2009.03.20. 18:00
Chile és Argentína: Két eltérő fejlődési út I. rész
Ebben a postsorozatban a címben szereplő két dél - amerikai állam 20. századi történelmével, és annak a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásával fogunk foglalkozni. A téma több szempontból is tanulságos. Míg Chíle Latin Amerika bezzegországa és sikertörténete, addig Argentína fordított utat járt be, és ma az egyik legtipikusabb példája a rosszul menedzselt országoknak. Tanulságos az, hogy két, hasonló feltételekkel induló, azonos kulturális közegbe tartozó ország fejlődése mennyire különválhat. Tanulságos továbbá azért is, mert e két fejlődési út nagyon sok párhuzamot mutat a közép - európai posztszocialista országokkal, és itt is vannak pozitív, vagy negatív értelemben kiemelhető országok, elég ha Szlovákiára, vagy éppen Magyarországra gondolunk.
A századelő
Nem akarnám a posztot Ádámnál és Évánál kezdeni. A két ország fejlődési útja igazából a két világháború közötti időszakban ágazott el, így az azelőtti időszakkal nem foglalkoznék túl sokat. A két ország sok tekintetben hasonlított egymásra: először is mindkettő lakosságának túlnyomó többsége európai bevándorló, se számottevő indián, se fekete lakossága nem volt egyiknek sem. Mindkét állam kedvelt célpontja volt az európai bevándorlóknak, köszönhetően többnyire mérsékelt égövi klímájuknak. Továbbá, a XX. század elején mindkettő gazdasága fejlődő országokra jellemző vonásokat mutatott. Ezek jellemzői a hazai ipari és szolgátató szektor fejlettlensége, a gazdaság alapvetően kevés exportcikkre épült, és a lakosság nagy részét a mezőgazdaság foglalkoztatta. Kettejük közül egyértelműen Argentína volt kedvezőbb helyzetben: az ország gazdasága ugyan a mezőgazdaságra épült, ami nem éppen a fejlettség jele. De a déli féltekén Ausztrália mellett az egyetlen ország, amelynek igen nagy kiterjedésű kontinentális éghajlatú területei vannak, ahol ugyanaz a mezőgazdasági tevékenység végezhető, mint Európában, mindez ráadásul fél év eltéréssel, ez elég speciális és kedvező helyzetbe hozta az országot. Argentína a XX. század elején egy főre jutó GDP alapján a világ első 10 országa között volt. Ez az adat ugyan félreértelmezhető, mert nem jelent egyértelmű fejlettséget, de relatív gazdagságot igen. Az ország főleg mezőgazdasági termékek kiviteléből élt (gabona, hús, gyapjú, bőr). Chíle ezzel szemben lényegesen kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkezik, bár itt található a déli féltekének egyik legnagyobb mediterrán éghajlatú vidéke, de az ország területének elég jelentős része nem alkalmas mezőgazdálkodásra. Azonban vannak / voltak fontos nyersanyagai: a réz, és a salétrom. A salétrom jelentősége az első világháború után lényegében megszűnt, ettől kezdve egyedül a réz vált a legfontosabb exportcikké. (Már ezen a ponton érdemes belegondolni a magyar - szlovák párhuzamba).
A két ország lakossága gyorsan nőtt a századelőn, a XIX. század végi, XX. század eleji európai bevándorlás következtében, ez eredményezett bizonyos társadalmi változásokat. A legtöbb latin amerikai állam társadalma tradícionálisan a nagybirtokos kvázi arisztokráciára épült ekkoriban, többek között ez is a fő oka annak, hogy egyik ország sem tudott az USA-hoz hasonló fejlődési utat bejárni, ugyanis nem volt erős középosztály. A bevándorlókkal viszont új eszmék jelentek meg, és a növekvő lakosság, és a viszonylag képzett munkaerő beáramlása egyébként is ösztönözte a hazai ipar fejlődését. A helyi nagybirtokos elit dominálta konzervatív politikai elitben tehát megjelentek a liberális, radikális, sőt szocialista eszméket képviselők is (a radikálisok itt a liberálisok radikálisabb részét jelentik). A latin temperamentum, a társadalmi változások, és az egymással nem igazán jó viszonyban levő eszmerendszerek a két világháború közötti időszakban mindkét országban politikailag elég heves időszakot eredményeztek, puccsokkal, tüntetésekkel, és hasonlókkal. Ezt tetézte a 20-as évek végi világgazdasági válság, amely mindkét országnak betett, és az addig nyitott, exportorientált, de ipari termékeket importáló gazdaságukat más irányba lökte. Argentína ekkor szűnt meg a világ gazdag országai közé tartozni (1929-ben még a negyedik a világon az argentin egy főre jutó GDP).
Chíle: Az elnöki köztársaság megszületése
A fenti társadalmi, és gazdasági változások meglehetősen nyugtalan időszakot eredményeztek az országban a I. világháború után. 1924-ben a hadsereg egyes csoportjai megbuktatták az akkori elnököt, Arturo Alessandrit (akinek a fia később szintén elnök lesz), ezzel az addig viszonylag stabil chílei parlamentáris rendszer megszűnt. A konzervatív fordulat azonban a sereg progresszívebb tisztjei körében keltett ellenérzést, és ők pár hónap múlva megdöntötték a kormányzatot, majd visszahívták a megdöntött elnököt. A történet a mi szempontunkból még annyira nem érdekes, maximum mutatja a chílei társadalomban felhalmozódó ellentéteket, és azt, hogy ekkor a két fő politikai oldal még az agrárnépesség, és az oligarchák érdekeit képviselő konzervatívok, és a városi középosztály, és munkásság érdekeit képviselő radikális liberálisok. Ami miatt ez az időpont fontos, az az, hogy 1925 őszén végül megváltoztatják az alkotmányt, és Chíle elnöki köztársaság lesz, széles elnöki jogkörrel, szemben a korábbi időszakkal. És ez az elnöki köztársaság végül egészen 1973-ig fennállt. Nem lehet azt mondani, hogy mindez a legnagyobb nyugalomban történt, de Chíle végül képes volt fenntartani a politikai rendszer stabilitását, ami később fontosnak bizonyul. Az 1929-es világválság Chílében is komoly gondokat okozott, (1930-31 között például a szocialisták kerültek hatalomra - ezzel gyakorlatilag mindhárom főbb politikai irányzat képviselői megjelentek a politikai eliten belül), de végül sikerült stabilizálni a gazdaságot, és a politikai életet anélkül, hogy a hadsereg ismét átvette volna a hatalmat, ebben nagy szerepe volt az előbb említett Alessandrinak, aki 1932-38 között ismét Chíle elnöke volt.
Argentína: A radikálisok, majd a hírhedt évtized
Argentínában már 1916-ban megszerezték a radikálisok a hatalmat a liberálisoktól, annak köszönhetően, hogy ekkor vezették be az általános választójogot (legfontosabb képviselőjük Hipólito Yrigoyen volt ). Igaz, ez az ország akkori lakosságának csak a 10%-át jelentette (a többi bevándorló volt). A radikálisok hatalomra kerülése (megismételném, mindkét országban a radikális párt egy balközép, alapvetően liberális formációt jelent, de - lévén egy főbb elvi irányzat képviselői - bizonyos értelemben gyűjtőpártok is voltak) társadalmi reformokhoz vezetett, szabályozták például a munkavégzést: engedélyezték a sztrájkokat, minimálbért vezettek be, engedélyezték a szakszervezeteket, az egyetemek autonómiát kaptak, stb. Fontos ugyanakkor, hogy a radikálisok, nem lépték át a határt a szocializmus felé, piaci alapokon képzelték el az ország jövőjét. Természetesen az addig hatalomban levő konzervatívok erősen próbálkoztak a hatalom visszaszerzésével, de 1930-ig a radikálisok a hatalomban tudtak maradni. (A radikális párt, az UCR ma is az egyik fő argentín párt). A nagy világgazdasági válság azonban végül elsöpörte a kormányzatot, 1930-ban puccs döntötte meg az akkor már idős Yrigoyen kormányzatát. A puccs a konzervatívok visszatérésével járt.
A világgazdasági válság ugyanakkor nagyon érzékenyen érintette Argentínát, és a lakosság széles tömegeinek elszegényedését eredményezte, ez természetszerűleg a szélsőségesek megerősödéséhez vezetett. A tönkrement vidéki lakosság tömegesen áramlott a városokba, és a különböző jobb, és baloldali politikai irányzatok támogatójává vált, habár ezek a mozgalmak nem elsősorban pártokként működtek. Ugyanakkor, az Európából érkező bevándorlók meg az anarchista, szocialista eszméket hozták magukkal, minden adott volt ahhoz, hogy a két tábor egymásnak essen. De nem ez volt az egyetlen probléma. Az argentín politikai élet ekkorra ugye kétpólusú lett, ráadásul közel azonos méretű táborokkal, a két tábor közötti folyamatos küzdelem természetszerűleg sem az előálló válsághelyzet megoldásának, sem úgy általában véve az államhatalmi tekintély fenntartásának nem kedvezett. Nem is tudtak megegyezni, vagy valamilyen nemzeti egységpolitikát kidolgozni. Ez az évtized a politikai, és korrupciós botrányok időszaka, habár a puccs után az elnöki rendszer még helyreállt, és működött is valahogyan 1943-ig.
A világgazdasági válság fontos változásokat is eredményezetet a gazdaságszerkezetben. Az egyre inkább protekcionistává váló világgazdaság hatására Árgentínában is előtérbe került az importhelyettesítő gazdaságpolitika. Ez tovább emelte a hazai munkásság lélekszámát, de nem tudott az ekkor tömegesen városokba vándorlók számára munkát biztosítani. Az iparosodás egyébként is elsősorban külföldi tőke bevonásával történt (angol, ill. USA). Ez azonban a legkülönbözőbb politikai irányzatok ellenkezésével találkozott, akik az ország külföldi tőkétől való függését nem tartották jónak. A konzervatívok továbbra is hatalmon maradtak (többnyire választási csalásokkal), de a korábban őket támogató jobboldali bázis kezdett elkopni mögülük: a 19. század végére jellemző nagybirtokosokra, és külföldi cégek hazai képviselőire épülő hagyományos jobboldalnak már saját oldalán is versenytársa akadt, nem beszélve a bal, középbal politikai irányzatokról, amelyek a 40-es évek elején Demokratikus Unió néven szövetségre is léptek.
A két ország eltérő fejlődésének kezdetei ebben az időszakban gyökereznek: amíg Chílében három (konzervatív, radikális, szocialista), addig Argentínában csak két fő politikai pólus alakult ki. És bár ezek a későbbiekben mindkét országban változásokon mentek keresztül, a szerkezet megmaradt. A három pólus előnye a kettővel szemben teljesen egyértelmű: ekkor nem lehet kizárólagosságra törekedni, sokkal rugalmasabb lehet így a rendszer, de ugyanakkor a kompromisszumkényszer is sokkal erősebb. A következő időszakban - amelyet már országonként külön postban fogunk tárgyalni - a két ország története élesen elválik egymástól, hogy végül látszólag ugyanoda jusson: Chílében megmarad az elnöki rendszer, amely majd a kommunista Salvador Allende hatalomra jutásához, majd az azt megdöntő katonai puccshoz vezet, Argentína további történetére ugyanakkor Juan Domingó Perón tevékenysége nyomja rá a bélyegét, amely a chílei puccs után három évvel szintén a katonák beavatkozását váltja ki.
67 komment
Címkék: argentína legújabbkor chíle
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Márk_Márk 2009.03.20. 22:03:19
Veszőhiba meg rengeteg.
Stb.
Ezek azért sokat rontanak egy tartalmilag bármilyen jó íráson is.
Márk_Márk 2009.03.20. 22:04:27
Damavend 2009.03.20. 22:28:50
Nagyon jó poszt!! Nekem fel sem tűntek a hibák,mert élvezettel olvastam.
Én örülök,hogy ilyesmiket olvashatok ,és nem a helyesírással foglalkozom.Tök felsleges
SakiCitizen 2009.03.20. 22:31:41
Sakic19 · http://sakic19.blog.hu 2009.03.20. 22:33:40
maestro1 2009.03.20. 22:34:34
maestro1 2009.03.20. 22:36:17
Ludas Matyi Online · http://ludas-matyi.com 2009.03.20. 22:47:22
hami · http://toriblog.blog.hu 2009.03.20. 23:13:53
@Márk_Márk:
Köszönjük az építő kritikákat. Ezennel meg is hirdetném, hogy korrektor kerestetik.
A wordos ötlettel annyi a gond, hogy ellenjavalt a használata a blogmotor jelenlegi állapotában.
hami · http://toriblog.blog.hu 2009.03.20. 23:14:59
Chíle azért ilyen, mert a keleti határa az Andok. Egyébként nem annyira keskeny, csak sokkal nagyobb az észak - déli kiterjedése.
porthosz 2009.03.20. 23:22:45
A helyesírást firtatókon meg besz@rtam, úgy látom ez mostanában valamiféle magyar hóbort, biztos sok embert nem vettek fel az MTA kötelékében aztán most éli ki valamilyen komplexusát... (azon külön jót fetrengtem hogy a kedves reklamáló egy 3 mondatos szövegben vét durva hibát és ő reklamál :) )
sapuh 2009.03.20. 23:27:41
Miért, szerinted nem durva, hogy valaki úgy ír egy országról, hogy le sem tudja írni a nevét magyarul?
Tom Bobb · http://tombobb.blog.hu 2009.03.20. 23:31:47
Hát annyi szent: jó cikkek vannak ezen a blogon, és valóban érdemes megtisztelni az olvasót azzal, hogy többször is átnézzük a szöveget tartalmilag, nyelvtanilag, mert azért csak jobb érzés, ha egy 100 százalékosan korrekt alkotást nyújtunk át, nemde, mintha egy tartalmilag rendben lévőt, de nyelvtanilag pocsékot?
Szóval le a hőzöngőkkel! :-)
A WORD és a blogmotor nem ellenségek. De ha mégis: WORD, másolás, NOTEPAD, másolás, BLOG. Nem olyan ördöngős.
Remek cikkeket írsz. Tetszenek.
hami · http://toriblog.blog.hu 2009.03.20. 23:41:47
Valóban, vannak módszerek arra, hogy hogyan lehet az ilyen hibákat kikerülni. Ezek viszont időbe kerülnek. Amiből mostanság nekem is, és a többieknek is kevés van. Ezért ezek a lépések kimaradnak. Nem akarok erre több szót vesztegetni.
De, mint írtam, lehet jelentkezni korrektornak, komolyan gondoltam.
Egyébként azt kérném, hogy ezen a ponton fejezzük is be a helyesírás boncolgatását, innentől kezdve az ilyen kommentek törölve lesznek.
sapuh 2009.03.21. 00:01:41
nem fontos, hogy kitedd/töröld, ha úgy tetszik, de én azt hiszem, ha már láthatóan sok energiát fektetsz egy poszt a megalkotásába, miért nem fordítasz gondot éppen a helyesírásra?
Egyszerűbben fogalmazva: szerintem a közlés formája is fontos, nem csak a tartalma. Szerintem.
A poszt témája egyébként érdekes.
hami · http://toriblog.blog.hu 2009.03.21. 00:04:00
porthosz 2009.03.21. 00:10:02
És azért reklamáltam, mert egyre többet látom azt, hogy valaki ir valamiről valami jót, mindezt teszi nem hivatalos formában (értsd: ez nem egy szépirodalmi alkotás vagy a francia miniszterelnöknek cimzett levél hanem egy BLOG), akkor rögtön megjelenik néhány kéretlen és önjelölt "helyesírástanár" akik megmondják a tutit...
És sajnos sokszor látom azt hogy gyakorlatilag nem is arról megy a vita hogy a srác milyen jót vagy nem jót írt (tartalmilag), hanem hogy hová kellene vessző és hová nem (lásd most is az első 7 kommentből hány foglalkozik a helyesírással és hány a tartalommal...)
Ne vedd magadra, de én ilyenkor kb. pont ugyanazt a jó magyar "népnevelő" szokást látom mint autóvezetés közben a sok kisebbségi komplexussal küzdő "autóversenyző" esetén.
hami · http://toriblog.blog.hu 2009.03.21. 00:29:35
Tényleg szeretném lezárni ezt a vitát. Azt azért elmondanám (nem neked, hanem a többieknek, amit most írok, az nem neked szól), hogy kibaszottul frusztráló tud lenni, hogy a post 20 kommentjéből 18 arról szól, hogy vannak benne helyesírási hibák. És nem azért, mert valaki ezt szóvá teszi, hanem azért, ahogy.
A blogok szerzői adott esetben nem kevés munkát fektetnek abba, hogy az olvasóknak szórakoztató, vagy tartalmas kikapcsolódást nyújtsanak. Mindezt tök ingyen, leginkább lelkesedésből, vagy önzetlenségből, a saját szabadidő terhére. És erre mi a jó magyar reakció? Hogy nem éppen udvarias módon a szerző arcába vágják, hogy ezt és ezt elbaszta. Igen, ez így van, úgy alakult, hogy benne maradt a szövegben pár hiba.
Hát basszameg, aki dolgozik, az hibázik. De ha ráadásul ezt úgy adják az ember tudtára, hogy "béna vagy köcsög" (lásd = "Miért, szerinted nem durva, hogy valaki úgy ír egy országról, hogy le sem tudja írni a nevét magyarul?" ), akkor belőlem meg előbújik az illemtanár: Miért is nem lehet az ilyesmit így közölni, hogy "Ne haragudj, de itt és itt ezek és ezek a hibák vannak, javítsátok már ki legyetek oly szívesek, mert zavaró".
Abba meg egyébként bele lehet gondolni, hogy mennyire egyszerű odafigyelni a helyesírásra, ha az ember a szöveget multitaskingban írja (azaz más fontos dolgot is csinál közben).
Szóval aki bármelyik blogban a helyesírás miatt reklamál, az gondoljon ezekbe a dolgokba is bele, és utána jelezze a problémáit. Nálunk meg továbbra is lehet korrektornak jelentkezni, nem látom a fentebb a helyesírás miatt reklamálók tolongását.
sapuh 2009.03.21. 00:38:24
ez talán azért is van, mert viszonylag keveseknek van véleményük a XX. századi Chile vagy Argentína történelmének kérdéseiről.
Mint írtam, a poszt és általánosságban véve maga a blog is érdekes, a Kaukázus történelmével foglalkozó bejegyzéseket biztosan elolvasom majd.
A hibák meg hibák, egy anyanyelvünk van. Buenas noches para todos
Joes 2009.03.21. 00:55:52
Az hogy mindenben először csak a hibát veszi valaki észre, az nem túl egészséges...
Ja, s még annyit; hogy az amatőr nyelvtudósoknak nem ártana ismerni hozzászólás előtt, a (a magyar és a többi)internetes blog stílusát, nyelvét: itt elsősorban az információn van a hangsúly. Ráadásul ahogy halad az idő, s egyre népszerűbb az Internet, chat és az SMS; ezek (tetszik nem tetszik) át fogják alakítani a magyar köz- és irodalmi nyelvet is. (Nem tudom mit szólna valaki, ha pl. Kazinczy stílusát, nyelvtanát használná valaki jelenleg?)
Nekem tetszett a cikk, s az lett volna jó ha nyelvtani okosságok helyett pl. az országokhoz kapcsolódó sztorikat, történelmi eseményeket írt volna le.
Várom én is a folytatást!
J.
Joes 2009.03.21. 01:04:22
A Latin-Amerikai téma miatt szeretném kérdezni, a blog szerkesztőitől; hogy S. Bolivar-ról tervez-e valaki írni? Elég érdekes figura volt, s nagy hatást gyakorolt/gyakorol a földrészre..
markoferko 2009.03.21. 02:57:27
BxL 2009.03.21. 03:15:13
Chile is érdekelne, a furcsa földrajzi elhelyezkedéssel kapcsolatosan is.
Hasonló cikk lesz esetleg Paraguayról? Nemrég volt szerencsém arra járni, és érdekes dolgokat tapasztaltam, az ország történetét sokféleképp látják... (én meg nem ismerem egyáltalán)
Vérnűsző Barom (törölt) 2009.03.21. 03:26:25
Hanem amit végképp nem tudok, az az ottani országok kialakulása. nem fér abba kis buta fejembe, hogy a fenébe és miért pont ott lett az első határ meghúzva, ahol, miközben mindkét (illetve több) állam ugyanúgy spanyol gyarmat volt, ugyanazokkal a földbirtokos családokkal, spanyol, kreol, ajmara, kecsua népekkel és - tudtommal - nagyjából egyszerre is léptek le a spanyol fennhatóság alól.
Valamiféle múltbéli gyarmati kormányzati oka van?
Kérdéskéim persze csak szőrmentén kapcsolódnak a poszt témájához, nem is erőltetem tovább.
A poszt jó, várom én is a folytatást, ha nincs más jelentkező, akkor egy kis korrektúrázást szívesen vállalok, bár közel sem azon a szinten, ami elvárható lenne.
gólhaj · http://kroki.blog.hu/ 2009.03.21. 06:36:43
Argentina az ezüstnek is sok mindent köszönhet, azt hiszem még a nevét is.
Kiváló poszt, azt hiszem sokak nevében mondhatom: várjuk a folytatást!
gonoszboszi 2009.03.21. 08:08:43
A tanulságokról nem is szólva... :p
mindenki téved 2009.03.21. 08:17:12
mindenki téved 2009.03.21. 08:18:59
Sakic19 · http://sakic19.blog.hu 2009.03.21. 08:34:20
A korrektúrával kapcsolatban: személy szerint el tudnám vállalni, hogy minden cikket a megírás után maximum 24 órán belül elolvasok és kijavítom, már csak a módszer a kérdés... (többnyire úgyis elolvasnám a posztokat ennyi idő alatt). A profilomban van egy email, ha arra írsz megbeszélhetjük a kérdést.
Argentina · http://www.buenosaires.hu 2009.03.21. 08:43:50
ezt kifejtenéd? mert én nemigen így látom...
Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2009.03.21. 09:22:27
" meg valami kisebb háborúsdi is a csendes-óceáni argentin kijárat érdekében, "
Salétrom háború, Chile és Peru-Bolivia közt, Bolivia vesztette el Csandes-óceáni kijáratát.
Itt egy keveset olvashatsz róla.
www.hhrf.org/busz/2002/busz845t.htm
Volt egy másik is, Bolivia és Paraguay közt, a Chaco-háború, egy sivatagos területért 1932 május - 1935 június.
www.makettinfo.hu/index.php?jobb=anyagok/referencia/gran_chaco/gran_chaco.htm
" Rémlik egy magyar mókus, aki az argentin-chilei-brazil határvidéken földmérősködött "
Ilyen hármashatár nincsen, nem Molnár Gáborra gondolsz, aki Braziliában volt ?
ToMorgan 2009.03.21. 09:56:11
(A parhuzam a mi regionk es az ovek kozott kicsit ijeszto.)
charlie 2009.03.21. 10:34:52
erpé 2009.03.21. 10:47:27
Kendaq Pendragon 2009.03.21. 10:56:05
Már csak ezért is érdekes Argentína története.
De lehetne egy kicsit korábbi történetről is írni egy bejegyzést, konkrétan a kontinens déli részén elterülő országok függetlenségi háborúiról az 1820-as években (Simon Bolivar).
No meg arról, hogy vajon a katonai diktatúra vagy a parlamentális demokrácia útján fejlődtek-e jobban ezen országok (bár ez nyilván függ az ország alapvető feltételeitől, a kormányzást vezető rétegektől és a külpolitikától is).
SchA · http://katpol.blog.hu 2009.03.21. 18:44:30
Ja és van egy vesszőhib... várj, nem, csak a monitorom koszos. :)
Argentina · http://www.buenosaires.hu 2009.03.21. 19:02:22
Argentina · http://www.buenosaires.hu 2009.03.21. 19:03:14
Vérnűsző Barom (törölt) 2009.03.21. 21:09:46
Tök jó lenne, elolvasná a szerző, a korrektpr, meg jó esetben a még a lektor is, majd beülne a Széchenyi könyvtárba a köteles példányok közé, és ott várná ki a világvégét. Viszont lehetne rá hivatkozni egy szakmaiskodó blog hivatkozott irodalmában...
Lehet, hogy ollózta emberünk, lehet, hogy nincs egy árva saját gondolata se a témában, de nem is az a bevallot célja, hogy legyen neki olyanja, hanem az, hogy egy blog eszközeit, lehetőségeit használva bemutasson egy-egy, a szerzőt érdeklő témát.
Ha jó a témaválasztása, olyan, ami másokat is érdekel, ezek a mások újabb témákat, kérdéseket vetnek fel, netán kicsit alaposabban utánaolvasgatnak a témának a poszt kapcsán, akkor emberünk nem ollózott hiába.
Ha a kutyát-macskát se érdekli rajta kívül, de elégedett az eredménnyel, akkor sem.
Rengeteg dolgot felvethetett volna, belevehette volna Evitát, a falklandi háború történelmi előzményeit, de egy posztnak nem a teljes és tökéletes témafeldolgozás a célja, hanem némi ismeretterjesztés, hobbi, unaloműzés. Ennek a célnak meg tökéletesen megfelel, megtudtam belőle pár dolgot, pár másikat ennek kapcsán megnézhettem, tehát a vesszőhibákat leszámítva jó a bejegyzés, célját maradéktalanul elérte, annak megfelel.
Ha meg a szerző tudatosan nem akar írni posztjában Paraguay-ról, akkor meg miért kell rajta számon kérni? Lehet ennek rengeteg oka. Például nem érdekli. Vagy később, egy másik posztban akar vele foglalkozni. Vagy egyik sem.
Damavend 2009.03.21. 22:37:52
na ez engem is érdekelne, főleg az autópályás sztori:-)
brutál érdekes ország, övezetesség horizontálisan és vertikálisan és az a rengeteg fjord millió szigettel. az a szerencséjük,hogy a kommancsoknak nem hagyták,hogy tönkretegyék, nagyon komoly gazdaságuk van és stabil a politikájuk is nem úgy mint a szomszédban.
Damavend 2009.03.21. 22:43:01
HAMI ne törödj a negatív felhangokkal ,csak így tovább!
Argentina · http://www.buenosaires.hu 2009.03.22. 00:09:33
hami · http://toriblog.blog.hu 2009.03.22. 01:19:59
"az a baj hogy nincs végkövetkeztetés, nincs saját gondolat."
A cikk úgy kezdődik, hogy ez az ELSŐ rész. Így nyilván nincs (még) végkövetkeztetés. Figyelmesen kellene olvasni. :-)
"ez egy valahonnan fordított, kiollózott cikk."
Aha, persze, ez a blog már csak ilyen. De ha így rájöttél, megmondanád a forrást? :) Ha nem tudod, akkor meg minek vádaskodsz? (Egyébként nem, nem kiollózott és fordított cikk.)
"És sajnos mint ilyen nem is igazán adja vissza a valóságot."
Mert, mi is az a valóság, amit a cikk nem ad vissza?
"az elején van egy pár soros szerzői bevezető, ami meg konkrétan hibás, és már előre megbélyegzi a mondanivalót."
Értem, szerinted 2001-ben Argentínában nem volt államcsőd, megkoronázva a Perón óta eltelt időszak kudarcait, Chíle pedig nem Dél Amerika bezzegországa. A kérdés már csak az, hogy egy univerzumból internetezünk e. :-)
" Amúgy is chilét egyedül argentínával tárgyalni félmegoldás, mivel uruguay bolívia és brazília is nagyon erős hatást gyakorol a térségre. Egy mercosur összehasonlítás már épkézlábabb ötlet lenne."
Bolívia, Brazília társadalmilag teljesen más szerkezetű. Uruguay valóban nem, ámde, ha elolvastad a szöveget, akkor valószínűleg feltűnt, hogy a cím "két eltérő fejlődési út", és nem pedig országok összehasonlítása.
"Az hogy dolgozott vele, az böcsülendő, de nem elég, mert egy téves képet ad."
Miben ad téves képet? Te eddig írtál három kommentet, és abban nagyjából semmi konkrétum nem volt. Ha valamivel nem értesz egyet, tessék kifejteni konkrétan, hogy mivel. Ha pedig ilyen nincs, akkor nem kéne olyat írkálni, hogy félinformációkon alapuló félresikerült blogbejegyzés.
hami · http://toriblog.blog.hu 2009.03.22. 01:24:05
Argentínára vonatkozott a végkövetkeztetés. Nem akarom lelőni a poént, a következő részekben látni fogjuk, hogy miért. Egyébként tény, van ahol működik a kétpólusú rendszer, de ha csak két politikai oldal van, akkor az a két oldal kirobbanthatatlan általában, és ez sok esetben rossz.
wannee/mayaa/du/ yaru (törölt) 2009.03.22. 01:47:38
A sok kis grétsytanárúrral meg nem kell foglalkozni.
ger1982 2009.03.22. 12:33:32
Argentina · http://www.buenosaires.hu 2009.03.22. 22:04:29
1., ok, igazad van megvárom a második részt, és tárgyalunk részletesen :)
2., ami alapból hibás, az az hogy Argentína NINCS államcsőd közeli állapotban per pillanat. Ezt nem tudom honnan vetted. Ez alapból TÉVES.
3., Melyik univerzumból netezek? Én az argentinból, itt élek, benne minden nap. Ezért a véleményem, és a meglátásaim eléggé közeliek, úgy is mondhatnám életszerűek :)))
Sok sikert a második részhez!
Montet 2009.03.23. 08:22:58
Tervezitek-e más latin-amerikai országok történetét is bemutatni? Szerintem nagyon érdekes Urugay (liberális) történelme, Paraguay óriási zuhanása a diktatúra alatt, nem beszélve Brazíliáról.
hami · http://toriblog.blog.hu 2009.03.23. 09:09:06
"az az hogy Argentína NINCS államcsőd közeli állapotban per pillanat. Ezt nem tudom honnan vetted. Ez alapból TÉVES."
Olvasom a napi sajtót. Nem emlékszem már konkrétan, de pár hónapja ismét korlátozta a kormányzat a betétekhez hozzáférést. De, ezt speciel nem a postba írtam.
"Én az argentinból, itt élek, benne minden nap. Ezért a véleményem, és a meglátásaim eléggé közeliek, úgy is mondhatnám életszerűek :)))"
...Vagy éppen elfogultak...
lécci 2009.03.23. 10:11:23
www.portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=109537
lécci 2009.03.23. 10:29:47
"The Argentine peso should continue to grind lower against the US dollar in the months ahead, given our belief that the central bank, Banco Central de la República Argentina (BCRA), will maintain a managed depreciation of the currency to boost export competitiveness."
Milyen hozamszintek vannak egy évre, 5 és 10 évre most március végén? Február végén 25-30 % volt. Más a gazdaság és más az államháztartás.
Montet 2009.03.23. 14:38:17
Argentina · http://www.buenosaires.hu 2009.03.23. 14:47:06
@lécci: Ehhez ismerni kell az elmúlt évek buta devizapolitikát, hogy minden áron 3-an tartották a pézót a dollárral szemben ami amúgy kb 6 lenne a reális. Az elmúlt 3 hónapban végre megindult, most 3,65. De ez még mindig nagyon erős. Szerintem 4,5-ig meg se áll. Az se a valós, de már közelebb áll az igazsághoz. A 3 brutális volt. Természetesen más a gazdaság, és más az államháztartás, de a kettő szimbiózisban él, és egyértelműen kihatnak egymásra :) A hozamszinteket nem vágom fejből, utánanézek Neked.
lécci 2009.03.23. 21:24:53
"Si los bancos le niegan monedas, reclame al 0800-999-Moneda (6663) a haciendo click aquí"
lécci 2009.03.23. 21:31:38
Argentina · http://www.buenosaires.hu 2009.03.24. 01:53:00
@lécci: persze, ez igaz. most új politika van, változtatnak. lassan.
lécci 2009.03.24. 10:36:06
Ezen túllépve nem a gazdasági csődre utaló jelként említettem az első bejegyzésemben - arra a peso vásárlóerejének a másik hozzászólásomban felhozott árfolyam problematikájával és a magas hozamszinttel utaltam - hanem akként, hogy annak oka van/lehet/kell lenni, mert nem 'normális' jelenség, nincs az rendben úgy.
Az, hogy ilyen - mint írod - maffia működni képes, s ilyen hatással van a közpénzforgalomra, sőt a jelek szerint az emisszióra is, az - hogy hami terminológiájával éljek - nem a jól menedzselt ország sajátja.
A leírtad akció kapcsán nekem az jut elsőre eszembe, hogy akkor gyűjtenek be magánosok pénzérmét (akár kincsképzés céljából), ha az érme fémtartalmának értéke magasabb, mint a névleges értéke. Helyszínről származó információd 'értékes' :), külön köszönjük mi olvasók, hogy egy 'bentlakó' szemével is írsz az ottani helyzetről. S ne vegye hésőbbi hozzászólási kedved, hogy vitába szálltam az imént Veled.
Az, hogy ez a maffia azért gyűjti be az érméket, s kényszeríti rá a papírpénzzel rendelkezőket, hogy az ő (utcai?) hálózatában váltsanak aprót(ha már a bank nem ad, mert nem tud/akar adni, s mivel "navigare necesse est") már továbblépés, mert akkor az már nem csak begyűjtés (a kereskedelmi egységekben), hanem disztribúció is egyben. Azaz kétszer működik a hálózat. Egy amúgy tök rendben menedzselt országban.
Idehaza akkor gyűjtenek színesfémet, ha azt egyből piacra dobják, érme gyűjtésről még nem írtak újságok, kábel- ill. szobor-ügyet annál többet ismerünk. Ennek vannak hagyományai (egyelőre?).
Nem vagyok elfogult Argentinával, csak szekptikus, s úgy általában óvatos pénzügyi kérdésekben globális válság idején. Lehet, rosszindulatú voltam, amikor arra gondoltam ebből a jegybanki re-akcióból, hogy az infláció eredményeként megnövekedett árszínvonal bizonyos emelkedése után lesz a sok apró már csak akadály a közpénzforgalomban(s az említett fémtartalom értéke és a névleges érték viszonya miatt). Ahogy itthon is hasonló okok miatt került sor az 1 forintos meg a 2 forintos kivonására pár éve.
Lehet, hogy nincsenek a tengerparton az idegenforgalmi szezon zárásával jelei a válságnak, s az üzletekben van áru, az árak sem indultak meg, a megtakarítással nem rendelkező tömegek (la gente), az átlagember elvan, elbocsátásokról nem cikkezik a sajtó, de a pénz- és tőkepiacon, így 'A gazdaságban' már jelen van és lesz (nem beszélve az államháztartás finanszírozási igényéről). A piac (Rosarioi Futures piac)www.rofex.com.ar/infoprecios/mfinanciero/comentario.asp
már most az egy év múlvai 2010 márciusi terminusban 4,085-ben árazza a most 3,668-ös dollárt.
Ez pedig a Buenos Aires-i értéktőzsde egyes havi jelentéseinek gyűjtőoldala: www.bolsar.com/NET/noticias/ReporteMensual/ReporteMensual.aspx
Megnéztem a mostani utolsót (2009. február), a 2008. szeptemberit (az októberi nagy csúszás elöttit) s a tavalyi év elejit (2008. január). A tőzsdeindex alakulása (hogy más mutatót ne nézzünk) időrendben 113.426 - 90.290 - 57.471. tavaly év eleje óta megfeleződött.
Ez a pénz, ha nem ment át állampapírba, akkor kivonult. Ilyen részletekben nem néztem utána, de vszeg nem ment át államkötvénybe, mert akkor a hozamszint vagy alacsonyabb lenne, vagy ha ott maradt s mégis ilyen magasak a hozamok, hogy ezen a szinten lehet finanszírozni, akkor az az államháztartás nagyon nyeli a pénzt, nagyon üres. Amit megint csak kezelni kell - középtávon is.
bokember 2009.03.29. 04:57:14
pl ha valaki az ír üvegipar jelen helyzetét próbálná meg nekem elmagyarázni azt köszönettel félbeszakítanám, kicsi az esélye hogy jobban tudja annál aki benne dolgozik nap mint nap
kb mint amikor amerikás magyarok elkezdik osztani az észt a magyar politikai helyzetről 10-20-30-40 éves tapasztalataik alapján.
aki benne él, és van benne tájékozódási hajlam, értsd követi a híreket, újságot olvas, beszélget a helyiekkel akik elmondják milyen volt tíz éve, húsz éve stb, az egész bizonyosan többet tud róla és megbízhatóbb forrás (nem tévedhetetlen, de tájékozottabb) mint "az internet". vö elsődleges forrás, másodlagos forrás.
vizipipa 2009.03.29. 18:10:13
2. Kiegészítéseket linkelni is lehet, nyugodtan. Akinek ennyi elég, nem megy el oda. A kommentek vonatkozó linkjeit is meg szoktam nézni.
3. Helyesírás: nekem most is fut az IE7-ben egy OpenOffice ellenőrző, mint IE7Pro modul, nézi most is mit írok (el).
4. Legutóbb azt hallottam, Patagónia Chilét is érinti. Ez igaz?
lécci 2009.03.29. 18:51:48
Az egy sansz, lehetőség, hogy az ember, a 'helyben élő' olyan információkhoz is hozzájut, ami segít neki árnyali azt a képet, amit ma már a célországról megszerezhető gazdasági-társadalmi információk alapján bárki-bárhol feldolgozhat, elemezhet. Minden lényegi információ elérhető az interneten.
A történet pedig úgy indult, hogy a szerző megírta posztját, nem "két óra guglizás" alapján, amiben igen figyelemreméltó - mégha vitatható - megállapításokat tett (ezeket a közeljövő eldönti, itt leszünk még egy év múlva is :)
Ezen belül utalt egy csőd-közeli helyzetre, amiről (ez a kopmmentekben kiderül) a hazai szaksajtó akként ír, hogy Argentína ismét 'gyenge láncszem' lehet.
Erre jött - a topikban elérhető látogatási térkép alapján is és a hozzászóló saját magáról feltüntetett információ alapján is - a Mar del Plata fövenyéről egy ott élő észrevétele, hogy nem látja az aggódás okát. Ami rendben is van, lehet nem látszik, hanem a nemzetközi gazdasági sajtó - aki csak 'bizonyos' jelekből ítélkezik - igencsak óvatos.
A kérdés az, hogy a formálódó gazdasági nehézségeiket a jelenlegi argentin elit miként kezeli majd az elkövetkező - mondjuk - egy évben. S ha jól, akkor elkerülhetnek egy jelentősebb válságot, netán államcsődöt, ha rosszul, utóbbi nehezen lesz elkerülhető (megjegyzem még hozzáértés és megfelelő időben tett megfelelő lépések mellett is előfordulhat. Aminek akkor így nem ők lesznek az okai)
Ahogy a chilei-argentin összehasonlítás egybevetése a magyar-szlovák példával is meglehet nem azonos okok miatt tűnik hasonlónak. (erről részletesen a 2. részben és annak kommentjeiben olvasható), ám mindenképpen egy-egy azonos gazdasági környezetben (régióban) lévő két országról van szó, amelyek eltérő 'fejlődési utat jártak be' történelmük egy-egy hasonló (a posztban összehasonlított) szakaszán. A párhuzam tehát nem a 4 ország között áll fent 2/2 vonatkozásban, hanem 1/1 és egy másik 1/1 vonatkozásban. A szerző itt - az én olvasatomban - az argentin és a magyar politikai elit cselekvésének kudarca közötti hasonlóságról ír, felvetve, hogy pedig mindkettő mellett ott a példa, hogy lehetett volna ezt másképp is.
Az ír üvegipari példád alapján pedig üvegipari munkás vagyok úgy tőkepiaci, mint államháztartásbeli tapasztalattal. Állok elébe minden tárgyi eszmecserének.
lécci 2009.03.29. 19:09:15
Mivel a Rosarioi származékos termékek tőzsdéjére vonatkozóan korábban megadtam link a jelek szerint felülíródik (nem archiválódik), ideírom a 27-i pénteki helyzetet a 2010 márciusi dollárra a kontraktusok 4,124-en köttettek. (2009. 03.24-én még 4,085 volt). Ez a 3 nap alatt 0,009547, azaz majd 1 %-os változás. (olyan, mint mikor 302-ről 305-re 'megy fel' az euró 3 nap alatt. Nem vészes, de 'hírértékű' elmozdulás)
lécci 2009.04.21. 09:04:44
www.bloomberg.com/apps/news?pid=newsarchive&sid=aZ9kyJ0vp9n8
kommentek