik kiadásban, 1659-ben az alábbiakat írja Révay:
"Quo deinceps et in praeliis pro vexillo utebatur, cum duabus Graecis literis Christum denotantibus: quo more in Corona quoque nostra ad imaginem Salvatoris expressas videmus. Quid quod in inferiori Coronae circumferentia, imaginem suam Constantinus cum quibusdam Imperatoribus Graecis insculpi fecit, eo quoque inter alias circumstantis indicio, ut grata posteritas, insigne hoc Coronae munus, sibi ipsi primitus acceptum referret? videtur autem Graecii artifcii esse nostra Corona, non tantum ex dictis imaginibus et literis, sed ex appensis catenulis, quae iisdem locis in Iconibus Graecorum Imperatorum deprehenduntur...
"Amelyet ezekután a csatákban a zászlaján használt, két görög betűvel jelezvén Krisztust: ahogyan a mi Koronánkon is a Megváltó képmásánál világosan látjuk. És hogy a Korona alsó felének a kerületére Konstantin az ő képmását más görög császárokkal együtt rávésette, hogy ebből, és a többi körülötte lévő jelből a hálás utókor feljegyezze a Korona ezen jegye alapján, hogy ő maga kapta először ajándékként? Látható, pedig, hogy a mi Koronánk görög műremek, nem csak a mondott képekből és betűkből, hanem a felfüggesztett láncocskákból, amelyek ugyanazon a helyen, a görög császárok képeinél találhatóak..." (A fordítást, és az idézetet ezúton is köszönöm szürkepatkánynak). Ezt a munkáját Révaynak posztumusz 1659-ben adták ki. Egyértelműen megnevezi Constantinust, megfejtve a Konstantin-feliratot a koronaabroncson, és további görög császárokról is említést tesz. Ugyanakkor Szűz Máriáról változatlan formában közli a korábbi kiadások szövegét.
Végül pedig még egy forrást említenénk, amelyre Pálffy Géza történész hivatkozott az Új Ember c. folyóirat hasábjain lezajlott vita kapcsán. A történész egy, a Magyar Országos Levéltárból előkerült forrásra hivatkozik, amely elöl-, és hátulnézetből is ábrázolja a Magyar Szent Koronát, és azon pedig a Dukász Mihály-képet, megelőzve ezzel Révaynak a metszetekkel ellátott írását.
Hogy vannak-e még további források, amelyek az 1613-as Révay-féle Szűz Mária említés, és az 1790-es dátum között, az a további kutatások deríthetik ki, az eddig megismert forrásanyag alapos áttekintésével. Mindenesetre három olyan pontot idéztünk, Gottfried Schwarzot 1740-ből, Révay Pétert 1659-ből, és az 1618-as metszetet, amelyek egyenként kizárják azt, hogy 1784, és 1790 között Bécsben kerüljön föl Dukász Mihály, Konstantin, és Geobitzász képe a koronára. Természetesen technikailag az nem kérdőjelezhető meg, hogy pl. a Dukász Mihály-kép valóban később került föl a koronára, de a felkerülés időpontja nem a XVIII. század volt, és nem II. József uralkodásának az ideje. A II. József-féle felszerelés megbukott azokon történeti forrásokon, amelyek alapján biztosak lehetünk abban, hogy sem Geobitzasz, sem Konstantin, sem Dukász Mihály képét nem a sokszor említett időintervallumban szerelték fel. A későbbi kutatásoknak lesz a feladata az, hogy kiderítse, pontosan mikor is történt ez az esemény.
P.S.: Ezúton is köszönöm a cikk összeállításában az Index Fórum Magyar Szent Korona topikjának olvasói, és vitázó felei által nyújtott segítséget mindkét oldalról.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
JoeP · http://mivanvelem.hu 2009.04.20. 20:37:08
Tudom, hogy profán, de ezen jót vigyorogtam.
mig8 (törölt) 2009.04.21. 18:59:12
Van egy kérdésem: ha tudjuk, hogy a koronát meghamisították, akkor miért nem állítják vissza az eredeti változatot? Tudom, elég meredek, amit kérdezek.
Elvileg van három kép, amit utólag helyeztek fel. Ha tudjuk, hogy mi volt eredetileg ott és az hogy nézett ki, akkor nem érné meg visszacsinálni? Na jó, nem kell az eredeti koronán, de tudtommal van három hiteles másolat. Az egyiken meg lehetne csinálni!
Gáspár Róbert ZMTE · http://www.zmte.org 2009.04.21. 21:52:20
Erről a Magyar Országos Levéltárból előkerült forrásból származó ábrázolásról be tudnál esetleg linkelni egy képet?
Előre is köszi.
Qedrák · http://toriblog.blog.hu 2009.04.22. 00:23:17
@mig8
Én korántsem vagyok abban biztos, hogy a Magyar Szent Koronát meghamisították, bár az is igaz, hogy én itt, és ehelyütt csak az 1784-90 közötti hamisítási elméletet próbáltam cáfolni.
Qedrák · http://toriblog.blog.hu 2009.04.22. 00:25:45
@Gáspár Róbert
Ha megtalálom azt a képet, akkor berakom képnek, de utolsó információim szerint még nem publikálták sehol, se neten, se nyomtatásban.Mivel bemondásra nem igen szoktam elhinni semmit, ezért csak egy rövid bekezdést szenteltem neki.
Qedrák · http://toriblog.blog.hu 2009.04.22. 00:27:23
@mig8
Még egy gondolat a kérdésedhez:
az "eredeti" rekonstruálásához szükségünk lenne az "eredeti" olyan fokú ismeretére, hogy egy biztos lábakon álló rekonstrukció készülhessen. Véleményem szerint a Magyar Szent Korona kapcsán korántsem rendelkezünk ilyen szintű tudással.
mig8 (törölt) 2009.04.22. 08:17:54
A kérdésem elméleti jellegű volt. De mintha azt írtad volna vhol a poszban, hogy Dukász Mihály képe alatt ott van Tamás képe és Szűz Mária képe is rekonstruálhatónak tűnt a poszt egy másik része alapján. Na persze, ha nem ismert az eredeti, akkor a kérdés erősen teoretikus.
Gáspár Róbert ZMTE · http://www.zmte.org 2009.04.22. 09:50:41
"Mivel bemondásra nem igen szoktam elhinni semmit, ezért csak egy rövid bekezdést szenteltem neki"
Egyetértek az óvatosságoddal, de azért látom mint cáfoló érvet azért ennek ellenére felhasználod:-))
Ahogy látom az Új Ember cikke 2004-es. Furcsa hogy eddig ezt a tényeleg perdöntőnek tűnő forrást senki sem közölte rendesen (még az ortodox kutatók sem, akik álláspontját erősítené).
A másik kérdésem hogy az 1659-es Révay kiadást hol lehet olvasni, vagy róla olvasni. Ez a vonal is érdekes az írásodban.
Kaif · http://toriblog.blog.hu 2009.04.22. 10:49:12
Kaif · http://toriblog.blog.hu 2009.04.22. 11:02:06
Gáspár Róbert ZMTE · http://www.zmte.org 2009.04.22. 12:36:51
Köszi. De nem publikálta valami esetleg valami "elérhető" helyen. Pálffy több írásban is ír erről az ábrázolásról, de képet sajnos nem tett be.
Gáspár Róbert ZMTE · http://www.zmte.org 2009.04.22. 12:43:46
"De Sacrae Coronae Regni Hungariae Ortu, Virtute, Victoria, Fortuna. Annos ultra DC. Clarissimae, Brevis Commentarivs. Petri de Rewa, Comitis Comitatvs de Tvrocz. Viennae Avstriae, Excudebat Matthaeus Cosmerovius 1652."
Ez maga a mű címe, szerzője stb. ha jól látom.
Az első Révay kiadás a Korona 9. évszázadában feldolgozva. De DSI honnan vette ezt az 1659-es verziót vagy neki megvan maga az eredeti 1659-es kiadás?
Kaif · http://toriblog.blog.hu 2009.04.22. 13:46:16
Francofurti, sumptibus Thomae-Matthiae Gôtzii, typis Jacobi Lasché, typograph. Hanoviens. Anno M DC LIX.
Kaif · http://toriblog.blog.hu 2009.04.22. 13:48:45
Kaif · http://toriblog.blog.hu 2009.04.22. 14:58:02
Qedrák · http://toriblog.blog.hu 2009.04.22. 21:38:47
@Kaif:
Köszi a forrást. :)
Egyébként Gáspár Róbert kritikája jogos, szigorúan véve nem kellett volna felhasználnom.
@Gáspár Róbert:
Révaynak ezt a munkáját Deér József említi, onnan tudom, hogy ott volt szó a képekről. Az 1659-es Révay-kiadásra még hivatkozik azt hiszem Bertényi is, de ő nem idéz tőle.
2009.05.14. 11:12:36
magyarsvejkjegyzetek.blog.hu/2009/01/11/penzek
2009.05.14. 11:34:47
töriblog · http://toriblog.blog.hu 2009.05.14. 12:11:07
lécci 2009.05.14. 12:31:38
A 10 koronáson meg 'jól' van. www.numizmatika.hu/images/catalogue/huncoins/10korona1913.jpg
Látjátok, nem tudta a labanca, hogyan köll. Vagy nem foglalkozott vele, esetleg 'direkt' gyártott hibásakat, jó lesz az később a gyűjtőknek. :)
Az 1880-as 8 forintoson, meg az 1889-es 4 forintoson is 'jól' van. www.numizmatika.hu/catalogue_huncoin11.htm
Numizmatikai érdekesség, de vszeg nem tudatos.
2009.05.14. 12:53:56
Sajnálom, ha ennyire láma vagy ábrázolástanban, hogy nem ismersz fel egy térbeli elő- és hátoldalt, de talán ha egyszer élőben a kezedbe fogsz egy érmét, akkor meglátod, amit képen nem.
2009.05.14. 13:23:24
sztov 2010.06.04. 10:36:14
bőszéki 2011.06.07. 17:32:34
Abba bizony bekerülhettek olyan "tények" is, amelyeknek vajmi kevés köze lehetett a valósághoz.
jobbzso 2013.10.24. 22:46:02
2014.03.24. 14:22:46
"Mindenesetre három olyan pontot idéztünk, Gottfried Schwarzot 1740-ből, Révay Pétert 1659-ből, és az 1618-as metszetet, amelyek egyenként kizárják azt, hogy 1784, és 1790 között Bécsben kerüljön föl Dukász Mihály, Konstantin, és Geobitzász képe a koronára. Természetesen technikailag az nem kérdőjelezhető meg, hogy pl. a Dukász Mihály-kép valóban később került föl a koronára, de a felkerülés időpontja nem a XVIII. század volt, és nem II. József uralkodásának az ideje."
Dukász Mihály felkerülése hogyan zárható ki az alapján hogy említésre sem kerül? Mint láthatjuk?
itoérambolafoci 2016.02.03. 14:32:59
Az első korona egy zománcképek nélküli liliomos korona, amivel először II. Bélát (1173), utoljára Szapolyai Jánost (1526) koronázták.
Ennek legrészletesebb hiteles ábrázolása a II. Ulászlóról készült Szent Vitus székesegyházbeli freskón látható.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/6c/Vladislaus_II_of_Bohemia_and_Hungary.jpg
Ez a korona az I. Ferdinándnak történő átadás előtt megsérült (Izabella letörte az egyik ágát), és valószínűleg ezért nem használták tovább.
A második korona egy zománcképekkel telerakott, felfelé erősen szétálló pártázatú keresztpántos korona, amivel
először I. Ferdinándot (1526), utoljára pedig Mária Teréziát (1740) koronázták.
Erről az első hiteles ábrázolás 1555-ben készült.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/36/A_Szent_Korona_legr%C3%A9gibb_hiteles_%C3%A1br%C3%A1zol%C3%A1sa_1555.jpg
Ezt a koronát II. József magához vette, egy darabig vitrinben mutogatta, majd végül valószínűleg megsemmisítette vagy eltüntette, ezért nem használták tovább.
A harmadik korona egy összetéveszthetetlenül egyedi formájú, függőlegesen álló pártázatú, szögletes keresztpántú, csak elöl pártázott, zománcképekkel szintén telerakott korona, amivel először II. Lipótot (1790), utoljára pedig IV. Károlyt (1916) koronázták.
Erről a koronáról az első hiteles ábrázolás 1790-ben, a korona hazahozatala után készült.
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f1/Binder_Holy_Crown_of_Hungary_1790.jpg
Ez a ma ismert szentkorona.
-
Ez a három korona összetéveszthetetlenül különböző kinézetű, és a róluk készült korabeli ábrázolások is összetéveszthetetlenül különbözőek.
Mindhárom korona esetében igaz, hogy a fent megjejölt időszakokban MINDEN koronaábrázolás egységesen ugyanolyannak ábrázolja a magyar koronát.
A ma ismert magyar koronát nyilvánvalóan már meglevő régi aranytárgyakból, korlátozott technikai eszközökkel, kapkodva készítették.
A koronát valószínűleg csak közvetlenül az 1790-beli koronázás előtt, II. Lipót és a magyar főrendek kiegyezésének eredményeképpen állították össze, és célja az volt, hogy a magyar főrendek ősi koronázási jogait egy ősrégi eredetűnek látszó koronával és a köré gyártott legendával megerősítsék.
Ezért a koronát durván sérült állapotban mutatták be, és azt követően sem hozták rendbe, ami teljesen ellentétes a korábbi gyakorlattal, amikor a koronázási ékszereket gyakran javították és átalakították.
Mivel azonban tartani kellett attól, hogy a korábbi koronát és a régebbi ábrázolásokat ismerőknek feltűnik a koronacsere, ezért - teljesen példátlan módon - a korona hazahozatla előtt a főrendek Bécsben írásban nyilatkoztak arról, hogy a hazahozott koronát hiteles magyar koronának ismerik el.
Korábban a koronázás előtt a királyok sohasem kértek a főrendektől ilyen írásos megerősítést.
Ezért nyilvánvaló, hogy 1790-ben koronacsere történt.
A szakemberek természetesen azonnal felismerték a koronacserét. Erre utal a korábbi és az új koronáról készült rajz egymás mellé másolása:
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f1/Binder_Holy_Crown_of_Hungary_1790.jpg
De mivel a főrendek képviselői esküjükkel és aláírásukkal tanúsították a korona eredetiségét, felségsértés lett volna az, ha nyíltan megkérdőjelezik a korona eredetét.
Így semmi akadálya nem volt annak, hogy az egészen I. Istvánig visszamenő szentkorona-legendát terjeszteni kezdjék.
Usulkjt001 2019.09.30. 10:14:51
Először is elöl Szent Bertalan képét eltávolították. Az is egyértelműen kiderült, hogy a Dukász kép eredetileg pont akkora volt, hogy befért volna a Szent Bertalan kép helyére! Az is kiderült, hogy a Dukász, a geobitzas (ami soha nem volt Géza, ez is cáfolásra került) és a Constantin képen látható ruházat... nem is ruházat! Hanem egyszerű térkitöltő minta! Szemben az összes többi képpel a pártázaton! Tehát szó sincs egységességről, pláne szó sem lehet ugyanarról a műhelyről. Ezen kívül e három cserélt kép művészeti megoldásai, például a karhajlításra, kb olyan mértékben különböznek a többi képtől, mintha, az ország legjobb ötvöseinek művei közé beraknának 3 olyant, amit a WC-s néni csinált. Tehát aki azt meri mondani, hogy egy műhelyből valók, az pofátlanul hazudik.
A Szent Koronáról készült különféle metszetek és rajzok alapján az is egyértelművé vált, hogy például a Dukász fércképen található lyukak közül kettő teljesen másmilyen volt 1890-ben és teljesen más az utolsó koronázás előtt. tehát még akkor is próbálták furkálni és módosítgatni.
A hátsó ékkövek is teljesen más jellegűek, mint a többi. De azok legalább színvonalban illendőek a Szent Koronához. Más kérdés, hogy mit változtatott meg ezzel a Szent Korona működésében.
Ezt most csak így fejből, mivel a cikk ezeket a tényeket még csak nem is érintette.
Usulkjt001 2019.09.30. 10:26:59
"Koronánk egy görög műremek" - a hátsó három férckép művészi színvonaláról már beszéltem.
Azonban van egy aprócska probléma: a többi kép szenzációs művészi megoldásainak, elsősorban a karok hajlításának megoldására, nyomokban se lelhetők fel Bizáncban. Még a legmagasabb csúcsán sem volt képes soha, a Bizánci ötvösművészet erre a színvonalra! Ami azt illeti sehol, nyoma nincs ilyen színvonalnak, ahonnan a Szent Koronát származtatni szeretnék.
Usulkjt001 2019.09.30. 11:15:44
Fejthette Schwarcz ahogy akarta, de Geobitzas soha nem volt Géza egyetlen bizánci írásban sem. Mellesleg a feliratokat fejtette meg de említést se tesz semmiféle Geobitzsasról. A Dukász képről sem. Vagyis ezen cikk állításával ellentétben semmiféle megdöntése nem volt a Bécsi, Kalapos jóska korabeli hamisításnak.
Pálffy ostoba hazudozásaival inkább nem is foglalkoznék...
Még egy adalék a Korona hamisításhoz. Mégpedig a koronázási palást. A paláston egyértelmű hamisítások történetek. Például a Sebaldus feliratot próbálták áthímezni Stephanusra, de csak Sephanus lett belőle, az eredeti szöveg jól látható megmaradásával. Az állítólagos Szent István két kezének hímzése közt akkor különbség van megint csak, mint egy kiváló hímző és a WC-s néni műve között...
Az állítólagos Gizella pedig szakállas. Sebaldus tipikusan német földön népszerű szent volt!
Viszont alig pár évtizeddel később felbukkant a vörös színű német-római koronázási palást, amit állítólag már I. Ottó is használt.... az meg viszont szkíta állatküzdelmi jelenetet tartalmaz! Erről a palástról meg nincs 18. század előtti leírás egyetlen nyugati krónikában sem!
Valójában egyszerűen kicserélték a két palástot és a német palástot áthímezték meglehetősen színvonaltalan módon, ahogyan a Szent Koronát is próbálták hamisítani.
Tehát semmiféle hamisítási teória nem dőlt meg.
tamás46 2020.01.26. 14:54:07
tamás46 2020.01.26. 14:58:56
tamás46 2020.01.26. 15:29:48
ursulamagistra 2020.04.13. 13:22:57
Egyiptomra mutat a Vörös Győző által Thébában megtalált kopt templom Jézus freskója is, amely teljesen megegyezik a Szent korona felső Pantokrátovál.mit keres egy anakoréta-manicheus Atyaisten-Pantokrátor (nem Jézus az, mert a nap és hold a főistent jelenti) a magyar koronán, vagy ha fordítva teszem fel a kérdést: Mi köze van az avar-hun-magyar koronának Egyiptomhoz?
Usulkjt001 2021.01.14. 13:34:14
"....homlokzati részen almát tartó Üdvözítőnk képmása, az ellenkező oldalon a Szent Szűz Máriáé, aztán az apostolok, a keresztyén királyok, császárok, vértanúk szentséges sora..."
Ezt ki fordította? Meg sem említi Máriát! "A Szent Szűzanya képmása" - ez se véletlen persze, hiszen a Szent Szűzanya kifejezés ősvallásunk istenasszonyára utal aki összeolvadt a keresztyénségben Máriával.
A keresztyén királyok és császárok ismét téves fordítás, nincs szó többesszámról, valójában ez egy nyelvtani félreértés (alighanem szándékos), ugyanis ebben az esetben a latinban valóban többes számot kell használni, de nem jelenti azt, hogy valóban több személyről van szó!
"Megállapítása szerint egy műhelykörbe sorolhatóak az utólag felhelyezett képek, valamint a koronaabroncs képei.
" - Péri hazudott, az egy műhelyből való lehetőséget én, aki nem vagyok se ötvös se művészettörténész látás alapján eleve kizártnak tartom. Pedig igazán közelről meg se tudtam nézni. Csak mint a többi a turista. de ha megnézzük a fényképeket, első látásra feltűnik a három hátsó és az első pantokrátor kép fércmű jellege. Ehhez nem kell művészettörténésznek se ötvösnek lenni, csupán némi szépérzék és ízlés szükségeltetik. Emellett már a az ún viselet kutatás régen kimutatta, hogy ezeken a képeken a szereplők nem viselnek ruhát, hanem a többi képről másolt motívumokkal töltötték ki a helyeket. Míg az összes többi képen jól bizonyíthatóan valódi viseletek láthatóak, méghozzá rendkívül magas művészeti színvonalon készítve. Pálffy meg egyszerűen pofátlanul hazudik és hamisít. Semmilyen forrás nem cáfolta Pap Gábor II. Bizánc-terv idejére tett hamisítás elméletét.
Usulkjt001 2021.01.14. 13:48:10
A szándékod akkor bukott le igazán, amikor Pálffyra hivatkoztál, a közismereten hazudozó és hamisító ál-szakemberre.
kommentek