2009.07.09. 23:11
Történeti panorámák
 |
| A Feszty-körkép (részlet) |
Aki járt már olyan helyen, ahol láthatott történelmi tablót körpanorámaként, az, ha magára a képre, annak részleteire, jeleneteire nem is, de arra, hogy járt-e ott, s látta-e, biztos jól emlékszik. Mert az olyan maradandó. Egy-egy történelmi helyszínen, középkori város főterén nem mindig emlékszünk épületekre, még a múzeumok előtti sorbanállás is 'csak' rémlik, de egy történeti körpanoráma megtekintése emlékezetes marad. Arra emlékszünk, ha ilyet láttunk.
Ha mégse emlékeznénk ilyenre, vagy esetleg mégse jártunk még ilyesminek a környékén sem - ami azért nehéz elképzelni, csak nem tudtuk, hogy ott ilyen is van - akkor a http://www.panoramapainting.com alatt szépen lekereshetőek ezek a szerte a világban a maguk keletkezése idején, s később időről-időre nagy népszerűségnek örvendő alkotások, melyek turisztikai látványosságnak kiválóak, így érdemes a nyári szabadság idején 'arrakanyarodni', ha nagyjából útba esik egy közülük. Egy idő után persze nyomasztó lehet a hasonló szerkezetű s hasonló tematikájú, s időben is nagyjából egy időben (mindenesetre egy korszellem hatására) készült képek sorbajárása, ezért lassan adagoljuk, de életünk során egy-kettőt mindenképp érdemes megtekinteni. Aki kocsival jár, annak jó hír, hogy pl. Európában 64 ilyen van, ha ebből kivonjuk Oroszországot (18) és Ukrajnát (9) - mert arra viszonylag ritkábban jár az ember - akkor is marad 37. Persze nem mind történelmi tárgyú, volt, hogy a beruházó megelégedett szeretett városa látképével, nos ebben az esetben is érdekesség, hisz kordokumentumként szolgál, a keletkezése idején való állapotokat rögzítő ábrázolásként. Csatát keresőknek bőven van kínálat. Csak az ismertebbek közül ilyen Waterloo és Borogyinó (ja igen, megbeszéltük, oda nem járunk, akkor pl. Prága 1648-as svédek általi ostroma). De ne szaladjunk ennyire előre a csatába.
Kis kör-betekintésünket;) a nyári szabadságolás, üdülés lehetséges útvonalaihoz, terepeihez igazítjuk, s így tekintjük át a kínálatot. Rögtön kiszűrjük azokat, amik nem látogathatóak, vagy mert a városi tanácsháza tanácstermében a tanácsos urakat emlékezteti szeretett városukra (Hallein), mégha oda, arra a célra meglehetőesen nagy is (1,4 x14,6 m), s a diaporámákat is, ami enyhén szólva sem ugyanaz a feeling. Ezekre külön nem térünk ki.
Mi is a körpanoráma. A rövid történeti áttekintő szerint a panoramikus ábrázolás - mint minden - Made in China, de a "panoráma szót a görög pan (“minden”) és a szintén görög horama (“nézet”) szavakból 1787-ben alkotta Robert Barker ír festő, Edinburgh látképét ábrázoló festménye cimeként. Viszonylag új fogalom tehát. Nos ez az úr, Robert Barker (1739–1806) miniatűr- és porcelánfestő volt, s 1787-ben szabadalmaztatta találmányát. Még abban az évben rendezett egy kiállítást Edinburgban, ahol a város látképét ábrázoló festményt, egy kör alakú terem belső falára helyezve mutatta be a közönségnek. A helység közepéről nem látszott a kép alja és teteje, így olyan hatást keltett mintha a látogató valóban a helyszínen tartózkodna.
Barker találmányát Londonban is bemutatta, speciálisan erre a célra készült épületekben és azonnal hatalmas sikert aratott. Munkássága óriási hatással volt a 19. és 20. század szórakozató iparára, sajnálatos módon egyetlen nagyméretű alkotása sem maradt fenn." Fentmaradt viszont másoknak, s ezekből ajánlanék néhányat. Egyelőre csak európaiakat, mert ugyan blogolvasó közönségünk szerte a világban követ minket figyelemmel, nyaraláshoz felkerekedni mégis inkább erre szoktunk (meg elég hosszú lesz így is). Ajánlom kicsiknek, nagyoknak, legényeknek, apukáknak. Jó szórakozást !
Legközelebb, s a Nyugatra vezető út mentén mindjárt Ausztriában van 3, nagyjából egy füzéren. Salzburgban külön Panorama Museum működik.
 |
| Salzburg látképe (részlet) |
A 4,9 x 25,8 m méretű látkép 1826-1829 között készült, fentről a Várhegyről nyíló látványt mutatja. Érdekessége, hogy jó kis lupa szolgálja a kép alapos felbontású 'feltérképezését'.
 |
| a salzburgi körpanoráma 'élőben' |
A külön múzeum azt is jelenti, hogy nem elégszenek meg saját városukban való gyönyörködtetéssel, többféle - két amerikai témájú ill. három közel-keleti témájú - kosmorámával is várják a Residenzplatzon az érdeklődőket a püspöki palota mellett.
 |
| A Salzburgi körpanoráma korábbi láthatási helye a Mirabell kertjében |
Korábban 1875-1937 között külön épületben még a Mirabell kertjében állt. (Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy az imént leszólt Hallein igen közel, 20 km-re délre van Salzburgtól.)
Aki innen nem Nyugatra folytatja, hanem Délre, annak a következő 'állomás' Innsbruck, ahol a Rennweg 39 alatt tekinthető meg az Isel-hegyi (németül Bergisel) csaták egyikének körképe (érdekes Bécsben is a Rennweg végén van Belvedere). Dicső múltja ez Tirolnak, az 1809. augusztus 13-i ütközet ábrázolása. Az Andreas Hofer vezette tiroli szabadságharcosok négyszer ütköztek meg a trónbitorlóval Császárral 1809. április 12. és november 1. között. Ennek a harmadik ütközetét ábrázolja a kép, konkrétan az augusztus 13-it. Az első két ütközet a franciák és bajorok felvonulását voltak hivatottak akadályozni, erőiket megosztandó. A wagrami győzelem után egy 25 ezres kontingenssel Tirolba küldött Lefèbvre kudarca után a schönbrunni békében Tirol hovatartozása még nem került napirendre, a franciákkal szövetséges bajorok kezébe 'csak' Salzburg, Berchtesgaden, az Inn kerület és Hausruck kerület fele került. A Schönnbrunni béke 1809. október 14-i aláírása napján indított újabb francia kezdeményezés 1810. januárjára már eredményt is hozott, Tirol egy pár évig, annak fennálltáig a francia fennhatóságú Illíria tartomány (Provinces illyriennes) része lett. Mivel ez az Ötödik Koalíció ellen vívott 1809-es hadjárat egyik csatája, utalnék Nagypilu1 szerzőtársunknak a minket magyarokat jobban érdeklő győri csatáról szóló remek kétrészes posztjára.
A kép maga 10,4 x 103 m méretű. Aki nem utazik, annak is van bőven látnivalója.
Olaszországba csak körképért ne menjünk, nekik nincs (van helyette más), ellenben a szomszédos Svájc ismét ontja a 'megoldásokat' (6). Legközelebb Einsiedelnben nem mást, mint a Keresztrefeszítést tekinthetjük meg, nem 'holmi' templomi oltár méretben, hanem egy 10 x 100 m-es momumentális tablón. Ez az 1893-ban, egy évvel a mi Feszty-körképünk elött született mű sajnos 1960-ban tűzben elpusztult, így a most megtekinthető kép másolat. Apropó, Feszty-körkép. Nem fogok róla külön írni. Úgy gondolom ez az a körkép, amit minden blogolvasó látott már, amúgy meg minden történelem iránt érdeklődő, amint alkalma nyílik rá, megnéz.
 |
| Az ún. Bourbaki panoráma Luzernben a francia-porosz háború idejéről mesél |
Folytatva utunkat Luzernben mindjárt kettő is van, de csak az egyik történeti tárgyú. Ez a görög családból származó Charles Denis Bourbaki tábornok 1871 februári átkelését ábrázolja az Alpok Nyugati oldalán, a Joux völgyében Franciaországból Svájcba. Az 1870 júliusától 1871 májusáig tartó francia-porosz háború menetében ekkor az elzászi (pontosabban Felső-Rajna/Haut-Rhin) Belfort erődjének (koordináták) november eleje tartó, elhúzódó porosz ostromának egyik epizódjaként a franciák által a felmentés céljából januárban kezdeményezett, 3 napossá vált Lisaine-menti ütközetben elszenvedett vereséget követően nem bánatában, hanem a poroszok által elzárt felvonulási terület miatt kényszerült Svájc irányába manőverezni csapataival. A mintegy 87 ezer ember végül letette a fegyvert. Kudarca ez a francia hadtörténetnek, még akkor is, ha mások is küzdöttek keményen a zord átkeléssel, s szenvedtek jelentős veszteségeket (Hannibál, Szuvorov, Bonaparte). Luzern városa ezek közül a franciák 1871-es átkelését választotta témaként. Érdekessége, hogy 10 évvel az átkelés után (festői szempontból igen rövid idő), 1881-ben már el is készült a 14 x 114 m méretű kép, igazi látványosság lett egy ilyen nagy városban. Mondanom se kell, mindez a mozi 1895-ös megjelenése előtt (ez a körképek többségére vonatkozik)
A következő néznivaló majd Murten városában lenne, a Murteni csata (1476), ha nem lenne 1924 óta fellrollnizva egy raktárban, az 1996-ban kezdeményezett felújítására várva. Magára a csatára, ill. Merész Károly burgundiai hercegnek (V.Habsburg Károly dédapja) a svájci Konföderációval való háborújára azért került sor, mert azok támogatták a Felső-Rajnai városok felkelését az általa kinevezett helytartó ellen, aki szegény elhíresült példája lett az emberiesség elleni bűncselekmények (command responsability) elleni pereknek (Yamashita, nürnbergiek, a mostani hágaiak), akkor még, mikor ez az elv nemzetközi alapokmányban elfogadott még nem volt (bár Szun-Ce már értekezett róla).
"A Hagenbach-ügy (1474) tényállása szerint Peter von Hagenbach mint a burgundiai Breisach város kormányzója rémuralmat vezetett be a városban, katonái a lakosok sérelmére emberölést, nemi erőszakot követtek el. Amikor az Ausztria, Franciaország, Bern és a rajnai városok alkotta koalíciós hadsereg elfoglalta Breisach városát és a kormányzót foglyul ejtették, egy 28 tagú – több nemzet képviselőiből álló – törvényszéket állítottak fel. Hagenbachot „az emberi és isteni törvények megsértésével” vádolták, és halálra ítélték." Forrás
Közben persze még két hadviselő féllel állt szemben, birtokkérdések miatt, mely így már komoly - mint később, alig fél év múlva a Nancy csatában bekövetkezett halálából kiolvashatóan - megoldhatatlan feladat elé állította Károlyt. A murteni csatában Károly elveszítette felszerelése java részét, serege harmadát. Közülük, akiket nem szorítottak (értsd: fullasztottak) a derék svájciak a Murteni-tóba, azt úszás közben nyilazták le. Svájci alapossággal.
Ha már Svájcban időzünk ajánlom a blogolvasók figyelmébe Svájc történetéről szóló sorozatunkat (Montet szerzőtársunk jóvoltából), melyek egyikében Murtenről is szó van a Konföderáció kapcsán.
Thunban megint csak egy kisebb, salzburgi méretű (7,5 x 38,3 m) tájkép, a város panorámája várja a látogatókat. Érdekessége, hogy a napóleoni háborúk idején 1809-1814 között készült. (akkor most hallgattak a múzsák, vagy mégsem, vagy elfüggetlenkedték magukat addig?)
Van még egy 'műalkotás', lent Délen, az olaszos csengésű Asconában a Lago Maggiore partján, de az témájában nem illeszkedik történeti áttekintésünkbe (XX. századi képi értelmezése a paradicsomi idillnek. Ne örüljetek, semmi extra, szigorúan vallási téma, modern megjelenítésben) Arrafelé inkább a szomszédos Locarno miatt érdemes autókázni.
Svájcnól egy lépés Frankhon (persze nem Svájcon keresztül szokás oda utazni), de ez zsákutca. Párizs és Béarn. Előbbiben két néorama (virtuális fotó 'naezmi') a Louvresban. 50 m hosszú alkotások, az egyik a római Szent Péter Bazilika, a másika londoni Westminster Abbey (ezeket meg sem hallottam!) belső képének, belsejének 'leképezése - a fenébe', Párizsban vagyunk, legyen akkor 'enteriörje'. 1827-ben ill 1830-ban állították ki a köznépnek, ne kelljen nekik utazniuk, ha ilyet akarnak látni. Utóbbiig nem érdemes elautókázni (bár aki arra jár!). A 2,5 x 12 m-es alkotás talán e körpanoráma-felsorolás Benjáminja. Városkép, kisvárosi arculattal. Modern, s lehet épp raktáron is van.
Aki nem Svájc, hanem Németország felé veszi az irányt Salzburg után, az szintúgy válogathat. S láthatja, hogy javarészt germán 'műfaj' ez. Krisztus megfeszítése a már Svájcnál említett Einsiedeln mellett a bajorországi (Salzburgtól északra, az Inn mellett fekvő) Altöttingben is hálás téma. A városka légi fotóján jól látható, hogy ezeket a kiállító épületeket a városok lakóinak szórakoztatására, egy-egy vasárnapi séta célpontjaként létesítették, állandó kiállításként, egyfajta mindennapi látványosságként (mondjuk színház helyett). A megadott linket Rundblick alatt körbeforog egy kamera és bemutatja a 12 x 95 m méretű 1902-ben készült képet (nagyítani is frankón lehet). Ez a 10x100 körüli méret nagyjából jellemző is a legtöbbjére.
A türingiai Bad Frankenhauseni körkép témája a közeli lipcsei (106 x 31 m) és dresdai (105 x 27 m) körpanoráma megtekintésével szervezhető egybe, vagy választható ki azok közül. Annyiban van szerencsénk, hogy a drezdai és a lipcsei információs oldala ugyanaz a web oldal www.panometer.de, hátránya, hogy ebből az olvasható ki, hogy ez nem egy festmény, hanem a modern kor technikai eszközeire építő egyfajta panoramatikus diavetítés, computer animáció. Ilyen értelemben hasonlít egy planetárium-beli élményre. A lipcsei az Amazonas vadonjának élővilágába kalauzol (ettől e blog keretében eltekintenénk), a drezdai viszont a város 1756-os képét mutatja. Szépen látszik rajta a Nagyboldogasszony Temploma (Dresdner Frauenkirche), "s annyi más, érdekes." Esti képet is mutat. Hja,kérem, csak egy kattintás.
Miért pont 1756 ? Ez az az év, melynek kezdetén a poroszok a hétéves háború kezdetén meghódították Szászországot. A kép még a háború pusztítását megelőző állapotot mutatja (1760-ban a város mintegy fele leégett).
Hja, Bad Frankenhausen pedig lemaradt. A német parasztháború (1524-1525) 14 x 123 m-es megjelenítése szintúgy viszonylag újkeletű, 1975-1987 (12 év) alatt készült alkotás, maga a művészi munka 1983-ban kezdődött (előtte az épület, meg biztos a tervek engedélyeztetése). Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy festője, Werner Tübke javarészt egymaga dolgozott (2 asszisztenssel). Előrajzolás, majd festés. A témaválasztásban feltételezhetően közrejátszott az, hogy Bad Frankenhausen a kép elkészültekor (ötlet+megvalósítás) az NDK területére esett, így annak "társadalmi mondanivalója" is volt/van. Három részre osztható. Az első az előzmények, így a huszita mozgalmaktól a niklashauseni koldusok mozgalmán (1476) a Bundschuh mozgalmon, "szegény Konrádon" keresztül - még a Dózsa-féle parasztlázadás is rajta van ! - a lutheri reformáció indulásáig (1517), majd a második részben maga a reformáció és a német parasztháború történései (1524-1525), a harmadik részben a web oldalon még ma is 'forradalomnak' titulált eseménysor hanyatlásának eseményei, így Zwingli (1531) és Gaismair (1532) haláláig, az anabaptisták münsteri királyságáig (1535) szerepelnek.
 |
| az alkotás folyamata Bad Frankenhausenben |
Ezeken kívül Lorchban a Hohenstaufok családi eseményeit megörökítő életképeket tekinthetünk meg.
 |
 |
| jelenet a 9. képről az Oria vára elötti csatajelenettel. (a kép fő témája hogy 1250-ben Oriaban találkozott II. Frigyes Assisi Szent Ferenccel. | Oria látképe |
Egészen új, 1998-2002 között készült, (hát ezért nem láttam), mégis középkori témát dolgoz fel, 10 tételben. Magát az 1080-ban épült Hohenstauf várat, majd életképeket III. Konrád, Barbarossa Frigyes, II. Frigyes, Manfred és Konradin életéből. Közben a képekkel átúsztunk Sziciliába, így szintúgy utalnék a sziciliai vecsernyéről szóló nagysikerű háromrészes posztunkra. (aki úgy érzi, sok lesz már az ismétlés, meg utalás korábbi 'adásokra', az vegye úgy, hogy nyár ideje van, a televíziós ismétlések szezonja. Ezzel szemben mi tényleg olvasott posztokat 'elevenítünk fel' eme ajánlókkal.)
 |
| Prága, a svédek kései, 1648-as 'látogatása' |
Aki Prágán keresztül veszi az irányt Drezda felé, s előbb benéz a városba (nem ottmaradni!) az témánkban két remek látnivalót talál. Az egyik Holešovicében (Hrabal óta ez önálló fogalom) a huszita időkből a husziták végső bukását (mert Luxemburgi Zsigmond győzelmét) hozó 1434-es Lipany csata 11 x 95 m-es körképe (1898), a Maroldovo Panorama, a másik a Harmincéves háború egyik eseményét, a svédek Károly-hidi csatáját (1648) megjelenítő diorámát (1891). A mindkét felet bőven kimerítő háború egyik utolsó akkordjaként, mikor már mindkét fél a javában folyó béketárgyalásokon elfoglalt alkupozícióra figyelt, az 'épp arra járó' svédek 1648 szeptemberében betörtek Prágába, elfoglalták a várat (Hradzsin) és a Vltava bal partját. A városba már nem jutottak be, a Károly-hídon feltartóztatták a a helyiek, erre kifosztották a Hradzsint, így kerültek Svédországba II. Rudolf kincsei, köztük a Codex Argenteus, az Ezüst Biblia, egy 6. századi kézírásos Biblia. (előzmények, ill. részletek) Érdekes (Habsburg hatás), hogy mindkét esetében a prágaiak, ill. a csehek a vesztesek, ill. ők azok akik 'leckét kaptak', bár utóbbit fel lehet úgy is fogni, hogy a prágaiak megakadályozták, hogy a svédek bejussanak a városba. (Még annyit zárójelben, hogy az előbbit eredetileg kiállító rotunda teteje 1929-ben nem bírta el a rá nehezedő hó nyomását, s összedőlt, a képet is restaurálni kellett. Tessék itt van egy kis bónusz izgalom a fából ácsolt rotundák látogatóinak)
Na a belgáknál, ott még van sok, meg a hollandusoknál. Hát, Waterloo, pontosabban Braine-l'Alleud. Talán erről nem írnék, csak mutatnék. Egy képet, ill. ahhoz egy linket. (nem férne ide, vagy nagyon kicsi lehetne csak)
A körkép Ney marsall első rohamát ábrázolja a szövetséges gyalogság ellen. Mint látványosság jól illeszkedik a Waterloo feeling egyéb fellelhető és helyben elérhető relikviái közé. Belgium (mi belgák hova álljunk) tartogat még csataközeli élményt, mást is. Az Yseri csatát (1914) témájául választó és a meuse-i csatát megjelenítő alkotások sajnos raktárban vannak, kárpótlásul egy-egy betekintésre lehetőséget ad az alapkönyvtárunk, a http://www.panoramapainting.com/.
 |
| az ijzerdirki "panoráma" |
Érdekes technikai megoldást nyújt az I. világháborút felidézni hivatott ijzerdirki körpanoráma (Ijzertoren panorama). Nem függőleges síkban, hanem körpalástként a fejünk felett mutatja amit akar (nem láttam), 'lehet' alatta sétálni.
A hollandoknál a két másik tájkép mellett emeljük kia a Hágai Mesdag Panorámát. A 14 x 120 m-es alkotás egy tengerparti kép Hága városának és a scheveningeni dűnéknek a látképével (Hendrik Willem Mesdag a készítőjének neve) 1881-ben a képet megnézte van Gogh is, akit szintúgy megfogott, de sajna nem festett semmit ebben a 'műfajban', viszont ezt 'tudta' mondani a képről (persze hollandul) "Mesdag Panorama is the most beautiful sensation of my life. It has just one tiny flaw and that is its flawlesness."
 |
| a Mesdag Panorama belső tere |
Kelet felé
Aki Kelet felé utazik, annak is bőven akad megnéznivalója. Lengyelországban, konkrétan Wroclawban a Kościuszko-felkelés Racławice melletti csatájának (1794) 15 x 115 m méretű megjelenítése hivatott a nemzeti érzést erősíteni. Az orosz uralkodó elleni felkelés eme dicső csatájának körképe a II. világháború után évtizedekig érthető okokból raktáron porosodott, s 1980 augusztusa után viszont szintúgy érthető okokból 'kezdeményezték' az újranyitást, mely most már azóta 1985 júliusától új helyszínen (a háború előtt Lwówban volt) Wrocławban várja a látogatókat. Egyidőben (1893-1894) készült a mi Feszty-körképünkkel, mi 1000 éves témát, ők 100 éveset választottak. Az internetes szemlélődést nagyban segíti a kép web oldalán használt technikánál a nagyítóként szolgáló kurzor.
Bulgáriában, hasonló, 15 x 115 m méretű a Pleven 1877-es öthónapos ostromát bemutató körpanoráma is. Ez az ő 500 éves oszmán megszállásuk végét hozó 1877-1878-as orosz-török háború egyik fontos csatája volt. Kinek mi a fontos, azt jelenítette meg, immár nem történelmi arcképcsarnok (hősök példája), hanem dinamikus jelenetekkel tarkított 'gigantikus' ábrázolás formájában. Korszellem volt ez.
Hogyan lehet egy öt hónapos ostromot egy képbe 'sűríteni' ? Jó kérdés, akiben megfogalmazódik, az látom figyel. Nos ez időn belül a harmadik nagy csatát, az így is többnapos augusztus 31. és szeptember 11. (hoppá!) között zajlott eseményeket terítették ki. Ekkor még a város török kézen volt Oszmán Nuri pasa irányította a védelmet, eme harmadik, húszezer orosz áldozatot követelő ostrom véres jeleneteit szemléletesen ábrázolja a kép. Festője - ugye nem meglepetés - orosz, bizonyos Nyikolaj Vasziljevics Ovecskin.
 |
| A Pleveni körkép egy szelete |
Ki gondolná, hogy Isztambulban is van egy, mégpedig, az egyik legérdekesebbnek tűnő, abszolúte 'alkalomhoz illő'. A város 1453-as elestének (nekünk az) a körképi ábrázolása, sok technikai extrával a Topkapi City Parkban (a volt busz pályaudvar helyén). Tiszta Európa. Az pedig külön pontot ér, hogy vannak külön linkek a többi panorámaképekhez (a többinél ez nem jellemző, pedig azok itt vannak a kontinensen), s megdicséri a többi társát, s lényegében megköszöni a lehetőséget - a kultúrális főváros társakat, így Pécset is említve - a lehetőségért 2010-re, ami nagy esély számukra (lám, így is lehet).
Apropó, kontinens. A kies Albion is büszkélkedhet (jó Waterloo is róluk szól) néhánnyal. Ott van mindjárt a Trafalgari győzelem képre váltása Portsmouth kikötőjében. A kép kicsi, 3,7 x 13 m. Azért, mert az angolok beosztósak? Nem, azért mert ez 'csak' az egyik műtárgya a HM Royal Naval Museum megannyi 'kincsének'.
Aztán ott van Bath látképe (raktáron), de ez legalább 7 x 70 m nagy és az antik Roma látképe szintúgy kicsi, 1,67 x 13,35 m méretben (szintúgy raktáron). Azaz lényegében Angliában még sincs semmi.
 |
| Vlagyimir Batu kán általi1238-as ostroma |
A végére hagytam az orosz és az ukrán gyöngyszemeket. Na az oroszok, ott azér' volna mit nézni.
Vlagyimirban pl. Batu kán 1238-as ostromát. Batu az Araltól nyugatra és északra fekvő területek 'örököseként' 1235-ben indult azok 'birtokba vételére'. 1237 novemberében arra szólította fel a vlagyimiri II. Jurijt, hogy a közeli Rjazany ostrománál segédcsapatként jelenjen meg (magyarul, hódoljon meg.). Az elutasítás miatt - Rjazany hatnapos véres ostrom utáni eleste hírére - a nagyherceg joggal kezdett el aggódni, de már késő volt. Előbb fiait küldte az Aranyhorda ellen, majd mikor ezek 'lepattantak', előbb Batu felgyújtatta Kolomnát és az akkor még zsenge Moszkvát, majd Vlagyimir ellen fordult. A Vlagyimir-szuzdali nagyhercegség fővárosa 3 napig birta az 1238. február 4-én kezdődött kíméletlen ostromot. A vége könnyen kitalálható, a kép elnézegetése nélkül is. A székesegyházba bezárkózott hercegi család a várossal együtt tűzben pusztult el. A nagyherceg északra menekült új sereget szervezett, de csak pár hetet nyert, a Volga egyik mellékfolyója, a Szity folyó mentén lezajlott csatában nem csak ő, hanem a mongol invázióval szemben valamennyi orosz város - a szervezett összefogás későbbi esélyének elvesztése miatt - lényegében elbukott.
E hadjáratből elevenít meg életképet a Kalugában található Koszelszk védelme című diorama is (de ez már nagyon messze van).
A többi orosz téma lényegében az 1812-es honvédő ill a 'mostani' Nagy Honvédő Háború (ők így hívják a II. VH-t, mert csak 1942-től számolták az éveket) egyes jeleneteinek képi ábrázolása. Ezek közül kiemelném a moszkvai Borogyinszkaja Bitvát (Бородинская битва) amiről annyit jó tudni, hogy bár még a cári időkben készült (1910-12), a forradalom 1918 bezárta, majd a hidegháború közepén 1962-ben nyitották újra, a csata 250. évfordulóján. Üzentek ezzel a világnak. Megfogták ők Napoleont, s Hitlert is (az évben volt a hadbalépésük/megtámadtatásuk 20. évfordulója), s előző évben volt a kubai válság is. Utóbbi persze nem ilyen direkt kiszámítottan, de tény, hogy erősen készültek. A múzeum elött Kutuzov lovasszobrát már 1958-ben kitették, az épületet 1961-ben kezdték építeni.
Festője Franz Roubaud, kinek neve ne tévesszen meg senkit, ő orosz volt, Франц Алексе́евич néven Ogyesszában született (1856), s Münchenbe ment festészetet tanulni (1877). Ugyanez az évszámpár Munkácsynál 1844 és 1866 (mondjuk ő 1866-ban továbbállt Düsseldorfba, így vszeg nemigen találkozhattak Ráadásul Munkácsy 1872-től már Párizsban 'arat'.). De más orosz festőknél is működött ez a képlet. München 1850-1914 között erős művészeti központ volt.
Roubaud 3 történelmi témájú körpanorámát festett, 1896-ban az allegórikus 'Штурм аула Ахульго' címűt, amelyben a sturm német jövevényszó az oroszban, melyben egyaránt jelent vihart és rohamot (a grúziai kis falu ostromára és hősies védelmére 1890-ben került sor), majd sorrendben az 1905-ös keltezésű Szevasztopol ostroma, mely az 1854-es ostromot témázza, s amely remek dramaturgiai fordulatként Szevasztopol 1942-es (újabb) ostrománál megsérült, s végül maga a Borogyinói csata (1911), amelyet - mint már írtam - 1962-től Moszkvában az akkor épült Borogyinói Múzeumban állítottak ki (újra). Amúgy a helyszínt úgy hívják, hogy Győzelem park, meg Paklonnaja Gora. A hely elnevezése jelképes. A XVI. századtól így hívott terület a Moszkvába érkező követek fogadási helyeként szolgált. Itt hajoltak meg a követek az uralkodó, vagy aki épp a fogadásra megjelent személy előtt - поклоннаться annyi, mint meghajolni (értsd hódolni, hódolatot kifejezni). Ezért várta itt Napóleon is Moszkva kulcsait. S most itt van tessék ez az Üzenet.
1812-ből van még egy Malojaroszlavecben a Malojaroszlaveci csatát (1812 október 12/24., a két dátum a két naptár miatt van) bemutató diorama.
A II.VH - mondhatnánk - felülreprezentált. A legismertebb ezek közül a volgográdi Sztálingrád ostroma című 16 x 120 m-es 1982-ben felállított eposz. Búcsúzunk ezzel a modern téma modern ábrázolásával (a kép egy részletével és a kiállításnak helyet adó épület-környezet jellegzetes képével).
 |
 |
| részlet a Sztálingrád ostroma körképből | A volgográdi Panoráma Múzeum épülete (balra) |
7 komment
Címkék: háború svájc németek szicília oroszok mészárlás marsall lengyelek ii. világháború konradin konstantinápoly konföderáció körpanoráma bourbaki hagenbach
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2009.07.09. 21:41:49
Kis plusz, az Atlanta 1864-es ostromáról készült Cyclorama, aminek az érdekessége (azon kívül hogy a világ legnagyobb ilyen körképének tűnik) hogy dioramákkall van egybe-alkotva.
www.atlantacyclorama.org/gallery.php?gallery_id=15
Romboljuk le a modern világot... (törölt) · http://www.youtube.com/watch?v=9vq63q45qfk 2009.07.09. 23:07:22
www.balagan.org.uk/war/iberia/1618/images/1648_siege_of_prague_battle_on_charles_bridge.jpg
lécci 2009.07.10. 00:25:42
Igen, ez a poszt egy európai "körkép", a világon - így a pátoszra mindig hajlamos Amerikában hogyne lenne - számtalan remek alkotás van (legalább annyira látogatottak, mint a mi 'virtuális csatamezőink'.
Ez azt jelenti, hogy akkor Te 'odaátról' látod a világot?
Kérem az olvasókat, aki látott ezek közül, vagy ezeken kívül, s kiegészítő gyakorlatias észrevétele van - olyan turista-féléknek szóló - nosza ossza meg velünk. Köszönöm :)
tiboru · http://blogrepublik.eu 2009.07.11. 02:04:26
makettinfo.hu/index.php?jobb=Epitsunk-dioramat-I&&q=dior%C3%A1ma+ad%C3%B3ba&hash=
kommentek