Vízkereszt előtt egy napjainkban egyre inkább kiteljesedő spanyol népszokás történetét tekintjük át, mely olyannyira alanyává lett a média világának, hogy élő adásban közvetítik Vízkereszt előestéjén, azaz 5-én este a nagy spanyol adók, ill. azok a városi televíziók, amelyek 'saját hatáskörben', ill. szervezésben tartanak Cabalgata-t. Helyi idő szerint többnyire 18:30-kor kezdődik (ekkor vonulnak pl. Madridban a Nuevos Ministeriostól a Plaza de Cibelesre. Aki tudja fogni, annak a TVE-1 a madridi, a La1 a tarragonai rendezvényt közvetíti, a TVE Internacional pedig átveszi a madridit (minden évben máshonnan), aki nem, annak marad a Youtube egy kis nézelődésre.

Korunk Valentin-napjának angolszász kultusza ugyancsak római hagyományokon alapszik, szintúgy a korai keresztény időkből, mégis teljesen idegen a magyar Bálint-napi néphagyománytól. A szintúgy viszonylag újkeletű fejlemény, az ebben a formában, ebben a tradícióban megvalósuló Cabalgata de los Reyes Magos, azaz a Háromkirályok 'belovaglása'' viszont nem idegen.

Magyar szemmel nézve keveredik benne a karácsonyi ünnepkör és advent hangulata, gyermekszemmel pedig az ajándékozás öröme teljesedik ki benne (mert a spanyol gyerekek nem a Mikulásnak írnak). Története valószínűleg régebbi, mint ahogy feljegyzések szólnak róla, mert - hasonlóan a Szent Miklós-napi néphagyomány kiteljesedéséhez (s civilizációs ártalomként annak kiüresedéséhez) -  a polgári társadalmak kiépülésével (azaz a 19. századtól) vált olyanná ez az Alcoy-ból származó össznépi ünneplésmód, ami kinőtte az eredeti - középkori népszokás - formáját, s lett valami teljesen más. Több is és kevesebb is. Más.

bambergi lovas a bambergi dóm nyugati kórusának pillérén (néhányan a Háromkirályok egyikének tartják, emellett Nagy Konstantin és a mi Szent Istvánunk a másik két jelölt) 1237 elött készült

A karácsonyi ünnepkör Európában eléggé sokszínű. Advent idején, majd Karácsony és Újév, de Vízkereszt ünnepét is értve annyi féle népszokás él, és a naptárban annyi szenthez köthető ünnep található - Borbála napja (dec 4.), Szent Miklós napja (dec 6.), Luca napja (dec. 13.), Ádám-Éva napja (dec 24.), Karácsony (dec 25.), Karácsony másnapja, István napja (dec 26.) aprószentek napja (dec 28.), Szilveszter, Újév, Vízkereszt (jan 6.) - melyeket hol hangsúlyosabban, hol kevésbé hangsúlyosan ülünk meg, hogy ezek között azok száma, amelynek tartalmát az átlag blog olvasó fel tudja idézni (köztük jómagam is), elenyésző.

Részben mert a keresztény felekezetek ünnepeinek rendszere maguk is különböznek, részben mert olyan - eredetileg pogány, vagy valláshoz nem, néprajzhoz annál inkább köthető - kultúrális hatások érték ezt az ünnepkört, hogy a már-már pogánnyá változtató modern kultúrális hatások miatt van ahol Mikulás jön, van ahol Szent Miklós, van ahova viszont egyáltalán nem érkezik. Az időpont is változó, van ahol Miklós napján, s van ahol Karácsony napján (sőt, van ahol Szilveszterkor, s nem is úgy hívják, de ugyanúgy néz ki).
Mert a szovjet rendszerben, ahol a pravoszláv naptár eltérését kihasználva egy kis ideológiai árnyalattal kezelve a helyzetet a három ünnepet "egyégbe forrasztották", azaz december 31-én állítottak fát, s az alá hozta a Télapó az ajándékot.

Hál' istennek annyi fele laknak a blog olvasói, hogy szinte minden 'változatról' tudna valaki hozzászólni (kérem tegye is meg, a magyarországitól eltérő kultúrkörben mi tapasztalható. De hol marad a történelem? Mindjárt jön.) Közben a Szent Miklós kultuszról, annak kialakulásának történeti hátteréről ajánlok egy remek összefoglalót.

Egy viszonylag kevésbé ismert, ezért blogunk ismeretterjesztő törekvéséhez illeszkedő történet az, hogy miért nem kapnak a spanyol gyerekek semmit sem a Mikulástól, illetve helyette akkor mi történik arrafelé. Minderre a Karácsonyi Ünnepkört lezáró Vízkereszt és az arrafelé szokásban lévő Cabalgata de los Reyes Magos népszokása adja meg a választ.

A tényállás: Az Ibériai-félszigeten Szent Miklós napján nem történik ajándékozás, itt az eredetileg Kisázsiai (konkrétan myrai) illetőségű, majd a dél-itáliai Bariban kiteljesedő kultuszú Szent Miklós nem jár semmilyen öltözetben az utcákon, lesve ki a jó gyerek, s ki az, aki nem nem, s Karácsonykor a fenyőfa alatt sem hoz a Jézuska lényegében semmit. Ezzel szemben - minden jó, ha vége jó - Vízkeresztkor, annak előestéjén, érkeznek a Háromkirályok.

Vízkereszt: (a Néprajzi Lexikon szerint)
A Háromkirályjárásnak Magyarországon is régi hagyománya él. "Történeti adatok már a 16. sz. óta szólnak a csillagénekről és a csillagjárásról. A 17–18. sz.-i betlehemes szövegekben a pásztorjáték (→ betlehemezés), a háromkirályok látogatása és a Heródes-jelenet együtt szerepelnek" - írja. (személyes megjegyzésként a szerző büszke arra, hogy a bukovinai székelyek betlehemei játéka, csobánolása  néprajzi értelemben is egyedülálló.)

A "Háromkirályjárást" más néven csillagozásként említik. "Háromkirályok napját, országunknak istápját dícsérjük énekekkel, vigadozó versekkel. Szép jel és szép csillag, szép napunk támadt, szép napunk támadt" - énekli a Ghymes (Szép jel)

Vízkereszt egyben a karácsonyi tizenketted, azaz a 12 napos ünnep zárónapja. Az Úr születésének ünnepeként tartották a 3. századtól, majd az egyház keresztelési ünnepe lett. Amikor a keleti egyháztól a római liturgia is átvette az ünnepet, akkor (ott) Krisztus születését már december 25-én ünnepelték, így maradt számára az, hogy Krisztus keresztségének emléknapja legyen. Az előestéjén, azaz épp a Cabalgata idején szokás, hogy az egyházközség pásztora a családok házaihoz vonul, és azok helyiségeit szenteltvízzel és tömjénnel megszenteli, majd felírja a felső ajtófélfára a három napkeleti király nevének a kezdőbetűit és az évszámot. Idén majd azt, hogy 20+G+M+B+10)

Így Háromkirályjárás a betlehemezéshez, a Balázs-járáshoz (balázsoláshoz), vagy a Gergely-járáshoz hasonlóan középkori eredetú, ünnepre emlékeztető diákszokás, ún. rekordáció (azaz recordatio/emlékezés) is volt egyben. Ugyanis Karácsonykor, Vízkeresztkor, Gergely-napon, jelentősebb névnapokon kisebb csoportokban járták a diákok a házakat és énekkel köszöntőt mondtak. Utóbbi kettő ezen kívül amúgy is rokon népszokás ma is, amellett, hogy köszöntő, egyben adománygyűjtő néphagyomány is, mely napok az ünnepi kalendáriumban a 16-19 sz. idején még nem tűntek ki jobban a Miklós napi ünnepektől. Kiss Lajos szerint a Mikulás szó nyomtatott formában csak 1856-tól létezik (az élőszó sem előzhette meg évszázadokkal) - még régebbi népszokásnak is tekinthetőek. Maga a miklósolás persze létezett már a középkorban, de se csizma se kémény, se szán. (Rosz hír, hogy viszont virgács, az igen). Mert Miklós ünnepe - hasonlóan rekordációként - a Katólikus Lexikon alapján a következőképp zajlott: 

"Az ünnep előestéjén betér azokba a házakba, ahol gyermekek vannak: vizsgáztatja, megimádkoztatja, majd tudásuk és viselkedésük szerint megjutalmazza v. virgáccsal megfenyíti őket. Eredetileg mindez a közelgő karácsonyra készített elő. Idővel azonban mindinkább a játék és a tréfálkozás irányában módosult. Eszerint Miklós a fenyítést a kíséretében lévő ördögre (krampusz) bízta, aki fölött élete során is hatalma volt: számtalanszor megszégyenítette, távozásra kényszerítette, láncra verte. A játékban az álarcos v. kormos képű, szarvakat viselő krampusz a gyermekeket ijesztgeti, el akarja ragadni, de Miklós megszégyeníti, sokszor itt is láncra veri [...] A 19. sz. végére túlsúlyba kerültek a zajos, játékos elemek."

 

Szintúgy a töröktől népmozgásra nem kényszerített vidékeken terjedt el jobban (jobban mondva ott maradt meg, míg népszokás, s hasonló elterjedtsége Normandiában egy kiterjedt európai népszokást feltételez a középkorból.

A Balázs-járás régi szokását az mutatja, hogy "leginkább a hajdani kir. Mo-nak a hódoltságtól kevéssé bolygatott ter-én, tehát a Dunántúl Ny-i vm-iben, a Szigetközben, a Csallóközben és a Zobor vidékén ismert," azaz feltételezhetően már a 15. században is ünnepelték (vagy korábban) De most Vízkereszt jön, ne térjek el a tárgytól.

A Vízkereszt maga a karácsonyi ünnepkör zárónapja, Jézus megkeresztelkedésének napjaként az egyik legrégebb óta megtartott ünnep. Igaz a 4. századig Jézus születésének napjaként tartották, s egyben az újév kezdeteként is, azaz addig a Húsvét mellett a legjelentősebb ünnep volt egyben.

Kik azok a Háromkirályok ?
Természetesen nem királyok, a spanyol "los Reyes Magos" kifejezés Mágus-királyokat takar, ez már ötvözi Mágus és a Király szerepét, pontos meghatározását Teres Ágoston: Biblia és asztronómia c. könyve alapján idézem fel: (a Cabalgata pedig lovaglást jelent)

egy hamis mágus

Az iráni parthusok ie. 141-től négyszáz éven át hódoltatták Mezopotámiát, maguk Zarathustra (Zoroaszter) egyistenhívő vallását követték, s bár lerombolták a csillagistenségek templomait, magát az ún. Babilon tornyát meghagyták, mert nekik is szükségük volt naptárkészítő csillagászokra. Ezek a kaldeus mágusok nem voltak többé az állam hivatalos papjai, így meg tudták őrizni függetlenségüket, csillagászati és vallási hagyományaikkal együtt. Ékírásos táblák maradtak fent, melyek arról tanúskodnak, hogy i.sz. 42-ig rendszeres megfigyeléseket és számításokat végeztek (isz. 75 körül viszont arról maradt fent írásos töredék, hogy ekkor már kihalt a babiloni mágusok rendje). De ne szaladjunk odáig előre, elég nekünk a Jézus születése körüli időszak (időszámításunk feltételezett kezdetének időszaka). A parthus hódítás után a kaldeusok nagy számban hagyták el Mezopotámiát, akik közül sokan mágusnak adták ki magukat, akik közül elhíresült (ApCsel 8,4-24 Lukács) Simon mágusra és Bariesus.

A Jézus születését megelőzően Jeruzsálembe érkező mágusok neve nem volt ismert (ez a személytelenség - Máténál is személytelenül szerepelnek - az igazi mágusok rendi szabálya volt. nem írták alá feljegyzéseiket és nem mutatkoztak be senkinek). Sőt, számuk sem. A Bibliában annyi áll, hogy "11. És bemenvén a házba, ott találák a gyermeket anyjával, Máriával; és leborulván, tisztességet tőnek néki; és kincseiket kitárván, ajándékokat adának néki: aranyat, tömjént és mirhát. " (Máté 2,1-12) Ebből a hármasságból, hogy "aranyat, tömjént és mirhát" hoztak, jutottak a 3. században arra a következtetésre a Bibliamagyarázók, hogy hárman voltak.

Az, hogy honnan érkeznek, a Bibliából nem derül ki, annyit mond (Máté 2,1) hogy "napkeletről bölcsek jövének Jeruzsálembe" (mert Heródeshez érkeztek). Van egy utalás Ézsaiás könyvében 60,3-6 arra, hogy "Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez… Mindnyájan Sebából jönnek, aranyat és tömjént hoznak, és az ÚR dicső tetteit hirdetik" Első ábrázolásuk Ravennából származik  560-ból, s a hármas szám utalt az akkor ismert világ három földrészére, így lett Menyhért/Melkon/Melchior perzsa, Gáspár indiai, Boldizsár/Baltazár arábiai (arab).

Igen, Hérodeshez érkeztek, mert a Megváltó érkezéséről szóló jövendölések ismeretében a Messiás születését hírdető égi jelek alapján akkorra feltételezték, számolták ki, ők, a mágusok.

Azaz a mágusok csillagászok és papok voltak. Az, hogy a mágusokat angyal vezette volna csillag képében egyedül egy 6. századból fentmaradt Evangelium infantiae arabicum című iratban szerepel, mely valószínűleg a 3. században a Mitras-kultuszból megtért szíriai keresztények bizonyos perzsa hagyományokat Máté, Lukács, és Jakab evangéliumával ötvöző evangélium latin nyelvű fordításban (annak 7. fejezetében) szerepel. Nem süllyednék el jobban a részletekben, a bibliai hagyomány szerint Babylon-Mari-Tadmor-Damaszkusz-Rabbah-Jeruzsálem útvonalon érkeztek, mely mintegy 1200 km hosszú út (ma a legrövidebb út is 870 km, a terepviszonyok szerint 10 óra négy keréken). Teveháton - a korabeli feljegyzések szerint napi 25-30 km volt a tevék átlagos napi teljesítménye, így - 48 napig tarthatott az út a kereskedelmi karavánok szokásos útvonalán.

A Háromkirályok Betlehembe történt érkezését az általa részletesen tárgyalt csillagászati jelenségek feldolgozásával, valamint Lukács evangéliumának Augustus császár jegyzőkönyvével való egybevetésével Teres a mágusok érkezését az i.e. 7. év november 11-13. közötti időszakra teszi. (Jézus születését pedig i.e. 8 szeptember közepe és i.e 7. szeptember közepe közöttre. A kereszthalál időpontja pontosabban azonosítható, azt i.sz. 33. április 3-ra, a Feltámadást pedig április 5-re teszi. Akit zavar a 7+33 ellentmondása a "Krisztusi kor" 33 évével, annak annyit 'tudok' mondani - mert nekem is magas az egész, mint nyulnak a lórács -, hogy az apostoli hagyomány szerint Jézus a megfeszítésekor már negyvenéves volt) Mások, pl. Troinski pedig ie. 7. október 23-ra (ő percre pontos időpontot is mond). Az a csillagászati jelenség, amire a mágusok hivatkoztak a Jupiter és a Szaturnusz együttállása és látszólagos 'megállása' lehetett, amely abban az évben 7 hónapon át volt megfigyelhető. Itt az említett bolygók ilyen hosszú ideig tartó együttállása nem könnyíti meg a megoldást, a pontos időpont 'megtalálását'.

Az Úr vízkereszt napi "megjelenésének"  (Epiphania) vallási vonatkozásait részletesen tárgyalja a Magyarországi Evangélikus Egyház hivatalos oldala (ajánlom az olvasók figyelmébe).

Témánk szempontjából az a fontos, hogy lássuk miért és miért ekkor érkeznek "los Reyes Magos". A napkeleti bölcsek ajándékokkal teli érkezése számomra jelentős üzenetet hordoz. A mi gyermekeinkhez érkeznek a Megváltó érkezésére jött mágusok. Ady jut eszembe. Az izgága Jézusok. "Sok-sok Krisztust, de mosolyogva / Küldjetek el, friss anyák, hozzánk, [...] Kik immár nemcsak harcot hoznak, / De a harcot végigharcolják, / Tapsolj, Élet, kikkel régen tartoztál, / Millió, jövő Jézusodnak. "

A ma szokásban lévő felvonulások formája egy aragóniai városkában (Alcoy) rendszeresen megrendezett felvonulás formáját vették át. Zenés, műsoros menet, meghatározott figurák meghatározott sorrendiségében. Minden egyes év meghatározott tematika alapján, a műsorszámok, dalok az adott évi témához igazodnak (annyira modernné vált már, hogy idén pl. Verne 1873-as 80 nap a Föld körül c. műve a téma.)
Első ilyen formában történt megrendezéséről 1866-ból tudunk, ebből az évből van feljegyzés. Innen terjedt el a századforduló után Sevillában 1918-től (ez a Cabalgata de Higuera de la Sierra), Huelgában, Toledóban, Barcelonában, Madridban stb. egészen kisebb helyeken is.

Magának Advent időszakának a beköszöntét egy marionettként megalkotott betlehemi játék során jelentik be.  (http://www.betlemdetirisiti.com/ ) Jézus születésének, a Napkeleti Bölcsek érkezésének megformálásában mór és keresztény elemek ötvöződnek. Január 4-én, azaz MA királyi követ adja hírül a Háromkirályok érkeztét. Ekkor írják meg a gyerekek kívánságaikat és adják át a királyi apródoknak. A Háromkirályok az ékjszaka folyamán elolvassák azokat, hogy másnap, Vízkereszt előestéjén tevéstől-kocsistól belovagoljanak a városba.

A felvonulásnak meghatározott rendje van. Elől (na persze) a közbiztonsági rendőrök, majd
- zenészek (városi hírnökök, trombitások, dobosok)
- köznép (táncolva)
- ajtónállók, követek
- táncosok
- pásztorok, kocsik, zenészek
- Kocsi
- Menyhért és kisérői
- Gáspár (ő a négus) és kísérői
- Boldizsár és kisérői
- apródok (négerek)
- a (legfontosabb) az ajándékokkal teli kamionok

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.