2009.03.10. 08:00
Vendégoldal: Montet: A Svájci Konföderáció születése
Unus pro omnibus, omnes pro uno
 |  |  |  |
Az alábbiakban Montet postját olvashatjátok, Ez a post egy Svájcról szóló sorozat első része.
Szándékosan hangsúlyoztam ki a címben a konföderáció szót, hiszen 1848-ig nem helyes egyszerűen Svájcnak nevezni azt az államalakulatot, amit ma annak hívunk. A Német-Római Birodalom területén folyamatosan önállóságra szert tevő városok és vidéki közösségek egy nagyon összetett, elsőre alig átlátható szövetségi rendszert alkottak, amelyben megőrizték a függetlenségüket egészen a már említett 1848-ig, amikor föderatív alapokon nyugvó alkotmányt fogadtak el. Bár nevében megtartotta a konföderáció szót (Confoederatio Helvetica – CH), de valójában egy centralizált, föderatív államról van szó.
Ahhoz, hogy megértsük a konföderáció születését, két alapvető tényezőt kell megvizsgálnunk, amelyek szerencsés kombinációja tette lehetővé ennek a szövetségnek a létrejöttét: 1. a Német-Római Birodalomban meglévő decentralizált feudális viszonyrendszer, 2. a térség földrajzi adottsága.
Az a területet, ahol a konföderáció létrejött – közép Svájc – a Nyugat - Római Birodalom bukása után allemán telepesek szállásterületévé vált, észak déli irányban, a Rajnától az Alpok fővonulatáig ők vették birtokba az egész térséget. Az allemánok tanyás településszerkezethez hasonló falvakban éltek, mezőgazdasággal foglalkoztak, kezdetben a teljes vertikummal (növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszer előállítás), csak később a kereskedelem fellendülésével ment végbe – főleg a magasabb fekvésű területeken – nagyfokú specializáció az állattenyésztés irányába, vagyis kialakult az, ami ma is közhelyesen az eszünkbe jut Svájcról: tehenek, tej, sajt, stb.
A földrajzi és feudális viszonyok első szerencsés konstellációja az volt, hogy a magasabban fekvő területektől távol éltek a hűbérurak, ezért megelégedtek azzal, hogy a járandóságukat beszedték, és kevéssé foglalkoztak, az adott falu, vagy vidék ügyes-bajos dolgaival (bíráskodás) is. Ez rövidesen egy fontos fejlődési állomáshoz vezetett: mai fogalmaink szerint autonómiához. Az itt lakók maguk szervezték gazdasági életüket, ők alakították ki a legelőket, az ösvényeket, kiépítették az öntözési rendszert, maguk választották ki a pásztorokat, istállókat építettek a nyári legelőkön. A legelők közös tulajdonban voltak. A racionalitás, és a zord viszonyok miatt nagy volt az egymásra utaltság, így nem csak faluközösségek, hanem egy egész völgy is összefogott. A nyár végén, gyűléseken osztották szét a termékeket (pl. sajt). A gyűléseken minden társadalmi réteg képviselője részt vett, itt választották meg vezetőiket. Ezekből, a kezdetben munkaszervezésre létrejött gyűlésekből egy nagyon fontos intézmény fejlődik ki: a Landsgemeinde (tartománygyűlés). Ez a közvetlen hatalom gyakorlás legmagasabb foka, ahol a kanton (állam) életébe (vezetők megválasztása, egyes konkrét ügyekben való döntés) a szavazati joggal rendelkező állampolgár közvetlenül dönthet. Landsgemeinde csak az ún. vidéki kantonokban létező intézmény, a városi kantonok vezetése kizárólag a székhely patríciusai, vagy céhei kezében volt (kantonokról és a Landsgemeindéről később részletesebben beszélünk). Ezek a közösségek fokozatosan a helyi bíráskodási jogot is megszerezték hűbéruruktól.
Láthatjuk, hogy egy a fű alatti társadalmi erjedés főbb elemei már készen állnak a nagy áttöréshez. De mi volt az, ami ténylegesen áttörés volt, ami ezt a területi autonómiát a konföderációvá alakította át? Az áttörés ténylegesen valaminek az áttörése volt, de ezzel máris a tisztán földrajzi tényezőhöz jutottunk.
A Svájci Konföderáció három vidéki kanton szövetségével jött létre: Schwyz, Uri és Nidwalden (ez utóbbi helyett, ahol erről olvasni lehet gyakran Unterwalden olvasható. Unterwalden az „egész” kanton neve ugyanis hivatalosan Nidwalden, csakúgy, mint Obwalden félkanton. Viszont a szövetség megkötésében, először csak Nidwalden vett részt.). Ezek a kantonok az Alpok vonulatainak legmagasabban fekvő részein terülnek el, amelyek a XIII. sz.-ig egy zsákutcában voltak. Ugyanis a nagy, észak-déli kereskedelmi utak, amelyek keresztezték az Alpokat ettől nyugatra, vagy keletre fekvő hágókon vezettek (Spulga, San Bernardino és a Brenner keleten, Moncenisio és a Szent Bernát nyugaton). Hiányzott tehát egy hágó pontosan középen. Ez volt a nagy áttörés szó szerint is: A XIII. század elején az Uri kantonbéliek kiépítették a Schöllenen meredek ösvényein a Szent-Gotthárd hágót. Ebben a munkában a déli szomszédokra is számíthattak a leventinaiak együttműködtek a hágó kiépítésében és működtetésében, céhekbe szerveződtek, megszervezték a forgalmat, karbantartották az utakat, hidakat. Útdíjat, és vámot szedtek: az áthaladásért kellett fizetni az ún. Fuhrleite-t (Forletto), a raktározásért a Susten-t (az olasz sosta, várakozás szóból ered). További jövedelmet jelentett a teherhordó állatok bérbeadása.
Ahogy említettem a térség gazdasága kezdetben az önellátó mezőgazdaság volt, a Szent-Gotthárd hágónak, illetve a közeli fontos kereskedelmi központoknak (Luzern, Zürich) köszönhetően ekkora erős differenciálódás ment végbe: felhagytak a hatékonynak csöppet sem mondható földműveléssel (főleg a magasabban fekvő területeken) és a kiskérődzők tartásából a legeltetésre alapozott szarvasmarha-tartásra tértek át. Így előállott az első számú jövedelmi forrás: élőállat és tejtermékek. A fent említett fontos piacokon túl megindult a kereskedelem a dúsgazdag Lombardia felé. A középkor három nagy gazdasági központja közül (Flandria, Baltikum, Észak-Itália) ez utóbbi elérhető közelségbe került, az őskantonok pedig a zsákutca státuszból hirtelen egy értékes, élénk forgalmat bonyolító kereskedelmi úton fekvő területté váltak. Amint láthatjuk, a XIII. századra az őskantonok gazdasági potenciálja jelentősen javult, specializált mezőgazdaság, élénk kereskedelem, a gazdag Lombardiával és nem elhanyagolható bevételek a Fuhrleitből és a Sustenből.
Az élénk kereskedelemnek volt egy további, a konföderáció létrejötte szempontjából fontos tényezője is. A kereskedelem nem csak áruk cseréjére, de gondolatok, ideológiák tapasztalatok cseréjére is alkalmas volt. Shwyz, Uri és Unterwalden lakói megismerkedtek az Észak-Itáliai autonómia törekvésekkel. Miután Barbarossa Frigyes vereséget szenvedett a Milánóiaktól Legnanonál, egész Lombardiát a szabadság szele járta át és sorban a különböző városok és vidéki közösségek ünnepélyes szövetségeket kötöttek, hogy a zsarnok ellen megvédik szabadságukat (1182-ben Torre di Blenio-ban a Blenioiak és a már előbb említett leventinaiak, 1290-92. ben Airolo-ban, Biasca-ban), tehát az egész, mai nevén Ticino Kanton helyi szabadság-, autonómia mozgalmak színtere volt.
Ez jótékonyan hatott az őskantonok lakosságára és elérték, hogy birodalmi szabadságot kapjanak a császártól, vagyis csak tőle függjenek, köztes hűbérurak nélkül. Uri 1231-ben Schwyz 1240-ben kapta meg ezt a kiváltságot, ez utóbbi személyesen az éppen Faenzát ostromló II. Frigyestől. Az köztudott, hogy ilyen fokú szabadságjogokat jelentős (és ma kevésbé jelentős) városok élveztek, de hogy vidéki közösségek is, az rendkívül ritka volt.
Együtt volt minden fontos elem ahhoz, hogy a térség jelentős fejlődést érjen el. Ez viszont ide vonzotta, az addig majdhogynem közömbös nemesség érdeklődését. A mai Svájc területén néhány jelentősebb család osztozott: Szavojaiak, Zähringenek (ők alapították Bernt 1191-ben és Freiburgot 1157-ben), Kyburgok, Toggenburgok és a leghíresebbek, a Habsburgok. A konföderáció kezdeti harcait, amelyről később még több szó lesz, ez utóbbiakkal vívta (Morgarten 1315, Sempach 1386 és Näfels 1388).
A XIII. század derekára kihaltak a Zähringenek, a Kyburgok, és az akkor még nem hagyományos, de mára már jól ismert Habsburg házasodási politika meghozta eredményét ők lettek a mai Svájc legjelentősebb hűbérurai. Nekik lett vonzó a Szent-Gotthárd hágó kereskedelmi forgalma és ezért velük kerültek szembe az őskantonok.
1273-ban Habsburg Rudolfot választják Német-Római császárrá, ami balszerencsés az őskantonok (Waldstätten) számára, elsősorban Schwyz és Uri számára, hiszen a birodalmi szabadság jogokkal pont a Habsburgok uralma alól akarták kihúzni magukat, és most a császár (az egyetlen hatalom, akitől függtek) egy Habsburg. Rudolf nem vonta vissza a korábbi szabadságjogokat, de mivel személyesen nem tudta gyakorolni jogait, ezért helytartókat nevezett ki. A legnagyobb probléma és a feszültség oka az volt, hogy a helytartók idegenek voltak, nem ismerték fel (és el) a helyiek hagyományait, önrendelkezését és bíráskodási gyakorlatait, hanem ezeket saját szájuk íze szerint próbálták intézni.
1291. július közepén meghalt Habsburg Rudolf. Az új helyzet gyors reakcióra késztette a Waldstätten-t 1291. augusztus 1.-én örök szövetséget kötött Schwyz, Uri és Nidwalden. Nem teljesen tisztázott, hogy Obwalden (emlékszünk: Nidwalden + Obwalden = Unterwalden)[1] néhány hónap múlva, vagy csak 1308-ban lépett be a szövetségbe. Azt biztosan tudjuk, hogy korábban már létezett szövetség a kantonok között, de hogy az mikor jött létre, azt nem tudjuk, valószínű az 1220-as évek után. Az 1291. augusztus 1.-én kötött szövetségről szóló dokumentumot viszont megőrizték a Schwyz-i Szövetségi Archívumban. Ebben egyértelmű utalás található arra, hogy ez az aktus megerősíti a már korábban megkötött szövetséget ("antiqua confoederationis forma").
Néhány szóban érdemes megemlíteni a konföderáció alapításáról szóló hagyományokat, bár ezek minden történelmi alapot nélkülöznek viszont jóval ismertebbek, mint a valóság és legalább találkozhatunk a „magyar kártya” néhány ismert figurájával.
E szerint a szövetségkötés a Grütli (Rütli) mezején történt a Vierwaldstätten See partján. A három közösség képviselői Walter Fürst (zöld alsó) Uriból, Werner Stauffacher Schwyzből és Arnold von Melchtal Unterwaldenből (?). Köztük bukkan fel Tell Vilmos (makk felső), aki visszautasította, hogy tiszteletet tegyen a Habsburg uralmat jelképező sapkának, amely Altdorf (Uri) főterén volt kitűzve. Ezzel kiprovokálta a helytartó, Hermann Gessler (piros felső) haragját. Tellt arra kényszerítik, hogy íjpuskájával célozzon a fia fejére helyezett almára, nem hibázik, de egy másik nyílvesszőt is bekészít arra az esetre, ha eltalálta volna a fiát, hogy azzal lelője a helytartót, Gessler észre veszi, és elrendeli a letartóztatását. Sikerül megszöknie a Vierwaldstätten tavon keresztül, hála egy hirtelen kerekedett viharnak. Küssnacht közelében végez a helytartóval, ami kirobbant egy általános felkelést.
A krónikákban sehol nem találunk említést Tell Vilmosról, sem Gessler nevű helytartóról. Ez a legenda először 1470-ben, a Sarnen-i Fehér Könyvben jelent meg, tehát majdnem 200 évvel az események után. Még ebben az évben, a Boden-i Tó környékén formálódott egy Habsburg ellenes liga Zürich, Konstanz, Schaffhausen, Sankt Gallen vezetésével. Az őskantonok és a Boden-i liga között egy szövetség körvonalai kezdtek kibontakozni. 1291 októberében a Waldstätten egy széles Habsburg ellenes szövetségbe léptek, amelynek vezetője Zürich volt. Konrad Ab Iberg Schwyz és Arnold von Silenen Uri ladmann-jai (a kanton első embere) írták alá a szövetséget. 1292 áprilisában Habsburg Albert Winterthurnál vereséget mért Zürichre, amely a szövetség gyors felbomlásához vezetett. A Habsburgok tehát stabilizálták pozíciójukat a helvét földön és lassan megérett a nagy megmérettetés, a Morgarten-i csata, de ez már egy másik poszt.
[1] A konföderáció szerkezete (kantonok, félkantonok, szövetségesek, közös és egyéni tartományok, stb. megér egy külön posztot.
21 komment
Címkék: habsburg középkor svájc tell vilmos
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr67992461
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
lécci 2009.03.10. 08:23:25
Szia! Üdvözlet a klubban :) Tetszett. Gratula
Montet 2009.03.10. 08:47:25
@lécci: Üdv, és köszönöm. Ha bárkinek, bármilyen kérdése, észrevétele van, azt előre is köszönöm, jó tapasztalataim vannak a közösségi ismeretterjesztésről.
Mindjárt jelezném, hogy észrevettem egy elírást: Nidwalden az Nidwalden és nem Niedwalden.
Mindjárt jelezném, hogy észrevettem egy elírást: Nidwalden az Nidwalden és nem Niedwalden.
Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2009.03.10. 15:41:36
Szóval a Tell Vilmos sem igaz, csak ktalálták ?:-)
De Télapó az ugye csak létezik?:-)
Félre a tréfával, jó poszt, érdekesek az előzmények, a hogyan-alakult-ki-ezésez.
Ha Svájc/Hélvét konföderáció késöbbi történelméről is tudnál írni, azt nagyon megköszönném.. (gondolok itt V károly korára, a reformáció térhódítása, miért lett ott annyira sikeres pl)
De Télapó az ugye csak létezik?:-)
Félre a tréfával, jó poszt, érdekesek az előzmények, a hogyan-alakult-ki-ezésez.
Ha Svájc/Hélvét konföderáció késöbbi történelméről is tudnál írni, azt nagyon megköszönném.. (gondolok itt V károly korára, a reformáció térhódítása, miért lett ott annyira sikeres pl)
Syolos 2009.03.10. 16:04:03
Sokak nevében írom szerintem, hogy minden ilyen kisebb, a magyar történelemkönyvekben csak érintőlegesen bemutatott állam ki/megalakulásáról szívesen olvasunk. Egy Német-Római Birodalom, Németország, Olaszország, Franciaország kialakulásával azért aki kicsit is érdeklődik a történelem iránt, az nagyjából tisztában van. De Svjáccal kapcsolatban van mit bepótolnunk :)
Sok-sok ilyen cikket még, nagyon tetszett!
Sok-sok ilyen cikket még, nagyon tetszett!
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.03.10. 16:47:20
@Sigismundus:
Tell Vilmos hogyne létezne!!!
Tessék, itt olvasható az IGAZI történet:
csurtus.blog.hu/tags/tell_vilmos
Tell Vilmos hogyne létezne!!!
Tessék, itt olvasható az IGAZI történet:
csurtus.blog.hu/tags/tell_vilmos
fincsisegek 2009.03.10. 19:41:35
Jó írás!
www.marcipáncica.hu
www.marcipáncica.hu
töriblog · http://toriblog.blog.hu 2009.03.11. 13:52:17
Ezt ma találtam az Index címoldalán:)
index.hu/kultur/blog/2009/03/11/megszunt_svajcban_a_480_eves_tanctilalom/
index.hu/kultur/blog/2009/03/11/megszunt_svajcban_a_480_eves_tanctilalom/
Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2009.03.11. 17:41:12
@tiboru: Kösz, már olvastam és iszonyat jót szórakoztam rajtuk, szép munka volt..:-)
Montet 2009.03.12. 10:13:43
Üdv mindenkinek. Tegnap nem voltam Internet közelében, csak most tudok reagálni. Először is köszönöm a kommenteket:
Sigismundus: terveim szerint fogom érinteni az általad említett kérdéseket. Hamarosan megjelenik a Morgarteni csata, majd a Sempachi és Naefelsi csatákról egy poszt, a már beharangozott konföderáció elmélet (kantonk, félkantonok, stb.), majd ezt követően az itáliai hadjárat, amiből a reformációhoz is eljutunk.
Tiboru: Kösz a linket, feltétlenül elolvasom!
Sigismundus: terveim szerint fogom érinteni az általad említett kérdéseket. Hamarosan megjelenik a Morgarteni csata, majd a Sempachi és Naefelsi csatákról egy poszt, a már beharangozott konföderáció elmélet (kantonk, félkantonok, stb.), majd ezt követően az itáliai hadjárat, amiből a reformációhoz is eljutunk.
Tiboru: Kösz a linket, feltétlenül elolvasom!
Montet 2009.03.12. 11:22:12
@tiboru: Elolvastam a hivatkozott blogot. Nem tudom, hogy az "igaz" jelzőt ironikusnak szántad-e vagy sem. A blog érdekes volt, de bennem csak azt erősítette, hogy ez egy legenda. Svájci történészek is vitatkoznak azon, hogy Tell történetének, van-e igazság alapja, és csak a részletek ferdültek el, vagy az egész csak a képzelet szüleménye. Van néhány tény, ami a témához kötődik. A már említett Sarneni Fehér Könyv (1470!), itt említik ezt a történetet először írásban, illetve, hogy már lényegesen korábban létezett egy elég hasonló tartalmú történet (átlőtt alma) Dániában, az ottani nemzeti hős Toko a gyűlölt fekete (kék?) fogú Haralddal (936-966) állt nézeteltérésben. Ha valaki erről tud valamit, ossza meg velünk!
vero · http://anal0g.blog.hu/ 2009.03.12. 17:20:00
Amit az iskolában így nem tanítanak.
Meggyőződésem, hogy nem véletlenül.
Nagyszerű írás. Svájc története és gazdasága sok-sok érdekes és igaz dolgot tartogat az érdeklődőknek. Egy ország, ami a rációra és a munkára épül. Nem egy kamu, mint szinte minden.
Meggyőződésem, hogy nem véletlenül.
Nagyszerű írás. Svájc története és gazdasága sok-sok érdekes és igaz dolgot tartogat az érdeklődőknek. Egy ország, ami a rációra és a munkára épül. Nem egy kamu, mint szinte minden.
Faustb 2009.03.17. 23:05:20
Először is nagyon tetszett a cikk, várom a folytatást. Másodszor pedig egy kérdés:
"Ugyanis a nagy, észak-déli kereskedelmi utak, amelyek keresztezték az Alpokat ettől nyugatra, vagy keletre fekvő hágókon vezettek (Spulga, San Bernardino és a Brenner keleten, Moncenisio és a Szent Bernát nyugaton). Hiányzott tehát egy hágó pontosan középen."
A Szent Bernát hágó az nem egyenlő a San Bernardinoval?
"Ugyanis a nagy, észak-déli kereskedelmi utak, amelyek keresztezték az Alpokat ettől nyugatra, vagy keletre fekvő hágókon vezettek (Spulga, San Bernardino és a Brenner keleten, Moncenisio és a Szent Bernát nyugaton). Hiányzott tehát egy hágó pontosan középen."
A Szent Bernát hágó az nem egyenlő a San Bernardinoval?
Montet 2009.03.18. 09:54:06
@Faustb: Üdv! Tudomásom szerint nem, nem tudom, hogy létezik-e magyar neve (kis Szent Bernát?) A szövegben feltüntetett az olasz neve, mivel, ha jól tudom ez a hágó már olasz nyelvterületen van. A Szent Bernát olasz neve San Bernardo.
Kaif · http://toriblog.blog.hu 2009.03.19. 10:11:02
@Montet:
Magyarul Kis Szent Bernát hágó, olaszul Colle del Piccolo San Bernardo, franciául Petit Saint Bernard.
Magyarul Kis Szent Bernát hágó, olaszul Colle del Piccolo San Bernardo, franciául Petit Saint Bernard.
Faustb 2009.03.22. 14:47:29
Hmm.. Gondolom már nem foga elolvasni senki, de akkor van egy Nagy Szent Bernát hágó, ez van mondjuk keleten, meg van egy Kis Szent Bernát hágó, ez pedig nyugaton? Remélem jól értem, mert ugye a szövegben az van, hogy a San Bernardino keleten van, a Szent Bernát meg nyugaton.
És persze köszönöm a válaszokat
És persze köszönöm a válaszokat
Montet 2009.03.23. 09:39:29
@Faustb: Üdv! Igyekszem követni a kommenteket. A Szent Bernát hágó nyugaton van (a nagy). Az olasz-svájci határon, még pontosabban az olaszországi Val D'Aosta tartomány és a svájci Valais/Wallis kantonok határán. Ott laknak a Bernát hegyi kutyák. A Kis Szent Bernát ehhez képest keleten helyezkedik el. Pontosan nem tudom, (szerintem Kaif tudni fogja) de az olasz Lombardia tartomány és a svájci Graubünden/Grisciun/Grigoni tartomány határánál valahol.
Faustb 2009.03.24. 20:49:10
@Montet: Köszi szépen :) Szeretek olyan dolgokat tudni, amelyeket valószínűleg soha életemben nem fogok használni :) De azért jó tudni..
vizipipa 2009.03.28. 15:42:18
Tetszett az írás, köszönet érte. Várom én is a folytatásokat.
Ismereteimben egy fehér folttal kevesebb.
Ismereteimben egy fehér folttal kevesebb.
kommentek