Vlachok, románok az írott források alapján

Az írott források a történelemi elméletek egyik legfontosabb alapját képezik a régészeti leletek mellett, a dáko-román kontinuitás elmélet alátámasztásaként is szerepel néhány, de ha lehet azt mondani, hogy létezik ilyen, akkor ez az alátámasztás az egész elmélet leggyengébb pontja (bár a többi sem túl erős). Érdemes megnézni a wikipedia vonatkozó oldalát, amely egy jó összefoglalója a leginkább hivatkozott forrásoknak: http://en.wikipedia.org/wiki/Origin_of_Romanians#Ancient_and_medieval_sources

Namost ezeknek ránézésre is problémájuk, hogy az írott források többsége a 12. század közepe utáni, amikortól is már nagy valószínűséggel éltek románok/vlachok a dunától északra (az első magyar forrás 1208 körül említi őket), tehát ezek vagy olyan időszakról szólnak, amikor már vitán felül áll a román jelenlét, vagy ha a múlttal kapcsolatban írnak, az lehet szimpla projekció. ugyanakkor, a 271-1250 közötti időszakról nagyon nagyon kevés forrás szól latinokról, vlachokról vagy románokról, tehát ezek, még ha el is fogadom hogy tényleg az áll bennük, amit olvasni lehet pl. a wikipedián, önmagukban is nagyon kevesek egy folyamatosan ott élő latin nyelvű nép jelenlétének bizonyítására, mivel más bizonyíték nincs erre. De még az is könnyen belátható, hogy a hivatkozott források nem pont azt mondják, amit bele szeretnének a román történészek magyarázni.

de nézzük szépen sorba:

• 10. század előtti források (a wikipedia oldalát fogom használni, ott szerepelnek a legfontosabb hivatkozások):
• Procopius említ egy szlávot aki latinul beszélt és a nyelvet mai Moldávia térségében tanulhatta. Ezzel a hivatkozással az a fő probléma, hogy nem Erdélyre vonatkozik. A Fekete-tenger partvidékén voltak latin kolóniák (Olvia volt a legnagyobb), amelyek az 5. században néptelenedtek el, de a latin lakosság egy része megmaradhatott helyben.
• Van egy hivatkozás Elwangeni Emmerich levelére amelyet St. Gallen apátjának Grimadusnak írt. Ebben ő azt írja, hogy a Dunától északra dákok élnek germánokkal, szarmatákkal és alánokkal együtt. Mindez 860-ból. Nem kell nagy tudás ahhoz, hogy ebből levonjuk azt a következtetést, hogy több száz évvel azelőtti állapotot írt le Emmerich, és soha nem is járt a környéken se, ugyanis ha a dákokat kivesszük, se germán, se szarmata, se alán népességgel nem találkozhatott arrafele akkor már senki.
• Ezen kívül van hivatkozás egy Chorenatsi nevű örmény kartográfusra, aki a blakok országáról beszél a dunától északra (ezt a forrást nem találtam sehol, csak a hivatkozást, de a dunától északra elég sok minden van). És Gardizira hivatkoznak még, aki valamelyik művében azt állítja, "hogy a magyarok, bolgárok és oroszok között keresztény latinok élnek, akik többen vannak, mint a magyarok". E két forrásra nincs hivatkozás a wikipedián, és én sem találtam máshol a weben (aki talál ilyet, az nyer egy sportszeletet). Mindez csak azért fura, mert a források nagy részének azért van hivatkozása, de pont ennek a kettőnek nincs. a fenti két példához hasonlóan nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy nem pont ezt és nem pont így állították.

És nagyjából ezzel kifújt a 10-11. század előtt keletkezett források listája.ez mindössze négy darab hivatkozás! vagy ha hozzávesszük a Strategikont, amely a 6. század végi avar/szláv-bizánci harcokról szól, és szintén bele lehet magyarázni valami hasonlót a fentiekhez, csak ebben sem ez van, hanem az, hogy délre menekülnek a latinok a Száva folyó környékéről. Tehát van öt forrásunk, abból egy nyilvánvalóan hibás (Emmerich), a másik négy meg mindössze vlachokat/latinokat említ a dunától északra, amiből sokminden következhet, de kontinuitás nem. És ennyi az összes komoly hivatkozás egy több, mint fél évezrednyi időszakról. Gondolom ehhez nem kell több kommentár, gyakorlatilag kijelenthető, hogy az írott forrásokban sincs nyoma egy Erdélyben élő latin és keresztény népességnek, amely ott élt Dacia kiürítésétől kezdve a magyar Honfoglalásig.

Kell még néhány szót vesztegetni a 10. század utáni forrásokra: Ezekkel a fő probléma az, hogy könnyen befolyásolhatta őket az, hogy ők személyesen már találkozhattak vlachokkal/románokkal a Dunától északra, és sokan hajlamosak voltak ebből olyan következtetéseket levonni, hogy ezek az emberek mindig ott éltek. Ez egyszerűbb, mint kitalálni, hogy kik élhettek előttük arrafele, pláne ha ezt nem tudta akkor éppen senki. Ebbe a hibába esett bele Anonymus is, aki az egyik jolly joker hivatkozási alap román részről, (ennek kicsit olyan jellege van, hogy "lám még egy magyar is megmondta hogy mi voltunk itt előbb") de Anonymus jelentősége ennél nagyobb. A jelek szerint ugyanis egész sor krónikát ihlethetett, Kézai Simontól kezdve sok nyugat európai hivatkozásig, amelyek majdnem szóról szóra ugyanazt írták le amit Anonymus, vagy esetleg kiszínezték azt. Az egy érdekes kérdés, hogy Anonymus miért írta azt, amit. Az egy másik kérdés, hogy ő pont nem Erdély területén hivatkozik blakokra, hanem a Szamos völgyében. Anonymussal kapcsolatban egyébként is sok a kérdés, rá építeni egy elméletet nem lehet. Ettől függetlenül ezek a források jelentik a másik nagy csoportot, de ez csak arra tipikus példa, hogy egy mellékes hivatkozás mennyire el tud terjedni. A későbbiekben lehet hogy írunk majd ilyen módon kialakuló legendákról vagy a történettudományba beépült (hamis) axiómákról.

És ezen kívül már csak néhány forrás marad. Pl. a njoshemi temető Gotlandról (sziget a balti tengerben), ahol egy felirat egy Rodfos nevű kereskedőről szól akit a vlachok földjén öltek meg Konstantinápoly felé menet. Ezzel is az a probléma, hogy nem utal konkrét helyre, mint ahogy a 10. század előtti hivatkozások se. Elvileg bárhol lehetett ez a hely, de pl. Erdélyt rögtön ki is zárhatjuk, mert Bizáncba menet kerülő volt, ugyanis skandinávia és Konstantinápoly között az út vagy Kieven, vagy Belgrádon keresztül vezetett. Az előbbi úton viszont nem valószínű, hogy találkozott vlachokkal, az utóbbi esetben ez a hely viszont a Dunától délre lehetett..

Tehát gyakorlatilag nincsenek írott források, amelyekkel a román jelenlétet bizonyítani lehetne Erdélyben vagy akár csak a mai Románia területén. Vannak források, amelyek említenek vlachokat/blakokat/latinokat itt és ott, de nem határozzák meg a helyet. Vannak források, amelyek hivatkoznak a dunától északra történt eseményekről, de nem kortársak, hanem sokkal későbbiek, és nagy eséllyel visszavetítenek. És vannak források, amelyek említenek latinokat/vlachokat a Dunától délre. Ez utóbbiak már átvezetnek a valódi román őstörténet témakörbe.

A cikksorozat előzménye itt, utózmánya itt található.