2009.08.24. 18:00
Vendégposzt: Szabó Ernő: Az etruszk építészet
Az etruszkok architektúráját nem lehet a görög, avagy a római építészet mértékével mérni. Míg a legtöbb antik civilizáció számára az építészet volt a legfontosabb kifejezési forma, addig az etruszkok nem hagytak ránk monumentális építészeti emlékeket. Ennek alapvető oka az, hogy az etruszkok kőtömbökből álló falszerkezeteket kizárólag a hadászati építményeknél (városfal) és a sírok esetében alkalmaztak. A vallási jellegű és a polgári épületeknél masszív kőtömbök használata csak az alapokra korlátozódott, míg a magasabb részeket könnyebb anyagokból építették (fa, kőtörmelék, nyerstégla, égetett agyag). A könnyen málló anyagok alkalmazását Romolo Augusto Staccioli az etruszkok spontaneitás iránti szeretetével és a mulandóság felé fordulásával magyarázza. Massimo Pallottino praktikusabb okokat jelöl meg: a carrarai márványbányák kiaknázása csak a római korban kezdődött meg. Mindenesetre tény, hogy ezekből az épületekből az utókor számára csak az alaprajz és egy-két díszítőelem maradt fenn. Az épületek alakjának, küllemének rekonstruálásában azonban nagy segítséget jelentenek a lakóházak és templomok alakját utánzó hamvurnák és kisméretű épületmodellek, továbbá a lakóépületek homlokzatát és belső elrendezését másoló sziklasírok, sírházak. Tulajdonképpen ez utóbbiak képviselik az etruszk építészet maradandóságát.
Városok
Az etruszkok társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális berendezkedésének alapját a városi szervezet jelentette. A város Etruriában sajátos vallási jelentőséggel bírt, az alapítás rítusa, a határ, a kapuk, az utcák, a szent épületek elhelyezése a szertartáskönyvek előírásait követte. Az etruszk városépítés rendszerében keleti és görög minták mutathatók ki. A városok szerkezete egymásra merőleges tengelyekre épült, amelyeket a négy fő irány felé tájoltak. A város középpontjában egy oszlop állt, egy iránypont, amelynek fontos rituális szerepe lehetett. A városközpont egyben politikai, vallási és kereskedelmi központ is volt, ahol a társas élet tevékenységei zajlottak. A főutak 15 méter, a mellékutak 5 méter szélesek voltak. Az utak a várost lakószigetekre osztották, egy lakószigeten több ház állt. A házak előtt vízelvezető árkok, csatornák húzódtak. Az utca felé eső szobákat üzletnek használták. A városelrendezést szabályozó terv - egymást keresztező és pontosan tájolt utcákkal - a görög városépítészet hatása.
.jpg) |
A városokat szilárd, erős falakkal vették körül. A leggyakrabban használt kőfajták a mészkő, a travertinó (édesvízi mészkő), a homokkő és a tufa, de nyerstéglát is alkalmaztak a katonai építészetben. A falazások minősége, jellege változatos képet mutat: a nagy, félig kidolgozott és szabálytalan tömböktől a finom, kis négyszögletesre vágott kősorokból rakott falakig. Időben előre haladva nincs fejlődés a durvább és kezdetlegesebb építményektől a finomabbakig, a minőség inkább az építőmesterek szakértelmétől és az anyagi lehetőségektől függhetett. A városfalak megszakítatlan falvonulatokat alkotnak, eredetileg tornyok közbeiktatása nélkül; kiugró részek és beszögellések csak a kapuknál észlelhetők. A városkapukat eleinte gerendapárkánnyal látták el, majd elterjedt álboltozat alkalmazása, egymás fölötti sorokban lépcsősen elhelyezett kőtömbökkel. Ezt a későbbi szakaszokban felváltja a valódi, ívnyomásos boltozat technikája. A boltozat és a boltív a közhiedelemmel ellentétben nem etruszk találmány, hanem egy régi keleti eredetű technika tökéletesítése. A városkapuk homlokzatán gyakran domborműves építészeti vagy alakos díszítőelemek láthatók. A csipkézett, boltíves kapukkal ellátott városfalak ókori képét urnák és koporsók ábrázolásairól is ismerjük.
Lakóházak
A családi élet központja a ház volt. Az etruszk lakóház sajátosságainak vizsgálatakor közvetlen forrásként csak a házalapok maradványaira támaszkodhatunk. A korai kerek vagy ellipszis alakú kunyhók helyébe már az etruszk műveltség hajnalától kezdve mindenütt egyre inkább az egyenes vonalú házalaprajzok léptek.
E folyamat szakaszainak emlékét őrzik a Villanova-kultúra kunyhó, majd ház alakú hamvurnái:
Az urnákon túl fontos közvetett forrást jelentenek az etruszk sírházak, melyek belső kiképzését a lakóházbelsőkhöz idomították. A külső építészetről - a hamvurnák mellett - a sziklasírok homlokzatai nyújtanak adatokat. Eredetileg a lakóház ellipszis, majd téglalap alakú, egyetlen helyiségből álló épület volt. A ház alapja egy kőtömbökből rakott lábazat volt, ezen nyugodtak a falak. A falak vélhetően agyagból, nyers téglákból, vagy kicsi kövekből voltak, melyeket a favázak közé, vályogvakolattal illesztettek be (döngöltek). Ami a tető formáját illeti, a közvetett emlékek alapján biztosan állíthatjuk, hogy enyhén lejtő nyeregtetőről van szó. A tető messze túlnyúlt a falakon, mert a házak oldala mellett tartották az állatokat, a tűzifát, és itt folyt a házimunka egy része is. Az egyszintes, szellős házak tetejét tarka cserepek, terrakotta lapok borították, de lehettek rajta vízköpők, vésett figurák, szobordíszben végződő nagy, henger alakú cserepek is (antefixek lásd alább).
.jpg)
A padló tisztított agyagból készült. Az agyagtűzhelyt a szoba közepén helyezték el, a füst a tetőn megnyitott résen át távozott. Az alaprajz már igen korán kibővült, és bonyolultabbá vált külső és belső oszlopcsarnokos részek hozzáadásával és a helyiségek megszaporodásával. A Kr.e. VI. századi etruszk lakóházat a későbbi „itáliai” vagy „pompei ház” ősének lehet tekinteni: egy nyitott bejárati rész; egy középső helyiség, kis udvarral (atrium); ebből nyíló két oldalsó szoba; hátul egy keresztben húzódó, a ház tengelyére merőleges irányú helyiségből (vestibulum) három nyeregtetős szoba nyílt. A keresztben fekvő vestibulum (előtér) kazettás mennyezettel vagy nyeregtetővel volt ellátva és egyes esetekben pilléreken és oszlopokon nyugvó csarnoknak volt kiképezve. Az antik források egyetértően az etruszkoknak tulajdonítják az atrium feltalálását (állítólag maga az atrium szó is etruszk eredetű).
Sírok
.jpg)
A síroknak (és urnáknak) a lakóház alakjához idomítását főként az a felfogás sugallta, hogy a halott élete tovább folytatódik eltemetésének helyén, a sírban. Az etruszkok a sírokat a család folytonos emlékművének tekintették, a sír az elhunyt családtag valódi és tulajdonképpeni házaként funkcionált. E túlvilágszemléletnek köszönhetően a sírok néha a legapróbb építészeti és berendezési részletekig utánozták a lakóházat, ezért sírházaknak is nevezzük őket. Mindez lehetővé teszi számunkra, hogy a sírházak sémáját az egykori lakóházak romjaira is vonatkoztathassuk. Főleg a sziklába vágott sírok jelentenek értékes bizonyító anyagot az etruszk házbelsők típusairól, alaprajzáról, mértékviszonyairól, a különböző felépítés- és díszítésmódokról, a szobák elhelyezéséről, az ajtók, ablakok, mennyezetek kiképzéséről, sőt még a bútorokról és a használati tárgyakról is (például asztalok vagy kerek kosarak, ágyak, székek stb.).
 |
| Sírház belső tere |
.jpg) |
| Necropolis (Norchia) |
Az etruszk sírépítészet meglehetősen heterogén jellegű. Más-más eredetű vagy ösztönzésű sírtípusokat kell megkülönböztetünk. A sírokat legnagyobbrészt közvetlenül a sziklába faragták, akár kivájt üregek (primitív aknáktól a földalatti kamrarendszerekig), akár föld fölötti kiképzésűek (kerek tumulusok, négyszögletes, földdel borított tömbök vagy sziklás lejtők falába faragott homlokzatok). Nemritkán előfordul az is, hogy falazott részeket találunk, néha toldalékként a sziklafalak és tetőzetek kiegészítésére, máskor úgy, hogy teljes egészében ezek alkotják a sírépületet. A legrégibb korban épült sírkamrák tetőzetét álboltozatok és kivételesen álkupolák alkotják. Későbbi korból maradtak fenn szépen épített dongaboltozatos sírok. A kerek tumulus monumentális típusa (általában sziklába vájt kupoladobbal, vagy építettel) a Kr. e. V. századtól kezdve sokkal ritkább. Kis, templom alakú négyszögletes sírok is előfordulnak. Meg kell említeni végül a lábazaton nyugvó sírtípust is, rajta nagy csonkakúp alakú oszlopokkal vagy obeliszkekkel.
 |
 |
| Álkupolás sír |
Templomok
A lakóház- és a templomépítészet eredete és jellegzetességei közösek. A templom kezdetben azonos volt a téglalap alakú ferde tetős házzal (csakúgy, mint a korai görög világban), oszlopcsarnok nélkül. Ez a korai templomforma jól rekonstruálható fogadalmi rendeltetésű kicsi, agyagból égetett épületmodellek segítségével. Az etruszk templom később összetettebb, részben a görög templomokéhoz hasonló formákat öltött. Az alaprajza majdnem négyzet alakú volt (szélessége alig kisebb a hosszúságánál), elülső felét oszlopos csarnok foglalta el, hátsó felét pedig három cella alkotta, három különböző istenség számára vagy csak egy cella, kétoldalt szárnyakkal vagy nyitott közlekedő folyosókkal. Az etruszk cella, ellentétben a görög cellával, eléggé széles volt. A háromcellás etruszk templom jelentős hasonlóságot mutat a háromszobás lakóház-változattal, a templom oszlopcsarnokos előterének a lakóház keresztben húzódó helysége (vestibulum) felel meg. A háromcellás templom típus széltében elterjedt, és tartósan fennmaradt Etruriában az archaikustól a hellenisztikus korig, feltűnik Rómában is, Jupiter Capitolinus templomában, amelynek első felépítése a Tarquiniusok etruszk uralkodóházának korára esik.
 |
| Templom alaprajzok |
 |
| Templom formájú fogadalmi modellek |
Az etruszk templomok eredetisége nem annyira alaprajzi elgondolásukban áll, mint inkább anyagukban, a felépítmény arányaiban és formáiban, a díszítés módjában. Csakúgy, mint az etruszk lakóház, a templomok is könnyű anyagokból készültek az alapokat kivéve, a tartószerkezetekhez és a gerendázathoz fát használtak. Ez korlátolt magasságot feltételez, széles oszlopközöket, széles tetőzetet, oldalt erősen kiugró ereszekkel. A fagerendázat tömör, de könnyű védő rétegeket igényelt, ezért általánosan alkalmazták a színes festésű terrakotta burkolatokat, amelyeken eleven hatású geometrikus és alakos díszítőrendszerek fejlődtek ki, hosszúkás fedő- vagy záró lapokkal a gerendákon, párkányokon, díszítményekkel a tetőcserepek végén (antefixek) és a tető kiugró részein (akrotérionok). E burkolatok a Kr. e. VI. és V. században igen nagy változatosságot mutattak kivitelükben és fejlődésükben, például a gerendák hosszanti fedőlapjainak típusában. A fedőlapok lehettek domborműves összefüggő alakos frízek, vagy egyszerű festett díszítésűek, a felső kiálló szegély erős kiképzésével. Ez utóbbi típus a Kr. e. VI. század végétől vált uralkodóvá, ez egybeesik az etruszk templomok fejlődésének fénykorával. Jellemzők még erre a korszakra a kagyló alakú tetőcserép-záró díszek, a hosszú gerendavégek borítólapjain elhelyezett domborműves oromdíszítések és a nagy, figurális akrotérionok. Az etruszk templom teljes egészében alá volt rendelve a plasztikus és ornamentális elemeknek. A rekonstrukciók alapján az ember számára úgy tűnik, hogy az építménynek csupán az volt a funkciója, hogy az épületdíszeket megtámassza és viselje. A burkolat – funkcionális szerepe miatt – a legfeltűnőbb eleme, a legfontosabb momentuma és számunkra a legismertebb része az etruszk templomnak.
 |
| Etruszk templom rekonstrukció |
Az oromzat eredetileg nyitott volt, és látni engedte a homlokzaton a tetőszék szerkezetét, csak később alkalmazták a zárt, egyetlen alakos terrakotta magasdombormű-kompozícióval díszített oromzatot (mint a görög templomoknál). A templomot gyakran egy felfalazott podiummal magasították meg, melynek az volt a kizárólagos funkciója, hogy az épületet megerősítse, kiemelje és egyidejűleg a fellépő nedvességtől elszigetelje. Fontos továbbá megemlítenünk, hogy létezett egy un. „toszkán oszloprend”. A dór oszlop egy válfajáról van szó, ugyanolyan alakú oszlopfővel, de sima törzzsel és lábazattal. Valószínűleg ilyen alakú volt a templomok és polgári épületek faoszlopainak legnagyobb része. Az etruszk templom-építészetben – eltérően a görög és a római építészettől - messzemenően hiányzik a tér fogalma. Etruriában egy egyszerű, és tisztán a homlokzati hatásra korlátozott építészet jött létre. A homlokzaton kívüli épületelemeknek csekély figyelmet szenteltek. A templomok hátulsó oldala csupán egyszerűsített ismétlődése volt a homlokzatnak, az oldalnézetek tisztán dekoratív szempontokra korlátozódtak. Ez a tény rituális okokkal magyarázható, a templom előtt került megrendezésre a „disciplina Etrusca”, a jövendőmondások és jóslatok szertartásai. A létesítmény hátsó részét kizárták a rituális cselekményekből. A párkányok, oromzatok és az épületek felépítményeihez tartozó más részek nem alakos díszítésében a leggyakoribb motívumok a stilizált levelek, fonatok, palmetták és lótuszvirágok, csavarvonalak.
 |
| Templom terrakotta figurális dísze és oromdísze |
Az etruszk templomépítészet – a görög templomépítészettel ellentétben – nem a monumentalitás, a harmónia, a rend és a szabályok alapelvén nyugszik, sokkal inkább meghatározója a különleges és változatos épületburkolási technika, a plasztikus díszítőelemek elevensége, a motívumok ritmikus ismétlődése és fantáziagazdagsága.
 |
| Ami megmaradt - templom maradványai Orvietoban |
18 komment
Címkék: építészet ókor etruszkok
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mig8 (törölt) 2009.08.24. 19:06:52
Amúgy remek poszt, gratulálok!
Rasz 2009.08.24. 19:57:13
Valaki segítsen. Úgy tudom, Európában 4 nyelv nem idoeurópai tőről fakad. Etruszk, baszk, finn, és a magyar. Ez igaz? Az első kettő eredete homályba vész, a negyedik eredetéről ádáz, olykor késhegyre menő, tegeződést sem nélkülöző viták folynak.
hami · http://toriblog.blog.hu 2009.08.25. 06:59:18
Rasz 2009.08.25. 07:57:41
Szabó Ernő 2009.08.25. 09:34:59
Az európai nyelvcsaládokról:
kepfeltoltes.hu/090825/K_p1_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Vérnűsző Barom (törölt) 2009.08.25. 20:23:48
Függetlenül a magyarság tartozkodásának kérdésétől, simán lehetett kapcsolat az etruszkok és a Kárpát-medence akkori lakói között, akárkik is voltak azok.
Erre egy mindkét területen fellelt, azonos kialakítású vasolvasztót emlegett egy történész ismerősöm.
Akár volt kapcsolat, akár nem, az írás konkrétan az etrsuzk építészet alapjait kívánta bemutatni. Ennek a bevallott céljának eleget tett, gy talán ne kérjünk már rajta olyasmit, amit nem vállalt fel.
Kötözködjünk olyasmin, ami az írás választott témája alapján merül fel.
Például miért lehet annyira biztosra venni egy stilizált urna kialakításából az eredeti kégli kinézetét?
Szabó Ernő 2009.08.26. 00:36:42
A Kárpát-medence vaskorával kapcsolatban ajánlom Fekete Mária e témában most megjelenő ill. korábbi munkáit (pl. Bevezetés a Kárpát-medencei vaskor tanulmányozásába 2007).
Házurnák, fogadalmi modellek: Nyilván valamennyire stilizáltak, leegyszerűsítettek, de pont az volt a lényegük, hogy hasonlítsanak a valós házformákra, hiszen az elhunyt "ebben folytatta életét". Olyannyira így gondolták ezt, hogy a házurnába nemcsak a halott hamvai kerültek bele, hanem miniatűr használati tárgyakat, felszereléseket (kerámiát, fegyvereket) is belehelyeztek, amire szükség lehet a túlvilágon. Továbbá a régészek által feltárt maradványok és az urnák-modellek kölcsönösen igazolják egymást, ahogy magad is láthatod a képeken.
(Az ilyen modellek fontos emlékek számunkra, hazai példaként hirtelen az égetett cserépből készült dunapentelei római kapumodell jut eszembe:
www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Dunaujvaros/pages/Dunaujvaros_tortenete/images/kepek_1_clip_image002_0021.jpg
Segítségével elképzelhetjük, milyen lehetett Intercisa városkapuja.)
Lamassu 2009.08.26. 00:50:48
hami · http://toriblog.blog.hu 2009.08.26. 08:16:18
végül pedig: ezen a vitát ezen a ponton berekesztem. Ez a blog nem abból a célból jött létre, hogy áltudományos nézetekkel bárki vitatkozzon, ezek a viták ugyanis eleve értelmetlenek. Az áltudományos elméletek jól definiálható céllal keletkeztek, képviselőinek nem a szakmai vita a céljuk, hanem az, hogy áltudományos elméleteiket elfogadtassák, ennek pedig egy lépése lenne az, hogy a szakma leáll velük vitatkozni - mert ezzel látszólag egy szintre kerülnének velük.
Ténylegesen persze ez az az eset, amikor valaki a hülyékkel vitatkozik: lerántanak a szintjükre, és megvernek a rutinjukkal.
mig8 (törölt) 2009.08.26. 19:03:31
Kérlek. Én nem akartam alternatívkodni. Mindössze annyit jegyeztem meg, hogy az alternatív elméleteket ezek szerint eggyel kevesebb bizonyíték támasztja alá. Pont.
@szaszu:
Én se hiszem, hogy bármi közünk lenne az etruszkokhoz. Csak egy megjegyzést tettem a fenti célból.
@Vérnűsző Barom:
Nem akartam kötözködni, vagy bármi mást számonkérni. Nemrég olvastam egy alternatív elméletet, amely erre a kapcsolatra épít (többek közt). Már akkor is szkeptikus voltam, de nem tudtam cáfolni. Ez a poszt megerősített abban, hogy igazam lehet, amikor nem fogadom el az érvelését a könyvnek.
És végül arról, ami engem igazán megfogott. Jártam kinn, Ausztriában a Magas Tauern egyik hágójánál. Ott még most is látható egy út, amelyet a rómaiak építettek. Állítólag az Alpok ellenére is nagyon élénk gazdasági kapcsolatok voltak / lehettek Itália és a mai német területek között. No erről is szívesen olvasnék.
Lamassu 2009.08.26. 22:23:44
Egyébként meglehetős butaság lehülyézni rengeteg szakértőt, közembert, vagy pl a székelységet. :(
De most pl arra buzdítottál hogy meg se hallgassuk őket mert ugyebár ők olyan ostobák hogy a szintjükön megvernek (ami burkoltan úgy is értendő hogy a vitákban nem a papírosok kerülnek ki felül :D ). Hogy bizonyítsanak akármit is ilyen szakmai hozzáállással? :D
Najó, ez már lehet kicsit összeesküvésesen hangzott de nem ez volt a célom. Egyszerűen csak ez itt egy fórum, nem pedig az MTA előadóterme, tehát ha valahol, hát itt lehetne fesztelenül beszélni az égvilágon mindenről. Úgy látom igen magas színvonalt üt meg a kommentelők többsée, így igen jó beszélgetésekre kerülhetne sor. :) Azt meg hogy ki mit gondol, mindenki maga döntse el.
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt) 2009.08.27. 01:38:33
Itt egy kritika Alinei könyvéről:
www.es.hu/index.php?search=text&text=Alinei
Egyébként a székelyek hogy jönnek ide?
Lamassu 2009.08.27. 09:51:26
Egyébként én most okfejtésemmel nem konkrétan erre a magyar-etruszk vonalra gondoltam, ezt én is valószerűtlennek tartom. :)
mig8 (törölt) 2009.08.27. 20:50:38
edemede (törölt) 2009.08.29. 21:25:02
Az élelmiszer-, és táplálkozástudomány a nyelv és a történekeltudománynál sokkalta egzaktabb és ehez úgy gondolom nem sok kétség fér.
A fennt említett élelmiszeret némelyek hevesen támadák némelyek hevesen védik. A margarin-vaj "háborúban" 15 éves ciklusokban hol egyik hol másik áll nyerésre. 10 éve tilos volt tojást enni ma 1, jövőre lehet már 2 lesz az ajánlott adag.
Mégsem szokás a másikat kerek perec lehülyézni, vagy azt állítani, hogy fogalma sincs az emésztésről, anyagcsélől.
A tudományos tendenciák változnak; az már másik kérdés hogy az MTA hogyan is válsztja a tagjait...
währenßhöhleigkeitigchen 2009.09.01. 11:50:25
A nyelvcsaládosdi első körben egy leíró valami, megállapítják, hogy milyen hasonlóságok, különbözőségek vannak, majd csak ezután nézik meg (tudják megnézni), hogy történelmi (régészet, krónikák),földrajzi és egyéb források milyen összefüggéseket engednek megállapítani (pl. hogy egymással rokonságban állhatnak-e, vagyis feltételezhető a közös fejlődés egy elválási pontig, vagy egyéb hatások a valószínűek - együttélés más nyelvcsaládba tartozó népekkel és kölcsönhatás, stb.), vagy annyira távol esnek térben és időben, és annyira nincs semmi kapcsolat, hogy esetleg véletlen valamilyen hasonlóság (mivel minden ember ugyanazzal az aggyal és nyelvi alapkészséggel/igénnyel születik, ez szvsz egy adott szinten mát pusztán statisztikai okokból sem annyira ritka, tekintve, hogy az élő és kihalt nyelvek halmaza - úgy néz ki - nyitott halmaz).
A nyelvi elméletekről folyó tudományos viták nagyon sokszereplős, sokterületes hosszú tudományos interakciós folyamatok, melyek úgy vezetnek valahová, ha az eredeti már eleve sokkörös hipotézis-bizonyítás-bírálat/cáfolat folyamatban van továbblépés, ami a bírálatokra is tekintettel van, és ami aztán ugyanúgy új bírálatok kereszttüzébe kerül. Az ún. áltudományos hipotézisgyártókra az a jellemző, hogy ha sikerült kierőszakolniuk némi kritikát, az erre válaszként adott "új" hipotézis gyakorlatilag az elutasított állításokat fogalmazza meg újra, érdemi válasz nélkül hagyva a bírálatokat. Amire aztán a tudományossabb emberek még annyit sem válaszolnak, mint az eredeti (tév)elméletre, úgy érzik, direkt akarják fárasztani őket. Valahol érthető.
kommentek