Következő "sorozatunk" (valószínűleg nem lesz túl hosszú) a román történelem 'nagy' alakjaival foglalkozna. Miután a címben, és az első mondatban már hemzsegnek az ironikus megfogalmazások (és nem ígérhetem, hogy ez nem lesz részben így a továbbiakban), azért vegyük kicsit komolyabban a témát. Természetesen a román történelemben is voltak olyan történelmi személyiségek, akik joggal érdemelték ki a megbecsülést (pl. Helmuth Duckadam - nem, ő német volt, ezen még gondolkodnom kell akkor). Ha egy ilyen nevet kellene mondani, akkor a címben említett úriember, Vitéz Mihály (azaz Mihai Viteazul) valószínűleg az elsők között merülne fel, mivel nem véletlenül hívják őt Vitéznek. Természetesen, ahogy ez lenni szokott, román részről hajlamosak kissé eltúlozni a szerepét, illetőleg övezi némi eufémizmus is. De nézzük meg ki is volt ő valójában, és mit tett nagy Romániáért. :)

Mihályunk apjáról túl sokat nem tudunk, nem egy Vitéz nevű magyartól származik, egyébként 1558-ban született. A viteazu szó kétségtelen, hogy a magyar, vagy szláv vitéz szóból származik (átvették tőlünk, vagy valamelyik másik szomszédjuktól), de ez csak egy jelző, az nagyjából kizárt, hogy magyar származású lenne. A biztos pont az anyja, akit Theodórának hívtak, és a román Cantacuzino család tagja volt. Ezt csak azért érdemes megemlíteni, mert a román család a görög Kantakouzēnos család leszármazottjának tartja magát, noha ezt genealógiailag bizonyítani még nem sikerült. A görög családról annyit, hogy Bizánc hanyatló korszakában császárokat is adtak a birodalomnak, mint pl. VI. János (Iōannēs) Kantakouzēnos-t, akitől egyébként a román Cantacuzino család is származtatja magát. Mihályunk tehát valószínűleg törvénytelen gyerekként kezdte, aztán felvette a Pătraşcu családnevet, azt sugallván, hogy Pătraşcu cel Bun korábbi havaselvi vajda fia lenne. Természetesen ez is bizonyíthatatlan, nem tudni, hogy azért vette fel, mert tényleg, vagy azért, mert az uralmának legitimitását akarta ezzel növelni.

Apró megjegyzés: manapság a Kárpátoktól délre levő óromániai területet szokás Havasalföldnek nevezni, sőt, egyes földrajzkönyvek hozzáfűzik, hogy azért hívják így, mert keményebbek arra a telek. Ez így ebben a formában egyébként fals, Havaselve a helyes elnevezés, ami havasokon túli területet jelent. Természetesen a történelmi Magyarországtól délre levő területen egyáltalán nem durvábbak lényegesen a telek, feltéve, hogy nem a Kárpátokban tartózkodunk. A Havaselve elnevezés pedig hasonlóképpen keletkezett, mint az Erdőelve, amelyből leegyszerűsítve Erdély, majd Ardeal lett. Úgyhogy a következőkben Havaselvének fogom a nevezett területet nevezni. Ha valami irtózatos nagy marhaságot írtam volna, majd úgyis lesz, aki kötekszik. :)

Köszönhetően anyuci családjának, törvénytelen származása ellenére Mihályunk viszonylag gyorsan emelkedett a ranglétrán: 1588-ban Mehedinţi bánja lett, majd 1593-ban már Craiova bánja (ezzel kvázi Olténia - Havaselve két régiója közül a kisebbik, az Olttól nyugatra levő - ura). Alexandru cel Rău, az akkori vajda meg is eskette 12 főúr előtt, hogy nem Pătraşcu cel Bun fia - ezek szerint ekkor már használta a családnevet. Ezzel Alexandru nem ment valami sokra persze, mert Mihály még ebben az évben fellázadt ellene - sikertelenül -, majd menekülnie kellett. Báthory Zsigmond vendégszeretetét élvezte pár hétig, majd Konstantinápolyba ment, ahol az ott levő rokonai, és a pátriárka kijárták a szultánnál, hogy vajda lehessen Havaselvén, ellenfelét így menesztették, őt meg megtették uralkodónak. Tipikus történet a korszakban, mondhatnánk, ugyanis ezidőtájt Havaselve gyakorlatilag a teljes függetlenségét elvesztette, a Duna mentén a várak oszmán megszállás alatt voltak, az uralkodó meg nem volt több egy helytartónál.

Itt ezen a ponton pillantsunk egy kicsit kijjebb, és nézzük meg milyen geopolitikai helyzetben is volt Havaselve. A fejedelemség a török balkáni terjeszkedése (késő 14., kora 15. század) óta gyakorlatilag egy ütközőállam volt a Magyar királyság, és az Oszmán birodalom között, mindkét hatalom megpróbálta kontroll alatt tartani. Az aktuális uralkodók meg a két nagyhatalom között lavírozva próbálták fenntartani viszonylagos függetlenségüket - ez az oda nyalunk, ahol nagyobb hasznot remélünk dolog egyébként nem ismeretlen a román történelemből, de ezt ne is ítéljük el, mert a viszonylagos függetlenség megtartásához ez volt az egyetlen sikeres politika (egyébként Erdély urai is hasonlóképpen tettek sok esetben). Ez az állapot azonban 1526-ban gyökeresen megváltozott. A két regionális nagyhatalom közül az egyik kiesett, az Oszmán Birodalomnak meg innentől kezdve nem volt érdeke fenntartani a fejedelemség viszonylagos függetlenségét. Bár be nem integrálták végleg a birodalomba - ennek valószínűleg az volt az oka, hogy az ekkor még meglehetősen mobil, és leginkább pásztorkodással foglalkozó románság könnyen folyamodott a korabeli gerillataktikához (erről egyébként Károly Róbert, vagy Mátyás király mesélhetne), amely adott esetben egy nagy létszámú reguláris haderőnek is gondot okozhatott, illetve maga a tartomány sem volt gazdag - de a vajdák mozgástere lekorlátozódott a helyi helytartó szerepére, és a padisah nevezte ki őket, és váltotta is le, ha valamelyik helyi főúr jobban nyalt náluk. Történetünk idejére tehát Havaselve külpolitikai mozgástere gyakorlatilag egy oszmán tartomány szintjére süllyedt (amelyet keresztény igazgat - ez kivétel volt). Erdély, és a királyi Magyarország közeledésével azonban a térség politikai földrajzi térképe ismét többszereplőssé vált, ugyanis az addig szintén oszmán vazallus Erdély (amelynek azért jóval nagyobb mozgástere volt földrajzi helyete, és gazdagsága miatt) hirtelen gyakorlatilag elszakadt az Oszmán Birodalomtól (ez Báthory Zsigmond hintapolitikája, ami miatt szokták volt Erdélyt tündérországnak nevezni, nem kimondottan pozitív előjellel - ezért se szídjuk a románok hintapolitikáját, hiszen mi is ezt tettük, amikor szükséges volt).

Azt lehet mondani, hogy ezen a ponton pont a megfelelő ember volt a megfelelő helyen, már ha most Mihályunkra gondolunk - ugyanis olyan ember ült éppen a havaselvi 'trónon', aki elődjeivel ellentétben az a tettrekész, merész, hatalomvágyó, és becsvágyó uralkodó volt, aki nem ijedt meg a töröktől. Mihályunk észlelve a mozgástér tágulását fel is ajánlotta a szolgálatait az akkor éppen Habsburgok mellé álló Báthory Zsigmond fejedelemnek, hűbérurává fogadva az erdélyi fejedelmet. Mielőtt megint lekicsínylően elmosolyodunk, azt azért fontos megemlíteni, hogy ezzel Caesarhoz hasonlóan elvetette a kockát, merthogy innen már nem nagyon volt visszalépés - a törököt meg kellett verni, más esetben főszereplőnk földi pályafutása elég hamar véget érhetett. 1594-ben tehát Mihály hozzálátott a függetlenedéshez, és az erre nem számító török helyőrségeket szépen elfoglalta, kiszorítva ezzel az ellenséget a Dunától északra. Hozzá kell azt azért tenni, hogy hathatós katonai segítséget is kapott Erdélyből némi székely expedíciós haderő formájában. Persze a neheze még hátravolt, mivel a helyőrségek nem voltak nagyok, és erősek. Itt zárójelben jegyezzük meg, hogy az ezévi 'hatalmas katonai sikereket' a wikipedián azzal illusztrálják, hogy Mihályunk a Duna túlpartján folytatott rajtaütések során megközelítette Adrianopolist (Edirne törökül, de a görög nevek jobban hangzanak szerintem), ami már csak pár 10 km-re van Konstantinápolytól! Ez tény, (mármint hogy nincs messze), sőt, az öt óceán is közelebb került hozzá...

Tergovistye visszavétele. Mihály nagy győzelme, igaz, nagyrészt magyar csapatok vettek részt benne. :)

De hagyjuk a nevetést. Nyilvánvaló volt persze, hogy a következő évben (1595) a török benéz Havaselvére - igaz közben magyar területen zajlott a 15 éves háború - már csak azért is, mert ezidőtájt Havaselve nagy szerepet játszott Konstantinápoly gabonaellátásában, a padisah városa meg kezdett éhezni. Persze hősünk készült a következő évre: Erdélytől további segítséget kapott, de a törökök még így is többszörös túlerőben voltak. A vajda seregei nem tudták megakadályozni a törökök átkelését, így vissza kellett vonulniuk, Mihályunk nyílt csatát (egyébként nagyon okosan) nem mert vállalni a túlerővel szemben, végül Călugăreni (augusztus 23.) mellett ütközött meg a törökkel (mocsaras terepen próbálta tőrbecsalni  őket), és taktikai győzelmet aratott , akkorát, hogy aztán jól visszavonult a szorosok felé, és hagyta, hogy Szinán pasa bevonuljon Bukarestbe, és Tergovistyébe (Târgovişte románul) közben a serege is (amely felét az erdélyi expedíciós haderő adta) a felére olvadt. Ez így ugye nem nagyon passzol :) Annyi alapja azért van annak a román állításnak, miszerint győztek, hogy valóban sikerült megállítani a török előrenyomulást, de a vérveszteségek miatt vissza kellett vonulnia a vajdának, és ezzel ebben az évben kvázi kiszorult a fejedelemségből. Igen, a győzelem kifejezés valóban erős erre az eseményre, de ne hagyjuk, hogy a jelenkori magyarázatok elhomályosítsák a valós eseményeket: a román-magyar szövetséges haderő derekasan helytállt, ekkor ennyire tellett, de hátra volt még a visszavágó.

A gyurgyevói csata korabeli ábrázolása

Erre pedig még ugyanebben az évben ősszel került sor. A hűbérúr, Báthory Zsigmond sereget gyűjtött vazallusa megsegítésére, (ő állította vissza a székelyek szabadságát, merthogy negyedszázada egy felkelésük miatt még János Zsigmond szolgasorba taszította őket), a 40ezres haderő (Bocskai István vezetésével) Mihály vajda seregeivel kiegészítve október 18-án (ez a nevezetes nap a későbbi hős, Jean Claude van Damme születésnapja) visszaszerezte Tergovistyét, 20-án az egy Bucur nevű pásztor álmáról elnevezett fővárost, Bukarestet Szinán pasa sietve kiürítette, és a fejedelemség elhagyására készült, amikor október 25-én Gyurgyevónál (Giurgiu, a Duna legnagyobb román-bolgár átkelőjénél) a magyar-román haderő utolérte a visszavonuló törököket, és az utóvédet teljesen lekaszabolták (a többi átkelt). Ez utóbbi ütközetről a címszereplőről szóló wikipedia-cikk nem említ semmit, nem tippelnék, miért.

Akárhogy is, Vitéz Mihályunk merészsége bejött, két évnyi háborúzás után 1597-ben Szinán pasa is elismerte Havaselve függetlenségét (a 15 éves háború közepén vagyunk, tehát nem kizárt, hogy ezt nem gondolták véglegesnek), így "Románia első egyesítője" a hátországát biztonságban tudhatta egy időre. folytatjuk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FreeSMS · http://ingyensms.dolgok.com 2009.09.10. 19:25:26

"valószínűleg nem lesz túl hosszú", ez tetszik! :D

Válasz erre 

d.z. · http://masikmagyarorszag.blog.hu 2009.09.10. 19:39:19

Na erről spéciel egy szót sem tudtam.

Válasz erre 

A Nép - Te vagy! (törölt) · http://www.kibulizottorszag.net 2009.09.10. 20:09:59

Írod „megközelítette Adrianopolist (Edirne törökül, de a görög nevek jobban hangzanak szerintem)”

Hm. És a magyar nevek, hogy hangzanak? Mert mifelénk úgy hívják a helyet: Drinápoly.

Válasz erre 

hami · http://toriblog.blog.hu 2009.09.10. 20:12:00

A Drinápoly is gagyi szerintem. :)

Válasz erre 

bloggerman77 2009.09.10. 20:27:36

hami

értem, "nemszeressük" a románokat.

De azért kissé visszafogottabban, mert a baromi nagy meg független mozgásterű erdélyi külpolitika is úgy működött, hogy a hazánkban ideiglenesen állomásozó török-tatár/osztrák csapatok (éppen melyik volt Erdélyben birtokon belül) szabták meg, ki lesz a fejedelem. (Török athnámé a fejedelemnek.. nem véletlen, hogy a nyugati történetírás mind a román fejedelemségeket, mind pedig Erdély az oszmán állam határain belül ábrázolja...)

Válasz erre 

hami · http://toriblog.blog.hu 2009.09.10. 20:39:26

@bloggerman77:

Erdélynek azért Havaselvéhez képest lényegesen nagyobb volt a mozgástere. A beleegyezés kellett, az tény.

Válasz erre 

bloggerman77 2009.09.10. 20:52:32

@hami:

így gondolta II.Rákóczi György is azt mi lett belőle...

:)

Amúgy olvassa vki a bloggazdák közül a toriblog kukac -os emailt. Írtam mélt, de semmi válasz...

Válasz erre 

hami · http://toriblog.blog.hu 2009.09.10. 20:58:34

mindjárt megnézem , előfordul hogy napokig nem nézem.

Válasz erre 

almodhi 2009.09.10. 20:59:15

Namost képzeljünk el egy hasonló hangvételű román cikket valamelyik nagy magyarról, mondjuk Szent Istvánról, Rákócziról, vagy a Hunyadiakról. Izé, bocs... Hunyadi Jánosról (Iancu de Hunedoara) akár itt is lehetett volna szó...

A.

Válasz erre 

2009.09.10. 21:00:46

Vagy esetleg Pavel Chinezul-ról is lehet jót cikkezni.

Válasz erre 

hami · http://toriblog.blog.hu 2009.09.10. 21:14:09

@almodhi: mi a gond a hangvétellel? BTW érdemes hozzá elolvasni az angol wiki oldalt is róla.

Válasz erre 

olvasom a kuruc.infót ....nem szarabb az indexnél 2009.09.10. 21:43:21

A te Havasalfölded az, csak a pontosítás kedvéért, az Valahia, vagyis Oláhország... ami nem gúnynévnek indult, hanem oláhok lakták... ja a komcsi rendszer nevezte át Tara Romaneasca nak... így hülyíti a mai napig is történelemórán a románokat....

Válasz erre 

almodhi 2009.09.10. 22:18:14

hami, ez:

Következő "sorozatunk" (valószínűleg nem lesz túl hosszú) a magyar történelem 'nagy' alakjaival foglalkozna. Miután a címben, és az első mondatban már hemzsegnek az ironikus megfogalmazások (és nem ígérhetem, hogy ez nem lesz részben így a továbbiakban), azért vegyük kicsit komolyabban a témát. Természetesen a magyar történelemben is voltak olyan történelmi személyiségek, akik joggal érdemelték ki a megbecsülést (pl. Zoran Stevanović- nem, ő szerb volt, ezen még gondolkodnom kell akkor). Ha egy ilyen nevet kellene mondani, akkor a Nikola Zrinski, (azaz Zrínyi Miklós) valószínűleg az elsők között merülne fel, Természetesen, ahogy ez lenni szokott, magyar részről hajlamosak kissé eltúlozni a szerepét, illetőleg övezi némi eufémizmus is. De nézzük meg ki is volt ő valójában, és mit tett nagy Magyarországért. :)

Válasz erre 

Vérnűsző Barom (törölt) 2009.09.10. 22:52:54

@almodhi: Csak az általad említettek (de akár a tulképp nemzetközi terroristának is aposztrofálható "Bem József" is) az épp akkori Magyaroszűg mellett, oldalán, vagy éppen részeként tevékenykedtek, míg Mihály bátyánk magyar segítséggel ment a török ellen, majd egy röpke szusszanás után meg a magyarok ellen lépett fel.
Így lehet emberünk egy nagy román hős a sok közül, de nem nehéz rajta a mi szemszögünkből fogást találni rajta.
Sokat meg persze lehet találni, ha nagyon kell, meg kreálni is, ha mégse sikerül.

Válasz erre 

mcc 2009.09.10. 22:54:15

@hami: nincs baj a hangvétellel, ha a magyar történelem 'nagy' alakjaival is hasonlóan foglalkozol. A Magyar vándor c. filmre utalnék...

Válasz erre 

hami · http://toriblog.blog.hu 2009.09.10. 23:51:04

@almodhi: Eredeti gondolatok..

@mcc: neked is, meg @almodhi -nak is azt tudom mondani, hogy el kell olvasni a szöveget végig, meg kell érteni, stb., na meg el kell olvasni mellé mondjuk az angol wiki oldalt (amit románok írtak nagy valószínűséggel). az élcelődést leszámítva (ami nem a szereplőnek szól, hanem a román történetírásról), semmi dehonesztáló nincs szövegben, mint ahogy az elején is írtam, Vitéz Mihály _tényleg_ nagy figura volt az adott körülmények közt, bár mint a második részben látni fogjuk, követett el pár hibát.

@Vérnűsző Barom: Mihály nem fordult a magyarok ellen, ez tévedés. Báthory Zsigmond pálfordulásaival szemben Vitéz Mihály végig elkötelezte magát a török ellen. A jelek szerint te sem olvastad el a szöveget, mint ahogy fentebb írtam a probléma nem vele van.

Válasz erre 

lordart 2009.09.11. 06:51:51

Bizonyára nagy érdeklődéssel olvasnának többen Matei Corvin (Mátyás)nevű román(!!! Romániában ezt állítják róla) királyról is, aki Iancu de Hunedoara (Hunyadi János) nagy törökverő erdélyi román vajda szerepében tündökölt még nem is olyan rég a román történelemkönyvekben.

Lehet, hogy a Vitéz Mihály származását illetően kétes dolgokra bukkanunk, lehet, hogy ez a szóban forgó Mihály egy haszonleső, karrierista, könyöklő, jellemtelen ember volt, de a történelem során a magyar már megtanulhatta volna a szomszédaitól, hogy a nemesi tiszta vér, a származás, a becsület, az igazsághoz való ragaszkodás, az erkölcs a gerincesség csupán nem mindig elegendő ahhoz, hogy egy vezér a saját nemzetének érdekében érjen el bármit is.
Ideje lenne belátnunk, hogy a történelmi múltunk ismeret, tagadhatatlansága, és hangoztatása mellett, talán politikai rafináltságuknak köszönhetően vannak szomszédaink, akik majdnem a semmiből -pár száz év alatt- majdnem kétszer akkora országot birtokolnak, mint mi.
Lehet állandóan siránkozni és ujjal mutogatni másokra, de ettől nem lesz sem nagyobb, sem gazdaságilag fejlettebb az országunk.

Válasz erre 

lordart 2009.09.11. 06:53:49

@lordart: Bocsánat! Az előbbi bejegyzésemből kimaradt, hogy Mátyás király a törökverő Hunyadi János fia volt...

Válasz erre 

lécci 2009.09.11. 10:37:13

@pinky, the brain: Az Ő Havasalföldje itt van: toriblog.blog.hu/2008/02/29/a_balkani_vlachok_vagy_aromanok
(amit e posztban direkt Havaselvének nevez, részletesen kifejtve miért. Az Oláhországot meg a Valahiát ki használja? Felétek így mondják?))

Válasz erre 

Liora · http://www.pallas70.hu/marketing-kepzes.php 2009.09.11. 11:17:09

@lordart: ez komoly? A románoknál úgy tanítják az iskolában, hogy Mátyás az ő királyuk volt? De hát közük nincs hozzá. Még csak nem is arrafelé hódított. Vagy éppen ezért?:D Nem fér a fejembe...

Válasz erre 

bloggerman77 2009.09.11. 14:25:34

@Liora:

Liora, Mátyás nagyapja bizonyítottan egy Vajk (Voic) nevű kenéz volt. A kenézek fő fogllatossága a román pásztorok betelepítése volt a lakatlan Keleti-Kárpátokba.
Namost ez a Voic név lehet török (kun), de lehet szláv eredetű is, de román is. (szláv eredetű jövevényszóként)
Ezt a magyar történetírás is elismeri, a román pedig erre építi a román Hunyadiak legendáját, megspékelve azzal, hogy a családi birtokok Erdélyben voltak (ergo a mai Romániában) és maga Mátyás Kolozsvárott születet, ami ma szintén Románia.
Mátyás finoman szólva is tisztázatlan származása, parvenű volta ismert volt saját korában is, nem véletlen, hogy valamirevaló királyi család nem állt vele szóba, mikor feleséget keresett....

Válasz erre 

Árpádka 2009.09.11. 15:08:28

Azért nem kell túlzásokba esni Mátyásról csak azt tanitották legalábis nekem, hogy román származásu ami lehet hogy igaz. Havaselve helyet lehet használni a Regát kifejezést:D ( mi ezt használjuk Maros megye) Ja és Mihályon kivül legfejebb Ştefan cel Mare vagy Mircea cel Bătrân jöhet szóba nagy uralkodóként. Ja és Girgiunál nem egy Bocskai István nevű fazon volt a parancsnok?

Válasz erre 

Vérnűsző Barom (törölt) 2009.09.11. 15:56:11

@hami: "Mihály nem fordult a magyarok ellen, ez tévedés"
Simán lehet, hogy tévedek, nem néztem utána, megeshet, hogy másik Mihályra gondolok.

Nekem úgy rémlik, hogy idővel Baska mellett ugrott neki Erdélynek, majd ezek után Baska ki is nyírta.

De rég olvastam, nem néztem utána, simán keverhetem.

Ettől még az stimmel, hogy származástól függetlenül magyar hősként simán sztárolhatunk bárkit, aki az egykori Magyarországon, -ért (ha a saját népe, vagy egyéb érdekek miatt is) tevékenykedett.

A posztbeli hős meg nem.

Válasz erre 

tenegri 2009.09.11. 20:17:26

A poszt tartalma jó és érdekes, de a hangvételt én is túlzásnak tartom. Felesleges fricskák, felesleges beszólások és lekicsinylések, amiket én személy szerint nem találtam poénosnak. Nem tudom szándékos volt-e vagy magától alakult így, de bőven megállna a poszt a lábán enélkül is.

Válasz erre 

Mentula 2009.09.11. 21:52:29

@hami: a "nem fordult a magyarok ellen" nyelvtanilag teljesen igaz, de végül csak szembe került Báthoryval és Székely Mózessel, igaz, utóbbiak pedertek egyet a köpönyegen. hogy ki, és miért számította el magát, az nyilván kiderül a második részben :)

Válasz erre 

Rasz 2009.09.12. 14:28:17

@hami: mint az újkor hajnalának történészétől, az olvasó nagyobb empátiát vár el a XXI. sz-ban. Tudva, hogy minél fiatalabb egy nemzet, az öntudat és identitás keresés azzal fordított arányosságban áll. Minden nemzetnek szüksége van önmeghatározásához hősökre, példképekre, többek között ettől nemzet egy nemzet. Számunkra sem volt fontos a reform korig, hogy Zrínyi, Mátyás milyen nációhoz tartozó felmenőkkel rendelkezik. De azt követően nagyon! Lásd Petőfit. Szép példa, tanulságos.
Én sem rajongok a keleti szomszédunk nacionalizmusáért, már csak azért sem mert másokkal szemben (magyarok) határozza meg identitását. Ennek a blognak a stílusa számomra csalódás. Persze olvasom tovább és további jó munkát, mert nagyon sok érdekes olvasmány vár még az oldal rendszeres látogatóira.

Válasz erre 

ksanya 2009.09.12. 20:46:12

Sziasztok

Nagyon tetszett az írás várom a folytatást. Ja amúgy ha jól tudom úgy is nevezik Mihályt hogy a leghosszabb nyakú hős mert a Miriszló utáni vesztes csata után elmenekült majd Básta oldalán harcolva visszatért de az a megölette, fejét vették és testétől messzire vitték, passz hova. Egyébként Miriszlónál van nekije egy emlékműve is de szerintem a kutya nem tudja hogy miért, még asszem a rományok se. Ráadásul nem is szép egy kőtömb a domborművével. Maj egyszer lefényképezem. Viszont Kolozsváron és pl Gyulafehérvárt a várban egy igen ordináré szobra áll, akkora ló van alatta mint egy szörny, anatómiailag igen furcsa, na meg művészileg is.Szerintem.Egyébként a román történelem könyvekben előszeretettel írnak következetesen Erdély tekintetében román fejedelemségről, illetve azt hogy egyesült a 3 román fejedelemség ideje alatt. (Moldva, Erdély, Havaselve)
Ennyit róla, egyébként Stefan cel Mare mondjuk érdekesebb emberke, de bár én nem vagyok egy "román barát" de Henri Coandă neve azért említésre méltó mint repülőmérnök, sugárhajtómű fejlesztő.

Válasz erre 

cromwell2.0 2009.09.13. 20:52:25

És szóljunk a fogarasi vár előtti szoborról is. Ott Stanca asszonynak, Mihály feleségének állítanak emléket, ott fejezték le. Érdekes adalék...

Válasz erre 

kissertés 2009.09.13. 22:51:22

Megnyugtat, hogy nem csak nekem fájt a hangnem, pár napja olvastam, de nem tettem volna szóvá.

Válasz erre 

RMaria 2009.09.15. 03:20:25

-A Román Tudományos Akadémia birtokában levő “Râmnic-i lajstrom”( Lsz.2530, 382.lap) bejegyzése szerint Drăgoieştiben (Vâlcea megye) született.

- Pătraşcu vajda 1557-ben halt meg („anno MDLVII die XXIV Decemb., in oppido valachiae Bokoresd moritur”) és kevés a valószínűsége, hogy életének utolsó hónapjaiban szerelmi viszonyba keveredett ( habár a rosszmájú krónikák úgy tartják, hogy egyszerre 10-12 szeretőt is tartott), mert hosszant betegeskedett, többször is orvost kért a szebeniektől. Más forrás szerint a Buzescu fivérekkel volt féltestvér, talán mert uralkodása idején velük volt legbensőségesebb a kapcsolata, és kenyeres pajtásainak nevezte őket. Mihály fiatal koráról Szamosközinél olvashatunk: “..nyilván vagyon, hogy igen szegény állapotban nevekedett fel, áros ember is volt, túl a Dunán kereskedett, Moldvában, Havaselföldében széllyel..” és talán az így szerzett pénzen vette meg első rangját 1588-ban, a mehediczi báni címet, viszont valószínűbbnek tűnik, hogy második felesége, Stanca segítette a felemelkedésben. A Măgura-i birtokot 1561-ben említik először, akkor Stanca családja birtokolta, majd 1591-ben Mihály tulajdonába megy át, a Călugăreni-i csata előtt csapatai itt táboroztak. Egy 1593-ból való feljegyzés szerint 40 birtoka volt Stanca hozományával együtt.

- Augusztus 17/27.-én Báthori Zsigmond 4000 emberrel elhagyja Gyulafehérvárat és Szászsebesnél majd Feketehalomnál (Brassó mellett) bevárja a székelyeket (14755 személy, ebből 9200 puskás, a többi lándzsás és nyilas) Az erdélyi nemesek 13 ezer harcost állítottak, a porosz Johann Veuither 1.600 teutonnal (minden embere egy puskával, egy kréklakatos pisztollyal és íjjal rendelkezett), Lengyelország 80 kozákot küldött ( Báthorinak magának is volt 300 kozákja), Bocskai István 800 lándzsást, 1.200 muskétást hozott Váradról.A szászok 4000 gyalogos puskást ( a feketébe öltözöttek a szebeni, a kékek a brassói, a zöldek a medgyesi, a vörösök a besztercei szászoktól) Moldvából 2.000 gyalogos, 800 lovas és 22 ágyú érkezett. Rucărnél csatlakozott hozzájuk 1.600 mellvértes és 150 kozák Kassáról valamint 75 firenzei lovag, Silvio Piccolomini, a toszkánai Nagyherceg küldöttjének a vezetése alatt. Hozzájuk csatlakozott Mihály kevesebb mint 8.000 megmaradt emberével. Báthorinak Stoeneştinél hozzávetőlegesen 62.000 embere és 76 ágyúja volt.

Válasz erre 

RMaria 2009.09.15. 03:36:24

@hami: Oly annyira elkötelezte magát, hogy a fejedelmi cím fejében Mihály titokban szövetségi ajánlatot tett egyidejűleg Zamojski lengyel kancellárnak, Boris Godunovnak és a szultánnak is. Ajánlatára egyedül a szultán reagál, 1600 februárjában levélben figyelmezteti a lengyel királyt, hogy a vajda és fia a szövetségese. A vlach „ condottiero” tehát a szultán beleegyezésével támadta meg 1600 május 5.-én Moldvát. A kárvallott Habsburgok kénytelenek voltak ideiglegesen szemet hunyni Mihály tette felett, hogy ne veszélyeztessék az Esztergomért a törökkel folytatott béketárgyalásokat,

Válasz erre 

RMaria 2009.09.15. 03:44:49

@bloggerman77: Helyesebben Vajk vagy Wayk, Ulászló 1440 augusztus 9.-én kelt okmányában legalább is így szerepel
“Nos, Wladislaus, Del gracia Hungarie, Polonie, Dalmatie, Croatie,
etc. Rex, etc.... Magnificorum utriusque Joannis filiorum Wayk de Hunyad
Banorum nostrorum Zewrijniensium fidelium nostrorum…”.

Válasz erre 

RMaria 2009.09.15. 03:50:12

@Árpádka: A Regát (királyság) megnevezést helyesebb az 1881 utáni időkre vonatkozóan használni, Romániá akkor kapott királysági rangot.

Válasz erre 

RMaria 2009.09.15. 05:33:39

@cromwell2.0: A fogarasi vár Báthori Zsigmond felesége, Mária Krisztierna tulajdonjogában volt, Stanca asszony önkéntes fogoly volt a várban még Mihály a miriszlói csata után Bécsben volt és várta, hogy Rudolf Prágában fogadja. Stanca maga jött át Havaselvéről Székely Mózeshez és az vitte őket Fogarasra, majd onnan Gyalura ( fia , Nicolae Pătraşcu Csáky István léczfalvi táborában maradt). Ezen szereplők közül senkit sem fejeztek le Fogaras várában

Válasz erre 

NagyTeve · http://www.uniforminsignia.org 2009.09.17. 20:28:48

@RMaria: Regát = Vechiul Regat, azaz Ókirályság, tehát az 1918 előtti Románia (Havasalföld. Dobrudzsa és Nyugat-Moldva).

Válasz erre 

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.09.18. 00:53:15

@Árpádka:
@NagyTeve:

Jaja, ezt akartam én is pontosítani. A Regát halmaza magába foglalja Havasalföldet/Havaselvét.

Válasz erre 

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.09.18. 00:54:53

@lordart:

Hunyadiról itt egy poszt:

csurtus.blog.hu/2008/09/11/hires_temesvariak_hunyadi_janos

Válasz erre 

tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.09.18. 00:57:10

@RMaria:

Nocsak, a fogarasi várról is van egy releváns poszt:

csurtus.blog.hu/2008/09/28/a_fogarasi_var

Válasz erre 

Albu 2010.02.24. 16:11:04

Némileg sérelmezem, hogy e komoly oldalon megtörténik a baki a cikk címében, főként, hogy a cikkben aztán a helyes változat is gyakran előfordul: főszereplőnk neve magyarul helyesen: Mihály vajda.

Lásd pl. a neves kolozsvári helytörténész, Asztalos Lajos cikkét, archivum.szabadsag.ro/archivum/2001/1aug-17.htm

Máskülönben minden elismerésem az oldalnak, hiánypótló.

Válasz erre 

hami · http://toriblog.blog.hu 2010.02.25. 07:30:59

@Albu: Főszereplőnk neve magyarul, helyesen Vitéz Mihály is lehet.

Válasz erre 

Albu 2010.03.14. 17:14:35

Szívesen venném az indoklásod.

A múltkor csak Asztalos Lajosra hivatkoztam, aki napjaink egyik legtermékenyebb helynévkutatója, rendszeresen jelennek meg cikkei.

De ezúttal kicsit bővebben:

A régi vagy komoly források Mihály vajdát írnak.

mek.oszk.hu/html/vgi/vkereses/vborito2.phtml?id=6596
mek.niif.hu/00000/00060/html/071/pc007100.html#9
lexikon.katolikus.hu/T/tizen%C3%B6t%C3%A9ves%20h%C3%A1bor%C3%BA.html

Szerintem a Vitéz Mihály egy, a románból téves logikával fordított, újonnan elterjedt név. Hátterében az állhat, hogy Erdély történelmét és földrajzát száz éve a románok írják, és ma már az az elsődleges forrás.

Várom válaszodat.

Válasz erre 

hami · http://toriblog.blog.hu 2010.03.14. 20:24:04

@Albu: A Mihály vajda a titulusa, merthogy Havaselve vajdája volt. A neve viszont Mihai Viteazu, ami magyarul Vitéz Mihály. Nem bonyolult ez. És az egésznek semmi köze ahhoz, hogy a románok mit írnak.

Válasz erre 

garizim 2010.03.15. 14:46:48

Lesz folytatás?

Válasz erre 

Albu 2010.03.19. 23:36:20

@hami: Ez miben válasz arra, hogy nyomtatott forrásokban Mihály vajda néven szerepel következetesen?

Válasz erre 

hami · http://toriblog.blog.hu 2010.03.20. 08:50:46

@Albu: véletlenül se szeretnélek megbántani, de annál világosabban, mint ahogy fentebb írtam, már nem tudok fogalmazni. Ha azt nem érted, akkor sorry..

Válasz erre 

Albu 2013.12.08. 00:27:00

@hami: Rendben. : )

Válasz erre 

Albu 2017.02.08. 21:16:38

Kiegészítés a posztmodern tükörfordítás védelme ellen:

„Mihály vajda – mert ez a románul Mihai Viteazulnak mondott fejedelem magyar neve, amint a kortárs krónikás Szamosközy István és mások is írják” Forrás: Asztalos Lajos, Kolozsvár legnagyobb helytörténésze napjainkban. Forrás: archivum2.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/print,PrintScreen.vm/id/19060/mainarticle/false

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: