hami 2009.11.16. 18:00

Hastings

Hastings ma,
és elhelyezkedése

Hastings vízválasztó. Na nem földrajzilag, hanem az angol történelem két korszaka között von igen éles határt. De csapjunk a lovak közé! Természetesen könyveket lehetne írni az angol történelem kora középkori szakaszáról, úgyhogy csak nagy vonalakban vázolnám fel az előzményeket. A Brit-szigeten az ötödik század elején jelentek meg az angolszász hódítók, akik a következő évszázadokban visszaszorították a kelta briteket a sziget nyugati sarkaiba (Walesbe, Cornwallba). Az angolszászok ugyanakkor nem "örülhettek" sokáig, mert a 9. század elején megjelentek arrafele a dán (viking) portyázók is. A következő időszak a dánok elleni küzdelem időszaka. Változó sikerű küzdelmek után a Kr. u. első ezredforduló idején ismét a dánok kezdtek felülkerekedni. Az angol király, II. (tanácstalan, v. gügye) Ethelred a viking sikerekre válaszul 1002 november 13-án, Szent Brice vértanúságának napján elrendelte minden dán megölését az országban. A korabeli technikai felszereltség mellett azért persze nem volt olyan egyszerű népirtani, de még így is meglehetősen sikeres volt a felhívás (leszámítva persze a dán többségű területeket, ahol nyilván nem próbálkoztak), és a vérfürdő során elhunyt Villásszakállú Sven norvég és dán király Gunhilde nevű nővére is. Ez az esemény megváltoztatta az angol-dán harcok jellegét. Hozzá kell ehhez tenni, hogy a viking királyok pont ebben az időszakban kezdtek áttérni a keresztény hitre, úgyhogy az angoloknak nem kellett volna már túl sokat kibírniuk. Bár nézőpont kérdése, így sem jártak végeredményben rosszul.

 

Villásszakállú Sven,
és Ethelred

Villásszakállú barátunk ettől a ponttól kezdve személyesen volt érdekelt az angolok megbüntetésében. Ő maga vezetett több rajtaütést az ország ellen, végül 1013-ban már ország meghódítása volt a célja. Sven ugyan 1014-ben meghalt, de a folyamatban levő hódítást fia, Knut tovább folytatta (ez amúgy is kedvelt elfoglaltsága volt viking barátainknak akkoriban). Ezen a ponton még mindig Ádámnál és Évánál vagyunk, a címben szereplő ütközet ugyanis 1066-ban zajlott. Amiért ezeket az eseményeket megemlítem, annak a fő oka egy nő: az előbb említett gügye Ethelred király második felesége ugyanis Normandiai Emma volt, akitől több fia is született, köztük a későbbi király, Hitvalló Edvárd. Ethelred egyébként, Knut Anglia elleni hadjárata idején, 1016-ban szintén elhalálozott. Utóda az akkor legidősebb életben levő fia, Vasbordájú Edmund lett (az ő anyja nem az előbb említett Normandiai Emma volt). 1016-ra azonban (Nagy) Knut már Anglia nagy részét uralma alatt tartotta, Edmund néhány bravúros hadmozdulattal azt tudta csak elérni, hogy Knut meghagyja neki Londont, és Wessexet azzal a kitétellel, hogy ha bármelyikük meghal, a másik örökli a területeit. Knutnak nem is kellett sokáig várnia, mert Edmund még abban az évben el is halálozott, így a wessexi dinasztia után dán királya lett Angliának 1035-ig. Knut uralma egyébként kifejezetten jól jött az angoloknak, mert a viking portyák megszűntek (mivel a királyuké volt az ország). Az angolok is nagy királynak tartják egyébként. Az ő tevékenysége persze külön posztot érne, éppen ezért maradjunk csak a lényegnél: Knut ugyanis, hogy még jobban legalizálja fegyverrel szerzett uralmát az angolok felett, feleségül vette a nemrég elhunyt Ethelred király fent említett Emma nevű (valószínűleg még mindig fiatal, vagy legalább MILF korú)  özvegyét (aki egyébként neki is szült egy fiút).
 

Edmund és Knut csatázik, az utóbbi üti az előbbit


 

Hitvalló Eddie

Közben teltek-múltak az évek, Knut megöregedett, majd meghalt 1035-ben. Két fő aspiráns volt az angol trónra (és több egyéb): Knut törvényes, Hardeknut nevű fia, illetve törvénytelennek tartott, nem Emmától származó, Nyúllábú Harold nevű fia. Ez utóbbi volt kezdetben a sikeresebb, mivel Hardeknut a skandináv területei feletti uralmát igyekezett elsősorban biztosítani, 1037-ben Harold lett a király, ő azonban meghalt 1040-ben. Hardeknutból így végül harc nélkül lett angol király, de 1042-ben ő is elhunyt. Már a halála előtt visszahívták az országba Emma és Ethelred még a dán invázió során Normandiába menekített fiát, Hitvalló Eduárdot, akiből így féltestvére halála után angol király lett (1042-1066).
 

 

 

Ezen a családfán jól látszanak a szereplők rokonsági fokai. Katt a képre, hogy látszódjon is valami.

 

Harold Godwinson,
és Vilmos

Az elmúlt fél évszázad eseményei kapcsán jelentősen megnőtt a külföldi befolyás az országban. A dán befolyást ugye nem kell különösebben magyarázni. 1042-ben viszont  Hitvalló Eduárd személyében egy olyan király került hatalomra, akinek az apja ugyan angol király volt, de lényegében Normandiában nevelkedett, és élt egészen kb. 40 éves koráig, amikor király lett. Hatalomra kerülése azt is jelentette, hogy anyja rokonsága, és sok egyéb normann nemes is követte, amely - mint ahogy lenni szokott - okozott némi feszültséget. Ráadásul a normandiai tartózkodás miatt hazai kapcsolatrendszerét sem tudta kiépíteni, ezért viszonylag kevés volt a hazai támogatója, ez pedig jelentős hatalomkorlátozó tényező, és általában a leghatalmasabb tartományurak megerősödéséhez szokott vezetni - itt sem történt másképp. Különösen egy Godwin nevű tartományúr - akit még Hardeknut nevezett ki Wessex earljének - erősödött meg. Eduárd király tehát két főúri blokk hatása alá került: egyrészt ott voltak a normannok, Eduárd anyjának a rokonsága, és ott voltak a nagyhatalmú angolszász (és részben dán) tartományurak Godwin vezetésével. A gyermektelen király utódjaként pedig mindkét blokknak volt egy-egy jelöltje: ott volt egyrészt Normandiai Vilmos, a király (anyai ágon) unokaöccse, aki egyébként fontos támasza is volt a királyi uralomnak. Eduárd őt nevezte meg utódjának, bár ezt állítólag a halálos ágyán visszavonta. Rokonságban ugyanakkor ők álltak a királyi házzal. Másik fő esélyesnek pedig ott volt Godwin Harold nevű fia, akit viszont az angolszász nemesség támogatott - ő viszont nem volt a király rokona.

1066-ban meghalt Eduárd, és a jobb pozícióban levő Harold lett a király II. Harold néven, Vilmos ugyanis nem tartózkodott az országban, de nem is nagyon voltak támogatói. Harold viszont nem királyi családból származott, ami a főnemesség többi tagját fordította el tőle - uralmát elismerték ugyan, de a trónkövetelőkkel szemben semlegesek maradtak a későbbiekben. Vilmos ugyanakkor már Normandiában bejelentette, hogy Haroldot nem tekinti legitim királynak, mivel Eduárd neki ígérte a trónt, és bejelentette, hogy Angliába megy, hogy megszerezze a trónt. Ezen a ponton már nyilvánvaló volt, hogy a vita fegyverek által fog eldőlni.

Mivel sajnos a poszt már így is túlhaladta a terjedelmi kereteket, ezért sajnos csak legközelebb tudjuk folytatni a történetet. A következő részből megtudhatjuk, mi is történt Hastingsnál, és hogy annak az eseménynek milyen messzeható következményei lettek ;)

Végül családfakedvelők részére íme a wessexi dinasztia családfája

 

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr51486081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vérnűsző Barom (törölt) 2009.11.16. 19:52:57

Miért volt olyan fenenagy határvonal Hastings? Előtte is viking (dán/norman) uralom volt, meg utána is.
Előtte se létezett igazán egységes, angolszász hatalom az országban, meg utána se.
A trónt meg tulképp az akkori viszonyoknak megflelő utód szerezte meg, tulképp jogosan örökölve, és egyben fegyverrel megszerezve egyaránt.
Legfeljebb a dán-normann befolyás mértékén mehetne némi huzavona, illetve ahogy Walter Scott óta tudjuk, egynémely állat konyha előtti és utáni megnevezéséről.
A Knut és és Edmond által kötött remek szerződés (lsd. Matyi és Frici mifelénk), alkalmából meg legitim módon került át hozzájuk a hatalom, még a jó Arthur se foroghatott emiatt Avalon szigetén a sírjában.

Ha meg mindez stimmel, akkor mitől vízválasztó az a remek csata? Nem gonosz, addig sose látott húdítók törtek a békés, szorgos népre, hanem az addigi uralkodó költözött tulképp haza...

Legfeljebb az ellenfelek által efogyasztott italmennyiség morálra gyakorolot hatását nem tesztelték addig dokumentáltan akkora mértékben, mint Hastingsnál.

Vérnűsző Barom (törölt) 2009.11.16. 23:56:01

Francba! Most napokig csak fel-felsírva, hüppögve forgolódhatok az ágyban, szomrú bociszemekkel nézve az égre, várva, egyre várva a megvilágosodás pillanatát.
Ez van.

Nem tartozik a poszt témájához, de jut eszembe Arthurról. Malory könyvében találkoztam egy Sir Urrus nevű magyar lovag sztorijával. A neve, és a meséje (pestissel lett megátkozva gőgje miatt, mivel saját magát tartotta a legfaszább lovagnak, aki nem talál legyőzőre - speciel ez be is jött neki - és addig kellett rohadnia, meg az anyjával mászkálnia a világban, amíg le nem győzi a tutira legfaszább lovag) elég életszagú.

Valaha utánatúrt már valaki? Létezett-e, ha igen, ki lehetett és mikor?

Demetriosz 2009.11.17. 10:47:24

@Vérnűsző Barom: Ne forgolódj, inkább lelövöm a poént!:)

Hastings és az utána következő egy-két évtized azért sorsfordító, mert a normannok minden poziciót elvettek az angolszász elittől. Nemcsak minden földbirtokot, ami a közigazgatási és katonai hatalmat jelentette, hanem az egyházi poziciókat is (ez a kulturális hatalom volt).

Gyakorlatilag a normann nemesség totálisan átvette az országot az angolszászoktól, az elitet megsemmisítette és a maga képére formálta Angliát. Ennek eredményeképpen franciául beszélt az elit, több mint 10 ezer francia eredetű szó került az angol nyelvbe, míg az angolszász kultúra elfelejtődött (lásd: angolszász krónikák abbahagyása). Normandiából egy erősen központosított, fejlett feudalizmus került át Angliába.

A dán kalandozások nem érintették alapvetően az angolszász társadalom alapszöveteit. Hastings talán a csehek fehérhegyi vereségéhez hasonlítható, utána a csehországi poziciók döntő többségét németek birtokolták 300 évig. Vagy az angolszász honfoglalás a britekkel szemben hasonlítható még (nyilván együttélés, meghódítás volt inkább jellemző, mint a nyugati mostoha területekre szorítás).

hami · http://toriblog.blog.hu 2009.11.17. 15:27:40

@Demetriosz: Kösz, hogy lelőtted, így megírnom sem kell a következő részt.

Vérnűsző Barom (törölt) 2009.11.17. 16:43:59

@hami: Azért írd csak meg bátran, mert egy kommentnyi "fülszöveg" közel se árnyalja úgy a képet, mint egy részletes poszt.

Demetriosz 2009.11.17. 18:20:28

@hami: Nem-nem! Megígérted és az ígéret szép szó...:)

Syolos 2009.11.17. 18:44:30

@hami: "@Demetriosz: Kösz, hogy lelőtted, így megírnom sem kell a következő részt."

Ebbe a postba belefért volna a második része is simán, olvatam én itt már háromszorekkora postokat is...

bloggerman77 2009.11.17. 21:15:14

Kár volt kettészelni az írást, mert eléggé közismert - no, Vérnűsző Barom előtt nem :) - hogy milyen fordulatot hozott Hastings.

Mint nemrég megfogalmazta vki igen találóan, Robin Hood korában már csak Robin meg az erdei rablói beszéltek tulajdoképpen angolul, Robin ellenfelei, a nottinghami sheriff, János herceg stb. mind franciául beszéltek.

Az angolszász reneszánsz, az angol nyelv ismételt közhasználatba vétele az "angolok" Franciaországból való kiszorulása - ekkortól lett az angol király ismét elsősorban Anglia királya, és a Rózsák Háborúja után következett be amikor a normann-francia elit gyakorlatilag kiírtotta egymást, és ekkor előtérbe került újra az angol nyelv használata, de ekkor már felspécizve azzal a 10 ezer francia eredetű szóval.
A 11-14. század között a germán angol(szász) nyelv a kihalás szélén állt, innét jött vissza és lett a legelterjedtebb nyelv mára.

(És akkor most lelőttem minden poént. :) )

Vérnűsző Barom (törölt) 2009.11.18. 03:11:47

Ez az az eredeti az a tuti kis nyelvecske, amelyben gyümölcsök kékbogyó, zöldbogyó, lilabogyó néven szerepelnek, és komoly irodalomtörténeti elemzés kell a trágyadomb, a szénakupac valamint a sütemény megkülönböztetéséhez, de legalább nem érti meg egymást két falu népe, ha van köztük egy folyó?
A többi része meg simán latin? Hát, megérte küszködni vele, miatta... Speciel ha simán kihal, csak használhatóbb került volna a helyére.

Úgyhogy maradhatott volna még pár évig az francia elit. Igaz, akkor is lenne jövője a helyesírási-kiejtési játékoknak...

Vérnűsző Barom (törölt) 2009.11.18. 18:29:56

@hami: Ezek szerint nem Hastingsnak köszönhető, azon nem múlt az ilyesmi...

gyedmatroz 2009.11.19. 15:47:24

Egyébként jött ki idén egy minisorozat, nem meglepő módon "1066 - The battle for Middle Earth" a címe.
www.imdb.com/title/tt1329539/
süti beállítások módosítása