hami 2008.04.10. 09:00

Urartu

 Urartui felirat
forrás: Wikipedia

Urartu egy kb. három évszázadig fennálló államalakulat volt a mai Kis Ázsia keleti végében kb. kr. e. 850 és 580 között. Európai szemmel nézve meglehetősen messze és régen létezett ahhoz, hogy jelentőséget tulajdonítsunk neki, de megvolt a saját jelentősége a térség történelmében. Urartut ugyanis az örmények előszeretettel tekintik az államuk előzményének, és utalnak ezzel is arra, hogy ők az egyik legrégebbi múlttal rendelkező nép.

Az ország elnevezését asszír forrásokból ismerjük, a lakói nyelvén valószínűleg Biainili-nek hívták. Az Urartu elnevezésből ered valószínűleg az Ararát hegy neve is, amely az asszír nyelven keresztül került át pl. a Bibliába is. A kapcsolat egyébként nem a véletlen műve, az Ararát urartui területen volt akkoriban.

Az ország középpontja valahol a mai kelet Törökországban, a Van tó környékén lehetett, és idővel a teljes kelet Anatóliára és a Kis Kaukázustól délre levő területre kiterjedt, vagyis nagyjából azon a területen feküdt, ahol a későbbi Arménia. Elhelyezkedéséből adódóan sokszor keveredett súlyos konfliktusba a későasszír birodalommal.

Az asszír források az első ismert urartui uralkodót, Shalmaneser-t a kr. e. 1270-es évekből említik. Ekkor Urarut még csak mint a nairi-k egyik királyságát említik, amely ellen az asszír királyok több hadjáratot is vezettek. Mivel a terület az asszír állam központjának közvetlen szomszédságában volt, meglepő, hogy a jelek szerint az asszírok nem igazán tudták az uralmuk alá vonni az országot, de létezik erre is magyarázat: az asszír haderő elsősorban a síkvidéki, sűrűn lakott, városiasodott térségekben volt képes nagy sikereket elérni, a hegylakókat, akik egyszerűen a hegyekbe vonultak vissza előlük, a harcmodorukkal nem tudták megtörni. Ráadásul a harci kocsikra és nehézfegyverzetre épülő asszír haderő idegenül mozgott a szűk hegyi utakon és emelkedőkön, a viszonylag szegény országot nem érte meg teljesen elfoglalni. A folyamatos asszír támadások ellenére Aramu király (Kr.e.860-843) sikeresen egyesítette a nairikat, és ezt az időszakot tekinthetjük Urartu születésének. Az állam, miközben Asszíriával szemben eredményesen védekezett, északi és keleti irányban ugyanilyen sikeresen terjeszkedett, leginkább a mai Örményország területének az irányába: a Szeván tó és az Aras folyó vidékére (itt , nyugaton az Eufrátesz folyóig, északon pedig a Fekete tenger partjáig (Kolkhiszig). Ekkor alapította meg az egyik urartui király Erebuni erődjét, amelyből később Jereván, a mai örmény állam fővárosa nőtt ki. A hetedik században az állam hanyatlásnak indult, mert már nem csak délről, az asszírokkal szemben, hanem az ebben az időszakban támadó indoeurópai nomád kimmériaiakkal szemben is védekezésre kényszerültek. A visszaesés azonban csak időszakos volt, a hetedik század végén, a hatodik század elején a jelek szerint (az asszírok meggyengülésével, majd bukásával) helyreállt az állam egysége. Urartut a hatodik század közepétől azonban nem említik többet, ezzel szemben említenek egy ott létező újabb államalakulatot: Arméniát.

 Urartu
forrás: Wikipedia

Az, hogy mi történt Urartuval, meglehetősen homályos. Régészetileg az bizonyítottnak tűnik, hogy elég komoly pusztítás érte, sok tűz által pusztult erőd maradványait találták meg. Az viszont nem világos, hogy ezt a pusztítást mi okozta. Nagyjából két elképzelés van: az egyik szerint a médek (akik végül leverték és meghódították Asszírát) foglalták el, a másik szerint belső harcok miatt következett be e pusztulás. Ez utóbbi látszik valószínűnek, mivel a jelek szerint Urartu egy - az - egyben Arméniává változott, amely a továbbiakban hol független volt, hol más birodalmak alá tartozott. De az igazság valószínűleg a kettő között van. Az is könnyen lehet, hogy mindez jelentős méd segítséggel történt. Egy biztos, az állam ugyanott állt, ahol Urartu, és folyamatosan létezett valamilyen formában a kora középkorig.

Ezeket a tényeket a nacionalistább örmények hajlamosak akként felfogni, hogy Urartu az első örmény állam, ( "mikor a partjainkat öt óceán mosta" ) ez viszont eléggé vitatható. Vannak ugyanis urartui nyelvemlékek, amelyeket hieroglifákkal, majd asszír ékírással rögzítettek, ezek alapján úgy tűnik, hogy az urartui nyelv a hurrita nyelv rokona, se nem indoeurópai (mint az örmény), se nem szemita (mint az arab). Mi több, vannak arra utaló jelek, hogy a nyelv a kaukázusi nyelvek rokona lehetett, de elegendő forrás híján ezt nehéz megerősíteni. Nyelvileg tehát az állam egészen biztosan nem volt örmény. Ezt persze lehet azzal magyarázni, hogy főleg a későbbi időszakban az urartui nyelv az elit nyelve lehetett, miközben a "nép" már örményül beszélt, de ez a magyarázat is kissé sánta. A legvalószínűbb az, hogy a hetedik század zavaros időszakában valószínűleg jelentős számú örményül beszélő népesség telepedett le Urartu területén (ekkor gyengült meg az állam egy időre), majd fokozatosan elkezdett egyre nagyobb súlyra szert tenni az állam irányításában, így lett végül Urartuból Arménia. A régészetileg megfogható pusztítás azonban erőszakos folyamatokra is utal, tehát valószínűleg egy adott időszakban az örmények erőszakkal ragadták magukhoz a hatalmat. Az örmény állam megjelenésével Urartu eredeti lakói nyelvileg eltűntek. Valószínűleg beolvadtak az örmény nyelvűek közé.

A bejegyzés trackback címe:

https://toriblog.blog.hu/api/trackback/id/tr99418528

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

buhalya (törölt) 2009.01.31. 16:29:56

Gratulálok a tömör, lényegretörő cikkhez, de egy-két pontosítás kikívánkozik belőlem:
1. "Az asszír források az első ismert urartui uralkodót, Shalmaneser-t a kr. e. 1270-es évekből említik.". Ez így tévedés. Ez a bizonyos "Shalmaneser" az ekkori asszír uralkodó, I. Šulmánu-ašarédu, akinek a feliratai között valóban szerepelnek a "Nairi" ill. "Uruatri" irányába induló hadjáratok; a terület ekkor azonban még nem több, mint földrajzi kategória,
2. Az első ismert urartui király éppen lehetséges, hogy Aramu volt, de őt szintén csak az akkori asszír király. III. Šulmánu-ašarédu hasonló témájú felirataiból ismerjük, így persze uralkodása(?) pontos idején sem tudjuk. Az első urartui király inkább I. Sarduri volt (Kr.e. kb.835-825), akinek már hat rövid, egyébként asszír nyelvű(!) azonos szövegű felirata van a vani szikla (urartui nevén: Tuspa) nyugati nyúlványán emelt valamilyen építményalapzatának északi és déli oldalán (2x3-as elosztásban).
3. Erebuni erődjét I. Argišti (Kr.e. kb.790-760) alapította, és ami az örményeket illeti, valóban fel szokták emlegetni, hogy fővárosuk régebbi alapítású, mint Róma... :) De ezen túl, természetesen, ahogy a cikk is említi, néhány kulturális és nyelvi örökségen túl az örménységnek nincs túl sok köze Urartuhoz.
Üdvözlettel,
haldiblog.blogspot.com

sapuh 2009.03.27. 23:21:07

Azért nem olyan rejtélyes folyamat Urartu pusztulása: az északről jövő kimmer (nem kimmériai, ahogy írod - lebuktál, hogy angolból dolgozol) támadások komolyan meggyengtették az országot, amely így egyre kevésbé tudott ellenállni az egyre erősebb és agresszívabb asszír birodalomnak, míg végül vazallusává nem lett. Így a médeknek már nem volt nehéz uralmuk alá vonniuk a területet.

sapuh 2009.03.27. 23:33:42

Vitatott, hogy mikor és milyen irányból történt örmények őseinek bevándorlása (ebbe persze bejátszanak a különböző indoeurópai őshazaelméletek), de az gyakorlatilag biztos, hogy fokozatosan történt.
Azért valószínűsíthető, hogy az örmények ősei nyugatról érkeztek, talán a Balkánról, a frígekkel együtt, akiket Hérodótosz mint rokonaikat emleget. Érdekes adat, hogy a Kr. e. 13. században a hettita birodalom északkeleti részén volt egy Hajassza-Azzi nevű tartomány, az örmények pedig hajnak hívják magukat.
Az örmény etnogenezis már a történelmi Arménia területén mehetett végbe...

hami · http://toriblog.blog.hu 2009.03.27. 23:46:55

@sapuh: A kimmériai szerintem csillagkapus hatás lehet, de egyébként valóban angol szövegből dolgoztam.

bokember 2009.03.29. 04:32:34

ha én azt hallom kimmériai akkor azt mondom Conan

www.szellemlovas.hu/wb_fantasy/index.php?main_page=product_book_info&products_id=2476

emlékszem amikor angol szövegből kellett a médekről előadnom, kb fél percenként kellett kijavitani hogy "őt a magyar szakirodalomban xy-ként ismerjük"
süti beállítások módosítása