2008.09.29. 08:00
Kritika: Civilization IV: Colonization
 |
 |
Blogunkon újabb játék kritikát olvashatnak a kedves olvasók, ismét egy újdonságról lesz szó. Az Egyesült Államokban most szeptember 23-án jelent meg a címben szereplő játék. A Firaxis, a körökre osztott stratégiai játékok legendás fejlesztőjének, Sid Meiernek a cége a jelek szerint szereti a remake-eket. Sid Meier korábbi, nagy sikerű játékai közül nem ez az első, amelyet a mai grafikai követelményekhez igazítanak, így járt már a Pirates!, a Railroad Tycoon és maga a Civilization is. A Colonizationnal kapcsolatban is ez a fő probléma: a játék egy remake, semmi több, ennél pedig többet várnánk, fejlődni nem csak grafikusan lehet.
Postunk azok számára, akik nem ismerik az eredeti játékot, vagy a Civilizationt, valószínűleg nem fog sokat mondani. Feltételezem persze, aki történelemkedvelőként nem játszik stratégiai játékokat, az nem is olvassa a postot, ezért aki mégis, azok számára álljon itt egy rövid összefoglaló az eredetiről. Már csak azért is, mert a most megjelent sem különbözik sokban tőle. Az eredeti "col" 1994-ben jelent meg, azaz nem mai játék. Lényegében az Amerika felfedezése, és az amerikai függetlenségi háború közötti időszakot öleli fel. Maga a Colonization is tulajdonképpen a Civilization egyfajta továbbfejlődése: városokat kell alapítani benne, adott esetben háborúzni - de a mikromenedzsment szerepe itt sokkal nagyobb, ugyanis a lakosság önálló egységekként van jelen. Ezekkel az egységekkel kell aztán nyersanyagokat termelni, azokat feldolgozni, hadsereget kiképezni, azaz nagyjából mindent. Lakosságot (azaz egységeket) három forrásból szerezhetünk: Európából pénzért, vagy keresztekért (a kolóniákon levő papok "termelik"), saját növekedésből, illetve az újvilági indiánoktól megtértek formájában. A játék célja az, hogy kivívjuk a függetlenségünket, de ez nem egyszerű dolog, mert az anyaországnak eléggé nagy hadserege szokott lenni. Összességében a játék azoknak, akik szeretik a gazdaságmenedzselős játékokat, elég kellemes kihívást nyújtott.
 |
| Screenshot a játékból: a terep így néz ki, a képen eléggé rá van zoomolva. |
 |
| Sid Meier |
A bevezetőben megfogalmazott kritikám azért eléggé lesújtó, mert ismertem az eredetit. Ha nem így lenne, akkor valószínűleg nagyon tetszene a játék, így azonban hiányérzetem van. A Firaxis a jelek szerint nem strapálja magát azzal, hogy továbblépjen, elsősorban a fiatalabb generációnak fejleszt, azoknak, akik Sid Meier eredeti játékaival nem játszottak (azokat még a Microprose nevű cége keretében fejlesztette). A játékban új ötletek nincsenek, mindössze bizonyos pontokon kiegészítették az eredeti játékmenetet. Ez azért is érthetetlen, mert van még az ötletben kiaknázható potenciál rendesen. A változások leginkább apró dolgokat érintettek: a megtért indiánokat lehet képezni (az eredetiben nem lehetett), indián falvakban korlátlan mennyiségben lehet egységeket taníttatni (igaz, az ehhez szükséges idő növekszik minden egyes kitaníttatott lakos után), a katonai egységek a Civilization IV-hez hasonlóan fejlődnek, az éghajlati övek pedig egyszerűsödtek (ez mondjuk szerintem visszalépés). De ezeket a változásokat leszámítva mindössze a grafika változott.
 |
| Screenshot a játékból: Így néz ki belülről egy város. |
A grafika terén pedig nem egyértelmű az előrelépés. A játék a Civilization IV motorját használja, a terep 3D-s, zoomolható - csakhogy játszhatósági szempontból ez egyáltalán nem vált már a Civ IV előnyére sem, ugyanis a terep elég nehezen áttekinthető. Nem csak a 3D miatt, hanem mert a tereptárgyak jól kidolgozottak, viszont csak erősen ráközelítve igazán részletgazdagok - stratégiai játékot viszont úgy jó játszani, ha az ember átlátja a térképet. Ekkor viszont a sok részlet csak zavaró. Persze ez elsősorban az eredeti Civ IV hibája, itt csak felhasználták a motort. A grafikában a másik szembetűnő dolog az, hogy az az elem, ami viszont nem a CIV IV-ből származik, az sokkal gyengébben van kidolgozva. Ez sem lenne önmagában baj, de az ellentét a motor kidolgozottsága, és a játékhoz készült grafika más stílusa között szintén eléggé zavaró. Persze egy stratégiai játékban nem ez a lényeg - viszont ez a remake elsősorban a grafikáról szól, és elég sokat elárul a fejlesztő munka minőségéről, hogy ez a grafika bizony hagy maga után kivánnivalót rendesen (ezzel biztos lesz, aki vitatkozni fog). Tudom, fejlesszek magamnak játékot, de szerintem egy stratégiai játékban nem az a lényeg, hogy csillogjon (hasonló rossz példa a Heroes of Might and Magic 4. része - azt is szépen kidolgozták, csak összességében zavaró a részletgazdagság), hanem az, hogy funkcionális szempontból a lehető legjobb legyen grafikailag. Ehhez pedig nem részletgazdag terep, egységek, és egyebek kellenek, hanem egységes stílus, ahhoz illeszkedő színek, nem harsányság, hanem minél jobb áttekinthetőség. E téren pedig a játék bukik.
Hogy valamennyire a történelemhez is kapcsolódjuk, pár szót az ilyen vonatkozásokról: a játék nagyjából 300 évet ölel fel (300, 600, vagy 900 körre osztva) 1492-től, négy európai gyarmatosító hatalommal játszhatunk: Spanyolországgal, Nagy Britanniával, Franciaországgal, és Hollandiával. Az 1492-es dátum, és a fenti négy szereplő ezért már eleve roppant történelmietlen, Hollandia akkor ugye bőven nem létezett, ellenben Portugália alig 10 év múlva már megjelent az újvilágban. A fejlesztők persze megindokolták, miért nincs a játékban Portugália, és miért van Hollandia, de szerintem inkább csak lusták voltak túl sokat változtatni az eredeti játékon. Ami viszont történelemkedvelőknek is tetszeni fog, az az új 'founding fathers' - alapító atyák - rendszer (ezek az emberek, mint a CIV IV-ben a világcsodák, megszerezhetőek), ahol a korszak újvilági történelmében fontos szerepet játszó személyek majd' mindegyike megtalálható, és a' civilopédiában ' (hehe, ezt elfelejtették átírni colopédiára) olvashatunk is róluk. Ezen kívül a játéknak túl sok köze a valós történelemhez nincs. Bár az egyes nemzetek kapnak bizonyos bónuszokat (a spanyolok a bennszülöttek ellen támadási bónuszt, az angolok gyorsabb bevándorlást, a franciák a bennszülöttekkel való együttműködésre, a hollandok pedig kereskedelmi bónuszokat), de ezek játéktechnikai szempontból fontosak inkább. Ha a történelmet szeretnénk lemásolni, azt biztosan nem lehet - a játékrendszer miatt spanyolként sem fogjuk tudni az indiánok nagy részét leverni - mert az egységek egyszerűen nem mozognak ilyen gyorsan :). Az eredeti játékhoz képest a térképgeneráláson is fejlesztettek, nagyjából kétféle térképet gyártathatunk, egy olyat, ahol a gép a mai Amerikára hasonló kontinenst fog kreálni, vagy pedig egy olyat, ahol a karibi térséget próbálja meg megcsinálni. Attól, az eddigi összes Civilizationra jellemző problémától most sem sikerült megszabadulni, hogy az éghajlatot reprezentáló mezők nagyon keverednek - bár van egyfajta övezetesség, de ez sem egységes. Engem ez nagyon zavar, van akit kevésbé. Azt most meg sem említem, hogyan lehetne ezt szerintem sokkal jobban megcsinálni.
 |
| A versenytárs: screenshot az ingyenes Freecol-ból. |
Az eddigiek alapján valószínűleg azt gondolja a kedves olvasó, hogy a játékkal nem vagyok megelégedve. Ez csak részben igaz. A fenti hibák ellenére a játék jól játszható, el lehet lenni vele, annál mindenképpen jobb élményt nyújt, mintha az eredetit vennénk elő. Arról viszont nem vagyok meggyőződve, hogy a már évek óta kalálkában fejlesztett, de ingyenes freecollal szemben megállja e a sarat. Ránézésre persze ez egyértelmű, de a freecol fejlesztési terve pár éven belül sokkal jobb játékélményt ígér. Persze az igazság kedvéért azt is el kell mondani, hogy bár egy önállóan játszható játékról van szó, de a Firaxis végülis nem véletlenül adta neki a címben szereplő nevet, ez egy Civilization IV kiegészítő, és az ára is ezt tükrözi: mindössze 30 dollár. Aki ezt is sokallja, annak viszont javaslom kipróbálásra a fent említett freecolt, az eredeti Colonization élményhez az biztosan közelebb áll.
Értékelés:
Grafika: közepes - szépnek szép, de funkcionális szempontból nincs jól eltalálva.
Játszhatóság: Jó - aki játszott az eredetivel, annak komoly kihívást nem nyújt.
Hangulat: Jó - a grafika húzza le, és a zenék is lehetnek hangulattteremtőbbek.
Ár - érték arány: Jó - a hibái ellenére a játék relatíve olcsó.
Összességében: Jó - egy játszható, bevált és kipróbált elemekből álló játékról van szó, éppen ez a hibája is, nincsenek benne újítások.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
hogymi 2008.10.03. 00:58:37
hami · http://toriblog.blog.hu 2008.10.06. 16:32:31
Bögöy (törölt) 2008.10.12. 10:45:08
József 2008.10.14. 15:00:13
www.freecol.org/download.html
Bögöy (törölt) 2008.10.15. 22:55:04
Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.10.25. 09:41:49
Azzal pont azok a bajaim, amiket említettél. Még anno kifejlesztettek egy csomó zseniális dolgot az Alpha Centaurihoz, és azóta lényegében csak a felületet babrálták. Ennek eredménye, hogy áttekinthetetlen lett a térkép és a menürendszer. Míg az Alpha Centaurinak volt egy meglehetősen ronda, de jól használható menürendszere, addig itt egy-egy ritkábban használt menüpont, lényegében easter egg.
Valószínűleg, mégis inkább kihagyom.
kommentek